1992. évi LXXVII. törvény

az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról[1]

1. § Az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi b)-c) pont jelölése c)-d) pontra változik:

(Az általános forgalmi adó alanya és a kizárólag tárgyi adómentes szolgáltatást nyújtó személy az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)

"b) tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ,"

2. § Az Art. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "21. § Az adózó által megállapított adó, költségvetési támogatás bevallásának időpontját-a 22-23. §-ban foglalt kivétellel-e törvény 1. és 5. melléklete állapítja meg."

3. § Az Art. 23. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre, a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(1) Adóbevallást kell tennie - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a magánszemélynek, aki az adóévben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó, összevonás alá eső bevételt szerzett, függetlenül attól, hogy az adóévre adót fizetnie nem kell. A bevallásban fel kell tüntetni az adóévben az ingyenes értékpapír elidegenítéséből származó jövedelmet és annak adóját, továbbá a kifizetett osztalékot és az abból levont adót.

(2) Nem kell adóbevallást tennie annak a magánszemélynek, akinek

a) az adóját az adóévre jogszerű nyilatkozata alapján a munkáltatója állapította meg;

b) az adóévben kizárólag nyugdíjból vagy azzal egy tekintet alá eső bevételből származott jövedelme;

c) az adóévben szerzett, összevonás alá eső összes jövedelme olyan bevételből származott, amely a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint teljes egészében jövedelemnek számít, és ennek összege a nulla adókulcsú sáv felső határát nem haladta meg.

(4) A (3) bekezdésben említett határidőt - ha törvény másként nem rendelkezik - a (3) bekezdés a) és b) pontja esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg elkészítésére jogszabály megállapít. A (3) bekezdés c) és d) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a megszűnés, illetőleg a kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani."

4. § (1) Az Art. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az ellenőrzés - a próbavásárlást kivéve - a megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az adóhatóság hivatali helyiségében történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés megkezdésének az erről szóló értesítés kézhezvételének időpontja minősül. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti."

(2) Az Art. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója és földadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni."

5. § Az Art. 43. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (önellenőrzési lap) kell bevallani. A magánszemély a jövedelemadójának és a földadójának önellenőrzését a helyesbítést tartalmazó önellenőrzési lap benyújtásával teljesíti."

6. §[2]

7. § Az Art. 56. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(3) Helyszíni ellenőrzést az adóhatóság megbízólevéllel ellátott alkalmazottja végezhet. Az alkalmazott ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdésekor szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni köteles. Az ellenőrzést csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja jelen van.

(4) Próbavásárlás, illetve leltárellenőrzés esetén a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja van jelen. Az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. E bekezdés alkalmazásában alkalmazottnak minősül az a személy is, aki az üzletben árusít."

8. § Az Art. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71. § Az adózó az önellenőrzéssel (42-44. §-ok) - és ha ez önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettséggel jár, annak teljesítésével - mentesül az adóbírság és az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék, valamint a mulasztási bírság megfizetése alól."

9. § Az Art. 74. §-ának (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Mulasztási bírság szabható ki az adózással összefüggő:)

"g) mérleg és eredménykimutatás, egyszerűsített mérleg, egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása benyújtásának elmulasztása"

(esetén.)

10. § Az Art. 79. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(6) Ha a nem magánszemély adózó vagy az általa megjelölt érdekképviseleti szerv az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül [64. § (1) bekezdés] észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg."

11. § Az Art. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adóhatóság a megállapított pótlék mérséklését kivételes méltányosságból engedélyezheti."

12. § Az Art. 96. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2), (3), (4) bekezdésének számozása (3), (4), (5) bekezdésre változik:

"(2) E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett és az adózó által kitöltött és aláírt nyomtatvány magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról - műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette."

13. § Az Art. 97. § l) és u) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"l) munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni,

u) hibás bevallás: az a bevallás, amelynél a 24. § szerint kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,"

Átmeneti és záró rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1992. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték), pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 99. §-ának (4) bekezdése, az 1. számú mellékletének I/4. pontja, az 1991. évi LXXXV. törvény 32. §-ának (8) bekezdése, a 187/1951. (X. 30.) MT rendelet 3. §-a, valamint a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja.

(4) E törvénynek az állami végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit a végkielégítésre is alkalmazni kell.

15. § (1) Az 1992. évi adó és költségvetési támogatás bevallására, megfizetésére és igénylésére - az e törvény 3. §-ában foglalt kivétellel - az 1992. december 31-ig hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó, egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózó - a felszámolás esetét kivéve - e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg, vagy szüntette meg a tevékenységét, illetőleg került ki a társasági adóról szóló törvény hatálya alól, bevallására és adófizetésére az 1992. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi LXXVII. törvényhez

1. Az Art. 1. számú melléklete I/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A havi és az évközi bevallás tartalmazza az általános forgalmi adónak a 20. § szerinti részletes adatait. A havi és az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak az adókról - az olyan adók kivételével, amelyekről havi adóelőleg-bevallást kellett tennie - és a költségvetési támogatásokról a 2. pont szerinti tartalommal éves, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről féléves és éves összesítő bevallást kell benyújtania. Ugyancsak a 2. pont szerinti tartalommal kell éves bevallást tennie az olyan adókról is, amelyekre adóelőleg-fizetési kötelezettsége volt."

2. Az Art. 1. számú melléklete II/1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. Havi és évközi bevallásra kötelezettek

a) Az adózónak valamennyi adóról - az adóhatóság által előírt társasági adóelőleg és az állami vagyon utáni részesedés előlegének kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg, magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege

- a 3 millió forintot elérte

havonta,

- ha az 1 millió forintot elérte

negyedévenként

kell bevallást tennie.

b) Az a) pont szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve, amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelelt.

c) Az általános forgalmi adó alanyának - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény milyen időszakonként állapítja meg - az általános forgalmi adó bevallását az I/3. pontban meghatározott tartalommal havonta kell benyújtania.

2. A havi és évközi bevallás határidői

a) A havi adóbevallást

a tárgyhónapot követő hó 20-ig,

az évközi bevallást

a negyedévet követő hó 25-ig

kell az I/3. pont szerinti tartalommal az adóhatósághoz benyújtani.

b) Az adóév utolsó hónapjáról, illetőleg negyedévéről külön bevallást tenni nem kell. Az év utolsó hónapjának, illetőleg negyedévének adóját és költségvetési támogatását a 3. pont szerinti határidőben kell bevallani. Az általános forgalmi adó alanyának az év utolsó hónapjának általános forgalmi adójáról is bevallást kell tenni."

3. Az Art. 1. számú mellékletének II/4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések

a) Ha a társasági adó hatálya alá tartozó egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózó - a felszámolás esetét kivéve - megszűnik, e tevékenységét megszünteti, vagy a társasági adó hatálya alól kikerül, a társasági adóról a megszűnést követő 30 napon belül adóbevallást tesz.

b) A munkáltatónak a 30. § szerint levont vagy visszafizetett különbözetről,

- ha havonta tesz bevallást,

a levonást (visszafizetést) követő hónapban,

- ha negyedévenként tesz bevallást,

a levonás (visszafizetés) negyedévét követő hónapban,

- ha évente tesz bevallást,

az adóévet követő év június 20-ig

kell bevallást tennie.

c) Az adózónak a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés féléves összesítő bevallását,

- ha havonta tesz bevallást,

az adóév július 20-ig,

- ha negyedévenként tesz bevallást,

az adóév július 25-ig

kell benyújtania.

d) A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet társasági adó bevallására az 5. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni."

2. számú melléklet az 1992. évi LXXVII. törvényhez

1. Az Art. 2. számú mellékletének I. - Határidők - 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó alanya az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét a tárgyhót követő hó 20-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) Az adózó kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó, elszámolandó összegét 15 naponként, a tárgyhót követő hó 5-én, illetőleg 20-án számolhassa el."

2. Az Art. 2. számú mellékletének 3/A. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. A társasági adó A) A társasági adó előlege]

Az adózó,

- ha a társasági adóról szóló törvény szerint havonta két alkalommal fizet adóelőleget, az adóhatóság által előírt összeget minden hó 10-ig és 28-ig,

- ha a társasági adóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, az adóhatóság által előírt összeget

a negyedévet követő hó 20-ig

fizeti meg.

A havonta két alkalommal előleget fizető adózónak az adóév december hónapjában az adóelőleget

december hó 10-ig és 20-ig

kell megfizetni."

3. Az Art. 2. számú mellékletének 3/B. c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[B) A társasági adó]

"c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

e) A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet a társasági adót az 5. számú melléklet szerint fizeti meg."

4. Az Art. 2. számú mellékletének 9. pontja új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az a) és b) pont jelölése b) és c) pontra változik:

[9. Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás]

"a) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulásra előleget fizető adózó-a b) pontban foglaltaktól eltérően - az előleget a központi műszaki fejlesztési hozzájárulásra vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékben és módon a tárgyhó 20-ig fizeti meg.

Az előleget fizető adózónak a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás előlegét a várható, éves fizetendő hozzájárulás összegére az adóév december hó 20-ig kell kiegészítenie. A tényleges adatok szerinti éves kötelezettség és a már befizetett összegek különbözetét a c) pont szerint számolhatja el."

5. Az Art. 2. számú mellékletének II/A/15.c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[15. Kommunális adó, iparűzési adó]

"c) A vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható, éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20-ig ki kell egészítenie.

e) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza."

3. számú melléklet az 1992. évi LXXVII. törvényhez

Az Art. 3. számú mellékletének A/2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: "2. A kifizető adózónként szolgáltat adatot

a) az adókötelezettség és összevonás alá eső, általa kifizetett teljes összegről (bevételről, jövedelemről), illetve az általa juttatott vagyoni érték összegéről, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint ingyenes értékpapírnak minősülő vagyoni értéket is;

b) ha az a) pontban említett összegből adóelőleget kellett levonni, az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapról és a levont adóelőlegről."

4. számú melléklet az 1992. évi LXXVII. törvényhez

1. Az Art. 5. számú mellékletének 2. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A külföldi vállalkozó adóügyeiben az állami adóhatóság fővárosi szerve, a külföldi szervezet adóügyeiben a kifizetést teljesítő belföldi személy székhelye (telephelye, állandó lakóhelye) szerint illetékes fővárosi, megyei állami adóhatóság jár el.

7. A külföldi szervezet adóköteles bevétele után a belföldi személy a kifizetett összegből az adót levonja és a kifizetést követő hó 20-ig fizeti meg.

A levont adót a belföldi személy saját társasági adóbevallásában a rá vonatkozó rendelkezések szerint vallja be. Ha ilyen kötelezettsége nincs, a levont adóról az adóévet követő február 15-ig külön, e célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást."