1992. évi LXX. törvény
a Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről[1]
Az Országgyűlés a központi költségvetés helyzetét áttekintve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ában és a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről, valamint az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: KT.) 49. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés - a Kormány tájékoztatója alapján - tudomásul veszi, hogy
a) a Szolidaritási Alap támogatását 24 800 millió forinttal kell növelni;
b) a KT. 49. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt bevételek 134 100 millió forinttal maradnak el az előirányzattól;
c) a Nemzetközi elszámolások fejezet bevételei 2300 millió forinttal, kiadásai 2500 millió forinttal haladják meg az előirányzatot;
d) a Belföldi államadósság fejezet bevételei 9370 millió forinttal, kiadásai 8020 millió forinttal haladják meg az előirányzatot;
e) a KT. 49. § a) pontjának 4. pontja szerinti fogyasztói árkiegészítés az előirányzottnál 1900 millió forinttal lesz több.
2. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Kormány a KT. 49. § (2) bekezdése alapján saját hatáskörben a következő intézkedéseket hozta:
a) a központi költségvetési szervek támogatását és ezen keresztül a kiadását az 1/a. számú melléklet szerinti megoszlásban, összességében 7280,4 millió forinttal mérsékelte;
b) a központi költségvetési szervek 1991. évi pénzmaradványának felülvizsgálata során a tervezett 800 millió forint befizetésen felül a 2. számú melléklet szerinti megoszlásban, összességében 1221,6 millió forint többletbefizetést rendelt el.
3. § Az Országgyűlés a KT. 42. §-ában foglalt hatáskörében a központi költségvetés hiányának mérséklése érdekében
a) a KT. 42. §-ának f) pontjában az elkülönített állami pénzalapoknak megállapított támogatások közül a X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezetben az 5 Alapok költségvetési címnél az 1 Kereskedelemfejlesztési Alap alcím előirányzatát 4000 millió forintról 3200 millió forintra, a 2 Befektetési Alap alcím előirányzatát 2000 millió forintról 1800 millió forintra csökkenti;
b) a KT. 17. § (6) bekezdésében megállapított 4400 millió forint előirányzatot (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11/4 Táppénzrendszer módosítása miatt a központi költségvetést terhelő költségek fedezete alcím) 2000 millió forintra csökkenti. A 2000 millió forint a költségvetési szervek körében a társadalombiztosítási járulék 1%-os emelésének ellentételezésére használható fel. Ebből a központi költségvetési szerveket 900 millió forint, a helyi önkormányzatokat 1100 millió forint illeti meg;
c) elfogadja, hogy amennyiben az 1992. évben realizálódó privatizációs bevételek meghaladják a - vagyonpolitikai irányelvekben szereplő - 70 milliárd forintot, akkor az e feletti részt a Kormány - saját hatáskörben -közvetlenül az államadósság törlesztésére bevonhatja.
4. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a KT. 4. §-ának b) és c) pontjaiban megállapított összegeken felül
a) legfeljebb 130 000 millió forint összegben, egy évnél hosszabb lejáratú, új államkötvényt bocsásson ki;
b) legalább 3000 millió forinttal növelje a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más, rövid lejáratú állami értékpapírok állományát.
5. § A KT. 5. §-a az (5) bekezdés után a következő (6) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés (7) és (8) bekezdésre változik:
"(6) Az Országgyűlés az önkormányzatok kezdeményezése alapján elfogadja a feladatmutatókhoz kötött normatív állami hozzájárulásokról szóló lemondást a KT. 4. számú mellékletét módosító mellékletben foglaltak szerint. A normatív állami hozzájárulás elszámolása a költségvetési év végét követően a mellékletben módosított feladatmutatók alapján történik."
6. § (1) A KT. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításból származó bevétel - ha az Országgyűlés vagy a Kormány másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő, a csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből
a) a bruttó összeg 20%-át tartalékolni kell;
b) ideiglenes hasznosítás esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot -, kétharmada a központi költségvetést;
c) a gazdasági célú végleges hasznosítás esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az érintett települési önkormányzatot -ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot -, illetve a központi költségvetést illeti meg;
d) a csapatkivonással kapcsolatos elszámolásra vonatkozó államközi megállapodás teljesítése után a tartalékolt összeget a költségvetés és az önkormányzatok között a b)-c) pontokban foglaltak alapján kell megosztani;
e) ráfordításnak az őrzés-védelemmel, állagmegóvással, kártalanítással, értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni."
(2) A KT. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre változik:
"(3) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítéséből származó bevételét olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani."
7. § (1) AKT. 31. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő b) pont lép és c), valamint d) ponttal egészül ki:
"b) az egyéb költségvetési szervek évközi béremelésére és a hozzákapcsolódó járulék fizetésére szolgáló 2056,3 millió forint összegű keretet;
c) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 1660 millió forint összegű keretet;
d) a társadalombiztosítási alapokból finanszírozott társadalombiztosítási igazgatási szerveknél foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 73,7 millió forint összegű keretet."
(2) A KT. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt béremelési előirányzatok felhasználásánál a munkaadói járulék összegét a központi költségvetésből közvetlenül a Szolidaritási Alapnak utalja át."
8. § A KT. a 36. § után a következő 36/A §-sal egészül ki:
"36/A. § A Magyar Nemzeti Bank által a monetáris politika céljainak eléréséhez szükséges, valamint a Magyar Nemzeti Bank könyveiben devizában fennálló adósságállomány kezelésének érdekében megtett intézkedések miatt esetlegesen felmerülő, rendkívüli kiadást, illetőleg bevételt - az ilyen bevételek és kiadások hosszú távú kiegyensúlyozása érdekében - a központi költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank között - a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank megállapodása alapján - az év utolsó napjáig el kell számolni."
9. § A KT. 42. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"f) elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot - nyújtott támogatás az 1. számú mellékletben megállapított mértékben;"
10. § A KT. 43. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Szolidaritási Alap előirányzott támogatása (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcíme) a Kormány hatáskörében túlléphető."
11. § A KT. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az 1990. évi C1V. törvény 66. §-a alapján elengedett tőketartozás fedezetére - a lakásalap kötvény helyébe -az állam az 1992. december 31-ig 90 000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki."
12. §[2]
13. §[3]
14. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB-nek külföldi pénznemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos árfolyama változásából eredő különbözet - a (2) bekezdésben említett kivétellel - az államadósságot növeli, illetőleg csökkenti.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyereségnek, illetőleg veszteségnek azt a részét, amely nem a forint árfolyamszintjének változásából és nem a belföldi devizapiaci hatásokból származik, az MNB mérlegében külön tartalékként kell kezelni, és arra csak akkor kell - a (3) bekezdés szerint - kamatmentes hitelt nyújtani, ha a tartalék a veszteség fedezésére nem elegendő."
15. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 34. §-a azzal, hogy azt a központi költségvetés 1991. évi zárszámadásának és az MNB 1991. évi mérlegének elkészítésekor kell utolsó ízben alkalmazni, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank könyveiben az aktívák és a passzívák között a forint hivatalos leértékelése miatt kimutatott, valamint az 1992. év folyamán keletkezett árfolyamkülönbözeteket már az 1992. évre irányadó szabályok szerint kell elszámolni.
16. § E törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a KT. 26. § (2) bekezdése hatályát veszti.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1992. évi LXX. törvényhez
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével
M. e.: ezer Ft
ORSZÁG ÖSSZESEN
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével M. e.: ezer Ft
• A törvény 5. § (4) bekezdése alapján év közben az önkormányzatok részére megállapított lakás célú kölcsönszámlákra jutó normatív állami hozzájárulás.
ORSZÁG ÖSSZESEN
Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével M. e.: ezer Ft
1/a. számú melléklet az 1992. évi LXX. törvényhez
Központi fejezetek 1992. évi támogatáscsökkentése
millió Ft
2. számú melléklet az 1992. évi LXX. törvényhez
A központi költségvetési szervek 1991. évi pénzmaradvány-elvonása
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés 1992. november 10-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CVIII. törvény 41. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.
[3] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CVIII. törvény 41. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.