23/1992. (XII. 17.) FM rendelet
a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet módosításáról
Az 1970. évi 36. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 13. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és az érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével, a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelettel módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom:
1. §
A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Must vagy szőlőcefre természetes eredetű cukortartalmának kiegészítése sűrített must, töményített must vagy répacukor hozzáadásával történhet akkor, ha a természetes eredetű cukortartalom nem haladja meg a 19,0 tömegszázalékot. A felsorolt kiegészítő anyagok hozzáadásával a must magyar mustfokban kifejezett cukortartalma legfeljebb 3,0 tömegszázalékkal, illetve 19,5 százalékig növelhető.
(2) Must vagy szőlőcefre cukortartalmának kiegészítése a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti.
(3) Répacukor - az (1) bekezdés szerint - kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható.
(4) A természetes eredetű cukortartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik."
2. §
A R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Likőrbor alkoholtartalmának kialakítására töményített bor, szeszezett must, magas fokú és középfokú borpárlat, továbbá fűszerezett borhoz finomszesz használható fel úgy, hogy az alkoholtartalom legfeljebb 22,5 térfogatszázalék lehet."
3. §
A R. 24. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Magas fokú borpárlat borból, aljborból, párlási célra szolgáló szeszezett borból, borseprőből, hibás vagy beteg borból, törkölyborból közvetlen lepárlással, vagy ezekből készített párlatok újra- és továbbfinomítása útján állítható elő."
"(3) Fogyasztási borpárlat magas fokú vagy középfokú borpárlatból hígítással, vagy borból közvetlen lepárlással készíthető."
4. §
A R. 26. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Fogyasztási borpárlatot csak "borpárlat" elnevezéssel szabad jelölni. Olyan italt amelyet nem a 23-25. § előírásai szerint állítottak elő, tilos olyan magyar, illetve idegen elnevezéssel jelölni, amely annak borból vagy borpárlatból való származására utal.
(3) Különleges megkülönböztetésre érdemes borpárlatokat állami ellenőrző jeggyel kell ellátni. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a 18. § (3) bekezdése és a 20-21. §-ok előírásai az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy származási bizonyítványt a kérelemhez csatolni nem kell."
5. §
A R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) Aki bor forgalomba hozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, a raktárában és a kimérő helyiségében tárolt italok termőhelyét, fajtáját, minőségi kategóriáját, évjáratát, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelő elnevezését és jelölését a tárolóedény címkéjén vagy a raktározási egységén, valamint a kimérőhelyiségben az ártáblán is feltüntetni.
(2) A különböző termőhelyekről, szőlőfajtákból és évjáratokból származó természetes bor, ezekre külön-külön vagy együttesen utaló elnevezéssel és jelöléssel akkor hozható forgalomba, ha
- a különleges minőségű bor 100%-ban,
- a minőségi bor legalább 85%-ban,
- az egyéb természetes bor legalább 70%-ban
az elnevezésének, jelölésének megfelelő származású, fajtájú, minőségű és évjáratú. Szénsavas bor elnevezésben a termőhelyre vagy a szőlőfajtára utaló jelölés akkor alkalmazható, ha az alapbor legalább 85%-ban a jelzett termőhelyről és szőlőfajtából származik.
(3) A származási helyre utaló elnevezést a tájbor, a minőségi bor és a különleges minőségű bor esetében fel kell tüntetni.
a) Tájbor megnevezésében alkalmazható a 2. számú melléklet I.1-4. pontjában meghatározott szőlőtermő táj földrajzi, gazdságföldrajzi vagy közigazgatási egységének neve, továbbá a borvidék, vagy a borvidéki, borhelyi település "-vidéki", "-környéki", "-táji", "-térségi" toldatokkal kiegészített neve.
b) Minőségi és különleges minőségű bor megnevezésében alkalmazható a borvidék, a borvidéki körzet, továbbá a 2. számú melléklet II-III. pontjában felsorolt települések, valamint ezek határában levő hegyek, dűlők neve. Nem alkalmazható a borvidék határán - a hegy kivételével - túlterjedő terület neve.
(4) Asztalibor származási helyének megjelölésére - a tájbor kivételével - nem alkalmazható a borvidék, illetve a 2. számú mellékletben felsorolt települések, vagy azok határán belüli dűlők és egyéb földrajzi helyek neve, de alkalmazható a szőlőtermő táj, vagy a szőlőtermő táj földrajzi, gazdaságföldrajzi, vagy közigazgatási egységének borvidékre, borhelyre nem utaló neve.
(5) Szőlőfajtára utaló elnevezés csak a 3. számú mellékletben felsorolt, valamint a 4. § (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső fajták esetében alkalmazható az egyes minőségi kategóriákra vonatkozó rendelkezések szerint. A tájbor, a minőségi bor és a különleges minőségi bor elnevezésében a szőlőfajta nevét - a (6) bekezdésben említett kivétellel és a 39. § (1) bekezdése b) pontjában felsorolt borok kivételével - fel kell tüntetni. Természetes bor elnevezésében legfeljebb két szőlőfajta neve szerepelhet, ha a két fajta külön-külön legalább 15%-ban, együttesen pedig a (2) bekezdésben meghatározott arányban alkotórésze a bornak, valamint - a minőségi és a különleges minőségű bor esetében - mindkét fajta minőségi kategóriára az 1. számú mellékletben előírt fogalom meghatározásnak megfelel. Tilos szőlőfajtára utaló elnevezést alkalmazni a likőrborok esetében.
(6) A szőlőfajta neve helyett alkalmazható az Egri borvidéken és a Szekszárdi borvidéken termelt vörösborok elnevezésében a "Bikavér" kifejezés, valamint a Villány-Siklósi borvidéken, a Kiskunsági borvidéken és a Csongrádi borvidéken termelt, sajátos színáranyalatú borok elnevezésében a "Siller" kifejezés. Az itt említett kifejezések kizárólag a megjelölt borvidéken a 3. számú melléklet A) pontja szerint telepíthető szőlőfajtákból készített borok elnevezésében alkalmazhatók, de nem alkalmazhatók az asztali borok elnevezésében. Ez a rendelkezés nem korlátozza a "Siller" kifejezés használatát a bor színének jelölésére.
(7) Az asztali bor elnevezésében - a tájbor kivételével - használható a minőségi kategóriára, a bor színére utaló kifejezés külön-külön vagy együttesen, a termőhely vagy a fajta mellett, vagy azok mellőzésével. Az asztali bor, a likőrbor és a szénsavas bor elnevezésében fantázianév, továbbá a pezsgő és a likőrbor elnevezésében az előállító neve is alkalmazható.
(8) A természetes borok elnevezésében fel kell tüntetni a minőségi kategóriát, az 1. számú melléklet II. 7/a)-d) pontjában foglaltak szerint.
(9) A minőségi és különleges minőségű bor jelölésében fel kell tüntetni az évjáratot. A forgalomba hozott asztali bor jelölésében az évjárat feltüntethető.
(10) Az alkalmazott készítésmódra utaló elnevezést vagy megjelölést csak a minőségi bornál, a különleges minőségű bornál és a likőrbornál szabad használni. A pezsgőn a készítésmódot is fel kell tüntetni.
(11) A bor elnevezésére (termőhelyére, a szőlő fajtájára, a minőség feltüntetésére) és a készítésmódra a korábban használt, meghonosodott vagy honos idegen nyelvű megjelölést is lehet használni a (2)-(8) és (10) bekezdésben foglaltak szerint."
6. §
A R. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A külkereskedelmi forgalomba kerülő italokra a közfogyasztásra forgalomba hozott italokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szőlőfajtára utaló elnevezésben alkalmazható a nemzetközileg elfogadott, vagy a fogadó országban honos szinonímanév, indokolt esetben a hivatalos magyar fajtanév zárójelbe fogott, kisebb betűmérettel való feltüntetése mellett."
7. §
A R. 32. §-a kiegészül az alábbi (5) bekezdéssel:
"(5) A külföldi származású borpárlat forgalomba hozatal vagy felhasználás előtti minősítésére a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában borpárlatnak kell tekinteni - a termék megnevezésétől függetlenül - minden olyan italt, amely e rendelet értelmében borpárlatnak minősül."
8. §
A R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:
"(1) A tokaji szamorodni a tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó túlérett, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával nyert mustból származó tokaji bor, mely jellemző ászkolási illattal és zamattal rendelkezik."
"(7) A (2)-(3) és (5)-(6) bekezdésben említett különleges minőségű borok előállításához kizárólag olyan must, illetve bor használható fel, amely legalább 19,0 tömegszázaléknyi természetes eredetű cukrot tartalmaz, illetve amely legalább 19,0 tömegszázaléknyi cukrot tartalmazó mustból készült a különleges minőségű borokra előírt szabályok szerint. A felhasznált borra és a (2)-(6) bekezdésben meghatározott különleges minőségű borokra azonban a 13/A. § rendelkezései nem alkalmazhatók."
9. §
A R. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:
"b) az OBI a Tvr. II. fejezete és e rendelet III-VI. fejezetének rendelkezései tekintetében;"
10. §
(1) A R. 1. számú mellékletének II. 7/b)-d) pontja a következők szerint módosul:
"b) tájbor: az az asztali bor, amely egy, a 2. számú melléklet I/1-4. pontjában meghatározott szőlőtermő táj terméséből származik, és teljes egészében a 3. számú melléklet A)-B) pontjában felsorolt államilag minősített szőlőfajták legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó mustjából készül;
c) minőségi bor: a legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmazó, a 3. számú melléklet A)-B) pontjában a termőhelyre meghatározott szőlőfajta termésének mustból készült bor, mely meghatározott borvidék vagy borhely legfeljebb 12,00 t/ha termésű ültetvényeiből származik, továbbá a termőhelyre és fajtára, esetleg a készítésmódra, vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz;
d) különleges minőségű bor: meghatározott borvidék vagy borhely legfeljebb 10,0 t/ha termésű ültetvényeiből származó, a 3. számú melléklet A)-B) pontjában a termőhelyre meghatározott szőlőfajta érett vagy tőkén túlérett, esetleg töppedt vagy aszúsodott termésének legalább 19,0 tömegszázaléknyi természetes eredetű mustot tartalmazó mustjából készült bor, amely termőhelyre, fajtára, illetőleg meghatározott készítésmódra jellemző illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz, származási helye és évjárata miatt különleges megkülönböztetésre érdemes."
(2) A R. 1. számú mellékletének II. 8/a) pontja a következők szerint módosul:
"8/a) Csemegebor: az a természetes borból készült likőrbor, amelynek cukortartalmát sűrített must vagy töményített must, a szesztartalmát borpárlat, a színét - a szükséghez képest - karamell vagy karamellizált sűrített must hozzáadásával, és/vagy a különleges értékeit pedig érleléssel alakították ki."
(3) A R. 1. számú mellékletének II. 12. pontja a következők szerint módosul:
"12. Aljbor: a 13 tömegszázaléknál kevesebb természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból vagy a cefre utópréseléséből, valamint a borseprő vagy a derítési alj színeléséből és préseléséből származó melléktermék. Aljbor a telepítés idején érvényes jogszabály szerint nem engedélyezhető szőlőfajta terméséből származó vagy az ilyent tartalmazó bor is."
(4) A R. 1. számú mellékletének II. 17-18. pontja a következők szerint módosul:
"17. Szeszezett must (misztella): az erjedésben vagy a továbberjedésben magas fokú borpárlat hozzáadásával megakadályozott must, legfeljebb 22,5 térfogatszázalék alkoholtartalommal;
18. Párlási célra szolgáló szeszezett bor (brennwein): a borból vagy az aljborból magas fokú vagy középfokú borpárlat hozzáadásával készült, legfeljebb 22,5 térfogatszázalék alkoholtartalmú termék."
11. §
(1) A R. 2. számú mellékletének II. 6. pontjában a Balatonfüred-Csopaki borvidékbe sorolt települések jegyzéke kiegészül Mencshely községgel.
(2) A R. 2. számú mellékletének II. 17. pontjában a Bükkaljai borvidékbe sorolt települések listája kiegészül Cserépfalu községgel.
12. §
A R. 3. számú mellékletének A) táblázatában
- a Korai piros veltelini "ajánlott fajta" (+) jelölése törlendő az Etyeki borvidéknél, egyidejűleg "ajánlott fajta" (+) jelöléssel bejegyzendő a Soproni borvidék oszlopába;
- az Oremus fajta - az olaszrizling utáni sorban -"kiegészítő fajta" (0) jelöléssel a Tokajhegyaljai borvidéknél bejegyzendő.
13. §
A R. 6. számú mellékletének A/1 listája a "Megjegyzés" oszlopban kiegészül az alábbiak szerint:
- c) Finomszesz: "Kizárólag fűszerezett borhoz"
- d) Magas fokú borpárlat: "Kizárólag likőrborokhoz, szeszezett musthoz és párlási célra szolgáló szeszezett borhoz"
- e) Középfokú borpárlat: "Kizárólag likőrborokhoz és párlási célra szolgáló szeszezett borhoz."
14. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és ezzel egyidejűleg a R. 15. §-ának (3) bekezdése, valamint a R. 17. §-a (4) bekezdésének, továbbá a 22. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata, valamint a R. 7. számú mellékletének 3. pontja hatályát veszti.
(2) A R. 11. §-ának (3) bekezdésében említett Országos Borellenőrző Állomás (OBÁ) elnevezése Országos Borminősítő Intézetre (OBI) változik. Ahol jogszabály az Országos Borellenőrző Állomást említi, helyette Országos Borminősítő Intézetet kell érteni.
Dr. Gergátz Elemér s. k.,
földművelésügyi miniszter