11/1994. (IX. 8.) IM rendelet

a bírósági végrehajtás szervezetéről

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 307. §-ának a)-f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A VÉGREHAJTÓI ÁLLÁSOK SZÁMA, A VÉGREHAJTÓK SZÉKHELYE ÉS ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE

Önálló bírósági végrehajtó

1. § (1) Az önálló bírósági végrehajtói állások száma: 300.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó (a továbbiakban: önálló végrehajtó) meghatározott helyi bíróság mellett működik; székhelye és illetékességi területe azonos a meghatározott helyi bíróság székhelyével és illetékességi területével.

(3) A budapesti székhelyű önálló végrehajtó - ideértve a Budakörnyéki Bíróság mellett működő végrehajtót is - a Vht. szerint az illetékességi területén megindult végrehajtási ügyben Budapest főváros egész területén eljárhat.

2. § Az egyes helyi bíróságok mellett rendszeresített önálló végrehajtói állások számát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) Ha ugyanazon helyi bíróság mellett több önálló végrehajtó működik, ezek a helyi bíróság illetékességi területén az adósok nevének kezdőbetűje szerint megállapított ügycsoportokba tartozó ügyekben járnak el.

(2)[1] A Fővárosi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság) elnöke elrendelheti, hogy az ügyek szétosztásánál az (1) bekezdés alkalmazása mellett vagy helyett az ügyek érkezési sorrendjét kell alapul venni. Ilyenkor az egy teljes naptári hónapban érkezett valamennyi ügyben (kezdőbetű szerinti valamennyi ügyben) csak ugyanaz az önálló végrehajtó járhat el. A megyei bíróság elnöke - az érintett végrehajtók egyetértésével - az ügyek szétosztásának más módját is elrendelheti.

(3) Az egyes önálló végrehajtók ügycsoportok szerinti beosztását és e beosztás évenkénti rendszeres megváltoztatásának sorrendjét a megyei bíróság elnöke állapítja meg.

(4) A végrehajtási ügycsoportoknak a (3) bekezdés szerinti évenkénti megváltozása a már megindult végrehajtási ügyeket nem érinti.

(5) Ha az ügyviteli szabályok szerint több végrehajtási ügyet egyesíteni kell, vagy irataikat egymáshoz kell csatolni, az eljárást valamennyi ügyben az az önálló végrehajtó folytatja, aki a legkorábban megindult végrehajtási ügyben járt el.

Megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt[2]

4. § (1) A Fővárosi Bíróságnál legalább 5 fővárosi bírósági végrehajtói, minden megyei bíróságnál legalább 2 megyei bírósági végrehajtói állást kell szervezni.

(2) A fővárosi bírósági és a megyei bírósági végrehajtói állások számát a bírósági létszámgazdálkodás keretében kell megállapítani, és a szükségnek megfelelően módosítani.

5. § (1) A fővárosi bírósági végrehajtók székhelye: Budapest, illetékességi területe Budapest főváros területére terjed ki.

(2) A megyei bírósági végrehajtók székhelye és illetékességi területe azonos az adott megyei bíróság székhelyével és illetékességi területével.

(3) A Pest megyei bírósági végrehajtó a saját illetékességi területén túlmenően Budapest főváros területén is eljárhat.

6. §[3] A fővárosi bírósági és megyei bírósági (a továbbiakban együtt: megyei bírósági) végrehajtó-helyettesi és megyei bírósági végrehajtó-jelölti állások számát a bírósági létszámgazdálkodás keretében úgy kell megállapítani, hogy a megyei bírósági végrehajtók utánpótlása biztosított legyen.

Végrehajtási ügyintéző

7. § (1) A Fővárosi Bíróságnál ós minden megyei bíróságnál, továbbá minden helyi bíróságnál legalább 1 végrehajtási ügyintézői állást kell szervezni.

(2) A végrehajtási ügyintézői állások számát a bírósági létszámgazdálkodás keretében kell megállapítani, és a szükségnek megfelelően módosítani.

II. FEJEZET

AZ ÁLLÁSOK BETÖLTÉSE

Pályázat

8. § Pályázat alapján kell kinevezni a következőket:

a) önálló végrehajtó,

b) megyei bírósági végrehajtó,

c)[4] megyei bírósági végrehajtó-helyettes,

d)[5] megyei bírósági végrehajtójelölt,

e)[6] végrehajtási ügyintéző.

9. § (1) A pályázatot a kinevezésre jogosult megyei bíróság elnöke hirdeti meg.

(2) A pályázati hirdetményben (a továbbiakban: hirdetmény) a pályázati határidő utolsó napját naptár szerint fel kell tüntetni.

(3) A hirdetményt az illetékes megyei bíróság és helyi bíróság hirdetőtábláján legalább 30 napra ki kell függeszteni, és a pályázati határidő utolsó napjáig kifüggesztve kell tartani.

(4)[7] A hirdetményt a pályázati határidő utolsó napját megelőző 15. napig az Igazságügyi Közlönyben és egy országos napilapban közzé kell tenni; a megyei bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a hirdetményt egyéb megfelelő módon - így különösen a fővárosban, a megyében vagy az illetékes helyi bíróság székhelyén megjelenő lapban - is közhírré tegyék. A megyei bírósági végrehajtójelölti pályázatnak országos napilapban való közzététele mellőzhető.

10. § (1) A pályázatot a megyei bíróság elnökéhez kell benyújtani.

(2) A pályázathoz mellékelni kell a Vht. szerinti kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát.

(3) Ha a pályázó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara) tagja, vagy korábban az volt, ezt a pályázatban közölnie kell.

11. § (1) Ha a pályázó önálló végrehajtó kíván lenni, illetőleg, ha a kamara tagja, vagy korábban az volt, a megyei bíróság elnöke megkeresi a kamarát, hogy közölje véleményét a pályázó alkalmasságával és kinevezésének indokoltságával kapcsolatban.

(2) A kamara a véleményét a pályázó személyes meghallgatása alapján, a 10. § (3) bekezdésében említett pályázó esetén a kamarai névjegyzék adatait is figyelembe véve alakítja ki.

(3) A megyei bíróság elnöke a pályázatok elbírálásánál a kamara véleményét is figyelembe veszi.

(4) Ha a pályázó kéri, a róla szóló kamarai véleményt megtekintheti.

Pályázat nélküli kinevezés

12. §[8] Az önálló bírósági végrehajtó-helyettest és az önálló bírósági végrehajtó-jelöltet a megyei bíróság elnöke pályázat meghirdetése nélkül nevezi ki.

13. §[9] Az önálló végrehajtó az általa alkalmazni kívánt személy önálló bírósági végrehajtó-helyettesi vagy önálló bírósági végrehajtó-jelölti kinevezése iránti kérelméhez mellékelni köteles:

a) a munkaszerződés tervezetét,

b) a kinevezni kért személy nyilatkozatát, amelyben maga is kéri az önálló bírósági végrehajtó-helyettessé vagy önálló bírósági végrehajtójelöltté való kinevezését,

c) a Vht. szerinti kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát,

d) a kamara nyilatkozatát, amelyben a kérelem benyújtásával és a kinevezéssel előzetesen egyetért.

14. § (1)[10] A kamara részéről az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt kinevezésével kapcsolatos egyetértéséről a kamara elnöksége dönt; döntése előtt meghallgatja a kérelmező önálló végrehajtót és a kinevezni kért személyt.

(2) A kamara elnöksége a döntésénél figyelembe veszi az érintettek alkalmasságát és személyi körülményeit, továbbá az is, hogy az önálló végrehajtók utánpótlása biztosított legyen.

III. FEJEZET

SZAKVIZSGA

A szakvizsga célja

15. § A bírósági végrehajtói szakvizsga és az ehhez kiegészítésként kapcsolódó bírósági végrehajtási ügyintézői szakvizsga (a továbbiakban együtt: szakvizsga) célja, hogy a szakvizsgára jelentkező személy (a továbbiakban: jelölt) számot adjon a bírósági végrehajtói, illetőleg a bírósági végrehajtási ügyintézői feladatkör ellátásához, szükséges elméleti ismereteiről, gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről.

Felkészülés a szakvizsgára

16. § (1) A jelöltnek a szakvizsgára való felkészülését segíteni kötelesek azok a személyek és szervek, akiknél, illetőleg amelyeknél a jelölt a végrehajtási szakmai gyakorlat (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) megszerzése céljából tevékenykedik.

(2) A szakvizsgára való felkészülést elősegítő rendszeres oktatásról a megyei bíróság elnöke és a kamara együttesen gondoskodik.

Vizsgabizottság

17. § (1) A szakvizsgát a Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: Szakvizsga Bizottság) tagjaiból az Igazságügyi Minisztérium által esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2) A Szakvizsga Bizottság tagjait az igazságügy-miniszter nevezi ki 5 évre a bírósági végrehajtási jogterület szakemberei közül.

(3) Az esetenként kijelölt vizsgabizottság elnökből és 2 tagból áll. E vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy egyik résztvevője az Igazságügyi Minisztérium vagy a kamara kiküldöttje legyen.

Jelentkezés a végrehajtói szakvizsgára

18. § Bírósági végrehajtói szakvizsgára (a továbbiakban: végrehajtói szakvizsga) az jelentkezhet, aki

a) megfelel a végrehajtójelöltté történő kinevezés feltételeinek [Vht. 241. § (2) bek.], és

b) egyéves szakmai gyakorlatot szerzett.

19. § A szakmai gyakorlat idejébe az az időt lehet beszámítani, amelyet a jelölt a középfokú iskolai végzettség megszerzése után a következő főállású munkakörben töltött el:

a) önálló bírósági végrehajtójelölt,

b) megyei bírósági végrehajtójelölt,

c) adóvégrehajtó, illetőleg társadalombiztosítási végrehajtó, feltéve, hogy e munkakörben az ingó- és ingatlan végrehajtás foganatosítása is a feladata volt.

20. § A 19. §-ban felsorolt különböző munkakörökben szerzett szakmai gyakorlatok idejét össze kell adni, és együttesen kell figyelembe venni.

21. § (1)[11] A szakmai gyakorlat megkezdése után a végrehajtói szakvizsgára való jelentkezés szempontjából - a jelölt kérelmére - legfeljebb 3 hónap tartamáig be kell számítani a szakmai gyakorlat idejébe az az időt, amely alatt a jelölt ténylegesen nem végzett végrehajtási tevékenységet az alábbi ok miatt:

a) katonai, illetőleg polgári szolgálat,

b) táppénzes állomány,

c) szülési szabadság, gyermekgondozási díj (segély) igénybevétele.

(2)[12] A szakmai gyakorlat megkezdése után a végrehajtói szakvizsgára való jelentkezés szempontjából a megyei bíróság elnöke - a megyei bírósági végrehajtójelölt kérelmére - legfeljebb 6 hónap tartamáig beszámíthatja a szakmai gyakorlat idejébe azt az időt, amely alatt a jelölt a végrehajtással kapcsolatos feladatok mellett más bírósági feladatokat is ellátott.

(3)[13] Az (1) és (2) bekezdés szerint beszámított időtartamok együttesen sem haladhatják meg a 6 hónapot.

22. § Nincs helye a 21. § szerinti beszámításnak, ha a jelölt a sikertelenség miatt megismételt végrehajtói szakvizsgára jelentkezett.

23. § A 21. § szerinti beszámítás nem érinti a végrehajtói kinevezéshez szükséges egyéves szakmai gyakorlat [Vht. 233. § e) pont) teljes egészében történő, tényleges letöltésének kötelezettségét.

24. § A szakmai gyakorlat tartamára vonatkozó adatokat a következők igazolják:

a) önálló bírósági végrehajtójelölt esetén: a kamara,

b) megyei bírósági végrehajtójelölt esetén: a megyei bíróság elnöke,

c) adóvégrehajtó esetén: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy fővárosi, megyei igazgatóságának vezetője,

d) társadalombiztosítási végrehajtó esetén: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója.

25. § A végrehajtói szakvizsgára bocsátás iránti kérelmet a jelölt a működési helye - ennek hiányában az állandó lakóhelye- szerint illetékes megyei bíróság elnökéhez nyújthatja be.

26. § A végrehajtói szakvizsgára bocsátás iránti kérelemhez kell csatolni

a) a középfokú iskolai végzettséget igazoló eredeti bizonyítványt vagy hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlat teljesítéséről és - adott esetben - az abba beszámítható időről szóló igazolást,

c) a végrehajtói szakvizsga díjának befizetéséről szóló igazolást.

27. § (1) A megyei bíróság elnöke a jelölt kérelmét - ha megfelel a jogszabálynak - felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumhoz.

(2) Ha a jelölt a szakmai gyakorlatát vagy egy részét végrehajtójelöltként annak a megyei bíróságnak a területén töltötte el, amelynek elnökénél a végrehajtói szakvizsgára jelentkezett, a megyei bíróság elnöke a felterjesztéséhez csatolja a jelölt addigi tevékenységének és magatartásának rövid értékelését.

28. § (1) A végrehajtói szakvizsgára bocsátásról az Igazságügyi Minisztérium határoz.

(2) Ha az Igazságügyi Minisztérium a jelölt kérelmének helyt ad, kitűzi a végrehajtói szakvizsga helyét és időpontját, egyúttal kijelöli a vizsgabizottság elnökét és 2 tagját.

(3) A jelölt a kérelmét elutasító határozat ellen az igazságügy-miniszterhez fellebbezhet, aki a végrehajtói szakvizsgára bocsátásról véglegesen dönt.

A végrehajtói szakvizsga tárgyai

29. § A végrehajtói szakvizsga tárgyai a következők:

a) a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) és a bírósági végrehajtásra vonatkozó egyéb jogszabályok,

b) a bírósági végrehajtói ügyvitel és pénzkezelés,

c) az Alkotmány főbb rendelkezései, továbbá az igazságügyi szervezetre és az igazságügyi dolgozók szolgálati viszonyára vonatkozó főbb szabályok,

d) a bírósági végrehajtói tevékenység ellátásához szükséges jogi alapismeretek.

A végrehajtói szakvizsga lefolytatása

30. § A végrehajtói szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

31. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt a vizsgabizottság egyik tagjának jelenlétében a végrehajtói tevékenységgel kapcsolatos írásbeli feladatot old meg (letiltást, foglalási jegyzőkönyvet, árverési hirdetményt stb. készít).

(2) Az írásbeli feladat megoldása céljából 3 óra áll a jelölt rendelkezésére.

(3) A jelölt az írásbeli vizsgán jogszabályszöveget használhat.

32. § (1) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság meggyőződik arról, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal a jogi és gyakorlati ismeretekkel, amelyeknek tudása a végrehajtói tevékenység eredményes ellátásához szükséges.

(2) A szóbeli vizsga nyilvános.

33. § A vizsgabizottság a végrehajtói szakvizsgát az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének együttes mérlegelése alapján, zárt tanácskozásban értékeli, és a végrehajtói szakvizsga eredményét nyilvánosan hirdeti ki.

34. § Annak megfelelően, hogy a jelölt tudása milyen fokúnak bizonyult, a vizsgabizottság úgy dönt, hogy a jelölt a végrehajtói szakvizsgát

a) kitűnő eredménnyel,

b) jó eredménnyel,

c) megfelelő eredménnyel letette, vagy

d) a végrehajtói szakvizsgán nem felelt meg.

Oklevél

35. § (1) Az eredményesen letett végrehajtói szakvizsgáról e rendelet 2 számú melléklete szerinti bírósági végrehajtói oklevelet kell kiállítani, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak.

(2) Az oklevelet a vizsgabizottság az Igazságügyi Minisztérium körbélyegzőjével látja el.

36. § Ha a bírósági végrehajtói oklevél elveszett vagy megsemmisült, az Igazságügyi Minisztérium az oklevél pótlására tanúsítványt állít ki.

A végrehajtói szakvizsga megismétlése

37. § (1) Ha a jelölt a végrehajtói szakvizsgán nem felelt meg, a vizsgabizottság őt a végrehajtói szakvizsga megismétlésére utasítja.

(2) A jelölt legkorábban a sikertelen vizsgától számítolt 6 hónap eltelte után jelentkezhet a megismételt végrehajtói szakvizsgára.

(3) A végrehajtói szakvizsga többszöri megismétlésének lehetősége nincs korlátozva.

Jegyzőkönyv

38. § (1) A végrehajtói szakvizsgáról jelöltenként külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni

a) a jelölt személyi adatait,

b) a végrehajtói szakvizsga helyét és napját,

c) a végrehajtói szakvizsga eredményét, illetőleg azt, hogy a jelölt a végrehajtói szakvizsgán nem felelt meg, és ezért őt a vizsgabizottság a végrehajtói szakvizsga megismétlésére utasította.

(2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.

39. § A végrehajtói szakvizsgáról készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni

a) az Igazságügyi Minisztériumnak,

b) annak a megyei bírósági elnöknek, akinél a jelölt a végrehajtói szakvizsgára jelentkezett,

c) a kamarának.

40. § Az önálló bírósági végrehajtójelölt a végrehajtói szakvizsgájának eredményét a kamara bejegyzi a végrehajtójelöltek névjegyzékébe.

Irattári őrzés

41. § A végrehajtói szakvizsga teljes iratanyagát annak a megyei bíróságnak az elnöki iratai között kell az irattárban őrizni, amelynek az elnökénél a jelölt a végrehajtói szakvizsgára jelentkezett.

Vizsgadíj

42. § (1) A végrehajtói szakvizsga díja - ideértve a megismételt végrehajtói szakvizsgát is - 4000 Ft.

(2) A jelölt a végrehajtói szakvizsga díját annak a megyei bíróságnak a költségvetési elszámolási számlájára köteles befizetni, amelynek az elnökénél a végrehajtói szakvizsgára jelentkezett.

43. § A vizsgabizottság elnökét és tagját jelöltenként 600 Ft vizsgáztatói díj illeti meg, amelyet a 42. § (2) bekezdésében említett számláról kell kiutalni.

Végrehajtási ügyintézői szakvizsga

44. § A bírósági végrehajtási ügyintézői szakvizsgára (a továbbiakban: végrehajtási ügyintézői szakvizsga) az jelentkezhet, aki

a) a végrehajtói szakvizsgát letette, és

b) ezt követően az arra kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett [Vht. 262. § (1) bek.] 6 hónapon át a végrehajtási ügyintézői feladatkörben szakmai gyakorlatot szerzett.

45. § A végrehajtási ügyintézői szakvizsgára bocsátás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a bírósági végrehajtói oklevél eredeti példányát vagy hiteles másolatát,

b) a 44. § b) pontjában említett szakmai gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást,

c) a végrehajtási ügyintézői szakvizsga díjának befizetéséről szóló igazolást.

46. § A végrehajtási ügyintézői szakvizsgára bocsátás iránti kérelem benyújtására, felterjesztésére és elintézésére a 25., 27. és 28. § megfelelően irányadó.

47. § A végrehajtási ügyintézői szakvizsgán a jelölt arról ad számot, hogy a bíróság részéről a bíró feladatkörében eljárva végrehajtási ügyintézőként a végrehajtás elrendelése és foganatosítása terén ismeri és alkalmazni tudja azokat a rendelkezéseket, amelyeket a következő jogszabályok állapítottak meg:

a) a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.),

b) a Vht.-ben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott igazságügy-miniszteri rendeletek,

c) a bírósági ügyviteli és pénzkezelési szabályok,

d) a felsorolt szabályokhoz kapcsolódó polgári eljárásjogi, polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi és pénzügyi jogi rendelkezések.

48. § A végrehajtási ügyintézői szakvizsga lefolytatására a 30-34. § megfelelően irányadó azzal, hogy a jelölt az írásbeli vizsgán 2 feladatot old meg:

a) egyet a végrehajtás elrendelésének köréből (végrehajtási lap kiállítása, közvetlen bírósági letiltó végzés meghozatala),

b) egyet a végrehajtás foganatosításának köréből (a végrehajtás felfüggesztése, a felosztási terv jóváhagyása, a végrehajtó költségfelszámításának ellenőrzése stb.).

49. § Az eredményesen letett végrehajtási ügyintézői szakvizsgáról a rendelet 3. számú melléklete szerinti bírósági végrehajtási ügyintézői oklevelet kell kiállítani.

50. § A bírósági végrehajtási ügyintézői oklevélre, szakvizsgára és vizsgadíjra a 35-39., valamint a 41-43. § irányadó.

IV. FEJEZET

NÉVJEGYZÉK

Általános rendelkezés

51. § A kamara elnöksége külön-külön névjegyzéket vezet

a) az önálló végrehajtókról,

b)[14] az önálló bírósági végrehajtó-helyettesekről,

c)[15] az önálló bírósági végrehajtójelöltekről, és

d)[16] az önálló végrehajtó tartós helyetteseként kirendelt végrehajtókról.

Végrehajtók névjegyzéke

52. § Az önálló végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) családi és utónév, leánykori név is,

b) születési hely és idő, anyja neve,

c) székhely, illetékességi terület,

d) a középfokú iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, minősítése,

e) a végrehajtói szakvizsga kelte, minősítése,

f) az önálló végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,

g) a kinevezést megelőző pályázathoz készített kamarai vélemény adatai,

h) a kinevezés napja,

i) az eskütétel napja,

j) a hivatalba lépés napja,

k) az áthelyezés napja,

l) az önálló végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, módja,

m) a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok irattárba helyezésének napja,

n) a hivatalvizsgálatok időpontja, o) fegyelmi büntetések.

Végrehajtó-helyettesek névjegyzéke[17]

52/A. §[18] Az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) az 52. § a)-e) pontjában foglalt adatok,

b) jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó-helyettes esetén a jogi szakvizsga bizonyítvány száma, kelte, minősítése,

c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettesi kinevezés előtt a kamara által adott nyilatkozat (előzetes egyetértés) adatai,

d) a kinevezés és a szolgálat megszűnésének időpontja,

e) a végrehajtó-helyettest alkalmazó önálló végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának (munkaviszonyának) kezdő időpontja, a munkaviszony megszakítására vonatkozó adatok,

f) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,

g) a minősítés eredménye,

h) fegyelmi büntetések.

Végrehajtójelöltek névjegyzéke

53. § Az önálló bírósági végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) az 52. § a)-d) pontjában foglalt adatok,

b) az önálló bírósági végrehajtójelölti kinevezés előtt a kamara által adott nyilatkozat (előzetes egyetértés) adatai,

c) az önálló bírósági végrehajtójelöltté való kinevezés napja,

d) a végrehajtójelöltet alkalmazó önálló végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának (munkaviszonyának) ideje, a munkaviszony megszakítására vonatkozó adatok,

e) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,

f) a minősítés eredménye,

g) fegyelmi büntetések.

Helyettes végrehajtók névjegyzéke

54. § Az önálló végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) családi és utónév, leánykori név is,

b) születési hely és idő, anyja neve,

c) a helyettesített önálló végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe,

d) a helyettesítés kezdő és befejező napja.

Egyéb adatok nyilvántartása

55. § A kamara a szervezeti és működési szabályzatában kimondhatja, hogy az 52-54. §-ban szabályozott névjegyzékekben egyéb adatokat is nyilván kell tartani.

V. FEJEZET

IGAZOLVÁNY

Általános rendelkezések[19]

56. §[20] (1)[21] A megyei bíróság elnöke a megyei bírósági végrehajtó részére "Bírósági végrehajtói igazolványt", a megyei bírósági végrehajtó-helyettes részére "Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolványt", a megyei bírósági végrehajtójelölt részére "Bírósági végrehajtó-jelölti igazolványt", a megyei bírósági végrehajtó helyetteseként kirendelt végrehajtó részére "Helyettes bírósági végrehajtói igazolványt" (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki.

(2)[22] A kamara elnöke az önálló végrehajtó részére "Bírósági végrehajtói igazolványt", az önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére "Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolványt", az önálló bírósági végrehajtójelölt részére "Bírósági végrehajtó-jelölti igazolványt", az önálló bírósági végrehajtó helyetteseként kirendelt végrehajtó részére "Helyettes bírósági végrehajtói igazolványt" (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki.

(3)[23] Az igazolvány A/7 méretű PES-fólia között lévő papírkártya, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott "B" védelmi kategóriába tartozik.

57. §[24] (1) Az igazolvány a rajta feltüntetett időpontig érvényes, kivéve ha az igazolványt az 58. § (1) bekezdésének c) pontja alapján ezen időpont bekövetkezte előtt bevonják.

(2) Az igazolvány a benne foglalt adatokat - egyéb személyi okmány felmutatása nélkül is - tanúsítja, egyúttal a bíróságok épületébe belépőként szolgál. Az igazolványt a tulajdonosa a hivatalos eljárása során használhatja fel.

(3)[25] Az igazolványt a tulajdonosa köteles megőrizni és hivatalos eljárása során magánál tartani, köteles továbbá az igazolvány adataiban történt változást, illetve az igazolvány elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, érvényességének lejártát haladéktalanul bejelenteni, a megrongálódott vagy lejárt igazolványt pedig haladéktalanul átadni az 56. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti kiállítónak.

(4)[26] Az igazolványt a megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt csak a megyei bíróság elnökének, az önálló végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt csak a kamara elnökének adhatja át.

58. §[27] (1) A megyei bíróság elnöke az 56. § (1) bekezdésében, a kamara elnöke az 56. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében[28]

a) kiállítja az igazolványt, azt tulajdonosának az átvétel igazolása mellett átadja,

b) ha hivatalos tudomással bír a kicserélés alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről, hivatalból, egyébként a tulajdonos bejelentése alapján gondoskodik az igazolvány kicseréléséről, amennyiben annak adataiban változás történt, az igazolvány megrongálódott, vagy érvényességének időtartama lejárt,

c)[29] az igazolványt bevonja, ha tulajdonosának végrehajtói, végrehajtó-helyettesi, végrehajtó-jelölti, helyettes végrehajtói szolgálata megszűnt, ha tulajdonosát hivatalából felfüggesztették vagy szolgálata szünetel, az igazolványban feltüntetett adatokban változás történt, az igazolvány megrongálódott, vagy a kiállításától számítva 5 év eltelt,

d) nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról,

e) intézkedik az elveszett vagy megsemmisült igazolvány érvénytelenségének az Igazságügyi Közlönyben és a Bírósági Közlönyben történő közzététele iránt,

f) gondoskodik a bevont igazolvány megsemmisítéséről.

(2)[30] Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a kamara beszerzi az igazolvány kiállításához szükséges technikai felszereléseket, a megfelelő számú kitöltendő igazolványt és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala az igazolvány kiállításához szükséges felszereléseket és igazolványokat megküldi a kiállítónak.

(3) Az Igazságügyi Minisztérium az igazolvány előállítását megelőzően lefolytatja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál a szükséges engedélyeztetési eljárást.

Bírósági végrehajtói igazolvány[31]

59. §[32] (1) A Bírósági végrehajtói igazolvány előoldalán a "BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI IGAZOLVÁNY" felirat, a Magyar Köztársaság címere, a bírósági végrehajtó színes arcképe, a bírósági végrehajtó neve, az önálló vagy fővárosi, megyei bírósági végrehajtói minőség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye, az igazolvány sorszáma, valamint az érvényesség lejártának időpontja van feltüntetve.

(2)[33] Az igazolvány hátoldala a "BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI IGAZOLVÁNY" feliratot és a következő szöveget tartalmazza:

"A bírósági végrehajtónak a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (4) bekezdés.)

A végrehajtás során a bírósági végrehajtó - szükség esetén - az adós lezárt lakását, tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja; az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát és; a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait megtekintheti és átvizsgálhatja. Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett. (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 43-45. §.)"

Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolvány[34]

59/A. §[35] (1) A Bírósági végrehajtó-helyettesi igazolvány előoldalán a "BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTESI IGAZOLVÁNY" felirat, a Magyar Köztársaság címere, a bírósági végrehajtó-helyettes színes arcképe, a bírósági végrehajtó-helyettes neve, az önálló vagy fővárosi, megyei bírósági végrehajtó-helyettesi minőség megjelölése, az igazolvány sorszáma, az érvényesség lejáratának időpontja, fővárosi, megyei bírósági végrehajtó-helyettes esetén a helyettes szolgálati helye van feltüntetve.

(2) A bírósági végrehajtó-helyettesi igazolvány hátoldala a "BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ-HELYETTESI IGAZOLVÁNY" feliratot és a következő szöveget tartalmazza:

"A bírósági végrehajtónak a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező (A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (4) bekezdés.)

A bírósági végrehajtó-helyettes önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, de árverést nem tarthat, pályázatot nem rendezhet, és meghatározott cselekmény végrehajtását nem foganatosíthatja. (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/C., 256/A. §.)"

(3) Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes igazolványának hátoldala a foglalkoztató végrehajtó nevét, önálló bírósági végrehajtói minőségének megjelölését és szolgálati helyét is tartalmazza.

Bírósági végrehajtójelölti igazolvány[36]

60. §[37] (1) A Bírósági végrehajtójelölti igazolvány előoldalán a "BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓJELÖLTI IGAZOLVÁNY" felirat, a Magyar Köztársaság címere, a bírósági végrehajtójelölt színes arcképe, a bírósági végrehajtójelölt neve, az önálló vagy fővárosi, megyei bírósági végrehajtójelölti minőség megjelölése, megyei bírósági végrehajtójelölt esetén a jelölt szolgálati helye, az igazolvány sorszáma, valamint az érvényesség lejártának időpontja van feltüntetve.

(2) Az igazolvány hátoldala a "BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓJELÖLTI IGAZOLVÁNY" feliratot, az önálló bírósági végrehajtójelölt igazolványának hátoldala pedig a foglalkoztató végrehajtó nevét, önálló bírósági végrehajtói minőségének megjelölését és szolgálati helyét is tartalmazza.

Helyettes bírósági végrehajtói igazolvány[38]

60/A. §[39] A Helyettes bírósági végrehajtói igazolvány előoldalán a "HELYETTES BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI IGAZOLVÁNY" felirat; a Magyar Köztársaság címere; a helyettes bírósági végrehajtó színes arcképe; a helyettes bírósági végrehajtó neve; a helyettes bírósági végrehajtói minőség megjelölése; a helyettesített végrehajtó neve, önálló vagy fővárosi, megyei bírósági végrehajtói minőségének megjelölése, szolgálati helye; az igazolvány sorszáma; az érvényesség lejártának időpontja van feltüntetve. Hátoldala a "HELYETTES BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI IGAZOLVÁNY" feliratot és a Bírósági végrehajtói igazolvány hátoldalán lévő szöveget tartalmazza.

Jelvény[40]

60/B. §[41] (1) A kamara elrendelheti, hogy a kamarai tagsággal rendelkező végrehajtó és helyettes végrehajtó hivatalos eljárása során sorszámmal ellátott jelvényt viseljen.

(2) A kamara köteles a jelvényt - rendszeresítése előtt - az igazságügy-miniszternek jóváhagyás céljából bemutatni.

VI. FEJEZET

BÍRÓSÁGI ÁRVERÉSI CSARNOK

Az árverési csarnok rendeltetése

61. § (1) A bírósági árverési csarnoknak (a továbbiakban: árverési csarnok) az a rendeltetése, hogy megfelelő helyet adjon a bírósági végrehajtás során lefoglalt ingóságok elhelyezésére (raktározására) és árverésen történő értékesítésére.

(2) Ingóság zár alá vétele az árverési csarnok raktárában történő elhelyezéssel is foganatosítható.

(3) Az árverési csarnokban értékpapír, üzletrész és ingatlan árverése is megtartható.

62. § (1) Az árverési csarnokot a közigazgatási végrehajtás szervei is igénybe vehetik saját eljárásuk során a 61. §-ban említett végrehajtási cselekmények lefolytatása céljából.

(2) Az árverési csarnokot árverés céljára bármely szerv vagy személy igénybe veheti.

(3) E §-ban említett szervek és személyek az árverési csarnokot - az árverési csarnok vezetőjének engedélye alapján - akkor vehetik igénybe, ha ez a bírósági végrehajtási feladatok teljesítését nem késlelteti.

Árverési csarnok létesítése

63. §[42] (1) Árverési csarnokot - az igazságügy-miniszter intézkedése alapján - elsősorban a fővárosban és a megyei bíróságok székhelyén kell létesíteni. Az árverési csarnok létesítésére a megyei bíróság elnöke tesz javaslatot.

(2) Árverési csarnok elsősorban a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint vagy - egyéni, illetőleg társas - vállalkozási formában létesíthető és működtethető. Az árverési csarnok a megyei bíróság elnökének felügyelete alatt áll.

(3) A költségvetésből létesített és működtetett árverési csarnok vezetőjét és az ott szolgálatot teljesítő alkalmazottakat a megyei bíróság elnöke nevezi ki; e személyek a bírósági gazdasági hivatal létszámába tartoznak, és szolgálati viszony, illetőleg munkaviszony keretében látják el feladatukat.

64. §[43] (1) Az árverési csarnok vállalkozási formában történő létesítésére vagy működtetésére a megyei bíróság elnöke pályázatot ír ki; ebben közli az árverési csarnok létesítésével, működésével kapcsolatos feltételeket és követelményeket, amelyeket a kamarával egyetértésben állapít meg. A pályázati hirdetményre a 9. § (2)-(4) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A pályázat elbírálásáról a megyei bíróság elnöke a kamara egyetértésével dönt. A pályázatot elnyert vállalkozó az általa működtetett árverési csarnokkal kapcsolatos tevékenysége során a "Bírósági Árverési Csarnok" megjelölést használhatja.

(3) A vállalkozási formában létesített vagy működtetett árverési csarnok vezetőjét a pályázatot elnyert vállalkozó - a megyei bíróság elnökének egyetértésével - jelöli ki. Az árverési csarnok vezetője büntetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgár lehet.

(4) Az árverési csarnok vállalkozási formában történő létesítése és működtetése nem érinti a végrehajtónak a Vht.-ben és a végrehajtásáról szóló jogszabályokban megállapított feladatait és jogkörét.

64/A. §[44] (1) Ha mind a Fővárosi Bíróság, mind a Pest Megyei Bíróság elnöke a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint működő árverési csarnok létesítését határozta el, e célból a fővárosban egyetlen árverési csarnokot kell létesíteni; ez a Fővárosi Bíróság mellett működik, de ellátja a Pest Megyei Bíróságnál felmerülő feladatokat is.

(2) Ha mind a Fővárosi Bíróság, mind a Pest Megyei Bíróság elnöke vállalkozási formában működő árverési csarnok létesítését határozta el, mindegyik bíróság mellett önálló árverési csarnokot kell létesíteni. A Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság elnöke ilyen esetben is elhatározhatja a fővárosban egyetlen árverési csarnok létesítését; ez a Fővárosi Bíróság mellett működik, de ellátja a Pest Megyei Bíróságnál felmerülő feladatokat is.

(3) Ha a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság elnöke egymástól eltérő módon - egyikük a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint, másikuk vállalkozási formában - működő árverési csarnok létesítését határozta el, mindkét árverési csarnokot a rá nézve irányadó szabályok szerint önállóan kell létesíteni.

Az árverési csarnok működése

65. § A lefoglalt ingóságoknak az árverési csarnokba való szállítását - az ügyben eljáró végrehajtó irányítása és felelőssége mellett - az árverési csarnok alkalmazottai, illetőleg más szervek és személyek is elvégezhetik.

66. §[45] Az árverési csarnok vezetője köteles megfelelő intézkedést tenni annak érdekében, hogy az árverésre kerülő ingóságokat az árverezni kívánók megtekinthessék, és becsértékükről (a kikiáltási árról) tájékozódhassanak.

67. § Az árverési csarnokban az árverést a végrehajtási ügyben eljáró végrehajtó - közigazgatási végrehajtás esetén [62. § (1) bek.] az adóvégrehajtó, illetőleg a társadalombiztosítási végrehajtó - tartja meg.

Használati díj

68. § (1) Az árverési csarnok raktárában történő elhelyezésért (raktározásért) és az árverési csarnoknak árverés céljára történő igénybevételéért használati díjat kell fizetni.

(2) A használati díj összegét az árverési csarnok vezetője állapítja meg, figyelembe véve az ingóságok jellegét, mennyiségét, továbbá az árverési csarnok (raktár) igénybevételének terjedelmét és időtartamát.

(3) A használati díjat - végrehajtási költségként - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Szervezet

69. § A Budapesti Bírósági Végrehajtói Iroda és a megyei bírósági végrehajtói irodák 1994. december 31-ig működnek; ezt követően a bírósági végrehajtók és végrehajtójelöltek csak a Vht.-ben megállapított szervezeti szabályok szerint működhetnek.

70. § (1) 1994. december 31-ig a végrehajtói szakvizsga letétele nélkül is önálló végrehajtóvá nevezhető ki az aki

a) a Vht. hatálybalépésének napján bírósági végrehajtóként működött, vagy

b) a jogi szakvizsgát, illetőleg a vele azonosnak minősülő szakvizsgát letette.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján kinevezett végrehajtó 1995. június 30-ig nem tette le a végrehajtói szakvizsgát, végrehajtói szolgálata 1995. június 30-án megszűnik.

71. § (1) 1994. december 31-ig a Vht. 233. §-ának b) és f) pontjában foglalt feltételek nélkül is megyei bírósági végrehajtóvá nevezhető ki az aki

a) a Vht. hatálybalépésének napján bírósági végrehajtóként működött, vagy

b) a jogi szakvizsgát, illetőleg a vele azonosnak minősülő szakvizsgát letelte.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján kinevezett megyei bírósági végrehajtó 1995. június 30-ig nem tette le a végrehajtói szakvizsgát, megyei bírósági végrehajtói szolgálati viszonya 1995. június 30-án megszűnik.

72. § (1) 1994. december 31-ig a végrehajtói szakvizsga, valamint a végrehajtási ügyintézői szakvizsga letétele nélkül is végrehajtási ügyintézővé nevezhető ki az aki a jogi szakvizsgát, illetőleg a vele azonosnak minősülő szakvizsgát letette.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján kinevezett végrehajtási ügyintéző 1995. június 30-ig nem tette le a végrehajtói szakvizsgát és a végrehajtási ügyintézői szakvizsgát, végrehajtási ügyintézői szolgálati viszonya 1995. június 30-án megszűnik.

73. § A 72. §-ban szabályozott esetben a végrehajtási ügyintézői szakvizsgára való jelentkezéshez nincs szükség a 44. § b) pontjában említeti szakmai gyakorlat teljesítésének igazolására.

74. § A 70-72. § szerinti kinevezés a pályázat szabályainak (8-11. §) alkalmazása nélkül történik.

75. § (1) Aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt jelentkezett a végrehajtói szakvizsgára vagy megismétlésére, a jelen rendelet hatálybalépése után e rendelet szerint köteles végrehajtói szakvizsgát tenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelölt a vizsgadíj megfizetése alól mentesül; ez a kedvezmény a jelöltet csak egy alkalommal illeti meg.

76. § (1) Ha az önálló végrehajtó kéri, a megyei bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az önálló végrehajtó irodája 1995. június 30-ig a székhelye szerint illetékes helyi bíróság épületében működjön.

(2) A megyei bíróság elnöke engedélyezheti, hogy az önálló végrehajtó irodája az (1) bekezdésben említett épületen kívüli más bírósági épületben, illetőleg bármely bírósági épületben az (1) bekezdésben említett határidőn túl működhessen.

(3) E §-ban említett esetekben az önálló végrehajtó 1995. július 1-jétől a megyei bíróság elnöke által megállapított helyiségbérleti díjat köteles fizetni.

Eljárás

77. § (1) A folyamatban levő ügyekben 1995. január 1. után csak az az önálló végrehajtó, illetőleg az a megyei bírósági végrehajtó járhat el, aki az eljárásra a Vht. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) A folyamatban levő ügyeknek az (1) bekezdés szerinti elosztásáról a megyei bíróság elnöke gondoskodik.

78. § (1) Az önálló végrehajtó, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó a neki átadott, folyamatban levő ügyben tájékoztatja a végrehajtást kérőt az ügy átvételéről, helyzetéről és arról, hogy a további végrehajtási cselekmények foganatosítása céljából előreláthatólag mekkora összegű végrehajtási költséget kell előlegeznie.

(2) A folyamatban levő ügyben e rendelet hatálybalépése előtt előlegezett, fel nem használt végrehajtási költséget a további végrehajtási cselekmények foganatosítása céljából felmerült végrehajtási költségbe be kell számítani.

79. § Az önálló végrehajtói a folyamatban levő végrehajtási ügyben a bírósági végrehajlói díjszabás szerint felszámítható összeg illeti meg.

VIII. FEJEZET

HATÁLYBALÉPÉS

80. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az igazolványról szóló 56-60. § 1995. január 1-jén lép hatályba.

81. § Ezt a rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

82. § 1995. január 1-jén hatályát veszti a közjegyzők és a bírósági végrehajtók igazolványáról szóló 4/1990. (I. 31.) IM rendelet.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter

1. számú melléklet a 11/1994. (IX. 8.) IM rendelethez

Az önálló bírósági végrehajtói állások száma

Országosan: 300

I.

Fővárosi Bíróság

1. Pesti Központi Kerületi Bíróság 30

2. Budai Központi Kerületi Bíróság 8

3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 4

4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 6

5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 6

6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 6[46]

Összesen: 60

II.

Baranya Megyei Bíróság

1. Komlói Városi Bíróság 2

2. Mohácsi Városi Bíróság 1

3. Pécsi Városi Bíróság 8

4. Siklósi Városi Bíróság 1

5. Szigetvári Városi Bíróság 1

Összesen: 13

III.

Bács-Kiskun Megyei Bíróság

1. Bajai Városi Bíróság 2

2. Kalocsai Városi Bíróság 2

3. Kecskeméti Városi Bíróság 8

4. Kiskőrösi Városi Bíróság 2

5. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság 1

6. Kiskunhalasi Városi Bíróság 2

7. Kunszentmiklósi Városi Bíróság 1

Összesen: 18

IV.

Békés Megyei Bíróság

1. Battonyai Városi Bíróság 1

2. Békéscsabai Városi Bíróság 2[47]

3. Békési Városi Bíróság 1

4. Gyulai Városi Bíróság 2

5. Orosházi Városi Bíróság 2

6. Szarvasi Városi Bíróság 1

7. Szeghalmi Városi Bíróság 1

Összesen: 10[48]

V.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

1. Encsi Városi Bíróság 1

2. Kazincbarcikai Városi Bíróság 3

3. Mezőkövesdi Városi Bíróság 1

4. Miskolci Városi Bíróság 10[49]

5. Ózdi Városi Bíróság 3[50]

6. Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 1

7. Szerencsi Városi Bíróság 1

8. Szikszói Városi Bíróság 1

9. Tiszaújvárosi Városi Bíróság 1

Összesen: 22[51]

VI.

Csongrád Megyei Bíróság

1. Csongrádi Városi Bíróság 1

2. Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság 2

3. Makói Városi Bíróság 2

4. Szegedi Városi Bíróság 6[52]

5. Szentesi Városi Bíróság 1

Összesen: 12[53]

VII.

Fejér Megyei Bíróság

1. Bicskei Városi Bíróság 1

2. Dunaújvárosi Városi Bíróság 2

3. Sárbogárdi Városi Bíróság 1

4. Székesfehérvári Városi Bíróság 5

Összesen: 9

VIII.

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

1. Győri Városi Bíróság 5

2. Mosonmagyaróvári Városi Bíróság 2

3. Soproni Városi Bíróság 2

Összesen: 9

IX.

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

1. Berettyóújfalui Városi Bíróság 2

2. Debreceni Városi Bíróság 8

3. Hajdúböszörményi Városi Bíróság 3

4. Hajdúszoboszlói Városi Bíróság 2

5. Püspökladányi Városi Bíróság 2

Összesen: 17

X.

Heves Megyei Bíróság

1. Egri Városi Bíróság 4

2. Füzesabonyi Városi Bíróság 3

3. Gyöngyösi Városi Bíróság 4

4. Hatvani Városi Bíróság 3

5. Hevesi Városi Bíróság 3

Összesen: 17

XI.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

1. Jászberényi Városi Bíróság 3

2. Karcagi Városi Bíróság 2

3. Kunszentmártoni Városi Bíróság 1

4. Mezőtúri Városi Bíróság 1

5. Szolnoki Városi Bíróság 5

6. Tiszafüredi Városi Bíróság 1

Összesen: 13

XII.

Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

1. Esztergomi Városi Bíróság 3[54]

2. Komáromi Városi Bíróság 1

3. Tatabányai Városi Bíróság 4

4. Tatai Városi Bíróság 2[55]

Összesen: 10[56]

XIII.

Nógrád Megyei Bíróság

1. Balassagyarmati Városi Bíróság 2

2. Pásztói Városi Bíróság 1

3. Salgótarjáni Városi Bíróság 2

Összesen: 5

XIV.

Pest Megyei Bíróság

1. Budakörnyéki Bíróság 2

2. Budaörsi Városi Bíróság 3

3. Ceglédi Városi Bíróság 2

4. Dabasi Városi Bíróság 2

5. Dunakeszi Városi Bíróság 1

6. Gödöllői Városi Bíróság 3

7. Monori Városi Bíróság 2

8. Nagykátai Városi Bíróság 1

9. Nagykőrösi Városi Bíróság 1

10. Ráckevei Városi Bíróság 3

11. Szentendrei Városi Bíróság 1

12. Váci Városi Bíróság 2

Összesen: 23

XV.

Somogy Megyei Bíróság

1. Barcsi Városi Bíróság 2[57]

2. Fonyódi Városi Bíróság 2

3. Kaposvári Városi Bíróság 5

4. Marcali Városi Bíróság 1

5. Nagyatádi Városi Bíróság 2

6. Siófoki Városi Bíróság 2[58]

Összesen: 14

XVI.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. Fehérgyarmati Városi Bíróság 2

2. Kisvárdai Városi Bíróság 2

3. Mátészalkai Városi Bíróság 2

4. Nyírbátori Városi Bíróság 2

5. Nyíregyházi Városi Bíróság 7

6. Vásárosnaményi Városi Bíróság 2

Összesen: 17

XVII.

Tolna Megyei Bíróság

1. Bonyhádi Városi Bíróság 1

2. Dombóvári Városi Bíróság 1

3. Paksi Városi Bíróság 1

4. Szekszárdi Városi Bíróság 3[59]

5. Tamási Városi Bíróság 1

Összesen: 7[60]

XVIII.

Vas Megyei Bíróság

1. Körmendi Városi Bíróság 1

2. Kőszegi Városi Bíróság 1

3. Sárvári Városi Bíróság 1

4. Szombathelyi Városi Bíróság 3

Összesen: 6

XIX.

Veszprém Megyei Bíróság

1. Ajkai Városi Bíróság 1

2. Pápai Városi Bíróság 2

3. Tapolcai Városi Bíróság 1

4. Veszprémi Városi Bíróság 2[61]

5. Zirci Városi Bíróság 1

Összesen: 7[62]

XX.

Zala Megyei Bíróság

1. Keszthelyi Városi Bíróság 2

2. Lenti Városi Bíróság 1

3. Nagykanizsai Városi Bíróság 4[63]

4. Zalaegerszegi Városi Bíróság 4

Összesen: 11[64]

2. számú melléklet a 11/1994. (IX. 8.) IM rendelethez

3. számú melléklet a 11/1994. (IX. 8.) IM rendelethez

4. számú melléklet a 11/1994. (IX. 8.) IM rendelethez

5. számú melléklet a 11/1994. (IX. 8.) IM rendelethez

6. számú melléklet a 11/1994. (IX. 8.) IM rendelethez