1/1992. (I. 1.) BM rendelet

a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény végrehajtására kiadott 13/1989. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról

A külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: tv.) 18. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az 1. §, a 4-7. § és a 11-13. § tekintetében a külügyminiszterrel, a 9. § tekintetében az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, továbbá az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A tv. végrehajtására kiadott 13/1989. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az útlevél tartalmazza:

a) a jogosult

1. személyi adatait (családi név, utónév, születési idő és születési hely),

2. nemét,

3. állampolgárságát,

4. igazolványképét,

5. saját kezű aláírását,

6. diplomata és külügyi szolgálati útlevél esetén, a rangot;

b) az útlevél

1. számát,

2. kiállításának keltét,

3. kiállító hatóság nevét,

4. érvényességi idejét, és

5. az automatikus gépi olvasásra alkalmas adatsort."

2. §

A Vhr. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A határátlépési igazolvány iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészetén nyújthatja be."

3. §

A Vhr. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnál nyújthatja be."

4. §

A Vhr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A magánútlevéllel és a hajós szolgálati útlevéllel kapcsolatos államigazgatási ügyben első fokon a Belügyminisztérium jár el.

(2) A határátlépési engedély iránti kérelem elbírálására, az úti okmány kiállítására, valamint visszavonására irányuló államigazgatási ügyben első fokon a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.

(3) A határátlépési igazolvány iránti kérelem elbírálására, az úti okmány kiállítására, érvényességi ideje meghosszabbítására, valamint visszavonására irányuló államigazgatási ügyben első fokon a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészet jár el.

(4) A hazatérési igazolvány kiállítására irányuló államigazgatási ügyben a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete (a továbbiakban: külképviselet) jár el."

5. §

A Vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Az útlevélbe a kiállításra jogosult szerv, a rendőrség, a határőrség, a valutaeladásra felhatalmazott szerv, a külképviselet és a külföldi hatóság tehet bejegyzést."

6. §

A Vhr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A külképviselet a külföldön benyújtott magánútlevél iránti igényt - a Külügyminisztériumon keresztül - közvetlenül a Belügyminisztériumnak küldi meg."

7. §

A Vhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az útlevéligény bejelentésére az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány 1992. március 31-ig használható fel, ezen időpont után az igényt a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell bejelenteni. Az igényhez csatolni kell a szabványnak megfelelő fekete-fehér vagy színes igazolványképet.

(2) A Belügyminisztérium az útlevéligények (kérelmek) átvételére állandó ügyeletet tart.

(3) A köztársasági megbízott és a külképviselet értesítése alapján az automatikus gépi olvasásra alkalmatlan útlevél cseréjéről a Belügyminisztérium hivatalból gondoskodik.

(4) A törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették.

(5) A külföldön élő igénylő magyar állampolgársága érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal, illetőleg honosítási-, visszahonosítási okirattal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes személyi igazolvánnyal igazolható.

(6) A külföldön élő igénylőnek állampolgársági vizsgálatot kell kérnie, ha külföldön született, vagy születésekor egyik szülője olyan ország állampolgára volt, amellyel a Magyar Köztársaság a kettős állampolgárság rendezéséről egyezményt kötött, és a magyar állampolgárságát bizonyító okirattal nem rendelkezik.

(7) Az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény hatálybalépése (1957. október 1.) előtt külföldre távozott igénylő magyar állampolgárságának megállapításához szükséges iratok:

a) az igénylő születési, házassági anyakönyvi kivonata;

b) megszűnt házasság esetén az ezt bizonyító okirat (a házastárs halotti anyakönyvi kivonata, bontó ítélet);

c) az igénylő szüleinek születési, házassági anyakönyvi kivonata, ezek hiányában

d) nyilatkozat az adatokra vonatkozóan.

(8) A magyar állampolgárság igazolásához, illetve megállapításához csatolt iratokat az útlevél megküldésével egyidejűleg a külföldön élő igénylőnek vissza kell juttatni."

8. §

A Vhr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § A határátlépési engedély és a határátlépési igazolvány kiállításáról az eljáró szerv nyilvántartásba vétel végett a Belügyminisztériumot értesíti."

9. §

A Vhr. a következő 11/B. §-sal egészül ki:

"11/B. § (1) A TV. 2. § (3) bekezdésében meghatározott méltányossági jogkört a büntetőeljárást folytató szerv, a büntetésvégrehajtási intézet, illetve az államtitok minősítője gyakorolja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szerv a külföldre utazáshoz hozzájárul, és erről írásban igazolást ad, a Belügyminisztérium az úti okmányt ki-, illetve visszaadja.

(3) A hozzájárulást adó köteles gondoskodni arról, hogy az utazás befejezését követően az állampolgár az úti okmányt a Belügyminisztériumnak visszaadja. A visszavont útlevél leadásakor újabb határozatot nem kell hozni."

10. §

A Vhr. a következő 11/C. §-sal egészül ki:

"11/C. § (1) A Tv. 14. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a Magyarországon tartózkodó külföldön élő magyar állampolgár részére a visszavonó határozattal együtt ideiglenes tartózkodásra jogosító, a személyi adatait tartalmazó igazolást kell kiadni.

(2) Az útlevél visszavonásának indokául szolgáló korlátozó ok megszűnésekor a Belügyminisztérium az (1) bekezdésben meghatározott igazolás elvétele mellett, hivatalból adja vissza az útlevelet.

(3) Az útlevéligénylő lap az útlevél kiállításától számított öt évig, az elutasítás alapjául szolgáló irat egy évig, az úti okmány visszavonásának alapját képező irat pedig a visszavonás indokának megszűnéséig nem selejtezhető."

11. §

A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A fellebbezést, ha első fokon a) a rendőrkapitányság járt el, a megyei rendőr-főkapitányság;

b) a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészet járt el, az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztálya bírálja el.

(2) A magánútlevél iránti igény elutasítása miatt benyújtott jogorvoslati kérelem - amennyiben azt a külképviseleten nyújtják be - időben történő beérkezését a külképviselet vizsgálja."

12. §

A Vhr. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki úti okmányát elveszíti, vagy az megsemmisül, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az útlevéligény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek.

(3) A talált úti okmányt haladéktalanul be kell szolgáltatni az útlevéligény átvételére jogosult szervnek."

13. §

A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Az úti okmányt az azt kiállító szervnek - külföldön a külképviseletnek - meg kell küldeni, illetőleg át kell adni, ha az betelt, megrongálódott, vagy alkalmatlanná vált a személyazonosság megállapítására, illetve ha az útlevélbe bejegyzett személy magyar állampolgársága megszűnt.

(2) Az állampolgár halála esetén az úti okmányt hozzátartozója, illetve az, akinek a birtokába került, köteles az útlevél iránti igény átvételére jogosult szervnek, külföldön a külképviseletnek beszolgáltatni."

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 1992. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A korábbi szabályok szerint kiadott magánútlevél és hajós szolgálati útlevél érvényességi idejéig használható fel külföldre utazásra.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 2. §-a, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 43/1989. BM utasítás hatályát veszti. Ahol a Vhr. a tanács szakigazgatási szerve elnevezést használja, azon a jegyzőt (körjegyzőt) kell érteni.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

Melléklet az 1/1992. (I. 1.) BM rendelethez

2. számú melléklet a 13/1989. (XII. 29.) BM rendelethez