1976. évi I. törvény

a honvédelemről

A Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sikeresen dolgozik a fejlett szocialista társadalom felépítésén. E történelmi feladat végrehajtásának alapvető feltétele a béke, amelyért hazánk a társadalmi haladásért küzdő erőkkel együttműködve - társadalmi rendszerünk lényegéből fakadó külpolitikánknak megfelelően - következetesen küzd. Ugyanakkor történelmi szükségszerűség, hogy gondoskodnunk kell országunk szuverenitásának, nemzeti függetlenségének, népünk békéjének és biztonságának, a szocializmus vívmányainak szilárd védelméről és oltalmazásáról. Ennek érdekében - a szocialista közösség tagjaként - a Varsói Szerződés szervezetében tömörült fegyvertársainkkal testvéri összefogásban tovább kell fejlesztenünk hazánk védelmi képességét, tovább kell szilárdítani szövetségi rendszerünket.

A haza fegyveres védelme elsősorban a fegyveres erők és testületek tagjainak esküvel fogadott kötelessége, amelynek teljesítésére mindenkor készen állanak. Korunkban azonban a honvédelem az államtól és az egész társadalomtól a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háború idején. Ezért a törvényben meg kell határozni a honvédelem egész rendszerét: a honvédelem irányítási rendjét, az állami és gazdasági szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek honvédelmi feladatait, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit. Meg kell határozni továbbá a honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárokat megillető jogokat, fokozott állami és társadalmi megbecsülésüket.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

Alkotmányos alapelvek

1. §[1]

A honvédelem célja

2. § A honvédelem célja: az ország lakosságának, szerveinek, területének és gazdaságának tervszerű felkészítése, szükség esetén mozgósítása és igénybevétele a haza megvédésére.

A honvédelmi feladatok

3. § A honvédelmi feladatok a következők:

a)[2] a törvényben meghatározott szervek irányító, szervező tevékenysége;

b) az állampolgárok személyes szolgálatának teljesítése;

c) a szervek és az állampolgárok gazdasági kötelezettségének és anyagi szolgáltatásának teljesítése.

A törvény időbeli hatálya

4. § (1) A törvény hatálya mind béke, mind háború idejére kiterjed. Külön határozza meg a törvény azokat a rendelkezéseket, amelyeknek a hatálya csak háború idejére szól.

(2)[3]

A nemzetközi szerződések megtartása

5. § (1) A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíti a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségeit.

(2) A Magyar Népköztársaság szervei, fegyveres erői, fegyveres testületei és állampolgárai a törvénybe iktatott egyezményeknek megfelelően tiszteletben tartják a hadviselés nemzetközi szabályait.

MÁSODIK RÉSZ

A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS RENDSZERE

II. Fejezet

A HONVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA

Az irányítás általános elvei

6. § (1)[4] A honvédelem irányításának és a feladatok meghatározásának alapja a Magyar Népköztársaság honvédelmi politikája. E politika érvényrejuttatása megköveteli a honvédelem egységes, központi irányítását.

(2) Az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek irányító szervei már békében is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az ország védelmi felkészültségének erősítésére.

Az Országgyűlés

7. § Az Országgyűlés az Alkotmánynak megfelelően gyakorolja a Magyar Népköztársaság fegyveres védelmével kapcsolatos következő jogait:

a) megerősíti az ország függetlenségével, területi sérthetetlenségével és védelmével, továbbá a hadviseléssel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi szerződéseket;

b) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, továbbá

c)[5] hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

d)[6] az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet-, és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;

e)[7] dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról.

f)[8] megalkotja a honvédelemre vonatkozó alapvető jogszabályokat.

A köztársasági elnök[9]

8. §[10] (1) A köztársasági elnök az Alkotmányban biztosított jogkörében

a) az Országgyűlés akadályoztatása esetén

- kinyilvánítja a hadiállapotot, illetőleg kihirdeti a rendkívüli állapotot, és létrehozza a Honvédelmi Tanácsot;

- kihirdeti a szükségállapotot, és rendeleti úton bevezeti az e törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, szükségállapot idején dönt a fegyveres erők alkalmazásáról;

b) az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával a honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket köt;

c) jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét.

(2) A Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) parancsnokát és vezérkari főnökét, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának nemzeti helyettesét, valamint a Határőrség országos parancsnokát a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel a beosztásából.

(3) A köztársasági elnök a tábornokokat

a) kinevezi és előlépteti,

b) a szolgálatból elbocsátja, illetőleg nyugállományba helyezi,

c) fegyelmi fenyítésként elbocsátja, nyugállományba helyezi, továbbá - kivéve, ha az bírói ítélettel történik - lefokozza, illetőleg rendfokozatában visszaveti.

A Honvédelmi Tanács

9. § (1) A Honvédelmi Tanács fő feladata háború idején a honvédelem legfelsőbb irányítása és az ország összes erőforrásainak hatékony felhasználása a haza védelmére.

(2)[11]

(3)[12]

(4)[13]

A Minisztertanács

10. § (1) A Minisztertanács a honvédelem erősítése, az állami és társadalmi rend védelme érdekében

a) a törvény keretei között gondoskodik a honvédelemmel kapcsolatos kérdések jogi szabályozásáról;

b) irányítja és összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek honvédelmi jellegű tevékenységét;

c) jóváhagyja a honvédelemmel kapcsolatos gazdasági terveket, és az állami költségvetés keretében előkészíti a honvédelmi költségvetést;

d) dönt a fegyveres erőkre és fegyveres testületekre vonatkozó, valamint a honvédelmi felkészítés állami és gazdasági feltételeinek biztosítását szolgáló - hatáskörébe utalt - kérdésekben;

e) elrendeli az ország általános vagy részleges mozgósítását, meghatározza a mozgósítással kapcsolatban a központi és területi irányító szervek feladatait, valamint az állampolgárok egyes kötelezettségeit.

(2)[14]

A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői

11. § (1)[15] A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: miniszterek) a jogszabályok, valamint a Honvédelmi Tanács és a Minisztertanács rendelkezéseinek megfelelően irányítják az államigazgatásnak a feladatkörükbe tartozó ágaiban és az alájuk rendelt szerveknél a honvédelemmel kapcsolatos tevékenységet.

(2)[16] A honvédelmi miniszter irányítja az ország külső támadás elleni fegyveres védelmével kapcsolatos feladatok teljesítését. Ennek keretében

a) részt vesz a Magyar Köztársaság védelmi doktrínájának és honvédelmi politikájának kialakításában és megvalósításában;

b) javaslatokat dolgoz ki a lakosságnak, a fegyveres erőknek, a gazdaságnak és az ország területének külső támadás elleni fegyveres védelemre való felkészítésére, valamint az ország és a fegyveres erők mozgósítására;

c) követelményeket, illetve javaslatokat dolgoz ki az állami szervek és a gazdaság mozgósítására vonatkozó feladatok végrehajtásához, együttműködik az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban együtt: miniszter) ezek végrehajtásának előkészítésében és megvalósításában;

d) a Honvédelmi Tanács számára - a Magyar Honvédség parancsnokával és vezérkari főnökével együttműködve - javaslatot tesz a fegyveres erők alkalmazására, illetőleg a háború vezetésére;

e) előkészíti, illetőleg - a hatáskörébe tartozó kérdésekben - kiadja a honvédelemre vonatkozó jogszabályokat, gondoskodik a honvédelemmel kapcsolatos végrehajtási feladatok egységes szabályozásáról.

(3)[17] A honvédelmi miniszter követelményeket és irányelveket állapít meg a más minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban együtt: minisztériumok) honvédelmi feladatainak teljesítéséhez, és közreműködik azok végrehajtásában. Ennek érdekében

a) segíti a minisztériumok honvédelmi jellegű tevékenységét, javaslatot tesz az ország védelmében résztvevő szervek felkészítésére;

b) a miniszterekkel együttműködik a haditechnikai eszközök, hadfelszerelési anyagok gyártásában és beszerzésében, valamint a hadiipari kapacitások meghatározásában, a katonai létesítmények elhelyezésében, a honvédelem szempontjából fontos közlekedési, hírközlési hálózat, valamint sugárfigyelő-, és jelzőrendszer működőképességének biztosításában.

(4)[18] A honvédelmi miniszter a honvédelmi igazgatás keretében

a) kiadja a Honvédség irányításával kapcsolatos jogszabályokat;

b) irányítja a katonai sajtó-, és a honvédelmi tájékoztató tevékenységet;

c) gyakorolja a Honvédelmi Minisztérium, valamint a külön jogszabályban megállapított körben a Honvédség személyi állománya tekintetében meghatározott személyügyi hatáskört;

d) megállapítja a Honvédség költségvetését, valamint gazdálkodási rendjének jogi szabályait;

e) nemzetközi katonapolitikai kapcsolatokat létesít és tart fenn, részt vesz a hatáskörébe utalt nemzetközi szerződések előkészítésében, megteremti a feltételeit a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítésének, és irányítja a Honvédelmi Minisztériumra ezzel kapcsolatosan háruló feladatok végrehajtását;

f) törvényességi felügyeletet gyakorol a Honvédség tevékenysége felett. Felügyeleti jogkörében ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását, megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja a parancsnok által kiadott jogszabálysértő döntéseket, és törvényes eljárásra utasíthatja a Magyar Honvédség parancsnokát, és vezérkari főnökét;

g) állami felügyeletet gyakorol a Honvédség vállalatai felett;

h) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb igazgatási feladatokat.

(5)[19] A honvédelmi miniszter együttműködik az illetékes szervekkel a gazdasági kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítésével összefüggő feladatok ellátásában, valamint szakfelügyeletet lát el a minisztériumok és a tanácsok honvédelmi jellegű tevékenysége felett, amelynek keretében

a) felügyeli a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szakigazgatási tevékenységet, kivéve a polgári védelmi kötelezettség, a honvédelmi munkakötelezettség, a polgári szolgálat, valamint az egyes gazdasági kötelezettségek teljesítésére irányuló szakigazgatási tevékenységet;

b) ellátja a hatáskörébe utalt engedélyezési és egyéb hatósági feladatokat.

(6)[20] A fegyveres erők alapvető szabályzatait - a belügyminiszterrel egyetértésben - a honvédelmi miniszter adja ki.

(7)[21] A Határőrséget és a polgári védelmi feladatok teljesítését a belügyminiszter irányítja.

A Magyar Honvédség parancsnoka[22]

11/A. §[23] (1) A Honvédséget a Magyar Honvédség parancsnoka vezeti.

(2) A Magyar Honvédség parancsnoka

a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét;

b) összehangolja az ország védelmében résztvevő szervek felkészítését;

c) kidolgozza, és a honvédelmi miniszter útján a Minisztertanácshoz felterjeszti a Honvédség felszerelésére, felkészítésére, fejlesztésére és alkalmazására (igénybevételére), valamint az ország területének előkészítésére vonatkozó terveket, és gondoskodik azok végrehajtásáról;

d) tervezi, és irányítja a fegyveres erők - és e jogszabály keretei között a fegyveres testületek és rendészeti szervek - kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

e) irányítja a Katonai Biztonsági Hivatal, valamint - a vezérkari főnök útján - a Katonai Felderítő Hivatal tevékenységét;

f) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

g) elrendeli a Honvédség mozgósítását;

h) szervezi a Honvédség együttműködését a fegyveres erők más részeivel és a fegyveres testületekkel;

i) szervezi a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítését, a szövetséges hadseregekkel való együttműködést és a Honvédség nemzetközi kapcsolatait;

j) szervezi a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok beszerzését, a katonai létesítmények elhelyezését, közreműködik a honvédelem szempontjából fontos közlekedési és hírközlési hálózat, valamint sugárfigyelő-, jelző és riasztási rendszer működőképességének biztosításában;

k) meghatározza a csapatok és az egyéb katonai szervek feladatait, szervezetét és területi elhelyezését, irányítja felkészítésüket és alkalmazásukat;

l)[24] gondoskodik a Honvédség személyi állományának oktatásáról, képzéséről, megállapítja a kiképzés rendjét és követelményeit;

m) kialakítja a személyügyi munka elveit és módszereit, gyakorolja a szolgálati elöljárói jogkörébe utalt személyügyi hatáskört;

n) megszervezi a Honvédség anyagi, technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi ellátását, valamint beruházási tevékenységét;

o) a jogszabályok alapján megállapítja a Honvédség személyi állománya ellátásának, érdekvédelmének, valamint munkavédelmének és balesetelhárításának szabályait;

p) meghatározza a katonai vezetés rendszerét, gondoskodik a vezetési elvek és módszerek korszerűsítéséről;

r) kiadja a Honvédségre érvényes egyes szabályzatokat, parancsokat, intézkedéseket;

s) meghatározza a Honvédségben folyó tudományos munka követelményeit;

t) gondoskodik az állam-, és szolgálati titok védelméről.

11/B. §[25] (1) A honvédelmi miniszter - hatáskörének gyakorlása érdekében - a Magyar Honvédség parancsnokától, illetőleg vezérkari főnökétől a 11/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységről jelentést kérhet, betekinthet bármely iratba.

(2) A Magyar Honvédség parancsnoka a Hvt. 11. § (2)-(5) bekezdésében szereplő feladatok teljesítésében, az e körbe tartozó döntések előkészítésében a honvédelmi miniszter felkérésére közreműködik.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka a hatáskörét meghaladó döntések meghozatala érdekében a honvédelmi miniszternek előterjesztést tesz.

A fővárosi, megyei szervek feladatai

12. § (1)[26] A fővárosi, megyei honvédelmi bizottságok a Minisztertanács területi szervei. Illetékességi területükön ellátják a honvédelmi felkészüléssel kapcsolatban a Minisztertanács által megállapított feladatokat.

(2) Háború idején a fővárosi, megyei honvédelmi bizottság a Honvédelmi Tanács területi szerveként működik.

(3)[27] A honvédelmi feladatok helyi végrehajtására a fővárosi honvédelmi bizottság fővárosi kerületi, a megyei honvédelmi bizottság városi, megyei városi és városi jogú nagyközségi védelmi bizottságokat hoz létre.

13. § A Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság és a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok (a továbbiakban: hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság) illetékességi területükön szervezik a fegyveres erők és - a jogszabályban meghatározott keretek között - a fegyveres testületek kiegészítésével, mozgósításával, az anyagi szolgáltatási kötelezettséggel, a hadkötelesek és hozzátartozóik érdekvédelmével összefüggő honvédelmi igazgatási, valamint a területvédelmi feladatok ellátását.

14. § (1) A fővárosi és a megyei tanács

a) szervezi és irányítja a lakosság honvédelmi nevelését, a polgári védelem ellátását, valamint a felügyelete alá tartozó szervek honvédelmi felkészítését;

b) részt vesz a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének, továbbá a fegyveres erők és fegyveres testületek mozgósításának és kiegészítésének szervezésében és irányításában.

(2) A helyi tanács és valamennyi tanácsi szerv az illetékességi területén ellátja a hatásköre szerint reá háruló alábbi honvédelmi feladatokat:

a) biztosítja egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit;

b) végrehajtja a honvédelmi felkészítés és a mozgósítás területi tennivalóit;

c)[28] szervezi és irányítja a polgári védelmi feladatok ellátását, valamint".

d) végrehajtja a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos teendőket.

15. § (1) Az egyéb fővárosi és megyei szervek ellátják a saját honvédelmi feladataikat, és irányítják a felügyeletük alá tartozó szerveknél folyó honvédelmi tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően az intézetek, intézmények, közlekedési, szállítási, hírközlési, valamint más állami szervek feladatkörükben biztosítják

a) a honvédelmi felkészülést, továbbá

b) háború idején

- az adott helyzetnek megfelelő működés feltételeit és folyamatosságát,

- a polgári védelmi feladatok megvalósítását, valamint

- a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a lakosság szükségleteinek kielégítését a honvédelmi feladataik megvalósításához.

III. Fejezet

A FEGYVERES ERŐK FELADATAI

16. § (1)[29] A fegyveres erők: a Magyar Néphadsereg és a Határőrség.

(2) A fegyveres erők feladatai:

a)[30] a Magyar Köztársaság területének, függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint békéjének védelme külső támadással szemben;

b) a Magyar Népköztársaság államhatárainak őrzése;

c) a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítése;

d) a honvédelem szempontjából fontos létesítmények őrzése és más hátországvédelmi feladatok ellátása;

e)[31]

f) közreműködés a polgári védelem feladatainak ellátásában;

g) segítségnyújtás elemi csapás vagy egyéb közveszély esetén;

h)[32]

i)[33] a Magyar Honvédség tényleges állományának oktatása és képzése.

IV. Fejezet

A FEGYVERES TESTÜLETEK, A RENDÉSZETI ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEK HONVÉDELMI FELADATAI

17. § (1)[34] A fegyveres testületek: a rendőrség, és a büntetésvégrehajtási testület.

(2) A fegyveres testületek feladatai:

a) az állam- és közbiztonság védelme és fenntartása;

b) közreműködés a hátország védelmében;

c) részvétel a polgári védelem feladatainak ellátásában, valamint

d) a fegyveres erők támogatása feladataik végrehajtásában.

18. § (1) A rendészeti szervek: a vám- és pénzügyőrség, valamint az állami tűzoltóság.

(2) A rendészeti szervek a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása mellett közreműködnek egyes honvédelmi feladatok végrehajtásában.

19. § (1) A polgári védelem szervei: az államigazgatási és az üzemi (vállalati, szövetkezeti, hivatali, intézményi stb.) szervek.

(2) A polgári védelem szervei végzik a lakosság polgári védelmi felkészítését, a terület előkészítését a támadófegyverek hatása elleni védekezésre, és közreműködnek egyes rendkívüli intézkedések végrehajtásában.

V. Fejezet

A GAZDÁLKODÓ SZERVEK HONVÉDELMI FELADATAI

20. § (1)[35] Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság - a kizárólag külföldi tőkével működő kivételével -, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a pénzintézet és a vízgazdálkodási társulat (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) feladata, hogy folyamatosan megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek az ország gazdasági erőforrásainak a honvédelem érdekében szükséges felhasználását szolgálják.

(2) A gazdálkodó szervek - az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben - gondoskodnak a honvédelmet szolgáló termelő, szolgáltató, kereskedelmi és központi tartalékolási tevékenység folytatásáról, valamint ahhoz a szükséges anyagi eszközök képzéséről.

(3) A gazdálkodó szerveket honvédelmi célból anyagi szolgáltatási kötelezettség is terheli.

VI. Fejezet

A TÁRSADALMI SZERVEZETEK HONVÉDELMI FELADATAI

21. § (1) A társadalmi szervezetek tevékenységük körében

a)[36]

b) segítséget adnak az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez, az ország területének és gazdaságának honvédelmi előkészítéséhez;

c) háború idején közreműködnek a honvédelmi feladatok ellátásában.

(2)[37]

VII. Fejezet

AZ ÁLLAMPOLGÁROK HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI

22. § (1) A haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valamennyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni.

(2) Az állampolgárok honvédelmi kötelezettsége magában foglalja:

a) a hadkötelezettséget,

b) a polgári védelmi kötelezettséget,

c) a honvédelmi munkakötelezettséget, valamint

d) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.

(3)[38]

HARMADIK RÉSZ

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK

VIII. Fejezet

A HADKÖTELEZETTSÉG

Általános hadkötelezettség

23. §[39] A hadkötelezettség általános. Magában foglalja a katonai vagy a polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos, törvényben meghatározott személyes kötelezettségeket.

A férfiak hadkötelezettsége

24. § (1)[40] A férfiak hadkötelezettsége annak az évnek a január 1. napjától áll fenn, amelyben betöltik a 18. évüket, s annak az évnek a december 31. napjáig tart, amelyben az 50. évüket betöltik.

(2)[41]

(3)[42] A férfiak hadkötelezettsége magában foglalja:

a) a jelentkezési és

b) a katonai szolgálati vagy a polgári szolgálati kötelezettséget.

A jelentkezési kötelezettség

25. §[43] (1) A jelentkezési kötelezettség magában foglalja:

a) a megjelenési kötelezettséget a nyilvántartási adatok felvétele, ellenőrzése, orvosi vizsgálat vagy gyógykezelés, sorozás, illetőleg a fegyver nélküli katonai, valamint a polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása végett;

b)[44] a személyi adatokban bekövetkezett változások bejelentésének kötelezettségét. A bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni annak a hadkötelesnek, aki az e törvény alapján megállapított polgári szolgálatát letöltötte, illetőleg annak, akinek katonai és polgári szolgálata együttesen a 22 hónapot eléri.

(2) A honvédelmi kötelezettség teljesítésének előkészítése érdekében a honvédelmi igazgatási szervek a hadkötelesnek a mellékletben meghatározott adatait tartalmazó nyilvántartást készíthetnek.

25/A. §[45] (1) A honvédelmi igazgatási szervek által vezetett nyilvántartás pontossága és a hadkötelesek bejelentési kötelezettségének enyhítése érdekében az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal elkülönített rendszerben kezeli a sorköteles, a tényleges és a tartalékos állományú, továbbá a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségnél alkalmazottként munkaviszonyban álló polgároknak, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. Ezen elkülönített rendszert a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter együttesen felügyeli.

(2) E rendszerből a honvédelmi igazgatás szervei a hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vételt megelőző évben, a nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozásának függvényében folyamatosan adatszolgáltatást kapnak.

A katonai szolgálati kötelezettség

26. §[46] (1) A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles:

a) sorkatonai és

b)[47] tartalékos katonai szolgálatot teljesít. A sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama a 22 hónapot nem haladhatja meg.

(2) A sor- és a tartalékos katonai szolgálat lehet fegyveres vagy fegyver nélküli.

(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot a hadköteles lelkiismereti okból, engedély alapján teljesítheti.

(4) Fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére nem kaphat engedélyt az a hadköteles, aki fegyvertartási engedéllyel rendelkezik.

(5) A fegyveres katonai szolgálatot teljesítők katonai esküt tesznek. Az eskü szövege:

Én ..................esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak hűséges katonája leszek

Alkotmányunkhoz, törvényeinkhez híven, becsülettel teljesítem kötelességemet. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsának engedelmeskedem.

Esküszöm, hogy hazámat, annak határait, függetlenségét és alkotmányos rendjét életem árán is megvédem. Az ellenséggel alkuba soha nem bocsátkozom, ellene mindenkor bátran harcolok. Szabadságharcos és honvédő elődeink példáját követve zászlóinkat, csapatainkat, bajtársaimat el nem hagyom. Fegyvereinket és egyéb harci eszközeinket megóvom. A katonai ismereteket elsajátítom. A nemzetközi hadijogelőírásait megtartom, az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Alárendeltjeimről a legjobb tudásom szerint gondoskodom.

Teljes életemben mind békében, mind háborúban szeretett magyar hazám igaz polgárához méltó módon viselkedem.

(6) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tesznek.

A fogadalom szövege:

Én..................fogadom, hogy hazámat igaz hazafiként

a fegyver nélküli katonai szolgálat követelményeinek megfelelően, minden erőmmel és tudásommal szolgálom.

A Magyar Népköztársaság Alkotmányának, törvényeinek előírásait megtartom. Elöljáróim és feljebbvalóim parancsainak engedelmeskedem. A feladataim ellátásához szükséges ismereteket elsajátítom. A gondjaimra bízott eszközöket és anyagi javakat megóvom.

Teljes életemben mind békében, mind háborúban szeretett magyar hazám igaz polgárához méltó módon viselkedem.

(7) A katonai szolgálati kötelezettséget a Magyar Népköztársaság Alkotmányának, törvényeinek és más jogszabályainak, a katonai szabályzatoknak és utasításoknak, valamint az elöljáró parancsainak megfelelően - a katonai eskühöz, illetőleg fogadalomhoz híven - kell teljesíteni.

A polgári szolgálat[48]

26/A. § (1) A polgári szolgálatot a hadköteles lelkiismereti okból, engedély alapján teljesítheti.

(2)[49]

(3) A polgári szolgálatot a kijelölt polgári munkahelyen - a szolgálat félbeszakítása esetét kivéve - megszakítás nélkül kell teljesíteni. A polgári szolgálat teljesítésére a szolgálatot teljesítő jogaira és kötelezettségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szolgálathalasztásra és a szolgálat félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat engedélyezése

26/B. § (1) A sorköteles fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálat teljesítése iránti kérelmet a katonai nyilvántartásba vételtől kezdődően a sorozáson való személyes megjelenésig, de legkésőbb a katonai eskü letételéig terjeszthet elő. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek helye nincs.

(2) A tartalékos hadköteles fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálat teljesítése iránti kérelmet a tartalékos katonai szolgálatra való behívó parancs kézbesítését megelőző napig terjeszthet elő.

(3) A sorkatonai, illetőleg tartalékos katonai szolgálat ideje alatt fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálat iránti kérelmet nem lehet beadni.

(4)[50] A fegyver nélküli katonai, valamint a polgári szolgálat teljesítése iránti engedély kiadását meg kell tagadni ha:

a) a kérelmet előterjesztő fegyvertartási engedéllyel rendelkezik, vagy ha a kérelmet nem lelkiismereti okra hivatkozva terjeszti elő, továbbá

b) ha a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapítható, hogy a kérelmező olyan cselekményt követett el amely a lelkiismereti okra való hivatkozásának alaptalanságát bizonyítja.

26/C. § (1)[51] A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok: kérelemről a beadását követő sorozástól számított 90 napon belül határoz.

(2) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A hadköteles a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelemnek halasztó hatálya van.

(3)[52]

A katonai szolgálatra behívás

27. § A hadköteles behívása katonai szolgálatra behívó-, illetőleg bevonulási paranccsal történik, amelynek a hadköteles késedelem nélkül köteles eleget tenni.

A katonai szolgálat mozgósítás esetén

28. § Mozgósítás esetén minden hadköteles behívható katonai szolgálatra, és a szükséges ideig visszatartható a katonai szolgálatban. A polgári munkakörben való meghagyás feltételeit és módját külön jogszabály állapítja meg.

A hadkötelesekre vonatkozó korlátozások

29. §[53] A sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles, valamint a tartalékos állományú hadköteles a három hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságnak köteles bejelenteni.

29/A. §[54] A diplomáciai szolgálatot vagy egyéb tartós külföldi szolgálatot teljesítő szülőkhöz (nevelőszülőkhöz) utazó, a sorkatonai szolgálat kezdetének időpontjáról már értesítést, illetőleg behívóparancsot kapott hadköteles külföldre utazásához a hozzájárulást csak akkor lehet megtagadni, ha a külföldön tartózkodása sorkatonai szolgálat megkezdését a törvény 37. §-ának (4) bekezdésében meghatározott időben megakadályozná.

29/B. §[55] A katonai szolgálat ideje alatti szolgálati célú külföldre utazás szabályait a honvédelmi miniszter állapítja meg.

29/C. §[56]

A nők hadkötelezettsége

30. § (1) A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magában foglalja

a) a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettséget;

b) háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget is meghatározott szakszolgálatok körében.

(2) A nőket hadkötelezettség alapján fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet.

A honvédelmi hozzájárulás

31. §[57]

IX. Fejezet

A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK ÁLLOMÁNYA

A fegyveres erők katonai állománya

32. § (1) A fegyveres erők katonai állománya tényleges és tartalékos állományból tevődik össze.

(2) A tényleges állomány háborús szolgálatáról külön jogszabály rendelkezik.

A tényleges állomány

33. § A fegyveres erők tényleges állományához tartoznak:

a) a hivatásos,

b) a továbbszolgáló,

c) a sorkatonák,

d) a szolgálatot teljesítő tartalékosok és

e) a katonai tanintézet (kollégium) hallgatói.

A tényleges állomány kiegészítése

34. § (1) A fegyveres erők tényleges állományának folyamatos kiegészítése a hadkötelesek és az önkéntesek behívása, a hivatásos és továbbszolgálatra, valamint a katonai tanintézetbe (kollégiumba) jelentkezett személyek felvétele útján történik.

(2) A tényleges állomány tagjai a szolgálati viszony keletkezése szerint hadkötelezettség vagy önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot.

(3)[58] Az önkéntes jelentkezés alapján behívott katonákra - a külön jogszabályban megállapított eltérésekkel - kiterjednek a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezések.

A hivatásos állomány

35. § (1)[59] A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának tagjai a haza védelme iránt érzett felelősségből, önként választott hivatásuk alapján, megalapozott szakmai és erkölcsi felelősséggel kötelesek a haza fegyveres szolgálatát teljesíteni.

(2)[60] A fegyveres erők hivatásos állományába azok a feddhetetlen előéletű, a hivatásos katonai szolgálat ellátására alkalmas magyar állampolgárok vehetők fel, akik a katonai szolgálatot élethivatásul választották, és megfelelnek az illetékes miniszter által előírt egyéb feltételeknek is. A fegyveres erők hivatásos állományába azok a büntetlen előéletű, a hivatásos katonai szolgálat ellátására alkalmas magyar állampolgárok vehetők fel, akik ezt hivatásul választják, és megfelelnek az illetékes miniszter által előírt egyéb szakmai feltételeknek is.

(3)[61] A fegyveres erők hivatásos állományú tagjai fogadalmat tesznek. A fogadalom szövege:

Én..................fogadom, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot a fegyveres erők hivatásos állományú tagjához méltóan, katonai eskümhöz híven szolgálom. Népünkhöz és alkotmányához mindenkor hű leszek.

Fogadom, hogy tudásomat, szolgálati jogkörömet békében és háborúban egyaránt szeretett hazám védelmének szolgálatába állítom. A törvényeket és törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom. Alárendeltjeimet hazánk védelmére, bátorságra, áldozatkészségre nevelem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom. A gondjaimra bízott haditechnikai eszközöket és anyagi javakat legjobb tudásom szerint kezelem és megóvom.

Szent meggyőződéssel és szilárd elhatározással fogadom, hogy dicső szabadságharcos elődeinkhez híven látom el katonai feladataimat.

Mindenkor példamutatóan, becsülettel, tiszti (tiszthelyettesi) rendfokozatomhoz méltóan élek.

(4)[62] A hivatásos állomány tábornokokból, tisztekből, zászlósokból, tiszthelyettesekből és - a Munkásőrség kivételével a fegyveres testületeknél - tisztesekből áll.

(5)[63] A hivatásos szolgálat felső korhatára a betöltött 55. év. Az illetékes miniszter szolgálati érdekből háború idején, valamint beleegyezésükkel békében is egyes fontos beosztású hivatásos állományúakat a hivatásos szolgálatban a felső korhatár elérése után is visszatarthat.

(6)[64] A hivatásos szolgálati viszony elbocsátással, illetőleg nyugállományba helyezéssel szűnik meg. Akinek a hivatásos szolgálati viszonya megszűnt, a törvény szerint reá háruló hadkötelezettség alól nem mentesül.

(7)[65] A hivatásos szolgálati viszony részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A továbbszolgáló állomány

36. § (1) A fegyveres erők továbbszolgáló állománya a hivatásos katonák szolgálatának segítésére, egyes parancsnoki beosztások betöltésére, illetőleg szakszolgálati feladatok ellátására hivatott.

(2)[66] A fegyveres erők továbbszolgáló állományába - önként jelentkezés alapján - az a büntetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel, aki az illetékes miniszter által meghatározott egyéb szakmai feltételeknek is megfelel.

(3) A továbbszolgálók szolgálati viszonya meghatározott időre létesül.

(4) A továbbszolgáló állomány tisztekből, zászlósokból, tiszthelyettesekből és tisztesekből áll.

(5) A továbbszolgálók szolgálati viszonya tartalékos állományba vagy rokkantsági nyugállományba helyezéssel szűnik meg.

A sorkatonai szolgálat

37. § (1) A sorkatonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.

(2) A besorozott hadköteles csak a 18. évének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Az önként jelentkezett, valamint a felsőfokú tanintézetbe felvett férfi azonban már a 17. évének betöltésétől behívható.

(3) A besorozott hadköteles annak az évnek december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivételekkel -, amelyben a 23. évét betölti (sorköteles kor).

(4)[67] Az a hadköteles:

a) aki szolgálathalasztásban részesült,

b) akinek sorkatonai szolgálatát félbeszakították, vagy

c) aki fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be

annak az évnek december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra, vagy annak továbbfolytatására, amelyben a 28. évét, ha a szolgálathalasztására vagy a szolgálat félbeszakítására felsőfokú tanulmányok miatt kerül sor, a 30. életévét betölti.

(5)[68] Ha a (4) bekezdésben megjelölt időpontban a hadköteles fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat iránti kérelmét a hatóság jogerősen még nem bírálta el, ezt követően is - legkésőbb azonban az eljárás befejezését követően 6 hónapon belül - behívható a sorkatonai szolgálatra vagy annak továbbfolytatására.

(6)[69] Aki a sorkatonai szolgálat alól magát jogellenesen kiivonta, a 40. évének betöltéséig hívható be sorkatonai szolgálatra.

(7)[70] A besorozott évfolyamok katonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(8)[71] A hadköteles sorkatonai szolgálatát a behívás esedékessége idején fennálló egészségi fogyatékosság, családfenntartói kötelezettség, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy személyi érdekből el lehet halasztani, illetőleg félbe lehet szakítani.

A sorkatonai szolgálat időtartama

38. §[72] (1)[73] A fegyveres sorkatonai szolgálat időtartama legfeljebb 12 hónap. Ezen belül a hadkötelesek egyes csoportjainak szolgálati idejét a honvédelmi miniszter - határőrök esetében a belügyminiszter - állapítja meg.

(2) A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles a fegyveres sorkatonai szolgálatot a tanulmányai befejezése után teljesíti. E rendelkezés alóli kivételeket a Minisztertanács állapítja meg.

(3)[74] A fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama 15 hónap.

(4)[75] A katonai büntetésvégrehajtási intézetben letöltött szabadságvesztés büntetés a sorkatonai szolgálat idejébe nem számít be. A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama abban az esetben nem számít be a sorkatonai szolgálat idejébe, ha a leszerelés időpontjában az érvényben lévő fogságfenyítések együttes időtartama a 30 napot meghaladja. Ebben az esetben a katonai szolgálat időtartama valamennyi érvényes fogságfenyítés együttes idejével hosszabbodik meg. Ha a szabadságvesztés, illetve a fogság időtartama és az azt követő szolgálat alatt a sorkatona példás magatartást tanúsít, a szolgálati jogviszony korábbi megszüntetését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti, feltéve, hogy a sorkatonai szolgálat időtartama -a fogság és a szabadságvesztés idejét is figyelembe véve - letelt.

(5) A sorkatonai szolgálat az állománybavétellel kezdődik, s a tartalékállományba helyezéssel ér véget.

A polgári szolgálat időtartama[76]

38/A. §[77] A polgári szolgálat időtartama 22 hónap.

38/B. §[78] A hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartama a 22 hónapot nem haladhatja meg.

38/C. § (1) A polgári szolgálat idejébe nem számít be a szolgálat félbeszakításának ideje, valamint az az idő, amelyet a szolgálatot teljesítő önhibájából a szolgálati helyétől távol töltött.

(2) A polgári szolgálat a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve által kiadott, a szolgálat teljesítésének megkezdésére vonatkozó felhívásban megjelölt napon a foglalkoztatónál való jelentkezéssel kezdődik.

(3) A szolgálat teljesítés befejezésének időpontját a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve - a (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - határozattal állapítja meg.

A tartalékos állomány

39. § (1) A fegyveres erők tartalékos állománya

a) a kiképzetlen,

b) a sorkatonai szolgálatot teljesített,

c) a tartalékos kiképzésben részesült, valamint

d) a hivatásos és a továbbszolgáló állományból elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesekből áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a fegyveres testületek és a rendészeti szervek állományára megfelelően irányadók.

A tartalékos katonai szolgálat

40. § (1) A tartalékos katonai szolgálatot általában a fegyveres erőknél, kivételesen a fegyveres testületeknél és a honvédelmi miniszter által meghatározott szerveknél kell teljesíteni.

(2)[79] A tartalékos katonai szolgálat módja:

a) kiképzés,

b) továbbképzés,

c) gyakorlat,

d)[80]

e) különleges szolgálat,

f) fegyver nélküli szolgálat.

41. § (1) Az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, a 40. évének betöltéséig - legfeljebb 6 hónapi időtartamra - tartalékos kiképzésre behívható.

(2) A sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadkötelest továbbképzésre 5 évenként egyszer lehet behívni, mégpedig

a) tisztet, zászlóst és tiszthelyettest legfeljebb 4 hónapi,

b) tisztest és honvédet legfeljebb 3 hónapi időtartamra.

(3) A sorkatonai szolgálatot teljesített vagy tartalékos kiképzésben részesült hadköteles évenként egyszer, legfeljebb 20 napig tartó gyakorlatra behívható.

(4)[81] A tartalékos hadköteles a Kormány által meghatározott keretben a hadkötelezettség teljes tartama alatt egy ízben 10 hónapig - de legfeljebb az (5) bekezdésben megállapított időtartamig - külön meghatározott katonai feladat teljesítése végett különleges katonai szolgálatra is behívható. Egyes hadkötelesek a sorkatonai szolgálat letöltése után legfeljebb két hónapi időtartamra tartalékos katonai szolgálat teljesítésére visszatarthatók.

(5)[82] A 40. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározott tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama nem haladhatja meg a 10 hónapot.

(6)[83] Az a hadköteles, aki 15 hónapos fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesített, a hadköteles korban még összesen 7 hónapi fegyver nélküli tartalékos katonai szolgálatra hívható be.

(7)[84] A hadköteles a tartalékos katonai szolgálat alól véglegesen vagy ideiglenesen mentesíthető.

A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek képzése

42. § (1) Tartalékos tiszti, illetőleg tiszthelyettesi kiképzésre kötelezhető:

a) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményt végzett hadköteles, továbbá

b) a sorkatonai szolgálatot teljesített hadköteles - legfeljebb 6 hónapi időtartamban -, feltéve hogy leszerelésétől legalább 3 év eltelt.

(2) A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése a sorkatonai szolgálat során, illetőleg a tartalékos kiképzés és továbbképzés keretében szervezett tanfolyamokon történik.

(3)[85] A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek fogadalmat tesznek. A fogadalom szövege:

Én..................fogadom, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot a fegyveres erők tartalékos állományú tagjához méltóan, katonai eskümhöz híven szolgálom. Népünkhöz és alkotmányához mindenkor hű leszek.

Fogadom, hogy tudásomat, szolgálati jogkörömet békében és háborúban egyaránt szeretett hazám védelmének szolgálatába állítom. A törvényeket és törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom. Alárendeltjeimet hazánk védelmére, bátorságra, áldozatkészségre nevelem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom. A gondjaimra bízott haditechnikai eszközöket és anyagi javakat legjobb tudásom szerint kezelem és megóvom.

Szent meggyőződéssel és szilárd elhatározással fogadom, hogy dicső szabadságharcos elődeinkhez híven látom el katonai feladataimat.

Mindenkor példamutatóan, becsülettel, tiszti (tiszthelyettesi) rendfokozatomhoz méltóan élek.

A katonai tanintézetek hallgatói

43. § (1) A katonai tanintézetek (a katonai főiskolák és a tiszthelyettesi iskolák) hallgatói, továbbá a katonai kollégiumba felvett hallgatók önként jelentkezés alapján teljesített katonai szolgálat keretében, tanulmányok folytatásával készülnek a hivatásos katonai pályára.

(2)[86] A katonai tanintézetbe (kollégiumba) az a büntetlen előéletű, katonai szolgálatra alkalmas hadköteles vehető fel, aki a katonai szolgálatot élethivatásul választja és az illetékes miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek is megfelel.

(3) A fegyveres erők hivatásos állományának utánpótlása elsősorban a katonai tanintézetek végzett hallgatói köréből történik.

A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjainak felelőssége

44. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tényleges állományú tagjait a törvényekben és más jogszabályokban, szabályzatokban, utasításokban vagy parancsokban meghatározott kötelezettségük megszegése esetén - ha súlyosabb elbírálás alá nem esik -, a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell felelősségre vonni.

(2) Azt a tartalékos tábornokot, tisztet, zászlóst, tiszthelyettest és tisztest, aki a polgári életben a rendfokozatához méltatlan magatartást tanúsít, a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek tagjaira vonatkozó fegyelmi szabályok szerint kell felelősségre vonni.

A fegyveres erők és a fegyveres testületek polgári állománya

45. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek polgári állományához tartoznak a kinevezett és a szerződéses munkaviszonyban álló polgári alkalmazottak.

(2) A polgári alkalmazottak munkaviszonyára a munkajogi szabályok és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések az irányadók.

X. Fejezet

A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK TAGJAINAK RENDFOKOZATA

46. § (1) A rendfokozat megtisztelő cím, amelyhez a jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott szolgálati jogosultságok és kötelezettségek fűződnek.

(2) A rendfokozatokat, továbbá a rendfokozatba kinevezés és előléptetés feltételeit és módját külön jogszabályok állapítják meg. A tartalékos tiszti rendfokozatba való kinevezésre és előléptetésre, továbbá az ennél alacsonyabb rendfokozatba való kinevezés és előléptetés szabályainak megállapítására az illetékes miniszter jogosult.

(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagja elveszti rendfokozatát jogerős bírósági ítélet alapján vagy az illetékes miniszter által megállapított fegyelmi, illetőleg becsületbírósági eljárás szabályai szerint.

(4) A tartalékos tiszt lefokozására vagy rendfokozatban visszavetésére, továbbá az ennél alacsonyabb rendfokozatú tartalékos esetén a lefokozás és a rendfokozatban visszavetés szabályainak megállapítására az illetékes miniszter jogosult.

(5) Háború idején a rendfokozatba kinevezés, előléptetés és a visszavetés, valamint a lefokozás feltételeit és módját a jogszabály eltérően állapíthatja meg.

XI. Fejezet

A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

47. § (1) A polgári védelmi kötelezettség célja: a lakosság felkészítése a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtása.

(2) A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-65 éves, nőkre 16-60 éves korukig terjed.

(3) A polgári védelmi kötelezettség teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető (az illetékes miniszter, az üzem, intézmény vezetője, a tanács elnöke) rendeli el.

(4) A polgári védelmi kötelezettség magában foglalja a kiképzésben (legfeljebb évi 60 óra) és gyakorlaton (évente legfeljebb 3 nap) való részvételnek, valamint a polgári védelmi szolgálat ellátásának a kötelezettségét, továbbá a megjelenési és bejelentési kötelezettséget.

(5) Önkéntes jelentkezés alapján az illetékes miniszter által meghatározott szakképzettségűek vagy foglalkozásúak polgári védelmi kiképzése az évi 60 órai időtartamot meghaladhatja.

(6) Háború idején a kötelezettek a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül igénybe vehetők.

XII. Fejezet

A HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG

48. § (1) Háború idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok (férfiak 14-65, nők 14-60 éves korukig) tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen - munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy rendszerint az eredeti munkahelyén - teljesíti.

XIII. Fejezet

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGET TELJESÍTŐK ÉRDEKVÉDELME

49. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárok megbecsülését, erkölcsi és anyagi támogatását, érdemeik elismerését, valamint érdekeik széles körű védelmét.

(2) A honvédelmi kötelezettséget teljesítőket a kötelezettség teljesítése során, illetőleg azzal összefüggésben bekövetkezett betegség vagy rokkantság esetén állami ellátás illeti meg. A jogszabályban megállapított esetben állami ellátás illeti meg a tartásra jogosult hozzátartozót is.

(3) A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy (halála esetén hozzátartozója) részére meg kell téríteni az életének, egészségének vagy testi épségének sérelméből eredő kárát, ha az a kötelezettség teljesítésével összefügg.

(4) A honvédelmi kötelezettséget teljesítőt munkaviszonya (szövetkezeti tagsági viszonya) alapján - a kötelezettség jellegének megfelelően - térítés, járandóság, illetőleg kedvezmény illeti meg. A tartásra jogosult hozzátartozóját pedig a hadköteles után ugyancsak térítés, kedvezmény, illetőleg szociális juttatás illeti meg.

(5) A hadköteles munkaviszonya a katonai szolgálat ideje alatt szünetel, és azt - a határozott időre létesített munkaviszony kivételével - megszüntetni nem lehet. A katonai szolgálat a szövetkezeti tagsági viszonyt nem érinti.

(6) Háború idején a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmét külön jogszabály állapítja meg.

XIV. Fejezet

A GAZDASÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

50. § (1) A gazdálkodó szervek honvédelmi érdekből az alábbiakra kötelezhetők:

a) meghatározott termékek előállítására, szállítására, forgalomba hozatalára, illetőleg szolgáltatás teljesítésére vagy ezek mellőzésére;

b) az üzem működőképes állapotban tartására, beruházásra, továbbá

c) olyan előkészületi tevékenységre - ideértve a tervezést és a készletezést is -, amely szükséges ahhoz, hogy az a) és b) pont szerinti kötelezettségüknek eleget tegyenek.

(2) A kisiparos és egyéb kisárutermelő, továbbá a kiskereskedő is kötelezhető az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítésére.

(3)[87] A honvédelmi létesítmény meghatározott körzetében levő mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója (a továbbiakban: birtokosa) meghatározott termelés folytatására vagy mellőzésére kötelezhető.

XV. Fejezet

AZ ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK

Ingatlanra vonatkozó kötelezettségek

51. § (1) Az ingatlan birtokosa honvédelmi célból az ingatlan ideiglenes vagy végleges átengedésére kötelezhető.

(2) Az ingatlan birtokosa tűrni köteles, hogy az ingatlanon a honvédelem célját szolgáló berendezést létesítsenek, helyezzenek el, és azt rendeltetésszerűen használják.

(3) A határsávban és honvédelmi létesítmény meghatározott körzetében az ingatlan birtokosa tűrni köteles, hogy az épületet és tartozékait a honvédelem céljára átalakítsák vagy lebontsák.

(4) A birtokos kötelezhető, hogy az ingatlanon személyek védett elhelyezése céljából védelmi létesítményt és berendezést hozzon létre és tartson fenn, továbbá hogy a honvédelem céljára szükséges műszaki követelményeket megvalósítsa.

(5) A birtokos kötelezhető, hogy a honvédelem érdekét veszélyeztető tevékenységtől tartózkodjék.

Ingó dolgokra vonatkozó kötelezettségek

52. § (1) A birtokos honvédelmi célból a következő ingó dolgok bejelentésére, továbbá ideiglenes vagy végleges átengedésére kötelezhető:

a) személy- vagy teherszállításra alkalmas jármű, eszköz és állat,

b) hírközlő berendezés, továbbá

c) gép, műszer és egyéb műszaki eszköz.

(2) A műszaki eszközöket a birtokosnak az előírt műszaki állapotban kell tartania, és igénybevételkor a meghatározott tartalékalkatrésszel kell átadnia.

(3) Háború idején el lehet rendelni, hogy a kötelezett bármely közszükségleti cikkből és anyagból engedje át a honvédelem céljára a saját háztartási vagy gazdasági szükségletét meghaladó készletet.

XVI. Fejezet

KÁRTALANÍTÁS

53. § (1) Kártalanítás jár:

a) a gazdasági kötelezettségek teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért, a Minisztertanács vagy az általa felhatalmazott miniszter által megállapított esetekben,

b) az ingatlan és ingó dolog ideiglenes vagy végleges igénybevételéért, továbbá az épületnek és tartozékainak átalakításáért vagy lebontásáért,

c) az ingatlanon berendezés létesítése, elhelyezése vagy használata folytán keletkezett kárért,

d) az ingatlan és ingó dolog állagában okozott kárért.

(2) Nem jár kártalanítás, ha

a) az igénybevétel a birtokost nem akadályozta az ingatlan rendeltetésszerű használatában,

b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna,

c) a kötelezett olyan dolgot szolgáltatott, ami nem felelt meg a feltételeknek,

d) a kárt az ellenség okozta.

NEGYEDIK RÉSZ

RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

XVII. Fejezet

A RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

54. § (1) Háború idején a szükséghez képest el lehet rendelni a XVIII. és XIX. Fejezetben meghatározott, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket.

(2)[88]

(3)[89]

(4)[90]

(5) A hadműveleti területre vonatkozólag egyes rendkívüli intézkedéseket az illetékes katonai parancsnok is elrendelhet.

XVIII. Fejezet

RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK AZ ÁLLAM- ÉS KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁRA

55. § (1) Korlátozni lehet a lakosságnak nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom), az ország meghatározott területén való tartózkodását, az ország meghatározott területére utazást, a határ- és idegenforgalmat, valamint az útlevelek kiadását.

(2) A nyilvános gyűlés és felvonulás tartása megtiltható vagy előzetes engedélyhez köthető.

(3) A veszélyeztetett területről a lakosságnak vagy egy részének az eltávolítása, valamint a fontos tárgyak elszállítása (kiürítés) is elrendelhető. Az ennek folytán előállott vagyoni hátrányért kártalanítás nem jár.

(4) A polgári védelem keretében elrendelhető a lakosságnak a veszélyeztetett helységekből való kitelepítése és a kijelölt helyeken való befogadása, a légiveszély idején az elsötétítés, az óvóhelyen való tartózkodás és a magatartással kapcsolatos egyéb különleges szabály is.

(5) A Magyar Népköztársaságnak és szövetségeseinek honvédelmével összefüggő közlemények közzététele engedélyhez köthető. Elrendelhető a sajtótermékek és más, tömegtájékoztatást szolgáló közlemények előzetes ellenőrzése, a hírközlő berendezések használatának korlátozása vagy betiltása, a műsorvevőkészülékek beszolgáltatása, valamint meghatározott körben a postai közlemények és küldemények ellenőrzése is.

(6) Meg lehet tiltani a fegyverek, lőszerek, a robbanó, valamint egyes radioaktív, nukleáris, sugárzó és mérgező anyagok forgalmát és felhasználását, továbbá el lehet rendelni azok beszolgáltatását.

(7) Az államigazgatással és az igazságszolgáltatással összefüggő rendelkezések, valamint szervezeti és eljárási szabályok módosíthatók.

(8) Bevezethető a rögtönbíráskodás és a közbiztonsági őrizetbe helyezés.

XIX. Fejezet

A GAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

56. § (1) A népgazdaság egész területén a gazdasági folyamatok irányítására - a rendkívüli helyzetnek megfelelően - utasításos rendszerű, kötött tervgazdálkodás vezethető be, és a honvédelem érdekében egyéb különleges gazdálkodási intézkedések léptethetők életbe (hadigazdálkodás).

(2) A honvédelmi szükségletek folyamatos kielégítésére tervszerű, kötött munkaerőgazdálkodást lehet bevezetni.

(3) A szövetkezetekre (szövetkezeti szerveikre) vonatkozó jogszabályok alkalmazása felfüggeszthető, és a szövetkezetek (szövetkezeti szervek) az állami szervek közvetlen felügyelete alá rendelhetők.

(4) Az állam belföldi pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése átmenetileg korlátozható, illetőleg szüneteltethető, a honvédelmi hozzájárulási kötelezettség kiterjeszthető, továbbá a gazdasági kötelezettségek és anyagi szolgáltatások teljesítésével kapcsolatban különleges kártalanítási szabályok állapíthatók meg.

(5) A közlekedési eszközök és a posta forgalma, valamint a hírközlés korlátozható, illetőleg szüneteltethető.

(6) A fertőző betegségek terjedésének megakadályozására kötelező egészségügyi vizsgálatot és kötelező védőoltást, továbbá egyéb közegészségügyi rendszabályokat lehet elrendelni.

(7) A művelődési (oktatási, kulturális) intézmények működése ideiglenesen korlátozható vagy szüneteltethető.

ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XX. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Illetékmentesség

57. § (1) A törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján bármely hatósághoz benyújtott beadvány, jogorvoslat vagy ezek alapján hozott határozat illetékmentes.

(2) Illetékmentes az olyan közokirat is, amelyet a törvény alkalmazása során szükséges igazolás céljára állítanak ki.

Diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség

58. § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított jogait és mentességeit.

Egyes jogkövetkezmények

59. § (1) Háború idején a honvédelmi szabálysértések miatt pénzbírság helyett elzárás is megállapítható.

(2) A honvédelmi kötelezettségek elmulasztása miatt - a Minisztertanács által megállapított esetekben - elővezetést is el lehet rendelni.

Hatálybalépés

60. § (1) Ez a törvény 1976. július 1-én lép hatályba.

(2) A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(3) A törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttesen, illetőleg egyetértésben - a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény, valamint a módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1964. évi 1., 1964. évi 9., 1970. évi 3. és 1973. évi 20. számú törvényerejű rendelet,

2. a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 1969. évi 32. és 1972. évi 3. számú törvényerejű rendelet, továbbá

3. a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. számú törvényerejű rendelet 55. §-ának (3) bekezdése.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1976. évi I. törvényhez[91]

A honvédelmi igazgatás hadkötelesekről nyilvántartott adatai

1. Személyi adatok: név; személyi szám; családi állapot; gyermekek száma; születési ideje és helye; (hadköteles nő esetében) a férj személyi száma.

2. Foglalkozást, szakismeretet és iskolai végzettséget jelölő adatok: polgári foglalkozás, iskolai végzettség és tanulmányok befejezésének ideje; polgári szakképzettség; idegen nyelvismeret és foka; gépjárművezetői engedély és gépjárműkategória.

3. Állandó és ideiglenes lakóhely címe, munkahely megnevezése és címe.

4. Útlevél típusa, érvényességi ideje és száma.

5. Külföldi tartózkodás helye, időpontja és időtartama; külföldi katonai szolgálat helye, időtartama, fegyvernem, rendfokozat.

6. Katonai szolgálatot befolyásoló körülmények: fizikai adatok (magasság, mellbőség, derékbőség, fejméret, lábméret, szemüveg v. kontaktlencse viselés); egészségi állapot, elszenvedett betegségek; esetleges cselekvőképtelenség; speciális helyzet és környezeti minőség; tanulmányok folytatása; közérdekű vagy személyi érdekű szolgálathalasztásra okot adó körülmények; fegyver nélküli vagy polgári szolgálat iránti kérelem.

7. Büntető statisztikai adatok: előzetes letartóztatás ideje, esetlegesen kiszabott főbüntetés, mellékbüntetés; büntetés hatálya, szabadságvesztés letöltésének kezdete; szabadulás várható időpontja; szabadulás tényleges időpontja.

8. Katonai adatok: katonai szolgálat fajtája, az állományilletékes alakulat megnevezése; bevonulás időpontja; leszerelés időpontja; elért rendfokozat, az előléptetés dátuma; katonai szakképzettség; katonai iskolai végzettség és a tanulmányok befejezésének időpontja; kiváló, illetőleg élenjáró cím, osztályos fokozat elérése; honvédelmi oktatásban való részvétel és befejezésének időpontja.

9. Fogyatéki adatok: elhalálozás; kivándorlás; jogellenes külföldre távozás; állampolgárságtól való megfosztás, illetőleg mindezek időpontja.