91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelet

az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos átmeneti kedvezményekről

1. §

E rendelet alkalmazásában - a 11. § kivételével - mozgáskorlátozott személy az, aki az 1. számú mellékletben meghatározott mozgásszervi vagy egyéb betegsége miatt mozgásában tartósan, olyan mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybevenni (a továbbiakban: mozgáskorlátozott személy).

I.

A mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzésének támogatása

2. §

(1) A személygépkocsi rendszeres használatára rászorult mozgáskorlátozott személy az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - támogatásban részesíthető, legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, vagy legfeljebb 2500 cm3 lökettérfogatú diesel üzemű személygépkocsi kereskedelmi forgalomban történő vásárlásához, továbbá külföldről behozott személygépkocsi esetén a vám és az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) költség részleges megtérítéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerinti támogatásban részesíthető - kérelmére - az a gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkező mozgáskorlátozott személy is, akinek a személygépkocsival való szállítását a vele legalább egy éve közös háztartásban élő közeli hozzátartozója*, élettársa, vagy szerződés alapján tartására köteles és legalább egy éve vele együttlakó személy vállalja (a továbbiakban: szállítást végző személy).[1]

(3) Az egészségügyi, oktatási vagy szociális intézményben élő mozgáskorlátozott személy e rendelet vonatkozásában közös háztartásban élőnek tekintendő, ha a rendszeres közlekedését (hazaszállítását) az intézmény igazgatója igazolja. Rendszeres hazaszállításnak a legalább havi egy alkalom minősül.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján akkor igényelhető támogatás, ha a mozgáskorlátozott, illetve a szállítását végző személy tulajdonában nincs a kérelem benyújtását megelőző három éven belül újként vagy mozgáskorlátozottságra tekintettel támogatással vásárolt, illetőleg vámmentesen vámkezelt személygépkocsi.

3. §

(1) A támogatás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző) kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:

a) gépjárművezetői engedéllyel rendelkező mozgáskorlátozott személy esetén az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Országos Orvosszakértői Intézete területileg illetékes bizottságának (a továbbiakban: OOSZI szakértői bizottság) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy a mozgáskorlátozott személy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni (1. §);

b) gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkező mozgáskorlátozott személy esetén az a) pontban foglaltaknak a megyei, fővárosi tisztifőorvos (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) által felkért eseti szakértői bizottság (a továbbiakban: eseti bizottság) 2 számú melléklet szerinti szakvéleményét;

c) saját gépjárművezetői engedélyének másolatát;

d) amennyiben a kérelmező gépjárművezetői engedéllyel még nem rendelkezik, de a személygépkocsit maga kívánja vezetni, az OOSZI szakértői bizottság igazolását arról, hogy a mozgáskorlátozott személy gépjárművezetésre alkalmas;

e) a szállítást végző személy gépjárművezetői engedélyének másolatát és nyilatkozatát arról, hogy a gépjármű vezetését vállalja, illetve, hogy nem tart üzemben saját tulajdonát képező olyan személygépkocsit, amelyet három éven belül újként vagy mozgáskorlátozottságra tekintettel támogatással vásárolt, vagy vámmentesen vámkezeltetett;

f) a mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjárművásárlási támogatásban, illetve gépjárműbehozatali vámmentességben.

4. §

(1) A teljes szerzési támogatás mértéke a gépkocsi vételárának vagy a vám és ÁFA együttes összegének 50%-a, azonban nem lehet több 200 000 Ft-nál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatáson túl további, legfeljebb 25 000 Ft átalakítási támogatásban részesíthető az a mozgáskorlátozott személy, aki személygépkocsiját az érvényes vezetői engedélye különleges rovatában feltüntetett - a 3. számú mellékletben szereplő különleges bejegyzések valamelyikének megfelelő - kivitelűre átalakíttatja vagy segédberendezéssel szerelteti fel.

(3) A szerzési és az átalakítási támogatás annak adható akinek a saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre eső havi átlagos nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. Egyedülélés, több vagy rokkant gyermek eltartása, két mozgáskorlátozott személy együttélése esetén támogatás adható annak is, akinek jövedelme ennél legfeljebb 25%-kal magasabb.

(4) A szerzési támogatás igénybevételével szerzett személygépkocsit elidegeníteni három éven belül csak a teljes támogatási összeg visszafizetése esetén lehet. E tekintetben nem minősül elidegenítésnek a közlekedési baleset során sérült gépkocsinak a biztosító részére történő értékesítése, illetve lopás esetén a biztosító által fizetett kártérítés, amennyiben az ismeretlen tettes ellen indított büntető eljárást megszüntették.

5. §

(1) A jegyző határozatban állapítja meg a gépkocsi szerzésre, illetve átalakítási támogatásra való jogosultságot. A jogerős határozat egy példányát szeptember 1-jéig felterjeszti a megyei tisztifőorvoshoz, aki a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) lakhely szerint illetékes helyi szervezete véleményének figyelembevételével dönt a kielégítés sorrendjéről.

(2) A megyei tisztifőorvos a kielégítés sorrendjénél az alábbi szempontok szerint mérlegel:

- a mozgáskorlátozottság súlyossága,

- a személygépkocsi használat jellege (munkábajárás, oktatás, gyógykezelés),

- a szociális helyzet.

(3) Azt a mozgáskorlátozott személyt, akinek szerzési vagy átalakítási támogatásra való jogosultságát a jegyző megállapította, de igénye 1991. évben nem elégíthető ki, a megyei tisztifőorvos értesíti annak nyilvántartásba vételéről és a kielégítés várható időpontjáról.

(4) A támogatásra szolgáló keretszámot a Népjóléti Minisztérium osztja el a megyei tisztifőorvosok között. 1991. évben 1000 személygépkocsi szerzésére, illetve 1000 személygépkocsi átalakítására szolgáló keret osztható fel.

6. §

(1) A megyei tisztifőorvos a számára megállapított keretszámon belül a kielégítés sorrendjéről szeptember 30-áig értesíti a vásárlási, illetve átalakítási támogatásban döntése alapján részesülő mozgáskorlátozott személyt és a Népjóléti Minisztériumot (a továbbiakban: folyósító) a támogatás folyósítása céljából, továbbá az érintett mozgáskorlátozott személy részére utalványt állít ki. A mozgáskorlátozott személy az utalvány birtokában megkötheti az adásvételi szerződést, megrendelheti a gépjármű átalakítását.

(2) A névre szóló utalvány feljogosítja a bemutatót a számlával igazolt vételár 50%-ának, maximum 200 000 Ft-nak, vagy maximum 25 000 Ft átalakítási támogatásnak a felvételére. Az utalvány más célra fel nem használható, három hónapig érvényes. A lejárt utalvány helyett - cserével - új utalvány igényelhető.

(3) A kereskedő, az átalakítást végző - erre feljogosított - szerv vagy személy köteles az utalványt a vételárba, az átalakítás költségébe beszámítani. Az utalványt a folyósítóhoz kell benyújtani a támogatás kiegyenlítése céljából, mellékelni kell az adás-vételi szerződés, az átalakításról kiállított számla egy példányát.

(4) A támogatás mértéke a vám- és ÁFA költségek megtérítése esetén azok 50%-a, maximum 200 000 Ft. A támogatás összegét az 5. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a vámokmányok bemutatása mellett a folyósító készpénzben fizeti ki a mozgáskorlátozott személynek.

(5) Az 1991. január 1. és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban vásárolt, illetve vámkezeltetett vagy átalakított személygépkocsik esetében az 5. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a kifizetett számla, illetve a befizetett vám és ÁFA bizonylatok bemutatása alapján a támogatás összegét a folyósító készpénzben fizeti ki a mozgáskorlátozott személynek.

(6) A folyósító a kifizetési támogatásokról rendszeresen tájékoztatást ad a MEOSZ központnak.

II.

A mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása

7. §

(1) A mozgáskorlátozott személy - kérelmére - pénzbeli támogatásban részesíthető közlekedési többletköltségeinek részleges megtérítéséhez.

(2) A támogatás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az OOSZI vagy az eseti szakértői bizottság szakvéleményét, hogy a mozgáskorlátozott személy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni (1. §).

(3) A támogatás annak adható, akinek a saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre eső havi átlagos nettó jövedelme a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

8. §

(1) A közlekedési támogatás összege évi 5000 Ft.

(2) Az év közben jelentkező igényjogosultság esetén a támogatás mértékét időarányosan kell megállapítani.

(3) Akinek 1991-ben a 6/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet alapján üzemanyagköltség-hozzájárulást folyósítottak, illetve a jelen rendelet szerint személygépkocsi szerzési támogatásban részesült, közlekedési támogatást 1991-ben nem kaphat.

9. §

(1) A jegyző határozatban állapítja meg a közlekedési támogatásra való jogosultságot és gondoskodik annak folyósításáról.

(2) A jegyző a kifizetett támogatásokról - azok visszaigénylése céljából - írásban folyamatosan értesíti a megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot (a továbbiakban: TÁKISZ), amely megállapodás szerinti időközönként ezek összesített adatairól tájékoztatja a megyei adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatalt (a továbbiakban: APEH).

Az APEH 30 napon belül köteles a folyósított támogatások ellenértékét az önkormányzat részére átutalni.

A teljesített átutalásokat az APEH a Népjóléti Minisztériummal számolja el.

III.

A mozgáskorlátozott személyek gépjárművei kötelező felelősségbiztosításának befizetési támogatása

10. §

(1) Az a mozgáskorlátozott személy, aki legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, vagy legfeljebb 2500 cm3 lökettérfogatú diesel üzemű személygépkocsi tulajdonosa, vagy üzembentartója, kérelemre gépjármű felelősségbiztosítási támogatásban részesíthető.

A befizetés személyenként legfeljebb egy személygépkocsira igényelhető. A támogatás mértéke a 850 cm3 lökettérfogatot meg nem haladó személygépkocsi után fizetendő biztosítási díjjal egyenlő.

(2) A támogatás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az OOSZI, vagy az eseti szakértői bizottság szakvéleményét, hogy a mozgáskorlátozott személy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni (1. §), továbbá a mozgáskorlátozott személy nevére szóló gépjármű forgalmi engedélyének másolatát.

(3) A támogatás annak adható, akinek a saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre eső havi átlagos nettó jövedelme a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

(4) A jegyző határozatban állapítja meg a támogatásra való jogosultságot. A határozatban megállapított támogatással csökkentett biztosítási díjat a mozgáskorlátozott fizeti be a biztosítónak. A támogatást a biztosító és a Pénzügyminisztérium - külön megállapodás alapján - számolja el egymással.

(5) Az e rendelet hatálybalépése előtt befizetett kötelező gépjárműfelelősség biztosítási díj ellenértékét vagy annak egy részét a (4) bekezdés szerinti határozat alapján a szerződést kötő biztosító készpénzben visszatéríti a mozgáskorlátozott személynek.

IV.

A mozgáskorlátozott személyek közlekedését elősegítő kedvezmények

11. §

(1) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 51/A. §-ában meghatározott engedélyt annak a személynek kell kiadni, aki az 1. számú mellékletben meghatározott mozgásszervi vagy egyéb megbetegedése miatt mozgásában tartósan, olyan mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési eszközt nem vagy csak nagy nehézségek árán tud igénybe venni, illetve jelentősebb távolságra gyalogolni nem képes.

(2) A mozgáskorlátozottság tényét az OOSZI vagy az eseti szakértői bizottság igazolja.

(3) A jegyző a mozgáskorlátozott részére a 4. számú melléklet szerinti sorszámozott engedélyt adja ki, függetlenül attól, hogy a mozgáskorlátozott személy rendelkezik-e személygépkocsival vagy sem. Az engedély érvényessége a kiadás, illetve az érvényesítés időpontjától számított három év.

(4) A jegyző az 5. § (1), 9. § (1), illetve 10. § (4) bekezdésében foglalt határozat meghozatalával egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt is kiadja.

(5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott parkolási engedélyek érvényességi idejük lejártáig felhasználhatók.

V.

Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a mozgáskorlátozott személyek vámmentes személygépkocsi behozatalára való jogosultságának igazolásáról szóló 68/1990. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint az egyes mozgáskorlátozott személyek személygépjárműveivel kapcsolatos kedvezményeiről szóló 6/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet 5-13. §-ai, továbbá a 2. és 3. számú mellékletei hatályukat veszti. Az 1-4. §-ok és a 13. § (4) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 1991. december 31-én veszti hatályát.

(2) 1991-ben a közlekedési támogatás iránt beérkező igényeknél a 8. § (2) bekezdésétől eltérően a teljes összegű támogatás illeti meg az arra jogosult mozgáskorlátozott személyt.

(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt eseti bizottság 3 főből áll. Tagjai közül két személyt a megyei tisztifőorvos kér fel az illetékességi területén működő reumatológus, ortopéd, traumatológus, rehabilitációs, neurológus és belgyógyász szakorvosok közül. A bizottságba egy személyt a MEOSZ lakhely szerint illetékes helyi szerve delegál.

(4) Az e rendelet szerinti kedvezmények a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 7. § (2) bekezdés 1. pontjában szereplő szociális támogatásnak minősülnek.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelethez

Mozgásszervek megbetegedései, fejlődési rendellenességei, hiányállapotai:

1. Olyan megbetegedések, amelyek a tartós járást, állást, fogódzkodást, kapaszkodást nagy fokban megnehezítik (pl: felső végtag oly mértékű csonkoltsága, hogy amiatt prothesis használata válik szükségessé, az alsó végtagok bokaizületeiben, vagy afölötti csonkoltsága, a végtagok nagyizületi merevséggel járó elfajulásos elváltozásai, törések utáni gyakorlati merevséggel járó állapot a nagy végtagizületekben).

2. Nagy deformitással és merevséggel járó M. Bechterew; combcsontfej elhalás (ha az okozott mozgáskorlátozottság nagyfokú).

3. Az alsó végtagok nagycsontjainak álízülete, járógép használatával is.

4. Az alsó végtagok csontjainak, illetve a gerincnek olyan elváltozásai, amelyek spontán törés, vagy súlyos idegrendszeri sérülés (bénulás) közvetlen veszélyével járnak.

5. Primaer chronicus polyarthritis nagyfokú deformitással, következményes merevséggel az alsó végtagizületekben.

Egyéb betegségek:

1. Elzáródást okozó (obliteráló) érbetegségek (pl.: arteriosclerosis obliterans III-IV. stádium, többszörös torpid ulcus crurissal járó postthromboticus syndroma).

2. Haemophylia izületi merevséggel.

3. Gyógyszerrel nem befolyásolható veseelégtelenség.

4. A központi vagy peripheriás idegrendszernek az egyik alsó végtagra terjedő plégiája, vagy több végtagra terjedő súlyos parezise, illetőleg plégiája (pl.: status post apoplexiam seu thrombosin cerebri, Heine Medin, Little kór, gerincsérülés következménye).

5. Előrehaladott deformatív rendszerbetegségek (pl.: sclerosis multiplex distrophia musculorum progressiva, amyotrophiás leteralsclerosis).

2. számú melléklet a 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelethez

A gépjárművezetői engedélybe beírt, a külön támogatásra bejegyzett szöveg változatai

1. Automata sebességváltós gépkocsit vezethet.

2. Automata tengelykapcsolós, vagy azt helyettesítő, kézzel működtethető segédberendezéssel ellátott gépkocsit vezethet.

3. Kézzel működtethető, kombinált fék-gáz tengelykapcsoló segédberendezéssel ellátott gépkocsit vezethet.

4. Trabant Hycomat gépkocsit vezethet (rendszám megjelöléssel vagy anélkül).

5. Kézzel is működtethető tengelykapcsolóval ellátott gépkocsit vezethet.

4. számú melléklet a 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelethez

(Az engedély belső oldalára írandó.)

A közúti közlekedés szabályairól szóló - többször módosított - KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. §-a alapján a mozgáskorlátozott személyek közlekedésének elősegítése érdekében a mozgáskorlátozottat, illetőleg az őt szállító jármű vezetőjét megilleti a 14. § (13) bekezdés szerinti jogosultság, vagyis a 14. § (1) bekezdésének n)-p), t) és u) pontjában meghatározott jelzőtábla tilalma ellenére történő behajtásra, valamint a 41. § (3) bekezdésében foglalt jogosultság (várakozás ott, ahol azt egyébként jelzőtábla tiltja), továbbá a 17. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a mozgáskorlátozottak személygépkocsijai részére a KRESZ 115. ábra szerinti táblával kijelölt várakozóhelyeken történő várakozásra jogosultsága.

(Az engedély hátoldalára írandó.)

A mozgáskorlátozottság igazolására szolgáló engedély - a szélvédő kivételével - a személygépkocsin bárhol elhelyezhető, ha a jogosult személy érdekében a KRESZ-ben biztosított kedvezmények igénybevételére szükség van.

Az engedély anyaga: karton; mérete: 76 x 115 mm. Mindkét oldalon nyomtatva, nyomdai sorszámozással.