26/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet

a közcélú távbeszélő-hálózat struktúratervéről

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg 35. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A közcélú távbeszélő-hálózat struktúratervéről szóló alapvető műszaki tervet e rendelet mellékleteként kihirdetem.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Schamschula György s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Melléklet a 26/1993. (IX. 9.) KHVM rendelethez

Bevezetés

A struktúraterv meghatározza a közcélú távbeszélő-hálózat funkcionális szerkezetét, azaz részhálózatokra tagolását, a részhálózatok feladatkörét és kapcsolatát, valamint az egyes részhálózatokban használatos kapcsolási funkciókat és azok kötelező egymáshoz rendelését. Kijelöli a primer körzeteket. A terv kitér a más hálózatokkal létesítendő csatlakozási pontokra, így azokra érvényes szabályozást is tartalmaz.

Az országos hálózat tagolása után a struktúraterv a központközi hálózatokat írja le, az előfizetői hálózatok felépítése nem tartozik a terv tárgykörébe.

Az itt meghatározott struktúra a digitális hálózat felépítését részletezi és kitér az analóg hálózat fokozatos és részenként való átalakításának lényeges fázisaira.[1]

A közcélú távbeszélő-hálózat (PSTN) olyan távközlőhálózat, amelynek szolgáltatásait alapvetően az állandó helyű előfizetői állomások és a nyilvános állomások használói vehetik igénybe. Az állomások közötti összeköttetések kapcsolóeszközök közreműködésével, az igények szerint épülnek fel. Elsődleges célja beszédkapcsolatok létesítése, de a beszédátvitel paramétereihez illesztett egyéb szolgáltatásokat is ellát. Feladata továbbá kapcsolat biztosítása más közcélú távközlőhálózatokkal.[2]

1. A hálózat tagolása

A közcélú távbeszélő-hálózat a szolgáltatás-hozzáférési pontok, az átviteli utak és az ezek összekapcsolását végző kapcsolóberendezések összessége.

A közcélú távbeszélő-hálózat belföldi része az országos (vagy belföldi) hálózat, amely a nemzetközi központ(ok)ban csatlakozik a nemzetközi hálózathoz.

Az országos hálózat primer körzeti hálózatokból és a helyközi tranzithálózatból áll:

A primer körzeti hálózat alapvető eleme a primer központ, mely a primer körzet helyi központjainak egymás közötti forgalmát, a primer körzet és más primer körzetek előfizetői közötti forgalmát, valamint az adott primer körzet nemzetközi forgalmát bonyolítja le.

A primer központot a körzet helyi hálózataival a körzeti áramkörök kötik össze.

A helyi hálózatok az adott település (esetleg településcsoport) helyi központjából, az ahhoz kapcsolódó kihelyezett előfizetői fokozat(ok)ból és az előfizetői hálózatból állnak.

Egyes nagyvárosokban a helyi hálózat több helyi központot is tartalmazhat, melyeket egymással helyi központközi áramkörök kapcsolnak össze. Budapesten a helyi központok egymás közötti forgalmának lebonyolítására a helyi hálózat még tandem központokai is tartalmaz, melyek ugyancsak helyi központközi áramkörökkel kapcsolódnak a helyi központokhoz.

Az előfizetői hálózat előfizetői hozzáférési pontokban végződik, ide kapcsolódnak az előfizetői végberendezések (távbeszélő-készülékek, távmásolók, alközpontok stb.), valamint egyes szolgáltatások és hálózatok (lásd 4.2. pont).

A primer körzetek egymás közötti forgalma, a belföldi helyközi forgalom, valamint a primer körzetek nemzetközi forgalma a helyközi tranzithálózaton halad keresztül, a távközlő gerinchálózat igénybevételével. A helyközi tranzithálózat részei: a primer központokat a szekunder központokkal, valamint az utóbbiakat szövevényesen egymással és sugarasan a nemzetközi központtal összekötő helyközi áramkörök, a szekunder központok és a nemzetközi központ(ok).

A leírt kötelező hierarchikus vázhálózati összeköttetéseken kívül az országos hálózatban ún. harántnyalábok is találhatók, melyekkel a Forgalomirányítási terv foglalkozik.

Az országos hálózat átfogó felépítését, a különböző hálózatrészek, központok és áramkörök kapcsolatát az 1. ábra szemlélteti. A hálózatelemek meghatározása az F1. függelékben található.

1. ábra

A közcélú távbeszélő-hálózat (PSTN) felépítése

Megjegyzések:

Annak ellenére, hogy a nemzetközi hálózat belföldi szakaszai közös átviteli rendszereken realizálhatók a helyközi tranzithálózat áramköreivel funkcionálisan a nemzetközi hálózat elkülönül a helyközitől. Ehhez hasonlóan a helyközi áramkörök egyes szakaszai a körzethálózati áramkörökkel közös átviteli rendszereken realizálhatók, a két hálózat funkcionálisan mégis különböző.

A nemzetközi hálózatnak vannak a magyar nemzetközi központot (központokat) nem érintő, a kapcsolt hálózati struktúrától független, állandó illetve tartós tranzit összeköttetései is.

A helyközi tranzithálózattól eltérő tartalmú a gerinchálózat, amely a központok nélküli, több szolgálat számára használható átviteli alaphálózatok jelenti a primer központok között, valamint azoktól a nemzetközi központig és a nemzetközi központtól az országhatárig.

Az 1. ábrán minden kapcsolási funkció külön szerepel, ami egyrészt az elvi összerendelést mutatja, másrészt megfelel az általános eseteknek, amikor a helyi központi, primer központi és szekunder központi funkciók különböző csomópontokban vannak.

A budapesti szekunder központ kettős funkcióját az ábra feltünteti: szekunder központja egy kijelölt területnek (Pest megye) és egyben primer központja a budapesti primer körzetnek.

A primer körzeti hálózatok a helyközi tranzithálózat hoz a primer központoknál található hálózati hozzáférés pontokban kapcsolódnak. Budapest esetében a hálózat hozzáférési pontokat a helyi központoknál a központköz áramkörök csatlakozási pontjai alkotják, a kihelyezett elő fizetői fokozatok felé menő áramkörök kivételével. A há-lózati hozzáférési pontok jele az ábrákon: |o].

A belföldi hálózat vidéki részében a kapcsolási funkciói többféleképpen kombinálhatók (2. ábra).

2. ábra

Kapcsolási funkciók kombinációs lehetőségei

Ha az egy csomópontban lévő primer központi és helyi központi funkciókat kombináltan valósítják meg, a hálózati hozzáférési pont az általános szabályoknak megfelelően a primer központ helyközi csatlakozásánál van [2. ábra, a) ].

Ha az adott csomópontban a szekunder központi és a primer központi funkciókat kombináltan valósítják meg, az adott primer körzet hálózati hozzáférési pontjai a primer központ körzeti áramköri csatlakozásainál vannak [2. ábra, b)].

Ha az adott csomópontban a szekunder központi, primer központi és helyi központi funkciókat kombináltan valósítják meg, hálózati hozzáférési pont nem jelölhető ki. Ebben az esetben, ha a helyközi tranzithálózat szolgáltatója és az adott primer körzet szolgáltatója nem ugyanaz, a kombinált szekunder-primer-helyi központot közösen kell üzemeltetni.

2. Primer körzetek

2.1. A primer körzetek meghatározása

Az ország területének primer körzetekre való felosztását a 3. ábra szemlélteti. A következő táblázat felsorolja a primer körzeteket, primer központjaikkal azonosítva.

Az ország településeinek primer körzetekbe sorolását az F2. függelék adja meg. 2.2. A primer körzeti hálózatok felépítése

A következőkben definiált körzethálózati struktúrák megadják a kapcsoló egységek közötti kötelező összekötéseket. Az ezekből felépülő hálózat a primer körzet hierarchikus vázhálózata. Bármely két kapcsolóegység között az alapvető forgalmi útvonal a hierarchikus vázhálózaton található. A körzethálózat helyi központjai alapvetően a primer központon keresztül kapcsolódnak egymáshoz és a közcélú hálózatnak az adott körzeten kívüli részeihez.

Egy adott körzethálózat helyi központjai között közvetlen, ún. haránt áramkörnyalábok is létesíthetők, a haránt nyaláb által összekötött két helyi központ egymás közötti forgalma számára. (Részletesen lásd Forgalomirányítási terv.)

3. ábra

Primer központok és körzeteik

227. Digitális körzethálózat

A digitális körzethálózat minden kapcsolóközpontja digitális, struktúráját a 4. ábra mutatja. A körzethálózatban alkalmazható kapcsolási funkciók: primer központ, helyi központ és kihelyezett előfizetői fokozat.

4. ábra

Digitális primer körzeti hálózat felépítése

A helyi központokat közvetlenül a primer központhoz kell csatlakoztatni, ilyen központok láncba nem kapcsolhatók. A helyi központokhoz kihelyezett előfizetői fokozatok csatlakozhatnak, kibővítve azok helyi hálózatát.

A digitális hálózat gyors kiépítése érdekében egy helyi hálózat ideiglenesen megkezdhető kihelyezett előfizetői fokozat helyi központként való alkalmazásával is. Az ilyen előfizetői fokozat csak a primer központhoz köthető.

A digitális primer központ megvalósítható helyi központi funkcióval kombináltan vagy önálló tranzit központként.

22.2 Analóg-digitális vegyes körzethálózat

Az analóg-vegyes körzethálózatok vegyesen tartalmaznak analóg és digitális rendszerű központokat. A digitalizálás menetét az 5. ábra szemlélteti.

5. ábra

Analóg primer körzetek digitalizálása

Az analóg kapcsolástechnikai eszközökkel automatizált körzetek felépítését az 5. ábra a) mutatja. Az ilyen körzet fokozatos digitalizálásakor az analóg központok egy ideig megmaradnak, analóg-digitális vegyes körzethálózat alakul ki. A következő fázisok, illetve megoldási módok lehetségesek:

- Az alapvető megoldás a kapcsolóegységek technika szerinti összekötése az eredeti analóg primer központ kapcsolási funkcióinak megtartásával. Így két, technikailag homogén fastruktúra alakul ki, melyek alapvető kapcsolata a primer központokon keresztül valósul meg [5. ábra b)].

- Túlterhelt analóg primer központ esetén az analóg helyi központok a digitális primer központhoz csatolhatók. Az átcsatolás fokozatos lehet, a teljes átcsatolás után az analóg primer központ kiváltható [5. ábra c)\.

- Ha egy digitális helyi központ telepítése megelőzi a primer központ digitalizálását, kétféle átmeneti megoldás lehetséges:

= ha az analóg primer központ kapacitása lehetővé teszi, a digitális helyi központ ahhoz csatlakoztatandó (6. ábra);

6. ábra

Digitális helyi központ csatlakoztatása analóg primer központhoz

= ha az analóg primer központ kapacitása nem elegendő, a digitális helyi központ közvetlenül az adott szekunder terület digitális szekunder központjához csatlakoztatandó (7. ábra);

7. ábra

Digitális helyi központ csatlakoztatása digitális szekunder központhoz

Mindkét megoldás átrendezendő az 5. ábra b) vagy az 5. ábra c) szerinti struktúrák valamelyikébe, amikor a digitális primer központ telepítése megtörténik. A teljes digitalizálás után a 4. ábra szerinti felépítés alakítandó ki.

Megjegyzés:

A meglévő automatizált analóg körzethálózatok a helyközi tranzithálózathoz még esetenként a régi háromszintű (góc-gyűjtőgóc-régió) hierarchikus rendszerben kapcsolódnak. Ez a struktúra mindaddig fenntartható, amíg a digitális primer központot üzembe nem helyezik.

2.2.3. A budapesti primer hálózat

A budapesti primer hálózat egyetlen, többközpontos helyi hálózatból áll. Struktúrája a hálózat méretei miatt összetett, a belső forgalmat kezelő struktúra a hálózat helyközi és nemzetközi forgalmát kezelőtől elkülönül.

A belső (helyi) forgalmat kezelő struktúra kétszintű, hierarchikus (8. ábra). A felső szinten két tandem központ van, melyek szerepe teljesen azonos: a helyi tranzitforgalmat bonyolítják le. A digitális és az ARF analóg helyi központok mindkét tandemmel sugarasan össze vannak kötve. A tandem központok biztonsági okokból egymással is össze vannak kötve.

8. ábra

A budapesti primer körzeti hálózat felépítése

A 7A2 analóg központok az 1. számsíkba tartozó helyi központok felé megtartják közvetlen összeköttetéseiket (szövevényes hálózatrész). A 2. számsíkba tartozó helyi központok felé a 7A2 központokra is a két tandemes struktúra érvényes.[3][4]

A budapesti primer hálózat primer központjai:

- analóg (ARM) primer központ: elsődleges szerepe a 7A2 helyi központok csatlakoztatása a helyközi tranzithálózathoz és bejövő irányban a nemzetközi központhoz;

- jelenleg egy, távlatban két szimmetrikus szerepű és csatlakozású digitális primer központ: minden (digitális és ARF) helyi központhoz közvetlen nyalábokkal kapcsolódnak.

A helyi központok közvetlen nyalábokkal kapcsolódnak a nemzetközi központokhoz. Kivétel a 7A2 központok bejövő irányú csatlakozása.

A budapesti primer körzet nagy volumene miatt primer alkörzetekre oszlik az alábbiak szerint (9. ábra)

9. ábra

Budapest felosztása primer alkörzetekre

3. A távközlő gerinchálózatra épülő helyközi tranzithálózat felépítése

A helyközi tranzithálózat kétszintű. A felső szintet a következőkben felsorolt 9 szekunder központ és a nemzetközi központ(ok) alkotják, ezeket szövevényes hálózat köti össze. A primer központok, illetve az azoknál kijelölt hálózati hozzáférési pontok csoportonként egy-egy szekunder központhoz tartoznak, amelyhez közvetlen helyközi áramkörökkel kötendők. Az egy szekunder központhoz besorolt primer központok körzetei együttesen egy szekunder területet alkotnak. A szekunder központ tranzit szerepet lát el a hozzá tartozó primer központok között, valamint a szekunder terület kimenő és bejövő forgalma számára.

A helyközi tranzithálózat felépítéséhez tartozó kötelező összekötések a hierarchikus vázhálózatot alkotják. Ez a hierarchikus váz a következők szerint közvetlen, ún. haránt áramkörnyalábokkal egészíthető ki:

- két primer központ között, azok primer körzeteinek egymás közötti forgalma számára;

- primer központ és vele nem összerendelt szekunder központ között, az általuk képviselt primer körzet és szekunder terület közötti forgalom számára;

- primer központ és nemzetközi központ között, az adott primer körzet kimenő és bejövő nemzetközi forgalma számára.

(Részletesen lásd Forgalomirányítási terv.)

A haránt áramkörnyalábok primer központi oldalán minden esetben hálózati hozzáférési pont van.

A következő táblázat megadja a szekunder központokat és a hozzájuk tartozó primer központok csoportjait (10. ábra).

10. ábra

Primer és szekunder központok összerendelése

Az analóg technikával automatizált primer körzetek primer központjai a digitális primer központ telepítéséig változatlanul használhatják jelenlegi helyközi áramköreiket. Amikor a tekintett primer körzetbe az analóg primer központ mellé digitális primer központ települ, az analóg primer központ a digitális alá rendelendő (lásd 2.2.2.) és korábbi tranzithálózati áramkörnyalábjait csak haránt áramkörnyalábokként tarthatja meg.

4. Más távközlőhálózatok kapcsolódása a közcélú távbeszélő-hálózathoz

4.1. Közcélú mobil rádiótelefon-hálózatok kapcsolódása

A közcélú mobil rádiótelefon-hálózatban kijelölendők azok a mozgószolgálati központok, amelyek a közcélú távbeszélő-hálózathoz kapcsolódhatnak. Ezek a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat átlépő mozgószolgálati központjai. Minden egyes átlépő mozgószolgálati központhoz a közcélú távbeszélő-hálózat egy szekunder központja rendelendő a következők szerint:

a) az átlépő mozgószolgálati központtal azonos csomópontban lévő szekunder központ, ha van ilyen;

b) a két hálózat üzemeltető által egyeztetett szekunder központ, amely az összekötési lehetőségeket figyelembe véve a legkedvezőbb.

A két hálózat alapvető csatlakozási pontjai az így összerendelt átlépő mozgószolgálati központ és szekunder központ párok közötti összeköttetések szekunder központi oldalán vannak.

Az átlépő mozgószolgálati központok megfelelő forgalmi érdekeltség esetén közvetlenül összeköthetők még bármelyik, az adott átlépő mozgószolgálati központtal az előzők szerint össze nem rendelt szekunder központtal, valamint a nemzetközi központokkal is. Az ilyen harántnyalábok a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat és a közcélú távbeszélő-hálózat helyközi tranzithálózatának üzemeltetője közötti megegyezés alapján létesíthetők. (Részletesen lásd Forgalomirányítási terv.)

4.2. Egyéb távközlőhálózatok és -szolgáltatások kapcsolódása

A más, közcélú távközlőhálózatok és -szolgálatok alapvető csatlakozási pontjai a közcélú távbeszélő-hálózat szekunder központjai. A kapcsolódó hálózatok, illetve szolgáltatások jellegétől függően azonban a csatlakozás helye hatósági engedély alapján lehet primer központ, tandem vagy helyi központ is, a két üzemeltető megegyezése szerint.

A nem közcélú távközlőhálózatok (pl. saját célú, külön célú) alapvető csatlakozási pontjai az előfizetői hozzáférési pontok.

Zártcélú hálózatok csatlakozását külön jogszabály* határozza meg.[5]

Függelék

F1. Fogalmi meghatározások

A meghatározások elsődlegesen a struktúra, a funkcionális hálózatfelépítés szempontjaira vonatkoznak. A meghatározások további részletezése azokban az alapvető műszaki tervekben szerepel, ahol az felhasználásra kerül.

F1. 1. Szolgáltatás-hozzáférési pont

Szolgáltatás-hozzáférési pont minden olyan fizikai kapcsolódási pont - a hozzáférés feltételeivel együtt -, amely a távközlőhálózat részét képezi és lehetővé teszi a távközlőhálózaton való információcserét.

F1.1.1. Előfizetői hozzáférési pont

A közcélú távbeszélő-hálózat azon pontja, amelyhez az előfizető végberendezését csatlakoztatja.

F1.1.2. Hálózati hozzáférési pont

A közcélú távbeszélő-hálózat azon pontja, amelyben a közcélú távbeszélő-hálózat különböző hálózatrészei csatlakoznak, illetve amelyhez más közcélú távközlőhálózat csatlakozik.

F1.2. Áramkörök

Az áramkör előfizetői hozzáférési pontot központtal vagy központokat egymással állandó jelleggel összekötő, egyidejűleg egy hívás lebonyolítására alkalmas, mindkét irányú átvitelt biztosító átviteli eszköz.

F1.2.1. Előfizetői áramkör

Az előfizetői hozzáférési ponttól a helyi központ előfizetői fokozatáig vagy a kihelyezett előfizetői fokozatig tartó áramkör.

F1.2.2. Központközi áramkör Két központot összekötő áramkör.

F1.2.2.1. Helyi központközi áramkör

Egy adott helyi hálózathoz tartozó központok közötti áramkör, amely összeköthet

- helyi központot kihelyezett előfizetői fokozatával;

- helyi központokat egymással;

- helyi központot a helyi hálózat tandem központjával;

- tandem központokat egymással a helyi hálózaton belül.

F1. 2.2.2. Körzeti áramkör

Egy adott körzet helyi hálózatai közötti áramkör, amely összeköthet

- helyi központot a primer központtal;

- két, különböző helyi hálózathoz tartozó helyi központot egymással.

F1.2.2.3. Helyközi áramkör

Körzethálózatok közötti vagy a belföldi hálózatban a nemzetközi központra csatlakozó áramkör, amely összeköthet

- primer központokat egymással;

- primer központot szekunder központtal;

- szekunder központokat egymással;

- nemzetközi központot primer, szekunder vagy a budapesti hálózatban helyi központtal.

F1.2.2.4. Nemzetközi áramkör

Nemzetközi központot más ország központjával összekötő áramkör.

F1.2.3. Haránt áramkör

A közcélú távbeszélő-hálózat központjai között, a hierarchikus vázhálózaton kívül létesítendő összeköttetés.

Megjegyzések:

A struktúraterv tárgyának - a hálózat funkcionális felépítésének -megfelelően az áramkör itt funkcionális fogalom, és az előfizetői hozzáférési ponttól az első kapcsoló egységig, vagy az egyik kapcsoló egységtől a másikig terjed, függetlenül attól, hogy a valóságban akár több, csomóponti átviteli eszközökkel csatlakozó, különböző átviteli szakasz realizálja. Lényeges jellemzője, hogy nem tartalmaz kapcsoló berendezést. A hálózat kapcsolóberendezések közreműködésével, az áramkörök összekapcsolásával összeköttetéseket épít fel a hálózat pontjai (végberendezések és központok) között.

A tartós, illetve félállandó összeköttetések, bérelt áramkörök nem tartoznak a struktúraterv tárgykörébe.

F1.3. Központok

F1.3.1. Helyi (előfizetői) központ

Helyi hálózat központja, amelyhez előfizetői vonalak, valamint helyi és körzeti áramkörök csatlakoznak. Budapest esetén a helyi központokhoz helyközi áramkörök is csatlakoznak. Alapvető funkciója az előfizetők közötti, illetve az előfizetők és a központközi áramkörök közötti kapcsolás.

F1.3.2. Kihelyezett (előfizetői) fokozat

Előfizetői forgalom koncentrálására, kapcsolására szolgáló, korlátozott funkciójú kapcsolóegység. Kapcsolata csak az előfizetőkkel és egy kijelölt helyi vagy primer központtal lehet.

F1.3.3. Tandem központ

Többközpontos helyi hálózat központja, amelyhez helyi központközi áramkörök csatlakoznak. Funkciója a helyi központok közötti forgalom tranzitálása.

F1.3.4. Primer központ

Egy primer körzet legfőbb központja, amelyhez a körzeti áramkörök és a helyközi tranzithálózat áramkörei csatlakoznak. Funkciója a körzeten belüli helyi hálózatok

közötti tranzitforgalom, valamint a körzethálózat kimenő és bejövő tranzitforgalmának lebonyolítása.

F1.3.5. Szekunder központ

A helyközi tranzithálózat központja, amelyhez helyközi áramkörök csatlakoznak. Funkciója a hozzárendelt primer központok egymás közötti, más szekunder területek felé menő és onnan jövő, valamint nemzetközi kimenő és bejövő forgalmának tranzitálása.

F1.3.6. Nemzetközi központ

A hozzá csatlakozó helyközi és nemzetközi áramkörök megfelelő összekapcsolásával a belföldi hálózat kimenő és bejövő nemzetközi forgalmát, valamint nemzetközi tranzitforgalmat lebonyolító központ.

Megjegyzés:

A helyi központokra vonatkozóan használatban van a főközpont, illetve a végközpont megnevezés, aszerint, hogy a primer központtal azonos vagy különböző településen található. A struktúraterv szempontjából ez a különbségtétel szükségtelen.

F1.4. Hálózatok és körzetek

F1.4.1. Primer körzeti hálózat (röviden: körzethálózat)

Egy, a struktúraterv által meghatározott primer körzet belső hálózata. A körzethálózat általában több helyi hálózatból, a helyi központokat a primer központtal, valamint egymással összekötő körzeti áramkörökből és a primer központból áll.

F1.4.2. Helyi hálózat

Egy vagy több település egyközpontos hálózata vagy egy település többközpontos hálózata, a kihelyezett előfizetői fokozatokon keresztül csatlakozó környék hálózatával együtt. Előfizetői hálózat(ok)ra és helyi központközi hálózatra tagolódik.

F1.4.3. Előfizetői hálózat

Az előfizetői hozzáférési pontokat a helyi központtal, illetve annak kihelyezett előfizetői fokozataival összekötő áramkörök összessége.

F1.4.4. Helyi központközi hálózat

Egy adott helyi hálózat központjai, kihelyezett előfizetői fokozatai és az azokat összekötő áramkörök összessége. A budapesti helyi hálózatnak a tandem központok és azok összeköttetései is részét képezik.

F1.4.5. Helyközi tranzithálózat (röviden: tranzithálózat)

A primer központoknál kijelölt hálózati hozzáférési pontokat egymással és a nemzetközi központokkal a távközlő gerinchálózat igénybevételével összekapcsoló hálózat, amely magába foglalja a szekunder központokat és a nemzetközi központokat.

F1.4.6. Primer körzet

A struktúraterv által meghatározott terület (lásd 2.1.)

F1.4.7. Szekunder terület

Az egy szekunder központhoz tartozó primer központok primer körzetei együttesen egy szekunder területet alkotnak, beleértve a szekunder központ saját primer körzetéi is.

F1.4.8. Hierarchikus vázhálózat A közcélú távbeszélő-hálózatnak vagy egy részének kötelező összeköttetései a kapcsolóközpont nélkül.

F2. Az ország településeinek primer körzetekbe sorolása

Az ország 3111 települése a következők szerint sorolandó be az 54 primer körzetbe.