1991. évi XXVIII. törvény
a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről[1]
Az elmúlt társadalmi rendszerben hozott döntések következtében tisztázatlanná váltak a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek vagyoni viszonyai. A jogilag rendezetlen helyzet veszélyezteti e szervek működőképességét és gátolja a szervezkedési szabadság alkotmányos jogának érvényesülését. A helyzet megoldása érdekében az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
1. §[2] E törvény hatálya kiterjed az egyesülési jogról szóló törvény alapján nyilvántartásba vett valamennyi munkavállalói érdekképviseleti szervezetre (a továbbiakban: szakszervezet).
2. § (1) A szakszervezetek kötelesek a vagyonukkal elszámolni.
(2) Az elszámolási kötelezettség az alábbi vagyontárgyakra terjed ki:
a) ingatlanok;
b) állóeszközök, amelyeknek nyilvántartott értéke a törvény hatálybalépésének időpontjában a 200 000 forintot meghaladta;
c) védett műalkotások;
d) a szakszervezet által alapított vállalat, vagy a szakszervezet részvételével működő gazdasági társaságban a szakszervezeteket megillető tagsági, illetve tulajdonosi részesedés;
e) értékpapírok;
f)[3] pénzforgalmi számlán és egyéb módon kezelt pénzeszközök;
g) alapítványba bevitt vagyon.
3. § Az elszámolási kötelezettség az 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésének napján fennálló vagyoni helyzetre terjed ki a törvény 1. számú mellékletében meghatározott módon.
4. § Az elszámolások teljességéért és valódiságáért az elszámoló felelős, a törvény 2. számú melléklete szerinti "Teljességi nyilatkozat" alapján.
5. § (1) Az elszámolásokat az Állami Számvevőszéknek 1991. augusztus 31-ig kell benyújtani.
(2) Az Állami Számvevőszék az elszámolásokat ellenőrzi, hitelességükről nyilatkozik, ezek eredményéről 1991. november 30-ig az Országgyűlésnek beszámol és az elszámolásokat megküldi a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek (a továbbiakban: VIKSZ).
(3) A beszámolót az Állami Számvevőszék köteles valamennyi szakszervezetnek megküldeni.
(4)[4] A szakszervezeti szövetségek 1992. július 31-ig teljeskörűen kötelesek tájékoztatni az Állami Számvevőszéket a hozzájuk tartozó, elszámolásra kötelezett szakszervezetekről, illetve önálló jogi személyiségű szervezeti egységekről.
(5)[5] Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követően beérkezett elszámolásokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi és - a már beküldött elszámolásokra is figyelemmel - az 1. § hatálya alá tartozó szakszervezetek szerint a hitelességről az MSZOSZ elszámolása esetében 1993. február 15-ig, a többi szakszervezet esetében 1993. április 15-ig nyilatkozik.
(6)[6] Az Állami Számvevőszék az elszámolásokat - a nyilatkozatokat követően - megküldi a VIKSZ-nek és az elszámolások hitelességének eredményéről 1993. május 30-ig az Országgyűlésnek beszámol.
(7)[7] Az (1)-(5) bekezdésben foglalt határidőt követően beérkezett elszámolások esetében az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága a második üzemi-közalkalmazotti tanács választások időpontjáig áll fenn. Az Állami Számvevőszék a pótlólag beérkezett elszámolásokat - a hitelességükről történő nyilatkozat megtétele után - megküldi a VIKSZ-nek, és ezek eredményéről a második üzemi-közalkalmazotti tanács választások időpontját követő hatvan napon belül beszámol az Országgyűlésnek.
6. § (1)[8] A 2. § a) pontjában írt vagyontárgyakra az 1995-ben sorra kerülő üzemi tanács választásokig elidegenítési és terhelési, a 2. § d) pontjában írt vagyontárgyakra elidegenítési tilalom áll fenn. Kivételt képeznek ez alól a 7. § (2) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, egyéb esetekben e tilalomtól csak az e törvényben foglaltak szerint lehet eltérni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt korlátozás a 2. § a) és d) pontjaiban felsorolt vagyontárgyakra vonatkozó már megkötött szerződések tartalmát nem érinti.
7. §[9] (1)[10] Az elszámolás hatálya alá tartozó vagyon összességét a szakszervezetek között felosztandó vagyonnak kell tekinteni. Kivételt képeznek ez alól a VIKSZ határozata alapján társadalmi szervezet részére üzemeltetésre átadott közművelődési intézmények ingatlanai.
(2) Az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa tulajdonában lévő, a 2. § (2) bekezdésében felsorolt és a törvény hatálybalépésének időpontjában a szakszervezetek rendelkezése alatt álló, nem állami tulajdonú vagyontárgyak tulajdonának végleges megosztása az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek által 1992. december 15-én megkötött megállapodás alapján történik. A megállapodás végrehajtásáról a VIKSZ Igazgató Tanácsa gondoskodik úgy, hogy az ingatlanok birtokbavétele legkésőbb 1993. február 28-ig megtörténjék.
(3) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának (a továbbiakban: ágazati vagyon) megosztása, az adott ágazatban, szakmában működő szakszervezetek között az üzemi - és közalkalmazotti tanács választások (a továbbiakban: választások) ágazatonként - szakmánként összesített eredménye alapján történik az alábbiak szerint:
a) az 1993. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kell az ágazati vagyon használatát megosztani;
b) az 1995. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kerül sor az ágazati vagyon tulajdonjogának, a használati joggal együtt történő végleges megosztására.
(4) Az előző bekezdésben szabályozott választások eredményének közzétételétől számított 15 napon belül az érintett szakszervezetek - a választási eredmények alapján - kötelesek a vagyonmegosztási tárgyalásokat megkezdeni és további 60 napon belül megállapodás létrehozását megkísérelni, amelyet a VIKSZ Igazgató Tanácsa ellenjegyez. E határidő eredménytelen eltelte esetén a VIKSZ Igazgató Tanácsának 30 napon belül - a választási eredmények alapján - meghozott döntése pótolja a megállapodást. E döntés ellen az érintett szakszervezetek 30 napon belül bírósághoz fordulhatnak.
(5) Az adott ágazati vagyon tulajdonosa a vagyon egyharmadát meghaladó részét az első választásokat követően csak a VIKSZ hozzájárulásával idegenítheti el, vagy terhelheti meg. A VIKSZ a hozzájárulást a vagyon egyharmadáig nem tagadhatja meg, az egyharmadát meghaladó része tekintetében pedig mérlegelheti hozzájárulását.
(6) A végleges vagyonmegosztásig az ágazati vagyon felét meghaladó elidegenítés vagy terhelés csak rendkívül indokolt esetben a VIKSZ - ügyrendjében erre vonatkozóan kidolgozott eljárásban hozott - felmentése alapján lehetséges.
(7) Az ágazati vagyon egy részének elidegenítése vagy megterhelése esetében az ellenértéket a tulajdonos a használati jogot szerzett szakszervezetekkel - amennyiben azok erre igényüket a tudomást szerzéstől számított 30 napon belül bejelentik - használati joguk arányában megosztja.
(8) Az ágazati vagyon egy részén használati jogot szerzett szakszervezet a használatába került vagyonrész legfeljebb egyharmadát jogosult megterhelni. Ezt a VIKSZ-nek és a tulajdonosnak be kell jelenteni.
(9) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók körében szerveződő szakszervezetek választások nélkül kötnek megállapodást 1993. május 30-ig ágazati vagyonuk használatáról, majd 1995-ben tulajdonjogának végleges megosztásáról. E megállapodásokkal érintett vagyontárgyakra az (5)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
8. §[11] A VIKSZ a szakszervezeti közös vagyon megosztásának időtartamára, a munkavállalók szervezkedéséhez és szervezeteik működési esélyegyenlőségéhez szükséges anyagi feltételek biztosítására, a szakszervezeti közös vagyon védelmére létrehozott szervezet, amely jogosult rendelkezni
a) a 7. § (2) bekezdése szerinti megállapodás és
b) a szakszervezeteket a volt SZOT jogán megillető ingyenes ingatlan használatra vonatkozó szakszervezeti megállapodások végrehajtásáról.
9. § (1)[12] A VIKSZ tevékenységét az Igazgató Tanács irányítja. A VIKSZ Igazgató Tanácsának tagjai a szakszervezetek közötti választás eredményének kihirdetéséig az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalát alkotó országos szakszervezeti szövetségek egy-egy képviselője, továbbá az ezen szövetséghez nem tartozó szakszervezetek (a továbbiakban: szövetségen kívüli szakszervezetek) közös képviselője.
(2)[13] Azon szövetségen kívüli szakszervezetek, melyek a VIKSZ Igazgató Tanácsában képviseltetni kívánják magukat, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül:
a) a VIKSZ Igazgató Tanácsa által összehívott közgyűlésen maguk közül megválasztják közös képviselőjüket, vagy
b) írásban megbízzák az Igazgató Tanácsban az (1) bekezdés szerint résztvevő valamelyik szövetséget képviseletükkel.
(3)[14] Az Igazgató Tanács ülése akkor határozatképes, ha a szabályszerűen meghívott tagok legalább kétharmada, határozatképtelenség miatt - legalább egy nappal későbbre azonos napirenddel - ismételten összehívott ülés esetén legalább fele jelen van. Az Igazgató Tanács határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmados többségének támogató szavazata szükséges.
(4)[15] Az (1)-(2) bekezdés alapján kiegészült Igazgató Tanács megalakulásától számított 30 napon belül felülvizsgálja ügyrendjét.
(5)[16] Az Igazgató Tanács mellett titkárság működik, amely a törvénnyel érintett szakszervezetek vagyonkezelő szervezeteit hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja, külön térítés biztosítása nélkül.
(6)[17] A VIKSZ jogi személy. Székhelye: Budapest. Képviselője az Igazgató Tanács mindenkori soros elnöke.
10. §[18] (1) Az elszámolást követően bármely okból ismertté váló szakszervezeti tulajdonú ingatlanok használatának, majd tulajdonjogának végleges megosztására a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának megosztásakor a vagyon mai vagyonbevallására kötelezett tulajdonosai szerveződési területeihez tartozó vállalatoknál, intézményeknél megtartott üzemi-közalkalmazotti tanács választások első fordulójában a szakszervezetek jelöltjeire leadott szavazatokat kell összesíteni.
(3)[19]
(4)[20]
11. § (1) A törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)[21]
1. számú melléklet a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvényhez
2.1. A szakszervezet ingatlanára vonatkozó adatok:
2.1.1. Az 1991. január 1-jei állapot szerint.
2.1.2. A szakszervet ingatlanállományának változásai a törvény hatálybalépésekor a 2.1.1. alatti helyzethez képest.
INGATLANÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSE
2.1.3 A szakszervezet ingatlanállományának változásai a törvény hatálybalépésekor a 2.1.1. alatti helyzethez képest.
INGATLANÁLLOMÁNY CSÖKKENÉSE
2.2. A szakszervezet állóeszközeire és a védett műalkotásokra vonatkozó adatok.
2.2.1. 1991. január 1-jei állapot szerint.
2.2.2. A törvény hatálybalépésekor a 2.2.1. alattihoz képest.
ÁLLOMÁNYNÖVEKEDÉS
2.3. A szakszervezet részvételével működő gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] adatai.
2.3.1. 1991. január 1-jei állapot szerint.
2.3.2. A törvény hatálybalépésekor a 2.3.1.-hez képest.
VAGYONSZERZÉS
VAGYONCSÖKKENÉS
2.4.1. A szakszervezet egyéb vagyoni tárgyaira vonatkozó adatok
2.4.1.1. ÉRTÉKPAPÍR ÁLLOMÁNY
2.4.1.2. PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA
2.5. Alapítványba bevitt vagyon.
2. számú melléklet a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvényhez
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. július 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. július 17.
[2] Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 191. §-a. Hatályos 2011.12.22.
[3] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.11.01.
[4] Beiktatta az 1992. évi XLVII. törvény 1. § -a. Hatályos 1992.07.01.
[5] Beiktatta az 1993. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[6] Beiktatta az 1993. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[7] Beiktatta az 1993. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[8] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 2. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[9] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[10] Módosította az 1999. évi CVII. törvény 13. §-a. Hatályos 1999.12.19.
[11] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[12] Módosította az 1999. évi CXXII. törvény 59. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.
[13] Beiktatta az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.
[14] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 5. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[15] Megállapította és számozását módosította az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.
[16] Számozását módosította az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.
[17] Számozását módosította az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.
[18] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1993.03.15.
[19] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XIII. törvény 3. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1998.03.21.
[20] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XIII. törvény 3. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1998.03.21.
[21] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 77. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.