21/1992. (VII. 23.) IKM rendelet

a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergia árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei (hőtermelő létesítményei) által szolgáltatott hőenergia árát és annak alkalmazási feltételeit - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:

1. §

(1) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt erőművekre és fogyasztóikra terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából

a) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező - egy jogi személyt alkotó - fogyasztót mérőhelyenként (vételezési helyenként) külön-külön fogyasztónak,

b) egy hőtermelő létesítményből vételező (egy jogi személyt alkotó) fogyasztó üzemegységeit (gyáregységeit) mérőhelyenként (vételezési helyenként) külön-külön fogyasztónak

kell tekinteni.

2. §

(1) A fogyasztó a hőenergia-szolgáltatásért

- teljesítménydíjat,

- hődíjat,

- csapadékvíz- és pótvízdíjat,

- hőenergia-szolgáltatási különdíjat

fizet.

A hőenergia-szolgáltatási különdíj kivételével a fizetendő legmagasabb díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza. A hőenergia-szolgáltatási különdíjat a 6. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

3. §

(1) A teljesítménydíjat a fogyasztó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény arányában fizeti, Ft/M W/év mértékegységben. (A hőteljesítmény az elosztóból egy óra alatt kiadott, a szerződésben foglalt hőenergia.)

(2) A teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.

(3) A teljesítménydíjat az 1. számú mellékletben meghatározott nyomásfokozatokra, hőmérsékletekre a szerződésben külön-külön lekötött naptári évi legnagyobb hőteljesítmény után kell megállapítani.

(4) Ha a fogyasztó a teljesítőképesség fenntartására kötött szerződést és teljesítményigénye az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, a teljesítménydíjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.

(5)[1] Ha a hőtermelő a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, a (3) bekezdésben meghatározott teljesítménydíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos része kétszeresét köteles a fogyasztó részére visszatéríteni. Ez a visszafizetés a hőtermelőt a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.

(6) Ha a fogyasztó a szerződésben meghatározott nyomásfokozatok, illetve hőmérsékletek szerint lekötött hő-teljesítmény értékét naponta folyamatosan 30 percnél hosszabb időn keresztül túllépi, a vételezett teljesítménytöbblet után annyiszor kell teljesítménypótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépi. A teljesítménypótdíj összege megkezdett MW-onként az éves teljesítménydíj 1/6-od része.

4. §

(1) A szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztó hődíjat fizet.

(2) A hőenergia mennyiségének megállapítása e rendelet 2. számú melléklete szerint történik.

(3) .Ha a hőhordozó gőz nyomása nagyobb, mint amekkorát a fogyasztó igényel, a fogyasztó igénye szerinti gőznyomás-fokozatot, ha az elosztónál több fogyasztó vételez, a legnagyobb gőznyomásigényt kell figyelembe venni. (4) Ha egy vezetékről több fogyasztó hőigényét elégítik ki, akkor az egyes fogyasztók részére szolgáltatott hőenergia-mennyiséget az elosztónál, valamint a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül a fogyasztók átvevő állomásain (fogyasztói hő-központokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. Az elosztónál, valamint a fogyasztó átvevő állomásán megállapított (mért) hőenergia mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában a fogyasztók között kell elosztani.

5. §

(1) Csapadék- és pótvízdíjat kell fizetni:

a) a szolgáltatott gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz mennyisége közötti különbözet után (csapadékvíz);

b) a forróvíz-rendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz).

(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvizet ad vissza és az eltérés

- 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,

- 25 és 50% között van, akkor 200%-kal,

- 50% felett van, akkor 300%-kal

kell a csapadékvíz díját növelni.

(3) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál több pótvizet vesz igénybe, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.

(4) Az a csapadékvíz-mennyiség, amelyet a fogyasztó nem a szerződésben foglalt minőségben ad vissza, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.

(5) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, akkor a hőtermelő vízüzeme kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.

6. §

(1) A hőtermelő hőenergia-szolgáltatási különdíjként jogosult felszámítani

a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit;

b) a fogyasztó kívánságára a növekvő hőenergia igényének későbbi kielégítésére, részére fenntartott - de ki nem használt - teljesítőképességért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket.

(2)[2] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti különdíjat több fogyasztó esetén a lekötött teljesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell a fogyasztók között felosztani.

7. §

E rendelet 1992. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ettől az időponttól kezdődően a pénzügyminiszternek a hőenergia díjra vonatkozó 109/1990. (ÁSz 26.) ÁH ármegállapításának még hatályos részei nem alkalmazhatók.

Dr. Szabó Iván s. k.,

ipari és kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 21/1992. (VII. 23.) IKM rendelethez[3]

2. számú melléklet a 21/1992. (VII. 23.) IKM rendelethez

A szolgáltatott hőenergia mennyiségének megállapítása

1. A hőenergia névleges jellemzőit (gőznyomás, vízhőmérséklet) az elosztónál kell mérni.

2. A hőtermelőtől kiadott hőenergia mennyisége alatt az elosztónál mért hőenergia mennyisége és a visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz hőtartalma közötti különbség értendő.

3. Ha a hőenergia-mennyiség megállapítása nem hőmennyiség-mérővel történik, akkor a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a 4-7. pontok szerint kell megállapítani.

4. A szolgáltatott hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-szolgáltatás

a) a gőz hőhordozóval történik:

- a kiadott gőz mennyisége (t), valamint fajlagos hő-tartalma szorzatának és

- a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának;

b) meleg víz (forró víz) energiahordozóval történik:

- az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának és

- a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának

különbségéből kell megállapítani.

5. A kiadott hőhordozó

- mennyiségét az elosztónál elhelyezett mennyiségmérő alapján,

- fajlagos hőtartalmát az elosztónál mért nyomás és hőmérséklet alapján a "Víz-gőz táblázat"-ból

kell megállapítani.

6. A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.

7. A visszatérő forró víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.