1/1991. (I. 14.) KHVM rendelet

a belföldi vasúti árufuvarozás díjairól

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

A kocsirakományú küldemények díjai

1. §

A belföldi forgalomban végzett kocsirakományú árufuvarozásért fizetendő díjat vasúti kocsinként

a) a fuvarozott áru osztálya,

b) a fuvarozott áru tömege,

c) a fuvarozás távolsága

alapján kell a 2., 3., 4. és 5. §-ban foglaltakra is figyelemmel megállapítani.

2. §

(1) Az áruk osztályba sorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fuvarozott áruk tömege a díj megállapítása szempontjából:

a) a fuvarozó által megállapított tömeg, ennek hiányában

b) a fuvaroztató (feladó) által a fuvarlevélbe bejegyzett tömeg.

(3) A fuvarozás távolságát a feladási és a rendeltetési állomás között az árudíjszabási kilométermutató alapján kell megállapítani (díjszámítási távolság).

3. §

(1) A kocsirakományú küldemények fuvarozásáért fizetendő díjat a fuvarozónak úgy kell kiszámítania, hogy a 2 számú mellékletben szereplő táblázatnak a fuvarozott árura érvényes áruosztályra és a fuvarozási távolságra megállapított díjtételét meg kell szorozni az áru díjszámítási tömegével.

(2) A díjszámítási tömeg a 2. § (2) bekezdés szerint meghatározott árumennyiség, de legalább a tömegalosztályra előírt legcsekélyebb díjszámítási tömeg (5 t, 10 t, 15 t, 20 t, 25 t.). Ha az áru tömege két legcsekélyebb díjszámítási tömeg közé esik, akkor a fuvardíjat alternatív módszerrel úgy kell megállapítani, hogy az a fuvaroztatóra nézve kedvezőbb legyen.

(3) A négy vagy ennél több tengelyű normál és széles nyomközű - a vasút tulajdonában lévő - kocsiban történő fuvarozásnál a legcsekélyebb díjszámítási tömeg: tengelyenként 5000 kg, illetőleg korlátozott tengelyterhelésű vonalon a fuvarozó által közölt berakható tömeg, ha az nem éri el a tengelyenkénti 5000 kilopondot.

(4) Rakodólapra rakott küldemény fuvarozásánál, ha a rakodólapok darabszámát, fajtáját és azok együttes tömegét a feladó a fuvarlevélbe bejegyezte, a rakodólapra helyezett áru tömegének 15%-ig a rakodólapok saját tömegét díjszámítási tömeg szempontjából nem veszi figyelembe a fuvarozó.

(5) Kocsitakarók, ponyvatartók, továbbá az áru biztonságos fuvarozásához felhasznált rakszerek tömegét - legfeljebb az áru díjszámítási tömegének 10%-ig - az áru tömegéhez nem számítja hozzá a fuvarozó.

4. §

(1) Saját kerekein futó üres - illetve a fuvarozó hozzájárulásával áruval rakott - nem a fuvarozó tulajdonát képező valamely vasút kocsiparkjába be nem sorolt vasúti jármű fuvarozásáért a fuvarozó a megfelelő áruosztály és díjszámítási tömeg figyelembevételével állapítja meg a fizetendő díjat.

(2) A magánkocsiban (P jelű kocsiban) feladott küldemény fuvardíja a vasút tulajdonában lévő kocsiban feladott küldemény fuvardíjának 30%-kal csökkentett összege.

(3) Üres magánkocsi fuvarozásáért tengelyenként és kilométerenként 5 Ft a fizetendő díj.

(4) A vasút tulajdonában lévő különleges építésű kocsikban továbbított küldeményekért a fuvarozó 20%-kal felemelt fuvardíjat jogosult felszámítani.

(5) Rendkívüli (rakszelvényen túlérő küldemény, vasúti jármű, kedvezőtlen súlypontú küldemény stb.) küldeményekért a fuvarozó 100%-kal felemelt fuvardíjat jogosult felszámítani.

(6) Ha az áru továbbításához a fuvarozó az árut továbbító kocsin kívül védő, vagy közvetítő kocsit ad, ezért a fuvardíjon felül a díjszámítási távolságra kocsinként és kilométerenként 15 Ft-ot számít.

(7) Ha az áru, annak mérete miatt, csak több kocsin - ideértve a közbeiktatott kocsit is - fuvarozható, akkor az áru díjszámítási tömegét a fuvarozáshoz felhasznált kocsikra egyenlő arányban kell elosztani és a fuvardíjat kocsinként külön-külön megállapítani.

5. §

Külön tehervonattal továbbított küldeményekért járó fuvardíjat a fuvarozó legalább 500 000 kilopond díjszámítási tömegre az egyes áruosztály 5 t tömegalosztályú díjtételével jogosult megállapítani.

II.

A konténerfuvarozás díjai

6. §

(1) A közepes bruttó (5 t tömegű, 10,6 m3 befogadóképességű) üres, nem a fuvarozó tulajdonában lévő konténer, illetőleg a konténerben feladott áru (rakott konténer) fuvarozásáért a fuvarozás távolsága alapján konténerenként a 3. számú mellékletben megállapított díjat kell fölszámolni.

(2)[1] Az üres, nem a fuvarozó tulajdonában lévő nagykonténer (maximum bruttó 30,5 t tömegű, 15 m3 feletti befogadóképességű) továbbításáért, illetőleg a nagykonténerben feladott árunak (rakott konténer) fuvarozásáért a fuvarozás távolsága alapján, konténerenként a 4. számú mellékletben megállapított díjat kell felszámítani.

(3) A konténerfuvarozás távolságát a feladási és rendeltetési állomás között az árudíjszabási kilométermutató alapján kell megállapítani.

7. §

(1)[2]

(2)[3]

(3) A magánkocsin feladott nagykonténer továbbításáért a fuvarozó 30%-kal csökkentett díjat számít.

III.

Az expresszáru-fuvarozás díjai

8. §

(1) A személyszállító vonat külön kocsijában gyűjtő forgalomban továbbított expresszáru fuvarozásának díját küldeményenként úgy kell megállapítani, hogy a díjszámítási távolságra az 5. számú mellékletben megállapított díjtételt meg kell szorozni az áru díjszámítási tömegével.

(2) A díjszámítási távolság a személyszállító vonat menetrendjében a feladási és a rendeltetési állomás közötti kilométertávolság. A díjszámítási tömeg a fuvaroztató által kötött (bevallott) tömeg 10 kilopondra felkerekített tömege.

(3) A díjat a fuvarozó legalább 40 kilopond áru továbbításáért jogosult felszámítani.

IV.

Egyéb díjak

9. §[4]

(1) Külön jogszabályban megállapított határidőt követően

a) kocsilemondásért

1. normál nyomközű kocsinként 1700 Ft

2. keskeny nyomközű kocsinként 850 Ft

b) konténerlemondásért

1. közepeskonténerenként 340 Ft

2. nagykonténerenként 680 Ft díjat kell fizetni.

(2) A fuvaroztató által okozott kocsisérülés esetén a kocsinak javításra történő vontatásáért 1700 Ft vontatási díjat - valamint, ha a fuvarozót a javításra küldött kocsi után "kocsibér" terheli -, további 1700 Ft átalánydíjat lehet felszámítani.

(3) A 10. §-ban megállapított kirakási és berakási idő túllépéséért

a) a fuvarozó tulajdonában lévő normál és széles nyomközű vasúti kocsiknál kocsinként és óránként:

0-tól 24 óráig 100 Ft

25 órától 48 óráig 200 Ft

48 óra felett 300 Ft

b) a fuvarozó tulajdonában lévő keskeny nyomközű kocsikért óránként 20 Ft kocsiálláspénzt kell fizetni.

(4) Ha a kirakási és berakási idő a 10. § (8) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján szünetel, a szünetelés időtartamára kocsihasználati díjat kell fizetni. A kocsihasználati díj a fuvarozó tulajdonában lévő széles és normál nyomközű vasúti kocsiknál kocsinként és óránként 100 Ft.

V.[5]

Kirakási és berakási idő

10. §[6]

(1) A normál és széles nyomközű vasúti kocsik kirakási és berakási ideje a (3)-(7) bekezdésben felsorolt kivételek mellett:

a) közforgalmú rakodóterületen (ideértve a szükségrakodó területeket is)

- legfeljebb 29 tonna terhelési határú kocsiknál 5 óra

- 29 tonnát meghaladó terhelési határú kocsiknál 7 óra

b) iparvágányokon 5 óra

c) bérelt rakodóterületen 4 óra

(2) A keskeny nyomközű vasúti kocsik kirakási és berakási ideje egyaránt 3 óra

(3) A magánszemélyek átköltözködési ingóságai és a szabadon feladott élőállat-küldemények kirakási és berakási ideje:

a) a magánszemélyek átköltözködési ingóságainak kirakási és berakási ideje egyaránt 5 óra

b) a szabadon feladott élőállat-küldemények

- kirakási ideje 2 óra

- berakási ideje 3 óra

A kirakás és berakás kizárólag nappali órákban végezhető.

(4) Hidegaszfaltos kőzúzalék, úsztatott bitumen, ömlesztett állapotban lévő szurok küldemények kirakási és berakási ideje 12 óra

(5) A rendeltetési állomásra fagyottan érkező folyami és bányakavics, homok, föld, nyers répaszelet, mésziszap, lápföld, gipszkő, gipsziszap, szén, kohósalak, kő 0,5 mm szemnagyságig, nyers bauxit és barit küldemények kirakási és berakási ideje egyaránt 12 óra

(6) Ha a hűtőkocsiba rakott áruk feladásánál az áru védelme érdekében előhűtés szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott kirakási és berakási idők:

a) vízjéggel és vegyes (víz- és száraz-) jéggel történő előhűtés esetén 3 órával

b) kizárólag szárazjéggel történő előhűtés esetén 6 órával

meghosszabbodnak

(7) A tartálykocsiban fuvarozott küldemények kirakási és berakási (töltési és lefejtési) idejét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(8) A kocsiálláspénz felszámítása szempontjából a kirakási és berakási idő szünetel:

a) valamennyi rakodóhelyen kezelt kocsiknál fizetett munkaszüneti napokon 6 órától a következő nap 6 óráig;

b) a nappali rakodási határidős és kivilágítatlan közforgalmú rakodóterületeken kezelt küldeményeknél az éjszakai órákban. A rakodási idő szünetelése szempontjából éjszakai órák:

- az I., a II., a XI. és a XII. hónapokban a 16 óra és a következő nap 6 óra,

- a III., a IV. és a X. hónapokban a 18 óra és a következő nap 6 óra,

- az V., a VI., a VII., a VIII. és a IX. hónapokban a 20 óra és a következő nap 6 óra

közötti órák;

c) ha a kivilágított közforgalmú rakodóhely foglalt és a vasút emiatt a kocsit olyan vágányon vagy vágányrészen bocsátja a fuvaroztató rendelkezésére, ahol nincs világítás,

d) valamennyi rakodóhelyen szombaton 6 órától hétfőn 6 óráig.

VI.[7]

Záró rendelkezések

11. §[8]

(1) Ez a rendelet 1991. január 14. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a vasúti teherkocsiforduló meggyorsításáról és kihasználásáról szóló 11/1986. (XII. 28.) KM rendelet, továbbá az Országos Árhivatal elnökének a belföldi vasúti árufuvarozás díjaira vonatkozó 3/1990. (ÁSZ. 1.) ÁH ármegállapítása, és az Országos Árhivatal elnökének a konténerben történő árutovábbításra vonatkozó 4/1990. (ÁSZ 1.) ÁH ármegállapítás rendelete.

(2) A Magyar Államvasutak által - a részes vasutak nevében is - kiadott vasúti árudíjszabásnak az e rendelet szerinti díjakat és díjszámítási feltételeket tartalmaznia kell.

(3)[9] E rendeletben meghatározott díjakat kell alkalmazni a helyiérdekű vasúton végzett (SZTJ szám: 405-31-04-01) árufuvarozásra is.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter