1993. évi XIII. törvény

a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követően beérkezett elszámolásokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi és - a már beküldött elszámolásokra is figyelemmel - az 1. § hatálya alá tartozó szakszervezetek szerint a hitelességről az MSZOSZ elszámolása esetében 1993. február 15-ig, a többi szakszervezet esetében 1993. április 15-ig nyilatkozik.

(6) Az Állami Számvevőszék az elszámolásokat - a nyilatkozatokat követően - megküldi a VIKSZ-nek és az elszámolások hitelességének eredményéről 1993. május 30-ig az Országgyűlésnek beszámol.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt határidőt követően beérkezett elszámolások esetében az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága a második üzemi-közalkalmazotti tanács választások időpontjáig áll fenn. Az Állami Számvevőszék a pótlólag beérkezett elszámolásokat - a hitelességükről történő nyilatkozat megtétele után - megküldi a VIKSZ-nek, és ezek eredményéről a második üzemi-közalkalmazotti tanács választások időpontját követő hatvan napon belül beszámol az Országgyűlésnek."

2. § A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. § a) pontjában írt vagyontárgyakra az 1995-ben sorra kerülő üzemi tanács választásokig elidegenítési és terhelési, a 2. § d) pontjában írt vagyontárgyakra elidegenítési tilalom áll fenn. Kivételt képeznek ez alól a 7. § (2) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, egyéb esetekben e tilalomtól csak az e törvényben foglaltak szerint lehet eltérni."

3. § A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elszámolás hatálya alá tartozó vagyon összességét a szakszervezetek között felosztandó vagyonnak kell tekinteni.

(2) Az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa tulajdonában lévő, a 2. § (2) bekezdésében felsorolt és a törvény hatálybalépésének időpontjában a szakszervezetek rendelkezése alatt álló, nem állami tulajdonú vagyontárgyak tulajdonának végleges megosztása az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek által 1992. december 15-én megkötött megállapodás alapján történik. A megállapodás végrehajtásáról a VIKSZ Igazgató Tanácsa gondoskodik úgy, hogy az ingatlanok birtokbavétele legkésőbb 1993. február 28-ig megtörténjék.

(3) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának (a továbbiakban: ágazati vagyon) megosztása, az adott ágazatban, szakmában működő szakszervezetek között az üzemi - és közalkalmazotti tanács választások (a továbbiakban: választások) ágazatonként - szakmánként összesített eredménye alapján történik az alábbiak szerint:

a) az 1993. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kell az ágazati vagyon használatát megosztani;

b) az 1995. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kerül sor az ágazati vagyon tulajdonjogának, a használati joggal együtt történő végleges megosztására.

(4) Az előző bekezdésben szabályozott választások eredményének közzétételétől számított 15 napon belül az érintett szakszervezetek - a választási eredmények alapján - kötelesek a vagyonmegosztási tárgyalásokat megkezdeni és további 60 napon belül megállapodás létrehozását megkísérelni, amelyet a VIKSZ Igazgató Tanácsa ellenjegyez. E határidő eredménytelen eltelte esetén a VIKSZ Igazgató Tanácsának 30 napon belül - a választási eredmények alapján - meghozott döntése pótolja a megállapodást. E döntés ellen az érintett szakszervezetek 30 napon belül bírósághoz fordulhatnak.

(5) Az adott ágazati vagyon tulajdonosa a vagyon egyharmadát meghaladó részét az első választásokat követően csak a VIKSZ hozzájárulásával idegenítheti el, vagy terhelheti meg. A VIKSZ a hozzájárulást a vagyon egyharmadáig nem tagadhatja meg, az egyharmadát meghaladó része tekintetében pedig mérlegelheti hozzájárulását.

(6) A végleges vagyonmegosztásig az ágazati vagyon felét meghaladó elidegenítés vagy terhelés csak rendkívül indokolt esetben a VIKSZ - ügyrendjében erre vonatkozóan kidolgozott eljárásban hozott - felmentése alapján lehetséges.

(7) Az ágazati vagyon egy részének elidegenítése vagy megterhelése esetében az ellenértéket a tulajdonos a használati jogot szerzett szakszervezetekkel - amennyiben azok erre igényüket a tudomást szerzéstől számított 30 napon belül bejelentik - használati joguk arányában megosztja.

(8) Az ágazati vagyon egy részén használati jogot szerzett szakszervezet a használatába került vagyonrész legfeljebb egyharmadát jogosult megterhelni. Ezt a VIKSZ-nek és a tulajdonosnak be kell jelenteni.

(9) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók körében szerveződő szakszervezetek választások nélkül kötnek megállapodást 1993. május 30-ig ágazati vagyonuk használatáról, majd 1995-ben tulajdonjogának végleges megosztásáról. E megállapodásokkal érintett vagyontárgyakra az (5)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

4. § A Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A VIKSZ a szakszervezeti közös vagyon megosztásának időtartamára, a munkavállalók szervezkedéséhez és szervezeteik működési esélyegyenlőségéhez szükséges anyagi feltételek biztosítására, a szakszervezeti közös vagyon védelmére létrehozott szervezet, amely jogosult rendelkezni

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti megállapodás és

b) a szakszervezeteket a volt SZOT jogán megillető ingyenes ingatlan használatra vonatkozó szakszervezeti megállapodások végrehajtásáról."

5. § A Tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Igazgató Tanács ülése akkor határozatképes, ha a szabályszerűen meghívott tagok legalább kétharmada, határozatképtelenség miatt - legalább egy nappal későbbre azonos napirenddel - ismételten összehívott ülés esetén legalább fele jelen van. Az Igazgató Tanács határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmados többségének támogató szavazata szükséges."

6. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elszámolást követően bármely okból ismertté váló szakszervezeti tulajdonú ingatlanok használatának, majd tulajdonjogának végleges megosztására a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának megosztásakor a vagyon mai va-gyonbevallására kötelezett tulajdonosai szerveződési területeihez tartozó vállalatoknál, intézményeknél megtartott üzemi-közalkalmazotti tanács választások első fordulójában a szakszervezetek jelöltjeire leadott szavazatokat kell összesíteni.

(3) Az üzemi-közalkalmazotti tanács választások előtt nyolc héttel a VIKSZ tagjainak képviselőiből Választási Bizottság alakul. A választások előtt legalább két héttel ágazati-szakmai választási bizottságot kell alakítani az adott szerveződési területen az üzemi-közalkalmazotti tanácsi választásokon jelöltet állító szakszervezetek képviselőiből. Megalakításának, működésének szabályaira a Választási Bizottság ajánlásokat dolgoz ki.

(4) A munkahelyi választási bizottságok az üzemi-közalkalmazotti tanács választások első fordulóját követően egy héten belül kötelesek a választási jegyzőkönyv egy példányát az ágazati-szakmai választási bizottságnak megküldeni. Az ágazati-szakmai választási bizottságok a választások eredményeit az üzemi-közalkalmazotti tanács választások törvényi határnapját követően harminc napon belül kötelesek összesíteni."

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba; egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 29. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló 1992. évi XLVII. törvény 2. §-a és 4. §-a hatályát veszti.

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

"29. § (1) A 23. §-ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 23. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért."

(3) Az Mt. 33. §-ának (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, és a tárgyalások eredményessége érdekében köteles együttműködni."

(4) A 3. §-ban említett munkavállalói érdekképviseleti szervek által 1992. december 15-én megkötött megállapodást a jelen törvény kihirdetésével egyidejűleg a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

MEGÁLLAPODÁS

Az 1990. március 2. előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa tulajdonában lévő, az 1991. évi XXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésében felsorolt és e törvény hatálybalépésének időpontjában a szakszervezetek rendelkezése alatt álló vagyontárgyak tulajdonának végleges megosztása érdekében

az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja

az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

a Munkástanácsok Országos Szövetsége

a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek

a következő megállapodást kötötték:

A fenti körbe tartozó vagyontárgyakat az alábbi csoportokban és a megjelölt szakszervezeti szövetségek (ideértve a Szövetségen Kívüli Szakszervezeteket) részére kívánják megosztani. A megosztás alapelve valamennyi országos szakszervezeti szövetség működési feltételeinek, infrastruktúrájának biztosítása.

A vagyontárgyak megosztásának megvalósítása érdekében a következő vagyoncsoportokat (tulajdonosi csoportokat) alakítják ki:

I. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

II. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Munkástanácsok Országos Szövetsége

III. Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Szakszervezetek

Együttműködési Fóruma

IV. Szövetségen Kívüli Szakszervezetek

Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség

I.

E vagyoncsoporthoz a következő ingatlanok kerülnek:

1. Budapest VI., Dózsa Gy. út 84/b, Irodaház

tulajdoni lap sz.: 1490

helyrajzi sz.: 29729/10

és a vele egybeépült Budapest VI., Dózsa Gy. út 84/c épület, mint felépítmény

értéke: 675 000 000 Ft

2. Balatonfüred, Széchenyi u. 20., Oktatási Intézet

tulajdoni lap sz.: 5592

helyrajzi sz.: 72/1

értéke: 619 000 000 Ft

3. Az 1. számú mellékletben felsorolt megyei irodaházak osztatlan közös tulajdonából 40% tulajdoni illetőség.

4. A 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok kizárólagos tulajdona.

II.

E vagyoncsoporthoz a következő ingatlanok kerülnek:

1. Budapest II., Tárogató u. 2-4., Irodaház és szálloda

tulajdoni lap sz.: 312

helyrajzi sz.: 11006/3

értéke: 487 000 000 Ft

2. Budapest VII., Gorkij fasor 39.

tulajdoni lap sz.: 687

helyrajzi sz.: 33486 Budapest VII., Gorkij fasor 43.

tulajdoni lap sz.: 686

helyrajzi sz.: 33485/2

ingatlanok cseréjével a felosztandó szakszervezeti közös vagyonba került:

Budapest VII., Városligeti fasor 45. alatti Irodaház

értéke: 356 000 000 Ft

3. Az 1. számú mellékletben felsorolt megyei irodaházak osztatlan közös tulajdonából 35% tulajdoni illetőség.

4. A 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanok 10 000 000 Ft értékkel csökkentett osztatlan közös tulajdonából 50% tulajdoni illetőség.

III.

E vagyoncsoporthoz a következő ingatlanok kerülnek:

1. Budapest VI., Benczúr u. 35., Szálloda, mint felépítmény

tulajdoni lap sz.: 1461

helyrajzi sz.: 29700/3

értéke: 480 000 000 Ft

2. Budapest VI., Bajza u. 17., Irodaház

tulajdoni lap sz.: 1473

helyrajzi sz..: 29712

értéke: 40 000 000 Ft

3. Salgótarján, Tó strand, Oktatási Intézet

tulajdoni lap sz.: 11410

helyrajzi sz.: 5450/5

értéke: 48 000 000 Ft

4. Az 1. számú mellékletben felsorolt megyei irodaházak osztatlan közös tulajdonából 20% tulajdoni illetőség.

5. A 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanok 10 000 000 Ft értékkel csökkentett osztatlan közös tulajdonából 50% tulajdoni illetőség.

IV.

E vagyoncsoporthoz a következő ingatlanok és értékek kerülnek:

1. Budapest III., Nánási út 69.

tulajdoni lap sz.: 6971

helyrajzi sz.: 23747/1

értéke: 8 000 000 Ft

2. Boglárlelle, Rozmaring u., Üdülő

tulajdoni lap sz.: 6729

helyrajzi sz.: 5178/5

értéke: 34 000 000 Ft

3. Az 1. számú mellékletben felsorolt megyei irodaházak osztatlan közös tulajdonából 5% tulajdoni illetőség.

4. A 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanok osztatlan közös tulajdonából 10 000 000 Ft értékű tulajdoni illetőség, valamint a IV/6. pontban felsorolt három ingatlan kizárólagos tulajdona.

5. 25 000 000 Ft, azaz huszonötmillió forint készpénz.

6. A Szövetségen Kívüli Szakszervezeteket érintően az országos szakszervezeti szövetségek 1992. december 10-én kelt jegyzőkönyvben a következőket vállalták:

- felajánlották a megyei székházak olyan tulajdoni arányát, amely székházanként átlagosan 25-30 m2 elhelyezési lehetőséget biztosít,

- a IV/1. szám alatt jelzett ingatlan tulajdonát a Szövetségen Kívüli Szakszervezeteknek juttatták,

- a következő ingatlanok tulajdonát a Szövetségen Kívüli Szakszervezeteknek adták:

Verőcemaros, Hársfa u. 35.

tulajdoni lap sz.: 3455

helyrajzi sz.: 3716

értéke: 1 041 000 Ft

Verőcemaros, Szerpentin u. 13.

tulajdoni lap sz.: 3166

helyrajzi sz.: 3410

értéke: 1 294 800 Ft

Verőcemaros, Hóvirág u. 14.

tulajdoni lap sz.: 3152

helyrajzi sz.: 3396

értéke: 1 483 200 Ft

- e vagyoni körön belül felajánlottak a Szövetségen Kívüli Szakszervezeteknek 20 000 000 Ft készpénzt,

- felajánlották egy legalább 10 irodahelyiségből álló, önálló épületben vagy épületrészben történő budapesti elhelyezését. E vállalt kötelezettség teljesítéséig az FDSZ és a MOSZ vállalta, hogy a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek elhelyezését két irodahelyiségben, 1993. január 1-jétől maximum hat hónapig, saját használatukban lévő ingatlanban biztosítja,

- felajánlottak a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek részére a működésükhöz szükséges induló eszközöket.

A Szövetségen Kívüli Szakszervezetek az e pontban foglaltakat elfogadták.

Tekintettel arra, hogy e vagyonmegállapodást a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség nem fogadta el, ezen vagyoncsoportba tartozó egyéb vagyontárgyak végleges megosztása az e vagyoncsoportban érintett szakszervezetek későbbi megállapodása alapján történik.

A megállapodásban részes szakszervezeti szövetségek közös szakszervezeti érdekből fakadóan azt határozták el, hogy a Népszava napilapot a jövőben közös tulajdonukban lévő társaság adja ki. A kialakítandó tulajdoni arányokra vonatkozóan a szakszervezeti szövetségek külön tárgyalásokat folytatnak.

Az MSZOSZ a Népszava Lap- és Könyvkiadó Vállalat csődeljárása során a többi hitelezővel azonos elbírálás alá esik, így minimálisan érvényesítheti nettó 120 000 000 Ft-os követelését.

Záradék

E megállapodás alapján átadásra kerülő ingatlanok a rendeltetésszerű használatukhoz kapcsolódóan leltárba vett ingóságokkal együtt kerülnek tulajdonba.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó szakszervezeti szövetségek megállapodása irányadó a vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyak tulajdonának egymás közötti megosztása tekintetében.

Az állami tulajdonú és ingyenes szakszervezeti használatban lévő ingatlanok használatán a szakszervezeti szövetségek e megállapodás részét képező mellékletekre vonatkozó arányok szerint osztozkodnak.

E megállapodás végrehajtása az 1991. évi XXVIII. törvény megállapodás alapján történő módosítása és az ennek megfelelő VIKSZ határozatok alapján történik.

E megállapodásban és mellékleteiben felsorolt vagyontárgyak képezik e vagyonmegosztás alapját. Amennyiben az MSZOSZ vagyonelszámolásában, illetve a Nemzeti Üdülési Alapítvány alapító okiratának mellékletében nem szereplő ingatlanokon kívül újabb ingatlanok válnak ismertté, azok tulajdonán I. vagyoncsoport 10%, II. vagyoncsoport 40%, III. vagyoncsoport 40%, IV. vagyoncsoport 10% erejéig osztozik.

Az aláíró felek kijelentik, hogy az e megállapodás által nem érintett kérdések rendezésében az 1992. szeptember 10-i megállapodásuk - az állami tulajdonú, és a szakszervezetek ingyenes használatában lévő ingatlanok tulajdonának visszaszerzésére irányuló elhatározásuk kivételével - az irányadó.

E vagyonmegosztásra irányuló megállapodás végrehajtását gátló, egyik félnek sem felróható okból bekövetkező, illetve vis maiorból eredő vagyonrészcsökkenésért a megállapodó felek közösen, az előbbiekben rögzített arányok szerint felelősséget vállalnak. Amennyiben az 1992. szeptember 10-i megállapodásuk 2/a) vagyoncsoportjába tartozó valamely ingatlan tulajdonjoga a megjelölt szövetség részére az 1991. évi XXVIII. törvény módosítását követő 90 napon belül nem lenne biztosítható vagy rendezése biztonságosan megítélhető, abban a vagyoncsoportban a vagyontárgyakat az ott rögzített eredeti felosztás arányai szerint és újraértékelés mellett, egymás között újólag megosztják.

A megállapodásban részes felek kijelentik, hogy a végrehajtásban együttműködnek, a szükséges nyilatkozatokat megteszik. E megállapodás végrehajtását a VIKSZ IT keretében végzik el.

Főcze Lajos s. k.,

Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja

Dr. Vígh László s. k.,

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Horn Gábor s. k.,

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Dr. Nagy Sándor s. k.,

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

Gali Dénes Zsolt s. k.,

Palkovics Imre s. k.,

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Dr. Szabó Endre s. k.,

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Lántzky László s. k.,

Szövetségen Kívüli Szakszervezetek

1. számú melléklet

Az országos szakszervezeti szövetségek közös tulajdonába kerülő székházak

2. számú melléklet

3. számú melléklet