3/1991. (V. 31.) HM rendelet

a Magyar Honvédség továbbszolgáló állományának szolgálati viszonyáról

A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet 151. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség továbbszolgáló állományának szolgálati viszonyáról a következőket rendelem:

1. §

(1) Továbbszolgáló állományba a katonai szolgálat ellátására alkalmas, 35. életévét be nem töltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel.

(2) A továbbszolgáló állományba felvett személy (a továbbiakban: továbbszolgáló) tiszti, tiszthelyettesi, valamint állománytáblában megjelölt sorkatonai szakmai (szakszolgálati) beosztást tölthet be.

(3) A továbbszolgáló parancsnoki beosztást is betölthet.

2. §

Továbbszolgálóként tiszti beosztást felsőfokú, tiszthelyettesi beosztást legalább középfokú, sorkatonai szakmai (szakszolgálati) beosztást pedig legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező személy tölthet be, ha szakképzettsége, illetve a kiképzése során szerzett ismeretei alapján az adott beosztás ellátására alkalmas és férfi esetében a sorkatonai szolgálatát teljesítette.

3. §

(1) A továbbszolgálatra jelentkezőnek és az állománybavételre jogosultnak az állománybavételt megelőzően írásban meg kell állapodnia a szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az illetményben, továbbá a vállalt szolgálati idő tartamában és kezdőnapjában. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelentkezőnek a továbbszolgálat vállalására vonatkozó nyilatkozatát is.

(2) A továbbszolgálói szolgálati viszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) a továbbszolgáló állományba vétellel keletkezik. Az állományba vétel a megállapodásban foglalt feltételekkel, parancsban történik.

(3) Az állományba vételre tiszti beosztás esetén a Magyar Honvédség személyügyi főnöke, tiszthelyettesi és sorkatonai beosztás esetén az állományilletékes parancsnok jogosult.

(4) A Honvédelmi Minisztériumban és a felügyelete alá tartozó intézménynél a továbbszolgálói állományba vételre a Honvédelmi Minisztérium Személyügyi Főosztályának vezetője jogosult.

(5) A továbbszolgálatra jelentkező első rendfokozatát tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Sorkatonai beosztás esetén a továbbszolgálatra jelentkezőt az adott beosztásnak megfelelő, de legalább őrvezetői rendfokozattal kell állományba venni.

4. §

(1) A szolgálati viszony határozott időre létesül.

(2)[1] Továbbszolgáló állományba az egyéb feltételek fennállása esetén is csak az vehető fel, aki legalább két év szolgálati idő letöltését vállalja. Nemzetközi békemissziót vállalók esetében a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A továbbszolgálat tartama írásban rögzített közös megegyezés alapján, parancsban meghosszabbítható.

(3) A szolgálati viszony együttes tartama - az (5) bekezdésben foglalt korhatár figyelembevételével - tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén a tizenöt, sorkatonai beosztás esetén a tizenkét évet nem haladhatja meg.

(4) A szolgálati viszonyt, annak létrejöttétől számított három hónapon belül, bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti (próbaidő).

(5) A továbbszolgálat felső korhatára a betöltött 45. életév.

5. §

A szolgálati viszony tartama alatt

a) a tiszti és tiszthelyettesi beosztású továbbszolgáló előléptetésére a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok az irányadók;

b) a sorkatonai beosztású továbbszolgáló várakozási ideje az egyes tisztesi rendfokozatokban hat hónap, az őrmesteri rendfokozatban a hivatásos állományúakra megállapított idő. A sorkatonai beosztású továbbszolgáló legfeljebb törzsőrmesteri rendfokozatot érhet el.

6. §

(1) A továbbszolgáló más helységbe csak kérelmére vagy írásbeli hozzájárulásával helyezhető át, illetve vezényelhető. Az évente összesen harminc napot meg nem haladó tartamú vezényléshez hozzájárulás nem kell.

(2) A továbbszolgálót a Magyar Honvédségen, illetőleg a Honvédelmi Minisztériumon kívül más szervhez (szervezethez) áthelyezni vagy vezényelni nem lehet.

7. §

(1) A szolgálati viszonyban eltöltött időt a társadalombiztosítási jogszabályok szerint korkedvezményes munkakörben eltöltött időbe be kell számítani.

(2) A továbbszolgáló szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(3) A továbbszolgáló terhes nőt és anyát megilletik a Munka Törvénykönyvében, valamint az anya- és gyermekvédelemre vonatkozó, más jogszabályokban biztosított kedvezmények.

8. §

(1) A továbbszolgálót - a (2) bekezdésben, valamint a 12. § (4)-(6) bekezdésében foglalt kivételekkel - a szolgálatban ténylegesen eltöltött idő után, az utolsó évi illetmény átlaga alapján, a szolgálati viszony megszűnésekor - végkielégítésként - a szolgálatban eltöltött minden év után egy havi, legfeljebb azonban tizenkét havi alapilletményének megfelelő leszerelési segély illeti meg.

(2) Nem jár leszerelési segély annak, akinek szolgálati viszonya rokkantsági nyugállományba helyezéssel, vagy a 10. § (2) bekezdésének e), f) és g) pontjában foglalt okból szűnik meg, továbbá, akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek.

9. §

A továbbszolgáló a szolgálati viszonyának tartamára - ha azt szolgálati helye és beosztása indokolja - az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint szolgálati lakást kaphat.

10. §

(1) A szolgálati viszony tartalékos állományba vagy rokkantsági nyugállományba helyezéssel szűnik meg.

(2) Tartalékos állományba helyezéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyát annak a továbbszolgálónak,

a) akinek a vállalt szolgálati ideje letelt és annak meghosszabbítására nem került sor;

b) akinek szolgálati viszonya átszervezés, illetőleg a katonai szervezet (alakulat) áttelepülése (megszűnése) miatt csak más helyőrségbe történő áthelyezéssel vagy vezényléssel fenntartható, ennek feltételei [6. § (1) bekezdés] azonban nem állnak fenn;

c) aki szolgálatának ellátására alkalmatlan, ha a rokkantsági nyugállományba helyezés, illetőleg a szolgálati viszony fegyelmi úton történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn;

d) aki szolgálati viszonyának a vállalt idő letöltése előtti megszüntetését azért kéri, mert körülményeiben olyan előre nem látható változás következett be, amelynek folytán a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetőleg hátrányt okozna;

e) akivel szemben szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítést szabtak ki;

f) akivel szemben büntető eljárás keretében lefokozás mellékbüntetést alkalmaztak;

g) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság azt katonai fogdában rendelte végrehajtani.

(3) A vállalt idő letelte előtt, kérelemre, a (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételek hiányában is meg lehet szüntetni a szolgálati viszonyt, ha a megszüntetés szolgálati érdeket nem sért.

(4) Tartalékállományba helyezésre, továbbá a leszerelési segély megállapítására a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti parancsnok (elöljáró) jogosult.

11. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a továbbszolgálók szolgálati viszonyára - eltérő rendelkezés hiányában - a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

12. §

(1) Ez a rendelet 1991. június 1-jén lép hatályba; egyidejűleg a tiszti és tiszthelyettesi továbbszolgálat rendjének szabályozásáról szóló 57/1973. (HK 29.) HM utasítás, valamint az ennek módosítására kiadott 42/1980. (HK 20.) HM utasítás és a 92/1987. (HK 35.) HM utasítás a hatályát veszti.

(2)[2] E rendelet rendelkezéseit - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépéskor fennálló szolgálati viszonyok, továbbá a továbbszolgáló állományba történő felvétel iránt folyamatban lévő jelentkezések (kérelmek) esetében is alkalmazni kell. A jelentkező (meghosszabbítást kérő), ha a továbbszolgálatot az e rendeletben foglalt feltételekkel nem vállalja, jelentkezését (kérelmét) az állománybavételről (meghosszabbításról) szóló parancs közléséig visszavonhatja.

(3) A rendelet nem érinti azok szolgálati viszonyát (szolgálati idejének meghosszabbítását), akik a rendelet hatálybalépésekor a 2. §-ban előírt végzettséggel (szakképzettséggel) nem rendelkeznek.

(4)[3] A rendelet hatálybalépésekor fennálló szolgálati viszony esetében a hatálybalépés időpontja előtt vállalt szolgálati idő leteltéig terjedő időre a továbbszolgálót továbbszolgálói jutalom illeti meg, amelyet a vállalt szolgálati idő letöltésekor kell kifizetni.

(5)[4] A továbbszolgálói jutalom összege minden továbbszolgálatban eltöltött év után

a) tiszt esetében 1-4 évig évente kéthavi, 5-10 évig évente két és fél havi, összesen legfeljebb huszonhárom havi alapilletmény;

b) tiszthelyettes esetén 1-10 évig évente egy és fél havi, 11-15 évig évente kéthavi, összesen legfeljebb huszonöt havi alapilletménynek megfelelő összeg.

(6)[5] Nem jogosult továbbszolgálói jutalomra, illetőleg a már felvett jutalomelőleget köteles visszafizetni az, akinek szolgálati viszonya a 10. § (2) bekezdésének e)-g) pontja, valamint (3) bekezdése alapján szűnt meg. Ha a továbbszolgáló szolgálati viszonya a vállalt idő előtt megszűnik, a le nem szolgált időtartamra felvett jutalomelőleget köteles visszafizetni.

(7)[6]

Dr. Für Lajos s. k.,

honvédelmi miniszter