1993. évi C. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról[1]

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell

a) a közalkalmazott munkakörét,

b) a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,

c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,

d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását, valamint

e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá

f) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell."

2. § A Kjt. 62. §-a bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) A Kiemelt közalkalmazotti osztályhoz két, a Felső közalkalmazotti osztályhoz három, a Közép közalkalmazotti osztályhoz két, az Alsó közalkalmazotti osztályhoz egy fizetési osztály kapcsolódik, melyek fizetési fokozatokra tagozódnak.

(2) A Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztály "F" fizetési osztálya tizenegy, a Kiemelt közalkalmazotti osztály "E" fizetési osztálya tizenhárom, a Felső közalkalmazotti osztály "D" és "C" fizetési osztálya tizenhárom, a Közép közalkalmazotti osztály "B1" és "B2" fizetési osztálya, illetve az Alsó közalkalmazotti osztály "A" fizetési osztálya tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz."

3. § A Kjt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § (1) A közalkalmazott közalkalmazotti osztályát az ellátandó munkakör figyelembevételével a 61. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, képesítésen túl egyéb más képesítés is szükséges.

(3) A Közép közalkalmazotti osztály

a) "B1" fizetési osztályába az alapfokú iskolai végzettséget és az ehhez kapcsolódó szakképesítést vagy középiskolai végzettséget igénylő munkakört ellátó,

b) "B2" fizetési osztályába a középiskolai végzettséget és az ehhez, kapcsolódó szakképesítést igénylő munkakört ellátó közalkalmazottat kell besorolni.

(4) A Felső közalkalmazotti osztály

a) "D" fizetési osztályába a főiskolai végzettséget igénylő munkakört ellátó,

b) "C" fizetési osztályába a középiskolai végzettséget és felsőfokú szakképesítést igénylő munkakört ellátó közalkalmazottat kell besorolni.

(5) Az "F" fizetési osztályba kell átsorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kiemelt, illetve Felső közalkalmazotti osztályba nyert besorolást, és itt legalább hatévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettsége mellett tudományos fokozattal vagy posztgraduális képesítéssel rendelkezik. A miniszter az átsoroláshoz további feltételeket állapíthat meg. Ennek során a képzés, illetve a képesítés sajátosságaira tekintettel meghatározhat olyan felsőfokú iskolai végzettséget, továbbá posztgraduális képesítést, amelyet az "F" fizetési osztályba történő átsorolásnál nem lehet figyelembe venni.

(6) Az "F" fizetési osztályba azt a közalkalmazottat lehet besorolni,

a) akinek munkaköre a Kiemelt, illetve Felső közalkalmazotti osztályba tartozik,

b) felsőfokú iskolai végzettségű,

c) az említett közalkalmazotti osztályokban legalább hatévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, valamint

d) munkáját tartósan magas színvonalon végzi, illetve kiemelkedő munkateljesítményt ért el.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti átsorolás után a közalkalmazott fizetési fokozata megegyezik a közvetlenül az átsorolást megelőző fizetési fokozatának számával."

4. § A Kjt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik."

5. § A Kjt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményére jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább hathavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony szünetelt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -, figyelembe kell venni

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a szülési szabadság,

c) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

d) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely

alatt a közalkalmazott átlagkereset-fizetésben részesült.

(4) A tizenharmadik havi illetmény mértéke a tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg.

(5) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni.

(6) Ha a közalkalmazotti jogviszony az (5) bekezdés alapján meghatározott időpont előtt szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére, írásbeli kérelme alapján ki kell fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni."

6. § A Kjt. 87. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a következő (3), (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:

"87. § (2) Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, valamint

c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt.

(3) A fizetési fokozatba történő besoroláshoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításánál - a 64. § (2) bekezdésétől eltérően - az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(4) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-ig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.

(5) Ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be."

7. § A Kjt. melléklete helyébe a következő melléklet lép:

"Melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

minimál illetmény = 1

"

8. § (1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az 5. §-ának rendelkezéseit először az 1994. évi tárgyévre járó tizenharmadik havi illetmény tekintetében kell alkalmazni.

(3) Ha a közalkalmazott besorolását a 2. §, a 3. §, illetve a 6. § rendelkezései érintik, a közalkalmazottat 1993. december 31-ig újra be kell sorolni. Az új besorolás miatt a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet.

(4) Ha a 6. § szerint a közalkalmazott jubileumi jutalomra válik jogosulttá, részére a jubileumi jutalmat legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül ki kell fizetni. Ha a 6. § alkalmazása alapján a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a huszonöt éven túlmenően meghaladja a harminc, illetve a negyven évet, a közalkalmazott a hosszabb közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján járó jubileumi jutalomra jogosult.

(5)[2]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke