3/1991. (III. 6.) BM rendelet

az 1991. évi illetmény-, illetve béremelésről

A Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított, 1967. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed:

- a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) szakmai szervei, szolgálatai, valamint személyi titkárságai,

- a Rendőrség,

- a Kormányőrség,

- a Határőrség,

- a Tűzoltóság,

- a Polgári Védelem

hivatásos állományára, a kinevezett, a szerződéses polgári állományára és a BM alkalmazottakra.

2. §

E rendelet hatálya alá tartozókat - a 10. §-ban foglaltak kivételével - 1991. január 1-jei hatállyal illetmény, illetve béremelésben (a továbbiakban: béremelés) kell részesíteni.

3. §

A BM alkalmazottakat a bérfejlesztés végrehajtását követően 1991. június 1-ig át kell sorolni az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók bértarifa rendszere szerint.

4. §

(1) A béremelést a hivatásos állománynál a rendfokozati és a beosztási illetmények, a BM alkalmazottaknál és a kinevezett polgári alkalmazottaknál a törzs- és a munkaköri illetmények megemelésével kell végrehajtani.

(2) Az oktatói és a pedagógusi bérrendszerbe soroltak, valamint a szerződéses polgári alkalmazottak esetében a béremelés legkisebb mértéke az alapbér 10%-a, de legalább 800 Ft.

5. §

Kiemelt béremelést kell biztosítani - a 10. §-ban foglaltak kivételével - a Rendőrség, a Határőrség, a Tűzoltóság, a Kormányőrség és a Polgári Védelem alapfeladatot ellátó végrehajtó állománya részére. A személy szerinti béremelés a 4. §-ban foglaltakon túl alsó-felső határ megkötése nélkül, a dolgozó végzett munkájának mennyisége, minősége, teljesítménye szerint kerül megállapításra.

6. §

Béremelésre a BM költségvetési fejezet önálló címei, az állami költségvetésben biztosított bérautomatizmus főfoglalkozású béralapra jutó részét használhatják fel. A BM Igazgatási Kiadások címen belül a béralapok meghatározásáról - a belügyminiszter jóváhagyásával - a gazdasági helyettes államtitkár gondoskodik. Az állami tűzoltóság területi szervei béremelésre az 1990. évi december havi béralapjuk 20%-át használhatják fel.

7. §

A béremelést fel kell használni az egyes szervezeteken belül indokolatlanul kialakult béregyenlőtlenségek felszámolására is. A bértételek alsó határösszegét minden dolgozónál el kell érni. A béremelés időpontjában betöltetlen állások - a rendőri, határőri, tűzoltó, kormányőri, illetve polgári védelmi alapfeladatokat ellátó végrehajtó állomány és a fizikai dolgozók állásainak kivételével - 20%-os béremelését és bérfedezetének 50%-át 1991. december 31-ig zárolni kell. A betöltetlen állások bérfedezetének további 50%-a, valamint az egyéb forrásból származó bérmegtakarítás a béremelés során felhasználható. Ennek során olyan kötelezettség nem vállalható, amely az év során, vagy azt követően a béralap növelését (túllépését) vonná maga után.

8. §

Az 1991. évben megüresedő - a 7. § harmadik mondatában a gondolatjel között meghatározottak kivételével - státusok bérfedezetének 50%-át zárolni kell, a fennmaradó részből elsősorban túlmunka díjazás, valamint jutalom fizethető. A zárolt álláshelyek belügyminiszteri engedéllyel történő feltöltése, vagy e rendelet hatálya alá tartozó szervek közötti áthelyezés esetén az alkalmazó szervezet a feltöltésre kerülő álláshely zárolt bérfedezetét felhasználhatja.

9. §

A rendelet hatálya alá tartozó iskolai hallgató beosztási illetményének emelését tanulmányi eredményétől függően:

a) A rendőrtiszti Főiskola I-II. évfolyam tekintetében a Főiskola főigazgatója,

b) a Rendőrtiszti Főiskola III. évfolyama esetében a vezénylő szolgálati hely vezetője a Főiskola főigazgatója véleményének kikérésével,

c) a külföldi tanintézetek esetében a BM Továbbképző és Módszertani Intézet igazgatója és a vezénylő szolgálati hely vezetője (parancsnoka) együttesen,

d) a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tekintetében - a Határőrség országos parancsnokának jóváhagyásával - a Határőr tanszék vezetője

határozza meg.

10. §

Nem részesülhet béremelésben az, akinek a munka-(szolgálati) viszonya megszüntetése - a nyugállományba helyezés kivételével - folyamatban van.

11. §

Fel lehet függeszteni a beosztási, munkaköri illetmény-, illetve alapbéremelés végrehajtását annál, aki ellen büntető-, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban. Az eljárás befejezése után annak, akinek szolgálati, illetve munkaviszonya nem kerül megszüntetésre, beosztási, munkaköri illetménye, illetve alapbére emeléséről és annak hatályáról a rendeletben foglaltak betartásával a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

12. §

A BM költségvetési fejezeten belül elkülönült címek (szervezetek, intézmények) vezetői saját hatáskörben intézkednek a béremelési keretösszeg felhasználásáról. A személy szerinti bérmegállapításnál biztosítsák a szakszervezet és az érdekvédelmi szervezet Munka Törvénykönyvében meghatározott jogait.

13. §

A béremelés szervezését, lebonyolítását úgy kell intézni, hogy minden dolgozó az 1991. március 5-ig esedékes bérfizetéskor már a megemelt összeget kapja kézhez.

14. §

A béremelésről készített részletes statisztikai adatszolgáltatást a BM Közgazdasági Főosztály részére legkésőbb a bérfejlesztés végrehajtását követő 15 napon belül kell megküldeni.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit 1991. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a személyi állomány teljesítményelismeréséről szóló, többször módosított 20/1983. BM utasítás 1/c), 6/a), b) és 7. pontja, valamint az illetmény megállapítás és folyósítás szabályairól szóló, többször módosított 19/1987. BM utasítás 105. pontja. A 19/1987. BM utasításnak a 26/1990. (X. 5.) BM rendelettel megállapított 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.[1]

Dr. Boros Péter s. k.,

belügyminiszter