6/1992. (I. 23.) KHVM rendelet

a belföldi postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A levélpostai küldemények (levél, levelezőlap, képes levelezőlap, nyomtatvány) belföldi feladási és rendeltetési helyek között végzett helyi és távolsági forgalomban történő továbbításáért felszámolható díjakat a rendelet melléklete tartalmazza.

(2)[1] A küldemények feladásával és kézbesítésével összefüggő

a) szolgáltatásokért - a melléklet 9. és 10. pontjában foglalt díjak kivételével -, valamint a

b) nyomtatványokért és egyéb kezelési kellékekért - a postai értékcikk kivételével -

külön díj nem számítható fel.

(3)[2] A melléklet helyi forgalomra megállapított díjait kell alkalmazni, ha a levélpostai küldeményt ugyanannak a helységnek a közigazgatási határán belül kell kézbesíteni, amelynek területén feladták.

Áralkalmazási feltételek

2. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) Levél:

Minden olyan lezárt, becsomagolt levélpostai küldemény, amelynek

a) tömege házhoz címezve legfeljebb 500 g, postafiókra címezve legfeljebb 2 kg;

b) legkisebb mérete 90 x 140 mm, terjedelme hosszúságban, szélességben és magasságban együttvéve 900 mm-nél - ezen belül a leghosszabb mérete 600 mm-nél - nem nagyobb. Tekercs alakban feladott küldeményeknél a hosszúság és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm, hosszúsága legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet;

c)[3] a levél szabvány méretű, ha a tömege legfeljebb 30 g és 114 x 162 mm vagy 110 x 220 mm méretű borítékban adják fel (az eltérés 10 mm-nél nagyobb nem lehet); a boríték le van zárva és a tartalom a borítékot teljesen kitölti (a tartalom hossza, illetőleg szélessége legfeljebb 5 mm-rel lehet kisebb a borítéknál) és a küldemény összenyomott állapotban is sima felületet ad.

(2) Levelezőlap (képes levelezőlap):

a) a levelezőlap és a képes levelezőlap (a továbbiakban együtt: levelezőlap) kartonból előállított téglalap alakú küldemény, amelynek legkisebb mérete 90 x 140 mm, legnagyobb mérete 105 x 150 mm (az ettől való eltérés legfeljebb 2 mm) lehet;

b) a más alakú vagy más anyagból készült, összehajtott domború részt tartalmazó, nem papírból készült díszítésű levelezőlap csak borítékban - levélként - adható fel.

(3) Válaszküldemény:

a) válaszküldemény a belföldi forgalomban a díj előzetes megfizetése nélkül feladott olyan levél vagy levelezőlap, amelynek kibocsátója írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a címére visszaérkező küldeményeket átveszi, és az érte járó díjat megfizeti;

b) a válaszküldeményekért a címzett (a kibocsátó) a melléklet 1., illetve 2. pontjában meghatározott díjon felüli pótdíjat köteles fizetni.

(4) Nyomtatvány:

a) a nyomtatvány a sokszorosítás útján előállított, meghatározott személynek címzett, belföldi levéllel megegyező méretű, legfeljebb 2 kg tömegű postai küldemény, amelynek csomagolása lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a továbbításra feladott küldemény nyomtatvány;

b) a nyomtatványok továbbításának díját a feladáskor kell megfizetni.

(5)[4] Postautalvány, gyorsutalvány:

a) a gyorsutalványon megjelölt pénzösszeget a postai szolgáltató a feladást követő 6 órán belül kézbesíti;

b) a posta- és gyorsutalvány díját a feladáskor készpénzben kell megfizetni;

c) a postautalvánnyal vagy gyorsutalvánnyal legfeljebb 150 ezer forint adható fel, kivéve az utánvételes küldeményt.

(6) Utalvány levelezőlap:

A meghatározott névértékű, postahivatalban készpénzre váltható és utalványként is feladható levelezőlap (utalvány levelezőlap) árát és továbbításának díját a megvásárláskor kell megfizetni.

(7) Értéklevél:

Az értéklevél értéknyilvánítással ellátott zárt, ajánlott levélküldemény.

(8)[5] Postacsomag:

a)[6] postacsomag az a postai úton feladott, zárt postai küldemény, amelyben bármely postai forgalomból ki nem zárt tárgy továbbítható, melynek tömege legfeljebb 30 kg, mérete (hosszúsága, szélessége és magassága együttvéve) legfeljebb 2500 mm lehet. A csomag címoldalának legkisebb mérete 120×175 mm.

b) a szabványcsomag dobozba vagy ládába csomagolt kocka vagy téglatest alakú küldemény;

c) különleges kezelést igénylő csomagok:

1. értéknyilvánítással feladott csomag;

2. terjedelmes csomag, amelynek a három kiterjedésbeli mérete együttesen 2000 mm-nél több, leghosszabb mérete 750 mm-nél nagyobb, alakja vagy más tulajdonsága miatt egyéb küldeménnyel nem rakható össze, tartalma különösen gondos kezelést igényel;

3. törékeny csomagként kezeli a szolgáltatást végző a küldeményt, ha azt a feladó ilyen jelzéssel adja fel;

4. gyorsan romló küldemény.

(9) Ajánlott küldemény:

Az ajánlás az a postai különszolgáltatás, amelynél a levélpostai küldemény felvétele során a szolgáltatást végző a feladónak elismervényt ad és a címzetthez történő kézbesítésről nyilvántartást vezet.

(10)[7] Könnyített kézbesítésű küldemény:

A könnyített kézbesítés az a postai szolgáltatás, amelynél a postai szolgáltató a küldemény feladásakor átvételi elismervényt ad, a kézbesítést egyszer kísérli meg, és annak sikertelensége esetén a küldeményt levélszekrény útján kézbesíti. A könnyített kézbesítésű küldeményre a levélre vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) legnagyobb mérete 250×350 mm;

b) tömege legfeljebb 250 g lehet.

(11)[8] Expressz küldemény:

Az expressz küldeményt a rendeltetési helyén a postahivatal soron kívül kézbesíti.

(12)[9] Tértivevény:

a) a tértivevény az a postai különszolgáltatás, amelynek során a feladó kérésére a posta az ajánlott küldemény, a csomag, az értékcsomag, az értéklevél, illetőleg a postautalvány átadásánál külön az átvétel elismerését beszerzi és a feladó részére visszaküldi;

b)[10]

(13)[11] Kézbesítés a címzett saját kezéhez:

A címzett saját kezéhez való kézbesítés az a külön szolgáltatás, amelynél a feladó a tértivevénnyel feladott küldeménynél azt is kéri, hogy azt csak a címzettnek kézbesítsék.[12]

3. §

A rendelet 1992. február 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a belföldi postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 3/1991. (I. 14.) KHVM rendelet hatályát veszti.

Siklós Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Melléklet a 6/1992. (I. 23.) KHVM rendelethez[13]