22/1991. (II. 5.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és Svájc Szövetségi Tanácsa között a vízumkényszer megszüntetésére vonatkozó megállapodás kihirdetéséről

(A megállapodás megkötésére Budapesten, 1990. augusztus 7-én jegyzékváltás formájában került sor.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és Svájc Szövetségi Tanácsa között a vízumkényszer megszüntetésére vonatkozó 1990. augusztus 7-én kelt megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Magyar Külügyminisztériumnak az 1. §-ban említett megállapodást tartalmazó, a Svájci Nagykövetséghez intézett szóbeli jegyzéke a következő:

"A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a Svájci Nagykövetségnek.

Szóbeli jegyzék

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Svájci Nagykövetségnek és Kormánya megbízásából van szerencséje megállapodás létrehozását javasolni a két ország közötti vízumkényszer kölcsönös megszüntetéséről az alábbiak szerint:

1. Azok a svájci állampolgárok, akik érvényes útlevéllel vagy érvényes személyi igazolvánnyal rendelkeznek és nem szándékoznak 90 napnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodni, vagy ott kereső tevékenységet folytatni, vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra, és tartózkodhatnak ott.[1]

2. Azok a magyar állampolgárok, akik érvényes útlevéllel vagy érvényes magyar személyi igazolvánnyal rendelkeznek és nem szándékoznak 90 napnál hosszabb ideig tartózkodni Svájcban, vagy ott kereső tevékenységet folytatni, vízum nélkül utazhatnak be Svájcba, és tartózkodhatnak ott.[2]

3. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik három hónapnál hosszabb ideig szándékoznak Svájcban tartózkodni, vagy ott munkát vállalni, elutazásuk előtt Svájc illetékes diplomáciai, vagy konzuli képviseletében beutazó vízumot kell beszerezniük. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezőkre.

4. Azoknak a svájci állampolgároknak, akik három hónapnál hosszabb ideig szándékoznak Magyarországon tartózkodni, vagy ott munkát vállalni, elutazásuk előtt Magyarország illetékes diplomáciai, vagy konzuli képviseletében beutazó vízumot kell beszerezniük.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a hivatalos útlevéllel rendelkezőkre.

5. Azok a magyar és svájci állampolgárok, akiknek állandó lakóhelye a másik szerződéskötő államban van, vízum nélkül visszatérhetnek oda, ha egy érvényes, szabályszerű tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

6. Az egyik Szerződő Fél állampolgárai mentesülnek azon kötelezettségüktől, hogy a másik Szerződő Fél államából történő kiutazásukkor kiutazó vízumot szerezzenek be, vagy bármiféle más formalitást teljesítsenek.

7. Mindkét Fél kötelezi magát arra, hogy azon állampolgárait, akik ezen Megállapodás szerint utaznak be a másik Szerződő Fél területére, bármikor formalitások nélkül ismét befogadja.

8. Ez a Megállapodás nem mentesíti a magyar és svájci állampolgárokat azon kötelezettség alól, hogy a másik Szerződő Fél területére történő beutazásuk és tartózkodásuk tekintetében az ott hatályban levő törvényeket és más jogszabályokat betartsák.

9. Mindkét Fél illetékes hatóságai fenntartják a jogot, hogy megtagadják azon személyek beutazását, vagy tartózkodását, akik az állam közrendjét vagy biztonságát veszélyeztethetik, vagy akinek az országban való jelenléte törvényellenes.

10. A Felek közrendi vagy biztonsági okokból átmenetileg, egészben vagy részlegesen felfüggeszthetik az előbbi rendelkezések alkalmazását. A felfüggesztést és annak feloldását a másik Szerződő Féllel haladéktalanul, diplomáciai úton, jegyzékben közölni kell.

11. A fenti rendelkezések kiterjednek Liechtenstein Nagyhercegségre is.

12. Ez a Megállapodás német és magyar nyelven készült és mindkét szöveg egyaránt hiteles.

Amennyiben a Svájci Szövetségi Tanács az e jegyzékben foglalt javaslatokkal egyetért, úgy ez a jegyzék és a Svájci Nagykövetségnek a Svájci Szövetségi Tanács egyetértését kifejező válaszjegyzéke megállapodást képez a Magyar Köztársaság Kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács között.

A megállapodás a válaszjegyzék kézhezvételét követő 15. napon lép hatályba. A Megállapodás bármikor, három hónapos határidő betartásával felmondható. A felmondást diplomáciai úton, jegyzékben kell közölni a másik Féllel.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma ezt az alkalmat is felhasználja, hogy a Svájci Nagykövetséget őszinte nagyrabecsüléséről biztosítsa."

3. § A Svájci Nagykövetségnek a Magyar Külügyminisztériumhoz intézett válaszjegyzéke hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"A Svájci Nagykövetség tisztelettel bejelenti a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának, megkapta az 1990. augusztus 7-ei jegyzéket, melynek a szövege az alábbi:

1. Azok a svájci állampolgárok, akik érvényes útlevéllel vagy érvényes személyi igazolvánnyal rendelkeznek és nem szándékoznak 90 napnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodni, vagy ott kereső tevékenységet folytatni, vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra, és tartózkodhatnak ott.[3]

2. Azok a magyar állampolgárok, akik érvényes útlevéllel vagy érvényes magyar személyi igazolvánnyal rendelkeznek és nem szándékoznak 90 napnál hosszabb ideig tartózkodni Svájcban, vagy ott kereső tevékenységet folytatni, vízum nélkül utazhatnak be Svájcba, és tartózkodhatnak ott.[4]

3. Azok a svájci állampolgárok, akik három hónapnál hosszabb ideig szándékoznak Magyarországon tartózkodni, vagy ott egy állást elfoglalni, kötelesek elutazásuk előtt Magyarország illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseleténél beutazási vízumot beszerezni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a személyekre, akik hivatalos útlevéllel rendelkeznek.

4. Azok a magyar állampolgárok, akik három hónapnál hosszabb ideig szándékoznak Svájcban tartózkodni, vagy ott egy állást elfoglalni, kötelesek elutazásuk előtt Svájc illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseleténél beutazási vízumot beszerezni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra a személyekre, akik diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkeznek.

5. Azok a svájci és magyar állampolgárok, akiknek lakhelye a másik szerződő államban van, vízum nélkül visszatérhetnek oda, amennyiben érvényes rendes jelenléti engedéllyel rendelkeznek.

6. Az egyik szerződő államnak polgárai mentesek kiutazásnál a másik szerződő államból a kiutazási engedély beszerzésnek kötelezettsége avagy bármiféle más alakiságnak teljesítése alól.

7. Mindkét Fél kötelezi magát, állampolgárait, akik e megállapodás rendelkezései szerint a másik szerződő állam területére beutaztak, mindenkor alakiság nélkül újból átveszi.

8. Ez a megállapodás nem mentesíti a svájci állampolgárokat és a magyar állampolgárokat azon kötelezettségük alól, hogy a beutazás tekintetében és tartózkodásuk alatt a másik szerződő állam területén az ott érvényes törvényeket és más előírásokat megtartsák.

9. A két állam illetékes hatóságai fenntartják maguknak a jogot, hogy azoknak a személyeknek beutazását avagy tartózkodását, akik az állam közrendjét vagy biztonságát veszélyeztethetik, vagy akiknek jelenléte az országban törvénybe ütköző, megtagadják.

10. Mindegyik Fél felfüggesztheti átmenetileg egészben vagy részben a fentebbi előírások alkalmazását a közrend vagy a biztonság okából. A felfüggesztést és annak megszüntetését a másik szerződő állammal diplomáciai úton nyomban közölni kell.

11. A fentebb idézett rendelkezések hasonlóképp kiterjednek a Liechtensteini Hercegségre is.

12. Ezt a megállapodást német és magyar nyelven szövegezték, ami mellett mindkét szöveg egyformán kötelező.

A Nagykövetség tisztelettel tudtul adja, hogy a Svájci Szövetségi Tanács egyetért a fentebbi rendelkezésekkel. Ezzel a Magyar Köztársaság augusztus 7-ei jegyzéke és ez a válasz megállapodást képez a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Köztársaság Kormánya között.

Ez a megállapodás a válaszjegyzék vételét követő 15. naptól lép életbe. Az bármikor felmondható három hónapos határidővel. A felmondást a másik féllel diplomáciai úton kell közölni.

A Svájci Nagykövetség élve ezzel az alkalommal újból biztosítja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát kiváló nagyrabecsüléséről."

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1990. augusztus 22. napjától kell alkalmazni.

(2)[5] E rendelet végrehajtásáról az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter gondoskodik.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök