9/1991. (VII. 18.) IM rendelet

az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 6/1983. (VII. 28.) IM rendelet módosításáról

Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet 60. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 6/1983. (VII. 28.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. §

A R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az ügyvéd által kötött felelősségbiztosítás összege nem lehet alacsonyabb, mint az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyző Egylet által meghatározott kárviselési feltétel."

2. §

A R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országos Ügyvédi Kamara dönt az ügyvédi iroda névhasználatáról, és arról, hogy az ügyvéd a névtábláján, az ügyvédi tevékenységével összefüggő levelezésében és az általa készített beadványon milyen címet vagy megjelölést használhat."

3. §

A R. 6. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvéd kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha)

"b) az ügyvédi kamarai tagsága szüneteltetésének vagy a fegyelmi eljárás során történt felfüggesztésének megszűnése után harminc napon belül a munkaviszonyát vagy egyéb kereső foglalkozását nem szünteti meg."

4. §

A R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát évente egy alkalommal, legalább négy hónapi időtartamra szüneteltetheti. Az ügyvédi kamarai tagság évente több alkalommal vagy négy hónapnál rövidebb időtartamra az ügyvédi kamara elnökségének engedélyével szüneteltethető."

5. §

Az R. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Pártfogó ügyvédként, védőként, ügygondnokként, illetőleg eseti gondnokként a bíróság vagy az ügyben eljáró más hatóság az ügyvédi kamara által a rendelkezésére bocsátott jegyzéken szereplő ügyvédet rendeli ki."

6. §

A R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Csekélyebb jelentőségű ügyben - így különösen tanácsadás, beadvány vagy felszólító levél készítése esetén -, ha az ügyvéd tevékenysége ezzel befejeződik, a tényvázlat felvétele mellőzhető. Ilyen esetben elegendő az ügyvédnek a díjmegállapítást is magában foglaló, az ügyfél által aláírt feljegyzése."

7. §

A R. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Az ügyvédek és az ügyvédi szervek iratainak kezelésére és selejtezésére az Országos Ügyvédi Kamara szabályzata az irányadó."

8. §

A R. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Nem járhat el pártfogó ügyvédként, kirendelt védőként, ügygondnokként, illetőleg eseti gondnokként az az ügyvéd, aki

a) az ellenérdekű felet más ügyben képviseli,

b) az ellenérdekű félnek hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bekezdés], gyámja vagy gondnoka,

c) az ügyben az ügyféllel ellentétesen érdekelt, vagy az ügyféllel szemben elfogult.

(2) A kirendelt ügyvéd a kirendelés alól a felmentését kérheti, ha nem abban a helységben kell eljárni, ahol az ügyvéd irodája van. Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel fennállása esetén az ügyvéd a kirendelés alóli felmentését köteles kérni."

9. §

A R. 19. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § Az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda a pénzügyi hatóság által megállapított könyvelést köteles vezetni"

10. §

A R. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § Az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda a hozzá befolyt készpénzt - a házi pénztárban tartható összeg kivételével - köteles pénzintézetnél a nevére nyitott bankszámlán vagy az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda nevére szóló fenntartásos takarékbetétkönyvben elhelyezni."

11. §

A R. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § Az ügyvédi kamara elnökével, elnökhelyettesével, főtitkárával, titkárával, fegyelmi megbízottjával, elnökségi tagjával és az Országos Ügyvédi Kamara tagjával szemben a fegyelmi eljárást az Országos Ügyvédi Kamra elnöksége által kijelölt ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága folytatja le."

12. §

A R. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A pénzbírság fegyelmi büntetés legkisebb összege háromezer forint, legmagasabb összege negyvenezer forint"

13. §

A R. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A jogerős fegyelmi határozatot tizenöt napon belül fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez."

14. §

A R. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Az Üt. 34. §-a (3) bekezdésének b) és d) pontja szerinti határozatot írásban kell meghozni, és azt indokolni kell. Mellőzhető az indokolás, ha a határozat az ügyvéd kérelmével egyező tartalmú.

(2) A határozatot az ügyvédnek kell kézbesíteni."

15. §

A R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyvédjelölt - az ügyvédjelölti munkaviszonya mellett - a tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sport tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, és ezek, valamint a munkaviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást"

16. §

A R. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvédjelölt a kérelmére az Üt. 56. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően, a d) pont szerinti fegyelmi büntetés esetén egy év elteltével mentesíthető a hátrányos jogkövetkezmények alól."

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; az 1. § és az 5. § rendelkezéseit 1991. október 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A R. 8. §-a, 11. §-a, 22. §-a, 26-29. §-a, 32. §-ának (2) bekezdése, 33. §-a, 35. §-a, 36. §-ának (1) bekezdése, 38-39. §-a, 41. §-a és 42. §-ának (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Balsai István s. k.,

igazságügyminiszter