2/1991. (I. 14.) KHVM rendelet

közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás igénybevételéért a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet - a 4. §-ban meghatározott kivételekkel - az 1. számú mellékletben megállapított ivóvíz- és csatornadíjat köteles fizetni.

(2) Ezt a díjat kell az egyéni vállalkozónak is fizetni a lakásától elkülönített, illetve elkülöníthető telephelyén végzett gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiségért.

2. §

(1) A közüzemű víz- és csatornamű vállalat által szolgáltatott ivóvízért az 1. § hatálya alá tartozó vízhasználó - az 1. számú mellékletben megállapított ivóvízdíjon felül - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel ivóvízhasználati pótdíjat köteles fizetni.

(2) Nem kell ivóvízhasználati pótdíjat fizetnie

a) a társadalmi szervezetnek, egyháznak (egyházi intézményeknek) kivéve a gazdasági tevékenységéhez felhasznált ivóvizet,

b) a közfürdőnek és a temetkezési vállalatnak (intézetnek),

c) állami és helyi önkormányzati költségvetési szervnek, kivéve a gazdasági tevékenységéhez felhasznált ivóvizet,

d) a közterület tisztántartásával (locsolásával) kapcsolatos feladat- és tevékenységi kört ellátó gazdálkodó szervezetnek és egyéni vállalkozónak, az e célra felhasznált ivóvízmennyiség után,

e) a tűzoltásra felhasznált ivóvízmennyiség után.

(3) Az ivóvízhasználati pótdíj mértéke

a) a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvízért 4 Ft/m3

b) az összes többi vállalat által szolgáltatott ivóvízért 1,80 Ft/m3

3. §

A közüzemi víz- és csatornamű vállalatok egymás között az átadott ivóvizet az átadó vállalatra, az elvezetésre (tisztításra) átadott szennyvizet az átvevő vállalatra érvényes díjjal számlázzák.

4. §

Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás igénybevételéért

a) a magánszemélynek a lakás és üdülő célját szolgáló ingatlanon felhasznált vízmennyiség után,

b) az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat kezelő szervezetnek a bérlakások után,

c) az egyéb tulajdonban (kezelésben) lévő lakás (bér-, szolgálati lakás) tulajdonosának a lakások után

d) lakásszövetkezetnek az általa fenntartott lakások után,

e) a lakosság részére a távhő- és melegvízszolgáltatást végző vállalkozónak az a)-d) pontokban meghatározottak részére a lakások céljára szolgáltatott használati melegvízhez felhasznált vízmennyiség után a 2. számú mellékletben megállapított ivóvíz- és csatornadíjat kell fizetni.

5. §

(1) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiség megállapítása során a közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975. (X. 30.) MT rendeletet (a továbbiakban: R.) kell alkalmazni.

(2) A R. 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben az egyes fogyasztókra vonatkozó átalánymennyiségeket a 3. számú melléklet állapítja meg.

(3) A vízfogyasztás eltérő mértéke megállapításának feltételeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A csatornadíj alapja a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, tekintet nélkül arra, hogy annak beszerzése honnan történt. Ez a vízmennyiség a (5)-(6) bekezdésben foglaltakon kívül - egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető.

(5) Ha a nem lakossági vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elvezetett szennyvíz mennyiséggel csökkenteni kell.

(6) Ha hatósági intézkedés miatt az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell az 1. számú melléklet szerint meghatározott csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget.

6. §

A jelen rendelet hatálybalépésének időpontja 1991. január 14; egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek részére közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a gazdálkodó szervezetek által igénybe vett közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjról szóló 148/1989. (ÁSZ. 37.) ÁH ármegállapítás, a lakosság részére közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a lakosság által igénybe vett közüzemi csatornamű használatért fizetendő díjakra vonatkozó 6/1990. (ÁSZ. 1.) ÁH ármegállapítás, a közműves vízellátás és a közműves csatornázás egyes kérdéseiről szóló 4/1975. (XI. 26.) OVH rendelkezés 6. §-a és a 2. számú melléklete, a lakossági vízfogyasztás átalánymennyiségeinek megállapításáról és a vízdíjak számlázásáról szóló 3/1977. (IV. 22.) OVH rendelkezés, a gazdálkodó szervezetek részére közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetve a gazdálkodó szervezetek által igénybe vett közüzemi csatorna használatáért fizetett díjakról szóló 7/1982. (VIII. 2.) OVH-ÁH rendelkezéssel módosított 4/1979. (XI. 27.) OVH rendelkezés hatályát veszti.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelethez

A rendelet 1. §-ában meghatározott vízhasználók által fizetendő ivóvíz és csatorna díjak mértéke

2 számú melléklet a 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelethez

A rendelet 4. §-ában meghatározott vízhasználók után fizetendő ivóvíz és csatorna díjak mértéke

3. számú melléklet a 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelethez

Az ivóvíz- és csatornadíjat a nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok, kempingek stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig) időtartamára kell felszámítani.

Az I/1-4 pontok alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/9. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani.

Az átalány-mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat (személyek, kórházi ágyak száma stb.) a vállalat évenként egyszer köteles meghatározni és rendszeresen ellenőrizni.

A fel nem sorolt - és nem mért - vízfogyasztások mennyiségét műszakilag megalapozott becsléssel kell meghatározni.

4. számú melléklet a 2/1990. (I. 14.) KHVM rendelethez

A lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő körülmények esetén

1. Ha az egyes lakossági fogyasztók vízfogyasztásának konkrét körülményei (adottságai) nem mindenben felelnek meg az átalány-mennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek (3. számú melléklet I/2-4. pontok), a fogyasztóra érvényes átalányt eggyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani.

2. Ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási, illetőleg gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg gépkocsimosási vízfogyasztásért (3. számú melléklet I/5-6. pontok) vízdíj nem számlázható.

3. Minden olyan településen, amelyen a közműves víztermelés és szolgáltatás, illetőleg a lakossági vízfogyasztás az országos jellemzőktől lényegesen eltér (pl. a vízmű által termelt vízmennyiség nem fedezi a normában előírtak alapján kiszámítható fogyasztói igényt), s ennek következtében az átalánymennyiségek alapján számlázott összes vízmennyiség - éves időszakban - meghaladná a víziközmű által termelt vízmennyiség mértékét, a lakossági vízfogyasztás reális mértékének érvényesülése érdekében a számlázásnál az átalánymennyiségeket ún. települési együttható meghatározásával kell korrigálni.

A vízmű vállalat az előző évi tényleges termelési adatok alapján határozza meg azokat a településeket, amelyeken a vízmennyiség, vagy a lakossági vízfogyasztás sajátosságai miatt települési együttható alkalmazása szükséges.

A települési együttható meghatározása a következőképpen történik:

- a vízmű által termelt víz mennyiségéből le kell vonni a vízmérés alapján számlázott vízfogyasztás és a nem lakossági átalány-mennyiségek alapján a számlázott vízmennyiségek együttes értékét;

- az ezek után fennmaradó termelt vízmennyiséget csökkenteni kell a vízmű tényleges műszaki állapotának (adottságainak) és szolgáltatási körülményeinek reálisan megfelelő hálózati veszteség mértékével;

- e vízmennyiség (egy tört-képletben mint számláló) és a lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségei alapján a lakosság részére számlázható vízmennyiség (mint a tört nevezője) hányadosa alkotja a települési együtthatót.

Az így nyert települési együtthatóval (amely 1,0-nál nagyobb értelemszerűen nem lehet), a számlázásnál minden lakossági átalánydíjas fogyasztó vízfogyasztását be kell szorozni, az így nyert mennyiséget kell a fogyasztó terhére számlázni.

Azokon a településeken, amelyeken a lakosság részére a vízdíj-számlázás egy évnél rövidebb (havi, kéthavi, negyedévi, félévi) időszakra történik, a települési együtthatót az előző év azonos és azt közvetlenül megelőző számlázási időszakának együttes adatai alapján kell meghatározni. Kivéve a tárgyévi utolsó számlázási időszakot, amikor a települési együtthatót a tárgyévi adatok összességének figyelembevételével kell meghatározni.

4. Azoknál az átalánydíjas lakossági fogyasztóknál, akik a vízmérő felszerelését megrendelik, a megrendelés beérkezésének napját követő hó 1. napjától a vízmérő felszerelésének időpontjáig, a vízfogyasztás számlázásánál a rájuk a fentiek szerint érvényes átalány mennyiségeket 50%-kal csökkentett mértékben kell figyelembe venni.