36/1993. (II. 23.) Korm. rendelet

az Egzisztencia hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - az Egzisztencia hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló 59/1992. (III. 26.) Korm. rendelettel módosított 28/1991. (II. 21.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a következőképpen módosítja:

1. §

A R. 3. § (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(1) A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (a továbbiakban: vagyonrész) - ideértve az állami termőföldet, a gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, a bérleti jogot, valamint a többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyonát - értékesítése esetén vehető igénybe.

(2) Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték - a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja (a továbbiakban: vagyonkezelő szervezet) nyilatkozata alapján - az államadósság törlesztésére szolgál. Hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételével állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket - az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történő vagyonelvonás után - csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet.

(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül:

a) az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség);

b) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság;

c) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet;

d) az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság;

e) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 31. § (3) bekezdésében állami tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszterek."

2. §

A R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a befolyt vételárnak - 3. § (4) bekezdés szerinti összeggel csökkentett - meghatározott hányada törvény alapján az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot illeti meg, ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményre jogosult. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével."

3. §

A R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hitel igénybevételével megvásárolt vagyonrészt a hiteltartozás fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is. A pénzintézet csak akkor járulhat hozzá az elidegenítéshez, ha az új tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog esetén - az átruházástól számított öl éven belül - a pénzintézet hozzájárulásának az is feltétele, hogy az elidegenítés során befolyó bevételből az eredeti vevő a pénzintézet felé fennálló tartozását teljes egészében kifizesse.

(4) A hitelből eredő tartozás átvállalásához a pénzintézet csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozás átvállalója az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog megszerzéséből eredő tartozás átvállalása esetén a Vagyonügynökséget terhelő kezesi felelősségre a Polgári Törvénykönyv 332. § (3) bekezdése az irányadó."

4. §

A R. 7. § (2) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg e § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben, illetve kárpótlási jegyben történő befizetését - kivéve a 3. § (4) bekezdés szerinti összeget - törvényben meghatározott arányban kell megosztani a vagyonkezelő szervezet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzat közölt.

(4) A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén a saját pénzforrásként befizetett készpénzből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó - pénzintézetet ért - hitelezési veszteségek fedezésére. A Vagyonügynökség ezekért a veszteségekért - a garanciális tartalék mértékétől függetlenül - kezesként felel az erre vonatkozó eljárási rend szerint.

(5) A Vagyonügynökség a (4) bekezdésben foglalt bérleti jog értékesítése esetén az átruházástól számított 5 éven belül visszavásárolhatja a bérleti jogot, ha a vevő helyett - a (4) bekezdés alapján - mint kezes teljesített. A Vagyonügynökségnek az eredeti vevővel szembeni - saját követelésének beszámítása után még fennmaradó - tartozása csak akkor válik esedékessé, ha a bérleti jogot újra értékesíti."

5. §

A R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hitelhez és a részletfizetéshez szükséges saját pénzforrás - hitelfelvevőnként számított - mértéke, a törlesztés maximális futamideje és türelmi ideje:

"

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök