1991. évi XXVIII. törvény

a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről[1]

Az elmúlt társadalmi rendszerben hozott döntések következtében tisztázatlanná váltak a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek vagyoni viszonyai. A jogilag rendezetlen helyzet veszélyezteti e szervek működőképességét és gátolja a szervezkedési szabadság alkotmányos jogának érvényesülését. A helyzet megoldása érdekében az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:

1. §[2] E törvény hatálya kiterjed az egyesülési jogról szóló törvény alapján nyilvántartásba vett valamennyi munkavállalói érdekképviseleti szervezetre (a továbbiakban: szakszervezet).

2. § (1) A szakszervezetek kötelesek a vagyonukkal elszámolni.

(2) Az elszámolási kötelezettség az alábbi vagyontárgyakra terjed ki:

a) ingatlanok;

b) állóeszközök, amelyeknek nyilvántartott értéke a törvény hatálybalépésének időpontjában a 200 000 forintot meghaladta;

c) védett műalkotások;

d) a szakszervezet által alapított vállalat, vagy a szakszervezet részvételével működő gazdasági társaságban a szakszervezeteket megillető tagsági, illetve tulajdonosi részesedés;

e) értékpapírok;

f)[3] pénzforgalmi számlán és egyéb módon kezelt pénzeszközök;

g) alapítványba bevitt vagyon.

3. § Az elszámolási kötelezettség az 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésének napján fennálló vagyoni helyzetre terjed ki a törvény 1. számú mellékletében meghatározott módon.

4. § Az elszámolások teljességéért és valódiságáért az elszámoló felelős, a törvény 2. számú melléklete szerinti "Teljességi nyilatkozat" alapján.

5. § (1) Az elszámolásokat az Állami Számvevőszéknek 1991. augusztus 31-ig kell benyújtani.

(2) Az Állami Számvevőszék az elszámolásokat ellenőrzi, hitelességükről nyilatkozik, ezek eredményéről 1991. november 30-ig az Országgyűlésnek beszámol és az elszámolásokat megküldi a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek (a továbbiakban: VIKSZ).

(3) A beszámolót az Állami Számvevőszék köteles valamennyi szakszervezetnek megküldeni.

(4)[4] A szakszervezeti szövetségek 1992. július 31-ig teljeskörűen kötelesek tájékoztatni az Állami Számvevőszéket a hozzájuk tartozó, elszámolásra kötelezett szakszervezetekről, illetve önálló jogi személyiségű szervezeti egységekről.

(5)[5] Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követően beérkezett elszámolásokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi és - a már beküldött elszámolásokra is figyelemmel - az 1. § hatálya alá tartozó szakszervezetek szerint a hitelességről az MSZOSZ elszámolása esetében 1993. február 15-ig, a többi szakszervezet esetében 1993. április 15-ig nyilatkozik.

(6)[6] Az Állami Számvevőszék az elszámolásokat - a nyilatkozatokat követően - megküldi a VIKSZ-nek és az elszámolások hitelességének eredményéről 1993. május 30-ig az Országgyűlésnek beszámol.

(7)[7] Az (1)-(5) bekezdésben foglalt határidőt követően beérkezett elszámolások esetében az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága a második üzemi-közalkalmazotti tanács választások időpontjáig áll fenn. Az Állami Számvevőszék a pótlólag beérkezett elszámolásokat - a hitelességükről történő nyilatkozat megtétele után - megküldi a VIKSZ-nek, és ezek eredményéről a második üzemi-közalkalmazotti tanács választások időpontját követő hatvan napon belül beszámol az Országgyűlésnek.

6. § (1)[8] A 2. § a) pontjában írt vagyontárgyakra az 1995-ben sorra kerülő üzemi tanács választásokig elidegenítési és terhelési, a 2. § d) pontjában írt vagyontárgyakra elidegenítési tilalom áll fenn. Kivételt képeznek ez alól a 7. § (2) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, egyéb esetekben e tilalomtól csak az e törvényben foglaltak szerint lehet eltérni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt korlátozás a 2. § a) és d) pontjaiban felsorolt vagyontárgyakra vonatkozó már megkötött szerződések tartalmát nem érinti.

7. §[9] (1)[10] Az elszámolás hatálya alá tartozó vagyon összességét a szakszervezetek között felosztandó vagyonnak kell tekinteni. Kivételt képeznek ez alól a VIKSZ határozata alapján társadalmi szervezet részére üzemeltetésre átadott közművelődési intézmények ingatlanai.

(2) Az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa tulajdonában lévő, a 2. § (2) bekezdésében felsorolt és a törvény hatálybalépésének időpontjában a szakszervezetek rendelkezése alatt álló, nem állami tulajdonú vagyontárgyak tulajdonának végleges megosztása az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációja, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek által 1992. december 15-én megkötött megállapodás alapján történik. A megállapodás végrehajtásáról a VIKSZ Igazgató Tanácsa gondoskodik úgy, hogy az ingatlanok birtokbavétele legkésőbb 1993. február 28-ig megtörténjék.

(3) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának (a továbbiakban: ágazati vagyon) megosztása, az adott ágazatban, szakmában működő szakszervezetek között az üzemi - és közalkalmazotti tanács választások (a továbbiakban: választások) ágazatonként - szakmánként összesített eredménye alapján történik az alábbiak szerint:

a) az 1993. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kell az ágazati vagyon használatát megosztani;

b) az 1995. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kerül sor az ágazati vagyon tulajdonjogának, a használati joggal együtt történő végleges megosztására.

(4) Az előző bekezdésben szabályozott választások eredményének közzétételétől számított 15 napon belül az érintett szakszervezetek - a választási eredmények alapján - kötelesek a vagyonmegosztási tárgyalásokat megkezdeni és további 60 napon belül megállapodás létrehozását megkísérelni, amelyet a VIKSZ Igazgató Tanácsa ellenjegyez. E határidő eredménytelen eltelte esetén a VIKSZ Igazgató Tanácsának 30 napon belül - a választási eredmények alapján - meghozott döntése pótolja a megállapodást. E döntés ellen az érintett szakszervezetek 30 napon belül bírósághoz fordulhatnak.

(5) Az adott ágazati vagyon tulajdonosa a vagyon egyharmadát meghaladó részét az első választásokat követően csak a VIKSZ hozzájárulásával idegenítheti el, vagy terhelheti meg. A VIKSZ a hozzájárulást a vagyon egyharmadáig nem tagadhatja meg, az egyharmadát meghaladó része tekintetében pedig mérlegelheti hozzájárulását.

(6) A végleges vagyonmegosztásig az ágazati vagyon felét meghaladó elidegenítés vagy terhelés csak rendkívül indokolt esetben a VIKSZ - ügyrendjében erre vonatkozóan kidolgozott eljárásban hozott - felmentése alapján lehetséges.

(7) Az ágazati vagyon egy részének elidegenítése vagy megterhelése esetében az ellenértéket a tulajdonos a használati jogot szerzett szakszervezetekkel - amennyiben azok erre igényüket a tudomást szerzéstől számított 30 napon belül bejelentik - használati joguk arányában megosztja.

(8) Az ágazati vagyon egy részén használati jogot szerzett szakszervezet a használatába került vagyonrész legfeljebb egyharmadát jogosult megterhelni. Ezt a VIKSZ-nek és a tulajdonosnak be kell jelenteni.

(9) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók körében szerveződő szakszervezetek választások nélkül kötnek megállapodást 1993. május 30-ig ágazati vagyonuk használatáról, majd 1995-ben tulajdonjogának végleges megosztásáról. E megállapodásokkal érintett vagyontárgyakra az (5)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

8. §[11] A VIKSZ a szakszervezeti közös vagyon megosztásának időtartamára, a munkavállalók szervezkedéséhez és szervezeteik működési esélyegyenlőségéhez szükséges anyagi feltételek biztosítására, a szakszervezeti közös vagyon védelmére létrehozott szervezet, amely jogosult rendelkezni

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti megállapodás és

b) a szakszervezeteket a volt SZOT jogán megillető ingyenes ingatlan használatra vonatkozó szakszervezeti megállapodások végrehajtásáról.

9. § (1)[12] A VIKSZ tevékenységét az Igazgató Tanács irányítja. A VIKSZ Igazgató Tanácsának tagjai a szakszervezetek közötti választás eredményének kihirdetéséig az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalát alkotó országos szakszervezeti szövetségek egy-egy képviselője, továbbá az ezen szövetséghez nem tartozó szakszervezetek (a továbbiakban: szövetségen kívüli szakszervezetek) közös képviselője.

(2)[13] Azon szövetségen kívüli szakszervezetek, melyek a VIKSZ Igazgató Tanácsában képviseltetni kívánják magukat, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül:

a) a VIKSZ Igazgató Tanácsa által összehívott közgyűlésen maguk közül megválasztják közös képviselőjüket, vagy

b) írásban megbízzák az Igazgató Tanácsban az (1) bekezdés szerint résztvevő valamelyik szövetséget képviseletükkel.

(3)[14] Az Igazgató Tanács ülése akkor határozatképes, ha a szabályszerűen meghívott tagok legalább kétharmada, határozatképtelenség miatt - legalább egy nappal későbbre azonos napirenddel - ismételten összehívott ülés esetén legalább fele jelen van. Az Igazgató Tanács határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmados többségének támogató szavazata szükséges.

(4)[15] Az (1)-(2) bekezdés alapján kiegészült Igazgató Tanács megalakulásától számított 30 napon belül felülvizsgálja ügyrendjét.

(5)[16] Az Igazgató Tanács mellett titkárság működik, amely a törvénnyel érintett szakszervezetek vagyonkezelő szervezeteit hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja, külön térítés biztosítása nélkül.

(6)[17] A VIKSZ jogi személy. Székhelye: Budapest. Képviselője az Igazgató Tanács mindenkori soros elnöke.

10. §[18] (1) Az elszámolást követően bármely okból ismertté váló szakszervezeti tulajdonú ingatlanok használatának, majd tulajdonjogának végleges megosztására a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának megosztásakor a vagyon mai vagyonbevallására kötelezett tulajdonosai szerveződési területeihez tartozó vállalatoknál, intézményeknél megtartott üzemi-közalkalmazotti tanács választások első fordulójában a szakszervezetek jelöltjeire leadott szavazatokat kell összesíteni.

(3)[19]

(4)[20]

11. § (1) A törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[21]

1. számú melléklet a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvényhez

2.1. A szakszervezet ingatlanára vonatkozó adatok:

2.1.1. Az 1991. január 1-jei állapot szerint.

2.1.2. A szakszervet ingatlanállományának változásai a törvény hatálybalépésekor a 2.1.1. alatti helyzethez képest.

INGATLANÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSE

2.1.3 A szakszervezet ingatlanállományának változásai a törvény hatálybalépésekor a 2.1.1. alatti helyzethez képest.

INGATLANÁLLOMÁNY CSÖKKENÉSE

2.2. A szakszervezet állóeszközeire és a védett műalkotásokra vonatkozó adatok.

2.2.1. 1991. január 1-jei állapot szerint.

2.2.2. A törvény hatálybalépésekor a 2.2.1. alattihoz képest.

ÁLLOMÁNYNÖVEKEDÉS

2.3. A szakszervezet részvételével működő gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] adatai.

2.3.1. 1991. január 1-jei állapot szerint.

2.3.2. A törvény hatálybalépésekor a 2.3.1.-hez képest.

VAGYONSZERZÉS

VAGYONCSÖKKENÉS

2.4.1. A szakszervezet egyéb vagyoni tárgyaira vonatkozó adatok

2.4.1.1. ÉRTÉKPAPÍR ÁLLOMÁNY

2.4.1.2. PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA

2.5. Alapítványba bevitt vagyon.

2. számú melléklet a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvényhez

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. július 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. július 17.

[2] Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 191. §-a. Hatályos 2011.12.22.

[3] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 72. §-a. Hatályos 2009.11.01.

[4] Beiktatta az 1992. évi XLVII. törvény 1. § -a. Hatályos 1992.07.01.

[5] Beiktatta az 1993. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[6] Beiktatta az 1993. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[7] Beiktatta az 1993. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[8] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 2. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[9] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[10] Módosította az 1999. évi CVII. törvény 13. §-a. Hatályos 1999.12.19.

[11] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[12] Módosította az 1999. évi CXXII. törvény 59. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[13] Beiktatta az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.

[14] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 5. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[15] Megállapította és számozását módosította az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.

[16] Számozását módosította az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.

[17] Számozását módosította az 1992. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.07.01.

[18] Megállapította az 1993. évi XIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1993.03.15.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XIII. törvény 3. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1998.03.21.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XIII. törvény 3. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1998.03.21.

[21] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 77. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

Tartalomjegyzék