1991. évi I. törvény

a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról[1]

1. § A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő jogosult a családi pótlékra.

(3) Az ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelt gyermek után a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője jogosult a családi pótlékra.

(4) A javítóintézetben lévő gyermek után - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a javítóintézet vezetője jogosult a családi pótlékra, amelyet köteles gyámhatósági fenntartásos betétbe elhelyezni.

(5) A jogerős szabadságvesztés büntetést töltő személy után a büntetésvégrehajtási intézet jogosult a családi pótlékra. Amennyiben az elítélt kiskorú, a büntetésvégrehajtási intézet köteles a családi pótlékot gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezni. A nagykorú elítélt családi pótlékát a büntetésvégrehajtási intézet köteles megőrizni és szabaduláskor egy összegben rendelkezésére bocsátani.

(6) Az egészségügyi gyermekotthonban, a szociális otthonban vagy szociális intézetben elhelyezett gyermek (személy) után az intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra, ha a szülő ehhez hozzájárul, illetve ha nincs a családi pótlékra jogosult személy. A családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítve kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. Ha az egészségügyi gyermekotthonba beutalt gondozottak egy hónapon túl a családjuknál tartózkodnak, a szülő jogosult a családi pótlék felhasználására."

2. § A Tv. 2. §-ának helyére a következő rendelkezés lép:

"2. § Családi pótlék az után a gyermek (személy) után jár, aki

a) tizenhat évesnél fiatalabb,

b) tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

c) tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul,

d) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos."

3. § A Tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Ha a 2. § c) és d) pontjaiban szereplő gyermek bármely, munka végzésre irányuló jogviszony keretében elért keresete (jövedelme) három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [89/1990. (V. 1.) MT rendelet 85. § (1) bekezdés] meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset (jövedelem) ennél az összegnél magasabb."

4. § A Tv. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép.

"5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) egy gyermekes családnak 2170 Ft

b) egy gyermekes egyedülállónak 2570 Ft

c) két gyermekes családnak 2570 Ft

d) két gyermekes egyedülállónak 2900 Ft

e) három és több gyermekes családnak 2900 Ft

f) három és több gyermekes egyedülállónak 3000 Ft

(2) Az 1. § (3)-(5) bekezdéseiben megjelölt intézetet, illetve vezetőjét gyermekenként havi 2570 Ft összegű családi pótlék illeti meg.

(3) Havi 3900 Ft a családi pótlék összege a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után."

5. § A Tv. 14. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"c) a honvédelmi miniszter, hogy - az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a Magyar Honvédség hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, katonai tanintézeti hallgatóinak családi pótlékkal kapcsolatos jogorvoslati fórumait és a jogorvoslat rendjét megállapítsa, valamint a családi pótlék ügyviteli feladatait ellátó honvédségi szervezetet szabályozza."

6. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1991. január hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni.

(2) A Tv. 1990. évi XCII. törvénnyel megállapított 5. §-ának (5) bekezdése alapján járó családi pótlék összege 1990. november és december hónapra 5150 Ft.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke