46/1993. (III. 17.) Korm. rendelet

a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásának igénybejelentési, döntéselőkészítési és elszámolási rendjéről

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Címzett támogatás

1. §

(1) A címzett támogatási igénybejelentést megelőzően az önkormányzat beruházási koncepciót nyújt be egyidejűleg az illetékes szakminisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz.

(2) A szakminiszter meghatározza az önkormányzatok szakmai programjának vagy beruházási koncepciójának tartalmi követelményeit, és közzéteszi a Magyar Közlönyben, valamint a Belügyi Közlönyben.

2. §

(1)[1] A szakminisztérium a szakmai program vagy a beruházási koncepció önkormányzatokkal történő - a központi támogatáson kívül bevonható pénzügyi forrásokra is kiterjedő - egyeztetését követően szakmai véleménnyel ellátott, rangsorolt javaslatot küld a Belügyminisztériumnak.

(2) A Kormány a belügyminiszter előterjesztése alapján állást foglal az Országgyűlésnek címzett támogatásra javasolt beruházási célokról. A Belügyminisztérium a Kormány állásfoglalásáról értesíti az önkormányzatokat.

(3) A Kormány által támogatásra javasolt beruházásról az önkormányzat - a rendelet melléklete szerinti adatlapon és dokumentumokkal - benyújtja címzett támogatási igényét a szakminisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz.

(4) A Kormány a címzett támogatási igényekre vonatkozó törvényjavaslatot (a továbbiakban: Tv. javaslat) a költségvetési törvény kihirdetését követő három hónapon belül beterjeszti az Országgyűlésnek.

(5) A Kormány az 1993. évi Tv. javaslatot 1993. szeptember 1-jéig beterjeszti az Országgyűlésnek.

Céltámogatás

3. §

(1) A szakminisztériumok minden óv március 14-ig közzéteszik a Belügyi Közlönyben - kétéves előreszámítással - a céltámogatással megvalósítható létesítmények fajlagos költségeit.

(2) A céltámogatással megvalósuló beruházáshoz az elkülönített állami pénzalapokból ugyanazon beruházási összköltség alapján igényelhető támogatás.

4. §

(1) A települési önkormányzatok megállapodást kötnek a közös beruházás megvalósításáról, megjelölve a beruházással összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott önkormányzatot.

(2) Közös beruházás esetén az emelt összegű támogatás az egyes önkormányzatokat a saját forrás alapján - a törvényben meghatározott támogatási mérték szerint - illeti meg.

5. §

(1) A céltámogatási igényt a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz, illetőleg a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) kell benyújtani. A céltámogatási igénybejelentés folyamatos.

(2) A céltámogatási igény benyújtását követő 30 napon belül a TÁKISZ köteles az önkormányzatot írásban tájékoztatni arról, hogy igénybejelentése megfelel-e a feltételeknek. Szükség esetén javaslatot tesz a hiánypótlásra vagy a javításra.

(3) A TÁKISZ a hozzá március 14-ig benyújtott igényeket április 14-ig megküldi a Belügyminisztériumnak.

(4) A Belügyminisztérium egyezteti az igények feldolgozásának eredményét a TÁKISZ-okkal.

6. §

(1) A Belügyminisztérium - a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során - tájékoztatja a feltételeknek megfelelő céltámogatások fedezeti igényéről a Pénzügyminisztériumot.

(2) A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium a költségvetési törvényjavaslatban javaslatot tesz az igények és a fedezet összehangolásának módjára (sorolás, szűkítés, felfüggesztés).

(3)[2]

(4)[3]

(5)[4]

(6) A Kormány minden évben - a költségvetési törvény kihirdetését követő négy hónapon belül - közzéteszi a Magyar Közlönyben a céltámogatások jegyzékét.

(7) A Kormány az 1993. évi céltámogatások jegyzékét 1993. szeptember 1-jéig közzéteszi a Magyar Közlönyben.

Általános rendelkezések

7. §[5]

A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 17. § (3) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozó céltámogatásban részesülő önkormányzat jogosult a támogatás nyújtásának évében - az előző évi teljesítést igazoló számlák bemutatásával - az általa megelőlegezett, jogos mértékű központi támogatás igénylésére.

8. §

(1) A címzett és céltámogatási igényt a rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a 2 és 3. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően a 4. számú melléklet szerinti dokumentumokkal kell benyújtani. E mellékletek egyben alapdokumentumai a finanszírozási szerződésnek és az elszámolásnak.

(2) Az önkormányzatnak a beruházás befejezésekor el kell számolnia a beruházásról. Az elszámolást az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és csatolni kell a pénzintézet igazolását az igénybe vett támogatás összegéről. Az elszámolást a TÁKISZ-on keresztül meg kell küldeni a Belügyminisztériumnak.

9. §[6]

Az önkormányzat a támogatás első évében a beruházás megkezdésének meghiúsulásáról - azaz a támogatás jogosultságának elvesztéséről -, a beruházás megvalósításától való elállásról vagy a támogatás részbeni felhasználása következtében felszabaduló központi támogatásról történő lemondásról - a képviselő-testületi határozat csatolásával - a TÁKISZ-on keresztül tájékoztatja a Belügyminisztériumot.

10. §

(1) Ha a beruházást nem a központi támogatásban részesülő önkormányzat valósítja meg, illetőleg fejezi be, változatlanul az eredeti címzett rendelkezik a központi támogatással, és számol el a beruházás befejezését követően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a központi támogatás felhasználásáról és a beruházás befejezését követő elszámolásról az önkormányzatok egymással megállapodnak.

11. §

(1) A közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén, ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be, a támogatás címzettje gondoskodik a többlet céltámogatásnak a központi költségvetésbe történő visszafizetéséről.

(2) A támogatás címzettje haladéktalanul értesíti a TÁKISZ-on keresztül a Belügyminisztériumot - a képviselő-testület határozatát mellékelve - a kiválásról és az ezzel összefüggő pénzügyi változásokról. A Belügyminisztérium a változásról értesíti a pénzintézetet.

12. §

(1) A pénzintézetek megállapodnak a Pénzügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal a finanszírozási szerződés tartalmában.

(2) Az önkormányzatoknak a finanszírozási szerződést a központi támogatásokat ismertető Magyar Közlöny megjelenésétől számított egy hónapon belül kell megkötniük.

(3) A pénzintézetek a folyósított támogatásért kezelési költséget számíthatnak fel, melynek mértékét a szerződő felek a finanszírozási szerződésben rögzítik.

(4) A Pénzügyminisztérium és az Állami Fejlesztési Intézet megállapodásban rögzíti a pénzellátás rendjét. Az Állami Fejlesztési Intézet megállapodásban rendezi a többi pénzintézettel való kapcsolatát.

13. §

(1)[7] Az önkormányzat kollaudált számlát nyújt be a pénzintézethez A számlának - külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - tartalmaznia kell, hogy kifizetése az igénylő önkormányzatot terheli, továbbá a támogatást jóváhagyó törvény számát, illetőleg a kormányközlemény mellékletének számát és sorszámát. A beruházás során keletkezett számlát az önkormányzat záradékolja, és a záradékban nyilatkozik a visszaigényelhető, előzetesen felszámított áfa összegéről, amely a támogatás meghatározásánál nem vehető figyelembe.

(2)[8] Megbízásos beruházás esetén a pénzintézet csak az önkormányzat által ellenjegyzett számla alapján teljesíthet kifizetést.

(3) Ha a számla kiegyenlítéséhez saját forrás a támogatási arányoknak megfelelően nem áll rendelkezésre, a pénzintézet a számlát az arányok szerint csökkentett összegű támogatás lehívásával egyenlíti ki.

(4)[9] Az Állami Fejlesztési Intézet havonta - a tárgyhót követő 15-ig - tájékoztatja a Belügyminisztériumot:

a) a folyamatban lévő és az új induló beruházások esetében a címzett és céltámogatásban részesülő önkormányzatok támogatásának összegéről törvényenként (közleményenként) éves ütemenként összesítve, azon belül beruházásonként, feltüntetve az év eleji nyitó állományt, a tárgyhóig kumulált folyósítások nettó összegét, a tárgyhavi folyósítás nettó összegét, a lemondások összegét, valamint a beruházásra még rendelkezésre álló záró állományt;

b) a címzett és céltámogatások nyitó és záró számlaegyenlegéről, ezen belül a Ctv. 12. §-ának (2) bekezdése szerint lehívott támogatások fel nem használt maradványáról.

(5) A zárszámadáshoz és a költségvetéshez kapcsolódó pénzintézeti információ adattartalma megegyezik a beruházási adatlapon szereplő pénzügyi adatokkal. A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium megállapodik a pénzintézetekkel az eseti adatszolgáltatás tartalmában.

(6) A Belügyminisztérium tájékoztatja a TÁKISZ-t -az éves zárszámadáshoz kapcsolódva - a központi támogatás éves felhasználásáról.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az 1993. és 1994. évekre szóló igénybejelentéseknél e rendelet 1. §-ában és 2. §-a (1), (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésében a "A Kormány által támogatásra javasolt beruházásról" szövegrészt, továbbá 5. §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) Az oktatási, egészségügyi és szociális ellátási célokra vonatkozó, 1993. és 1994. évre szóló igénybejelentésekhez a 2. és 3. számú melléklet c) pontjában, továbbá a 2. számú melléklet h)-m) pontjaiban és a 3. számú melléklet m)-s) pontjaiban szereplő dokumentumokat 1993. június 10-ig kell a TÁKISZ-hoz benyújtani.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 46/1993. (III. 17.) Korm. rendelethez[10]

2. számú melléklet a 46/1993. (III. 17.) Korm. rendelethez[11]

Címzett támogatások igénybejelentésének tartalmi, formai követelményei

a) Beruházási adatlap (1. számú dokumentum).

b) Képviselő-testületi határozat (2. számú dokumentum).

(Közös beruházás esetén valamennyi részt vevő önkormányzat képviselő-testületi határozatát csatolni kell.)

c) Érvényes, jogerős építési, illetve vízgazdálkodási céloknál vízjogi létesítési engedély.

d) Megállapodás önkormányzatok közösen megvalósítandó beruházása esetén, melyet minden résztvevő aláírásával és pecsétjével ellátva kell benyújtani.

Az a)-d) pontokban felsoroltakon túlmenően

e) Folyamatban lévő beruházás esetén a kivitelezés eddigi teljesítményeinek leírása.

A vízgazdálkodási ágazatba tartozó beruházásokhoz:

f) Műszaki leírás az előzményekről, a tervezett műtárgyakról és a technológiai folyamatokról.

g) Részletes helyszínrajz az engedélyező hatóság hitelesítésével (vonalas létesítményeknél feltüntetve az eredeti és a tervezett állapot szelvényszámmal; nem vonalas létesítményeknél a tervezett műtárgyak helye, megnevezése, technológiai hossz-szelvény).

Az oktatási, kulturális ágazatba tartozó beruházásokhoz:

h) Műszaki leírás az építési munkáról és az építményben folytatni kívánt tevékenységről.

i) Helyszínrajz.

Műszaki terv(ek) az építmény, illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezéséről az engedélyező hatóság hitelesítésével.

Az egészségügyi, szociális ágazatba tartozó beruházásokhoz:

k) Leírás a létesítmény szakmai funkciójáról, rövid műszaki leírás az építésszerelési feladatokról és technológiai felszerelésekről, a rendeltetési egységek naturális mutatóinak bemutatásával.

l) Telephelyi helyszínrajz, jelölve a beruházással vagy rekonstrukcióval érintett építményeket.

m) Műszaki terv(ek) az építmény, illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezéséről az engedélyező hatóság hitelesítésével.

n) Egészségügyi beruházás esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilatkozata a működtetés finanszírozásának vállalásáról.

o) Amennyiben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem lát lehetőséget a működési többletköltségek befogadására, akkor a beruházó, illetve üzemeltető önkormányzat(ok) nyilatkozata a működtetés finanszírozásának vállalásáról.

A felsoroltakon kívüli ágazatokba tartozó beruházáshoz:

p) Műszaki leírás az előzményekről és a tervezett beruházásról.

r) Helyszínrajz.

s) Műszaki terv(ek) az építmény, illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezéséről az engedélyező hatóság hitelesítésével.

3. számú melléklet a 46/1993. (III. 17.) Korm. rendelethez[12]

Céltámogatások igénybejelentésének tartalmi, formai követelményei

a) Beruházási adatlap (1. számú dokumentum).

b) Képviselő-testületi határozat (2. számú dokumentum).

(Közös beruházás esetén valamennyi részt vevő önkormányzat képviselő-testületi határozatát csatolni kell.)

c) Érvényes, jogerős építési, illetve vízgazdálkodási cé-loknál vízjogi létesítési engedély (kivéve: az egészségügyi ágazatban a gép-műszer beszerzés).

d) Megállapodás önkormányzatok közösen megvalósítandó beruházása esetén, melyet minden résztvevő aláírásával és pecsétjével ellátva kell benyújtani.

e) A szakminisztérium által közzétett fajlagos költségek alapján végzett részletes költség számítás.

Az a)-e) pontokban felsoroltakon túlmenően

f) Folyamatban lévő beruházás esetén a kivitelezés eddigi teljesítményeinek leírása.

A vízgazdálkodási ágazatba tartozó beruházásokhoz:

g) Műszaki leírás, az előzményekről, a tervezett műtárgyakról és a technológiai folyamatokról.

h) Részletes helyszínrajz az engedélyező hatóság hitelesítésével (vonalas létesítményeknél feltüntetve az eredeti és tervezett állapot szelvényszámmal; nem vonalas létesítményeknél a tervezett műtárgyak helye, megnevezése, technológiai hossz-szelvény).

i) Az ÁNTSZ eredeti igazolása (3. számú dokumentum). Az igazolás nem lehet régebbi az igénybejelentést megelőző 90 napnál.

j) Az ipari szennyvíz-előtisztítók szabályozás szerinti működésének biztosítása céljából megtett hatósági intézkedések (kötelezések) hitelesített másolata két évre visszamenően.

Az oktatási ágazatba tartozó beruházásokhoz:

k) Érvényes szakértői vélemény az életveszélyessé vált tanteremről.

l) Érvényes, jogerős I. fokú építésügyi hatósági határozat az életveszélyessé nyilvánításról.

m) Műszaki leírás az építési munkáról és az építményben folytatni kívánt tevékenységről.

n) Helyszínrajz.

o) Műszaki terv(ek) az építmény, illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezéséről az engedélyező hatóság hitelesítésével.

p) A II.3. cél esetében társulási megállapodás a legalább ötéves időtartamra szóló közös működtetésről.

Az egészségügyi ágazatba tartozó beruházásokhoz:

q) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilatkozata a működtetés finanszírozásának vállalásáról.

r) Amennyiben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem lát lehetőséget a működési többletköltségek befogadására, akkor a beruházó, illetve üzemeltető önkormányzat(ok) nyilatkozata a működtetés finanszírozásának vállalásáról.

A hulladékgazdálkodás ágazatba tartozó beruházásokhoz:

s) A beruházó önkormányzattal, illetve önkormányzatokkal kötött megállapodás arról, hogy mely nem beruházó önkormányzatok szilárd hulladékát fogja fogadni a tervezett hulladéklerakó. A megállapodást valamennyi érintett önkormányzat (beruházó, szilárdhulladék-lerakót igénybe vevő) aláírásával és pecsétjével ellátva kell benyújtani.

t) Műszaki leírás a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közleményében meghatározott követelmények (talajminőség, építési osztály, tárolásra tervezett hulladékfajták stb.) szerinti részletezettséggel, valamint a technológiai folyamat ismertetése.

u) Helyszínrajz.

v) Műszaki terv(ek) az építmény, illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezéséről az engedélyező hatóság hitelesítésével.

w) A területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség eredeti igazolása az 1. számú melléklet V. pontjában felsorolt 1., 2. és 3. esetekre vonatkozó igénybejelentésekhez. Az igazolás nem lehet régebbi az igénybejelentést megelőző 90 napnál.

x) A meglévő lerakóhely felszámolására vonatkozó hatósági felszólítás hiteles másolata. Az 1. számú melléklet V. pontjában felsorolt 2. és 4. esetekre tartozó igénybejelentésekhez.

y) Környezeti hatásvizsgálat csatolása a beruházás hatásairól.

z) Szakvélemény a tervezett lerakók vízföldtani feltárásáról.

4. számú melléklet a 46/1993. (III. 17.) Korm. rendelethez[13]

A) A címzett és céltámogatási igénybejelentés 1. számú dokumentuma

B) A címzett és céltámogatási igénybejelentés 2. számú dokumentuma

C) A céltámogatási igénybejelentés 3. számú dokumentuma

D) A címzett és céltámogatási igénybejelentés 4. számú dokumentuma