2/1991. (I. 25.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról

A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 14. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek (a továbbiakban: BM) hivatásos állományú véglegesített tagjaira - ideértve a hivatásos állományból polgári munkakörbe átminősítetteket is -, a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező kinevezett és főfoglalkozású szerződéses polgári alkalmazottaira, és a BM alkalmazottakra (a továbbiakban együtt: BM dolgozó).

2. §

E rendelet alkalmazása során a belügyi rendelkezésű lakásokról szóló 1/1991. (I. 25.) BM rendelet 6. és 7. §-aiban felsorolt szerveket kell érteni, e szerveknek a végrehajtás során figyelemmel kell lenniük a hivatkozott rendeletben megállapított elvekre és eljárási szabályokra is.

II. Fejezet

A lakásépítési alap képzése, és a lakásépítési alappal való gazdálkodás

3. §

A BM első fokú lakásügyi szervei a dolgozók lakásépítése, vásárlása munkáltatói támogatására a következő forrásokból származó pénzeszközöket használhatják fel:

a) a BM éves költségvetésének e célra elkülönített részéből származó központi juttatást,

b) a korábbi években hasonló célra rendelkezésre álló keret pénzmaradványait, és a BM költségvetésén belüli esetleges évközi átcsoportosításokat,

c) a BM kezelésű lakás céljára szolgáló házingatlanok - külön engedély esetén egyéb ingatlanok - elidegenítéséből származó bevételeket,

d) BM szolgálati, vagy bérlőkiválasztási jogú lakás kiutalása esetén előírt, és a BM-et megillető lakáshasználatbavételi díjat és annak esetleges kamatait,

e) a BM által nyújtott munkáltatói kölcsöntámogatás visszafizetett összegét - és annak esetleges kamatait - ide értve a más munkáltatók által kölcsön átvállalása címén átutalt összegeket is,

f) lakás rendelkezési jogáról való lemondás, vagy szolgálati jellegének megszüntetése ellenében az illetékes önkormányzat által átutalt illetve a bérlő (használó) által befizetett térítéseket,

g) az a)-f) pontok alapján rendelkezésre álló összeg után az azt kezelő pénzintézet által fizetett kamatot.

4. §

A 3. § szerinti összeg (a továbbiakban: lakásalap számla) kezelésére az első fokú lakásügyi szervnek bankszámlaszerződést kell kötnie az ilyen szerződés megkötésére feljogosított pénzintézettel. A lakásalap számlával kapcsolatos pénzügyi feladatokat az első fokú lakásügyi szerv szerint illetékes pénzügyi szolgálat látja el.

5. §

(1) Az első fokú lakásügyi szerveknek a központi juttatás iránti igényüket az éves költségvetési tervjavaslat keretében kell megtervezniük, és a BM illetékes főosztályához benyújtaniuk. A tervezés részletes szabályaira és a benyújtás határidejére a BM illetékes főosztálya évenként intézkedik.

(2) Az első fokú lakásügyi szervek részére biztosítandó központi juttatás összegére a BM illetékes főosztálya tesz javaslatot a miniszternek. A javaslatnak tartalmaznia kell a BM központi lakásalap számla összegét is.

(3) A lakásalap számla felhasználásáról a költségvetési beszámoló jelentés keretében kell számot adni.

6. §

A BM központi lakásalap számlával a BM illetékes főosztálya rendelkezik, s abból

a) a BM központi szervek állománya részére központilag biztosítandó lakások vevőkijelölési jogának ellenértéke kiegyenlítésére,

b) a BM központi szervek nem első fokú lakásügyi szerv hatáskörébe tartozó vezetői lakáshelyzetének rendezésére,

c) a BM illetékes főosztályvezetője által esetileg meghatározott célokra teljesíthető kifizetés.

7. §

A lakásalap számlával az első fokú lakásügyi szerv vezetője gazdálkodik. Személyre szóló döntéseit a lakásbizottság javaslatára figyelemmel, az illetékes keretgazda vezetőjével és a szakszervezettel, az érdekképviseleti szervvel egyetértésben hozza meg. A döntést a helyileg szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

8. §

Az első fokú lakásügyi szerv a lakásalap számláról kifizetést teljesíthet az alábbi jogcímeken:

a) munkáltatói kölcsönök, azok megelőlegezése, illetve átvállalása más munkáltatótól,

b) bérlő- illetve vevőkiválasztási jog és otthonházban (nyugdíjasok háza, szobabérlők háza, garzonház) férőhely vásárlás, szolgálati lakás céljára lakásvásárlás,

c) bérlőkiválasztási jog gyakorlása ellenében az önkormányzatnak fizetendő összeg,

d) szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról, illetve használatáról történő lemondás esetén a bérlőt, használót megillető térítés,

e) bérlakás BM dolgozó részére történő kiutalása esetén a dolgozó helyett átvállalt lakás-használatbavételi díj,

f) pénzintézeti kezelési költség átvállalása.

III. Fejezet

A lakásépítés, -vásárlás munkáltatói támogatásának szabályai

9. §

(1) Az első fokú lakásügyi szerv kölcsönt nyújthat a BM dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, illetve építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtérbeépítést, lakás műszaki megosztást, vagyonközösség felszámolása érdekében történő tulajdonrészvásárlást, továbbá a szobaszám-növekedést is jelentő toldaléképítéshez és nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához. A toldalék építéssel egy tekintet alá esik, ha a dolgozó a szomszédos lakás terhére bővíti saját lakását.

(2) Munkáltatói kölcsön nyújtható a BM dolgozó bérletébe kerülő állami bérlakásnak a dolgozó által történő építéséhez, továbbá lakásszövetkezet tulajdonában levő lakás állandó használati jogának megszerzéséhez is.

(3) Az első fokú lakásügyi szerv lakásépítést, -vásárlást akkor támogathat, ha az abban a városban községben valósul meg, ahol a dolgozó munka- illetve szolgálati helye van.

(4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítését, vásárlását vannak a dolgozónak, aki a nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, illetve rokkantsági nyugállományba helyezése folyamatban van. Az ilyen dolgozó az általa kiválasztott település szerint illetékes első fokú lakásügyi szervtől kérheti személyi tulajdonba kerülő lakás vevőjéül történő kijelölését is.

10. §

A munkáltatói kölcsön 200 000 Ft-ig megelőlegezhető, ha a lakást az arra jogosult szerv a BM által később kijelölendő vevő részére értékesíti, és az építéssel összefüggő költségek fedezetére a vevő kijelölése előtt is szükség van a munkáltatói kölcsön egy részére.

11. §

(1) Az első fokú lakásügyi szerv a BM dolgozó lakása felújításához, korszerűsítéséhez, helyreállításához (a továbbiakban együtt: felújítás) felújítási kölcsönt nyújthat.

(2) Felújítási kölcsönben részesített BM dolgozó ugyanahhoz a lakáshoz újabb felújítási kölcsönt csak 15 év elteltével kaphat, s részére lakásépítéshez, -vásárláshoz csak akkor adható munkáltatói kölcsön, ha a felújítási kölcsönt teljes egészében visszafizette.

12. §

Nem lehet kölcsönt nyújtani állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (bérlőtársa, társbérlője) által történő megvásárlásához, kivéve ha ezáltal felhasználható lakás kerül a BM rendelkezése alá, továbbá hétvégi ház, nyaraló, üdülő építéséhez, vásárlásához, felújításához.

13. §

A munkáltatói kölcsönnyújtás, illetve a BM dolgozó vevőkijelölési jogú lakáshoz juttatása feltételei:

a) a BM dolgozó

- a kölcsönnel épített, vásárolt, illetve a BM vevőkijelölési jogú lakással saját lakáshelyzetét rendezi,

- rendelkezik a szükséges előtakarékossággal és vállalja a lakásépítés, -vásárlás pénzügyi feltételeit,

b) a 10 éves belügyi szolgálati, illetve munkaviszonnyal még nem rendelkező BM dolgozó külön megállapodásban vállalja, hogy a szolgálati vagy munkaviszonyát a kölcsön folyósításától, illetve a lakás biztosításától számított 5 évig, vagy - ha a nyugdíjazásáig már 5 évnél kevesebb idő van hátra - nyugdíjazásáig nem szünteti meg,

c) a dolgozó az általa bérlőként, illetve a vele együtt költöző családtagjával bérlőtársként, társbérlőként használt állami, önkormányzati bérlakását a BM rendelkezésére bocsátja. Nem alkalmazható e feltétel akkor, ha az illetékes első fokú lakásügyi szerv a részére felajánlott lakás felhasználásáról írásban lemond, illetve ha a BM dolgozó lakása más szerv szolgálati lakása, vagy arra a BM-et megelőzően más szervnek van bérlőkiválasztási joga, és e szerv a jogát érvényesíteni kívánja.

14. §

A munkáltatói kölcsönre, illetve vevőkijelölési jogú lakásra vonatkozó igények kielégítési sorrendje:

a) az önálló lakással rendelkező igénylő, ha a kölcsöntámogatás illetve vevőkijelölés eredményeként a lakása a BM rendelkezése alá kerül, feltéve, hogy azt a BM fel is tudja használni,

b) önálló lakással nem rendelkező igénylő,

c) a szolgálati, illetve munkahelyén önálló lakással nem rendelkező igénylő,

d) a jogos lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő,

e) a jogos lakásigény mértékének megfelelő nagyságú lakással rendelkező igénylő, ha a lakásjuttatást, illetve a kölcsönnyújtást belügyi érdekek, vagy méltányolható személyes körülmények indokolják.

15. §

(1) A munkáltatói kölcsön támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a munka- illetve szolgálati helyen kell benyújtani, s azt a munkahelyi vezető (parancsnok) a saját véleményével és az adott szerveknél működő szakszervezet, érdekképviselet egyetértésével ellátva küldi meg az illetékes lakásügyi szervnek.

(2) A kölcsönkérelem elbírálásához benyújtandó okmányokat, igazolásokat a lakásépítés, -vásárlás formájától függően a lakásügyi szerv határozza meg.

(3) A dolgozó az általa a kölcsönkérelemben és mellékleteiben közölt adatokért büntetőjogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

16. §

(1) A munkáltatói kölcsön összege lakásépítés, illetve -vásárlás esetén a kölcsönalap 35%-áig, felújítási kölcsön esetén a kölcsönalap 50%-áig, de legfeljebb 150 000 Ft-ig terjedhet.

(2) A lakásépítéshez, -vásárláshoz folyósítandó munkáltatói kölcsön a kölcsönalap 55%-át elérheti, ha két együtt költöző BM dolgozó családtag, 70%-át elérheti, ha kettőnél több együtt költöző BM dolgozó családtag együttesen kéri a kölcsönt.

(3) A kölcsönalap megállapításához a vásárlás, építés költségéből le kell vonni a szociálpolitikai kedvezményt a BM dolgozó, vagy a vele együtt költöző személyek által visszaadott bérlakásért kapott térítést, illetve elidegenített ingatlanért kapott tiszta vételárat, felújítási kölcsön esetében a más szervtől megtérülő költségeket, továbbá a bérbeszámítás útján érvényesíthető összeget.

17. §

Munkáltatói kölcsön a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adás-vételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha

a) arra az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálatainak elvégzéséhez,

b) a lakás adás-vételi szerződésében meghatározott vételárrészlet kifizetéséhez van szükség,

c) a BM a dolgozó által a lakás vásárlásakor, építésekor kért kölcsönt, vagy annak egy részét pénzügyi okok miatt nem tudta folyósítani, és emiatt a dolgozó pénzintézeti kölcsönt vett fel, kizárólag a pénzintézeti kölcsön kiváltására.

18. §

(1) A BM által nyújtott kölcsön kamatmentes, és a kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költséget a BM átvállalja.

(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama nem haladhatja meg a 35, felújítási kölcsön esetében a 10 évet.

(3) A kölcsön tényleges visszafizetési idejét az első fokú lakásügyi szerv úgy állapítja meg, hogy a havi törlesztés - figyelemmel a lakásépítéshez - vásárláshoz felvett esetleges egyéb kölcsönök törlesztésére is - ne jelentsen a BM dolgozó számára aránytalan terheket.

19. §

(1) A lakásügyi szervek a vevőkijelölési jogú lakásokkal kapcsolatos tevékenységüket úgy szervezzék, hogy az a következő két évre a pénzügyi és lakásügyi tervezőmunka alapjául szolgálhasson.

(2) Személyi tulajdonba kerülő lakásra vonatkozó vevőkijelölési jog csak abban az esetben vásárolható, ha az ily módon BM rendelkezés alá kerülő lakás vevőjéül a vásárlás jogi és pénzügyi feltételeivel rendelkező, s azokat vállaló BM dolgozó jelölhető.

IV. Fejezet

Fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó külön kedvezményei

20. §

(1) A munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezéseket fiatal házas, illetve 3, vagy ennél több gyermekes (a továbbiakban: nagycsaládos) BM dolgozó esetében kérelmére az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az első fokú lakásügyi szerv vezetőjének döntése alapján a két gyermekét egyedül nevelő szülő is részesíthető az e fejezetben meghatározott kedvezményekben.

21. §

A fiatal házas, vagy nagycsaládos BM dolgozót egyébként azonos feltételek esetén vevőkijelölés és munkáltatói kölcsönnyújtás során előnyben kell részesíteni.

22. §

(1) A fiatal házas vagy nagycsaládos BM dolgozó első önálló lakása építéséhez, vásárlásához nyújtandó munkáltatói kölcsön akkor is elérheti a 700 000 Ft-ot (a továbbiakban: kedvezményes kölcsön), ha a 16. § alapján kiszámított összeg ennél kevesebb lenne.

(2) A kedvezményes kölcsön összege nem növelhető azon a jogcímen, hogy a kölcsönt BM dolgozó családtagok együttesen kérik.

23. §

(1) A fiatal házas vagy nagycsaládos BM dolgozónak a kedvezményes kölcsön visszafizetését a folyósítás évét követő 6. naptári év januárjában havi 1000 Ft-os részletekben kell megkezdenie. A havi törlesztés összege a kölcsön folyósítását követő 11. naptári év januárjától 1500 Ft.

(2) A kedvezményes kölcsönből a folyósítását követő 16. naptári év január 1-jén még fennálló tartozás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.

(3) Ha a dolgozó a kedvezményes kölcsön összegén túl is kapott belügyi munkáltatói kölcsönt, a kedvezményes kölcsönt meghaladó kölcsönrész visszafizetését az általános szabályok szerint kell megkezdeni és teljesíteni.

24. §

A kedvezményt meg kell vonni attól a személytől, akinek szolgálati, illetve munkaviszonya a tartozás fennállása alatt - a nem fegyelmi úton történő nyugállományba helyezés kivételével - bármilyen módon megszűnt.

25. §

A kedvezményben részesített BM dolgozónak a kedvezmény fennállása alatti elhalálozása esetén a vele együtt lakó házastársát illetve örököseit a teljes kedvezmény megilleti, ha a dolgozó a BM hősi vagy szolgálati halottja. Egyéb esetben a BM dolgozóval a halálakor együttlakó házastársnak illetve örököseinek a kölcsönnyújtást követő 15. év végéig a 23. § (1) bekezdés szerinti módon, azt követően az általános szabályok szerint a kölcsön teljes összegét vissza kell fizetnie.

26. §

(1) A kedvezményben részesített BM dolgozót rokkantsági nyugállományba helyezése esetén a teljes kedvezmény megilleti, ha a nyugállományba helyezésre a szolgálat teljesítésével összefüggő, vagy üzemi baleset miatt, illetve a szolgálat teljesítésével, vagy foglalkozási ártalommal összefüggő betegség miatt került sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő nem fegyelmi úton történő nyugállományba helyezés esetén a kölcsönnyújtást követő 15. naptári év végéig a 23. § (1) bekezdés szerinti módon, azt követően az általános szabályok szerint a kölcsön teljes összegét vissza kell fizetni.

27. §

Ha a fiatal házas, vagy nagycsaládos BM dolgozó házastársak együttesen veszik igénybe a kedvezményes kölcsönt, az mindaddig megilleti őket, amíg a házastársak egyike megfelel a feltételeknek.

28. §

Az e fejezetben meghatározott kedvezményes kölcsönt a feltételeknek megfelelő és azokat vállaló BM dolgozó kérelmére a kölcsönnyújtás egyéb feltételei megléte esetén meg kell adni, ha az adott lakásügyi szerv lakásalap számláján az ehhez szükséges fedezet rendelkezésre áll.

29. §

(1) Az illetékes pénzügyi szerv a tartozást a kölcsön nyújtásakor jegyezze elő, és gondoskodjék arról, hogy a BM dolgozó a fizetési kötelezettség esedékessége, illetve a törlesztőrészlet változása előtt legalább 2 hónappal írásban figyelmeztetést kapjon a fizetési kötelezettség, illetve a változás beálltáról.

(2) Az illetékes pénzügyi szerv a kölcsönnyújtást követő 15. év utolsó negyedévében ellenőrizze a BM dolgozó belügyi szolgálati, illetve munkaviszonya fennállását, továbbá a kölcsönnel épített, vásárolt lakás meglétét, a korábbi fizetési kötelezettségek hiánytalan teljesítését, és a 15. év decemberében törölje a BM dolgozó vissza nem térítendő támogatássá átalakult tartozását.

V. Fejezet

Szolgálati idő utáni engedmény és egyéb kedvezmények

30. §

(1) A lakásépítési, -vásárlási munkáltatói támogatásban részesült BM dolgozót a kölcsön összegéből a BM állományában szolgálati vagy munkaviszonyban eltöltött 25 év után 150 000 Ft összegű engedmény illeti meg. Az engedményből a BM dolgozó javára 5 évenként 30 000 Ft-ot kell a kölcsönt nyilvántartó pénzügyi szolgálatnak hivatalból jóváírnia.

A felemelt összegű engedmény megilleti azokat az e rendelet hatályba lépése előtt kölcsöntámogatásban részesült, a BM-el munka- illetve szolgálati viszonyban álló dolgozókat is, akik a korábbi szabályok szerint szolgálati idő utáni engedményre jogot szereztek. Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(2) Felújítási kölcsönben részesített dolgozói is megilleti az (1) bekezdés szerinti engedmény, ha a dolgozó, vagy vele együttélő hozzátartozója korábban a BM-től lakást, illetve lakásvásárláshoz, építéshez munkáltatói kölcsönt nem kapott, s a dolgozó, vagy vele együttélő hozzátartozója helyett a BM lakás-használatbavételi díjfizetési kötelezettséget sem vállalt át.

(3) A IV. Fejezetben meghatározott kedvezményt igénybe vevő dolgozót a szolgálati idő utáni engedmény csak a kölcsönnek a kedvezményes kölcsönt meghaladó része visszafizetése során illeti meg, és az engedmény jóváírására feljogosító szolgálati idejébe a 23. § szerinti 15 évet nem lehet beszámítani.

31. §

A korábbi szabályok alapján szolgálati idő utáni engedményre jogosulttá vált BM dolgozó esetében a felemelt összegű engedményt, továbbá a korábban kapott felújítási kölcsönből e rendelet alapján járó engedményt az összes szolgálati idő figyelembevételével legkésőbb a következő 5 év betöltésekor együttesen kell jóváírni.

32. §

(1) Az engedmény külön-külön mindegyik BM dolgozót a saját szolgálati, illetőleg munkaviszonyban töltött ideje alapján megilleti, ha a kölcsönt a Belügyminisztériummal szolgálati vagy munkaviszonyban álló családtagok együttesen kapták.

(2) A munkáltatói támogatásban részesített BM dolgozó hősi, vagy szolgálati halála esetén a vele együttlakó házastársát vagy örökösét a betöltött 25 év szolgálati idő utáni engedmény illeti meg.

A betöltött 25 év szolgálati idő utáni engedmény illeti meg azt a BM dolgozót is, akit a szolgálat teljesítésével összefüggő, vagy üzemi baleset, illetve a szolgálat teljesítésével vagy foglalkozási ártalommal összefüggő betegség miatt helyeztek rokkantsági nyugállományba.

(3) Az öt év utáni engedmény megilleti azt a dolgozót, akinek belügyi szolgálati, illetve munkaviszonya átszervezés miatt szűnt meg, ha a legutóbbi engedmény jóváírástól számítva két év már eltelt.

33. §

(1) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a dolgozó tartozását a szolgálati idő utáni engedmény szempontjából már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött belügyi szolgálati időnek megfelelően csökkenteni kell.

(2) Az engedmény folyamatos jóváírása során a szolgálati vagy munkaviszony kezdő évét is figyelembe kell venni, ha a szolgálati, illetve munkaviszony július 1-je előtt jött létre.

(3) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a szolgálati évek után megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban esetleg már jóváírt engedmény összegét.

34. §

(1) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő előtti visszafizetése esetén a BM dolgozót vagy a kölcsönt átvállaló volt házastársát engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a visszafizetett összeg 50%-a, ha a dolgozó a még fennálló tartozását teljes egészében visszafizeti. A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés cselén az előírt éves törlesztési kötelezettségen felül fizetett összeg 50%-ának megfelelő engedményt kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedmény nem illeti meg a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén sem azt,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetve akinek a szolgálati vagy munkaviszonya megszüntetése egyéb módon folyamatban van,

b) akinek a kölcsönét a BM megvonta, s emiatt az egyösszegben esedékessé vált,

c) akinek a BM a kölcsönnel terhelt lakása elidegenítését a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett engedélyezte,

d) akinek a felújítási kölcsönnel terhelt lakása bérleti jogviszonyáról térítés ellenében történő lemondása folyamatban van.

(3) Az (1) bekezdés alapján engedményben részesített BM dolgozó 3 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

VI. Fejezet

A munkáltatói támogatás megvonása

35. §

A munkáltatói kölcsönt vissza kell vonni attól a BM dolgozótól, aki annak felhasználását a pénzintézethez történő átutalásától számított 9 hónapon belül nem kezdte meg.

36. §

Meg kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól a BM dolgozótól, aki:

a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,

b) aki a havi törlesztés fizetési kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget.

37. §

(1) A 36. §-ban meghatározott esetekben, továbbá a szolgálati, illetve munkaviszony nem nyugállományba történő helyezéssel való megszűnése esetén a még vissza nem fizetett kölcsön egyösszegben esedékessé válik, s azt írásban fel kell mondani. A felmondást a kölcsönadós és az illetékes pénzintézet részére is meg kell küldeni.

(2) A kölcsönadós a kölcsönt változatlan havi törlesztőrészletekben, késedelmi kamat és kezelési költség mentesen fizetheti vissza, ha a belügyi szolgálati, illetve munkaviszonya:

a) nyugállományba helyezéssel,

b) átszervezés miatt,

c) a többször módosított 1971. évi 10. tvr. 23/A. § (5) bekezdése alapján

szűnt meg.

(3) A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adósnak a hátralék után a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(4) A kölcsön felmondása esetén az első fokú lakásügyi szerv az illetékes pénzintézettől végrehajtási eljárás lefolytatását is kérheti.

38. §

(1) A már jóváírt szolgálati idő utáni engedményt is meg kell vonni attól a kölcsönadóstól, akitől a munkáltatói kölcsönt a 36. § alapján meg kellett vonni, továbbá attól, akinek a szolgálati, illetve munkaviszonya

a) fegyelmi határozat vagy büntetőbírói ítélet eredményeként,

b) a szolgálati viszonyról történő lemondással, illetve a dolgozó részéről felmondással,

c) a kölcsön nyújtásakor vállalt idő eltelte előtt bármilyen módon szűnt meg, kivéve, ha arra 25 év tényleges belügyi szolgálati vagy munkaviszony letöltése után, vagy egészségi okból, illetve a 37. § (2) bekezdésében meghatározott módon került sor.

(2) A megvont engedmény összegével az adós számláját meg kell terhelni.

39. §

(1) Vevőkijelölési jogú lakáshoz juttatott dolgozó a szolgálati illetve munkaviszonyának a 38. § (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a BM által a lakás vevőkijelölési jogának megszerzésére fordított összeg 30%-át köteles a BM-nek megfizetni.

(2) Bérlőkiválasztási jogú lakáshoz juttatott dolgozó a szolgálati illetve munkaviszonyának a 38. § (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén, ha arra a lakás kiutalásától számított

a) 5 éven belül került sor, a lakás-használatbavételi díj ötszörösének,

b) 5 év elteltével, de 8 éven belül került sor, a lakás-használatbavételi díj háromszorosának,

c) 8 éven túl került sor, a lakás-használatbavételi díj kétszeresének megfelelő összeget köteles a BM-nek megfizetni.

40. §

Ha a munkáltatói támogatásban részesült BM dolgozó szolgálati vagy munkaviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.

VII. Fejezet

A munkáltatói támogatással épített, vásárolt lakás elidegenítése

41. §

(1) A belügyi támogatással épített, vásárolt, illetve felújított lakásra az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsönt folyósító pénzintézettel a Belügyminisztérium javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, amely a kölcsön és esetleges kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig a lakást csak az első fokú lakásügyi szerv írásbeli engedélyével lehet elidegeníteni.

(2) Az elidegenítési engedély akkor adható meg, ha

a) az elidegenítés olyan BM dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult, és a teljes kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja,

b) a támogatásban részesített BM dolgozó a lakás elidegenítése előtt, vagy azzal egyidejűleg a hátralékos kölcsön teljes összegét visszafizeti,

c) a támogatásban részesült BM dolgozó a kölcsönnel épített, vásárolt, illetve felújított lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adás-vételi szerződéssel a tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a megszerzett lakásra átjegyezhető.

VIII. Fejezet

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

42. §

E rendelet alkalmazása szempontjából csak a ténylegesen BM állományban, valamint a belügyi szolgálati, illetve munkaviszony létesítését közvetlenül megelőzően más fegyveres testületnél, továbbá az átszervezés útján BM állományba kerültek esetében a BM-et megelőző utolsó munkáltatójuknál töltött időt lehet figyelembe venni. A belügyi szolgálati, illetve munkaviszony időtartamának megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv igazolása az irányadó.

43. §

(1) Ha a BM dolgozó szolgálati lakásra kapott felújítási kölcsönt, a lakáscsere kérelmét csak a kölcsön teljes visszafizetése után lehet teljesíteni, illetve ha kisebb lakást kér, a két lakás használatbavételi díja közötti különbözetből a kölcsön még hátralékos összegét le kell vonni. Ha a különbözet nem fedezi a hátralékot, a fennmaradó részt a dolgozó változatlan feltételekkel fizetheti vissza. Ez esetben a tartozást a részére kiutalt másik lakás nyilvántartó kartonjára kell átvezetni.

(2) Ha felújítási kölcsönben részesített BM dolgozó a lakása bérleti jogviszonyáról a BM javára lemond, a kölcsön még hátralékos összegét a lemondás ellenében fizetett térítésből le kell vonni. Ha a térítés nem fedezi a hátralékot, a fennmaradó tartozást törölni kell. A kölcsön egyösszegben esedékessé válik, ha a bérlő a lakás bérleti jogviszonyáról nem a BM javára mond le.

(3) Ha a BM dolgozó a felújítási kölcsönnel terhelt bérlakást másik BM dolgozóval elcseréli, az új bérlő a kölcsönt átvállalhatja, egyéb csere esetén a kölcsön egyösszegben esedékessé válik.

(4) A felújítási kölcsönnel terhelt lakásban maradó jogcím nélküli lakáshasználót a belügyi kölcsön kedvezményei nem illetik meg, s a kölcsön teljes összege a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő napjától egyösszegben esedékessé és kamatossá válik. A felújítási kölcsönt az elhunyt bérlőnek a lakásban maradt gyermeke vagy szülője változatlan feltételek mellett fizetheti vissza.

44. §

(1) A házassági vagyonközösség megszűnése során a munkáltatói kölcsöntartozás visszafizetését az első fokú lakásügyi szerv hozzájárulásával a lakásban maradó volt házastárs átvállalhatja. A kölcsönt átvállaló nem BM dolgozó házastársat a belügyi kölcsön kedvezményei - kamatmentesség, a IV. Fejezet szerinti kedvezmény, kezelési költség átvállalása, szolgálati idő utáni engedmény - a továbbiakban nem illetik meg.

(2) Ha a lakásban maradt és a kölcsönt átvállaló volt házastárs is BM dolgozó, akkor a megfelelő feltételek fennállása esetén a belügyi kölcsön kedvezményei - beleértve a IV. Fejezet szerinti kedvezményt, illetve a saját szolgálati évei utáni engedményt is - megilletik.

(3) E rendelet alkalmazása során a BM dolgozónak a vele legalább 5 éve együttlakó élettársa a házastárssal egy tekintet alá esik.

45. §

A kölcsöntámogatásban együttesen részesített családtagokat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között, egyenlő arányos részben kapták volna. Bármelyik kölcsönadós kiesése esetén a ráeső tartozást a másik, illetve a többi kölcsönadós átvállalhatja. Átvállalás hiányában minden kölcsönadós a kölcsön ráeső része visszafizetéséért felel. Kivétel ez alól a kölcsönt együttesen kérő házastársak, akik a teljes kölcsönért egyetemlegesen felelnek.

46. §

A kölcsöntámogatásban részesült BM dolgozó halála esetén a túlélő házastársa, illetve örökösei a kölcsönt változatlan feltételek mellett fizethetik vissza, feltéve, hogy a BM dolgozó halálakor állandó jelleggel vele együtt laktak. Egyéb esetekben a kölcsön egyösszegben esedékessé válik.

47. §

A miniszter, amennyiben a munkáltatói, vagy szolgálati érdek, illetve rendkívüli méltányosság megkívánja a III., IV., V., VI. fejezet rendelkezéseitől eltérést engedélyezhet.

48. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter