1992. évi IX. törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről[1]

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul, illetőleg a következőkkel egészül ki:

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

17. §[18]

18. §[19]

19. §[20]

20. §[21]

21. §[22]

22. §[23]

23. §[24]

24. §[25]

25. §[26]

26. §[27]

27. §[28]

28. §[29]

29. §[30]

30. §[31]

31. §[32]

32. §[33]

33. §[34]

34. §[35]

35. §[36]

36. §[37]

37. §[38]

38. §[39]

39. §[40]

40. §[41]

Záró rendelkezések

41. §[42]

42. §[43]

43. §[44]

44. §[45]

45. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A munkanélküli járadékra jogosultság megállapításának napjától ezt az időtartamot a munkanélkülit egyébként megillető jogosultságok szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt munkanélküli ellátásban részesült volna."

46. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. számú mellékletének B/IV. 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[IV. Jellemzően előforduló költségek:]

"11. A jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő utazás és szállás költsége, a tevékenység után kötelezően befizetett saját társadalombiztosítási járulék összege;"

47. § Az Szja. tv. 1. számú mellékletének B/VI. 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[VI. A magánszemély jövedelmének megállapításakor költségként nem vehető figyelembe:]

"5. a befizetett nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, a magánszemélyek jövedelemadója és a földadó."

48. § Az Szja. tv. 2. számú melléklete B/2.f) pontjának utolsó francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[f) Személyi jövedelem nyilvántartása A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:]

"- a bruttó személyi jövedelemből fizetett nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék összegét."

Hatálybalépés

49. § (1) E törvény 1992. március 1-jén, a 4., 5., 13., 14., 17. §-ai, a 31. §-sal módosított 118. § (1) bekezdése, a 33. §-sal módosított 119. § (1) bekezdése, továbbá a 41. és a 43. § pedig 1992. július 1-jén lép hatályba. A T. 44. §-a (7) bekezdését 1992. január 1-jétől kell alkalmazni. A törvény 28. §-ával módosított, a T. 107. § (3) bekezdése 1993. január 1-jével lép hatályba. 1992. március 1-jével az 1991. évi II. törvény 10. §-ának (3) bekezdése, továbbá a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló 1991. évi XCIII. törvény 3. §-a hatályát veszti.

(2)[46]

(3) Ahol e törvény az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját évi 900 000 forintban határozza meg, 1992. március 1. és december 31. közötti időben ennek arányos részét, 750 000 forintot kell járulékalapul figyelembe venni. A gazdasági társaság természetes személy tagjára, az ipari szolgáltató szakcsoport és a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjára 1992. évben e rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járulék alapja legfeljebb az 1992. február 29-ig érvényes évi 240 000 forint két hónapra jutó arányos része (havi 20 000, napi 670 forint), illetőleg a március 1-jétől érvényes 750000 forint együttes összege lehet.

(4) A T. 103/D. §-a (2)-(3) bekezdésében, továbbá 119/A. §-a (1) bekezdésében a járulékalap legmagasabb összegeként meghatározott évi 900 000 forint felső jövedelemhatár fokozatosan kerül bevezetésre. A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék és a baleseti járulék alapjául 1992. március 1. és december 31. közötti időben legfeljebb 480 000 (havi 48 000, napi 1600) forint vehető figyelembe.

(5) A mezőgazdasági szakcsoport, illetőleg tagja társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire 1992. június 30-ig az 1991. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6)[47]

(7)[48]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke