170/1991. (XII. 27.) Korm. rendelet

a szociális otthonokban és szociális intézetekben fizetendő térítési díjakról

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 133. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendeletet az önkormányzatok tulajdonába tartozó, továbbá a Népjóléti Minisztérium által fenntartott szociális otthonokban és szociális intézetekben (a továbbiakban együtt: szociális otthon) fizetendő térítési díj megállapítására kell alkalmazni.

A térítési díj

2. §

(1) A szociális otthonban a gondozásért térítési díjat kell fizetni.

(2) A jövedelemmel, készpénzvagyonnal vagy ingatlannal nem rendelkező gondozottat, ha tartásra köteles és képes hozzátartozója, illetve eltartója nincs, ingyenes ellátásban kell részesíteni.

3. §

Az egyes szociális otthonokra vonatkozó térítési díj felső határát a 4. §-ban foglalt keretek között a Népjóléti Minisztérium, önkormányzati tulajdon esetén az 1991. évi XX. törvény 133. § d) pontja alapján a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése (a továbbiakban együtt: tulajdonos) állapítja meg.

4. §

(1) A térítési díj alapja:

a) a szociális otthonban a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b) a szociális intézetben a magasabb összegű, családi pótlék mindenkori összege.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegtől a szociális otthon tulajdonosa legfeljebb 50%-kal eltérhet, figyelembe véve az otthon adottságait és komfortfokozatát (a szobák ágyszáma, felszereltsége, a kiszolgáló helyiségek száma, felszereltsége). Az így megállapított összeg a szociális otthonra vonatkozó térítési díj.

(3) Az eltérés mértékét a szociális otthon tulajdonosa a körülmények változására tekintettel - legfeljebb évente egyszer - határozhatja meg.

(4) A (2) bekezdésben megállapított, továbbá a visszamaradó összeget [8. § (2) bek.] és a zsebpénz [12. § (3) bek.] mértékét a szociális otthon ellátási területén a kérelmezők lakóhelye szerint illetékes önkormányzatok jegyzőivel közölni kell.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a beutaló szerv illetékességi területén a települési önkormányzat jegyzője a lakossággal a helyben szokásos módon ismerteti.

5. §

(1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó emelt szintű szociális otthonban és gondozóházban a térítési díjat a tulajdonos szabadon állapítja meg. Az ilyen szociális otthonban a havi térítési díj mellett a tulajdonos a beutaláskor egyszeri hozzájárulást is kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben említett szociális otthonban és gondozóházban a beutalási feltételeket, a nyújtott szolgáltatásokat és az otthonra vonatkozó térítési díj összegét a 4. § (4) bekezdésében meghatározott szervnek a helyben szokásos módon ismertetnie kell.

A fizetésre kötelezhető személyek

6. §

(1) A térítési díjat a gondozottnak kell megfizetnie. Ha a gondozott erre nem képes, a térítési díjat - vagy a térítési díjból a gondozott által meg nem fizetett összeget (ideértve a 12. § szerinti zsebpénz összegét is) - a gondozott tartására köteles és képes házastársa, illetve gyermeke vagy szülője (a továbbiakban: hozzátartozó) köteles fizetni.

(2) A fizetési kötelezettség megállapításánál a gondozott jövedelmét, jelentós készpénzvagyonát és ingatlanvagyonát, illetve az (1) bekezdésben meghatározott hozzátartozók jövedelmét és vagyoni viszonyait, valamint az általuk eltartottak számát kell figyelembe venni. Több, egysorban kötelezhető hozzátartozó esetén a térítési díjat vagy hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján - arányosan megosztva - kell megállapítani.

7. §

A beutalásról a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője határozattal dönt és a kérelmezőt az adott szociális otthonra megállapított havi térítési díj megfizetésére kötelezi.

Térítési díj fizetése a gondozott rendszeres jövedelméből

8. §

(1) A térítési díj megállapítása szempontjából jövedelem:

a) a munkaviszonyból, a szövetkezeti tagsági viszonyból, a bedolgozói jogviszonyból, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó havi jövedelem;

b) a táppénz, a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátás, továbbá a saját jogú hozzátartozói baleseti nyugellátás, az ezekkel folyósított kiegészítések és jövedelempótlékok;[1]

c) az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a földjáradék és minden egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás (járadék, segély), az ezekkel folyósított kiegészítések és jövedelempótlékok;

d) a tartásdíj;

e) a szerződésből származó rendszeres jövedelem (bérleti, haszonbérleti díj stb.);

f) a családi pótlék, ha azt a gondozottra tekintettel folyósítják;

g) minden egyéb jövedelem, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint jövedelemnek minősül.

(2) A gondozott rendszeres havi jövedelméből a 4. § (1) bekezdésében meghatározott térítési díj-alap 30%-ának megfelelő összeget figyelmen kívül kell hagyni (visszamaradó összeg).

(3) A gondozott szociális otthonon belüli foglalkoztatásából származó munkajutalom, a gondozott részére biztosított zsebpénz és a szociális intézeti gondozott tanulmányi ösztöndíja a térítési díj megállapítása szempontjából nem vehető figyelembe.

(4) A szociális otthonba ideiglenesen beutalt gondozott esetén az ideiglenes beutalás tartamára a térítési díj alapjául szolgáló jövedelmet az önálló lakás (ingatlan) fenntartásával kapcsolatos igazolt költségekkel (lakbér, törlesztés, közös költség stb.) csökkenteni lehet.

(5) Ha az elmebetegek otthonába határozott időre vagy a többi otthonban ideiglenesen beutalt gondozott jövedelmének kizárólagos forrása a rendszeres szociális segély, a vakok rendszeres szociális segélye vagy a vakok személyi járadéka, annak folyósítását a (4) bekezdésben meghatározott költségek mértékéig az ideiglenes beutalás időtartama alatt is biztosítani kell.

(6) Ha a gondozott gondnokság alatt áll, gondnoka - amennyiben a gondnokolt megfelelő jövedelemmel rendelkezik - köteles legalább a visszamaradó összeget a gondnokolt személyes szükségleteire rendelkezésére bocsátani.

Térítési díj fizetése a gondozott készpénzvagyonából

9. §

(1) Ha a gondozottnak nincs jövedelme, vagy abból a térítési díjat megfizetni nem tudja, de jelentős készpénzvagyonnal rendelkezik, a szociális otthonra vonatkozó térítési díjat a (2) bekezdés figyelembevételével készpénzvagyonából kell fizetnie.

(2) A készpénzvagyonnak a térítési díj fedezetéül leköthető részét az 1. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint úgy kell megállapítani, hogy a gondozottnál visszamaradó összeg a szociális otthonban fizetendő térítési díj öthavi összegénél kevesebb nem lehet. A térítési díj fedezetéül szolgáló összeget külön betétkönyvben kell elhelyezni, amelyet a gondozást nyújtó szociális otthon kezelésébe kell adni.

(3) A térítési díj megállapítása szempontjából az a készpénzvagyon minősül jelentősnek, amelynek értéke a szociális otthonban fizetendő térítési díj öthavi összegét meghaladja.

Térítési díj megállapítás a gondozott ingatlana terhére

10. §

(1) Ha a gondozottnak sem jövedelme, sem készpénzvagyona nincs, illetve az a szociális otthonra vonatkozó térítési díj megfizetésére nem elegendő, azonban ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, a térítési díjat vagy annak hiányzó részét - ideértve a zsebpénzt is - ingatlana terhére kell megállapítani.

(2) Az ingatlan terhére megállapított térítési díjat jelzálogjog alapításával kell biztosítani. A jelzálogjog értékét az 1. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint kell megállapítani.

(3) A jelzálogjog alapításáról rendelkezni kell a térítési díjat megállapító határozatban, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak meg kell küldeni.

(4) A jelzálogjogot a gondozást nyújtó szociális otthon, önkormányzati tulajdon esetén a tulajdonos önkormányzat javára kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni.

Más kötelezettek térítési díj fizetése

11. §

(1) Térítési díj fizetésére a szociális otthonban gondozott hozzátartozója akkor képes, ha a vele közös háztartásban élő házastársa és az általuk eltartott családtagjaik (szülő, gyermek, unoka) figyelembevételével az egy főre eső havi jövedelme a rendszeres szociális segélyt igénylő személy tartásra köteles hozzátartozójára irányadó értékhatárt meghaladja.

(2) A hozzátartozó térítési díj fizetésének megállapítása szempontjából havi jövedelemként a tárgyévet megelőző év nettó jövedelemének [8. § (1) bek.] 1/12 részét kell figyelembe venni.

(3) A gondozott tartására bírósági ítélet alapján kötelezett személy által fizetendő térítési díj összegét úgy kell megállapítani, hogy az a bírósági ítéletben meghatározott kötelezettség mértékét ne haladja meg.

A zsebpénz

12. §

(1) Az ingyenes ellátásban részesített gondozott számára személyes szükségletei kielégítése érdekében zsebpénzt kell adni.

(2) Zsebpénzt kell adni annak a gondozottnak is, aki helyett a térítési díjat kizárólag más fizeti, illetve a térítési díjat ingatlana terhére állapították meg.

(3) A zsebpénz havi összege a 4. § (1) bekezdésében meghatározott térítési díj-alap 15%-a. A zsebpénz összegére kell kiegészíteni a gondozottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

Átmeneti tartózkodás idejére és egyes speciális intézményekben fizetendő térítési díj

13. §

(1) A gondozott kórházi (gyógyintézeti) ellátása tartamára térítési díjként a gondozottra megállapított térítési díj 20%-át kell fizetni.

(2) Ha a gondozott a szociális otthon vezetőjének engedélye alapján egybefüggően 6 napnál hosszabb időre a szociális otthonból eltávozik, a távollét idejére a gondozottra megállapított térítési díj 20%-át fizeti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben az egy napra jutó térítési díj kiszámítása és a havonta fizetendő térítési díj megállapítása a szociális otthon vezetőjének feladata.

14. §

(1) A felnőttkorban megvakultak rehabilitációját biztosító intézményben a vak személyek az önálló életre való felkészítés idejére csak az élelmezési költség megfizetésére kötelesek.

(2) Nem kell térítési díjat fizetni a szociális otthonból próbaidőre elbocsátott gondozott próbaideje tartamára, valamint a látási és mozgássérült fogyatékosok intézetében a hivatalos iskolai szünet alatti távollét idejére.

(3) A súlyos fogyatékosok intézetében a térítési díjat a mindenkori érvénybe lévő normák alapján arányosan csökkenteni kell, ha a gondozott munkaköri vagy tanulmányi beosztása miatt az intézeti étkezést nem veszi igénybe.

Eljárási szabályok

15. §

(1) A gondozottra vonatkozó térítési díj összegét, a fizetésre kötelezett személyeket, valamint a fizetés módját a beutaló szerv a beutaló határozatban állapítja meg. Ha a beutalással egyidejűleg a térítési díj nem állapítható meg, ezt a körülményt a beutaló határozatban fel kell tüntetni és a térítési díjat - az akadály elhárulása után - külön határozatban kell megállapítani.

(2) A térítési díj visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra állapítható meg. Ha azonban a térítési díj fizetésére kötelezett személy jövedelmi és vagyoni viszonyait eltitkolja, vagy arról hamis tájékoztatást ad azzal a céllal, hogy a térítési díj fizetése alól mentesüljön, a térítési díj utólagosan a gondozásban töltött teljes időre is megállapítható.

16. §

(1) A gondozottra vonatkozó térítési díjat - a szociális otthonra megállapított térítési díj és a figyelembe vehető jövedelmek, vagyon változására való tekintettel - évente egyszer, március 1-jéig az otthon fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője újra megállapítja.

(2) A gondozott köteles a vagyonában bekövetkezett változást bejelenteni a szociális otthon vezetőjének.

A térítési díj befizetése, nyilvántartása, behajtása

17. §

(1) A szociális otthon vezetője köteles a jogerősen megállapított térítési díjat nyilvántartani. A nyilvántartásnak - a 2. számú melléklet szerint - tartalmaznia kell a gondozottra és a térítési díj fizetésére kötelezett személyre, valamint a térítési díj megállapítására és befizetésére vonatkozó adatokat.

(2) A térítési díj nyilvántartásánál minden megkezdett ellátási napot egész napnak kell számítani, az egy napra eső térítési díj kiszámításánál a havi napok számát 30-nak kell tekinteni.

18. §

(1) A jogerősen megállapított térítési díjat a szociális otthonban történő beköltözés napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a gondozást nyújtó szociális otthon elszámolási számlájára.

(2) Az Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézetében képességvizsgálaton résztvevő személy térítési díját - a vizsgálat időtartama alatt - a gondozását egyébként ellátó szociális otthonban kell befizetni.

19. §

(1) A szociális otthon vezetője köteles ellenőrizni, hogy a jogerősen megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. A hátralékos nevét, lakcímét és a fennálló hátralékot negyedévenkét, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig nyilvántartásba kell venni és a behajtásról intézkedni.

(2) A behajtás megindítása előtt a szociális otthon vezetőjének a fizetésre kötelezett személyt írásban fel kell hívnia a fizetési kötelezettségének teljesítésére.

(3) A térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét a szociális otthon vezetője nyilvántartja és a gondozott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti.

Záró rendelkezések

20. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

21. §

(1) A szociális otthonra vonatkozó térítési díjat a rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül kell újra megállapítani.

(2) A gondozottra vonatkozó új térítési díjat az otthon fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője határozattal állapítja meg, és azt első ízben a jogszabály hatálybalépését követő 5. hónap első napjától kell megfizetni.

22. §

Az 1. §-ban nem említett szerv vagy természetes személy a szociális otthon alapdokumentumában (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat stb.) úgy rendelkezhet, hogy az általa létesített vagy fenntartott szociális otthonban fizetendő térítési díjra e rendeletnek a szociális otthonra vonatkozó térítési díjról rendelkező szabályait (4. §) kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 170/1991. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Iránytáblázat a készpénzvagyon terheléséhez és a jelzálogjog összegének megállapításához

A készpénzvagyon figyelembe vehető összegét, valamint a jelzálogjog legnagyobb összegét az adott szociális otthonra a megállapításkor érvényes térítési díj és a figyelembe vett évek szorzata adja.

Ha a szociális otthoni gondozás időtartama a figyelembe vett évek számát meghaladja, a terhelést meg kell ismételni.

2. számú melléklet a 170/1991. (XII. 27.) Korm. rendelethez