9/1993. (IV. 2.) IM rendelet
a bíróságok igazgatásáról
A bíróságról szóló 1972. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Bsz.) módosító 1991. évi LXVII. törvény 23. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Bírói Tanáccsal (OBT), a rendelet 26. §-ának (2) bekezdése tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya a Fővárosi Bíróságra és a megyei bíróságokra (a továbbiakban együtt: megyei bíróság), a helyi bíróságokra, valamint a munkaügyi bíróságokra terjed ki.
2. §
A bíróságok igazgatása a bírói függetlenséget nem sértheti.
Az igazságügyminiszter igazgatási jogköre és feladatai
3. §
(1) Az igazságügyminiszter igazgatási felügyeletet gyakorol a megyei bíróságok elnökei felett, irányítja és ellenőrzi az igazgatási tevékenységüket.
(2) Az igazságügyminiszter a megyei bíróság elnökének kinevezéséről számított öt éven belül - legkorábban egy év elteltével - megvizsgálja a megyei bírósági elnök vezetői és felügyeleti tevékenységét.
(3) A vizsgálat során a megyei bíróság elnöke beszámol a bíróság működéséről, a vezetői tevékenységéről és a felügyeleti feladatainak teljesítéséről.
(4) A vizsgálatról írásbeli összefoglaló készül, amelyet a megyei bíróság elnökével ismertetni kell. A megyei bíróság elnöke a vizsgálat megállapításaira észrevételeket tehet. A vizsgálat lényeges megállapításairól az összbírói értekezletet az igazságügyminiszter vagy képviselője tájékoztatja.
4. §
(1) Az igazságügyminiszter elrendelheti a bíróság egyes szervezeti egységei ítélkezésen kívüli tevékenységének rendszeres vagy eseti vizsgálatát (pl. a bíróság gazdasági hivatala, végrehajtó iroda, büntetés-végrehajtási csoport).
(2) A vizsgálat megállapításait ismertetni kell azzal a bírósági dolgozóval, akinek tevékenységére a vizsgálat kiterjedt.
5. §
Az igazságügyminiszter a jogalkotási feladatok teljesítése céljából felkérheti a megyei bíróság elnökét az ítélkezési gyakorlatnak a kollégium közreműködésével folyó elemzésére a bíróságon jogerősen befejezett ügyek alapján.
6. §
(1) Az igazságügyminiszter a megyei bírósági elnökök részére - a bíróságok igazgatási tevékenységének összehangolása érdekében - évente legalább egyszer értekezletet tart (elnöki értekezlet). Az igazságügyminiszter meghívására az OBT elnöke az értekezleten részt vehet.
(2) Az elnöki értekezletet harminc napon belül össze kell hívni, ha az legalább hét megyei bírósági elnök javasolja. A javaslatban meg kell jelölni az elnöki értekezlet összehívásának indokát.
Az igazságügyminiszter és az Országos Bírói Tanács kapcsolata
7. §
(1) Az igazságügyminiszter biztosítja az OBT működésének feltételeit.
(2) Az OBT elnökével az Igazságügyi Minisztérium Igazságszolgáltatási Hivatalának vezetője tart kapcsolatot; a (3) bekezdésben foglalt kivétellel közvetíti az OBT által az igazságügyminiszterhez vagy az Igazságügyi Minisztérium egyes szervezeti egységeihez címzett javaslatokat, állásfoglalásokat és észrevételeket.
(3) A bíróságokat és a bírákat érintő jogszabály-tervezeteket - az Igazságügyi Minisztérium Igazságszolgáltatási Hivatalának egyidejű tájékoztatásával - a jogszabályt előkészítő ügyosztály közvetlenül küldi meg véleményezésre az OBT-nek.
8. §
Az OBT ülésén - az állandó meghívott igazságügyminiszteren és az Igazságszolgáltatási Hivatal vezetőjén kívül - az OBT elnöke meghívására más igazságügyi minisztériumi vezető vagy ügyintéző is részt vesz.
A megyei bíróság elnöke és más bírósági vezetők igazgatási jogköre és feladatai
9. §
(1) A megyei bíróság elnöke biztosítja a vezetése és az igazgatási felügyelete alatt álló bírósági szervezet működését.
(2) A megyei bíróság elnöke elősegíti a bíróság igazgatásában közreműködő bírói testületek jogszabályban meghatározott jogainak érvényesülését, biztosítja a működésükhöz szükséges anyagi és egyéb feltételeket. A megyei bíróság elnöke a bírói testületek vezetőinek vagy a testület által erre felhatalmazott tagjának a feladataik ellátásához szükséges mértékben az igazgatási jog gyakorlásához szükséges felvilágosítást megadja és lehetővé teszi az iratokba való betekintést.
(3) A megyei bíróság elnöke az érdekképviseleti jogosítványok érvényesülését elősegíti, és biztosítja a tájékoztatást a bírósági dolgozók szociális helyzetével összefüggő kérdésekben.
10. §
(1) A megyei bíróság elnöke az igazgatási jogköréhez tartozó egyes feladatokat a megyei bíróság elnökhelyettesére vagy a megyei bíróság más vezetőjére állandó vagy ideiglenes jelleggel - a saját felelősségének fennállása mellett - átruházhatja. A jogkör állandó jellegű átruházását írásba vagy a megyei bíróság Működési Szabályzatába kell foglalni. A tanácselnökre csak ideiglenes jelleggel lehet esetileg meghatározott igazgatási feladatot átruházni.
(2) A megyei bíróság elnökét a távollétében az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
11. §
(1) A megyei bíróság elnöke gondoskodik a bírói, a bírósági vezetői és más bírósági munkakörök betöltéséről. Ennek érdekében
a) pályázatot ír ki a kinevezési jogkörébe tartozó, kötelezően pályázathoz kötött vezetői állásokra;
b) pályázatot írhat ki a bírói, a bírósági titkári, a fogalmazói, a bírósági tisztviselői és ügykezelői állások betöltésére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázatot az Igazságügyi Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A megyei bíróság elnöke javaslatot tesz az igazságügyminiszternek a bíró kinevezésére és az első alkalommal történő beosztására, valamint a bíró felmentésére. A javaslatot - a kinevezés vagy a felmentés feltételeinek igazolásával - a kinevezésre vagy a felmentésre javasolt időpontot legalább negyven nappal megelőzően kell felterjeszteni az Igazságügyi Minisztériumnak. Soron kívüli javaslattételnek rendkívüli, írásban megindokolt esetben van helye.
(4) A megyei bíróság elnöke a bírákat helyi bírói, munkaügyi bírói és megyei bírói munkakörbe osztja be, és gondoskodik à megyei bírósági bírák arányos, ügyszak szerinti beosztásáról; kinevezi és beosztja a bírósági titkárt, fogalmazót és a bírósági tisztviselőt (ügykezelőt). A bírót - a törvényben meghatározott feltételek mellett - a megyei bíróság elnöke rendeli ki más szolgálati helyre.
(5) A megyei bíróság elnöke biztosítja a személyi nyilvántartások naprakész vezetését. A bírákra vonatkozó adatokat pontosan, az esetleges változásokat követő nyolc napon belül az Igazságügyi Minisztériumnak megküldi.
12. §
(1 ) A bírósági dolgozók képzése és továbbképzése érdekében a megyei bíróság elnöke kijelöli és irányítja a bírák, a titkárok, a fogalmazók és a nem jogi beosztású dolgozók szakmai képzéséért felelős személyt (oktatási felelős).
(2) Az oktatási felelős éves oktatási tervet készít, és javaslatot tesz a központi oktatási tervre; ezek előkészítéséhez beszerzi az ügyszak szerinti kollégium vezetőjének véleményét. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmazók jogi szakvizsgára való előkészítésére.
(3) Az oktatási tervet a megyei bíróság elnöke hagyja jóvá.
13. §
A megyei bíróság elnöke gondoskodik a megyei bíróság területén működő bíróságokhoz megválasztott népi ülnökök értekezletének megtartásáról, és ellátja a népi ülnökökkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
14. §
A megyei bíróság elnöke a biztonságos és korszerű munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében - a költségvetés keretein belül - megszervezi
a) a bírósági épület biztonságát;
b) a bírósági épület rendjének és tisztaságának fenntartását;
c) a rendszeres munkavégzést, biztosítja az ehhez szükséges tárgyi eszközöket és feltételeket (irodai gépek, berendezések, eszközök, informatikai eszközök és módszerek, szakkönyvtár, az ítélkezéshez szükséges szaklapok és szakirodalom stb.).
15. §
A munka szervezésének körében a megyei bíróság elnöke
a) a helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnökének, illetve a megyei bírói tanács véleményének beszerzése után meghatározza a megyei bíróság, a helyi bíróság és a munkaügyi bíróság munkarendjét, ebben a munkakezdés és munkabefejezés időpontját, az ügyfélfogadás és a panasznapok tartásának helyét és idejét;
b) az ügyszak szerint illetékes kollégium vezetője véleményének figyelembevételével, egyéves időszakra meghatározza a megyei bíróságon az ügyek kiosztásának, a bírák és a fellebbezési tanácsok ügybeosztásának és tárgyalási napjának rendjét;
c) gondoskodik a munkarend megtartásáról és annak ellenőrzéséről;
d) a jogszabályok keretei között megteheti az eredményes munkavégzéshez szükséges egyéb intézkedéseket.
16. §
(1) A megyei bíróság elnöke köteles biztosítani az eljárási határidők, az ügyviteli szabályok ós a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartását.
(2) Ennek érdekében - a bírói függetlenség sérelme és az ügyintézés hátráltatása nélkül - a megyei bíróság elnöke
a) tájékozódhat az ügyintézés menetéről és időszerűségéről;
b) betekinthet az eljáró bíró vagy a tanácselnök által a Bírósági Ügyviteli Szabályzat alapján vezetett nyilvántartásokba (perkönyv, tárgyalási napló stb.);
c) eljárási késedelem vagy ügyviteli hiányosság észlelése esetén felvilágosítást kérhet, és intézkedést tehet;
d) a jogerősen befejezett ügyekben az ügyiratokba való betekintéssel vizsgálatot végezhet az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok érvényesüléséről;
e) a jogerősen be nem fejezett ügyekben az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását az ügyiratok alapján vizsgálhatja, és intézkedést tehet.
17. §
(1) A megyei bíróság elnöke irányítja és ellenőrzi a megyei bíróság, valamint a területén működő bíróságok pénzügyi és gazdasági tevékenységét; elkészíti az éves költségvetési tervet és az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. A gazdálkodásról adatokat szolgáltat az Igazságügyi Minisztériumnak.
(2) A megyei bíróság elnöke gondoskodik a pénzügyi belső ellenőrzés megszervezéséről és működéséről. Az ellenőrzés tapasztalatait vezetői értekezlet vitatja meg.
18. §
(1) A megyei bíróság elnöke irányítja és ellenőrzi a többi bírósági vezető igazgatási tevékenységét. Ennek keretében a megyei bíróság elnöke
a) legalább évente egyszer megyei összbírói értekezletet hív össze, amelyen tájékoztatást ad az igazgatási tevékenységről, a bíróság előtt álló feladatokról, az éves munkatervről és annak teljesítéséről;
b) legalább háromhavonként vezetői értekezletet tart, amelyen tájékoztatást ad a bíróságokat érintő vezetői feladatokról, meghatározza az időszerű igazgatási feladatokat, beszámol azok teljesítéséről és más időszerű kérdésekről;
c) a nem bírói munkakörben dolgozók részére - a Működési Szabályzatban foglaltak szerint - évente egyszer értekezletet tart.
(2) A vezetői értekezleten részt vesznek a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, a helyi bíróságok elnökei és a munkaügyi bíróság elnöke, valamint - a tárgykörtől függően - más bírósági vezető és az érdekképviseleti szerv vezetője. A megyei bíróság elnöke a vezetői értekezletre más személyt is meghívhat.
(3) A vezetői értekezleten a megyei bíróság területén működő bíróságok vezetői tájékoztatást adnak az igazgatási tevékenységükről.
19. §
(1) A megyei bíróság elnöke a helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét a kinevezésüktől számított öt éven belül, legkorábban egy év elteltével, megvizsgálja. A vizsgálat módjára a 3. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadóak.
(2) A megyei bíróság elnöke az igazgatási tevékenység részterületét érintő, továbbá a gazdasági és pénzügyi tevékenységet ellenőrző vizsgálatot bármikor lefolytathat. A vizsgálat megállapításairól készített írásbeli összefoglalót ismertetni kell azokkal, akikre a vizsgálat kiterjedt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés, valamint a 16. § szerinti vizsgálat során észlelt hiba megszüntetésére a megyei bíróság elnöke vagy más illetékes vezetője az érdekelt személy figyelmét szóban vagy írásban felhívja. Súlyosabb esetben igazoló jelentés tételének vagy fegyelmi eljárás kezdeményezésének van helye.
A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási jogköre és feladatai
20. §
(1) A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási jogköre a vezetése alatt álló bíróságra terjed ki. Az igazgatási tevékenységére a megyei bíróság elnökének igazgatási jogköre és feladatai megfelelően irányadóak.
(2) A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnöke a Bsz. vagy más jogszabály által kizárólag a megyei bíróság elnökének jogkörébe, illetve feladatkörébe utalt igazgatási feladatokat nem láthat el.
(3) A helyi bírósági vezetők részt vesznek az ítélkezésben.
A megyei bírói tanács igazgatási tevékenysége
21. §
(1) A megyei bírói tanács ellátja a Bsz.-ben meghatározott igazgatási feladatokat.
(2) A megyei bírói tanács megvizsgálja a megyei bíróság által elkészített éves költségvetési tervet, az egyetértését írásban közli a megyei bíróság elnökével. Egyetértés hiányában írásban, az egyetértés megtagadása okának megjelölésével és határidő kitűzésével felkérheti a megyei bíróság elnökét a tervezet átdolgozására, egyúttal indokolt javaslatot tesz az átdolgozás tartalmára és módjára.
(3) A (2) bekezdés irányadó a megyei bíróság költségvetésének, valamint a bér- és létszámfejlesztésnek a helyi bíróságok közötti felosztása esetében is.
A szakmai munkával összefüggő igazgatási tevékenység
22. §
(1) A megyei bíróság elnöke a bíró kinevezésétől számított három év elteltével megvizsgálja a bíró tevékenységét.
(2) A vizsgálat megkezdését a bíróval közölni kell, és a vizsgálatot lehetőleg hatvan napon belül be kell fejezni.
(3) A vizsgálat kiterjed az anyagi és az eljárási jog, valamint az ügyviteli szabályok alkalmazására, a határozatok szerkesztésére, a bíró tárgyalásvezetésére, az ügyfelekkel való magatartásra, a bíró lényegfelismerő és döntési képességére.
(4) A vizsgálathoz a rendelethez mellékelt Útmutató ad segítséget.
23. §
(1) A 22. §-ban szabályozott vizsgálat megállapításait írásban kell rögzíteni, és állást kell foglalni, hogy a bíró e tisztsége betöltésére alkalmas-e.
(2) A vizsgálat megállapításait ismertetni kell a bíróval, aki tizenöt nap alatt észrevételt lehet.
(3) Ha a megyei bíróság elnöke a bíró alkalmatlanságát állapítja meg, felhívja a bírót, hogy tisztségéről mondjon le. Ha a bíró ennek harminc napon belül nem tesz eleget, a megyei bíróság elnöke a vizsgálat anyagát és a bíró észrevételeit átadja az ügyszak szerint illetékes kollégium vezetőjének. A kollégium az alkalmatlanság kérdésében harminc napon belül döntést hoz, és ezt írásban közli a bíróval, valamint a megyei bíróság elnökével.
(4) Ha a vizsgálat anyaga a kollégium döntéséhez nem elegendő, a kollégium vezetője felkérheti a megyei bíróság elnökét kiegészítő vizsgálat lefolytatására, amelyet harminc napon belül kell befejezni. A további eljárásra a (2)-(3) bekezdés az irányadó. Ismételt kiegészítő vizsgálat nem végezhető.
24. §
(1) A kollégium
a) lefolytatja a kollégium által meghatározott, valamint a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett vizsgálatokat;
b) előzetesen véleményt nyilvánít a bíró megyei bírósági bírói beosztásáról;
c) dönt a bíró alkalmatlanságának kérdésében;
d) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket a Bsz., más jogszabály vagy a megyei bíróság elnöke a feladatkörébe utal.
(2) A megyei bíróság elnöke kollégiumi vizsgálat elvégzését kezdeményezheti.
25. §
(1) A kollégium munkáját a kollégium vezetője szervezi meg, és irányítja; ellátja a megyei bíróság, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság szakmai vezetése körébe tartozó feladatokat, továbbá azokat az igazgatási feladatokat, amelyeket a megyei bíróság elnöke, illetve a bíróság Működési Szabályzata a feladatkörébe utal:
(2) A kollégium vezetőjét - külön felhatalmazás nélkül is - megilletik mindazok az igazgatási jogosítványok, amelyek a kollégium és a saját feladatainak ellátásához szükségesek.
(3) A kollégium vezetője a kollégium munkájáról a megyei bíróság elnökét folyamatosan tájékoztatja, és vezetői értekezleten beszámol a kollégium és a saját működéséről.
(4) A kollégium vezetője részt vesz az ítélkezésben.
26. §
(1) A kollégium vezetője
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a bírák és a fellebbezési tanácsok ítélkezési tevékenységét;
b) összegyűjti, elemzi és szükség esetén a kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket;
c) tájékoztatást kér a fellebbezési tanácsok elnökeitől az ítélkezési munkában felmerült jogalkalmazási kérdésekről;
d) megbízza a megyei bíróság tanácselnökét a tanácselnöki feljegyzés készítésével; figyelemmel kíséri a tanácselnöki feljegyzéseket, és gondoskodik azoknak az érintettekkel való ismertetéséről;
e) részt vesz a bírák és a más bírósági dolgozók oktatási és továbbképzési feladatainak tervezésében és végrehajtásában;
f) közreműködik a megyei bíróság munkatervének és Működési Szabályzatának elkészítésében.
(2) A kollégium vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat elősegítése érdekében
a) felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz a kollégiumnak az ítélkezési gyakorlat elemzését, valamint a vitás jogalkalmazási kérdéseket tartalmazó összefoglalóját;
b) a Legfelsőbb Bíróság felkérésére tájékoztatási ad a megyei bíróság területén kialakult ítélkezési gyakorlatról;
c) a kollégium üléséről a Legfelsőbb Bíróságot értesíti; az ülésről készült jegyzőkönyvet a Legfelsőbb Bíróságnak megküldi;
d) a Legfelsőbb Bíróság meghívására részt vesz a Legfelsőbb Bíróság ügyszak szerinti kollégiumának tanácskozásain.
(3) A kollégium vezetője a hatáskörébe tartozó szakmai feladatokat a kollégiumvezető-helyettes, valamint a -hozzájárulásukkal esetenként megbízott - megyei bírósági tanácselnök, megyei bírósági bíró, a csoportvezetők és csoportvezető-helyettesek, továbbá a helyi bírósági, illetve a munkaügyi bírósági bíró bevonásával látja el. Az eseti megbízásról a bíróság vezetőjét értesíteni kell.
A bírósági munkaterv és a Működési Szabályzat
27. §
(1) Az igazgatási feladatok rendszerezéséről és az ellátásának rendjéről a megyei bíróság elnöke éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv tartalmára a helyi bíróság és a munkaügyi bíróság elnöke javaslatot tesz, a megyei bírói tanács javaslatot tehet.
(3) A munkaterv tartalmazza különösen
a) az összbírói és a vezetői értekezletek, valamint a nem bírói munkakörben dolgozók értekezletének időpontját és napirendjét;
b) az igazgatási felügyeleti vizsgálatok rendjét;
c) a bíró vizsgálatok rendjét és felelőséi;
d) a 19. § (2) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálatok rendjét és felelősét;
e) a gazdasági hivatal vizsgálatának rendjét és felelősét;
f) azokat a további igazgatási feladatokat, amelyeknek a munkatervbe való felvételét a megyei bíróság elnöke szükségesnek, illetve más bírósági vezető vagy a megyei bírói tanács javaslata alapján indokoltnak tart.
28. §
(1) A megyei bíróság elnöke a vezetése és az igazgatási felügyelete alatt álló bíróságok szervezetének rendjére a helyi bírósági elnökök és a munkaügyi bíróság elnöke írásbeli véleményének és javaslatainak ismeretében Működési Szabályzatot készít.
(2) A Működési Szabályzat tartalmazza
a) a bíróság munkarendjét, a munkaidő kezdő és végző időpontját;
b) az ügyfélfogadási rendet;
c) a bírák és a fellebbezési tanácsok ügyszak szerinti beosztását és tárgyalási rendjét;
d) az ügyek kiosztásának a rendjét;
e) a nem bírói munkakörben dolgozók feladatának munkakör szerinti leírását;
f) az igazgatási feladatoknak a bírósági vezetők közötti megosztását;
g) a helyettesítések rendjét;
h) mindazokat az igazgatási rendelkezéseket, amelyeknek a Működési Szabályzatba való felvételét a megyei bíróság elnöke, más bírósági vezető szükségesnek tartja, illetve a bírósági érdekképviseleti szerv indokoltan javasolja.
Záró rendelkezések
29. §
Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba. A bíróságok felügyeletéről és vezetéséről szóló 105/1977. (IK. 3.) IM utasítás és az ezt módosító 113/1980. (IK. 7.) IM utasítás hatályát veszti.
Dr. Balsai István s. k.,
igazságügyminiszter
Melléklet a 9/1993. (IV. 2.) IM rendelethez
ÚTMUTATÓ
a bíró vizsgálatához
I. A vizsgálat módja:
1. A bíró szolgálati úton történő értesítése a vizsgálat megkezdéséről, indokáról és céljáról.
2. Kapcsolatfelvétel és közvetlen beszélgetés a bíróval a vizsgálat céljáról és módjáról, a munkavégzés objektív és szubjektív körülményeiről, a vizsgálat által érintett időszakra eső esetleges távollétről stb.
3. Célszerű ötven jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyiratot megvizsgálni. Ha a folyamatos sorszámozású ügyek között jogerősen még be nem fejezett ügy is található, az ki kell hagyni, és az ötven ügy után következő sorszámú ügyiratot kell áttanulmányozni.
4. A bíró tárgyalásvezetését két-három tárgyalási napon indokolt meghallgatni.
5. Célszerű beszerezni a vizsgálat megkezdését megelőző 12 teljes hónap egyéni statisztikai jelentését és a másodfokú eljárás statisztikai adatait.
6. Célszerű figyelembe venni a másodfokon eljáró tanács elnökének feljegyzéseit (ún. tanácselnöki feljegyzés).
7. Indokolt tájékoztatást beszerezni a helyi bíróság (munkaügyi bíróság) és a megyei bíróság elnökétől a bírót érintő panaszokról.
8. El kell készíteni a vizsgálat tapasztalatait és megállapításait tartalmazó írásbeli véleményt.
9. Ki kell tűzni a vizsgálat eredménye ismertetésének időpontját, és az megelőzően legalább 15 nappal az írásbeli véleményt át kell adni a bírónak.
II. A vizsgálat eredményének ismertetése:
1. Az ismertetésen részt vesz:
- a vizsgált bíró,
- a vizsgálatot végző személy,
- a helyi bíróság elnöke,
- a megyei bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.
2. A vizsgálatot végző személy az írásos véleményt - az ismertetés során - szóban kiegészítheti.
3. A vizsgált bíró írásban csatolhatja észrevételeit, és -az ismertetés során - az szóban is kiegészítheti.
4. Az ismertetést követően a megyei bíróság elnöke összefoglaló véleményt készít.
III. Az összefoglaló vélemény tartalma:
1. Név, születési hely és év:
2. Fizetési osztály, fokozat, pótlék:
3. Beosztás és annak kezdő időpontja:
4. Szolgálati hely és lakhely:
5. Korábbi beosztásai:
6. Jelenlegi ügyszak, fő referáda:
7. Milyen nemperes ügyeket intéz:
8. Végez-e oktatói tevékenységet, s ha igen, akkor mit:
9. A szakmai érdeklődés területei:
10. Idegen nyelv ismerete és annak szintje:
11. Szakírói tevékenysége:
12. Milyen szervezett tanfolyamokon (kezdő bírói stb.) vett részt:
13. Az önképzés formái:
14. A bírói tevékenység időszerűsége:
a) a tárgyalás kitűzése;
b) a bizonyítás elrendelése és lefolytatása;
c) a szakértő kirendelése;
d) a tárgyalás elhalasztása, a halasztás indoka;
e) az ítélet írásba foglalása;
f) pertartam az elmúlt 12 hónapban befejezett ügyekben (0-3 hó, 3-6 hó, 6-12 hó, 1 év feletti).
15. A bírói tevékenység tartalma:
a) a tárgyalási nap kihasználtsága;
b) felkészülés a tárgyalásra;
c) a tárgyalásvezetés;
d) a rendfenntartás;
e) a jegyzőkönyv szerkesztése;
f) az ítélethirdetés.
16. Az írásba foglalt érdemi határozat:
a) a tényállás megállapítása;
b) a jogi indokolás;
c) a határozat szerkesztése;
d) a határozat szövegezése.
17. Az ügyviteli szabályok alkalmazása:
a) a perkönyv, a napló vezetése;
b) az iratborító;
c) az ügyiratok rendje;
d) a bírói utasítások szakszerűsége.
18. A bíró:
a) lényeglátó, felismerőképessége;
b) döntési (elhatározó) képessége;
c) lelkiismeretessége;
d) alapossága;
e) szorgalma;
f) munkabírása.
Összefoglaló vélemény:
A vizsgált bíró észrevételei:
A megyei bíróság elnökének záradéka: