Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1991. évi LX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról[1]

Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak érdekében, hogy erősödjék

a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének stabilitása,

a belföldi fizetési rendszer működőképessége,

a nemzetgazdaság belső és külső pénzügyi egyensúlya, tartós fejlődése és nemzetközi integrációja.

I. fejezet

A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA ÉS ALAPVETŐ FELADATA

1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai (pénz- és hitelpolitikai) eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását.

4. § (1) Az MNB alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme.

(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra.

(3) Az MNB aranyból és devizából készleteket gyűjt.

(4)[2]

II. fejezet

AZ MNB FELADATAI

Monetáris politika

5. § (1)[3] Az MNB a hitelintézetek 8. §-ban foglalt eszközökkel történő jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

(2) A monetáris egyensúly megőrzésére irányuló tevékenységével az MNB előmozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósulását.

6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

7. § Az MNB a 4-5. §-ban említett feladatának teljesítése érdekében befolyásolja az általa kibocsátott pénz (a továbbiakban: jegybankpénz) mennyiségét (kínálatát).

Monetáris politika eszközei

8. §[4] Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a hitelintézetek kötelező jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok ós kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.

Refinanszírozás

9. § (1) A refinanszírozás keretében az MNB

a) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol);

b) refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül;

c) értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.

(2)[5] Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a hitelintézet saját kibocsátású értékpapírja.

Kötelező jegybanki tartalék

10. §[6] (1) Az MNB előírhatja, hogy a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB bankra, szövetkezeti hitelintézetre, befektetési vállalkozásra, valamint a szakosított hitelintézetek egyes típusaira, illetőleg ezek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.

[7]

11. §[8]

12. §[9] Az MNB a tartalékráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki előírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.

Árfolyamok

13. § (1) Az MNB jegyzi és teszi közzé a külföldi pénznemeknek forintra és a forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat.

(2) Az árfolyamok megállapításának, illetőleg befolyásolásának rendjét a Kormány az MNB-vel egyetértésben állapítja meg.

(3) Az MNB szükség és lehetőség szerint intervencióval védi és befolyásolja a (2) bekezdés szerint kialakított árfolyamokat a belföldi és külföldi devizapiacokon.

Kamatok

14. § (1) Az MNB rögzített és mozgó kamatokat, ezen belül jegybanki alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, kedvezményes kamatokat és büntető kamatokat alkalmaz.

(2)[10] Az MNB jogosult a hitelintézetek által kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét meghatározni, ide értve az alkalmazható legmagasabb kamatláb mértékét és - ha kedvezményes kamatozású jegybanki forrást bocsát rendelkezésre - a megszerzett források és a kihelyezett eszközök egymáshoz viszonyított kamatkülönbségének mértékét is.

15. § (1) Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2) Az MNB a jegybanki alapkamat tervezett változtatásáról tájékoztatni köteles a Kormányt.

16. §[11] A hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.

Rendkívüli hitel hitelintézet szükséghelyzetében[12]

17. §[13] (1)[14] A hitelintézet szükséghelyzetében az MNB a hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB az Állami Bankfelügyeletnek a szükséghelyzetben teendő intézkedésétől, illetőleg az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.

(2)[15] Az MNB a Pénztárak Garancia Alapjának kölcsönt, annak átmeneti vagy tartós hiánya esetén megelőlegezési hitelt nyújthat.

Kapcsolat az államháztartással; az MNB számlavezetési tevékenysége

18. §[16] (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.

(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.

(3)[17]

(4)[18] Az MNB vezeti az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.

19. § (1)[19] Az MNB az államháztartás alrendszerei közül finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetéssel tarthat.

(2)[20] Az MNB az államháztartással való finanszírozási kapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.

(3)[21] Az MNB a központi költségvetésnek hitelt nem nyújthat, állampapírt közvetlenül az államtól nem vásárolhat.

(4)[22]

(5)[23] Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására - a 82. §-ban említett hitelek kivételével - a jegybanki alapkamat az irányadó.

(6)[24] A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.

20. §[25] (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei hivatalos árfolyamon, illetve centrumárfolyamon való értékeléséből származó árfolyamnyereség, illetőleg árfolyamveszteség különbözetét a banküzem egyéb forrásai között a kiegyenlítési tartalékba köteles helyezni.

(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a banküzem egyéb forrásai között a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegű és annak mértéke meghaladja a mérleg szerinti eredmény elszámolása utáni eredmény-tartalék összegét, akkor ezt a különbözetet a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő év január 15-éig a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.

21. §[26] A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. E rendelkezés végrehajtásának módjáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön állapodik meg.

22. §[27]

23. § (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat. Az állam nevében történő értékpapírkibocsátás előtt - különösen annak időpontja és módja tekintetében - az MNB véleményét ki kell kérni.

(2) Az MNB az állam által kibocsátott értékpapírok piacán az egyensúly megteremtése céljából, az állam megbízása alapján és az állam számlájára az értékpapírtőzsdén állam által kibocsátott értékpapírokat adhat el, illetve vásárolhat.

24. §[28] (1)[29] Az állam devizában történő hitelfelvételei és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott szervezetei útján jár el. Az állam esetenként megbízhatja az MNB-t is, a megbízás szólhat a fenti tevékenységek teljes vagy részleges ellátására.

(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam (1) bekezdés szerinti megbízottjaként határidős és fedezeti ügyeleteket köt.

25. §[30]

26. §[31] (1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.

(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.

27. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.

Devizagazdálkodási feladatok

28. §[32] Az MNB a devizagazdálkodás központ szerve. Az MNB devizahatósági jogkörét a devizáról szóló jogszabályok állapítják meg.

29. § (1)[33] Az MNB szabályozza - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel egyetértésben - a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak és pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyeknek külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzintézeti tevékenységét. Az MNB részt vesz az exporthitelnyújtás elveinek és feltételeinek kialakításában.

(2)[34] Külföldi hiteleket - ide nem értve a 24. §-ban meghatározott kormányhiteleket - az MNB, valamint a (3) bekezdésben meghatározott engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség mellett hitelintézetek és más jogi személyek vehetnek fel és nyújthatnak.

(3)[35] Devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetek az MNB-nek történő bejelentési kötelezettség mellett vehetnek fel külföldi hiteleket. Az MNB engedélyezheti hitelintézeteknek külföldi hitelek nyújtását, más jogi személyeknek külföldi hitelek felvételét és nyújtását.

(4) Az engedélyezés és bejelentés rendjét az MNB és a pénzügyminiszter alakítja ki.

(5) A közép- és hosszúlejáratú hitelfelvételekről az MNB a Kormányt havonta tájékoztatja.

30. § (1)[36]

(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.

31. §[37]

32. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény vagy országgyűlési határozat nem rendelkezik.

Pénzforgalmi feladatok

33. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.

(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.

33/A. §[38] (1)[39] Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetőleg módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.

(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezővé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználásra vonatkozóan kötelező előírásokat adhat.

Pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése[40]

33/B. §[41] (1) Az MNB engedélyezi a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését.

(2) Az MNB engedélyezi a következő kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzését:

a) pénzváltási tevékenység,

b)[42] az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet),

c) pénzfeldolgozási tevékenység.

Jegybanki és információs rendszer

34. § (1)[43] Feladatai ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg az Állami Bankfelügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(2)[44] Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) rendelkezésére bocsátja.

(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(4)[45] A hitelintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.

Jegybanki ellenőrzés

35. § (1)[46] A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.

(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.

(3) Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.

(4) Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:[47]

a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;

b)[48] a pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;

c) más szervet intézkedés végett megkeresni,

d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.

(5) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.

36. § (1)[49] Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást jogszabályt sértő hitelezési tevékenységre használja fel, az MNB a jogellenesen felhasznált összeg mértékéig - a refinanszírozási hitelszerződésben meghatározott kamat mellett - büntető kamatot is felszámíthat.

(2)[50] Ha a hitelintézet megszegi a 35. § (1) bekezdésében említett jogszabályokat, illetőleg előírásokat, az MNB - a jogszabálysértés megállapításától számított egy évig - a hitelintézettel kötendő refinanszírozási hitelszerződéseiben - az ügyleti kamat mellett - büntető kamatot, illetőleg rövidebb lejárati határidőt érvényesíthet, ismétlődő vagy súlyos esetben pedig a hitelintézetet a refinanszírozásból részben vagy egészben kizárhatja.

(3) A büntető kamat legmagasabb mértékét az MNB közzéteszi.

Pénzkibocsátás

37. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.

(3)[51] Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.

(4)[52] A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.

(5) A hamis bakjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.

(6)[53] A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.

(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.

38. §[54] Az MNB a bankjegy- és érmeelőállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

39. §[55] Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.

40. § (1) Forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.

(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.

III. fejezet

AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL

Kapcsolat az Országgyűléssel

41. § (1) Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.

(2) Az MNB elnöke az Országgyűlésnek bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.

Kapcsolat a Kormánnyal, minisztériumokkal

42. § Az MNB részt vesz a Kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában, véleményezi a kormányzati gazdaságpolitikával kapcsolatos döntéseket és jogszabályokat.

43. § Az MNB és a Pénzügyminisztérium kölcsönösen egyezteti az éves monetáris politikai irányelvekre vonatkozó elképzeléseket, illetőleg az éves költségvetési javaslatra és az esetleges költségvetési hiány finanszírozásának módjára vonatkozó elgondolásokat.

44. § A Kormány az MNB éves monetáris politikai irányelveiről - az Országgyűlésnek történő bemutatása előtt - állást foglal.

45. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.

46. § (1) A jegybanktanács (57. §) és az MNB igazgatósági ülésének (61. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.

(2) Az MNB igazgatósági ülésén a Kormányt az általa kijelölt miniszter képviseli.

47. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.

48. § Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) részére a monetáris folyamatok alakulásáról rendszeres és - kérésre - eseti információt nyújt. A rendszeres információ-szolgáltatás tartalmáról és az információ-közlés gyakoriságáról az MNB elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

49. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

50. § Az MNB - szem előtt tartva e törvényben meghatározott jegybanki feladatát és felelősségét - a Kormány, illetőleg a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) gazdaságpolitikai döntéseivel, az általuk kiadott jogszabályokkal kapcsolatos véleményét - ha álláspontjának más módon nem tud érvényt szerezni - jogosult nyilvánosságra hozni.

Kapcsolat az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel[56]

51. § (1)[57] Az MNB feladatai ellátása során együttműködik az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel és az Állami Biztosításfelügyelettel.

(2)[58] Az MNB igazgatósági ülésének az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, illetőleg Állami Biztosításfelügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a felügyelet vezetőjét meg kell hívni.

52. §[59] (1) Az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a következő pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését:

a) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,

b) pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzése,

c) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

(2)[60] Az MNB előzetes véleményének kikérésével adja meg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyét, tevékenységi (működési) engedélyét, továbbá a hitelintézet alapszabályának a tevékenységi kör vagy a jegyzett tőke leszállítása miatti módosításához szükséges engedélyét, valamint a hitelintézet egyesüléséhez, szétválásához vagy más típusú hitelintézetté történő átalakításához szükséges engedélyét.

(3)[61] Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 208. §-a szerinti elszámolóházi tevékenység végzéséhez engedélyt adjon.

(4)[62] Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a hitelintézet, a befektetési társaság és az Épt. szerinti elszámolóház tevékenységi (működési) engedélyét visszavonja.

53. §[63] Az MNB és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tevékenységéről, illetőleg értékpapír-kibocsátásról és - forgalmzásról szerzett adatokat, információkat; egymást tájékoztatják a jegybanki, illetőleg felügyeleti ellenőrzések megállapításairól, akkor is, ha saját hatáskörükben hoztak jogkövetkezménnyel járó intézkedést; szükség esetén egymásnál eljárást kezdeményeznek.

IV. fejezet

AZ MNB SZERVEZETE

Az MNB jogi formája

54. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3)[64] Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.

(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.

Az MNB szervei

55. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.

Közgyűlés

56. §[65] A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptőke meghatározása, a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása, továbbá az igazgatóság választható tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.

Jegybanktanács

57. § (1) Az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve a jegybanktanács.

(2) A jegybanktanács szükséghez képest, de negyedévenként legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A jegybanktanács tagjai:

a) az MNB elnöke mint a jegybanktanács elnöke;

b) az MNB alelnökei;

c)[66] további - az MNB alelnökeinek számát eggyel meghaladó számú - tag, akiket a miniszterelnöknek - az MNB elnöke véleményének kikérésével tett - javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki, illetőleg ment fel.

(4) A jegybanktanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Kormány képviselőjét.

(5)[67] A jegybanktanács határoz

a) az MNB éves monetáris politikai irányelveiről;

b) az árfolyampolitikával kapcsolatos jegybanki álláspontról;

c) a jegybanki politika eszközeinek jelentősebb, az elfogadott monetáris politika - ideértve az árfolyampolitikát is - kereteit meghaladó változtatásairól.

(6) A jegybanktanács határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van. A jegybanktanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnöklő szavazata dönt.

(7) A jegybanktanács határozatainak végrehajtásáért az MNB elnöke felelős.

Az MNB elnöke

58. § (1) Az MNB élén elnök áll. Az MNB-re háruló feladatok ellátásáért és az MNB működésének irányításáért az elnök felelős.

(2) Az MNB elnökét hat éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(3)[68] Az MNB elnökévé az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(4)[69] A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(5)[70] Az MNB elnöke a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt esküt tesz.

(6)[71] Az MNB elnökének megbizatása megszűnik:

a) a megbizatási időtartam leteltével;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) halállal.

(7)[72] A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.

(8)[73] Felmentéssel

a) szüntethető meg a megbizatás, ha az MNB elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbizatásából eredő feladatainak;

b) szünteti meg a megbízatást a köztársasági elnök, ha az MNB elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbizatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított büntettet követ el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.

(9)[74] Az MNB elnökét az általa kijelölt alelnök (59. §) helyettesíti.

Az MNB alelnökei

59. § (1)[75] Az MNB legfeljebb öt alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét.

(2)[76] Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól.

(3)[77] Az 58. § (3)-(8) bekezdését az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az MNB alelnökei felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és az 58. § (5) bekezdésének b)-c) pontja kivételével - az MNB elnöke gyakorolja.

(5)[78] Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát [58. § (4) bek.].

60. §[79] Az 58. § (3)-(8) bekezdését az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személyek tekintetében is alkalmazni kell. Az 57. § (3) bekezdésének c) pontjában említett személy az is lehet, aki a gazdaság valamely ágában kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és a pénzügyi kérdésekben is gyakorlata van.

Igazgatóság

61. § (1) Az igazgatóság támogatja az MNB elnökét a reá háruló feladatok ellátásában.

(2) Az igazgatóság az elnökből, az alelnökökből és a közgyűlés által az MNB elnökének javaslatára választott igazgatósági tagokból áll. Az igazgatósági tagok az MNB-vel munkaviszonyban állnak.

(3) A jogszabályban meghatározott esetekben az igazgatóság nevében az elnök jár el.

Felügyelő bizottság

62. § (1) A felügyelő bizottság az MNB ellenőrző szerve.

(2) A felügyelő bizottság tagjai:

a) a felügyelő bizottságnak az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további három tag,

c) a pénzügyminiszter képviselője,

d) a pénzügyminiszter által megbízott szakértő.

63. §[80] A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új Országgyűlés az alakuló üléstől számított három hónapon belül az új felügyelő bizottsági tagokat megválasztja. Ha az új Országgyűlés az említett határidőig az új felügyelő bizottsági tagokat nem választja meg, a felügyelő bizottság működése mindaddig tart, amíg az új Országgyűlés a felügyelő bizottsági tagokat megválasztja.

64. § A felügyelő bizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetőleg az őt megbízó pénzügyminiszter hívhatja vissza.

65. § A felügyelő bizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetőleg az őt megbízó pénzügyminiszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

Az MNB alkalmazottai

66. § (1) Az MNB alkalmazottai kötelesek a szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott banktitkot megőrizni.

(2) Az MNB feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól az MNB alkalmazottai részére a felmentést az MNB elnöke adja meg.

67. § Az MNB alkalmazottait jegybanki feladatuk ellátása kapcsán a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.

68. § (1) Az MNB alkalmazottainak az MNB főtanácsosi és MNB tanácsosi cím adományozható. A cím viselésére és az azzal járó kedvezményekre az alkalmazott csak az MNB-nél fennálló munkaviszonya alatt jogosult, illetőleg a címet nyugdíjasként csak az az alkalmazott használhatja,

aki nyugdíjazását közvetlenül megelőzően az MNB-vel állt munkaviszonyban.

(2) A címadományozás feltételeire, a címmel járó pótlékra és más kedvezményekre, valamint a cím viselésére és megvonására vonatkozó szabályokat az MNB elnöke állapítja meg.

Összeférhetetlenség

69. § Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja és az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személy pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

70. §[81] (1) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett tagja, az MNB igazgatóságának tagja és az MNB jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot hitelintézetnél és az Országos Betétbiztosítási Alapnál.

(2) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja, valamint az MNB osztályvezetője és ennél magasabb beosztású alkalmazottja nem létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.

(3) Az MNB-nek a (2) bekezdés alá nem tartozó, jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének engedélyével létesíthet. Az MNB nem jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint létesíthet.

(4) Az MNB-vel munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesítő személynek alkalmazása előtt - és e jogviszony fennállása alatt - bejelentést kell tennie munkaviszonyáról, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyáról, igazgatósági tagságáról és felügyelő bizottsági tagságáról.

(5) Az (2)-(3) bekezdésben említett korlátozás, illetőleg a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy - az öröklés kivételével - tulajdont hitelintézetben nem szerezhet.

(7) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy hitelintézetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedéséről.

(8) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett - a (7) bekezdésben meghatározott - tulajdoni hányadát a szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti.

(9) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (6) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.

(10) A (8) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.

(11) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(12) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő hozzátartozója hitelintézetnél vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a hitelintézetet, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.

(13) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megtenni. Az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett tagja és felügyelő bizottsági tagja a bejelentést, illetőleg nyilatkozatot az MNB elnökénél teszi meg. A bejelentésekről és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.

(14) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

70/A. §[82] Az MNB könyvvizsgálója nem választható újra. Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást.

V. fejezet

Vegyes rendelkezések Jogosultságok

71. § (1) Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak számára jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat adhat, így szabályozza[83]

a)[84] a kötelező jegybanki tartalék mértékét, kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,

b) a kötelezően alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét,

c) a szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét,

d) a nyilvánosságra hozni rendelt adatokat és nyilvánosságra hozataluk módját,

e)[85] a külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

f) a pénzforgalmat.

g)[86] az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi feltételeit.

(2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed.

(3)[87] Az MNB jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat a befektetési szolgáltatók és az Épt. szerinti elszámolóházak számára az (1) bekezdés c) pontjának, továbbá a befektetési vállalkozások számára az (1) bekezdés a) pontjának esetében adhat.

72. §[88] (1)[89] Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlál vezet, illetőleg vezethet, forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.

(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következő, a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó műveleteket végezni:[90]

a) jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);

b)[91]

c)[92]

d) csekk, utazási csekk kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása.

(3)[93] Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, ezektől betétet fogadhat el, illetőleg ezeknek hitelt nyújthat, továbbá részükre egyéb pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat végezhet.

(4) Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját.

(5)[94] Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.

(6)[95] Az MNB az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet. Az MNB e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

73. § Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.

74. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.

75. § Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

76. § Az MNB teljes személyes illetékmentességet élvez.

Üzletszabályzat

77. § Az MNB tevékenységi körében a szerződések általános jellegű feltételeit üzletszabályzatban állapítja meg; az üzletszabályzattól az egyes szerződésekben el lehet térni.

Az MNB jövedelemszabályozása

78. §[96] (1)[97] Az MNB a 20. § előírásai figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.

(2)[98] Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő 30 napon belül megtéríti.

(3)[99] Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tőke - átmenetileg - csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke.

(4)[100] Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendő osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. napján osztalékelőleget kell fizetni, a fizetendő osztalék 1/12-ed részében.

(5)[101] Amennyiben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

79. § (1)[102] Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen kormányrendeletet az MNB véleményét kikérve kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatnak összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladatával és felelősségével.

80. §[103]

81. §[104]

82. §[105] (1) A központi költségvetésnek az e törvény hatálybalépésekor fennálló hosszú lejáratú hitelei - ide nem értve a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében említett hosszú lejáratú jegybanki hitelt - állománya után a (2) bekezdésben meghatározott mértékű éves kamatot kell fizetni. E kamatmérték az MNB által devizatartozásai után fizetett átlagos kamatlábat 1 százalékponttal haladja meg. Az említett kamatmérték meghatározásának módjára az MNB és a Pénzügyminisztérium megállapodása az irányadó; a kamatmértéket - számszerűen - az éves költségvetési törvény tartalmazza.

(2)[106] Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelőző éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a mérleg adatai még nem állnak rendelkezésre, úgy az MNB prognózisát kell figyelembe venni.

83. §[107]

84. §[108] (1) Az MNB e törvény hatálybalépése után a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, illetőleg az e törvény hatálybalépése előtt már megszerzett ilyen részesedését - a szükséges feltételek megteremtése esetén, de legkésőbb 1995. december 31. napjáig - elidegeníteni, illetőleg megszüntetni köteles.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB tevékenységével összefüggő gazdasági társaságban való részesedésére.

(3) Az MNB részt vehet - az (1)-(2) bekezdésre tekintet nélkül -

a)[109] a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítására; továbbá

b) az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolására, illetőleg az értékpapírok tárolására, kezelésére és nyilvántartására; valamint

c)[110] az e törvény hatálybalépése után a hitelintézeti, elszámolásforgalmi, illetőleg a tőkepiaci infrastruktúra fejlesztése érdekében a pénzintézetek, a posta, illetőleg az értéktőzsde részvételével

létrehozott gazdasági társaságban.

(4)[111] Az MNB köteles elidegeníteni a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő gazdasági társaságban e törvény hatálybalépésekor fennálló részesedését, kivéve a Nemzetközi Fizetések Bankjában fennálló részesedését. Az elidegenítésről szóló döntés az MNB közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 70. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az MNB-nek a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő gazdasági társaságára mindaddig, ameddig az MNB abban e bekezdés alapján részesedéssel rendelkezhet.

(5)[112] Az MNB a devizajogszabályok alapján korábban devizakülföldinek tekintendő, de utóbb belföldi gazdasági társasággá átalakuló társaságban fennálló részesedését a (4) bekezdésben foglaltak szerint köteles elidegeníteni.

85. § A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

85/A. §[113] Ha e törvény másként nem rendelkezik, ahol pénzügyi intézményt (hitelintézetet) említ, azon a külföldi székhelyű pénzügyi intézmény (hitelintézet) magyarországi fióktelepét, ahol befektetési szolgáltatót (befektetési társaságot) említ, azon a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató (befektetési társaság) magyarországi fióktelepét, illetőleg ahol pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyt említ, azon a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is érteni kell.

86. § Ez a törvény 1991. december 1. napján lép hatályba.

87. §[114]

88. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 26. §-ának (3) bekezdése, 27. §-ának (2) bekezdése és 29-30. §-a;

- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1984. évi 26. törvényerejű rendelet és 1986. évi 29. törvényerejű rendelet;

- az általános forgalmiadóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és jogszabály-módosításokról szóló 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 8. §-a;

- a pénzérmék kibocsátásáról szóló 14/1970. (V. 24.) Korm. rendelet és az azt módosító, egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 6. pontja;

- az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 39/A-40. §-a;

- a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 3. §-ának (1) bekezdése;

- az egyes pénzintézetek anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló, az 58/1990. (III. 23.) MT és az 5/1990. (VII. 11.) Korm. rendelettel módosított 52/1989. (VI. 5.) MT rendelet - a Magyar Nemzeti Bank tekintetében;

- a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott pénzérmék elfogadásáról és a pénzérmék kibocsátásáról szóló, egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről rendelkező 20/1970. (VII. 29.) PM rendelet;

- a kellékpénzek előállításáról, őrzéséről és megsemmisítéséről szóló 5/1975. (I. 21.) PM rendelet;

- a Magyar Nemzeti Bank jövedelemszabályozásáról szóló 39/1990. (XII. 29.) PM rendelet, azzal, hogy rendelkezéseit az 1991. évben, illetve az 1991. évi eredményfelosztás során még alkalmazni kell;

- a jegybanki ellenőrzésről szóló 1/1987. (VII. 28.) MNB rendelkezés.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. október 21-i ülésnapján fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[3] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[4] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[5] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[6] Megállapította az 1997. évi CLVIII. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[7] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[9] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[10] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[11] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[12] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[13] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése a) és d) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[14] Számozását módosította az 1997. évi LXXXII. törvény 131. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.09.01.

[15] Beiktatta az 1997. évi LXXXII. törvény 131. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.09.01.

[16] Megállapította az 1995. évi CV. törvény 110. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) bekezdése b) pontja 9. Hatálytalan 2001.01.01.

[18] Beiktatta az 2000. évi CXXXIII. törvény 80. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[19] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[20] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[21] Megállapította a 2000. évi CXXXIII. törvény 80. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[23] Megállapította az 1994. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos 1994.01.20.

[24] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[25] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.12.30.

[26] Megállapította az 1998. évi XLVIII. törvény 22. §-a. Hatályos 1998.11.19.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[28] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 5. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[29] Megállapította az 1998. évi XC. törvény 76. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[31] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 6. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[32] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése m) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[33] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése, 27. § (3) bekezdése e), h) és l) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[34] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[35] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) és e) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[37] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[38] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 7. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[39] Módosította az 1997. évi CLVIII. törvény 67. § b) pontja. Hatályos 1998.01.01.

[40] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 8. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[41] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 8. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[42] Módosította az 1997. évi CLVIII. törvény 67. § b) pontja. Hatályos 1998.01.01.

[43] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése g) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[44] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése i) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[45] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[46] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 9. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[47] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése n) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[48] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése f) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[49] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[50] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése a) és c) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[51] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[52] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[53] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 10. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[54] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 11. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[55] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 12. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[56] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése l) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[57] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése l) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[58] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése l) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[59] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 13. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[60] Beiktatta az 1997. évi CLVIII. törvény 65. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[61] Számozását módosította az 1997. évi CLVIII. törvény 65. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[62] Számozását módosította az 1997. évi CLVIII. törvény 65. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[63] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése g) és l) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[64] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[65] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[66] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[67] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[68] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[69] Számozását módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[70] Számozását módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[71] Számozását módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[72] Számozását módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[73] Számozását módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[74] Számozását módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[75] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[76] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[77] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése p) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[78] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[79] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 18. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[80] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 19. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[81] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 20. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[82] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 21. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[83] A bevezető mondatot megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[84] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[85] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése, 27. § (3) bekezdése j) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[86] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[87] Megállapította az 1997. évi CLVIII. törvény 65. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[88] Megállapította az 1994. évi IV. törvény 7. §-a. Hatályos 1994.01.20.

[89] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése j) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[90] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése j) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[91] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[92] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[93] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése k) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[94] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése j) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[95] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 23. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[96] Megállapította az 1997. évi CXLVI. törvény 70. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.12.31.

[97] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 1999.12.30.

[98] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 1999.12.30.

[99] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 1999.12.30.

[100] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[101] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[102] Megállapította az 1996. évi CXXIX. törvény 25. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[103] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[104] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[105] Megállapította az 1994. évi IV. törvény 9. §-a. Hatályos 1994.01.20.

[106] Megállapította a 2000. évi CXXXIII. törvény 80. § (3) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[107] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[108] Megállapította az 1994. évi IV. törvény 10. §-a. Hatályos 1994.01.20.

[109] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[110] Módosította az 1996. évi CXXIX. törvény 27. § (3) bekezdése i) pontja. Hatályos 1997.01.01.

[111] Beiktatta az 1996. évi CXXIX. törvény 26. §-a. Hatályos 1997.01.01.

[112] Beiktatta az 1997. évi CXLVI. törvény 70. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[113] Beiktatta az 1997. évi CLVIII. törvény 65. § (4) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[114] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXLIV. törvény 320. § j) pontja. Hatálytalan 1998.06.16.

Tartalomjegyzék