1997. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §[2] Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését, az e törvény 1. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. A külföldi hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 2. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2)[3] A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:

a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,

aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és

ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,

és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.

(3) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 1700 millió forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. §[4] (1) A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.

(2)[5] Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:

a) a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifizetések;

b) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete;

c) a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehívás, az átvállalt tartozások kiegyenlítése;

d) a bírósági végzés alapján történő kifizetések;

e) a "reverzális" levelek alapján történő kifizetések;

f) az E-hitel garancia lehívása;

g) az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése;

h) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megillető kifizetések;

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények;

j) az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések.

k)[6] a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.

(5) A privatizációs tartalék felhasználásához:

a) a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott célokra történő kifizetésekhez a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter előzetes hozzájárulása szükséges;

b) a (4) bekezdés c)-i) pontjaiban meghatározott kifizetésekről az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert;

c)[7] a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig - ügyletenként 200 millió forint értékhatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(6) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(7) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatását 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben, illetve a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó szovjet ingatlanok környezetvédelmi, kárelhárítási kiadásait 800 millió forint összegben.

(8) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett - túlléphető.

(9) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei - kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék - szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről - az 57. § (1) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter 1998. február 28-ig köt megállapodást.

(10) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(11)[8] Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.

(12) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozat a alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(13)[9]

7. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(4)[10] A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok közül, a Budapest XI. kerület, belterületi, 6420-as tulajdoni lapon szereplő 4197/2. helyrajzi számú ingatlan E-3 számú ingatlanrészéből a priv. tv. 35. § c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére az ingatlan raktárhelyiség céljára szolgáló állami tulajdonú részét. Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Miniszterelnöki Hivatallal köti meg. A Miniszterelnöki Hivatal az ingatlanrészt - a Kormány döntésének megfelelően - kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében az ÁPV Rt. gondoskodik arról, hogy a nevezett ingatlanrész per- és tehermentesen 1998. december 31-ig a KVI részére átadásra kerüljön.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.

(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlanhasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel - legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig - az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy felhalmozási céljaira szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szervek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.

(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.

(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a KVI részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport "Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés" előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulás alapján 800 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

(2) Az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de a Nagy Imre Emlékház, a Társadalmi Unió, a Duna Bizottság, a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány, a Magyar Cserkész Szövetség Székháza és a Magyarok Világszövetségének Székháza elhelyezésére szolgáló ingatlanokat.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1998. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú és 8. számú mellékleteiben megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)-e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2-5. pontjai.

(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.

(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,

g) felhalmozási és "vis maior" célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 30. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(6) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

19. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5., 6/b), 6/c), 8-23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Egyéb vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 179 090 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20%-a, összesen 89 545 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 8000 forintot, a városok esetében a 9800 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további 11 953 millió forint személyi jövedelemadóban részesednek.

(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 210 millió forint,

b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után 450 forint/fő,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 10 800 forint/fő.

(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1695 forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.

(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 43 695 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7. számú jogcímében foglalt feltételek szerint.

(9) A (2)-(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8-10., 12-13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14-22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14-22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó - a települési önkormányzatok által beszedett - adó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározott módon - a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.

(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2), valamint a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel - az illetékhivatal működtetésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-ig, illetve 1998. március 10-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 50%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17., 22. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1998. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés "A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása" (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) Hitel akkor nyújtható, ha

a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék-, kamat- és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni, és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.

(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátásutalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A pénzalap - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.

(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben - kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben - kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.

(6) Az Útalap fogyasztási adó megtérítése címen teljesített befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A befizetés a központi költségvetésbe jogcímen teljesített befizetéseket helyesbíteni kell a 63 600 millió forintot meghaladó többletbevétel 87,5%-os időarányos teljesítése figyelembevételével. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), p), valamint a 2-4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok és a START Rehabilitációs Vállalat kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)-e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2-5. pontjai,

d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,

f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

g) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8-13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14-22. pont alapján számított - a helyi önkormányzati létszámadatokkal - súlyozott átlagnormatíva 60%-a.

(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8-13. pontjában megállapított normatíva 29%-a.

(13) A (11)-(12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

31. § (1) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott további 1% kiszámításánál.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § b) pontjában meghatározott kedvezményezett alatt e törvény I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot kell érteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzatot a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására lehet fordítani.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(4) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozni.

(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között.

(6) Az egyházak támogatása előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím) tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

34/A. §[11] (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére - szükség esetén - legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter - a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján - köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.

35. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

36. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(5)[12] Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés ötven százalékáért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg ötven százalékát.

38. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által - a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben - vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.

(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.

(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

39. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől - a (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének 80%-a.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

40. § (1) A 33-34. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

(3) A 33. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 32. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1 alcím, 1 kiemelt előirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím), valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20-24. §-okban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja),

bh) a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésénél (5. számú melléklet 22. pontja),

amennyiben a 45. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés-emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki programhoz kapcsolódó vám- és általános forgalmi adó előirányzatoknál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 14. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

q) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 13. alcím),

r) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat), a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzat), a totó játékadójának 100%-os, illetőleg a sorsolásos játékok játékadójának 12%-os tényleges teljesülése mértékéig,

s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),

t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának, valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítésénél [6. § (4) bekezdés h) és i) pontjai],

y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével, valamint a Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

z) a kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport)

zs) XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok előirányzata a felsőoktatási intézmények meghatározott hallgatói részére a felsőoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXX. törvény értelmében kiterjesztett tandíjmentesség következményeként, a Kormány rendelete és határozata által megállapított mértékben[13]

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezetnél az éven túli hitel- és állampapír-törlesztésekhez kapcsolódó kiadások külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezet bevételei és az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapírpiaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1997. évben keletkezett piaci zavar elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi Minisztérium, 11. cím eredeti bevételi előirányzatát meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím kiadási előirányzatai túlléphetőek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A XXXV. Euroatlanti integráció fejezetben szereplő - a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló - előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím 1. és 10. előirányzat-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.

(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának, valamint a nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. és 26. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján - döntsön, figyelemmel az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.

(5) A Kormány felhatalmazást kap a Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 24. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználására.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegű - előirányzatot hoz létre.

45. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.

(4) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1-2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt tartalék-előirányzatokra (12-13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,

b) a 18. cím alcímeire

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási jogkörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási jogkört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(7) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után - döntsön.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.

(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.

(15) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat Egyéb központi beruházás kiemelt előirányzata terhére - 1100 millió forintos keretösszegben - címzett támogatásból megvalósuló kórházrekonstrukciókhoz, az egészségügyi struktúra átalakítással összefüggő feladatok teljesíthetősége érdekében - egyedi felülvizsgálatot követően - kiegészítő támogatást biztosítson.

(17) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél a 12. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoporton előirányzott bérpolitikai tartalék a közalkalmazotti illetménytábla garantált illetménytételei eléréséhez kapcsolódó kifizetésekre használható fel, amennyiben a költségvetési szerv részére jóváhagyott személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, továbbá a befolyt többletbevételek - erre fordítható része - nem nyújtanak arra fedezetet.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.

48. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.

49. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat -, 23 400 forint.

50. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

51. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

52. §[14]

53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül

ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),

bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport)

fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak - az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva - legalább 10%-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll.

54. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A közszolgálati televíziók részére megállapított műsoridőkeret megosztása a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megállapodása alapján történik. Ennek hiányában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke testületi döntés alapján közli a műsoridőkeret megosztását, és a műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat ennek megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.

(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.

55. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

56. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

57. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14-17. számú melléklete lép.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

59. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához."

(2) A Kt. 19. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre módosul:

"(4) A munkáltató a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, a pedagógiai fejlesztő tevékenység keretében nyújtott átlagon felüli munkateljesítményt havi rendszerességgel kifizetett keresetkiegészítéssel ismeri el (a továbbiakban: minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés). Minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére állapítható meg.

(5) Minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés egy nevelési, tanítási évre szól, de a közalkalmazott részére több alkalommal is megállapítható. A keresetkiegészítés összegét differenciáltan kell megállapítani a munkateljesítménytől függően azzal a megkötéssel, hogy egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap hetven százaléka.

(6) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit kollektív szerződésben, ennek hiányában a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni azzal a megkötéssel, hogy megilleti ez a keresetkiegészítés azt a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki által felkészített tanulók bejutottak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára."

(3) A Kt. 78. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt."

(4) A Kt. 81. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni."

(5) A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:)

"d) a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak."

(6) A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az iskolának a támogatás meghatározott részét jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítani."

(7) A Kt. 118. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. A rendelkezésre bocsátott összeg nyolcvan százalékát a fenntartó intézményarányosan, az érintett közalkalmazottak létszámának megfelelően osztja szét. A fennmaradó húsz százalékot a fenntartásban lévő intézmények között szabadon oszthatja szét a fenntartó, a helyi érdekegyeztetésre vonatkozó előírások megtartásával. A differenciálásra az egyes nevelési-oktatási intézmények által végzett munka eredményeinek alapján kerülhet sor."

(8) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani."

(9) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a "19. §-ának (2)-(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "19. §-ának (2)-(6) bekezdésében" szövegrész lép.

(10) A Kt. 122. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) E törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus-munkakörben, valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében is."

(11) A Kt. 124. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A 19. § (4)-(6) bekezdésével megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést első alkalommal 1998. szeptember 1-jétől kell megállapítani, és az 1998. szeptember havi illetménnyel kell kifizetni. Az ily módon megállapított keresetkiegészítés egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap negyven százaléka. A keresetkiegészítés összegét 1999. szeptember 1-jétől a 19. § (5) bekezdése szerint kell meghatározni.

(24) A 19. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés 118. § (8) bekezdésében meghatározott fedezetének számítási alapja 1998. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-ig a közalkalmazotti pótlékalap huszonöt százalékának, 1999. szeptember 1-jétől ötven százalékának és a 19. § (4) bekezdése, illetve a 122. § (11) bekezdése alapján érintett közalkalmazottak létszámának szorzata."

(12) A Kt. 1. számú melléklete második részének a "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok összegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg."

(13) A Kt. 1. számú melléklet második része a "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcíme 1. pontjának a), b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

"a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre igénylik (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást), kettővel el kell osztani.

b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, öttel; vendégtanulók, illetőleg, akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani; a magántanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint amennyi az iskola nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók tíz százaléka;"

(14) A Kt. 1. számú melléklet második része a "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcíme 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

"d) a felnőttoktatásban a 78. § (6) bekezdése alapján a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulót kettővel, a levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát öttel elosztva kell figyelembe venni."

(15) A Kt. 1. számú melléklet harmadik része "A vezetők és beosztott pedagógusok kötelező óraszáma" alcíme II. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt."

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

60. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvény szerinti állami feladatok - beleértve a vadászati igazgatás működését is - ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;

b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;

c) a vadvédelmi hozzájárulás;

d) a vadgazdálkodási bírság;

e) a vadvédelmi bírság."

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

61. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) 4. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv"

(2) A Har. 10. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a pénzügyi gondnok) - a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül - tájékoztatja:]

"e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény vezetőjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságban képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében, ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult."

(3) A Har. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat)

"d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint - a válságköltségvetésben és a válságtervben - a törvény 11. § (1) és 18. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján - megjelölt kötelezettségeket."

(4) A Har. 16. §-ának (1) bekezdése az utolsó mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény képviselője is tagja az adósságrendezési bizottságnak."

62. §[15]

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

63. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló - módosított - 1995. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak."

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

64. § (1) A közraktározásról szóló - az 1996. évi CXII. törvénnyel módosított - 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj alapja az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke."

(2) A Krtv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(3) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-éig kell befizetni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktárjegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozza."

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása

65. §[16]

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

66. § (1) A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek,

a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy

b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.

(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett."

(2)[17]

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

67. §[18]

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

68. §[19]

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

69. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,35 Ft/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,70 Ft/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 6,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,35 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,10 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani."

(2) Az Eat. 65. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(4) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen

a) a támogatással elérni kívánt célt,

b) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,

c) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,

d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

e) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.

(5) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti."

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

70. §[20]

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

71. § A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%."

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

72. § (1) A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § A halászati igazgatással összefüggő irányítási, szervezési, valamint hatósági és ellenőrzési feladatokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter és a halászati felügyelő látja el."

(2) A Hhtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a miniszter jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg."

(3) A Hhtv. 52. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával)

"h) a halászati igazgatás működésével"

(kapcsolatos költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.)

A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása

73. § (1) A földadóról szóló - módosított - 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja. Az igazoláshoz erdő művelési ág esetén az illetékes erdészeti hatóság véleményét is csatolni kell."

(2) A Fatv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elemi csapások:)

"a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;"

(3) A Fatv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Elemi csapások:)

"e) a hó-, jég- és széltörés erdő művelési ágban."

(4) A Fatv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség a tárgyévet megelőző elemi csapástól mentes 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 15%-nál, egy növényi kultúrában 25%-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30%-át meghaladja."

(5) A Fatv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése:

a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,

b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel."

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

74. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

"(1) Az állam a központi költségvetés "Országgyűlés" fejezetében a közszolgálati célok megvalósulása érdekében biztosítja a (2) bekezdésben felsoroltak műsorterjesztési költségeinek megfelelő összegű támogatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás mértékének meghatározásánál a következő adásokat, illetve műsoridőt kell figyelembe venni:

a) a Magyar Rádió esetében

aa) rövidhullámú sugárzásnál a külföldre irányuló műsorszolgáltatás műsoridejét,

ab) középhullámú sugárzásnál a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak a műsoridejét,

ac) ultrarövid-hullámú sugárzásnál 70 Mhz-es frekvencián a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak, a 100 Mhz-es frekvencián a Petőfi rádió és a Bartók rádió adásainak, valamint a körzeti adásoknak a műsoridejét;

b) a Magyar Televízió 1, a Magyar Televízió 2. és a Duna Televízió esetében együttesen havi 1100 műsoróra adásidőt, egymás közti megosztással. A műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat a megosztásnak megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél közszolgálatinak elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a központi költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt megosztás a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumainak évenkénti megállapodása szerint történik. A megállapodást legkésőbb a tárgyév január hó 31. napjáig meg kell kötni. Amennyiben ez nem történik meg, az Országos Rádió és Televízió Testület 15 napon belül köteles az adott évre vonatkozóan megosztani a műsoridőt a három televízió csatorna között."

(2) A média tv. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek."

(3) A média tv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:

"82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenőrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.

(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.

(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történő belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés megkezdése előtt

a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelően igazolja, vagy

b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.

(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.

(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.

(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.

(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minősülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.

(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről).

(10) A díjfizetésre kötelezett

a) magánszemély az adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetőleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,

b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítő bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá eső televíziókészüléket üzemeltet,

c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.

(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.

(12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott ellenőrzésére.

(13) A (10) bekezdésében előírt bevallási kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4) A média tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A díjfizetésre kötelezett)

"a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését,"

(köteles bejelenteni.)

(5) A média tv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -; egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál."

(6) A média tv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait - ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is - rendeletben szabályozza."

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása

75. §[21]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

76. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány, ideértve a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet is -, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon - megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány - év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként törvény és kormányrendelet állapítja meg."

(2) Az Áht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti."

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elő a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni jogosult a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni."

(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (12)-(13) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (11) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az (5)-(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (11)-(12) bekezdésében foglaltak szerint felhasználják.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.

(6) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.

(7) A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak.

(8) A (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza."

(5) Az Áht. 17. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzati részletezettségben, más hasonló - de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjeszti. A bizottság a beszámolót zárt ülésen vitatja meg, és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést."

(6) Az Áht. 18/B. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Kincstár ellátja a 124. § (2) bekezdésének s) pontjában és a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás szerinti kormányrendeletben a számára meghatározott feladatokat.

(9) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.

(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A támogatások nyilvántartását és a támogatásoknak a kincstári ügyfelek körében történő felhasználásával összefüggő folyósítási és szükség szerinti lebonyolítási feladatokat a Kincstár végzi."

(7) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 18/B. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát - a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon - tarthatja és használhatja fel."

(8) Az Áht. 18/C. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul."

(9) Az Áht. 18/C. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Kincstár - a 13/A. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről - azok előzetes írásbeli hozzájárulásával - a (12) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.

(13) Az adóhatóságok a (11)-(12) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a Kormány 13/A. § (8) bekezdésében megjelölt rendeletében meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás alakult ki, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették."

(10) Az Áht. 18/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat."

(11) Az Áht. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat."

(12) Az Áht. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A költségvetési fejezetnek a (2)-(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó előirányzatai esetében a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(13) Az Áht. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(7) bekezdések számozása (4)-(8) bekezdésekre változik:

"(3) A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataihoz átcsoportosítás kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre."

(14) Az Áht. 24. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését - ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítés nélkül nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira."

(15) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - a Kormány egyidejű tájékoztatásával - hajtható végre."

(16) Az Áht. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a pénzügyminiszter a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes - az elvonandó és felhasználható - összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján - a 93. § (3) bekezdésében foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel - hajtja végre.

(2) A pénzügyminiszter a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival - az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.

(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a pénzügyminiszter jogosult."

(17) Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata."

(18) Az Áht. 33. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy - a költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére külföldi székhelyű hitelintézet hitelező jogosult javára szerződést biztosító önálló kötelezettséget is vállaljon azzal, hogy az erre vonatkozó szerződés alapján a külföldi jognak alávetheti magát.

(7) A Kormánynak a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásaira az állam által vállalt kezességre irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(19) Az Áht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) Jogi személy által vállalt kezesség érvényesítéséből eredő, a jogi személyt terhelő fizetési kötelezettség alapján az általa kifizetett összeg erejéig a költségvetési törvény - az ott meghatározott esetekben és mértékben - megtérítési kötelezettséget állapíthat meg (viszontgarancia).

(2) A jogi személy a kezesség érvényesítését követően a rá átszálló követelés behajtásából származó - külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett - bevételt a költségvetési törvényben vállalt, az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni.

(3) A költségvetési törvényben egyedileg meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti jogi személyek által vállalható - viszontgaranciával biztosított - kezesség állományának felső határát."

(20) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra - a 24. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével - a Kormány jogosult."

(21) Az Áht. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 24. § (2) bekezdés b) pontjában és a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet."

(22) Az Áht. 48. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(A pénzügyminiszter)

"r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összehangolásáról."

(23) Az Áht. 49. §-ának f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -)

"f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő - átcsoportosítást, a 24. § (2)-(6) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is;

g) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését."

(24) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másképpen nem rendelkezik -)

"o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben - évente február 15-ig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait, - a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását, kezelési költségeit, az előirányzat-maradványok jóváhagyását és következő évi felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét."

(25) Az Áht. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Amennyiben a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezett összeg, akkor annak erejéig a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen."

(26) Az Áht. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap."

(27) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt."

(28) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet."

(29) Az Áht. 86/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési törvényjavaslata készítésére a 41. § az irányadó."[22]

(30) Az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi."

(31) Az Áht. 88. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban (a továbbiakban együtt: megszüntető okirat) kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.

(4) A költségvetési szerv - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak."

(32) Az Áht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.

(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.

(3) A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek

a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,

b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.

Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.

(4) Helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése a (2) bekezdés szerinti többletbevételek intézményi hatáskörében felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja.

(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.

(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítésének tárgyévet követő elszámolása során és a maradványelszámolás során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint a véglegesen elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított - maradványa törlésre kerül.

(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel elsősorban az előző évben keletkezett követelések, de pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig. A pénzügyminiszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak mint az eredetileg megállapított előirányzatra.

(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül, elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.

(9) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül, és hagyja jóvá."

(33) Az Áht. 98. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

"(7) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alkalmazása szempontjából a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell tekinteni, ha a beszerzés

a) a költségvetési szerv részére a költségvetési törvényben, költségvetési rendeletben meghatározott dologi kiadási előirányzat vagy felhalmozási kiadási előirányzat terhére valósul meg, vagy

b) a 12/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást jelent, vagy

c) a költségvetési törvényben meghatározott központi beruházás kiadási jogcímeihez tartozó beruházások és beruházási programok megvalósítását szolgálja."

(34) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alap

a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel,

b) kezességet nem vállalhat,

c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhat,

d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el."

(35) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni."

(36) Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell számításba venni a Kincstár által közvetlenül - a kincstári körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján - finanszírozott, program-(projekt-)finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat terhelő járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételeket.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre.

(3)[23]

(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére előirányzat-felhasználási keretet nem nyit meg. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel megnöveli az előirányzat-felhasználási keretet és teljesíti a megbízást.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - ellenőrzi és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.

(6) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át.

(7)[24]

(8) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére - azok mértékéig - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegre is, a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.

(9) A Kincstár - a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.

(10) A Kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.

(11) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során figyelemmel kíséri a személyi juttatások előirányzatát terhelő kiadásokkal összefüggő, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott államháztartást megillető kötelezettségek befizetését. Amennyiben a befizetés nem éri el a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, a Kincstár a Kormány rendeletében meghatározott intézkedésekre - ideértve a köztartozások átutalását is - jogosult."

(37) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti."

(38) Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály ettől eltérően rendelkezhet."

(39) Az Áht. 109/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) Az állami öröklés révén a Magyar Állam tulajdonába, a KVI vagyonkezelésébe került vagyon kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - a KVI vezérigazgatója 10 millió forint egyedi bruttó értékhatárig saját hatáskörben, a pénzügyminiszter félévenként történő tájékoztatása mellett dönthet."

(40) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(41) Az Áht. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 18/B. § (10) bekezdésében foglaltakat az 1998. január 1-jét követően kötött megállapodáson alapuló támogatásokra kell alkalmazni."

(42) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő u)-v) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"u) az állami támogatási rendszerekre és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Megállapodással való összehangolása rendjét,

v) a 13/A. § (4)-(7) bekezdésének, a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének, valamint a 102. § (4)-(6) bekezdésének és (11) bekezdésének végrehajtási szabályait."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 13 500 forint."

78. §[25]

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

79. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § Az önkormányzat a 62. § (1) és (2) bekezdésben említett bevételét a 3. § (1) bekezdésben meghatározott célra, használt lakás vásárlására is felhasználhatja."

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

80. §[26]

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

81. §[27]

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

82. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból áll, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 17 fizetési fokozatból áll."

(2) A Hszt. 6. számú melléklete helyébe az e törvény 22. számú melléklete lép.

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosítása

83. § A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló - 1997. évi LXXVII. és az 1997. évi CXI. törvénnyel módosított - 1996. évi CXXIV. törvény 42. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

[Az törvény 2. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:]

"v) a költségvetés általános tartaléka előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 1. alcím) legfeljebb 2500 millió forinttal,"

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

84. §[28]

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

85. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20 §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"f) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez."

(2) Az Atv. 23. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A TAJ-számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"h) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez."

(3) Az Atv. 24. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ-szám továbbítására jogosultak:)

"j) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez."

Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény módosítása

86. §[29]

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 58. §-ával megállapított környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete, a 64. §-ával megállapított közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése, a 65. §-ával megállapított a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 21/A. §-a, a 66. §-ával megállapított a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a, a 69. §-ával megállapított az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 60. §-ának (3)-(5) bekezdése, az e törvény 10. számú melléklete 8. pontjának rendelkezése 1998. február 15-én lép hatályba.

(3) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvénynek az e törvény 61. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseiben megállapított rendelkezései 1998. december 1-jén lépnek hatályba.

(4) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 68. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.

(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lép hatályba.

(7) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvénynek e törvény 83. §-ával megállapított rendelkezése a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(8) E törvény 89. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 1997. december 20-án lép hatályba.

(9) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.

(10) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti - megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.

(11) A Kjt. alapján 1997. február 1-jét megelőzően az "F" vagy "G" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét, e törvény 77. §-a hatálybalépésének időpontjától - a Kjt. 66. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a Kjt. 66. § (1) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb. Az e feltételnek megfelelő közalkalmazott esetében is alkalmazni kell a Kjt. 66. §-a (2)-(8) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a garantált illetmény növekedésének meghatározása során a Kjt. 66. § (1) bekezdés szerint járó garantált illetmény helyett a Kjt. 2. számú melléklete szerinti garantált illetményeket kell alapul venni.

(12) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az "A1" fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-jétől 13 500 forintot kell érteni.

(13) A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB tv.-nek az e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

(14) Ha a központi költségvetésnek az MNB tv. - e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított - 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.

(15)[30]

(16)[31]

88. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - hatályát veszti:

a)[32]

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 7. § a (3) bekezdéséből "az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely" szövegrész; 7. §-a (4) bekezdéséből az "ONK főigazgatója az" szövegrész és az "aki" szó; 9. §-a b) pontjából "az ONK intézeteinek igazgatói" szövegrész;

c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 18. § (2) bekezdése;

d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 120. §-a (2) bekezdésének c) pontja;

e)[33]

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 149. §-ának (2) bekezdése;

g) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 64. §-a.

(2) Az MNB tv. e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.

(3) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)-(8) bekezdése, valamint 13-14. számú melléklete hatályát veszti.

89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait,

c) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeit.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 37-38. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,

b) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) - a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben - az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

(4) Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1998. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1997. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1998. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1997. december 20-át követően megelőlegezze, hogy az 1998. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete - az illetménykifizetés napjához igazodóan - az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.

90. § A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére - a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező - intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint.

91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint.

92. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

93. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a 6. § (9) bekezdésében meghatározott privatizációs bevételek, valamint a 17. § (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1998. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1998. május 31-ig meghozhatók legyenek.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez[34][35][36][37]

Millió forintban

Társadalmi önszerveződések támogatása
1Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása291,1
2Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása1,0
10Magyar Rádió Közalapítvány támogatása
1Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire3 175,9
11Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire4 565,8
14Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása1 119,4
1. fejezet kiadásai összesen:16 541,32 541,5
Dologi kiadások
266,9
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások2,4
2Munkaadókat terhelő járulékok2 434,2
3Dologi kiadások583,2
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások20,5
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások76,0
2Felújítás163,0
4Egyéb központi beruházás707,0
Dologi kiadások102,6
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások8,2
6Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások14,9
2Munkaadókat terhelő járulékok6,2
3Dologi kiadások14,6
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások0,5
7MOBILITÁS Szolgálat
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások16,0
2Munkaadókat terhelő járulékok5,7
3Dologi kiadások7,1
13,8
3Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata41,7
4Magyarországi Németek Országos Önkormányzata81,8
5Magyarországi Románok Országos Önkormányzata20,8
6Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat120,0
7Országos Lengyel Önkormányzat13,8
8Országos Örmény Önkormányzat13,8
9Országos Szlovák Önkormányzat42,0
10Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat16,3
11Szerb Országos Önkormányzat20,3
5Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1Magyarok Világszövetségének támogatása183,7
2Felhalmozási kiadások
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások25,0
11. cím összesen:246,825,8
12Tartalékok
1Költségvetés általános tartaléka14 200,0
2Céltartalékok
1Végkielégítésre és illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret1 700,0
13Kormányzati rendkívüli kiadások
1Egyházi ingatlanok visszaadása4 000,0
8Speciális eszközök bérleti díja2 340,0
X. fejezet kiadásai összesen:31 185,518 378,8
3Dologi kiadások354,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások247,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások3,3
2Felújítás3,6
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások25,0
5Lakástámogatás2,8
5Rendőrség
1Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások3 913,9
2Munkaadókat terhelő járulékok1 573,1
3Dologi kiadások3 103,4
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások125,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások3 734,2
2Felújítás95,1
5Lakástámogatás161,0
Dologi kiadások582,5
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások17,1
2Felújítás31,0
5Lakástámogatás13,0
8Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 212,3
2Munkaadókat terhelő járulékok507,6
3Dologi kiadások369,3
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások80,3
2Felújítás134,0
5Lakástámogatás11,0
9Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 109,1
2Munkaadókat terhelő járulékok468,6
3Dologi kiadások326,2
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások856,5
2Munkaadókat terhelő járulékok361,4
3Dologi kiadások256,6
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,1
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások6,3
2Felújítás15,0
5Lakástámogatás6,0
15Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások756,1
2Munkaadókat terhelő járulékok314,4
3Dologi kiadások210,9
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások15,3
2Felújítás16,0
5Lakástámogatás6,0
Munkaadókat terhelő járulékok357,0
3Dologi kiadások263,1
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások9,3
2Felújítás14,0
5Lakástámogatás7,0
21Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 019,4
2Munkaadókat terhelő járulékok424,5
3Dologi kiadások276,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,7
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások12,2
2Felújítás14,0
5Lakástámogatás8,0
22Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások880
2Munkaadókat terhelő járulékok366,9
3Dologi kiadások250,3
1Személyi juttatások1 083,5
2Munkaadókat terhelő járulékok395,1
3Dologi kiadások896,6
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások603,2
2Felújítás547,2
4Egyéb központi beruházás305,0
5Lakástámogatás103,0
2Határőrigazgatóságok
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások8 515,0
2Munkaadókat terhelő járulékok3 473,2
3Dologi kiadások2 393,3
3Körmendi Határrész-képző Szakiskola
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások255,0
2Munkaadókat terhelő járulékok111,2
3Dologi kiadások57,0
1
Személyi juttatások241,5
2Munkaadókat terhelő járulékok100,8
3Dologi kiadások148,9
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások20,8
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások24,0
2Felújítás8,3
5Lakástámogatás1,0
12Rendőrtiszti Főiskola
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások407,2
2Munkaadókat terhelő járulékok185,6
3Dologi kiadások167,2
2Felhalmozási kiadások
2Felújítás9,0
5Lakástámogatás3,0
13BM Központi Kórház és intézményei
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások939,7
2Munkaadókat terhelő járulékok412,3
1Intézményi beruházási kiadások47,0
4Egyéb központi beruházás1 960,5
5Lakástámogatás45,0
2Ágazati célfeladatok
1Gépjármű-korszerűsítési program50,0
2Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai55,0
6Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása250,0
8NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai)19,0
9Világbanki hitelből megvalósuló beszerzések ÁFA vonzata100,0
11Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai20,0
12Katonai Szabványügyi Műszaki Bizottság katonai szabványügyi munka, rendvédelmi szolgálatok eszközrendszeresítése4,5
13Katasztrófavédelmi program50,0
16Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége35,0
19Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése2 474,0
21Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai32,0
23Választás, népszavazás3 053,0
24A Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása800,0
25Szervezett bűnözés elleni küzdelem technikai-pénzügyi megalapozása2400,0
52Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei300,0
5OTSH kezelésű előirányzatok140,0
2Felhalmozási kiadások
2Felújítás100,0
4Egyéb központi beruházás80,0
4OTSH kezelésű előirányzatok
1Verseny- és élsport851,2
2Utánpótlásnevelés, diáksport187,7
3Szabadidősport20,0
4Sporttudomány8,0
5Magyar Olimpiai Bizottság100,0
7Egyéb ágazati szakmai célfeladatok180,0
9UTE támogatása135,0
10Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás150,0
11Olimpia és olimpiai minősítő versenyek40,0
12Vasas Sportlétesítmények működése92,0
13Magyar Speciális Olimpiai Szövetség8,0
14Magyar Paralimpiai Bizottság16,0
Iskolai szakképzéshez9 594,3
20Kollégiumi, externátusi ellátáshoz9 166,2
21Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz6 385,5
22Alapfokú művészetoktatáshoz4 776,3
23Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz23 614,1
24Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához5 790,0
25Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához2 482,9
2Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1Épületműködtetési hozzájárulás2 878,6
2Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás1 498,4
3Bábszínházak művészeti munkájának támogatása113,0
4Színházak pályázati támogatása280,0
3Címzett- és céltámogatások42 800,0
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 180,7
2Munkaadókat terhelő járulékok532,9
3Dologi kiadások583,5
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások66,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások20,0
2Felújítás100,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások176,0
4Egyéb központi beruházás250,0
1Személyi juttatások802,7
2Munkaadókat terhelő járulékok332,1
3Dologi kiadások379,3
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások40,0
2Felújítás20,0
4Egyéb központi beruházás30,0
3Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások4 199,9
2Munkaadókat terhelő járulékok1 857,0
3Dologi kiadások1 898,3
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások130,0
2Felújítás90,0
6Kamatfizetések2,1
2Felhalmozási kiadások
2Felújítás63,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások2,0
4Egyéb központi beruházás142,0
9FM kiemelt sportlétesítmények
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások108,5
2Munkaadókat terhelő járulékok49,1
3Dologi kiadások230,1
2Felhalmozási kiadások
2Felújítás59,0
4Egyéb központi beruházás245,0
10Fejezeti kezelésű előirányzatok
1Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások170,0
2Munkaadókat terhelő járulékok68,0
3Dologi kiadások232,0
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások656,3
2Munkaadókat terhelő járulékok273,7
3Dologi kiadások338,7
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások4,5
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások215,5
2HM hivatalai
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások479,0
2Munkaadókat terhelő járulékok137,7
3Dologi kiadások985,9
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások345,9
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások4,7
Katonai Biztonsági Hivatal
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások605,0
2Munkaadókat terhelő járulékok254,0
3Dologi kiadások174,3
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások2,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások19,5
2Felújítás1,2
4MH Katonai Tanintézetek
1Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 661,6
2Munkaadókat terhelő járulékok629,0
3Dologi kiadások547,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások5,1
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások15,9
2Felújítás75,0
10NATO képviseletbővítés450,0
11Légvédelmi rakétabeszerzés9 000
12Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása90,0
3Kiemelt jelentőségű beruházások
1Magyar Honvédség Központi Honvédkórház100,0
2Kecskeméti Katonai Repülőtér300,0
3KILÁTÓ I-IV. feladatok és szaktechnika160,0
4Légvédelmi beruházás400,0
XIII. fejezet kiadásai összesen:101 501,621 001,9
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások503,6
2Munkaadókat terhelő járulékok223,9
3Dologi kiadások298,5
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások44,5
1Intézményi beruházási kiadások16,0
2Felújítás35,0
3Egyéb központi beruházás15,0
2IKIM Gazdasági igazgatóság
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások118,6
2Munkaadókat terhelő járulékok52,4
3Dologi kiadások659,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,6
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások70,0
2Felújítás38,1
4Egyéb központi beruházás400,0
Intézményi beruházási kiadások
7,1
2Felújítás25,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások215,0
8Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások27,3
2Munkaadókat terhelő járulékok13,8
3Dologi kiadások22,3
2Felhalmozási kiadások
2Felújítás2,0
9Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások11,8
2Munkaadókat terhelő járulékok5,1
3Dologi kiadások8,1
10Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások227,6
2Munkaadókat terhelő járulékok96,4
3Dologi kiadások240,0
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások582,0
2Munkaadókat terhelő járulékok232,0
3Dologi kiadások453,0
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások50,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások313,0
2Felújítás50,0
22Országos Mérésügyi Hivatal
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások588,7
2Munkaadókat terhelő járulékok243,6
3Dologi kiadások197,8
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások186,0
2Felújítás101,2
Mecseki Uránércbánya bezárása
14Társadalmi szervezetek címzett támogatása2 500,0
1MTESZ támogatása96,0
2Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása3,0
XV. fejezet kiadásai összesen:32 423,813 073,7
XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások833,8
2Munkaadókat terhelő járulékok363,4
3Dologi kiadások501,6
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások10,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások92,9
2Felújítás118,6
4Egyéb központi beruházás680,0
1 207,6
2Munkaadókat terhelő járulékok530,4
3Dologi kiadások408,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások9,7
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások12,7
2Felújítás25,2
4Egyéb központi beruházás285,0
8Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Ágazati célelőirányzatok
6Alföld program200,0
9Duna monitoring20,0
10Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása170,0
11Szigetközi térség kárainak mérséklése150,0
21Nemzetközi tagdíjak140,0
23Megyei és regionális fejlesztési tanácsok
1Megyei területfejlesztési tanácsok133,0
2Regionális fejlesztési tanácsok60,0
3Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács18,0
2Felújítás117,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások12,0
4Egyéb központi beruházás70,0
3Hírközlési Intézmények
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 173,5
2Munkaadókat terhelő járulékok483,9
3Dologi kiadások2 202,5
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások27,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások1 219,1
2Felújítás110,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások6,2
2Munkaadókat terhelő járulékok39,2
3Dologi kiadások25,0
9MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások2 429,5
2Munkaadókat terhelő járulékok1 080,1
3Dologi kiadások1 638,4
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,7
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások3,0
2Felújítás8,2
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások70,5
10Közlekedési Múzeum
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások96,1
2Munkaadókat terhelő járulékok43,5
3Dologi kiadások27,3
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások1,4
4Egyéb központi beruházás40,0
7Egyéb vízminőség-védelem
1Egyéb vízminőség-védelem300,0
2Vízbázisvédelem1 300,0
3Vízrajz400,0
8Balatoni vízminőségvédelem1 200,
10Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1Kombinált fuvarozás fejlesztése1 100,0
2Logisztikai központ fejlesztése300,0
3Kikötők fejlesztése600,0
11Vasúthálózat fejlesztése10 000,0
12VOLÁN autóbusz-rekonstrukció2 100,0
13Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése350,0
14Vasútegészségügyi fejlesztések515,0
15Infrastruktúra fejlesztési feladatok240,0
17Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés1 500,0
19MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása8168,0
4Kiemelt jelentőségű beruházások
3M0-ás körgyűrű, Északi szektor M3-11. számú főút között1 040,0
5Új 2. számú főút építése III. ütem (Budapest- Dunakeszi szakasza)1 520,0
1Intézményi beruházási kiadások0,6
4Fejezeti kezelésű előirányzatok
3Fejezeti tartalék198,0
XVIII. fejezet kiadásai összesen:20 404,82 427,1
XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások647,7
2Munkaadókat terhelő járulékok279,2
3Dologi kiadások396,9
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások388,1
11,7
2Munkaadókat terhelő járulékok5,2
3Dologi kiadások10,1
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások0,6
2Felújítás0,2
4Egyéb központi beruházás5,0
7Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások120,7
2Munkaadókat terhelő járulékok50,6
3Dologi kiadások43,0
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások71,2
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások4,2
2Felújítás1,0
4Egyéb központi beruházás2,0
1
Intézményi beruházási kiadások25,0
2Felújítás50,0
4Egyéb központi beruházás140,0
2MKM Jóléti és szociális intézmények
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások211,9
2Munkaadókat terhelő járulékok91,5
3Dologi kiadások182,7
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások1,5
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások8,2
2Felújítás18,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások1 732,3
2Felújítás475,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások10,5
4Egyéb központi beruházás50,0
5Főiskolák
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások7 962,3
2Munkaadókat terhelő járulékok3 393,3
3Dologi kiadások4 225,7
4Ellátottak pénzbeli juttatásai2 735,5
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások66,6
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások350,0
2Felújítás370,7
6Továbbképző intézetek
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások388,4
2Munkaadókat terhelő járulékok150,7
Beruházási célprogramok
1Királyi városok rekonstrukcióira500,0
2Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program1 500,0
3Múzeumi rekonstrukció2 000,0
2Normatív finanszírozás
1Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata2 600,0
3Humánszolgáltatások normatív állami támogatása8 490,0
4Doktorandusz hallgatók ösztöndíja157,3
7Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)977,0
8Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése510,0
10Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)1 740,0
11Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)1 250,0
12Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása730,0
4Közoktatási feladatfinanszírozás
1Közoktatás feladatok és szakmai programok775,025,0
2Közoktatási tankönyvkiadás405,0
3Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása1 000,0400,0
4Pedagógus szakvizsga és továbbképzés850,0350,0
6Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok30,0
5Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása525,0
6Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok20,0
7Beruházásból belépő létesítmények950,0
8Finnugor Világkongresszus tagdíja2,0
8Társadalmi szervezetek támogatása
1Országos oktatási, közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása212,0
2Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása363,0
4Országos Diákjogi Tanács8,0
5Országos Kisebbségi Bizottság8,0
6TIT intézmények támogatása74,1
7Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása33,9
8Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira20,0
9Egyházak támogatása
1Egyházi közgyűjtemények támogatása300,0
53Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása3 746,2
16,2
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások8 129,0
2Munkaadókat terhelő járulékok3 653,0
3Dologi kiadások10 777,2
4Ellátottak pénzbeli juttatásai4,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások1,2
2Felhalmozási kiadások1 532,5
5Állami szociális intézetek
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások307,7
2Munkaadókat terhelő járulékok136,1
3Dologi kiadások247,3
4Ellátottak pénzbeli juttatásai1,1
2Felhalmozási kiadások0,5
150,0
32Felsőoktatási törvény által előírt feladatok1 295,0
35Otthonteremtési támogatás600,0
36Mozgáskorlátozottak támogatása4 086,0
37NM - Gyermektartásdíjak megelőlegezése200,0
38Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok fejlesztése406,7
43Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése300,0
45Drogambulanciák létesítése és működtetése170,0
47Alapradiológiai géppark korszerűsítése1 500,0
56Mentálhigiénés program180,0
57Alapellátás,járóbeteg-szakellátás és sürgősségi betegellátás340,0
58Aktív fekvőbeteg-ellátást kiváltó ellátási formák305,0
59Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása300,0
60Minimumkövetelmények területi kiegyenlítő program és az egészségügyi reform feltételeinek megteremtése585,0
61Járványügyi karanténszolgálat feltételeinek javítása120,0
62Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása900,0
63Vérellátás1 755,0
64Mentési feladatok105,0
65Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások(szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-átültetés és PET vizsgálat)440,0
4Nagycsaládosok Országos Egyesülete20,0
5Rákbetegek Országos Szervezetei45,0
3Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása100,0
1-9. cím összesen:54 600,540 478,8
10A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
1A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
1Családi támogatások
1Családi pótlék117 900,0
2Anyasági támogatás2 000,0
3Gyermekgondozási díj2 000,0
4Gyermekgondozási segély34 700,0
3Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1Rokkantsági járadék2 800,0
2Megváltozott munkaképességűek járadéka30 800,0
3Egészségkárosodási járadék1 230,0
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások39,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások245,0
2Felújítás260,0
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások53,5
4"Lánchíd" Irodaház
1Működési költségvetés
11Személyi juttatások69,2
2Munkaadókat terhelő járulékok29,8
3Dologi kiadások242,9
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,4
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások1,5
4Egyéb központi beruházása100,0
11Alap kezelő szervezetek
2Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások70,2
2Munkaadókat terhelő járulékok32,2
3Dologi kiadások114,6
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások23,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások7,0
2Felújítás0,2
12Magyar Államkincstár
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások2 202,1
2Munkaadókat terhelő járulékok940,5
3Dologi kiadások1 332,3
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,8
2Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése300,0
3Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)650,0
4MÁV Rt.-nél a hatékonyság javítását célzó támogatás6 000,0
3Egyéb vállalati támogatások1 000,0
15Fogyasztói árkiegészítés61 000,0
16Lakástámogatások46 600,0
17Egyéb költségvetési kiadások
1Vegyes kiadások
8K600 hírrendszer működtetésére900,0
9Helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség1 500,0
11Egyéb vegyes kiadások1 275,0
121% SZJA közcélú felhasználása2 900,0
1Intézményi beruházási kiadások28,3
2KSH Informatika
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások114,1
2Munkaadókat terhelő járulékok49,8
3Dologi kiadások120,3
2Felhalmozási kiadások
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások261,0
14Adatfelvételi és információs rendszerek korszerűsítése és továbbfejlesztése113,0
15Világbank - KATOR program1 055,0
3Világbank-KATOR program dologi kiadásai
3Beruházási célprogramok
1Világbank- KATOR program beruházási kiadásai1 000,0
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1MTA Titkársága
1MTA Titkárság Igazgatása
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások236,4
2Munkaadókat terhelő járulékok105,8
3Dologi kiadások134,1
Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások68,4
2Felújítás4,6
6MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások1 007,0
2Munkaadókat terhelő járulékok398,0
3Dologi kiadások296,1
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások10,0
2Felhalmozási kiadások
1Intézményi beruházási kiadások9,6
2Felújítás0,5
3Egyéb intézményi felhalmozási kiadások1,8
7MTA Területi akadémiai központok
1Működési költségvetés
1Személyi juttatások37,8
2Munkaadókat terhelő járulékok16,0
3Dologi kiadások22,9
5Egyéb működési célú támogatások, kiadások0,2
1Tudós társaságok támogatása107,1
2Tudományos könyv- és folyóiratkiadás247,8
4Fiatal kutatók pályázatos támogatása870,0
5Kutatóintézeti konszolidáció
6Stratégiai kutatások200,0
3Fejezeti tartalék
1Fejezeti általános tartalék25,0
2Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása166,3
3Bérpolitikai tartalék300,0
4Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1Kutatási témapályázatok2 224,0
2Műszerpályázat300,0
5Bolyai ösztöndíj300,0
XXXIII. fejezet kiadásai összesen:16 123,63 325,5
6
Állami forgóalap-létesítési hitelre3 244,4
3Államkötvények kamata
1Hiányt finanszírozó208 290,0
2Lakással kapcsolatos13 444,6
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:419 033,2
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
2A költségvetés külföldi adósságának törlesztése
2Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
1Világbank felé14 767,6
2EBB felé1 410,2
3EBRD felé406,0
8Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés8 772,0
3Költségvetési (állami) devizabetét törlesztése27 528,7
XLII. fejezet kiadásai összesen:52 884,5
XLIII. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI HITELFELVÉTELEI ÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1Költségvetés által felvett MNB hitelek törlesztése
11991 előtt felvett hitelek törlesztése
1Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek42 350,0
3Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel662,1
4ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel23 316,5
5Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése255,4
2Államkötvény-adósság törlesztése
1Hiányt finanszírozó261 986,2
2Lakással kapcsolatos5 510,4
3Pénzintézeti alapjuttatást fedező900,0
XLIII. fejezet kiadásai összesen:334 980,6
Halgazdálkodási tevékenységek250,0
6Vadgazdálkodási tevékenységek600,0
11Vállalkozások folyó támogatása10,0
2Piacra jutási támogatás megtérülése
XII. fejezet bevételei összesen:22 442,12 948,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1Honvédelmi Minisztérium
2HM hivatalai
1Működési költségvetés343,5
3HM háttérintézményei
1Működési költségvetés216,6
2Magyar Honvédség
1Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1Működési költségvetés6 391,7
2Felhalmozási bevételek1 229,3
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA*

2. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Cím- számAlcím- számElő-irány- zat cso- port- számKi-emelt elő- irány- zat- számCím- névAlcím- névElő-irány- zat cso- port- névBEVÉTELEK1998. évi rendes előirányzat1998. évi rendkívüli előirányzat
Kiemelt előirányzat neve
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1Országgyűlés Hivatala
2Országgyűlés hivatali szervei
1Működési költségvetés201,0
5Közbeszerzések Tanácsa
1Működési költségvetés146,0
I. fejezet bevételei összesen:347,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1Állami Számvevőszék
1Működési költségvetés4,7
2Felhalmozási bevételek0,4
2Továbbképzési Intézet és Üdülő
1Működési költségvetés27,7
V. fejezet bevételei összesen:32,40,4
VI. BÍRÓSÁGOK
1Bíróságok
1Működési költségvetés2 545,125,0
2Felhalmozási bevételek30,0
2Fejezeti kezelésű előirányzatok
1Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
1Működési költségvetés177,3
2Gyermektartásdíjak visszatérülése9,0
VI. fejezet bevételei összesen:2 761,425,0
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1Ügyészségek
1Működési költségvetés18,8
2Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1Működési költségvetés0,3
VIII. fejezet bevételei összesen:19,1
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1Miniszterelnöki Hivatal
1Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1Működési költségvetés3,9
2Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
1Működési költségvetés247,7
2Felhalmozási bevételek29,5
2Magyar Közigazgatási Intézet
1Működési költségvetés12,1
5Határon Túli Magyarok Hivatala
1Működési költségvetés0,5
6Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1Működési költségvetés5,0
10Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1Nemzetbiztonsági Hivatal
1Működési költségvetés28,69,2
2Felhalmozási bevételek1,7
2Információs Hivatal
1Működési költségvetés38,1
3Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1Működési költségvetés88,5
2Felhalmozási bevételek8,0
11Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1Működési költségvetés2,5
X. fejezet bevételei összesen:426,948,4
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1Belügyminisztérium központi igazgatása
1Belügyminisztérium központi igazgatása
1Működési költségvetés29,3
2Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
1Működési költségvetés384,8
3Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1Működési költségvetés931,8
4Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
1Működési költségvetés31,0
5Rendőrség
1Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1Működési költségvetés946,3
2Budapesti Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés971,6
4Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés113,9
5Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés83,5
6Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés76,7
7Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés116,6
8Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés90,4
9Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés71,9
10Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés89,2
11Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés99,8
12Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés56,8
13Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés81,3
14Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés62,4
15Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés46,3
16Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés120,0
17Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés108,7
18Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés70,0
19Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés63,6
20Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés98,9
21Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés70,2
22Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1Működési költségvetés67,5
23Készenléti Rendőrség
1Működési költségvetés294,8
24Köztársasági Őrezred
1Működési költségvetés49,5
25Híradástechnikai Szolgálat
1Működési költségvetés42,2
26Központi Bűnüldözési Igazgatóság
1Működési költségvetés20,0
6Határőrség
1Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
1Működési költségvetés155,7
2Felhalmozási bevételek28,4
2Határőrigazgatóságok
1Működési költségvetés266,6
3Körmendi Határrendészképző Szakiskola
1Működési költségvetés10,0
7Tűzoltóság
1Működési költségvetés102,6
2Felhalmozási bevételek3,1
8Polgári Védelem
1Működési költségvetés29,1
9BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
1Működési költségvetés19,5
10Duna Palota és Kiadó
1Működési költségvetés187,4
11Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
1Működési költségvetés95,3
12Rendőrtiszti Főiskola
1Működési költségvetés96,5
13BM Központi Kórház és intézményei
1Működési költségvetés1 895,4
2Felhalmozási bevételek1,0
14Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
1Működési költségvetés1 040,5
2Felhalmozási bevételek5,2
15BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
1Működési költségvetés50,2
16Adatfeldolgozó Hivatal
1Működési költségvetés442,0
22Országos Testnevelési és Sporthivatal
1Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1Működési költségvetés17,2
2Felhalmozási bevételek2,0
3Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1Működési költségvetés1 624,3220,5
4MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1Működési költségvetés12,0
XI. fejezet bevételei összesen:11 313,3280,2
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés257,5
2Felhalmozási bevételek176,0
2Szakigazgatási intézmények
1Költségvetési Iroda
1Működési költségvetés73,6
2Felhalmozási bevételek30,0
2Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények
1Működési költségvetés6 700,0
2Felhalmozási bevételek200,0
3Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények
1Működési költségvetés2 829,4
2Felhalmozási bevételek180,0
4Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
1Működési költségvetés344,0
2Felhalmozási bevételek30,0
5Erdészeti szakigazgatási intézmények
1Működési költségvetés403,1
2Felhalmozási bevételek40,0
3Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1Működési költségvetés1 617,4
4Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1Működési költségvetés2 021,0
2Felhalmozási bevételek665,710,0
6Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1Működési költségvetés767,4
2Felhalmozási bevételek10,5
7Közművelődési intézmények
1Működési költségvetés49,6
8Agrárkutató intézetek
1Működési költségvetés1 215,1
2Felhalmozási bevételek2,0
9FM kiemelt sportlétesítmények
1Működési költségvetés164,0
10Fejezeti kezelésű előirányzatok
4Támogatási célelőirányzatok
1Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása2 260,0
2Erdészeti feladatok
1Erdészeti közcélú feladatok3 200,0
3Termőföld minőségi védelme, hasznosítása1 400,0
4Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok550,0
5Halgazdálkodási tevékenységek250,0
6Vadgazdálkodási tevékenységek600,0
11Vállalkozások folyó támogatása
2Piacra jutási támogatás megtérülése10,0
XII. fejezet bevételei összesen:22 442,12 948,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1Honvédelmi Minisztérium
2HM hivatalai
1Működési költségvetés343,5
3HM háttérintézményei
1Működési költségvetés216,6
2Magyar Honvédség
2Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1Működési költségvetés6 391,7
2Felhalmozási bevételek1 229,3
2Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
1Működési költségvetés675,9
3Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
1Működési költségvetés412,0
3Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1Katonai Felderítő Hivatal
1Működési költségvetés75,6
2Katonai Biztonsági Hivatal
1Működési költségvetés13,5
4MH Katonai Tanintézetek
1Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1Működési költségvetés97,4
2Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola
1Működési költségvetés6,8
5MH Katonai Ügyészségek
1Működési költségvetés8,3
6MH Egészségügyi intézetek
1Működési költségvetés4 257,4
8Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Ágazati célelőirányzatok
8NATO PARP feladat többlete800,0
XIII. fejezet bevételei összesen:12 498,72 029,3
Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés270,4
Szakértői intézetek
1Működési költségvetés16,1
IM Büntetés-végrehajtás
1Működési költségvetés1 157,5
XIV. fejezet bevételei összesen:1 444,0
Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása
1Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés65,4
2IKIM Gazdasági igazgatóság
1Működési költségvetés484,2
2Felhalmozási bevételek2,0
3IKIM Jóléti igazgatóság
1Működési költségvetés74,4
4Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1Működési költségvetés1 018,0
2Felhalmozási bevételek2,0
Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1Működési költségvetés6,1
Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
1Működési költségvetés26,7
Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1Működési költségvetés1 044,0
2Felhalmozási bevételek2,0
Idegenforgalmi intézőbizottságok titkárságai
1Működési költségvetés66,920,0
2Felhalmozási bevételek5,1240,0
Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1Működési költségvetés19,0
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1Működési költségvetés1,3
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1Működési költségvetés180,3
Magyar Geológiai Szolgálat
1Működési költségvetés297,121,4
Magyar Bányászati Hivatal
1Működési költségvetés3,4
Magyar Energia Hivatal
1Működési költségvetés539,246,0
2Felhalmozási bevételek0,8
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1Működési költségvetés20,8
Magyar Szabadalmi Hivatal
1Működési költségvetés1 680,0
Országos Mérésügyi Hivatal
1Működési költségvetés1 030,1287,2
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1Működési költségvetés244,441,9
Országos Atomenergia Hivatal
1Működési költségvetés606,987,5
2Felhalmozási bevételek0,2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
3Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1Gazdaságfejlesztési előirányzat850,0
4Turisztikai célelőirányzat2 700,0
6Piaci intervenciós célelőirányzat29,6
7Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat1 400,0
12Segéllyel megvalósuló programok
1EU SAVE II program30,6
2Energetikai PHARE program327,6
3Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély20,6
XV. fejezet bevételei összesen:12 392,91 129,8
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés154,7
2Felhalmozási bevételek1,5
Országos Műemlékvédelmi Hivatal
1Működési költségvetés23,7
2Felhalmozási bevételek6,6
Országos Meteorológiai Szolgálat
1Működési költségvetés332,7
2Felhalmozási bevételek77,3
Környezetgazdálkodási Intézet
1Működési költségvetés1 011,2
2Felhalmozási bevételek100,6
Természetvédelmi területi szervek
1Működési költségvetés314,4
2Felhalmozási bevételek5,2
Környezetvédelmi területi szervek
1Működési költségvetés455,3
2Felhalmozási bevételek11,6
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Ágazati célelőirányzatok
6Alföld program200,0
9Duna Monitoring20,0
11Szigetközi térség kárainak mérséklése150,0
25Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése50,0
26Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program100,0
27Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program200,0
31Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
2BAZ Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai706,4
35Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése50,0
37Védett természeti értékek megóvása150,0
38PHARE CBC program
2PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai2 088,0
4Területfejlesztési célfeladatok
1Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai600,0
2Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai569,4
XVI. fejezet bevételei összesen:3 012,04 366,6
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés47,2
Közlekedési Felügyeletek
1Működési költségvetés8 774,0
2Felhalmozási bevételek12,0
Hírközlési Intézmények
1Működési költségvetés5 157,0
2Felhalmozási bevételek65,2
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1Működési költségvetés851,5
2Felhalmozási bevételek493,0
Légügyi Igazgatóság
1Működési költségvetés92,6
Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1Működési költségvetés21 200,0
Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1Működési költségvetés3 706,0
2Felhalmozási bevételek58,4
MÁV egészségügyi szolgáltatás
1Működési költségvetés0,3
MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1Működési költségvetés5 227,4
2Felhalmozási bevételek3,0
Közlekedési Múzeum
1Működési költségvetés14,4
Magyar Űrkutatási Iroda
1Működési költségvetés580,0
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Ágazati célelőirányzatok
20A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai469,0
21MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből3 500,0
5Hírközlési célfeladatok
1Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok3 600,0
XVII. fejezet bevételei összesen:49 719,44 131,6
Külügyminisztérium igazgatása
1Működési költségvetés47,7
2Felhalmozási bevételek82,0
Külképviseletek
1Működési költségvetés4 097,4
2Felhalmozási bevételek24,0
KüM jóléti intézményei
1Működési költségvetés65,9
Fejezeti kezelésű előirányzatok
3Fejezeti tartalék183,0
XVIII. fejezet bevételei összesen:4 211,0289,0
Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés276,0
2Felhalmozási bevételek17,0
Nemzeti Szakképzési Intézet
1Működési költségvetés530,325,0
2Felhalmozási bevételek2,0
Munkaügyi Kutatóintézet
1Működési költségvetés27,30,5
Regionális átképző központok
1Működési költségvetés981,345,0
2Felhalmozási bevételek92,2
Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
1Működési költségvetés21,7
2Felhalmozási bevételek0,8
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1Működési költségvetés50,83,0
Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1Működési költségvetés451,33,0
2Felhalmozási bevételek8,0
Munkaügyi Központok
1Működési költségvetés8 838,747,0
2Felhalmozási bevételek380,5
Fejezeti kezelésű előirányzatok
5Közmunkavégzés
2Erdőtelepítési programok550,0
6Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program1 000,0
7Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka150.0
8Rehabilitációs beruházás300.0
XIX. fejezet bevételei összesen:11 177,42 624,0
Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés157,6
2Felhalmozási bevételek4,7
2MKM Jóléti és szociális intézmények
1Működési költségvetés209,7
2Felhalmozási bevételek3,0
3MKM Külkapcsolatok
1Működési költségvetés114,4
2Felhalmozási bevételek7,6
Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
1Működési költségvetés10 194,7
2Felhalmozási bevételek437,3
Agrártudományi egyetemek
1Egyetemek
1Működési költségvetés4 934,9
2Felhalmozási bevételek130,6
Orvosegyetemek, Egészségtudományi Egyetem
1Működési költségvetés29 151,7
2Felhalmozási bevételek945,3
Főiskolák
1Működési költségvetés5 274,5
2Felhalmozási bevételek135,6
Továbbképző intézetek
1Működési költségvetés809,2
2Felhalmozási bevételek19,0
Egyéb oktatási intézmények
1Működési költségvetés231,9
2Felhalmozási bevételek13,6
Nemzeti kulturális intézmények
1Működési költségvetés2 070,2
2Felhalmozási bevételek59,9
Kutató és szolgáltató intézetek
1Működési költségvetés969,5
2Felhalmozási bevételek43,8
Fejezeti kezelésű előirányzatok
5Felsőoktatási feladatfinanszírozás
20PHARE programok külföldi hozzájárulása761.5
XX. fejezet bevételei összesen:54 118,32 561,9
Népjóléti Minisztérium igazgatása
1Működési költségvetés12,1
2Felhalmozási bevételek1,0
Népegészségügyi intézetek
1Működési költségvetés3 712,3118,3
2Felhalmozási bevételek1,127,0
Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
1Működési költségvetés177,72,1
2Felhalmozási bevételek4,0
Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
1Működési költségvetés20 819,6257,3
2Felhalmozási bevételek1,91 008,4
Állami szociális intézetek
1Működési költségvetés121,70,5
Országos Mentőszolgálat
1Működési költségvetés2 652,5
2Felhalmozási bevételek75,8
Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1Működési költségvetés95,50,4
2Felhalmozási bevételek0,2
Népjóléti Minisztérium üdülője
1Működési költségvetés9,5
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Ágazati célelőirányzatok
21PHARE programokhoz való hozzájárulás206,0
XXI. fejezet bevételei összesen:27 604,11 700,8
Pénzügyminisztérium igazgatása
1Működési költségvetés468,3
2Felhalmozási bevételek2,7
Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet
1Működési költségvetés2 142,696,3
Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1Működési költségvetés2 652,5597,5
"Lánchíd" Irodaház
1Működési költségvetés342,31,5
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1Működési költségvetés200,3
Vám- és Pénzügyőrség
1Működési költségvetés1 476,0
2Felhalmozási bevételek766,5
Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1Működési költségvetés245,4
Kincstári Vagyoni Igazgatóság
2Kincstári Vagyonkezelés és hasznosítás
1Működési költségvetés1 000,0
6Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek300,0
Magyar Államkincstár
1Működési költségvetés268,8
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Ágazati célelőirányzatok
5Kárrendezési célelőirányzat40,0
5Segélyből megvalósuló programok
1Nyugdíjreform PR tevékenysége100,0
2Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből816,6
3Tőkepiac fejlesztése japán segélyből61,0
4Közbeszerzés fejlesztése43,6
Vállalkozások költségvetési befizetései
1Társasági adó180 000,0
2Bányajáradék14 022,0
3Vám- és importbefizetések104 000,0
5Játékadó-bevétel14 600,0
6Koncessziós díj600,0
7Egyéb befizetések22 700,0
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1Általános forgalmi adó761 000,0
2Fogyasztási és jövedéki adó301 850,0
Lakosság költségvetési befizetései
1Személyi jövedelemadó431 010,0
2Egyéb lakossági adók3 200,0
3Lakossági vámbefizetések2 000,0
4Lakossági illetékek40 000,0
Egyéb költségvetési bevételek
1Vegyes bevételek
1Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték)744,0
2Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése500,0
8Egyéb vegyes bevételek3 800,0
9Kezesség visszatérülés2 400,0
Költségvetési befizetések
1Központi költségvetési szervek6 000,0
2Önkormányzatok befizetései3 800,0
3Elkülönített állami pénzalapok befizetései
4Útalap12 400,0
6Munkaerő-piaci Alap7 000,0
Pénzintézetek befizetései
1Pénzintézetek társasági adója31 500,0
MNB befizetése62 000,0
XXII. fejezet bevételei összesen:2 011 862,24 885,7
KSH Igazgatás
1KSH Központi Igazgatás
1Működési költségvetés252,8
2Felhalmozási bevételek2,0
KSH Megyei Igazgatás
1KSH Központi Igazgatóságai
1Működési költségvetés87,2
KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1Működési költségvetés2,6
KSH kutatóintézetei
1KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1Működési költségvetés2,2
2KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1Működési költségvetés48,5
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2Célelőirányzatok
11Statisztikai regiszter300,0
XXXI. fejezet bevételei összesen:393,3302,0
MTA Titkársága
1MTA Titkárság Igazgatása
1Működési költségvetés6,2
2MTA Doktori Tanács Titkársága
1Működési költségvetés6,0
MTA Könyvtára
1Működési költségvetés15,0
MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
1Működési költségvetés2 605,2
2Felhalmozási bevételek98,2
MTA Élettudományi kutatóintézetek
1Működési költségvetés999,2
2Felhalmozási bevételek34,2
MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1Működési költségvetés447,8
2Felhalmozási bevételek2,3
MTA Területi akadémiai központok
1Működési költségvetés17,2
MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1Működési költségvetés88,5
MTA egyéb intézményei
1Működési költségvetés113,3
2Felhalmozási bevételek2,0
XXXIII. fejezet bevételei összesen:4 298,4136,7
Euro-atlanti integrációs feladatok100,0
XXXV. fejezet bevételei összesen:100,0
Kormányhitelek visszatérülése
1Rubelelszámolású hitelek visszatérülése20 700,0
2Dollárelszámolású hitelek visszatérülése7 710,0
Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hiteleinek visszatérülése
1Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke visszatérülése
1Világbanki hitelre2 848,4
2EBB hitelre1 410,2
3EBRD hitelre406,0
2Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésre tartási jutalékának visszatérülése
1Világbanki hitelre2 270,2
2EBB hitelre1 994,9
3EBRD hitelre202,0
4Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitelre236,6
Vegyes bevételek
2Egyéb bevételek350.0
XL. fejezet bevételei összesen:38 128,3
A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
1Állami kölcsön törlesztés350,0
2Állami alapjuttatás járadéka7 740,0
Kamatbevételek
1Állami kölcsön kamata150,0
2Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata2 970,6
3Kincstári egységes számla forintbetét kamata35 145,4
4Kincstári egységes számla devizabetét kamata7 792,6
6Egyéb kamatok
1Államkötvények felhalmozott kamata10 351,2
Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel12 000,0
2Szerencsejáték Rt. osztaléka1 200.0
3Banki osztalék1 100.0
4Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada8 000.0
Hitelkonszolidációs bevételek200,0
Származékos világbanki hitelek törlesztése60,0
XLI. fejezet bevételei összesen:64 499,822 560,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:2 294 573,788 248,2
A költségvetés külföldi hitelfelvételei
2Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
1Világbanki hitelek felvétele13 025,4
2EBB hitelek felvétele5 100,0
4KfW hitelek felvétele5 650,0
6Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele3 000,0
7EF-SAL hitel felvétele23 118,7
8P-SAL hitel felvétele20 722,5
XLII. fejezet bevételei összesen:70 616,6

3. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/község

A hozzájárulást az 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összege: 1200 Ft/fő

A települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

3. Körzeti igazgatási feladatok

a) Összege: 4 000 000 Ft egységesen

b) Összege: 200 Ft/fő, az ellátási körzet állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg az önkormányzatot.

A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.

c) Összege: 70 Ft/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.

Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település állandó népességének száma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.

4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok

Összege: 150 Ft/fő

A megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

5. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

a) Összege: 933 Ft/fő

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.

Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.

Kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az általuk működtetett családsegítő szolgálat, valamint falugondnoki szolgálat fenntartásához kapcsolódóan a következő feltételek szerint:

b) Összege: 300 Ft/fő

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

- a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat önálló intézményként, vagy intézménye önálló szervezeti egységenként működik,

- ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1997. január 31-i időpontban szerepelt, illetve az ellátási szerződés megkötésére 1997. január 31-e előtt került sor, vagy a szolgáltatás bevezetésére a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal 1997. évben támogatási szerződést kötött,

- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1998. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.

A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján veheti igénybe. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő központot - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményirányító társulás keretében működteti. Társulásnak minősül, ha a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatot írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek annak költségvetéséről, együttesen nevezik ki vezetőjét.

c) Összege: 900 000 Ft egységesen

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai jogszabályoknak megfelelően működteti, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

- a település állandó népességének száma 1997. január 1-jei állapot szerint nem haladja meg a 2000 főt, továbbá

- a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal az 1997. évre falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan támogatási szerződést kötött, és a szolgáltatást 1998. évben is működteti.

7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Összege: 2500-12 500 Ft/fő állandó népesség

A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó együttes összege a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások.

A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1997. január 1-jei állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének meghatározása a település szociális jellemzőiből képzett mutató figyelembevételével történik.

565 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 4660 Ft/fő a településre jellemző együttes mutatószám (szorzó) függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2500 Ft/fő mértéket, és nem haladja meg a 12 500 Ft/fő összeget.

A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt mutatószám (szorzó) az alábbi tényezőket veszi figyelembe:

Szociális mutatók:

- a 0-17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

- a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,

- a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben felsoroltakkal csökkentett - az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának, továbbá

- az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1996. évi adóbevallások összesítése szerinti

részaránya az összes népességen belül.

8. Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 400 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat által - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - nyújtandó gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik. A hozzájárulás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: állami gondoskodás), akik

- nevelőszülőnél,

- gyermekotthonban,

- kollégiumban,

- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,

- munkásszálláson,

- albérletben és egyéb helyen

elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,

- ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,

- ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.

Amennyiben a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat - a 14. és 20. pont alatti jogcímek kivételével -, és az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha a bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig.

Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a feladatot ellátó önkormányzat részére térítési díjat fizet.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni.

9. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Összege: 292 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás - a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeinek kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt, illetve - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat - intézményes ellátás esetén - az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet szerinti támogatásokat az azokban meghatározott feltételekkel.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 11. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

10. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 60 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313-mal.

11. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Összege: 120 200 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

12. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása

Összege: 391 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményt, tartanak fenn.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú támogatásokat is az azokban meghatározott feltételekkel.

Ez a hozzájárulás igényelhető a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben kollégiumi ellátásban résztvevők után is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

13. Bölcsődei ellátás

Összege: 161 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott bentlévő gyermekek után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. a) pont szerinti hozzájárulást.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

14. Óvodai nevelés

Összege: 67 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek működéséhez.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

15. Iskolai oktatás az 1-6. évfolyamokon

Összege: 72 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

16. Iskolai oktatás a 7-8. évfolyamokon

Összege: 75 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

17. Iskolai oktatás a 9-10. évfolyamokon

a) Összege: 76 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulók, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) alapján szervezett, szakiskolai és szakmunkásképző iskolában folyó oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

b) Összege: 68 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

18. Iskolai oktatás a 11-13. évfolyamokon

a) Összeg: 96 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

b) Összege: 70 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást a oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

19. Iskolai szakképzés

a) Összege: 25 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon, továbbá a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban az 5-11. évfolyamokon részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az utóbbi oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg.

b) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamon oktatott tanulók után veheti igénybe.

c) Összege: 77 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon - a 10. évfolyam után - szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

d) Összege: 100 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

e) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. Ez a hozzájárulás jár az 5-13. évfolyamon a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevők után is, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.

f) Összege: 30 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

20. Kollégiumi, externátusi ellátás

Összege: 135 500 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban ellátottak után veheti igénybe.

Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumba, diákotthonba, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3-7 éves gyermek után is.

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben kollégiumi ellátásban résztvevők után nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátottakhoz kapcsolódó hozzájárulás igényelhető.)

A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez. Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Összege: 94 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok bentlakásos intézményében, a bölcsődében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.

b) Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást.

Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézmény a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 14-19. pontban és a 23. a) pontban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe, de az iskolai gyakorlati oktatáshoz a 19. a) pont szerinti hozzájárulás is jár.

A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

c) Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi-otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.

22. Alapfokú művészetoktatás

Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészet oktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez, 1200 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök vásárlásához.

23. Egyéb közoktatási hozzájárulások

a) Összege: 3200 Ft/fő

A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat kell szervezni, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 27. § (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban vesz részt.

b) Összege: 10 500 Ft/fő

A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem jár a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.

c) Összege: 12 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményirányító társulás keretében oldja meg. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha a nevelési-oktatatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek az intézmény költségvetéséről, együttesen nevezik ki a vezetőjét. Az 1998. évben létrehozandó új társulásaik esetén további feltétel, hogy az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival a Kiegészítő Szabályok m) pontja szerint dokumentálni kell. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

d) Összege: 20 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.

e) Összege: 10 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján 2999 főnél több, de a 3500 főt nem éri el.

f) Összege: 13 700 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.

Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után.

g) Összege: 3800 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat a napközis foglalkozáson részt vevő cigány tanulók után, ha részükre a szülők igénye alapján - legalább napi egy órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében - a tanulmányi felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást tartanak.

h) Összege: 19 200 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben folyó két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezik.

24. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

Összege: 555 Ft/fő

A hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népesség alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.

25. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

a) Összege : 48 500 000 Ft egységesen

b) Összege : 145 Ft/fő a megye / főváros állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg, a megyei/fővárosi önkormányzatot.

A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a 8. számú mellékletben szabályozott, egyes közoktatási feladatok ellátását szolgáló kiegészítő támogatásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.

b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]

c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz - az egyes évfolyam-csoportokhoz - meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 3. számú melléklet 19. a), illetve e) pontjai szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.

d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]

e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.

f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása tervezésnél az önkormányzatok által becsült mutatószámok alapján történik, az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik.

g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás - a h), i) pontok kivételével - a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül.

h) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyitvatartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. Ez a hozzájárulás ugyanazon tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe, azaz a cigány tanulók felzárkóztatásához, társadalmi beilleszkedéséhez kapcsolódó differenciált hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál figyelembe vett tanulókat a napközis alap normatívára való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha számára legalább napi egyszeri főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás.

j) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A vendégtanulók létszámának megállapításánál előbbieken túlmenően a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet feltételeit is figyelembe kell venni. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat is.

k) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.

l) Az intézményirányító társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményirányító társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 23. d) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén az állandó lakosok száma nem éri el a 3000 főt.

m) Az intézményirányító társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző - addig önkormányzatonként számított - és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkentésével kell dokumentálni. Ha a társulás révén fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlenné válik az év végi központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal való elszámolásoknál.

n) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

o) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1997. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve a 3500 főt.

p) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe, a 23. f) és a 23. g) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.

2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 6. pont b) és c) jogcímei kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.

4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1998. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.

5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, illetve átvesz, a törvény 3. számú melléklet 14-23. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:

- az átadás/átvétel hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,

- az átadás/átvétel hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.

6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.

7. A 6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik, töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megszűnését követő hó 1-jéig jár.

8. A 7. pont szerinti "Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti szolgáltatások" jogcímű normatíva paraméterei alapján kiszámított összeg 80,4%-át a törvény 20. § (8) bekezdése szerinti SZJA-ként, 19,6%-át az ilyen megnevezésű normatív állami hozzájárulásként kell elszámolni.

9. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1997. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1998. évben összesen 4 770,0 millió forint.

Ebből:

a) Épületműködtetési hozzájárulás 2 878,6 millió forint

A költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

Millió forint
ÖnkormányzatMűködési hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)74,0
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)78,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház)77,0
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)*27,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)89,0
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház)85,0
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)118,0
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)13,0
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)155,0
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)94,0
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)84,0
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)118,0
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)140,0
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház)77,0
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)149,0
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)49,0
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)90,0
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)35,0
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín)5,0
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház)55,0
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)1 266,6
Összesen:2 878,6

b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 498,4 millió forint[38]

A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.

c) Bábszínházak művészeti támogatása 113,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.

d) Színházak pályázati támogatása 280,0 millió forint[39]

E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik, az önkormányzat ellenjegyzésével. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:

Szabadtéri színházak 130,0 millió forint

Nemzetiségi színházak 40,0 millió forint

Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 110,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

5. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forint

Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
1.Körjegyzőség támogatásaAz 1998. január 1. napján működő körjegyzőségek alap támogatása körjegyzőségenként havi 70 000 forint. Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg1 000
a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 90 000 forint;
b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 70 000 forint;
c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 140 000 forint;
d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 50 000 forint.
Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1997. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1998. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónaptól.
Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TAKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1998. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Bel-ügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletekben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1998. február hóban történik, amely a kör-jegyzőség támogatását a januári és februári havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza. A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről.
2.Határátkelőhelyek fenntartásának támogatásaTámogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1997. évi (közúti ki-és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat. A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1998. március 15-ig intézkedik.60.
3.Lakossági közműfejlesztés támogatásaA közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet alapján igényelhető.2 000
4.Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásaIgényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméteren-ként - ÁFA-val együtt - 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.300
5.Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatásaa) Pincerendszerek esetén: Igényelheti azon-veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1998-ra vonatkozó munka-tervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - tárcaközi bizottság dönt. Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió Ft.1 110
Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
b) Természetes partfalak esetén: Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 460 millió Ft.
6.Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatásaAz előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, ártalmatlanítás magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium- az érintett társminisztériumokkal egyetértésben- tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről tárca-közi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a megállapodás szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott összeg átutalásra kerüljön. A szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok közötti további megosztást az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk. Amennyiben az előírt határidőig a megállapodás nem jön létre, a tárcaközi bizottság dönt. A jóváhagyott összeget az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk.3 400
7.Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatásaAz előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai érdekek esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömeg-közlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek köz-igazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.150
Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
8.Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásaAzonos összegű támogatásra jogosultak az 1998. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1998. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1998. január 31-ig, illetve 1998. július 31-ig történő átutalására. Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzat -gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé, és egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium felé az őt meg nem illető - de legalább időarányos - támogatási előirányzatról történő lemondás iránt, továbbá a Kincstár felé az ennek megfelelő összeg visszautalásáról. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. A támogatási keretből 15 millió forint szolgálja az 1998. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően újonnan megalakult helyi kisebbségi és kisebbségi települési önkormányzatok működését. Támogatás csak azon a településen működő kisebbségi önkormányzatokat illeti meg, ahol a választást megelőzően kisebbségi önkormányzat nem működött. A támogatás összege legfeljebb az 1998. január 1-jén működő kisebbségi önkormányzatok éves támogatási összegének időarányos összege lehet. Az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok igényének kielégítése után fennmaradó részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egyenlő arányban osztja szét a választást követően megalakult valamennyi kisebbségi önkormányzat között. Az így elkülönített összeg felosztásáról és a települési önkormányzatokon keresztül a kisebbségi önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé.350
9.Gyermeknevelési támogatásHárom vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza.9 500
Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
10.Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítéseA szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993, évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összeg 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.17 220
11.Gyermek és ifjúsági feladatokA támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt.130
12.Szakmai fejlesztések támogatásaIgényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körük-be tartozóan
a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez,
b) az iskolában működő internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az internet-szolgáltatóval szerződést kötött.
A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és -e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium-a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. január 31-ig jelenteti meg.
2 543
13.Pedagógus szakvizsga és továbbképzésIgényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk foglalkoztatott pedagógusok kötelező továbbképzéséhez és a szakvizsga letételének megszervezéséhez. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és -e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munka-ügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügy-minisztérium egyetértésével - 1998. március 31-ig jelenteti meg.3 486
Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
14.Körzeti, térségi feladatok támogatásaIgényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a fő-városi és a megyei közalapítványok működéséhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz, valamint a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységéhez. A támogatás köz-alapítványt megillető részének átutalási kötelezettsége mellett is a megyei, (fővárosi) önkormányzat számol el az e címen rendelkezésre bocsátott előirányzatok fel-használásáról. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és - e törvény figyelembevételével - az el-számolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium -a Munkaügyi Minisztérium, a Pénz-ügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-ig jelenteti meg.3 231
15.Pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatásaIgényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet határozza meg. A támogatás igénylésének módjáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig részletes tájékoztatót ad ki. A folyósítás egy összegben, a kormányrendeletben meghatározott kötelezettség teljesítési határidejének megfelelően történik.1 220
16.Tankönyvvásárlás támogatásaIgényelhetik a helyi önkormányzatok az 1998/1999. évi tanévre tervezett tanulói létszám alapján. Az igénylés és az elszámolás eljárási rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A támogatás folyósításáról-a Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslata alapján - a Belügyminisztérium 1998. augusztus hónapban intézkedik.1 592
17.Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatásaIgényelhetik a helyi önkormányzatok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint, az érettségiztetés és szakvizsgáztatás díjazásához. A hozzájárulás feltételeit, az igénylés, a folyósítás és az elszámolás rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A folyósítás utólag, egy összegben történik.500
18.Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásIgényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével-a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg.400
19.Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatásaA támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt.230
Kiemelt előirányzat számaCélIgénybevétel feltételeiTámogatási keret
20.Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhozA központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetéséhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettségei teljesítéséhez.
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1998. január 31-ig jelenteti meg.
1 500
21.Dél-Buda-Rákospalota metró építéseAz előirányzatot a 1027/1997. (III. 5.) Korm. határozat végrehajtására a Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe úgy, hogy a beruházó a majdani üzemeltető, a BKV Rt. A folyósítás a Kincstáron keresztül történik. A támogatás teljesítmény alapján, az előirányzat mértékéig-a fővárosra és a központi költségvetésre előírt 40-60%-os arány betartásával - vehető igénybe.200
22.Pedagógusok minőségi munkavégzéséért járó keresetkiegészítéseIgényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési, oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakér-tő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után az 1998. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő keresetkiegészítés fedezetének megteremtésére. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével -1998. március 31-ig jelenteti meg. Az 1998. évi támogatási összeg folyósítása - a juttatás bevezetését követő hónaptól - havi egyenlő részletekben történik2 436,6
23.Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatásaIgénybe veheti a Fővárosi XI. Kerületi Önkormányzat a Belügyminisztériumhoz benyújtott, a feladat végrehajtását bemutató kiviteli és pénzügyi terv alapján két egyenlő részletben, április és augusztus hónapban.
Központosított előirányzat összesen52 758,6

6. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása

A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás - különösen az iparűzési adó alapjának csökkenése miatti adómérték emelése -, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, pénzeszköz-átvétel stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1998. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,

b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait.

Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatásának a helyi önkormányzatot - a személyi jövedelemadóból - megillető előirányzat 50%-a, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások ÁFA tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;

c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;

d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;

e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1997. évi tényleges működési kiadásait - az 1998. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1997. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételével tisztított átlagának 140%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételétől tisztított átlagának 80%-át, akkor a forráshiány számított összegét - a TÁKISZ javaslatára - csökkenteni, illetve növelni lehet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadási szint számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 1998. március 10-ig tájékoztatja.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:

- 1998. április 30.

- 1998. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1998. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):

- az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1997. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1998. évi költségvetésről, és az

- 1998. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendeletet, illetőleg határozat,

- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1998. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

- a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.

A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1998-ban legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása - az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt - többelemes normatíva alkalmazását indokolja.

A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:

1. a) A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (1 309 698 Ft/fő) és a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet ben meghatározott létszámának - kivéve a készenléti szolgálattal nem rendelkező parancsnokságok létszáma - szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott pótlékok 1997. november 1-jétől, illetve 1998. november 1-jétől történő bevezetésének és a bérfejlesztés feltételét.

b) A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság - a Hszt. 342. § (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet ben kapott felhatalmazás alapján kiadott 20/1997. (III. 19.) BM rendelet szerint - megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai 1997. november 1-jétől illetménykiegészítésre jogosultak. Ezért az 1. a) pontban meghatározottakon túl a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság a létszáma és 6711 Ft/fő létszámnormatíva szorzatának megfelelő támogatásban részesül.

2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást

a) a tűzoltó laktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (3000 Ft) szorzatának,

b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (50 Ft/km) szorzatának,

c) a különleges szerek: emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű, az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben és az 1997. évben központi fejlesztési források terhére vásárolt eszközök tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (300 000 Ft/db) szorzatának,

a speciális szerek: búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, porhab kombinált oltójármű, lánctalpas erdőtüzes gépjármű, konténer szállító gépjármű műszaki felülvizsgálatának kiadásához az eszközök szerenkénti normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának,

d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet szerinti létszám és a számított (27 033 Ft/fő) normatíva szorzatának

összege adja.

3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására a 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben megállapított létszám alapján 2 450 000 Ft/fő, amelyből személyi kiadásokra 2 050 000 Ft/fő, működési kiadásokra 400 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.

8. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

I. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a következő támogatások vehetők igénybe.

1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók

a) óvodai neveléséhez: 23 000 Ft/fő

b) általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához:

- a kisebbségi nyelv oktatása esetén: 24 500 Ft/fő, vagy

- cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása esetén: 24 000 Ft/fő, vagy

- kisebbség nyelvén vagy két tanítási - kisebbségi és magyar - nyelven történő oktatás esetén: 27 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulás mellett kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A b) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként egy jogcímen vehető igénybe.

A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha

a) szülői igény alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók nevelése, oktatása esetén további feltétel, hogy ha a nevelés, oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, akkor legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához,

b) a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását.

Nem jár a támogatás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, a támogatás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.

E támogatást a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.

2. Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz: 20 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott támogatás mellett igényelheti e támogatást a következő feltételek együttes megléte esetén:

a) az óvoda gyermeklétszáma a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskola tanulólétszáma a 130 főt nem haladja meg, és a településen az adott nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve iskolatípusonként egy iskolában folyik,

b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.

3. Kiegészítő támogatás a cigány tanulók kollégiumi neveléséhez: 10 000 Ft/fő

A kiegészítő támogatás a kollégiumba felvett cigány tanulók után igényelhető, ha a szülők kérésére legalább heti 6 órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek. 1998. szeptember 1-jétől további feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.

II. Kiegészítő támogatás a könyvtári feladatok ellátásához és/vagy az informatikai oktatáshoz: 2 200 Ft/fő

A támogatást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók után veheti igénybe a szakmai feltételek megléte esetén.

A támogatás a következő célokra használható fel:

a) többször használatos (tartós) tankönyvek beszerzésére,

b) az iskola könyvtári állományának bővítésére,

c) az önkormányzati fenntartású közművelődési könyvtár állományának bővítésére, amennyiben az iskolai könyvtárként is működik,

d) informatikai oktatási segédanyagok (CD ROM, videokazetta stb.), valamint informatikai berendezések vásárlására.

Könyvtári ellátásnak minősül, ha a tanulók részére a könyvtári szolgáltatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet ben meghatározottak figyelembevételével szervezik meg, függetlenül attól, hogy az oktatási intézményben vagy ezen kívül biztosított a szolgáltatás.

9. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):

MegnevezésLétszám
Tiszt8 715
Tiszthelyettes8 924
Szerződéses állomány5 000
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt11 010
Mindösszesen55 575

A Határőrség létszáma (fő):

MegnevezésLétszám
Tiszt1 984
Tiszthelyettes és zászlós6 780
Tanintézeti hallgató207
Sorállomány2 840
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt2 445
Mindösszesen14 256

10. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai

1. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),

b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

2. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

3. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék,

b) az erdővédelmi bírság,

c) az újraerdősítési költség,

d) az erdőgazdálkodási bírság.

4. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

5. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) az állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

6. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,

d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,

e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,

f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,

g) halászatfejlesztési hozzájárulás.

7. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

d) a vadvédelmi bírság.

8.[40]

9. A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

10-13.[41]

11. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez[42]

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékolási előirányzatai

Megnevezés1998. évi előirányzat(millió Ft)
1. Költségvetési befizetési kötelezettség
Az állami vagyonprivatizációja bevételéből11800
ebből:
1997. évi bevételekből11800
1998. évi bevételekből-
Megnevezés1998. évi előirányzat(millió Ft)
Az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapjánegyüttesen:6 000
Összesen:17 800
2. Ráfordítások
Közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok), vagyonkezelésselkapcsolatos ráfordítások43 000
ebből:
K&H részvények vételára15 300
Postabank tőkeemelése20 000
Működési költségek összesen3 300
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések2 500
Reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával, ebből éves szinten 1000 M Ft értékigügyletenként 200 M Ft összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkéntiutólagos tájékoztatása mellett - dönthet15 000
Agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása3 000
Nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése700
Gázolaj fogyasztási adója visszaigénylésének kiegészítése1 300
A honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításai500
A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás1 000
A területfejlesztési központi, megyei és regionális programjainak támogatására a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint7 000
ebből:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye1 500
Nógrád megye360
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye900
Nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása800
Összesen:78 100"

12. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

1. ÚTALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Elő-irány-
zat cso-port
Ki-emelt elő-irány-zat számaBEVÉTELEK1998. évi előirányzatElő-irány-zat cso-portKi-emelt elő-irány-zat számaKIADÁSOK1998. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiemelt előirányzat neve
1.Áruk szolgáltatások, ÁFA450,0
1.Vízkészletjárulék5 150,02.Vízügyi állami alapfeladatok1 404,0
2.Egyéb folyó bevétel60,03.Kamatfizetés5,0
4.Víztársulati fenntartás300,0
5.Vízminőségi kárelhárítás költségvetési szervek útján0,0
6.Működési kiadások101,0
7.K+F munkák0,0
8.Beruházási támogatás: ipar100,0
9.Beruházási támogatás: víztársulati beruházás400,0
10.Beruházási támogatás: víziközmű-társulati beruházás100,0
11.Önkormányzati beruházások támogatása2 336,0
12.Egyéb kiadások14,0
Folyó bevétel5 210,0Folyó kiadások5 210,0
13.Hiteltörlesztés pénzintézetnek15,0
ÖSSZES BEVÉTEL5 210,0ÖSSZES KIADÁS5 225,0
Folyó bevételek5 210,0
Folyó kiadások5 210,0
GFS. egyenleg0,0

2. VÍZÜGYI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-irány-zat cso-portKi-emelt elő-irány-zat számaBEVÉTELEK1998. évi előirányzatElő-irány-zat cso-portKi-emelt elő-irány-zat számaKIADÁSOK1998. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiemelt előirányzat neve
1.Áruk szolgáltatások, ÁFA450,0
1.Vízkészletjárulék5 150,02.Vízügyi állami alapfeladatok1 404,0
2.Egyéb folyó bevétel60,03.Kamatfizetés5,0
4.Víztársulati fenntartás300,0
5.Vízminőségi kárelhárítás költségvetési szervek útján0,0
6.Működési kiadások101,0
7.K+F munkák0,0
8.Beruházási támogatás: ipar100,0
9.Beruházási támogatás: víztársulati beruházás400,0
10.Beruházási támogatás: víziközmű-társulati beruházás100,0
11.Önkormányzati beruházások támogatása2 336,0
12.Egyéb kiadások14,0
Folyó bevétel5 210,0Folyó kiadások5 210,0
13.Hiteltörlesztés pénzintézetnek15,0
ÖSSZES BEVÉTEL5 210,0ÖSSZES KIADÁS5 225,0
Folyó bevételek5 210,0
Folyó kiadások5 210,0
GFS. egyenleg0,0

3. MUNKAERŐ-PIACI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
BEVÉTELEK1998. évi
előirányzat
Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
KIADÁSOK1998. évi
előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiemelt előirányzat neve
1.Munkaadói járulék89 862,01.Aktív foglalkoztatási eszközök
2.Munkavállalói járulék31 164,71.Egyéb aktív foglalkoztatási eszközök28 200,0
3.Egyéb bevétel597,22.Foglalkoztatást fenntartó támogatás1 000,0
4.Rehabilitációs hozzájárulás1 600,02.Szakképzési célú kifizetések4 100,0
5.Visszterhes támogatások törlesztése100,03.Munkanélküli ellátások57 613,3
7.Szakképzési hozzájárulás4 000,04.Jövedelempótló támogatás20 260,1
8.Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetés100,05.Bérgarancia kifizetések420,0
9.Bérgarancia támogatás törlesztése200,06.Rehabilitációs célú kifizetések
1.Munkahelyteremtés és -megtartás támogatása1 600,0
2.Megváltozott munkaképességűek támogatása (átadás
központi költségvetésnek)
7 000,0
7.Átadott pénzeszközök
1.Alapkezelőnek működési célra275,0
2.Alapkezelőnek felhalmozási célra17,0
3.Munkaerő-piaci szervezetnek működési célra9 250,0
4.Munkaerő-piaci szervezetnek felhalmozási célra388,5
5.Működési célú tartalék150,0
6.Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program1 000,0
7.Rehabilitációs célú fejlesztési program300,0
8.Közmunkavégzés támogatása (erdőtelepítési programok)550,0
Folyó bevételek127 623,9Folyó kiadások132 123,9
ÖSSZES BEVÉTEL127 623,9ÖSSZES KIADÁS132 123,9
Folyó bevételek127 623,9
Folyó kiadások132 123,9
GFS. egyenleg-4 500,0

4. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
BEVÉTELEK1998. évi
előirányzat
Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
KIADÁSOK1998. évi
előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiemelt előirányzat neve
1.Kulturális járulék2 379,01.Pályázati támogatás és pályázati úton elnyerhető
2.Bírság, egyéb bevétel12,0hozzájárulás tb.-járulékhoz2 198,4
3.Mecenatura bevétel10,02.Alapkezelő igazgatóságok működési költségvetése202,6
Folyó bevételek2 401,0Folyó kiadások2 401,0
ÖSSZES BEVÉTEL2 401,0ÖSSZES KIADÁS2 401,0
Folyó bevételek2 401,0
Folyó kiadások2 401,0
GFS. egyenleg0,0

5. KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
BEVÉTELEK1998. évi
előirányzat
Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
KIADÁSOK1998. évi
előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiemelt előirányzat neve
1.1.A bevételek jogszabályban meghatározott része, jogcímenként
Környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok
1.Támogatás a környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez (tájrendezési és kármentesítés is)16 272,0
- Bírságok: légszennyezési700,02.Közcélú környezetvédelmi feladatok4 500,0
- Bírságok: szennyvíz300,03.Környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló
- Bírságok: veszélyes hulladék50,0munkák feltételeinek javítása530,0
- Bírságok: zaj- és rezgés9,04.Környezeti károkozás, veszélyeztetés elhárítását szolgáló
- Bírságok: természetvédelmi1,0beavatkozások költségeinek megtérítése950,0
2.Környezetvédelmi termékdíjak5.Kezelés, működtetés a bevételek beszedése és az ellenőrzés
- A jövedéki adó üzemanyag termékdíj jogcímenköltségei
beszedett hányada7 700,01.Bevételek beszedése és ezzel összefüggő ellenőrzési550,0
- Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja3 650,0tevékenység
- Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja1 300,02.Kezelés, működtetés és a felhasználások ellenőrzése600,0
- Hűtőberendezések és közegek környezetvédelmi6.Kamatfizetés0,0
termékdíja400,0
- Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja750,0
- Kenőolajok környezetvédelmi termékdíja5 000,0
3.Műemlékvédelmi bírság100,0
4.Építésügyi bírság200,0
5.Az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből befolyt bevétel100,0
6.A bányajáradék átengedett része1 150,0
2.Egyéb bevételek
1.Az Alapnál nyújtott támogatások visszafizetése2 200,0
2.Az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés50,0
3.A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárítását szolgáló bevételi forrás1 000,0
Folyó bevételek24 660,0Folyó kiadások23 402,0
7.Hiteltörlesztés más alapnak
ÖSSZES BEVÉTEL24 660,0ÖSSZES KIADÁS23 402,0
Folyó bevételek24 660,0
Folyó kiadások23 402,0
GFS. egyenleg1 258,0

6. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
BEVÉTELEK1998. évi
előirányzat
Elő-
irány-
zat
cso-
port
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat
száma
KIADÁSOK1998. évi
előirányzat
Kiemelt előirányzat neveKiemelt előirányzat neve
1.Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése780,0
1.Nukleáris létesítmények befizetései2.Nagy aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése160,0
1.Paksi Atomerőmű Rt.7 428,73.Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése2 624,9
2.MKM (BME-NTI)5,04.Átadott pénzeszközök
3.MTA (KFKI-AEKI)5,01.Püspökszilágyi hulladéktároló működtetése75,7
2.Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése20,72.Önkormányzatok támogatására55,0
3.NM-ÁNTSZ befizetései30,03.Alapkezelőnek működési célra16,0
4.Egyéb bevétel15,04.Egyéb működési célra65,0
Folyó bevétel7 504,4Folyó kiadások3 776,6
ÖSSZES BEVÉTEL7 504,4ÖSSZES KIADÁS3 776,6
Folyó bevételek7 504,4
Folyó kiadások3 776,6
GFS. egyenleg3 727,8

13. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1998. ÉVI MÉRLEGE
Millió forintban
BEVÉTELEK1998. évi előirányzatKIADÁSOK1998. évi előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEIGAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)180 000,0Egyedi és normatív támogatás56 030,0
Bányajáradék14 022,0Egyéb támogatás1 000,0
Vám- és importbefizetések104 000,0Együtt:57 030,0
Játékadó14 600,0Agrárgazdaság támogatása
Egyéb befizetések22 710,0Piacrajutási támogatás41 000,0
Összesen:335 332,0Agrártermelési támogatás31 730,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓKEgyütt:72 730,0
Általános forgalmi adó761 000,0Összesen:129 760,0
Fogyasztási adó301 850,0FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS61 000,0
Összesen:1 062 850,0FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEIKözponti beruházások költségvetési fedezete
Személyi jövedelemadó431 010,0Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok79 454,8
Adóbefizetések5 200,0Egyéb felhalmozási kiadások, lakástámogatás31 469,0
Illetékbefizetések40 000,0Együtt:110 923,8
Összesen:476 210,0Lakástámogatások46 600,0
Összesen:157 523,8
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-HOZ28 100,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI234 148,8TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI18 049,0Családi támogatások156 600,0
Összesen:252 197,8Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások64 170,0
Különféle jogcímen adott térítések15 200,0
Összesen:235 970,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK6 000,0KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI3 800,0Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai654 601,4
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI19 400,0Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai54 679,6
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDŐ BEVÉTELEK38 128,3Együtt:709 281,0
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK15 944,0Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai234 148,8
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA31 500,0Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai18 049,0
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE62 000,0Összesen:961 478,8
EGYÉB BEVÉTELEK6 700,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK64 759,8TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA2 503,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL:2 374 821,9HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA409 955,9
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY:427 033,2ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA
PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKNEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI22 901,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS734 466,8
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:EGYÉB KIADÁSOK7 155,0
ÁLTALÁNOS TARTALÉK14 200,0
CÉLTARTALÉKOK1 700,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK23 370,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE11 770,0
KIADÁSI FŐÖSSZEG:2 801 855,1
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEIA KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokNemzetközi pénzügyi kapcsolatok52 884,5
Belföldi hitelvételekAdósságtörlesztés334 980,6
Összesen:70 616,6Összesen:387 865,1

14. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

"1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A gumiabroncsok termékdíjtételei

1. Új gumiabroncs esetén (beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségű újra futózásra behozott gumiabroncsot is) 32,40 Ft/kg

2. Importált használt gumiabroncs esetén 129,60 Ft/kg"

15. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

"2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A csomagolóeszközök termékdíjtételei

A csomagolóeszköz anyagaA csomagolóeszköz termékdíja (Ft/kg)
Műanyag11,0
Társított9,0
Alumínium5,4
Fém (kivéve alumínium)4,3
Papír, fa, természetes alapú textil3,3
Üveg2,2
Egyéb5,4"

16. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

"3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A termékdíjtételek

I. A hűtőberendezések termékdíjtételei

Névleges hűtőtérfogatt (Ft/db)
120 literig650,0
120,01-250,0 liter1 170,0
250,0 liter fölött3 020,0
A hűtőközeg mennyiségek (Ft/db)
0,50 kg-ig162,0
0,51-2,00 kg290,0
2,01 kg fölött760,0

II. A termékdíj köteles hűtőközegek termékdíjtételei

Termékdíj köteles hűtőközegTermékdíjtétel Ft/kg
Kemény freon és CFC keverék270,0
Lágy freon és HCFC keverék118,0"

17. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

"6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Az akkumulátorok termékdíjtétele

Akkumulátorok, 41,0 Ft/kg"

18. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Egyes egyházi támogatások elosztása

1. Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz

(X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport)

Az előirányzat az alábbi megoszlásban illeti meg az egyes egyházakat:

ezer forintban

Magyar Katolikus Egyház 1 709 000

Magyarországi Református Egyház 695 000

Magyarországi Evangélikus Egyház 293 000

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 93 000

AGAPÉ Gyülekezet 1 160

A Magyarországi Biblia Szól Egyház 930

A Tan Kapuja Buddhista Egyház 1 340

Az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország 680

Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség 9 040

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 16 830

Buddhista Misszió, a Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközség 3 560

Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége 1 980

Evangéliumi Pünkösdi Közösség 27 480

Evangéliumi Szabad Eklézsia 70

Élő Isten Gyülekezete 450

H. N. Adventista Egyház 21 620

Hit Gyülekezete 20 380

Isten Gyülekezete Szövetségi Missiója 1 400

Karma Decsen Özel Ling Tibeti Buddhista Közösség 790

Keresztény Testvéri Közösség 560

Magyar Iszlám Közösség 1 070

Magyar Ortodox Egyház 9 200

Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközösség 2 910

Magyarországi Baptista Egyház 45 790

Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 1 550

Magyarországi Csan Buddhista Közösség 620

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 11 080

Magyarországi Jehova Tanúi 4 810

Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 2 980

Magyarországi Késői Eső Gyülekezet 730

Magyarországi KRISNA-tudatú Hívők Közössége 3 360

Magyarországi Metodista Egyház 7 170

Magyarországi Román Ortodox Egyház 9 860

Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 3 580

Magyarországi Unitárius Egyház 17 390

Nyújtsd ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 1 130

OM Wishwa Guru Deep Hindu Mandir 480

Őskeresztyén Apostoli Egyház 6 140

Shalom Nyitott Biblia Gyülekezetek 6 270

Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet 9 880

Trolhattani Svéd Pünkösdi Misszió Forrás Gyülekezete 80

Összesen: 3 044 350

2. Egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatása

(X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. előirányzat-csoport)

Az előirányzat elosztásánál az alábbi arányokra kell tekintettel lenni

millió forintban

Magyar Katolikus Egyház 622,0

Magyarországi Református Egyház 394,0

Magyarországi Evangélikus Egyház 140,0

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 150,0

Egyéb egyházak 115,0

Összesen: 1 421,0

19. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

"1. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok"

Fizetési fokozatokABCDEFGHIJ
1.19700221002320024400279003360037100395004410048700
2.1,041,051,051,051,051,061,061,061,061,06
3.1,081,101,101,101,101,121,121,121,121,12
4.1,121,151,151,151,151,181,181,181,181,18
5.1,161,211,211,211,211,241,241,241,241,24
6.1,201,271,271,271,271,301,301,301,301,30
7.1,241,331,331,331,331,361,361,361,361,36
8.1,281,391,391,391,391,421,421,421,421,42
9.1,321,451,451,451,451,481,481,481,481,48
10.1,361,511,511,511,511,541,541,541,541,54
11.1,401,571,571,571,571,601,601,601,601,60
12.1,441,631,631,631,631,661,661,661,661,66
13.1,481,691,691,691,691,731,731,731,731,73
14.1,521,751,751,751,751,801,801,801,801,80

13. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

20. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

"2. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez

Az 1997. február 1-jét megelőzően "F" vagy "G" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak garantált illetménye forintban

Fizetési fokozatokF fizetési osztályG fizetési osztály
1.-41 800
2.-42 700
3.42 500-
4.44 600-
5.46 900-
6.48 800-
7.51 80056 000
8.54 40058 100
9.55 80059 400
10.57 200-
11.60 000-
12.60 300-
13.61 400-
14.61 400-"

21. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez[43]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el.

[2] Az 1997. évi CXLVI. törvény 1. §-a az 1998. évi XC. törvény 114. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[3] Az 1997. évi CXLVI. törvény 4. § 2. bekezdését az 1998. évi XC. törvény 114. § 2. bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változott

[4] Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § 1. bekezdése az 1998. évi XC. törvény 114. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[5] Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § 2. bekezdése az 1998. évi XC. törvény 114. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[6] Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § 4. bekezdésének k) és l) pontját az 1998. évi XC. törvény 114. § 4. bekezdése iktatta be

[7] Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § 5. bekezdésének c) pontja az 1998. évi XC. törvény 114. § 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[8] Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § 11-13. bekezdését az 1998. évi XC. törvény 114. § 6. bekezdése iktatta be

[9] Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § 13. bekezdését az 1999. évi CV. törvény 24. § 2. bekezdése hatályon kívül helyezte

[10] Módosította a 2002. évi XLVII. törvény 32. § -a. Hatályos 2002.12.10.

[11] Az 1997. évi CXLVI. törvény 34/A. §-át az 1998. évi XC. törvény 114. § 7. bekezdése iktatta be

[12] Az 1997. évi CXLVI. törvény 37. § 5. bekezdését az 1998. évi XXXIV. törvény 43. § 2. bekezdése iktatta be

[13] Az 1997. évi CXLVI. törvény 42. § 1. bekezdésének zs) pontját az 1998. évi XXXVIII. törvény 2. § 2. bekezdése iktatta be

[14] Az 1997. évi CXLVI. törvény 52. §-át az 1998. évi XL. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte

[15] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[16] Az 1997. évi CXLVI. törvény 65. §-át a 2000. évi XLII. törvény 89. § 1. bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte

[17] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXV. törvény 44. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[18] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXXIX. törvény 405. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[19] Az 1997. évi CXLVI. törvény 68. §-át az 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § -ának j) pontja hatályon kívül helyezte

[20] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LVIII. törvény 75. § h) pontja. Hatálytalan 2001.07.13.

[21] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXLV. törvény 101. § a) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[22] Az 1997. évi CXLVI. törvény 74. § 29. bekezdésének az Áht. 86/C. §-át módosító szövegrésze az 1998. évi XXXIX. törvény 12. § c) pontjának megfelelően módosított.

[23] Az Áht. 102. § (3) bekezdését megállapító szövegrészt hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[24] Az Áht. 102. § (7) bekezdését megállapító szövegrészt hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[25] A 78. §-t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2010.04.01.

[26] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXXVI. törvény 83. § - a. Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[27] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CXXXIX. törvény 151. § (3) bekezdése bf) alpontja. Hatálytalan 2006.03.01.

[28] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CL. törvény 8. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[29] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXLV. törvény 101. § b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2010.04.01.

[31] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2010.04.01.

[32] Az 1997. évi CXLVI. törvény 88. § 1. bekezdésének a) pontját az 1998. évi LXXXIV. törvény 52. § -ának j) pontja hatályon kívül helyezte

[33] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CXXXIX. törvény 151. § (3) bekezdése bf) alpontja. Hatálytalan 2006.03.01.

[34] Az 1997. évi CXLVI. törvény 1. számú melléklete "XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" fejezetét az 1998. évi XXXVI. törvény 3. § 2. bekezdése iktatta be.

[35] Az 1997. évi CXLVI. törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célfeladatok alcím 25. előirányzat-csoportot az 1998. évi XC. törvény 114. § 8. bekezdése iktatta be. (az 1-19. cím összesen rendes előirányzata és a XI. fejezet rendes kiadásai összesen tételek ennek megfelelően változtak.)

[36] Az 1997. évi CXLVI. törvény 1. számú melléklete XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Beruházási célprogramok alcím, 19. MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása előirányzat-csoport rendkívüli előirányzata az 1998. évi XC. törvény 114. § 9. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. (az 1-13. cím rendkívüli előirányzat összesen és a XVII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen tételek ennek megfelelően változtak.)

[37] Az 1997. évi CXLVI. törvény 1. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások címe 5. alcímét az 1998. évi XC. törvény 114. § 10. bekezdésének c) pontja iktatta be. (a XXII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen tétel ennek megfelelően változott)

[38] Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1998. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a Miiszterelnökség fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.

[39] Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 1998. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett orzságos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.

[40] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LXXV. törvény 35. § c) pontja. Hatálytalan 2001.12.31.

[41] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LXXV. törvény 35. § c) pontja. Hatálytalan 2001.12.31.

[42] Az 1997. évi CXLVI. törvény 11. számú melléklete az 1998. évi XC. törvény 16. számú mellékletének megfelelően módosított szöveg

[43] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CLII. törvény 15. § (3) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2010.04.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére