7/1990. (XII. 25.) FM rendelet

a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet módosításáról

Az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben (továbbiakban: Tvr.) foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A szőlőtermesztés termőhelyei - az alföldi, az észak-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi szőlőtermő táj területein - a következők:

a) bortermő vidékek (borvidékek), ezen belül körzetek,

b) bortermő helyek (borhelyek),

c) egyéb szőlőtermő helyek.

(2) A borvidékeket és a borhelyeket a 2. számú mellékletben felsorolt településeknek a szőlő termőhelyi katasztere szerint meghatározott osztályú területei képezik. Más településeknek a szőlő termőhelyi katasztere szerint I. és II. osztályú területei egyéb szőlőtermő helynek minősülnek.

(3) A szőlő termőhelyi katasztere az egyes települések földmérési alaptérképének átnézeti térképszelvényéből (szelvényeiből) áll, amelyen (amelyeken) a környezeti tényezők alapján értékelt területek (ökotópok) lehatároltak, és azonosító kódszámmal, valamint római számú osztályjelöléssel ellátottak.

(4) A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából

a) I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas,

b) II. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas,

c) III. osztály: szőlőtermesztésre feltételesen alkalmas,

d) IV. osztály: szőlőtermesztésre alkalmatlan.

(5) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítő vagy módosító termőhely-vizsgálatokat a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettől (továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszter kiegészítéséről, módosításáról - az SZBKI javaslata alapján - az FM határozatban dönt."

2. §

A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a R. az alábbi 3/A §-sal egészül ki:

"3. § (1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására a termőhelyeken felhasználható szőlőfajtákat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Törzsszőlő létesítésére bármely államilag minősített vagy állami minősítésre a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: MMI) által nyilvántartásba vett fajta szaporítóanyaga felhasználható.

(3) Házikerti szőlő telepítésére bármely államilag minősített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta szaporítóanyaga felhasználható.

3/A § (1) Gyümölcsös telepítéséhez bármely államilag minősített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett gyümölcsfajta szaporítóanyaga felhasználható.

(2) Azon gyümölcsfajok, amelyekből államilag minősített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta nincs, gyümölcsös telepítésére fajtakorlátozás nélkül felhasználhatók."

3. §

A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a R. az alábbi 4/A. §-sal egészül ki:

"4. § (1) Árutermő szőlőt engedély alapján, annak előírásai szerint szabad telepíteni, illetőleg kivágni.

(2) Árutermő borszőlő és törzsszőlő telepítését borvidékekre és borhelyekre, árutermő csemegeszőlő telepítését a termőhelyekre szabad engedélyezni.

(3) Kivételesen engedélyezhető

a) árutermő borszőlő telepítése az egyéb szőlőtermő helybe tartozó területen a 3. számú mellékletben felsorolt (államilag minősített) bármely fajta felhasználásával;

b) a 3. számú mellékletben feltüntetett olyan szőlőfajták telepítése, amelyek a melléklet szerint nem alkalmazhatók a betelepítendő területen;

c) a 3. számú mellékletben nem említett, de államilag minősített vagy a MMI által állami minősítésre nyilvántartásba vett szőlőfajták telepítése, kizárólag üzemi kísérleti célból.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerint akkor engedélyezhető a telepítés, ha azzal a telepítő összes szőlőterületén belül a kivételesen engedélyezhető fajták - törzsszőlő nélkül számított - területe nem haladja meg a 10 százalék részarányt. Kutatási, szakoktatási intézményekre ez a korlátozás nem vonatkozik.

4/A. § (1) Árutermő gyümölcsöst engedély alapján, annak előírásai szerint szabad telepíteni.

(2) Árutermő gyümölcsös - kizárólag üzemi kísérlet céljából - a 3/A. § (1) bekezdésében nem említett gyümölcsfajták szaporítóanyagával is létesíthető."

4. §

A R. 5. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A telepítési engedély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerint az ültetés megkezdése előtt legalább 4 hónappal, a kivágási engedély iránti kérelmet pedig az 5. számú melléklet szerint a kivágás megkezdése előtt legalább 2 hónappal kell az engedélyező szervhez két példányban benyújtani.

(3) A 4. § (3) bekezdés c) pontja és a 4/A. § (2) bekezdése szerint fajtakísérletbe vont fajták üzemi kísérleti telepítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a MMI írásbeli nyilatkozatát az üzemi kísérlet nyilvántartásba vételéről. Nincs szükség ilyen nyilatkozatra a kutatási és szakoktatási intézmények engedély iránti kérelméhez.

(4) Engedélyezés előtt az engedélyező szerv helyszíni szemlét tart, amelyre az érdekelteken kívül

- az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomást,

- belterületi termőföld betelepítése esetén a föld fekvése szerinti illetékes építésügyi hatóságot,

- természetvédelem alatt álló termőföld esetében a természetvédelmi hatóságot,

- törzsültetvény és üzemi kísérleti célú telepítés esetében a MMI-t

is meghívja. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. A meghívott hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha észrevételeit a szemlétől számított nyolc napon belül írásban sem közli.

(5) Az engedély iránti kérelem tárgyában az engedélyező szerv határozatban dönt. A határozatban rögzíteni kell a kérelem tárgyának adatait, valamint az engedélyesnek a 8. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét. A határozatot az érdekelteken kívül a helyszíni szemlére meghívottaknak is meg kell küldeni. A határozatokról az engedélyező szervnek nyilvántartást kell vezetnie

(6) Az engedélyt legfeljebb 3 éves időszakra is ki lehet adni. Ilyen esetben éves - és évenként őszi, tavaszi - ütemezést kell előírni. A kezdés, illetőleg az egyes ütemek idejét indokolt esetben egy évvel meg lehet hosszabbítani.

(7) El kell utasítani a kérelmet, ha

- a minisztérium az engedély kiadására általános tilalmat rendelt el;

- az engedély megadása ellentétes a terület- és településfejlesztési szempontokkal;

- az engedélyezés ellen a helyszíni szemlén eljáró szakhatósági szervek kifogást emeltek;

- a termőföld talajúntság vagy más talajtani okok miatt telepítésre igazolhatóan alkalmatlan;

- a tervezett telepítés nem felel meg e rendelet előírásainak."

5. §

A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A szőlőtőkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy átoltása esetén - az 5. § (4) bekezdésében foglalt előírások kivételével - a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Törzsszőlő átoltása esetén a MMI hozzájárulását is meg kell szerezni.

(2) Gyümölcsös átoltása esetén - az 5. § (4) bekezdésében foglalt előírások kivételével - a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

6. §

A R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"(2) Asztali bort asztali bor készítésére alkalmas szőlőből, minőségi bort minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből, különleges minőségű bort különleges minőségű bor készítésére alkalmas szőlőből szabad készíteni. Az egyes borminőségek készítésére alkalmas szőlőterméssel szemben támasztott követelményeket szabványok írják elő."

7. §

A R. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) Ismételt házasítás(ok) esetén a korábban házasított mustot vagy bort összetételének arányában kell származási hely, fajta, minőségi kategória és évjárat szerint figyelembe venni, a 28. § (2) bekezdésében előírt arányok betartásával.

(3) Tilos házasítani mustot vagy bort törkölyborral, más gyümölcs levével, gyümölcsborral, szeszipari bormoslékkal, romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral, párlási célra és borecet gyártására szolgáló szeszezett borral, aljaborral, a 3. § (1) bekezdésében említett 3. számú mellékletben nem szereplő szőlőfajtákból készült musttal és borral, kivéve a 4. § (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső szőlőfajtából készült mustot és bort. Tilos egymással házasítani természetes bort, likőrbort és szénsavas bort."

8. §

A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a R. az alábbi 13/A. §-sal egészül ki:

"13. § (1) Must vagy szőlőcefre természetes eredetű cukortartalmának kiegészítése sűrített must, töményített must vagy répacukor hozzáadásával történhet akkor, ha a természetes eredetű cukortartalom nem haladja meg a 19,0 tömegszázalékot. Bor természetes eredetű alkoholtartalmának kiegészítésére magasfokú borpárlat, finomszesz vagy töményített bor használható fel akkor, ha a természetes eredetű alkoholtartalom nem haladja meg a 12,0 térfogatszázalékot. A felsorolt kiegészítő anyagok hozzáadásával a must magyar mustfokban kifejezett cukortartalma legfeljebb 3,0 tömegszázalékkal, ill. 19,5 tömegszázalékig, a bor alkoholtartalma legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal, illetve 12,5 térfogatszázalékig növelhető.

(2) A must vagy szőlőcefre cukortartalmának, illetve a bor alkoholtartalmának kiegészítése a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti.

(3) Répacukor - az (1) bekezdés szerint - kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható.

(4) A természetes eredetű cukor- illetve alkoholtartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik.

13/A. § (1) A bor cukortartalmának kialakítására - a (2) bekezdésben említett kivétellel - felhasználható a must, a töményített must, a szeszezett must (misztella) és a sűrített must.

(2) Különleges minőségű bor cukortartalmának kialakítására csak a borral azonos termőhelyről és szőlőfajtából származó, azonos minőségű must, vagy ebből készített sűrített must, illetve töményített must használható fel.

(3) A bor cukortartalmának kialakítása során annak cukortartalma legfeljebb 35 gr/l-rel növekedhet."

9. §

A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Likőrbor az e rendelet előírásainak megfelelő természetes borból engedély alapján állítható elő. Az engedély mindaddig érvényes, amíg a termék összetétele változatlan és megfelel a vonatkozó termékszabvány előírásainak. Ürmös és fűszerezett borok esetében az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban: OÉTI) szakvéleményét. A szakvélemény kérésekor közölni kell a felhasznált drogok jegyzékét, a kioldás technológiáját, ill. a kivonat elkészítésének gyártástechnológiáját, aromák esetében azt, hogy természetes, természetazonos vagy mesterséges aromaanyagokról van szó, és a bor összetételére vonatkozó adatokat.

(2) Likőrbor cukortartalmának kialakítására sűrített must, töményített must, szeszezett must, továbbá fűszerezett borhoz cukor használható fel úgy, hogy a cukortartalom legfeljebb 300 g/l lehet.

(3) Likőrbor alkoholtartalmának kialakítására töményített bor, magasfokú és középfokú borpárlat, finom-szesz, valamint szeszezett must használható fel úgy, hogy az alkoholtartalom legfeljebb 22,5 térfogatszázalék lehet."

10. §

A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a R. az alábbi 15/A és 15/B. §-okkal egészül ki:

"15. § (1) Szénsavas bor az e rendelet előírásainak megfelelő természetes borból állítható elő a termékszabvány előírásainak megfelelően.

(2) A gyöngyöző bor kivételével a szénsavas bor cukortartalmának és pezsgő esetében széndioxid tartalmának kialakítása céljából az alapborhoz cukor hozzáadása megengedett.

(3) Habzóbor és pezsgő alapbor alkoholtartalmának kialakítása céljából magasfokú borpárlat és finomszesz használható fel a 13. § (1) bekezdésében szabályozom mértékig.

15/A § (1) Sűrített must, szeszezett must, töményített must és bor, párlási bor a szabványok előírása szerint és bejelentési kötelezettség mellett állítható elő.

(2) A 14-15. §-ban említett borászati célra cukrot borban feloldva vagy cukorszirupként lehet felhasználni. A cukorszirup a cukornak ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elő.

15/B. § (1) E rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében és a 15/A. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget a 8. számú melléklet szerinti formában kell teljesíteni és az OBÁ-nak kell benyújtani.

(2) E rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt a 8. számú mellékletben előírt kérelem alapján az OBÁ adja ki. Az OBÁ a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet."

11. §

A R. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az R. 22. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Must és bor tárolóedényzetén - palackozott bor esetében a tárolóhelyen - fel kell tüntetni a fajtát, a származási helyet, az évjáratot, a házasítás tényét, azonosító számát és az 1. számú melléklet II. 7-14. pontja szerinti minőség megjelölését.

(2) Az 1. számú mellékletben a II. 15-21. sorszám alatt felsorolt termékek megjelölését a tároló edényzeten fel kell tüntetni."

"(6) Hamisított bort birtokban tartani tilos."

12. §

A R. 27. § (3), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A borok közfogyasztásra csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat az OBÁ e rendelet, valamint a szabvány, ennek hiányában egyéb minőségi előírások alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette. Az OBÁ a minősítésről határozatban dönt."

"(5) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan mustot és bort, amely a szabvány vagy e rendelet előírásainak nem felel meg, hibás, romlott, beteg, hamisított, vagy amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek. Nem szabad forgalomba hozni a törköly bort sem, továbbá a 3. számú mellékletben nem szereplő szőlőfajtából készült mustot és bort, kivéve ha az a 4. § (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó vagy a telepítés idején érvényes jogszabály szerint engedélyezhető európai szőlőfajta terméséből készült.

(6) Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalomba hozni tilos."

13. §

A R. 28. § (2)-(3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Különböző termőhelyekről, szőlőfajtákból és évjáratokból származó természetes bor, ezekre külön-külön vagy együttesen utaló elnevezéssel akkor hozható forgalomba, ha

- a különleges minőségű bor 100 százalékban

- a minőségi bor legalább 85 százalékban

- az egyéb természetes bor legalább 70 százalékban az elnevezésének megfelelő származású, minőségű, fajtájú és évjáratú.

(3) Szőlőfajtára utaló elnevezés csak a 3. számú melléklet szerint telepíthető, valamint a 4. § (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső fajták esetében lehet alkalmazni."

"(5) Borvidéken, borhelyen termelt asztali bor származási helyének megjelölésére a borvidék, illetve a 2. számú mellékletben felsorolt települések neve vagy azok határán belüli dűlők, egyéb földrajzi nevek alkalmazása tilos, de alkalmazható a szőlőtermő táj, vagy a szőlőtermő táj földrajzi, gazdaságföldrajzi, közigazgatási egységének borvidékre, borhelyre nem utaló neve."

14. §

A R. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Továbbfeldolgozás céljából mustot forgalomba hozni tilos."

15. §

A R. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik, és a R. 32. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Külföldi származású palackozott bor forgalomba hozatal előtti minősítését, hordós bor felhasználás vagy forgalomba hozatal előtti minősítését szállítmányonként a külön jogszabályban* foglalt szervektől, továbbá az OBÁ-tól kell kérni. A minősítést a külkereskedelmet bonyolítónak kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek."[1]

"(4) Külföldi származású szőlőből készített borra az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell."

16. §

A R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) Az ellenőrző hatóság feladatkörében

a) a termék előállítóját, forgalmazóját figyelmeztetésben részesíti;

b) az előállító üzem, vendéglátóhely, kereskedelmi egység, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, az újbóli működést, használatbavételt, használatban tartást feltételhez kötheti;

c) nyersanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthatja, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, illetőleg megtilthatja, megsemmisítését elrendelheti;

d) szabálysértési eljárást kezdeményezhet és külön jogszabályokban meghatározott esetekben helyszíni bírságot szabhat ki;

e) gazdasági bírság kiszabását kezdeményezheti;

f) büntető eljárást kezdeményezhet.

(2) A hatóság az előállítónál vagy kereskedelemben feltárt hiányosságokért való személyi felelősség megállapítása céljából fegyelmi eljárás megindítását indítványozhatja. Azeljárás eredményéről az indítványozó hatóságot tájékoztatni kell.

(3) A hamisított termék forgalomba hozatalát megtiltó határozat, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazó határozat fellebbezésére tekintet nélkül végrehajtható."

17. §

A R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) Az ellenőrző hatóság a 44. §-ban meghatározottak tekintetében a következő feladatokat látja el:

a) vizsgálja és ellenőrzi a must és a bor minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a minőségcsökkenés mértékét, továbbá a szállítás és a tárolás során a minőséget befolyásoló körülményeket;

b) vizsgálja és ellenőrzi az adalékanyagok minőségét;

c) vizsgálja és ellenőrzi a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyag minőségét és műszaki alkalmasságát;

d) vizsgálja és ellenőrzi a gyártástechnológia műszaki feltételeit;

e) ellenőrzi a minőségbiztosító intézkedések hatékonyságát;

f) megkeresésre, illetve megbízás alapján vizsgálatot tart, szakvéleményt vagy szaktanácsot ad a borászati termékek minőségét érintő kérdésekben;

g) vizsgálja és ellenőrzi az exportra kerülő borászati termékek minőségét;

h) vizsgálja és ellenőrzi az importált borok minőségét.

(2) A borászati termékek ellenőrzését termék-szabvány alapján a vizsgálati szabványokban előírt módszerek alkalmazásával kell végezni. Szükség esetén a területi felügyelő betekinthet a borászati termékelőállítással összefüggő egyéb iratanyagokba is."

18. §

A R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a R. az alábbi 48/A-D. §-okkal egészül ki:

"48. § (1) Ha a közfogyasztásra szánt borászati termék - az előállítónál végzett vizsgálat eredménye szerint - hibás, akkor az ellenőrző hatóság köteles

a) a minőségcsökkenés mértékét megállapítani,

b) a hamisított vagy a fogyasztásra alkalmatlanná vált termék forgalomba hozatalát megtiltani.

(2) A forgalomba hozatal megtiltásáról határozatot kell hozni. A határozatban - fellebbezésre tekintet nélkül - el kell rendelni az azonnali végrehajtást. A forgalomba hozatali tilalmat elrendelő szerv köteles lehetővé tenni, hogy a tulajdonos (kezelő) a termék további romlásának megakadályozása céljából a szükséges intézkedéseket megtehesse.

(3) Az ellenőrző hatóság a minőségellenőrzési feladatainak ellátása során szerzett tapasztalatairól, az előállított és forgalomba hozott termékek minőségének alakulásáról az érdekelt szerveket tájékoztatja.

48/A. § A termékre vonatkozó minősítő vizsgálat az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés során a hatóságok tudomására jutott adatok üzemi titoknak minősülnek, megőrzésükről gondoskodni kell.

48/B. § (1) Az ellenőrző hatóság területi felügyelői feladattik teljesítése céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben térítésmentes mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni (13. számú melléklet). A mintavétel szabályait szabvány állapítja meg. A kimérő helyiségben (söntésben) levő italból vett mintán felül az azzal azonosnak jelzett, pincében tárolt italból mintát kell venni. Ha az italból a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiségből is lehet mintát venni, ezt a körülményt azonban a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezett költségére kell gondoskodni.

(3) A mintavétel során a hatóság ellenőrzést végző munkatársa köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára igényt tarthat. Az ellenmintát - az esetleges többletköltségek megtérítése mellett - a mintára vonatkozó előírások szerint kell lezárni, lepecsételni és az ellenőrzöttnek átadni.

(4) Ha az ellenőrzött ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Nem tarthat ellenmintára igényt a helyszínen ellenőrzött, a vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvbe felvett hiányosság esetén. Az ellenminta mellőzését és ennek indoklását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

48/C. § (1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát - ha az hatáskörébe tartozik - megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről tájékoztatást adni.

(2) A mintát olyan időtartamon belül kell megvizsgálni, hogy az alatt minősége ne változzon.

(3) A vizsgálat eredményéről nyilvántartást kell vezetni és annak alapján - hiba megállapítása esetén - szakvéleményt kell adni

a) az ellenőrzöttnek,

b) más intézkedésre jogosult szervnek, illetve

c) kérelem alapján az egyéb értekeiteknek.

(4) Ha a vizsgálatot megbízás alapján végezték, a szakértői véleményben fel kell tüntetni a kérelmezőt és azt a körülményt, hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelő ellenminta vagy más minta alapján végezték el. A szakvéleményt kérelem hiányában csak a megbízónak kell kiadni.

48/D. § (1) A hatósági minőségellenőrző tevékenység során kezdeményezett vizsgálatot - feltéve, hogy a termék nem hibás - az ellenőrző szerv díjmentesen végzi el.

(2) Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján végzett ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket az ellenőrzést elrendelő, megbízó hatóság megtéríti.

(3) A minőségellenőrzés során szükségessé váló laboratóriumi vizsgálatok költségeit a termék előállítója viseli, amennyiben a vizsgálat szabványtól eltérést állapít meg."

19. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg a R. 5. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 7. §-a, 10. § (4) bekezdése, a 17. § (2) bekezdése, a 28. § (7) bekezdése és a 44. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a 9.001/1983. (MÉM. É. 10.) MÉM közlemény és a 9.004/1983. (MÉM. É. 16.) MÉM közlemény hatályát veszti.

(2) Ahol a jogszabályban Országos Borminősítő Intézet (OBI), illetve Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (SZBKI), valamint egészségügyi miniszter szerepel, ott Országos Borellenőrző Állomás (OBÁ), Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (SZBKI), illetve népjóléti miniszter értendő.

(3) A R. 1-14. számú mellékletei helyébe e rendelettel közzétett mellékletek lépnek.

Nagy Ferenc József s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Fogalommeghatározások

I. A) A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos egyes fogalmak

1. Gyümölcsös az a földterület, amelyen a termesztett főnövény valamely gyümölcsfa vagy gyümölcstermő bokor. Gyümölcsös a legalább két gyümölcsfasorból álló pászta, valamint a gyümölcsfaiskolai termelést szolgáló alany, szemzőhajtás, oltóvessző és magtermő ültetvény is.

2. Házikerti gyümölcsös az a gyümölcsös, amelynek területe a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. A házikert méreteket meghaladó gyümölcsös árutermő gyümölcsösnek minősül.

3. Gyümölcsfa az alma-, körte-, birs-, naspolya-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi-, őszibarack-, mandula-, dió és gesztenyefa. Gyümölcstermőbokor a mogyoró-, füge-, köszméte-, ribiszke-, ribiszkeköszméte-, málna-, málna-szeder-, szeder-, bodza-, feketeberkenye-, homoktövis-, áfonya- és kiwibokor, illetőleg oltvány.

I. B) A szőlőtermesztéssel kapcsolatos egyes fogalmak

1. Szőlő - szövegkörnyezettől függően -:

a) az a földterület, amelyet kizárólag vagy elsősorban szőlőtermesztéssel hasznosítanak,

b) a zárt rendszerben telepített szőlőültetvény,

c) a szőlőnövény, beleértve az alany szőlőt is,

d) a szőlőnövény termése.

2. Házikerti szőlő: az a szőlő, amelynek területe egy tulajdonos kezelésében - a földrészletek számától függetlenül és a rendelet alkalmazása szempontjából a tervezett telepítés beszámításával együtt - az 1500 négyzetmétert nem haladja meg.

3. Árutermő szőlő: a házikerti méretet meghaladó szőlő.

4. Törzsszőlő: a szaporító alapanyag termelése céljából létesített, termőre fordítás után a MMI tanúsítványával is ellátott, szabványnak megfelelő ültetvény. A rendelet alkalmazása szempontjából törzsszőlő a törzskönyvezett szőlő állomány, a központi és az üzemi törzsültetvény.

5. Telepítés: a földterület beültetése szőlővel. Tágabb értelemben a telepítés fogalomkörébe tartozik a terület előkészítése, a támberendezés létesítése és az ültetvény ápolása termőre fordításig.

6. Pótlás: a hiányzó tőkék helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is.

7. Szőlő termőhelyi katasztere: a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, a szőlőtermesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása földmérési alaptérképek átnézeti térképszelvényein.

8. Szőlőtermő táj: az ország gazdaságföldrajzi egysége, amelyeken belül borvidékek, borhelyek és egyéb szőlőtermő helyek helyezkednek el.

9. Borvidék: az a termőhely, amely több szomszédos település közigazgatási területére kiterjedően azonos éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű, művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegű borokat termel, és településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7%-kal, a szőlőültetvények területe pedig legalább 4%-kal részesedik a mezőgazdaságilag művelt területből. Kivételesen besorolhatók a borvidékbe azok a települések is, amelyek alacsonyabb arányú termőhelyi és ültetvény-területtel közvetlenül csatlakoznak a borvidékhez.

10. Körzet: a borvidéknek egyes ismérvek szerint határozottan elkülöníthető része.

11. Borhely: az a termőhely, amely a borvidékre jellemző környezeti adottságaival, termelési hagyományaival, jellemző borminőségével, termőhelyi és ültetvény-területi arányaival elszigetelten helyezkedik el.

12. Zárt borvidék: az a termőhely, amelynek termékei megkülönböztetett védelemre érdemesek, a szőlő termelésére, a bor készítésére, kezelésére, forgalomba hozatalára vonatkozóan különleges szabályokat igényelnek.

13. Egyéb szőlőtermő hely: az a termőhely, amelyet a szőlő termőhelyi kataszter borvidéken, borhelyen kívül az előírt osztályba sorol.

14. Ökotop: a szőlő termőhelyi kataszterének ökológiai ismérvek szerint azonosnak minősített felvételezési alapegysége.

15. Ajánlott fajta: a meghatározott termőhely szőlőtermésének hasznosítási irányát meghatározó, de különösen borainak sajátos jellegét megalapozó, államilag minősített szőlőfajta.

16. Kiegészítő fajta: a meghatározott termőhely ökológiai adottságait jól hasznosító, de a termőhely borainak sajátos jellegében nem meghatározó szerepet betöltő, államilag minősített szőlőfajta.

II. Borgazdálkodással kapcsolatos egyes fogalmak

1. Friss szőlő: a szőlőtőke közvetlen fogyasztásra, borászati vagy egyéb feldolgozásra alkalmas érett vagy túlérett termése.

2. Szőlőcefre (törkölyös must vagy törkölyös bor): a zúzott szőlő, mely a szőlő erjedésmentes, erjedő vagy kierjedt levét részben vagy egészében, továbbá a szőlőfürt szilárd részeit tartalmazza.

3. Must (szőlőmust): a friss szőlőfürtnek a szilárd részeitől elválasztott erjedésmentes leve. Nem tekinthető mustnak a sűrített vagy töményített mustból visszahígított szőlőlé. A rendelet alkalmazása szempontjából must a 6. sz. mellékletben felsorolt tartósítóanyagokkal és eljárásokkal erjedésében megakadályozott tartósított must is.

4. Szőlőtörköly (törköly): a friss szőlő vagy a cefre kisajtolása után visszamaradó, héjat, magvat, esetleg kocsányt tartalmazó anyag.

5. Erjedő must vagy erjedő cefre: az a must vagy cefre - tekintet nélkül a benne keletkezett szesz, illetve visszamaradt cukor mennyiségére - amelyben az erjedés megindult, de a zajos erjedés nem fejeződött be.

6. Bor: a szőlőből származó must vagy a cefre szeszes erjedése, vagy ennek továbbfeldolgozása útján nyert e melléklet II. 7-9. pontja szerint meghatározott ital.

7. Természetes bor: az asztali, a minőségi vagy a különleges minőségű bor, melyet a rendelet 10-13. és 40. §-ában szabályozott módon állítottak elő az alábbi megkötésekkel:

a) asztali bor a legalább 13 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból készült bor;

b) tájbor az az asztali bor, amely egy, a 2. számú melléklet I/1-4. pontjaiban meghatározott szőlőtermő táj terméséből származik és teljes egészében államilag minősített szőlőfajtákból készül;

c) minőségi bor a legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból készült bor, mely egy meghatározott borvidékről vagy borhelyről származik és a rendelet 3. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szőlőfajta termésének mustjából készült, továbbá termőhelyre és fajtára, esetleg készítésmódra vagy évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, és a szabvány követelményének megfelel;

d) különleges minőségű bor egy meghatározott borvidéken vagy borhelyen termett, a 3. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szőlőfajta érett vagy tőkén túlérett, esetleg töppedt vagy nemesen rothadt termésének legalább 19 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készült bor, mely termőhelyre, fajtára, illetőleg meghatározott készítésmódra jellemző illat-, ízes zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes;

e) muzeális bor az a minőségi vagy különleges minőségű bor, amely legalább 5 évi érlelés után a termőhelyre, a szőlőfajtára, a készítési módra, a hordóban és palackban érlelésre jellemző különleges illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, évjárata és jellege miatt megkülönböztetésre érdemes.

8. Likőrbor: az a csemege-, ürmös vagy fűszerezett bor, amelynek cukor- és szesztartalmát, valamint egyéb jellemző tulajdonságait az a)-c) pontokban meghatározott módon alakították ki.

a) Csemegebor az a természetes borból készült likőrbor, amelynek cukortartalmát sűrített must vagy töményített must, szesztartalmát borpárlat vagy finomszesz, színét - a szükséghez képest - karamell vagy karamellizált sűrített must hozzáadásával, és/vagy különleges értékeit pedig érleléssel alakították ki.

b) Ürmösbor az a természetes borból készült likőrbor, amelyet az a) pontban meghatározott anyagokon és eljárásokon kívül élelmiszerelőállítás céljára alkalmazható növényi eredetű adalékanyagok, vagy ezekből készített szeszes kivonatok felhasználásával állítottak elő.

c) Fűszerezett bor (vermut) az a természetes bor felhasználásával készült likőrbor, amelynek cukortartalmát cukorszirup, szesztartalmát borpárlat vagy finomszesz, különleges illat-, íz- és zamatanyagait élelmiszerelőállítás céljára alkalmazható növényi eredetű vagy egyéb ízesítő és zamatosító adalékanyagok felhasználásával alakították ki.

9. Szénsavas bor: az az üdítő jellegű, gyöngyöző, habzóbor vagy pezsgő, amelynek szénsavtartalmát erjedésből származó széndioxid megőrzésével, esetleg visszajuttatásával, vagy élelmiszerelőállítás céljára alkalmazható ásványi eredetű széndioxid felhasználásával biztosítják.

a) Üdítő jellegű bor az a szénsavas bor, amelynek üdítő hatását a szénsavtartalom mesterséges dúsításával, a szesz- és cukortartalmát cukorszirup felhasználásával alakították ki és legalább 70% természetes bort tartalmaz.

b) Gyöngyöző bor az a szénsavas bor, amelyet széndioxiddal mesterségesen dúsítottak, egyébként az asztali minőségű természetes borokra vonatkozó előírások szerint állítottak elő.

c) Habzóbor az a természetes borból készült szénsavas bor, amelyet széndioxiddal mesterségesen telítettek, borban oldott cukorból, borpárlatból és élelmiszerelőállítás céljára felhasználható ízesítő vagy zamatosító adalékanyagból készült likőrrel ízesítettek.

d) Pezsgő az a szénsavas bor, amely természetes borhoz adott cukorból zárt palackban vagy zárt tartályban képződött szénsavat tartalmaz és amelyet borban oldott cukorból, borpárlatból, természetes borból és a szükséghez képest élelmiszerelőállítás céljára felhasználható ízesítő vagy zamatosító adalékanyagból készült likőrrel ízesítettek. "Minőségi" megjelöléssel látható el az a pezsgő, amelyet bizonyíthatóan legalább 6 hónapig palackban vagy tartályban érleltek.

10. Borseprő: a must és a bor anyagaiból kierjedés után származó üledék.

11. Derítési alj: a derített mustnak és bornak az üledéke. Kékderítési alj a sárgavérlúgsóval derített bor üledéke.

12. Aljbor: a cefre utópréseléséböl, valamint a borseprő és a derítési alj préseléséből származó melléktermék.

13. Seprőtészta: a borseprő vagy a derítési alj préselése után visszamaradó szilárd anyag.

14. Törkölybor (csigerbor, lőre): a vízzel felöntött vagy kilúgozott szőlőtörköly levéből készült szeszes folyadék.

15. Sűrített must: a must víztartalmának meghatározott mértékű elpárologtatásával előállított termék.

16. Töményített must, illetve töményített bor: az a must, illetve bor, amelynek természetes víztartalmát fagyasztás útján vagy egyéb fizikai módszerekkel csökkentették. A töményített bor alkoholtartalma a 22,5 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.

17. Szeszezett must (misztella): az erjedésben vagy továbberjedésben magasfokú borpárlat vagy finomszesz hozzáadásával megakadályozott must.

18. Párlási célra szolgáló szeszezett bor (brennwein): a borból vagy aljborból magasfokú vagy középfokú borpárlat vagy finomszesz hozzáadásával készült termék.

19. Borecet gyártására szolgáló bor: a borból magas fokú vagy középfokú borpárlat vagy finomszesz hozzáadásával készült termék, melynek az alkohol ecetsavas erjedéséből származó ecetsavtartalma legalább 3,0 g/l, vagy ecetsav hozzáadásával kiegészített ecetsavtartalma legalább 15 g/l.

20. Hibás vagy beteg az a rendellenes színű, illatú, ízű vagy zamatú must, illetve bor, amely e rendelet szerint megengedett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával megjavítható vagy meggyógyítható. Hibás, illetve beteg bor az ecetesedésnek indult olyan bor is, amelynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenként aszúbornál a 2,0 grammot, vörös- és sillerbornál az 1,4 grammot, fehér- és rozébornál pedig az 1,2 grammot meghaladja, de 3,0 grammot nem éri el.

21. Romlott az a must vagy bor, amely az e rendelet szerint megengedett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával nem javítható vagy nem gyógyítható meg.

III. Borpárlattal kapcsolatos egyes fogalmak

1. Magasfokú borpárlat az a legalább 92,0 térfogatszázalék szesztartalmú párlat, amelyet e rendelet 24. § (1) bekezdésében meghatározott alapanyagokból és a 25. § előírásai szerint állítottak elő.

2. Középfokú borpárlat az a legalább 50,0 térfogatszázalék szesztartalmú párlat, amelyet e rendelet 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapanyagokból és a 25. § előírásai szerint állítottak elő.

3. Fogyasztási borpárlat az a legalább 38,0 térfogatszázalék szesztartalmú ital, amelyei c rendelet 24. § (3) bekezdése és a 25. § előírásai szerint állítottak elő.

2. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Szőlőtermő tájak, borvidék, borhelyek

I. SZŐLŐTERMŐ TÁJAK

1. Alföldi szőlőtermő táj

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fővárosnak az Alföldhöz tartozó területe.

2. Észak-Dunántúli szőlőtermő táj

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének és Budapest fővárosnak a Dunántúlhoz tartozó területe.

3. Dél-Dunántúli szőlőtermő táj

Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék közigazgatási területe.

4. Észak-Magyarországi szőlőtermő táj

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék közigazgatási területe, valamint Pest megyének Észak-Magyarországhoz tartozó területe.

II. BORVIDÉKEK

1. Csongrádi borvidék

a) Csongrádi körzet: Csongrád;

b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengéié, Kistelek, Pusztaszer;

c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés;

d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Doma-szék, Mórahalom, Zákányszék

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei, valamint a Csongrádi körzet III. osztályú területei.

2. Hajós-Vaskúti borvidék

Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

3. Kiskunsági borvidék

Akasztó, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszőlős, Bócsa, Borota, Bugac, Csengőd, Csikéria, Csólyospálos, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpszállás, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Hercegszántó, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kecel, Kecskemét, Kerekegyháza, Kéleshalom, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszállás, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Páhi, Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Szentkirály (Lászlófalva), Tabdi, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tompa, Városföld, Zsana településeknek a szőlőkataszter szerint I., II. és III. osztályú határrészei.

4. Ászár-Neszmélyi borvidék

a) Bársonyos-Császári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Kerékteleki, Kisbér, Vérteskethely

b) Tatai körzet: Almásneszmély, Baj, Dunaszentmiklós, Mocsa, Szomód, Tata, Vértesszőlős településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

5. Badacsonyi borvidék

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Vászoly, Zánka településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

7. Balatonmelléki borvidék

Balatonederics, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Lesencfalu, Lesencistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesvita, Szentbékálla, valamint Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

8. Etyeki borvidék

Bicske, Etyek, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vál településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

9. Móri borvidék

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

10. Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

Écs, Felpéc, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

11. Somlói borvidék

Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

12. Soproni borvidék

Balf, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Hidegség, Kópháza, Magyarfalva, Sopron településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

13. Dél-Balatoni borvidék

Andocs, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Boglárlelle, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

14. Mecsekaljai borvidék

a) Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Kővágószőlős, Pécs, Pécsvárad

b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Mohács, Monyoród, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

15. Szekszárdi borvidék

a) Szekszárdi körzet: Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bonyhád, Decs, Mőcsény, Őcsény, Siógárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba;

b) Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhádvarasd, Duzs, Györe, Izmény, Lengyel, Mucsfa, Mucsi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

16. Villány-Siklósi borvidék

Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

17. Bükkaljai borvidék

Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

18. Egri borvidék

Andornaktálya, Aldebrő, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Verpelét településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

19. Mátraalja borvidék

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

20. Tokajhegyaljai borvidék

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Bodrogszegi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

III. BORHELYEK (BORTERMŐ HELYEK)

Csongrád megyében: Hódmezővásárhely, továbbá - 1994. december 31-ig - Szeged

Hajdú-Bihar megyében: Monostorpályi

Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Jászberény, Jászszentandrás, Nagyrév, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Barabás

Pest megyének

- az Alföld szőlőtermő tájhoz tartozó területén: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nyársapát, Örkény, Újlengyel,

- az Észak-Dunántúli szőlőtermő tájhoz tartozó területén: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm,

- az Észak-Magyarországi szőlőtermő tájhoz tartozó területén: Bénye, Gomba, Monor, Pilis, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyháza;

Fejér megyében: Igar, Szabadhidvég, valamint - 1994. december 31-ig - Székesfehérvár, Velence;

Komárom-Esztergom megyében: Esztergom, Kesztölc;

Vas megyében: Bérbaltavár, Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Kőszeg, Mesteri, Sitke, Vaskeresztes;

Veszprém megyében: Balatonfőkajár, Balatonkenese, Csabrendek, Sümeg, Tihany;

Baranya megyében: Helesfa, Szigetvár;

Somogy megyében: Böhönye, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi;

Tolna megyében: Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Felsőnyék, Györköny, Kölesd, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tengelic;

Zala megyében: Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Kallósd, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Szentgyörgyvár, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszentgrót;[2]

Nógrád megyében: Pásztó;

Heves megyében: - 1994. december 31-ig - Kompolt

településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

3. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

[3]

C) Termőhelyek (borvidékek, borhelyek, egyéb szőlőtermő helyek)

4. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

A telepítési (pótlási, átoltási) engedély iránti kérelem tartalma

1. A kérelem tárgya (telepítés, pótlás, átoltás)

2. A jelenlegi ültetvény-terület ismertetése a fajták felsorolásával, megjelölve

a) a terület nagyságát

b) a törzsszőlő területének nagyságát

c) az a) és b) pont alattiakból a pótlásra, átoltásra kerülő ültetvény területét.

3. A kérelem tárgyának ismertetése a) a telepítendő ültetvény

- fajtája

- alanya

- sor- és tőtávolsága

- művelésmódja, törzsmagassága

- területének nagysága

- helye (település, helyrajzi szám)

- területének termőhelyi kataszteri osztálya

- földterületének művelési ága telepítés előtt és után

b) a pótláshoz, átoltáshoz felhasználandó fajta

c) az a) pont alattiból a törzsszőlő megjelölése (terület)

d) a telepítés (pótlás, átoltás) ideje (év, évszak)

e) telepítés esetében a termőre fordítás határideje.

4. Nyilatkozat - telepítés esetén - állami támogatás igénybe vételének vagy mellőzésének szándékáról.

5. Üzemi fajtakísérlet esetén mellékelendő az MMI nyilatkozata.

5. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

A kivágási engedély iránti kérelem tartalma

1. A kérelem tárgya.

2. A jelenlegi szőlő területe

a) fajtabontás nélkül összesen;

b) az a) pont alattiból a törzsszőlő területe.

3. A kérelem tárgyának ismertetése

a) a kivágandó ültetvény

- fajtája

- alanya

- sor- és tőtávolsága

- művelésmódja, törzsmagassága

- területének nagysága

- helye (település, helyrajzi szám)

- földterületének művelési ága kivágás előtt és után

b) az a) pont alattiból a törzsszőlő megjelölése

c) a kivágás ideje (év, évszak).

6. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

A must és bor készítése és kezelése során felhasználható anyagok és alkalmazható eljárások

7. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

A kékderítési vizsga

1. Kékderítési vizsgabizottság 3-5 tagból áll, elnöke az OBÁ igazgatója. A Bizottság összetételét, a vizsga időpontját és helyét az elnök határozza meg.

2. A kékderítési vizsgán legalább technikus végzettségű borászati szakember vehet részt. A vizsgán a kékderítéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekben való jártasságról kell számot adni.

3. A kékderítési vizsga díjtalan, a vizsgabizottság tagjai díjazásban nem részesülnek.

8. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Termék javítására, előállítására vonatkozó bejelentés, illetve engedély iránti kérelem tartalma

1. A bejelentés, illetve kérelem tárgya

2. A javítandó, illetve felhasználandó

- alapanyag (must, bor, minőségi kategória megjelölésével)

- adalékanyag

mennyisége (mértékegység: hl), alkoholtartalma (térfogat %) és cukortartalma (tömeg %, illetve g/l)

3. A javított, előállított termék szabványos megnevezése (a minőségi kategória megjelölésével), mennyisége, alkohol- és cukortartalma.

4. A technológiai művelet végrehajtásának helye és ideje.

5. Az előállított termék tárolásának helye.

6. Mellékletek

a) Ürmös- és fűszerezett bor előállítása esetén az OÉTI javaslata

b) az alapborból - javítás esetét kivéve - egy db 1/1 l-es minta.

9. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Az állami ellenőrzőjegy leírása

Az állami ellenőrzőjegy: szalagcímke, közepén köralakban kiképezve.

Az állami ellenőrzőjegy méretei:

- a befoglaló méretek: 110x28 mm

- a szalagcímke teljes hosszúsága: 110 mm

- a szalagrész szélessége: 18 mm

- a kör alakú rész átmérője: 28 mm.

Az állami ellenőrzőjegy alakja, rajzolata és színezése:

- a kör alakú rész középpontja és a szalagrész tengelyeinek metszéspontja egybeesik;

- a kör alakú rész fehér mezőben a Magyar Köztársaság címerét foglalja magában. A korábbi címert tartalmazó még meglévő ellenőrzőjegyek külön engedély nélkül felhasználhatók;

- a szalagrészben - a kör kerületétől jobbra és balra - a szalag hossztengelyével párhuzamosan felül 4,5 mm széles piros, alul 4,5 mm széles zöld, középen 9 mm fehér sáv húzódik.

Az állami ellenőrzőjegy felirata:

- a szalag baloldali fehér sávjában az alábbi feliratok helyezkednek el:

MARQUE DE CONTROLE D'ETAT; ÁLLAMI ELLENŐRZŐJEGY

- a szalag jobboldali fehér sávjában az ellenőrzőjegy sorozat- és sorszáma található;

- a szalag két végétől 8 mm mélységben a szalagmezőben felirat nem lehet.

10. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Az állami ellenőrzőjegy alkalmazása iránti kérelem mintája

1. Az állami ellenőrzőjeggyel ellátni kívánt bor adatai:

a) az előállításnál felhasznált szőlőfajta

b) termőhely

c) évjárat

d) a bor színe

e) alkoholtartalom (térf. %)

f) cukortartalom (g/l)

g) mennyiség (hl)

2. A forgalomba hozatal során alkalmazni kívánt elnevezés

3. A palackozásra felhasználni kívánt palackok adatai:

a) mennyiség (db)

b) alak, szabványszám

c) egyedi űrtartalom (1)

4. Termelői adatok

a) az előállításnál felhasznált szőlő termelője

b) a bor előállítója

c) a bor palackozója, a palackozás helye.

5. Az alkalmazni kívánt zárási mód, a lezáró anyagok ismertetése.

6. A felhasználni kívánt állami ellenőrzőjegy mennyisége (db)

7. Melléklete

a) származási bizonyítvány

b) felhasználandó címkék 1-1 példánya

c) ... db borminta, legalább egy db teljes kiszerelésű palackkal

11. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

A származási bizonyítvány tartalma

1. A szőlő termelője

2. A termelő szőlőjének

a) borvidéki (borhelyi) elhelyezkedése

b) település szerinti elhelyezkedése (település, hrsz.)

c) termőhelyi kataszteri osztálya

d) fajtája

e) területe (ha, m2)

f) termése a meghatározott évben (kg)

g) minősége természetes eredetű cukortartalom szerint

3. A bor mennyisége a 2/f) pont alatti termésből (hl)

12. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Zárt borvidék területére szőlő, bor bevitelének engedélye iránti kérelem tartalma és záradékolása

I. 1. A beszállítandó termék

a) megnevezése (szőlő, cefre, must, bor)

b) mennyisége

c) fajtajelölése

d) minőségi kategóriája

e) cukor-, illetve alkoholtartalma

f) származási helye (termőhely, település)

2. A beszállítás célja (saját felhasználás, értékesítés, bérmunka stb.)

3. A beszállítás dátuma

4. A beszállított termék tárolási helye

II. Az engedélyező szerv záradéka

1. A döntés nyilvántartási száma

2. Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása

3. Különleges kikötések

13. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

14. számú melléklet a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelethez

Az Országos Borszakértő Bizottság

1. Az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az FM szakmai tanácsadó, véleményező testülete.

2. A Bizottság feladata:

a) a közfogyasztási és a külkereskedelmi forgalomba hozatalra előállított különleges minőségű borok minőségének érzékszervi bírálata és ellenőrzése;

b) javaslattétel az állami ellenőrzőjegy alkalmazásának engedélyezésére;

c) vitás vagy egyéb borászati ügyekben szakvélemény adása a bíróság, egyéb hatóság vagy mások megkeresésére vagy felkérésére;

d) a minisztérium által hatáskörébe utalt teendők ellátása;

e) általában a Tvr. és e rendelet előírásainak érvényesítése.

3. A Bizottság létszáma 13-15 fő. A Bizottság tagjait

- ideértve annak elnökét, elnökhelyettesét és titkárát is

- a szőlőtermesztés és a borászat tekintélyes szakemberei közül a földművelésügyi miniszter bízza meg és hívja vissza.

4. A Bizottság tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg.

5. A Bizottság határozatképességéhez legalább 7 tag jelenléte szükséges; szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. A Bizottság működési feltételeit az OBÁ biztosítja; a Bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.