50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet

a zártcélú távközlő hálózatokról

A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 107. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a Kormány a következőket rendeli el:[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a zártcélú távközlő hálózattal rendelkező kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és honvédelmi szervekre;

b) a zártcélú távközlő hálózatok létesítése, fenntartása, üzemeltetése, csatlakozása, összekapcsolása vagy rákapcsolás esetén a tevékenységben érintett, távközlési feladatot ellátó szervezetre;

c)[2] a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság);

d) az állandó jellegű eszközökkel szervezett zártcélú távközlő hálózatok tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, fenntartására, módosítására, fejlesztésére, összekapcsolására;

e)[3]

(2)[4] Az egységes digitális rádió-távközlő rendszer vonatkozásában e rendelet előírásait az egységes digitális rádió-távközlő rendszerről szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[5] Az egységes digitális rádió-távközlő rendszer vonatkozásában e rendelet 3., 8., 9. és 22. §-át, valamint 2-5. mellékletét nem kell alkalmazni.

(4)[6]

2. § (1) Kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági, védelmi érdekből, sajátos információtovábbítási feladataik megoldása érdekében önálló zártcélú távközlő hálózattal rendelkezhetnek, vagy azok használói lehetnek az 1. számú mellékletben meghatározott szervek.

(2) Új, önálló, a meglévőktől független zártcélú hálózat létesítéséhez, a meglévők megszüntetéséhez, a hálózatgazdák személyének változtatásához a Kormány engedélye szükséges.

(3) Zártcélú távközlő hálózat hozzáférési pontja honvédelmi, rendvédelmi, igazságszolgáltatási, bűnüldözési tevékenységével összefüggésben külső felhasználónál is létesíthető.

(4) A minisztériumok, a területi közigazgatás, védelmi igazgatás vezető beosztású személyei által használt végberendezések a (3) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódhatnak a zártcélú távközlő hálózathoz.

3. § A hálózatgazda felelős

a) az irányítása alá tartozó területen a felmerülő új távközlési igények kielégítési és finanszírozási módjának meghatározásáért, a távközlési szolgáltatókkal a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződések megkötéséért, a hatósági engedélyek megszerzéséért, továbbá a meglévő hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenységekért;

b)[7] a zártcélú távközlő hálózat létesítésének, összekapcsolásának, fejlesztésének, korszerűsítésének, átalakításának, megszüntetésének előkészítése során más hálózatgazdákkal, valamint - szükség esetén - a hírközlési hatósággal történő egyeztetésért;

c) a hálózatra vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter által meghatározott nemzetbiztonsági követelmények megtartásáért;

d) a távközlési, informatikai igények és fejlesztések összehangolásának biztosítása céljából szükség esetén megfelelő hatáskörrel rendelkező egységes saját szervezet létrehozásáért (kijelöléséért);

e) a zártcélú távközlő hálózatot alkotó és nem a szolgáltatóktól bérelt távközlő eszközök, berendezések kincstári vagyonként történő kezeléséért;

f)[8] a távközlés honvédelmi felkészítésére irányuló tevékenységekben való részvételért, a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel kialakított együttműködési rend szerint.

4. §[9] A zártcélú távközlő hálózatok létesítésével, üzemben tartásával, honvédelmi felkészítésével összefüggésben a Magyar Honvédség, valamint a kormányzati és rendvédelmi szervek e rendeletben szabályozott szerződéskötési ajánlatainak fogadásánál a távközlési szolgáltatókat - az e rendelet 7. §-ának (5) bekezdésben foglaltak kivételével - szerződéskötési kötelezettség terheli. Szükség esetén - a hálózatgazda kezdeményezésére - a hírközlési hatóság állapítja meg a szolgáltatásra irányuló jogosultságot és kötelezettséget.

5. § A meglévő zártcélú távközlő hálózatok műszaki, működési körülményeinek megváltozása esetén a távközlési szolgáltatók e hálózatok összeköttetéseit, tulajdoni viszonyait, a költségtérítés rendjét a hálózatgazdával történt megállapodást követően és erre figyelemmel módosíthatják.

II. Fejezet

A zártcélú távközlő hálózatok létesítésének és üzemben tartásának feltételei

6. § Zártcélú távközlő hálózat létrehozása során a hálózatgazda

a) összehangolja a felügyelete alá tartozó területen jelentkező speciális távközlési igények kielégítését;

b) helyi és helyközi viszonylatban célszerűen, illetve a lehetőségekhez mérten igénybe veszi más zártcélú, közcélú vagy különcélú távközlő hálózatok műszaki lehetőségeit;

c) fizikai elkülönülés helyett, forgalmi vagy korszerű műszaki, illetve logikai (algoritmikus) elkülönülés alapján létesíti, illetőleg működteti a zártcélú távközlő hálózatot, ha ennek műszaki feltételei fennállnak, vagy megteremthetők;

d) lehetőleg a béke- és minősített időszaki igényeket egységesen kielégítő zártcélú hálózatot létesít, illetve működtet, de indokolt esetben elhatározhatja csak minősített időszakra előkészített, ún. "M" zártcélú távközlő hálózat létesítését is;

e) gondoskodik saját zártcélú távközlő hálózata honvédelmi felkészítéséről, az e rendeletben foglaltak szerint.

7. § (1)[10] Zártcélú távközlő hálózat létesítésénél - megállapodás alapján - igénybe vehetők a távközlési és más szervezetek tulajdonában lévő távközlési építmények.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt igénybe vett alépítmények esetében a hálózatgazda jogosult az alépítmény jelenlegi tulajdonjogától függetlenül a meglévő kábeleinek cseréjére, vagy az általuk foglalt csőnyílásba - a vonatkozó előírások, szabványok megtartásával és az alépítménytulajdonos szakmai felügyelete mellett - új kábel behúzására, továbbá az igénybe vett helyiségben, antennatornyon lévő berendezéseinek cseréjére, korszerűsítésére.

(3)[11] A rendelet hatálybalépésekor a zártcélú hálózatgazda tulajdonában, de a közcélú távközlési szolgáltatónak korábban átadott alépítményben lévő kábelek után fizetendő csőfoglalási (kábelhely bérleti) díjat a fenntartási költség arányos mértéke szerint kell megállapítani. E kábelekre az elektronikus hírközlésről szóló törvény ingatlanhasználati szabályai szerint használati jog alapítható.

(4)[12]

(5) Új, közös használatra létesülő távközlési építmény együttes építésére vagy már meglévő építmény jövőbeni közös használatára a felek gazdasági megállapodást köthetnek, amelyben a megállapodó felekre jutó használati díj csak a létesítési, fenntartási költségek arányos részét tartalmazhatja.

8. § (1) A hálózatgazda a zártcélú távközlő hálózatának létesítéséhez, működtetéséhez szükséges távközlési tevékenységet a távközlési szolgáltatóktól rendelheti meg, saját szervezettel végezheti, vagy a két módszert együttesen alkalmazhatja.

(2)[13] A zártcélú távközlő hálózat létesítésének és üzemeltetésének pénzügyi fedezetéről a hálózatgazda, illetve - megállapodás esetén - az ezt végző szervezet gondoskodik.

(3) Ha a hálózatgazda koncesszióköteles, vagy versenykörbe tartozó távközlési és ezzel összefüggő egyéb kiegészítő szolgáltatást vesz igénybe, az általa fizetendő díjakat a vonatkozó jogszabályokban, illetve a távközlési szolgáltatók üzletszabályzataiban, vállalkozási feltételeiben meghatározott díjak alapulvételével e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

9. § (1)[14] Ha a helyközi bérelt (előkészített) összeköttetést több szolgáltató együttesen biztosítja, a koordinációs feladat ellátására az a távközlési szolgáltató köteles, amelyhez az igényt a hálózatgazda útján a Magyar Honvédség, a kormányzati, rendvédelmi, igazságszolgáltatási szerv bejelentette.

(2) Nemzetközi bérelt összeköttetés létesítését minden esetben a tevékenység végzésére jogosult szolgáltatótól kell megrendelni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti távközlési szolgáltató köteles

a) az összeköttetés (áramkör, hálózat) létesítésére, illetve előkészítésére vonatkozó igényt nyilvántartásba venni;

b) az érintett távközlési szolgáltatókkal együttesen felmérni a létesítés (előkészítés) műszaki lehetőségeit;

c) egyeztetni az áramkör létesítésének (előkészítésének) műszaki adatait és egyéb körülményeit (nyomvonal, létesítési időpont, elszámolás módja, dokumentálás, kedvezmények stb.);

d) tájékoztatni a megrendelőt a feladat végrehajtását akadályozó körülményekről, szükség esetén a megoldás elősegítése érdekében - a hálózatgazda tájékoztatása mellett - kérheti az illetékes hírközlési hatósági szerv közreműködését;

e) megállapodni az érintett távközlési szolgáltatókkal, illetve megkötni a bérelt vonali szolgáltatásra az igénybevételi szerződést az igénylővel;

f) végrehajtani, illetve felügyelni az összeköttetés (áramkör) létesítését (előkészítését) szolgáltatás-hozzáférési ponttól szolgáltatás-hozzáférési pontig;

g) meghibásodás vagy a szolgáltatás minőségének romlása esetén fogadni a hibabejelentést, és megtenni a szükséges intézkedéseket az együttműködő szolgáltatókra vonatkozóan is.

(4) Ha a hálózatgazda által igényelt szolgáltatás-hozzáférési pontok, áramkörök nem állnak rendelkezésre, és a kívánt időre nem létesíthetők, a hálózat bővítési módjára, idejére, finanszírozására, vagy bármely más módszer alkalmazására az igénylő kezdeményezésére az (1) bekezdés szerinti koordináló, a létesítésben még érintett távközlési szolgáltató és az igénylő együttesen állapodnak meg.

(5) Az előkészített összeköttetések esetében a koordináló távközlési szolgáltató felelős a tervezés, dokumentálás, módosítás, ellenőrzés, továbbá üzembe helyezés, költségelszámolás, gyakoroltatás, megszüntetés feladatainak végrehajtásáért.

(6) A közcélú távközlési szolgáltatók közötti hálózati szerződéseket az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - szükség esetén - módosítani kell.

10. § (1) A zártcélú távközlő hálózatok egymáshoz, közcélú, különcélú távközlő hálózatokhoz kormányzati, honvédelmi, rendvédelmi, igazságszolgáltatási érdekből - a hírközlési hatóságnak történő bejelentési kötelezettség mellett - csatlakoztathatók.

(2) A közcélú távközlő hálózatokhoz való csatlakozás esetén:

a) ha a csatlakozás az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton történik, a megkötendő szerződés fajtája bérelt vonali vagy előfizetői szerződés;

b)[15] ha a csatlakozás hálózati szolgáltatás-hozzáférési ponton történik, a műszaki, gazdasági, jogi feltételeket a felek megállapodása határozza meg;

c)[16] a csatlakozási pontokon (felületeken) a műszaki megoldástól függő mértékben biztosítani kell az alapvető műszaki tervek és a jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabványok előírásainak megtartását;

d) a zártcélú távközlő hálózatba való behívás lehetőségét (módját) a hálózatgazda jogosult meghatározni.

(3) A zártcélú távközlő hálózat csatlakoztatása különcélú távközlő hálózathoz nem eredményezheti több különcélú távközlő hálózat összekapcsolását a zártcélú távközlő hálózaton keresztül.

10/A. §[17]

10/B. §[18]

III. Fejezet

A zártcélú távközlő hálózatok építésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok

11. § A távközlési építmények létesítésére, bővítésére, átalakítására és áthelyezésére (a továbbiakban együtt: építés) használatba vételére, megszüntetésére és ellenőrzésére, valamint a távközlő (rádiótávközlő) berendezések és eszközök engedélyezésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit a zártcélú távközlő hálózatokra az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

Általános elvek

12. §[19] Zártcélú távközlő hálózatban rádiótávközlő berendezésekhez, állomásokhoz, hálózatokhoz, rendszerekhez nem polgári célú frekvenciát csak a külön jogszabályban megállapított - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó - szervezetek részére lehet igényelni, illetőleg általuk használni, ezek engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság jár el.

Távközlési építmények engedélyezése

13. § (1) Zártcélú távközlő hálózat távközlési építményeinek létesítéséhez, üzemeltetéséhez elvi építési engedély, építési engedély, valamint használatbavételi engedély szükséges.

(2) Nincs szükség az (1) bekezdésben meghatározott engedélyekre, ha a zártcélú távközlő hálózat építményei közterületet vagy idegen ingatlant nem érintenek, és a hálózat közcélú vagy különcélú távközlő hálózathoz nem kapcsolódik, ezek átviteli útjait nem veszi igénybe. A létesítés tényét és a főbb adatokat a hatóságnak be kell jelenteni, kiemelten kezelve a rádiótávközlő berendezések telepítése miatt a közterületen szükségessé váló építési korlátozás bejegyzését.

(3) A (2) bekezdésben említett esetek kivételével, illetve a hálózatok utólagos csatlakoztatása esetén az engedélyeket be kell szerezni.

(4) Zártcélú távközlő hálózatban a közcélú távközlő hálózathoz csatlakozó állandóhelyű rádiótávközlő egyedi berendezés, illetve több berendezésből álló együttes (rádiós vagy mikrohullámú irány, hálózat, műholdas rendszer stb.) telepítésére, üzemeltetésére vonatkozó műszaki terveket csak vezető (minősített) tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti, és a megvalósításhoz, csatlakoztatáshoz - a külön jogszabályok szerinti - hatósági engedélyeket az építtetőnek be kell szereznie.

14. § (1)[20] A zártcélú hálózatok távközlési építményeinek, valamint az alkalmazott berendezéseknek és eszközöknek az engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, másodfokon pedig a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke jár el.

(2)[21]

15. §[22] Zártcélú távközlő hálózat távközlési építményeinek építési engedélyezési eljárása során a vonatkozó jogszabályban foglalt rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)[23] a hálózat építésének szükségességét a kérelmezőnek indokolni nem kell;

b) az építési engedély iránti kérelmet a hálózatgazda megbízásából a tervező vagy a beruházó nyújthatja be;

c) a zártcélú távközlő hálózat engedélyezésénél az országos egységes hálózatba való beilleszthetőséget akként kell elbírálni, hogy a közcélú hálózathoz való csatlakozás szabványos interfész adatok szerint történik-e;

d) amennyiben a hatóság az építési engedély kiadását megtagadja, az erről szóló határozatában egyben javaslatot kell tennie más, az eredeti célnak megfelelő, elfogadható megoldásra;

e) a hatóság a zártcélú távközlő hálózatok általa engedélyezett, vagy részére bejelentett távközlési építményeit a hálózatgazdával előzetesen egyeztetett időpontban és módon ellenőrizheti.

Berendezés engedélyezés

16. § (1) A zártcélú távközlő hálózatban alkalmazásra kerülő távközlő eszközök, berendezések hatósági engedélyezésének rendje a következő:

a) az állandó jellegű felhasználásra tervezett vezetékes berendezések gyártásának, beszerzésének hatósági engedélyezésére külön jogszabályok az irányadók;

b) a hatóság kérésére - a 18. §-ban foglaltakra is figyelemmel - az üzemelő zártcélú távközlő hálózatokban alkalmazott berendezéseket (a speciális eszközök, végberendezések kivételével) eszközlista formájában be kell jelenteni;

c) a zártcélú távközlő hálózatokban a közcélú (különcélú) távközlő hálózatokban is használt, hatósági engedéllyel rendelkező berendezések alkalmazását kell előnyben részesíteni, eltérő esetben a vonatkozó szabályozás szerinti hatósági engedélyeket a tervezett használat előtt be kell szerezni;

d) a közcélú távközlő hálózatokban nem használt, valamint a logikai (algoritmikus) elkülönítést megvalósító speciális berendezésekre vonatkozó hatósági engedélyhez csak a berendezés csatlakozási felületének műszaki adatait kell megadni, amelyek hitelességéért a kérelmező felelős.

(2)[24] A zártcélú távközlő hálózatra kapcsolt végberendezésnek típusjóváhagyási és forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie. Kivételt képeznek az e rendelet 19. §-ában foglaltak, valamint a hálózati eszközökkel együtt szállított és/vagy más hálózatokra nem rákapcsolható végberendezések, amelyek típusjóváhagyásának a hálózati eszközökkel együtt kell megtörténnie.

Adatszolgáltatás

17. § (1) A hatóság nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenysége keretében - figyelemmel a rendelet 24. §-ának (6) bekezdésében foglalt adatok körére - az adatfelhasználókkal kötött megállapodás szerint ellátja a kormányzati, védelmi, nemzetbiztonsági érdekből ráháruló alábbi feladatokat:

a)[25] a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással összefüggő adatszolgáltatás esetében a vonatkozó jogszabályok szerint végzi tevékenységét;

b) amennyiben a hatósági tevékenysége folyamatában az adatokat nem, vagy nem teljeskörűen kapta (kapja) meg, a távközlési feladatot ellátó szervektől bekéri az érintett szervek által igényelt adatokat, és meghatározza azok időszakosságát, tartalmát, formáját, adathordozóját;

c) szükség esetén végrehajtja az adatok feldolgozását, sokszorosítását és meghatározott időszakonként elvégzi a bekövetkezett változások átvezetését;

d) a távközlés közcélú fejlesztésére vonatkozó adatállományával, illetve szakembereivel szükség esetén közreműködik a távközlés védelmi célú felkészítési feladatainak meghatározásában, végrehajtásában;

e) elkülönített nyilvántartást vezet a távközlés felkészítése keretében létesített, a költségvetésből külön finanszírozott műszaki berendezésekről, szolgáltatási lehetőségekről;

f) minősített időszakban külön intézkedés szerint látja el feladatát.

(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási tevékenységéből fakadó kiegészítő költségeket a gazdaságmozgósítás keretében kell tervezni, illetve biztosítani.

(3)[26] A hírközlési hatóság a távközlés védelmi célú igénybevételével összefüggő feladatok ellátásában együttműködik a védelmi igazgatás helyi és megyei szerveivel.

18. § (1)[27] A hírközlési hatóság kérésére - a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra is figyelemmel - a hálózatgazda köteles megadni a működő hálózata adatainak egyeztetett körét. Minősített adatok megadása, illetve a megadás feltételei tekintetében a minősítő dönt.

(2) A hírközlési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokról harmadik szervnek csak az illetékes hálózatgazda hozzájárulásával adhat információt.

19. § Haditechnikai (tábori) távközlő berendezések zártcélú távközlő hálózatokban béke állapotban történő alkalmazásánál:

a) haditechnikai távközlő berendezés közcélú távközlő hálózatra való rákapcsolását a hírközlési hatóságnak be kell jelenteni;

b) a 16. § (1) bekezdésének d) pontjával összhangban haditechnikai, vagy azzal azonos elbírálás alá eső berendezés rákapcsolási igénye esetén a távközlési szolgáltató a zártcélú hálózatgazdától csak a berendezés csatlakozási síkján mérhető műszaki paramétereit kérheti.

IV. Fejezet

A távközlés honvédelmi felkészítése

20. §[28]

A zártcélú távközlő hálózatok minősített időszakra történő felkészítése

21. § (1)[29] A Magyar Honvédség, a kormányzati és rendvédelmi szervek minősített időszakban - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek haditechnikai eszközein és saját zártcélú távközlő hálózatukon túlmenően - felhasználhatják a közcélú távközlő hálózatokat, továbbá a külön e célra tervezett (vagy műszakilag is előkészített) ún. "M" zártcélú távközlő hálózatokat, illetve a - hálózatot nem alkotó - egyes előkészített összeköttetéseket.

(2) A békeállapotban és minősített időszakban is működő zártcélú távközlő hálózat minősített időszaki igénybevétele változatlan vagy módosított formában történhet. Az igények szerinti módosítások megtervezése, végrehajtásának előkészítése a hálózatgazda joga és feladata, beleértve az esetleges forgalmi vagy felhasználói korlátozások elrendelését is.

(3) A működő zártcélú hálózat finanszírozását saját költségvetéséből, a hálózat működtetésében részt vevő távközlési feladatot ellátó szervezettel kötött szerződés szerint a hálózatgazda biztosítja.

22. § (1) Országos kiterjedésű "M" zártcélú távközlő hálózat tervezéséről, előkészítéséről, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról, ellenőrzéséről, gyakoroltatásáról, finanszírozásáról a hálózatgazda gondoskodik.

(2) A helyi közigazgatási, mozgósítási feladatokat szolgáló "M" zártcélú távközlő hálózatok (összeköttetések) előkészítését és finanszírozását a Hvt.-ben, illetve a Vhr.-ben meghatározottak szerint, a helyi védelmi igazgatás szintjén, a megyei védelmi bizottság koordinálásával végzik.

(3)[30] Az országos vagy helyi előkészített távközlő hálózat (összeköttetés) kialakítására, továbbá aktivizálásra alkalmas állapotban tartására és üzembe helyezésének rendjére vonatkozó szerződést - a műszaki feltételek megléte esetén - a megrendeléstől számított 60 napon belül meg kell kötni. Ha ezen idő alatt a szerződés nem jön létre, a hálózatgazda igénybevételi hatósági eljárást kezdeményezhet a Hvt. 194. §-ában, illetve a Vhr. 155-167. §-ában foglaltak szerint, országos hálózat esetében a közigazgatási informatikáért felelős miniszternél, helyi hálózat esetében a hírközlési hatóságnál.

23. §[31]

A távközlés felkészítése és átállítása minősített időszakra

24. §[32]

A távközlés honvédelmi felkészítésének állami és önkormányzati feladatai

25. §[33]

V. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[34]

(3)[35] A rendelet hatálybalépése nem érinti a meglevő kormányzati rendeltetésű zártcélú ("M" zártcélú) hálózatoknál a hálózatgazda funkcióinak ellátására vonatkozóan az érvényes belső határozatokban foglaltakat.

(4)[36]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez[37]

A zártcélú távközlő hálózattal rendelkező szervek felsorolása

1. Kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági, védelmi, külpolitikai érdekből, sajátos információtovábbítási feladataik megoldása érdekében önálló zártcélú távközlő hálózattal, alhálózattal rendelkezhetnek, vagy azok használói lehetnek:

a) az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete alatt a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter szakirányítása alá tartozó országos hatáskörű hivatalok;[38]

b) a honvédelmi miniszter mint hálózatgazda felügyelete alatt a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok;

c) a legfőbb ügyész mint hálózatgazda felügyelete alatt a Magyar Köztársaság Ügyészsége;

d) a kormányzati informatikáért felelős miniszter mint hálózatgazda felügyelete alatt:

da)[39]

db) az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer használatára jogosult (kötelezett) szervezetek, dc) az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat használatára jogosult (kötelezett) szervezetek, dd) az EKG alhálózataként működő Rendészeti Hálózat használatára jogosult szervezetek;

e) a külügyminiszter felügyelete alatt a Külügyminisztérium és a külképviseletek.

f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter mint hálózatgazda felügyelete alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok speciális műveleti hálózatai.[40]

2. A hálózatgazda feladatait elláthatja az 1. pontban meghatározott személy vagy az általa meghatalmazott szerv vezetője. A meghatalmazott vezető személyéről a kormányzati informatikáért felelős minisztert értesíteni kell.

2. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez

A díjalkalmazás elvei

I. A díjalkalmazás alapelve

A díjalkalmazás alapelve, hogy a zártcélú távközlő hálózatot üzemeltető szervek a honvédelmi, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi érdekek érvényesítése céljából igénybe vett szolgáltatásokért a különböző szolgáltatók számára azonos mértékű díjakat (költségeket) fizessenek, továbbá a szolgáltatók nyereségérdekeltségét alapvetően nem befolyásoló esetekben, megállapodás szerinti kedvezményekre legyenek jogosultak.

II. A közcélú távközlési szolgáltatások sajátos felhasználásának díjazása

1. A közcélú távközlési szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak tekintetében a zártcélú távközlő hálózatokat üzemeltető szervekre a szolgáltatók által az általános szabályozás (üzletszabályzat) szerint meghirdetett és az (előfizetői vagy bérelt összeköttetésekre vonatkozó) szerződésekben rögzítettek vonatkoznak.

2. Ha a hálózatgazda saját berendezéseinek összekapcsolására vagy más hálózathoz történő csatlakozás céljából helyi vagy helyközi összeköttetést bérel, a szolgáltató a vonatkozó díjszabásban rögzített díjon felüli költséget (felárat) semmilyen jogcímen nem számíthat fel.

3. Üzleti (intézményi) előfizetői vonalként kell díjazni a speciális (rövidített hívószámú) segélykérő állomásokat, amelyek alapdíját a megrendelő (rendőrség, tűzoltóság) fizeti.

4. A segélyhívó, valamint a tűzjelző összeköttetés díja azonos a helyi közvetlen összeköttetés díjával, amelyet a megrendelő fizet.

5. A hálózatgazda a bérelt vonalat saját eszközeivel külön díj fizetése nélkül többszörösen kihasználhatja.

6. A hálózatgazdát megállapodás szerinti bérleti díjkedvezmény illeti meg:

a) ha a közcélú hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont és a saját szolgáltatás-hozzáférési pontja között saját tulajdonú szakaszt biztosít,

b) amennyiben a szolgáltatótól többcsatornás csoport-összeköttetést rendel,

c) ha több évre szóló áramköri bérleti szerződés megkötését vállalja.

7. A hálózatgazda előfizetői állomásainak, helyi és helyközi bérelt vonalai szolgáltatás-hozzáférési pontjainak áthelyezése az ország területén a távközlési szolgáltató(k) műszaki lehetőségei függvényében az érvényes szabályozás szerint történik.[41]

8. A hálózatgazda feladatai ellátásához határozott időre szóló helyi vagy helyközi ideiglenes összeköttetést rendelhet az alábbiak szerint:

a) a létesítés időtartama legfeljebb 3 hónap, ami egy alkalommal ismét 3 hónappal meghosszabbítható;

b) a határozott időre szóló összeköttetésért a létesítési költséget, valamint az azonos összeköttetés havi (vagy részarányos) díját kell téríteni;

c) a szolgáltató sürgősségi felárat számíthat fel, ha az összeköttetést a megrendeléstől számított 7 naptári napon belül igénylik, és adják át;

d) titkosszolgálati eszközök alkalmazásával összefüggésben sürgősségi felár nem számítható fel;

e) a létesítés költségét akkor is meg kell fizetni a szolgáltató számára, ha az előfizető a megrendelt és létesített ideiglenes összeköttetést nem veszi igénybe.

9. A hálózatgazda kérheti a szolgáltatótól kapcsolási számainak, bérelt helyi, helyközi áramköreinek megállapodás szerinti kedvezményes díj ellenében 6 hónapig történő tartalékolását.

III. A zártcélú hálózattulajdonosnak nyújtott sajátos szolgáltatások díjazása

10. A Magyar Honvédség, valamint a kormányzati, rendvédelmi szervek sajátos feladataikból adódóan a közcélútól eltérő szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. Ezek feltételeire a felek által kötött szerződések vonatkoznak, amelyeknél a további pontokban foglaltakat kell alapul venni.[42]

11. Az "M" zártcélú hálózatok esetében:

a) az előkészített összeköttetésekért (hálózatokért) a szolgáltató felszámíthatja a tervezés, dokumentáció készítés, sokszorosítás, a megrendelésre történő eseti módosítás költségét, valamint az összeköttetés aktivizálhatóságát szolgáló műszaki előkészítés anyag- és munkadíját;

b) fenntartási költség akkor számítható fel, ha a szolgáltató látja el a hálózatgazda berendezéseinek fenntartását, vagy az "M" zártcélú hálózatnak a szolgáltató tulajdonában lévő berendezései békeállapotban üzemen kívüli helyzetben vannak.

12. Minősített időszakban történő aktivizálás vagy gyakoroltatás esetén az üzembe helyezett előkészített áramköröket ideiglenes összeköttetésként kell kezelni és díjazni, sürgősségi pótdíj nélkül.

13. Ha a szolgáltató a hálózatát átalakítja vagy az előkészített összeköttetés nyomvonalát saját elhatározásából megváltoztatja, az érintett összeköttetések áttervezését, dokumentálását saját költségére végzi el.

14. A rendelet 24. §-ának (6) bekezdésében foglalt kormányzati, védelmi, nemzetbiztonsági célú adatszolgáltatás díjtalan; az ettől eltérő adatok szolgáltatása a hírközlési hatósági adatszolgáltatással megegyező módon, térítés ellenében történik.

3. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez[43]

4. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez[44]

5. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez[45]

6. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez.[46]