1990. évi XXV. törvény

a családi pótlékról és a családok támogatásáról[1]

A gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás garanciáinak megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet[2]

Családi pótlék

Családi pótlékra jogosultság

1. §[3] (1)[4] Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár, az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő (a továbbiakban: szülő) jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel, és a családnak - az e törvényben foglalt kivételekkel - a tárgyévet megelőző naptári évben az egy főre jutó havi jövedelme az 5. §-ban rögzített jövedelemhatárokat nem haladja meg.

(2)[5]

(3)[6]

(4)[7] A nevelőszülő vagy a gyám a háztartásában a gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után jogosult családi pótlékra, függetlenül attól, hogy az e törvény szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel-e.

Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.

(5)[8] A családi pótlékra való jogosultság (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi korlátjának mértékéről az Országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.[9]

(6)[10] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az után a gyermek után is jár családi pótlék, aki

a)[11] a gyámhatóság döntése alapján gyermekotthonban került elhelyezésre,

b)[12] személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben (a továbbiakban: szociális intézmény) került elhelyezésre,

c) a bíróság döntése alapján javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben büntetését tölti.

(7)[13] A három- és többgyermekes, a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családnak, valamint a három és többgyermekes, a tartósan beteg, illetve a testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő egyedülállónak a családi pótlék az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételektől függetlenül jár, ha egyébként megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(8)[14] A családi pótlékot a gyermekotthonban, a javítóintézetben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben nevelt gyermek után a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnoknak, a szociális intézményben elhelyezett gyermek után pedig a szociális intézmény vezetőjének kell folyósítani.

(9)[15] Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket gyermekotthonban helyezték el, illetve javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, az utána járó családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámja vagy - ennek hiányában - a vagyonkezelő eseti gondnoka köteles gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezni. A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlékot az intézmény a költségvetésétől elkülönítve kezeli, és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

2. §[16] (1)[17] Családi pótlék az után a gyermek (személy) után jár, aki

a) tizenhat évesnél fiatalabb,

b) tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

c) tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul,

d) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos.

(2)[18] A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása szempontjából csak az igénylő háztartásában nevelt vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, ha a gyermekre vonatkozóan az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak.

3. §[19] Ha a dolgozók általános vagy középiskolájában tanulók, illetőleg a 2. § (1) bekezdés c)-d) pontjában említett gyermek bármely munkavégzésre irányuló jogviszony keretében elért keresete (jövedelme) három egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [89/1990. (V. 1.) MT rendelet 85. § (1) bekezdés] meghaladja, a családi pótlék folyósítását a 4. hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset (jövedelem) ennél az összegnél magasabb.

4. §[20] (1) Ugyanazon gyermek után a családi pótlék egyidejűleg csak egy jogosultat illet meg.

(2)[21] Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában van, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

A családi pótlék összege

5. §[22] (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) havi nettó 24 000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig

1 gyermekes családnak 3800 Ft,

1 gyermekes egyedülállónak 4500 Ft,

2 gyermekes családnak 4700 Ft,

2 gyermekes egyedülállónak 5400 Ft,

b) havi nettó 24 001-26 000 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén

1 gyermekes családnak 1900 Ft,

1 gyermekes egyedülállónak 2250 Ft,

2 gyermekes családnak 2350 Ft,

2 gyermekes egyedülállónak 2700 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5900 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 6300 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után, korhatárra való tekintet nélkül 7500 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes családban a további gyermekre 4700 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 5400 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételtől függetlenül.

(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti

a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7500 Ft

b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 5400 Ft

összegű családi pótlék illeti meg a vagyonkezelői joggal felruházott gyámot, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnokot, illetve a szociális intézmény vezetőjét.

(4) A gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után a nevelőszülőt vagy a gyámot a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7500 forint, egyéb esetekben 5400 forint összegű családi pótlék illeti meg.

(5) A gyermeket egyedül nevelők esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-szeres szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.

6. §[23] A családi pótlék emeléséről, az emelés differenciált mértékéről és ütemezéséről az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

Igényérvényesítés

7. §[24] (1) A családi pótlékra való jogosultságot az 1. § (1) bekezdés szerinti feltételek esetén évenként újból meg kell állapítani, amely május 1-jétől a következő év április 30-áig terjedő időszakra (a továbbiakban: jogosultsági év) érvényes.

(2)[25] A családi pótlékra az 1. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak, ha a családjában az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek közül

a) van személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, de legkésőbb a családi pótlékot igénylő személy, vagy ha ő nem adóköteles, az adófizetésre kötelezett családtagja személyi jövedelemadó-bevallása benyújtásának határidejéig három példányban jövedelemnyilatkozatot kell tennie.

A jövedelemnyilatkozat egyik példányát,

aa) ha az igénylő maga is adóbevallásra kötelezett, egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallásával együtt,

ab) ha az igénylő adóbevallásra nem kötelezett, adóköteles családtagjának egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallásával együtt

meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) illetékes igazgatóságához a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzés céljából.

A jövedelemnyilatkozat másik példányát a családi pótlékot igénylő személynek a (8) bekezdés szerinti szervhez legkésőbb március 20-áig kell benyújtania. A jövedelemnyilatkozat harmadik példánya az igénylőé;

b) nincs személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, legkésőbb március 20-ig egyszerűsített jövedelemnyilatkozatot kell tennie. Az egyszerűsített jövedelemnyilatkozat egyik példányát a családi pótlékot folyósító szervnek kell benyújtani, a másik példány az igénylőé.

(3)[26] A jövedelemnyilatkozat a családi pótlékra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából tartalmazza - a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokon kívül - valamennyi családtag nevét, születési idejét, születési helyét, anyja nevét, lakó- és tartózkodási helyét, ezen túlmenően a családi pótlékot folyósító szervnek leadott példány valamennyi családtag társadalombiztosítási azonosító jelét, az APEH-nek megküldött példány a családtagok adóazonosító jelét és a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését. A jövedelemnyilatkozatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az APEH egyetértésével adja ki.

(4) A jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok közül

a) a család tagjaira vonatkozó adatok valódiságát, valamint a család jövedelmét képező, az önkormányzat által folyósított ellátások összegszerűségét a települési önkormányzat jegyzője,

b) a család jövedelmét képező, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások összegszerűségét a nyugdíjfolyósító szerv,

c) a jövedelemnyilatkozatban és a család tagjainak a személyi jövedelemadó-bevallásában egyaránt megtalálható adatok összegszerűségét, azonosságát, valamint a családi pótlékot igénylő személy és családtagjai adófizetésre vonatkozó nyilatkozatának valódiságát az APEH

ellenőrzi. Az ellenőrzésért az OEP és az APEH együttesen felelős, amelynek végrehajtására megállapodást kötnek. Az ellenőrzés kiterjed a családipótlék-igénylés alapját képezhető legalább hat havi jövedelemcsökkenés adatainak vizsgálatára is, amelyet a társadalombiztosítási igazgatási szerv végez.

(5)[27] Az igénylő családi pótlékra való jogosultságát akkor is meg kell állapítani, ha

a) változik az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető családtagok (személyek) száma, akik figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg,

b) az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető személyek jövedelmi helyzetében tartós, hat hónapot meghaladó - tartós betegség, tartós munkanélküliség, munkahely-, illetve foglalkozásváltás, 3 éven aluli gyermek gondozása, 3 éven felüli, de 10 évesnél fiatalabb beteg gyermek, továbbá közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatt - olyan változás következik be, amelynek figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg.

(6)[28] Az (5) bekezdésben említett esetben a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző hat hónapra folyósítható.

(7)[29] Ha az (5) bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a hat hónapot, a jogosultság megállapítására vonatkozó igény a jövedelemváltozás időpontjától benyújtható.

(8)[30] A családi pótlékra vonatkozó igényt

a) ha a munkaadónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a munkaadónál,

b) ha a jogosult munkabérét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnál,

c) ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíjfolyósító szervnél,

d) egyéb esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál (kirendeltségnél)

kell előterjeszteni.

(9)[31] A családi pótlékra vonatkozó igényt a (8) bekezdésben felsorolt szervek bírálják el, illetve gondoskodnak az ellátás folyósításáról.

(10) A családi pótlékot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (kirendeltség) havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhavi nyugellátással, egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt, a munkaadó a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor folyósítja.

(11) A családipótlék-igény elutasításáról, a nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt megállapított, illetve folyósított családi pótlék megszüntetéséről, szüneteltetéséről határozatot kell hozni.

8. § (1) Ha az igényelbírálás után megállapítják, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy a jogosultnak tévesen alacsonyabb összegű családi pótlékot állapítottak meg vagy folyósítottak, a hiba felfedezését megelőző öt évre járó ellátást utólag ki kell fizetni.

(2) A jogosult halála esetén az esedékes és fel nem vett családi pótlék azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően a családi pótlékra jogosító gyermek neveléséről háztartásában gondoskodik.

(3) Az esedékessé vált és fel nem vett családi pótlékot az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

9. § A családi pótlékkal kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Felelősségi szabályok

10. § (1) Az, aki a családi pótlékot jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a kiutalástól számított harminc napon - nyugellátással, baleseti nyugellátással és egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt folyósított családi pótlék esetén kilencven napon - belül határozattal kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett családi pótlékot csak attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

11. § (1) A családi pótlékot folyósító szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett családi pótlékot, ha a jogalap nélküli folyósítás mulasztásának vagy tévedésének a következménye.

(2) Ha a családi pótlék jogalap nélküli felvétele egyéb szerv valóságtól eltérő adatigazolásának a következménye, a jogalap nélkül felvett családi pótlékot az egyéb szerv köteles megtéríteni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség csak akkor állapítható meg, ha a családi pótlékot a 10. § (1) bekezdése alapján visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a családi pótlék jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a családi pótlékot folyósító vagy egyéb szervet és a családi pótlékot felvevőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett családi pótlékot közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

12. § A családi pótlékot folyósító szerv a 10. § (2) bekezdésén, az illetékes társadalombiztosítási szerv a 11. § (1), (2), (4) bekezdésén alapuló követelését öt év alatt - ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, öt éven túl is, mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül - fizetésre kötelező határozattal érvényesítheti.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

13. § (1) A családi pótlékot megállapító és folyósító szervek kötelesek az általuk elbírált igényekről, a kifizetett ellátásokról nyilvántartást vezetni és elszámolást készíteni.

(2) A családi pótlékban részesülő az igényelbíráló szervnek minden olyan tényt, illetőleg adatot nyolc napon belül bejelent, amely jogosultságát, a családi pótlék összegét érinti.

(3) A családi pótlékra jogosult az igényelbíráló szerv felhívására nyilatkozatot ad, illetve igazolást nyújt be.

(4)[32]

II. Fejezet[33]

Gyermekgondozási segély és anyasági támogatás

13/A. §[34] (1)[35] Az 1. § (1) bekezdésében említett szülőt gyermekgondozási segély illeti meg

a)[36] a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ha a családban a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az 5. § (1) bekezdés b) pont szerinti felső jövedelemhatárt, egyedülálló esetén az 5. § (5) bekezdés szerinti értékhatárt;

b) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeke tizedik életévének betöltéséig.

(2) Ha a gyermekgondozási segélyre jogosult munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) áll, a gyermekgondozási segély időtartamára fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(3)[37] A gyermekgondozási segély folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.

(4)[38]

(5)[39]

13/B. §[40] (1)[41] Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátás folyósításának időtartamára, kivéve a gyermekgondozási segély mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély, illetve a megállapított segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek ideiglenes hatályú beutalt, állami nevelt, illetve szociális intézményben kerül elhelyezésre. Kormányrendeletben meghatározott kivétellel az e bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a gyermeket gyermekek napközbeni ellátásában részesítik.

13/C. §[42] A gyermekgondozási segélyre jogosító időre a munkáltató a munkavállalót - kérelmére - fizetés nélküli szabadságban részesíti.

13/D. §[43] A gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti. Ha az együttélő szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segélyt csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

13/E. §[44] A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.

13/F. §[45] A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - a segély teljes összegének folyósítása mellett - a gyermek másfél éves kora után kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint keresőtevékenységet folytathat.

13/G. §[46] (1)[47]

(2)[48] A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására, folyósítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a gyermekgondozási segély megállapítására, folyósítására és megszüntetésére a nyugdíjfolyósító szervek nem jogosultak.

13/H. §[49] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a gyermekgondozási segély folyósítását

a) engedélyezheti

aa) a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében tartósan akadályoztatva vannak vagy egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható,

ab) az ellátás 50%-ában annak, aki rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban, ápolási díjban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 13/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket;

b) meghosszabbíthatja

ba) a gyermek 3 éves koráig, egy alkalommal és legfeljebb 6 hónappal, ha a méltányossági kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a szülő gyermekgondozási segélyben részesült,

bb) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek nyolcadik életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátása keretében nem gondozható, feltéve, hogy a gyermek után családi pótlékot folyósítanak.

bc) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek tizennegyedik életévének betöltéséig.

13/I. §[50] (1)[51] A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki térítésmentes terhesgondozásra is jogosult, feltéve, hogy terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson részt vett.

(2) Az anyasági támogatás akkor is jár, ha a gyermek halva született.

(3) Ha az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, az anyasági támogatást

a) az anyával egy háztartásban élő apának, ennek hiányában

b) a gyermek neveléséről gondoskodó más személynek kell kifizetni.

(4) Nem jár anyasági támogatás a szülőnek, ha

a) a szülők a gyermek megszületését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához,

b) a megszületett gyermeket a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, vagy alkalmas más személynél helyezi el.

(5) A (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a szülést követő két hónapon belül

a) a szülők a (4) bekezdés a) pont szerinti nyilatkozatukat visszavonták,

b) a (4) bekezdés b) pont szerinti ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnt, és a gyermek gondozásáról a vér szerinti szülők gondoskodnak.

(6)[52] Az anyasági támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ával.

(7)[53] Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést, illetve az (5) bekezdésben szabályozott esetben a nyilatkozat visszavonását, valamint az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnését követő 30 napon belül - a nyugdíjfolyósító szervek kivételével - a családi pótlékot folyósító szervnél lehet előterjeszteni. A családi pótlékot folyósító szerv a gyermek anyakönyvi kivonatának bemutatásakor az anyasági támogatást kifizeti és ennek tényét az anyakönyvi kivonatra rávezeti.

Záró rendelkezések

14. § (1) E törvény 1990. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1990. április hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni.

(2)[54]

(3) Felhatalmazást ad

a)[55] a Kormány, hogy az e törvényben foglalt ellátásokra jogosító tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos és az egyedülálló személyek körét, az ellátások igénylésének, megállapításának, folyósításának részletes szabályait, az igényérvényesítés és a jogorvoslat rendjét, a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének és megtérítésének a részletes szabályait, továbbá az ellátások igénybevételével kapcsolatos, az igénylők statisztikai állományára vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő rendelkezések részletes szabályait megállapítsa;

b)[56] a népjóléti miniszter, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok körét, valamint a családi pótlék igény elbírálásához szükséges orvosi igazolás kiadásának eljárási szabályait meghatározza.

c)[57] a honvédelmi miniszter, hogy - az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a Magyar Honvédség hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, katonai tanintézeti hallgatóinak családi pótlékkal kapcsolatos jogorvoslati fórumait és a jogorvoslat rendjét megállapítsa, valamint a családi pótlék ügyviteli feladatait ellátó honvédségi szervezetet szabályozza.

(4)[58]