158/1993. (XI. 11.) Korm. rendelet

a távközlő hálózatok összekapcsolásáról, együttműködésének engedélyezéséről, valamint a hálózati szerződésekről

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, továbbá 19. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a távközlési szolgáltatókra, a különcélú távközlő hálózatok üzemeltetőire, illetőleg a velük hálózati szerződést, együttműködést vagy rendkívüli összekötést létesítő jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre.[1][2]

(2) A hálózati szerződés és az együttműködés műszaki feltételeit külön jogszabályok (alapvető műszaki tervek) és szabványok határozzák meg.

A közcélú távközlő hálózat összekapcsolása más távközlő hálózattal

2. §

(1) A közcélú távközlő hálózatot más távközlési szolgáltató által igénybe vett távközlő hálózattal kizárólag hálózati szerződés alapján lehet összekapcsolni.

(2) A Tt. 7. §-ának (2) bekezdése és 16. §-a alapján tilos a hálózati szerződés megkötése, ha az ajánlattevő nem rendelkezik koncessziós szerződéssel vagy távközlési szolgáltatási engedéllyel.[3][4]

A különcélú távközlő hálózat összekapcsolása közcélú távközlő hálózattal

3. §

(1)[5] A különcélú távközlő hálózatot közcélú távközlő hálózattal összekapcsolni a Budapesti Hírközlési Felügyelet által kiadott összekapcsolási engedély" alapján szabad.[6]

(2) Összekapcsolási engedély abban az esetben adható, ha

a) a különcélú hálózatból a közcélú hálózatba irányuló hívás a legrövidebb úton (a legközelebbi csomóponton) ér a közcélú hálózatba;[7]

b) a közcélú hálózatból a különcélú hálózatba irányuló hívás az utóbbiból a közcélú hálózatba nem irányítható vissza;

c) a közcélú hálózatból a különcélú hálózatba irányuló hívás ez utóbbiból más hálózatba tovább nem irányítható;

d) a különcélú hálózat üzemeltetője a közcélú hálózat egyes elemeit nem harmadik fél részére nyújtandó szolgáltatás céljából veszi igénybe; és

e) az engedélyt kérő felelősségvállaló nyilatkozatban igazolja, hogy műszaki és gazdasági intézkedésekkel, valamint a közcélú szolgáltatóval kötött megállapodással biztosítja az összekapcsolás jogszerű használatát.

A különcélú távközlő hálózat összekapcsolása különcélú távközlő hálózattal

4. §

(1)[8] A különcélú hálózatot más különcélú hálózattal (ideértve a külföldi külön célú hálózatot is) összekapcsolni (azzal együttműködni) a Budapesti Hírközlési Felügyelet által kiadott összekapcsolási engedély alapján szabad.

(2) Összekapcsolási engedély abban az esetben adható, ha az üzemeltetők hálózataikat

a) közlekedési-forgalomirányítási, vízkárelhárítási, vízminőségvédelmi, környezetvédelmi-kárelhárítási, energiagazdálkodási, kutatási, oktatási és közigazgatási együttműködésre, vagy - a külföldi különcélú hálózattal történő összekapcsolást kizárva - állandó jellegű közös technológiájú, illetőleg - a távközlési szolgáltatásokat kivéve -szolgáltatói együttműködésre kívánják használni;

b) ha az egyik üzemeltető részvénytársaságnak legalább jelentős részesedése (1988. évi VI. tv. 321-330. §-ai) van a másik üzemeltető részvénytársaságban. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha az üzemeltetők más társasági formában működnek; és

c) az engedélyt kérő felelősségvállaló nyilatkozatban igazolja, hogy műszaki és gazdasági intézkedésekkel, valamint a közcélú szolgáltatóval kötött megállapodással biztosítja az összekapcsolás jogszerű használatát.

(3) A különcélú távközlő hálózat zártcélú távközlő hálózattal való összekapcsolásához az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a zártcélú hálózat üzemeltetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

A rendkívüli összekötés

5. §

(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, ipari katasztrófa, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg ezek következményeinek elhárítása céljából különcélú távközlő hálózat közcélú távbeszélő hálózattal összeköthető (rendkívüli összekötés). A rendkívüli összekötés nem minősül összekapcsolásnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendkívüli összekötésre tekintettel a hálózati szolgáltatóknak és az üzemeltetőknek a Tt. 21. §-a (4) bekezdésében foglalt egyeztetéseket is el kell végezniük, figyelembe véve, hogy a rendkívüli összekötés ne veszélyeztesse a különcélú hálózat rendeltetésszerű működésének fenntartását.

A hálózati szerződés

6. §

(1) A közcélú helyi távbeszélő szolgáltatás nyújtására irányuló hálózati szerződést az ajánlattételtől számított három hónapon belül, más hálózati szerződéseket az ajánlattételtől számított hat hónapon belül kell a feleknek megkötniük. A ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő részére kiadott, a hálózat létesítésére vonatkozó engedélyt, vagy annak jogszerű használatát igazoló szerződést.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell mindazokat a műszaki és forgalmi adatokat, illetőleg feltételeket, amelyek a hálózati szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez szükségesek.

(3) A hálózati szolgáltató tizenöt napon belül kérheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott ajánlat kiegészítését.

(4) Ha a felek az ajánlat megfelelősége tekintetében annak beérkezésétől számított harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az ajánlattevő a műszaki adatok és feltételek megfelelősége tekintetében az illetékes területi hírközlési felügyelet nyilatkozatát kérheti.

(5) Az (1) bekezdésben említett határidő a (2)-(4) bekezdések szerint megfelelő ajánlat kézhezvételétől kezdődik.

(6) A hálózati szerződésben meg kell jelölni, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kijelölt csomópontok melyikén valósul meg az összekapcsolás (teljesítés helye), és az mely időpontban jön létre (teljesítési határidő).

7. §

(1) Ha a felek a hálózati szerződésben másként nem állapodnak meg, a szerződés teljesítéséhez szükséges forgalmi adatok és feltételek megfelelőségéért az ajánlattevőt terheli a felelősség.

(2) A teljesítési határidő helyi távbeszélő szolgáltatás nyújtása érdekében létrejövő hálózati szerződés esetében hat hónapnál, más hálózati szerződések esetében egy évnél későbbi időpontban nem határozható meg.

(3) Ha a teljesítési határidő megtartására a hálózati szolgáltató nem képes, és azt az illetékes területi hírközlési felügyelet igazolja, az ajánlattevő a hálózati szolgáltató szerződéskötési kötelezettségének teljesítésében közreműködhet (pl. pénzügyi vagy más eszközök átengedésével). Az ajánlattevő jogosult - ha a felek másként nem állapodnak meg - hozzájárulása értékének az adott távközlési szolgáltatás díjába történő beszámítására.

8. §

(1) Ha a hálózati szerződést a felek a 6. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem kötötték meg, az ajánlattevő kérelmére a területileg illetékes hírközlési felügyelet a jogszabályok keretei között határozattal állapítja meg a szolgáltatásra irányuló jogosultságot és kötelezettséget.[9]

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatot a területileg illetékes hírközlési felügyelet nyilvántartásba veszi.

(3) A hálózati szerződéseket a felek - a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül - kötelesek ellenőrzés és nyilvántartásbavétel céljából az illetékes területi hírközlési felügyeletnek megküldeni.

(4) A hálózati szerződéseket, illetőleg a szolgáltatásra irányuló jogosultságot és kötelezettséget megállapító határozatot bárki megtekintheti.

9. §

(1) A hálózati szolgáltató a hálózati szerződést - ha a felek másként nem állapodtak meg - három hónapos határidővel mondhatja fel, ha az igénybe vevő:

a) a Tt. 16-17. §-ban foglaltaknak nem tesz eleget;

b) a Tt. 18. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettségét megszegi;

c) a Tt. 19-20. §-aiban meghatározott hatósági engedélyek hiányában, vagy azoktól eltérően működik; vagy

d) díjfizetési kötelezettségét elmulasztja.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban jogsértő magatartások miatt a hálózati szolgáltató az illetékes területi hírközlési felügyeletnél hatósági eljárást kezdeményezhet.

(3) A hálózati szolgáltató a felmondást megelőzően - legalább 30 napos határidővel - írásban köteles felszólítani az igénybe vevőt a szerződésszegés megszüntetésére.

(4) Ha a felszólítás a díjfizetés tekintetében eredménytelen maradt, és az igénybe vevő előfizetői szerződés kötelezettje, a hálózati szolgáltató a miniszterhez fordulhat azért, hogy részére a hátralékos díjat a kötelezett helyett - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - megfizesse. A díjköveteléssel kapcsolatban - a felmondás kivételével - a miniszter gyakorolja a hálózati szolgáltatót megillető jogokat.

(5) A hálózati szolgáltatót díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg adósának - mint előfizetői szolgáltatónak - harmadik személyekkel kötött előfizetői szolgáltatások alapján keletkezett díjköveteléseire.

(6) A hálózati szolgáltató díjkövetelésének érvényesítésére azonnali beszedési megbízással is élhet, ha az igénybe vevő adós jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó.

10. §

(1) A hálózati szerződés alapján az igénybe vevő a hálózati szolgáltató (üzemben tartó) részére egyszeri, havi, illetőleg forgalomfüggő csatlakozási díjat fizet.

(2) Ha az igénybe vevő előfizetői szerződés kötelezettje (előfizetői szolgáltató) és a hálózati szerződést ennek teljesítése érdekében kötötte, az előfizetőtől beszedett díjak megosztására és az elszámolás módjára a forgalomfüggő csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a hálózati szolgáltató a legmagasabb díjtól eltérő alacsonyabb árat (díjkedvezményt) alkalmaz, ezt a körülményt (az alkalmazott árat és az áralkalmazási feltételeket) üzletszabályzatának függelékében fel kell tüntetnie.[10]

11. §

Ha a hálózati szerződés teljesítéséhez bérelt vonali szolgáltatás nyújtása is szükséges, az erre vonatkozó szerződés megkötésére és teljesítésére a rendelet 6-9. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.[11]

Hatálybalépés

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján érvényben lévő hálózati szerződéseket a felek kötelesek felülvizsgálni és azokat - 1994. július 1-je előtti teljesítési határidővel - e rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosítani.

(3) Ha a szerződések érvénytelen részei megfelelő műszaki feltételek hiányában - e rendelet rendelkezéseinek megfelelően - nem módosíthatók, úgy azok megállapítására a területileg illetékes hírközlési felügyelet jogosult.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter