86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (6) bekezdés)

A biztonsági okmányok hatékony védelmének megteremtése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel, a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1] E rendelet alkalmazásában

1. adminisztratív védelem: a biztonsági okmányokkal kapcsolatos eljárásban az igazgatási folyamatba épített, az ügyintézés és az ügykezelés során alkalmazandó előírások, intézkedések, nyilvántartások, megőrzési idők, továbbá az eljárást támogató informatikai rendszerben az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények összessége, informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében, ideértve az informatikai rendszer védelmének azt a részét is, amelyben a biztonsági okmány informatikai funkciói működnek;

2. adminisztratív védelmi terv: az adminisztratív védelem elemeinek és rendszerének leírását tartalmazó, a kibocsátó vagy a megszemélyesítést végző szervezet által készítendő dokumentációk, szabályozók összessége, amelynek tartalmi minimumkövetelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza;

3. biztonsági okmány: az 1. számú mellékletben meghatározott irat és digitális okmány;

4. új biztonsági okmány: újfajta okmány, amely már szerepel a biztonsági okmányok körét meghatározó 1. számú mellékletben, és első alkalommal kerül kibocsátásra;

5. biztonsági okmányként rendszeresített új okmány: újfajta okmány, amely még nem szerepel a biztonsági okmányok körét meghatározó 1. számú mellékletben, és kibocsátására a 6/A. § alapján kerül sor;

6. megújuló biztonsági okmány: a már rendszeresített, de formailag új, vagy új biztonsági elemeket tartalmazó okmány;

7. digitális biztonsági okmány: olyan termék vagy szolgáltatás, amelyhez olyan informatikai úton megvalósuló azonosítás vagy hitelesítés kapcsolódik, amely a biztonsági okmány által keletkeztetett vagy igazolt jogosultságon vagy kötelezettségen alapul, függetlenül attól, hogy a digitális okmány kibocsátása

a) a biztonsági okmány kibocsátása mellett, azzal egyenértékű módon, vagy

b) a fizikai formában megjelenő biztonsági okmány kibocsátása helyett, de részben vagy egészben annak funkciójával vagy funkcióival megegyezően

kerül sor;

8. informatikai adathordozó: a biztonsági okmányba integrált vagy a biztonsági okmányon megjelenő, digitális adattárolásra alkalmas elem;

9. kibocsátó: a biztonsági okmány rendszerbe állítására felhatalmazott szervezet;

10. látványterv: az okmányvédelmi terv kötelező melléklete, amelynek adattartalmát a 3. számú melléklet 2.10. pontja határozza meg;

11. megszemélyesítés: az adatokkal nem rendelkező biztonsági okmány vizuális és személyes adatokkal történő kitöltése, amelybe informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetén az informatikai adathordozóba felvitt adatok is beletartoznak;

12. megszemélyesítést végző szervezet: a biztonsági okmány megszemélyesítését végző szervezet, amely lehet a kibocsátó, az előállító, a kibocsátó által megbízott vagy jogszabály által meghatározott más szervezet;

13. okmányinformatikai védelem: az informatikai adathordozón tárolt, illetve beállított adatok informatikai védelme;

14. okmányvédelmi rendszerterv: a biztonsági okmány okmányvédelmi kategóriájához igazodó általános követelményrendszert leíró dokumentum;

15. okmányvédelmi terv: az okmányvédelmi rendszerterv követelményei alapján az adott biztonsági okmányban alkalmazásra kerülő okmányvédelmi elemek, alapanyagok, nyomda- és okmánytechnológiai módszerek összessége, azok részletező leírása és informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetén az alkalmazott okmányinformatikai védelmi megoldások bemutatása, amely kötelező tartalmi minimumkövetelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

2. §[2]

3. §[3] (1) A biztonsági okmányok, valamint a biztonsági okmányként rendszeresített új okmányok vonatkozásában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: Szakszolgálat) látja el:[4]

a) az okmányvédelmi rendszerterv kidolgozásával,

b) a biztonsági okmány előállítójának kiválasztása során az okmány-előállítás technológiai, technikai feltételeinek vizsgálatával,

c) a biztonsági okmány előállításának engedélyezésével,

d) az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány megszemélyesítéséhez alkalmazott eszköz és módszer engedélyezésével, valamint

e) a biztonsági okmányok védelmének hatósági felügyeletével

kapcsolatos feladatokat.

(1a)[5] A digitális biztonsági okmányt érintő fejlesztések során a kibocsátó és a fejlesztésben részt vevő technikai szolgáltatást nyújtó szervezet (a továbbiakban: szolgáltatást nyújtó) köteles a fejlesztési folyamatba bevonni a Szakszolgálatot.

(1b)[6] A Szakszolgálat a digitális biztonsági okmány vonatkozásában megfelelőségi teszteket végez. A megfelelőségi tesztek elvégzéséhez szükséges fejlesztési és egyéb dokumentációkat, valamint speciális esetekben a tesztek elvégzéséhez szükséges egyedi technikai feltételeket a kibocsátó és a szolgáltatást nyújtó köteles biztosítani a Szakszolgálat részére.

(1c)[7] A digitális biztonsági okmány vonatkozásában a Szakszolgálat által jelzett kockázatok értékelése kötelező, amelynek eredményéről a Szakszolgálatot tájékoztatni kell.

(2)[8] Az 1. számú melléklet 1. pontjában felsorolt biztonsági okmányok esetében a Szakszolgálat átveszi és kezeli az Európai Unió biztonsági követelményeinek megfelelő minősítési jelölésű - a biztonsági okmányok védelmére, előállítására vonatkozó - adatokat és dokumentumokat (a továbbiakban: EU minősített specifikációk). Az EU minősített specifikációkban az előállítók számára egyértelműen nem meghatározott kérdésekben a Szakszolgálat állásfoglalása az irányadó. A Szakszolgálat a kibocsátó és az előállító részére az európai uniós előírásokban nem szabályozott, de okmányvédelmi szempontból indokolt további követelményeket határozhat meg.

4. § (1)[9] A 3. §-ban meghatározott hatósági jogköröket a Szakszolgálat szervezetében működő Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) gyakorolja.

(2)[10]

(3)[11] A Szakértői Intézet közigazgatási hatósági jogkörében eljárva kizárólag a jogszabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy a mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - nem utasítható.

(4)[12] Az e rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos, a Szakszolgálathoz címzett beadványokat kizárólag a Szakszolgálatnál lehet előterjeszteni.

(5)[13] A Szakszolgálat a kérelem hiányosságai esetén két ízben hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra.

A biztonsági okmányok védelmének általános szabályai

5. §[14] (1) A biztonsági okmányt

a) olyan kémiai, fizikai, technológiai, technikai, valamint adminisztratív védelemmel kell ellátni, amely megfelelő szinten biztosítja az okmány hamisítás elleni védelmét, a hamisítások gyors felismerését; az informatikai adathordozót is tartalmazó biztonsági okmányt ezen túlmenően - a 2. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével - okmányinformatikai védelemmel is el kell látni;

b) az előállítás megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint kell kezelni; és

c)[15] - nyomdai előállítású biztonsági okmány esetében - nyomdai impresszummal kell ellátni, amely alapján az előállító és a gyártás pontos ideje egyértelműen azonosítható.

(2)[16] A Szakszolgálat e rendeletben meghatározott jogköre a biztonsági okmány kémiai, fizikai, technológiai, technikai módszerekkel történő védelmével kapcsolatos feladatokra, digitális biztonsági okmányok esetében továbbá a megfelelőségi tesztek elvégzésére is kiterjed.

(3)[17] Az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányok esetében a Szakszolgálat hatásköre az informatikai adathordozóval kapcsolatos okmánybiztonsági feladatokra, az okmányinformatikai védelmi kategóriának történő megfelelésre, és - kizárólag a 6/C. §-ban foglaltak alapján - az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány olvashatóságával kapcsolatos informatikai feladatokra terjed ki.

(4) Ugyanazt a jogot megtestesítő vagy tényt igazoló biztonsági okmányt - az okmánycsere korlátozott időszakát kivéve - egyidejűleg csak azonos formátumban és azonos okmányvédelmi elemekkel lehet kibocsátani.

5/A. §[18] (1) A biztonsági okmányt tartalmától, az általa keletkeztetett vagy igazolt jogosultságok, illetve kötelezettségek súlyától függően "A", "B" vagy "C" okmányvédelmi kategóriába kell sorolni.

(2)[19] Az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányt - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmától, az általa keletkeztetett vagy igazolt jogosultságok, illetve kötelezettségek súlyától, és az informatikai adathordozón tárolt adat szenzitivitásától és felhasználásától függően "Kiemelt", "Fokozott" vagy "Alap" okmányinformatikai védelmi kategóriába is be kell sorolni.

(3) Az okmányvédelmi kategóriák és az okmányinformatikai védelmi kategóriák felsorolását, az azokra vonatkozó általános biztonsági, védelmi követelményeket, valamint az okmányvédelmi kategóriák és az okmányinformatikai védelmi kategóriák lehetséges összerendeléseit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4)[20] A biztonsági okmány megfelelő okmányvédelmi kategóriába - és az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetén ezzel egyidejűleg az okmányinformatikai védelmi kategóriába - történő besorolására vonatkozó kibocsátói javaslatról a Szakszolgálat véleménye alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt. A miniszter a kibocsátó által javasolt okmányvédelmi, illetve okmányinformatikai védelmi kategóriától eltérő kategóriát is meghatározhat.

(5)[21] A jogszabály értelmében

a) személyazonosság igazolására alkalmas,

b) a lőfegyver tartására, illetve a gáz- és riasztófegyver viselésére jogosító hatósági engedély meglétét igazoló,

c) a szolgálati lőfegyver viselésére való jogosultságot igazoló [a b) és a c) pont a továbbiakban együtt: fegyverviselésre jogosító], valamint

d) az arcképen kívül egyéb biometrikus adatot is - informatikai adathordozón - tartalmazó

okmányok "A" okmányvédelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok.

(6) A határátlépésre jogosító biztonsági okmányok - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az "A" okmányvédelmi kategóriába tartoznak.

(7) A határ menti munkavégzés céljára kiadott, korlátozott jogosultságot biztosító és határátlépésre is jogosító biztonsági okmányok a "B" okmányvédelmi kategóriába is besorolhatók.

(8) A hatósági intézkedésre jogosító biztonsági okmányokat legalább a "B" okmányvédelmi kategóriába kell besorolni.

(9)[22] A törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányok, amelyek biometrikus adatokat tartalmaznak, a "Kiemelt" okmányinformatikai védelmi kategóriába tartoznak.

(10) A megfelelő okmányvédelmi kategóriába már besorolt okmány védelmi szintjének módosítását a kibocsátó a Szakszolgálatnál indoklással kezdeményezi (a továbbiakban: átsorolás). A biztonsági okmány másik okmányvédelmi kategóriába történő átsorolásáról a Szakszolgálat javaslata alapján a miniszter dönt. A döntés során a biztonsági okmány tartalmát, az általa keletkeztetett vagy igazolt jogosultságok, illetve kötelezettségek súlyát kell összevetni a kibocsátó kérelemben meghatározott indokaival.

(11) Az esetleges hamisítás miatt várható nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és egyéb kockázatokat, meglévő okmány esetén a konkrét hamisítási tapasztalatokat, valamint a várható fenyegetettségeket is figyelembe kell venni a megfelelő okmányvédelmi, illetve okmányinformatikai védelmi kategóriába történő besorolás, illetve átsorolás esetén.

5/B. §[23] A Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó kibocsátó esetében a kibocsátót irányító (felügyelő) miniszter köteles a hatáskörébe tartozó biztonsági okmányokkal kapcsolatos irányítási (felügyeleti) feladatok koordinálásáért felelős személyt kijelölni, és a kijelölésről, illetve a kijelölésben történt változásokról a Szakszolgálatot haladéktalanul értesíteni.

A biztonsági okmány rendszeresítése[24]

5/C. §[25] (1) Biztonsági okmányként kell rendszeresíteni azt a természetes vagy jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló olyan iratot vagy digitális okmányt, amely tulajdonosának, birtokosának személyét hitelesen igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé, és az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági, bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet.

(2) A személyazonosság igazolására, valamint a határátlépésre, hatósági intézkedésre, továbbá a fegyverviselésre jogosító iratok, digitális okmányok rendszeresítése biztonsági okmányként történik.

(3) Új irat (okmány, igazolvány, engedély) vagy digitális okmány rendszeresítése esetén a kibocsátó vagy a kibocsátót irányító vagy felügyelő miniszter - az (1) bekezdésben foglaltak alapján, a Szakszolgálat bevonásával - megvizsgálja, hogy a rendszeresíteni kívánt iratot vagy digitális okmányt biztonsági okmányként kell-e rendszeresíteni. A rendszeresítés során a Szakszolgálat álláspontjától csak a kibocsátót irányító vagy felügyelő miniszter (nem kormányzati kibocsátó esetén a miniszter) jóváhagyásával lehet eltérni. A vizsgálat elmaradása esetén a Szakszolgálat indítványozhatja az irat vagy a digitális okmány biztonsági okmánnyá minősítését az 1. számú melléklet módosításának kezdeményezésével.

(4) A kibocsátó, illetve a kibocsátót irányító vagy felügyelő miniszter az új vagy a már meglévő okmány biztonsági okmányként történő kibocsátására irányuló szándékát - az előállításhoz szükséges időt is figyelembe véve - köteles a Szakszolgálat részére előre jelezni (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kezdeményezés).

(5) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a biztonsági okmányként történő kibocsátás, illetve a biztonsági okmány 1. számú melléklet szerinti elnevezését érintő módosítás szükségességének az indokait, valamint

b) az okmányvédelmi - és informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében az okmányinformatikai védelmi - kategóriába történő besorolásra vonatkozó javaslatot az okmány jellege és a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján.

(6) A kezdeményezést a Szakszolgálat felterjeszti a miniszter részére, egyúttal javaslatot tesz az okmányvédelmi - és informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében az okmányinformatikai védelmi - kategóriába történő besorolásra. A felterjesztés során a Szakszolgálat a kezdeményezésben szereplő javaslattól eltérő okmányvédelmi - és informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében okmányinformatikai védelmi - kategóriára is javaslatot tehet, amit indokolni köteles.

5/D. §[26] A már forgalomban lévő, de nem biztonsági okmányként kibocsátott irat vagy digitális okmány esetében a biztonsági okmánnyá történő minősítésre a Szakszolgálat is javaslatot tehet. Ilyen esetben az 5/C. § (4) és (5) bekezdésében előírtak szerint kell eljárni, azzal, hogy a kezdeményezéshez csatolni kell a kibocsátó írásos állásfoglalását.

A biztonsági okmány előállításának engedélyezése

6. §[27] (1) Az új, vagy a megújuló biztonsági okmány előállítását megelőzően a kibocsátó köteles az okmány előállítását a Szakszolgálattal engedélyeztetni. A kibocsátó - ha valamely miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozik - az eljárás megindítása előtt köteles az irányítását (felügyeletét) ellátó minisztert tájékoztatni a biztonsági okmány tervezett kibocsátásáról.

(1a)[28] Az (1) bekezdéstől eltérően az előállító is kezdeményezheti a megújuló biztonsági okmány előállításának engedélyezését a Szakszolgálatnál abban az esetben, ha a biztonsági okmány érvényes engedély alapján történő előállításához gyártási vagy technológiai okból olyan okmányvédelmi tervet érintő engedélyköteles módosítás végrehajtása szükséges, amely nem eredményezi a biztonsági okmány vizuális megjelenésének a módosulását. Ebben az esetben az ezen alcímben a kibocsátóra meghatározott rendelkezéseket az előállítóra is megfelelően alkalmazni kell.

(2)[29] A biztonsági okmányok védelméhez fűződő nemzetbiztonsági érdek miatt az engedélykérelemhez csatolni kell a biztonsági okmány formatervét, pontos szövegét, nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó okmányoknál az okmányra vonatkozó egyéb előírásokat, az adminisztratív védelmi terv tervezetét, továbbá az előállító által elkészített okmányvédelmi tervet. Az engedélykérelem tartalmazza azt, hogy a kibocsátásra kerülő biztonsági okmányra vonatkozik-e európai uniós előírás, illetve hogy milyen jogszabály alapján kerül rendszeresítésre az adott okmány.

(3) A biztonsági okmány kizárólag szövegtartalomban történő és okmányvédelmi szempontokat nem érintő változása e rendelet alkalmazásában nem eredményezi a biztonsági okmány megújulását, ezért nem engedélyköteles.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a kibocsátó a tervezett változtatást megelőzően köteles a változtatás pontos meghatározásával tájékoztatni a Szakszolgálatot a tervezett szövegváltozásról és annak okáról. A kibocsátó tájékoztatásának kézhezvételét követő 14 napon belül a Szakszolgálat a tájékoztatás alapján a tervezett változtatást megvizsgálja, és ennek eredményeként

a) írásban tudomásul veszi a változtatást, vagy

b) értesíti a kibocsátót, hogy a változtatás érinti az okmány védelmi rendszerét, és emiatt engedélykötelesnek minősül.

(5) Ha a tervezett változtatás nem engedélyköteles, a Szakszolgálat a tudomásulvétellel egyidejűleg meghatározza a kibocsátó számára a változtatást követően gyártott okmányokból küldendő mintaokmány-mennyiséget.

(6) A nem engedélyköteles változtatás esetén a kibocsátó köteles tájékoztatni a Szakszolgálatot a szövegmódosított biztonsági okmány kibocsátásának megkezdéséről az időpont és a kezdősorszám megjelölésével.

(7)[30] Az "A" vagy "B" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok okmányvédelmi rendszertervét a Szakszolgálat készíti el. Az 1. számú melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt biztonsági okmányok esetében figyelembe kell venni a vonatkozó európai uniós előírásokat.

(8) A kibocsátó gondoskodik - a (17) bekezdés szerinti eset kivételével - a biztonsági okmány okmányvédelmi tervének az okmányvédelmi rendszertervben meghatározottak alapján történő elkészíttetéséről. A Szakszolgálat által készített okmányvédelmi rendszerterv egy éven túl csak a Szakszolgálat engedélyével használható fel okmányvédelmi terv elkészíttetéséhez.

(9) A Szakszolgálat a biztonsági okmány okmányvédelmi tervét, valamint a benyújtott mintaokmányokat vagy - az okmányvédelmi terv szöveges leírásának értelmezését szolgáló - látványtervet elbírálja, és az előállítást okmányvédelmi szempontból engedélyezi. Az engedélyezés során a Szakszolgálat előírhatja új védelmi elemek beépítését, az előállítás módosítását, arra javaslatot tehet vagy az engedélyezést feltételhez kötheti.

(10)[31] Az 1. számú melléklet 1. pontjában felsorolt biztonsági okmányoknál - ha erre az európai uniós előírások lehetőséget biztosítanak - a Szakszolgálat jogosult az EU minősített specifikációkban előírtakon túl új védelmi elemek előírására. Ezen okmányok esetében az engedélykérelemmel egyidejűleg mintaokmány benyújtása kötelező, az előállítás engedélyezése az EU minősített specifikációban meghatározott, valamint a Szakszolgálat által előírt további követelmények meglétének, megfelelőségének vizsgálatán alapul.

(11) Ha az előállítás engedélyezése látványterv alapján történt, a kibocsátó a kibocsátást megelőzően köteles mintaokmányt küldeni a Szakszolgálat részére, amelyet a Szakszolgálat megvizsgál.

(12) A (11) bekezdésben foglalt vizsgálatok eredménye alapján a Szakszolgálat

a) az engedélyezett okmányvédelmi tervvel való egyezésről a kibocsátót értesíti,

b) az engedélyezett okmányvédelmi tervtől történő eltérés esetén határidő tűzésével felhívja a kibocsátót az eltérés megszüntetésére, és a határidő eredménytelen eltelte esetén a biztonsági okmány kibocsátását megtiltja.

(13) Mintaokmány-küldés elmaradása esetén a Szakszolgálat - a beküldésre irányuló felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően - a biztonsági okmány kibocsátását megtiltja.

(14) Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében a Szakszolgálattal az érvényesítés, illetve a megszemélyesítés eszközeit és módszerét is engedélyeztetni kell.

(15) A (14) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemben a kibocsátónak a 4. számú mellékletben felsorolt adatokat kell megadnia.

(16) A "B" vagy "C" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében engedélyeztetés helyett a kibocsátónak a megszemélyesítés eszközéről és módszeréről tájékoztatnia kell a Szakszolgálatot.

(17) Olyan "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében, amelyre európai uniós előírások is vonatkoznak, vagy amelynek védelméhez nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdek fűződik, az okmányvédelmi terv elkészítését a Szakszolgálat saját hatáskörébe vonhatja. Az okmányvédelmi terv elkészítése során ki kell kérni a kibocsátó véleményét.

(18) A "C" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében a Szakszolgálat nem készít okmányvédelmi rendszertervet. Ebben az esetben a kibocsátó az előállító részére saját hatáskörben határozza meg az okmányvédelmi terv elkészítéséhez szükséges adatokat és szempontokat.

(19) Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok ellenőrzésére vonatkozó szempontokat - a kibocsátó igénye esetén - a Szakszolgálat határozza meg.

6/A. §[32] (1)[33] Ha a kibocsátó az új biztonsági okmányt már az előtt kívánja kibocsátani, hogy az bekerült volna az 1. számú mellékletbe, sürgős esetben a miniszterhez címzett nyilatkozatot terjeszthet elő a Szakszolgálatnál arra vonatkozóan, hogy - önkéntes vállalása alapján - az új okmányra nézve is alkalmazza e rendelet előírásait. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az okmány okmányvédelmi - és informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetén az okmányinformatikai védelmi - kategóriába történő besorolására vonatkozó kibocsátói javaslatot is.

(2) A nyilatkozat benyújtásának napjától a kibocsátó, az előállító és a Szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti új okmány tekintetében - annak az 1. számú mellékletbe való felvételét megelőzően is - e rendelet előírásai szerint jár el.

6/B. §[34] (1) Amennyiben a kibocsátó nem élt a 6/A. §-ban biztosított lehetőséggel, és az okmány 1. számú mellékletbe történő bekerülésekor az előállítás már folyamatban van vagy befejeződött, ennek tényéről a kibocsátó köteles tájékoztatni a Szakszolgálatot.

(2)[35] A tájékoztatással egyidejűleg a kibocsátó - az okmány jellege és a 2. számú melléklet szerinti szempontok alapján - javaslatot tesz az új okmány okmányvédelmi - és informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetén az okmányinformatikai védelmi - kategóriába történő besorolására, amelyhez csatolnia kell az előállító által okmány-fajtánként elkészített okmányvédelmi tervet, valamint három darab mintaokmányt.

(3)[36] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben - az okmányvédelmi kategóriába sorolást megállapító döntést követően - a Szakszolgálat az okmányvédelmi terv és az új okmány adott kategóriának való megfelelőségét vizsgálja és állapítja meg.

Informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányok[37]

6/C. §[38] (1) A biztonsági okmányba jogszabály előírása vagy a kibocsátó döntése alapján egy vagy több informatikai adathordozó integrálható.

(2)[39] A "Kiemelt" okmányinformatikai védelmi kategóriába sorolt informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányok esetében, ha az informatikai adathordozó biometrikus vagy jogszabályban meghatározott egyéb különleges adatot is tartalmaz, a biztonsági okmány hitelességének, az adatok integritásának biztosítása és a biztonsági okmány informatikai adathordozójából történő olvasáshoz szükséges jogosultságok biztosítása érdekében az adott biztonsági okmányra vonatkozó nemzetközi előírásokban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott, ezek hiányában az általános szabványoknak megfelelő nyilvános kulcsú infrastruktúrát, valamint adatstruktúrákat, kommunikációs protokollokat, illetve modelleket kell alkalmazni.

(3)[40] A biztonsági okmányok védelméhez fűződő nemzetbiztonsági érdek miatt az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányok előállításának 6. § (9) bekezdése szerinti engedélyezése iránti kérelemhez a kibocsátónak csatolnia kell a tároló elem informatikai védelmére vonatkozó leírást.

(4)[41] Informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében az okmányvédelmi rendszertervben előírt műszaki követelmények tesztelésére alkalmas mintaokmány vagy minta-okmányalkatrész benyújtása kötelező.

(5)[42] Az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány engedélyezése során az okmányvédelmi rendszertervben és az okmányvédelmi tervben meghatározott műszaki, biztonsági tartalom teljesülésének vizsgálatához a kibocsátónak a Szakszolgálat részére biztosítania kell a mintaokmányt, valamint - szükség esetén - az informatikai adathordozó olvashatóságát lehetővé tevő technikai eszközöket, szoftvereket, és a hitelesítéshez esetlegesen szükséges további feltételeket. A kibocsátó kérésére a vizsgálatok elvégzésére - indokolt esetben - a kibocsátó által meghatározott helyszínen is sor kerülhet.

6/D. §[43] A személyazonosításra vagy határátlépésre jogosító, "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány adatfelvételezése és megszemélyesítése kizárólag zárt elektronikus informatikai rendszerben történhet, amely zárt, kormányzati elektronikus informatikai rendszer kivételével más elektronikus informatikai rendszerhez nem csatlakozhat.

Az előállítást, illetve a megszemélyesítést végző szervezet kiválasztása[44]

7. §[45] (1) A biztonsági okmány, illetve az annak előállításához szükséges okmányalkatrészek előállításával, továbbá a biztonsági okmány megszemélyesítésével csak olyan szervezet bízható meg, amely - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kibocsátó ellenőrzése alapján - rendelkezik

a) az 1. számú melléklet 1. pontja alatt felsorolt biztonsági okmányok esetében az EU minősített specifikációban, vagy az 1. számú melléklet 2. és 3. pontja alatt felsorolt biztonsági okmányok esetében a Szakszolgálat által elkészített okmányvédelmi rendszertervben meghatározott előírások teljesítéséhez szükséges műszaki, technikai, technológiai feltételekkel,

b) zártrendszerű, a szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-szervezeti rendszerrel és az azt szabályozó biztonsági szabályzattal,

c) a tevékenységnek megfelelő belső ellenőrző szervezettel és eljárásrenddel,

d) őrzésvédelmet biztosító technikai berendezésekkel és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - őrző biztonsági személyzettel, valamint

e) a selejt- és a hulladékanyagok zártrendszerű megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel és eljárásrenddel.

(2) Az "A" és a "B" okmányvédelmi kategóriába tartozó biztonsági okmány esetében az előállító, illetve a megszemélyesítést végző szervezet kiválasztása során az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek vizsgálatát a kibocsátó a Szakszolgálat bevonásával folytatja le.

(3) Ha a "B" vagy a "C" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány kibocsátója egyben a megszemélyesítést végző szervezet is, akkor az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott őrző biztonsági személyzet fenntartására vonatkozó követelmény alkalmazásától el kell tekinteni.

(4) A biztonsági okmány előállítására, illetve megszemélyesítésére vonatkozó engedélykérelemben a kibocsátó nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés b)-e) pontjában, illetve a (3) bekezdésben meghatározott feltételek az előállítónál, illetve a megszemélyesítést végző szervezetnél fennállnak.

(5) Az előállító, illetve az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány megszemélyesítését végző személyében bekövetkező változás esetén új engedélyezési eljárást kell kezdeményezni.

(6) A Szakszolgálat kibocsátói vagy - okmánybiztonsági érdekből - saját kezdeményezésre saját hatáskörbe vonhatja az egyes biztonsági okmányok okmányvédelmi tervének elkészítését vagy az okmány kizárólagos előállítását. Ilyen esetben az előállítást a Szakszolgálat a kibocsátó megrendelése alapján térítési díj ellenében végzi, a térítési díj meghatározása önköltségszámítás alapján történik.

Az előállító és a kibocsátó egyéb kötelezettségei

8. §[46] (1) Az előállító az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállításának megkezdéséről - előzetesen, az időpont megjelölésével - tájékoztatja a Szakszolgálatot.

(2) A kibocsátó a biztonsági okmány kibocsátásának megkezdéséről az időpont és a kezdősorszám megjelölésével tájékoztatja a Szakszolgálatot.

(3) Az előállító a biztonsági okmány előállítása során köteles az okmányvédelmi tervben meghatározott technológiai előírásokat betartani. A biztonsági okmányok anyagösszetételén, valamint az előírt technológián és az okmányvédelmi tervben szereplő egyéb előírásokon csak a Szakszolgálat engedélyével lehet változtatni.

(4) A biztonsági okmány előállítója köteles lehetővé tenni, hogy a Szakszolgálat megbízottjai a 7. §-ban meghatározott feltételek fennállását, a biztonsági okmány előállítása biztonsági követelményeinek betartását a helyszínen alkalomszerűen, továbbá az okmányban, vagy az okmányalkatrészekben lévő védelmi elemek meglétét és megfelelőségét rendszeresen ellenőrizzék.

(5) A kibocsátó köteles a kibocsátást megelőzően a szakértői tevékenységhez szükséges, a Szakszolgálat által meghatározott darabszámú - tetszőleges minta-adatokkal, de a végleges kitöltési formátumban megszemélyesített és a forgalomban használt példányokkal mindenben egyező - biztonsági okmányt a Szakszolgálat részére átadni.

(6) Biztonsági okmány eredeti előállítóval történő, változtatás nélküli utángyártásához újabb engedély megkérése nem szükséges, ugyanakkor az előállító köteles azt az előállítást megelőzően a Szakszolgálatnak bejelenteni. Az így előállított biztonsági okmányból az előállító bianco-mintaokmányokat, a kibocsátó pedig tetszőleges minta-adatokkal megszemélyesített mintaokmányokat köteles a Szakszolgálat részére átadni.

(7) Ha az előállítás engedélyezésétől számított egy éven belül nem kerül sor a biztonsági okmány előállítására, ennek tényéről a kibocsátó köteles írásban értesíteni a Szakszolgálatot.

(8) A kibocsátó köteles írásban tájékoztatni a Szakszolgálatot a biztonsági okmány kibocsátásának végleges megszüntetéséről, megjelölve annak időpontját és az utolsó megszemélyesített okmány sorszámát.

Az okmányvédelem hatósági felügyelete

9. § (1)[47] Az okmányvédelmet érintő - e rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - feltételek folyamatos fennállásának ellenőrzését a Szakszolgálat látja el.

(2) A Szakszolgálat tájékoztatással, tanácsadással segíti elő, hogy a biztonsági okmány kibocsátói, előállítói, valamint az érintett egyéb szervezetek a biztonsági okmány védelmével kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, kötelezettségeiket teljesíthessék.

(3)[48] A Szakszolgálat a szakértői tapasztalatok, valamint az okmány-előállítás technológiájának fejlődése ismeretében időszakonként szükség szerint felülvizsgálja a biztonsági okmányok védelmét, és véleményezi azok védettségének színvonalát. A Szakszolgálat a felülvizsgálat eredményéről a kibocsátót tájékoztatja, és az okmányvédelmi szempontból szükségessé váló változtatásokat kezdeményezi. Az 1. számú melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt biztonsági okmányok vonatkozásában a Szakszolgálat az okmányvédelmi szempontból szükségesnek ítélt változtatásokat az Európai Unióval történő kapcsolattartásra kijelölt, illetékes szervezet felé jelzi.

(4)[49] A hatósági ellenőrzés során a Szakszolgálat

a) adatszolgáltatást, iratbemutatást vagy egyéb tájékoztatást kérhet,

b) okmány-alapanyag, okmány-alkatrész, bianco- vagy megszemélyesített okmányminta rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét írhatja elő,

c) helyszíni ellenőrzést végezhet,

d) a biztonsági okmány előállítójánál ellenőrizheti a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek meglétét,

e) a kibocsátó részére tájékoztatást küld, ha az előállító megszegi az e rendeletben meghatározott kötelezettségét, vagy ha a gyártási minták vizsgálata során okmánybiztonsági problémát tapasztal,

f) tájékoztatja a kibocsátót irányító vagy felügyelő minisztert, szervet, ha a kibocsátó az e rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi és kötelezettségének a Szakszolgálat felszólítása ellenére sem tesz eleget,

g) az engedély nélkül vagy a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás figyelmen kívül hagyásával kiválasztott előállító által előállított, továbbá a 6. § (14) bekezdésében meghatározott engedély nélkül megszemélyesített, érvényesített biztonsági okmány esetén kötelezheti a kibocsátót a feltárt hiányosságok megszüntetésére, szükség esetén a biztonsági okmány forgalomból való kivonására,

h) az általa engedélyezett, de a 6. § (9) bekezdésében meghatározott engedélytől eltérő előállítás esetén az előállítót a feltárt hiányosságok megszüntetésére kötelezheti, a biztonsági okmány előállítását felfüggesztheti, az előállításra vonatkozó engedélyt visszavonhatja, szükség esetén az előállított biztonsági okmányt megsemmisíttetheti.

(5)[50] Az 1. számú melléklet módosításával biztonsági okmánnyá minősített okmány esetében a kibocsátó a jogszabály-módosítás hatálybalépésétől számított egy éven belül köteles intézkedni az okmány 1. számú mellékletből történő ideiglenes vagy végleges törlése iránt, ha az okmány előállítása bármely okból nem lehetséges vagy nem célszerű, és a kibocsátó az egyéves határidőn belül nem tervezi kérelmezni a biztonsági okmány előállításának engedélyezését.

(6)[51]

[52]

10. §[53]

Az okmányvédelemmel kapcsolatos további rendelkezések

11. § (1)[54]

(2)[55] A miniszter és a központi államigazgatási szerv vezetője az irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek és szervezetek tekintetében koordinálják a biztonsági okmányok előállításával és kibocsátásával kapcsolatos tevékenységet. A Kormány által létrehozott testület feladatkörébe tartozó okmányok tekintetében a koordinációs tevékenységet a testület látja el.

(3)[56] A Szakszolgálat részt vesz az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Bizottság mellett működő munkacsoportok és szakbizottságok e rendeletben szabályozott feladatokkal kapcsolatos munkájában.

(4)[57] Az e rendeletben foglalt hatósági jogkörökön kívüli, a kibocsátó vagy az előállító által megrendelt tevékenységért (vizsgálat, szaktanácsadás, gyártás vagy a gyártásban való közreműködés stb.) a Szakszolgálatot díjazás illeti meg.

12. §[58] A biztonsági okmány adminisztratív védelmét biztosító eszközök, előírások, és az ezekhez kapcsolódó szabályrendszer meghatározása a kibocsátó szerv vagy szervezet vezetőjének a feladata. Amennyiben a kibocsátó szerv vagy szervezet miniszteri irányítás vagy felügyelet alatt áll, a belső szabályozók a miniszter jóváhagyását követően adhatók ki.

Záró és átmeneti rendelkezések

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit minden olyan, a rendelet hatálybalépése után kibocsátani kívánt új biztonsági okmányra alkalmazni kell, amelynek előállítása még nem kezdődött meg.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően előállított biztonsági okmányok továbbra is forgalomban maradhatnak.

13/A. §[59] (1) A Szakszolgálat 2017. június 30-ig elvégzi valamennyi biztonsági okmány okmánybiztonsági szempontú felülvizsgálatát, és a felülvizsgálat megállapításairól tájékoztatja a kibocsátókat. Okmánybiztonsági szempontok alapján a Szakszolgálat kezdeményezheti az okmányvédelmi kategóriába már besorolt biztonsági okmány magasabb okmányvédelmi kategóriába történő átsorolását is.

(2) A kibocsátók a felülvizsgálat alapján tervezett intézkedéseikről a Szakszolgálat (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásának kézhezvételétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Szakszolgálatot.

(3)[60] A Szakszolgálat az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálatot az előző felülvizsgálatot követő ötödik év végéig ismételten elvégzi.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[61]

14. §[62] (1) E rendelet 1. számú melléklet 1. pontja

1. a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 2017. július 4-i (EU) 2017/1370 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

2. az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK tanácsi rendelet;

3. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

4. a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1953 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

5. a C (2018) 674 bizottsági végrehajtási határozat az egységes vízumformátumra vonatkozó további műszaki előírásokról és a Bizottság (2010) 319 határozatának hatályon kívül helyezéséről;

6. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumára vonatkozó műszaki előírások megállapításáról és a C (2002)3069 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 30-i C (2018) 7767 bizottsági végrehajtási határozat;

7. az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvvel létrehozott uniós ideiglenes úti okmányra vonatkozó további technikai előírások megállapításáról C(2022) 8938 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E rendelet 1. számú melléklet 2. pontja

1. a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelvnek és az azt módosító, 2003. december 23-i 2003/127/EK tanácsi irányelvnek, valamint 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

2. az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

3. a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az azt módosító, 2011. november 28-i 2011/94/EU bizottsági irányelvnek;

4. az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek;

5. a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

6. az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképesítéséről és továbbképzéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

7. a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

8. az egységes formátumú útlevél bevezetéséről szóló, 1981. június 23-i tanácsi állásfoglalásnak (81/C 241/01), valamint az annak módosításáról szóló 1982. június 30-i, 1986. július 14-i és 1995. július 10-i, valamint 2004. június 8-i tanácsi állásfoglalásoknak;

9. az útlevelek és egyéb úti okmányok biztonsági jeleiről szóló, 2000. október 17-i tanácsi állásfoglalásnak (2000/C 310/01);

10. az európai lőfegyvertartási igazolványról szóló, 1993. február 25-i 93/216/EGK bizottsági ajánlásnak, valamint az azt kiegészítő 1996. január 12-i 96/129/EK bizottsági ajánlásnak és a 2004. december 28-i 2005/11/EK bizottsági ajánlásnak;

11. a fogyatékossággal élő személyek parkolási kártyájáról szóló, 1998. június 4-i 98/376/EK tanácsi ajánlásnak és az azt kiigazító 2008. március 3-i 2008/205/EK tanácsi ajánlásnak

való megfelelést szolgálja.

(3) E rendelet 1. számú melléklet 2. pontja

1. a robbanóanyagok Közösségen belüli szállítási okmányáról szóló, 2004. április 15-i 2004/388/EK bizottsági határozat;

2. a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet és az azt módosító, 2009. május 28-i 444/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

3. a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

4. a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról szóló, 2009. december 3-i 2010/36/EU bizottsági rendelet;

5. a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet és az azt módosító 2018. március 5-i (EU) 2018/337 bizottsági végrehajtási rendelet;

6. a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági elemeire és biometrikus azonosítóira vonatkozó előírások műszaki leírásainak megállapításáról, valamint a C (2006) 2909 és a C (2008) 8657 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló C (2018) 7774 bizottsági határozat;

7. az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2019/1157 rendelet;

8. a belvízi hajózás szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelethez[63]

A biztonsági okmányok

1. Az Európai Unió által a tagállamok részére egységesen, kötelezően és részleteiben meghatározott formai és biztonsági jellemzőkkel bíró okmányok:

1.1. vízumbélyeg;

1.2. vízum beillesztésére szolgáló különlap;

1.3. jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításához kiállított európai úti okmány;

1.4. uniós ideiglenes úti okmány;

1.5. egységes EU tartózkodási engedély formátumban kiadott okmányok.

2. A nemzeti fejlesztési hatáskörbe tartozó biztonsági okmányok, amelyekre az Európai Unió minimum okmánybiztonsági követelményeket fogalmaz meg, az uniós vívmányok formai, tartalmi követelményeket vagy alapvető biztonsági elvárásokat határoznak meg, vagy Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget tartalmi, formai és biztonsági jellemzők alkalmazására:

2.1. magánútlevél;

2.2. hivatalos útlevelek (a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a hajós szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél);

2.3. ideiglenes magánútlevél;

2.4. utazási igazolvány menekült részére (az 1951. július 28-i genfi egyezmény alapján);

2.5. utazási igazolvány hontalan személy részére (az 1954. szeptember 28-i Egyezmény);

2.6. állandó személyazonosító igazolvány;

2.7. regisztrációs igazolás;

2.8. állandó tartózkodási kártya;

2.9. mobilitási igazolás;

2.10. vezetői engedély;

2.11. gépjármű forgalmi engedély;

2.12. gépjármű-vezetői képesítési igazolvány;

2.13. vasúti járművezetői engedély;

2.14. mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa, valamint a mozgásában korlátozott személyeket ellátó intézmény parkolási igazolványa;

2.15. Európai Egészségbiztosítási Kártya;

2.16. európai lőfegyvertartási engedély;

2.17. európai robbanóanyag szállítási engedély;

2.18. hatástalanított lőfegyver hatástalanítását igazoló tanúsítvány;

2.19. európai uniós belvízi hajózási képesítő bizonyítvány.

3. A teljes mértékben nemzeti hatáskörbe tartozó biztonsági okmányok:

3.1. Személyi és jogosultságot igazoló okmányok

3.1.1. úti okmány oltalmazottként elismert személy részére;

3.1.2. bevándorolt és letelepedett jogállású személy úti okmánya;

3.1.3. egyszeri utazásra jogosító úti okmány;

3.1.4. ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás;

3.1.5. humanitárius tartózkodási engedély menedékjogot kérők részére;

3.1.6. diplomáciai testület és egyéb képviseletek igazolványai;

3.1.7. Magyar igazolvány;

3.1.8. Magyar hozzátartozói igazolvány;

3.1.9. személyazonosító igazolvány külföldi részére;

3.1.10. ideiglenes személyazonosító igazolvány;

3.1.11. személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány;

3.1.12. anyakönyvi kivonat;

3.1.13. hatósági erkölcsi bizonyítvány;

3.1.14. állampolgársági okirat és bizonyítvány;

3.1.15. (honosítási) névmódosítási okirat;

3.1.16. igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról;

3.1.17. járműkísérő lap;

3.1.18. jármű tulajdonjogát igazoló törzskönyv;

3.1.19. regisztrációs matrica;

3.1.20. adóigazolvány;

3.1.21. társadalombiztosítási azonosító jel igazolására szolgáló hatósági igazolvány;

3.1.22. közgyógyellátási igazolvány;

3.1.23. a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban dolgozó hatósági személy igazolványa;

3.1.24. a szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi, szakpszichológusi és egyéb egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítések megszerzése esetén kiadott bizonyítvány;

3.1.25. a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzését igazoló licenc tanúsítvány;

3.1.26. természetgyógyászati szakmai bizonyítvány;

3.1.27. az Országos Kórházi Főigazgatóság által kiállított működési nyilvántartási igazolvány;

3.1.28. a felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek, ide nem értve a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzésében kiadott közös oklevelet;

3.1.29. államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány;

3.1.30. bizonyítvány, tanúsítvány érettségi vizsgáról;

3.1.31. diákigazolvány;

3.1.32. bizonyítvány (szakmai vizsga alapján);

3.1.33. oktatási intézmények által kiállított bizonyítványok, bizonyítvány-pótlapok;

3.1.34. hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, honvéd tisztjelölti, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony fennállásának igazolására szolgáló honvédségi szolgálati igazolvány;

3.1.35. a honvédelmi szervezetek és a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény személyi állományába tartozást igazoló kormánytisztviselői igazolvány, közalkalmazotti igazolvány, honvédelmi alkalmazotti igazolvány (honvédelmi munkáltatói igazolvány);

3.1.36. a Magyar Honvédség által biztosított ellátások igénybevétele érdekében, jogosultságuk, továbbá egyenruha viselésére való jogosultság igazolására szolgáló katonai nyugdíjas igazolvány és honvédségi nyugdíjas igazolvány;

3.1.37. a honvédelemért felelős miniszter által átadott hatósági hatáskörök vonatkozásában a hatósági és ellenőri tevékenységek végrehajtására kijelölt állomány ez irányú jogosultságának igazolására szolgáló hatósági és ellenőri igazolvány;

3.1.38. katonai légügyi hatóság által kiállított hatósági repülőorvosi igazolvány;

3.1.39. a katonai légügyi hatóság által kiállított szakszolgálati engedélyek;

3.1.40. a katonai rendészeti feladatra kijelölt állomány ez irányú jogosultságainak és a katonai rendészeti szolgálat ellátásának igazolására szolgáló katonai rendész igazolvány;

3.1.41. a hadkötelezettek szolgálati viszonyának és személyazonosságának igazolására szolgáló katonai igazolvány;

3.1.42. NATO menetparancs;

3.1.43. adatlap a külföldi fegyveres erő vagy nemzetközi katonai parancsnokság állománya tagjának hozzátartozója részére;

3.1.44. a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve által a külföldi fegyveres erők és nemzetközi katonai parancsnokságok részére kiállított igazolás és az állományuk tagja részére kiállított igazolvány a jogállásukról, a kiváltságaik és a mentességeik igénybevételére;

3.1.45. futárigazolványok;

3.1.46. a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya részére rendszeresített szolgálati igazolványok, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem hivatásos állománya részére rendszeresített munkáltatói igazolványok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoktól nyugállományba helyezettek nyugdíjas igazolványai és a szolgálati járandóságra jogosultságot igazoló igazolványai;

3.1.47. a nemzetbiztonsági szolgálatok üzemben tartásában lévő járművek közúti ellenőrzés alóli mentesülését biztosító igazolványai;

3.1.48. a 3.1.46. pontban meghatározott körbe nem tartozó rendvédelmi szervek hivatásos állománya részére rendszeresített szolgálati igazolványok, nem hivatásos állománya részére rendszeresített munkáltatói igazolványok, valamint az ezen szervektől nyugállományba helyezettek nyugdíjas igazolványai és a szolgálati járandóságra jogosultságot igazoló igazolványai;

3.1.49. a Belügyminisztérium, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó - más alpontban nem nevesített - szervek személyi állományának munkáltatói igazolványai és az ezen szervektől nyugállományba helyezettek nyugdíjas igazolványai;

3.1.50. az iskolaőr szolgálati igazolványa;

3.1.51. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjainak szolgálati igazolványai;

3.1.52. a bírák és az igazságügyi alkalmazottak igazolványai;

3.1.53. az igazságügyi szakértők igazolványa;

3.1.54. az ügyvédi tevékenységet gyakorlók arcképes igazolványa;

3.1.55. a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek igazolványai;

3.1.56. ügyészségi szolgálati igazolvány;

3.1.57. bírósági végrehajtói, bírósági végrehajtó helyettesi, bírósági végrehajtójelölti igazolványok;

3.1.58. közvetítői igazolvány;

3.1.59. igazságügyi párfogó felügyelők igazolványa;

3.1.60. az Országgyűlés elnöke által kibocsátott közjogi tisztségviselői igazolvány;

3.1.61. állami vezetői igazolvány;

3.1.62. az Országgyűlés Hivatala által kibocsátott országgyűlési képviselői igazolvány és az Európai Parlament magyarországi képviselőjének igazolványa;

3.1.63. az Országgyűlés nemzetiségi szószólójának igazolványa;

3.1.64. az Országgyűlési Őrség köztisztviselői, munkavállalói és hivatásos állománya részére rendszeresített szolgálati és munkáltatói igazolványok;

3.1.65. vámtanácsadói igazolvány;

3.1.66. vámügynöki igazolvány;

3.1.67. adótanácsadói igazolvány;

3.1.68. adószakértői igazolvány;

3.1.69. okleveles adószakértői igazolvány;

3.1.70. könyvviteli szolgáltatást végzők igazolványa;

3.1.71. könyvvizsgálói igazolvány és igazolás;

3.1.72. igazolvány magánnyomozó részére;

3.1.73. igazolvány személy- és vagyonőr részére;

3.1.74. a fegyveres biztonsági őrök szolgálati igazolványa;

3.1.75. polgárőr igazolvány;

3.1.76. ifjú polgárőr igazolvány;

3.1.77. igazolvány vagyonvédelmi rendszert szerelő részére;

3.1.78. igazolvány vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő részére;

3.1.79. lőfegyvertartási hatósági igazolvány;

3.1.80. fegyvertartási engedély (szervezetek részére engedélyezett lőfegyverekre);

3.1.81. fegyverviselési engedély (gáz- és riasztófegyver viselésére);

3.1.82. lőfegyver-kereskedő engedélye;

3.1.83. lőfegyvertartási engedély (flóbert lőfegyver tartására);

3.1.84. fegyverismereti, fegyverforgalmazási vizsgabizonyítvány;

3.1.85. házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre vonatkozó vizsgabizonyítvány;

3.1.86. házi lőszerszerelési engedély;

3.1.87. fegyver (és lőszer) kísérő igazolvány;

3.1.88. egységes formátumú rendészeti szolgálati igazolvány;

3.1.89. erdészeti szolgálati igazolvány;

3.1.90. földminősítő igazolvány;

3.1.91. földmérő igazolvány;

3.1.92. a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott kormánytisztviselői igazolvány;

3.1.93. belvízi hajóvezetői bizonyítvány;

3.1.94. nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány;

3.1.95. tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány;

3.1.96. nemzetközi gépjárművezetői engedély;

3.1.97. igazolvány az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálati jogosultsággal rendelkező munkatársai részére;

3.1.98. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatósági ellenőrzésre és intézkedésre feljogosított személyeinek igazolványa;

3.1.99. fizetésképtelenségi szakértői igazolvány;

3.1.100. szerkezetátalakítási szakértői igazolvány;

3.1.101. bányafelügyeleti szolgálati igazolvány;

3.1.102. szerencsejáték-felügyeleti szolgálati igazolvány;

3.1.103. dohányügyi felügyeleti szolgálati igazolvány;

3.1.104. szerencsejáték- és dohányügyi felügyeleti szolgálati igazolvány;

3.1.105. kiberbiztonsági tanúsító hatósági szolgálati igazolvány;

3.1.106. a közlekedésért felelős miniszter által kiadott felügyeleti igazolványok;

3.1.107. igazolvány a közlekedési balesetet kivizsgáló szakmai bizottság tagja, valamint a szakmai kivizsgáló részére;

3.1.108. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kibocsátott köztisztviselői és munkavállalói igazolványok;

3.1.109. a fővárosi és a vármegyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala kormánytisztviselőinek hatósági ellenőrzésre jogosító igazolványa;

3.1.110. Magyar Államkincstár helyszíni ellenőri igazolvány.

3.2. A védelmet igénylő létesítmények, szervek, intézmények belépési engedélyei, belépésre jogosító igazolványai:

3.2.1. belépési engedélyek a Sándor-palota székhelyére;

3.2.2. belépési engedélyek az Alkotmánybíróság épületébe;

3.2.3. belépési engedélyek a Kúria épületébe;

3.2.4. egységes kormányzati belépési engedély;

3.2.5. belépési engedély a Honvédelmi Minisztérium épületébe és a Magyar Honvédség használatában lévő objektumokba;

3.2.6. ideiglenes belépőokmány a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületeibe;

3.2.7. fényképes biztonsági belépőokmány a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai részére;

3.2.8. a Külgazdasági és Külügyminisztérium által kibocsátott nyugdíjas igazolvány;

3.2.9. ideiglenes belépési engedély az ügyészségi szerv épületébe;

3.2.10. nyugalmazott ügyészi igazolvány;

3.2.11. az Országgyűlés Hivatala által kibocsátott belépési, valamint parkolási engedélyek;

3.2.12. belépési engedély a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság épületébe;

3.2.13. az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala köztisztviselői és munkavállalói részére kibocsátott belépésre jogosító igazolvány;

3.2.14. belépési engedélyek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap székhelyére és telephelyeire;

3.2.15. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatali épületeibe történő belépésre jogosító igazolványok és belépési engedélyek;

3.2.16. a Központi Statisztikai Hivatalba történő belépésre jogosító igazolvány;

3.2.17. belépésre jogosító fényképes és ideiglenes belépőkártya a Paksi Atomerőmű Zrt. őrzött üzemi területére;

3.2.18. a nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzembentartója által kibocsátott repülőtéri azonosító kártya;

3.2.19. a nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzembentartója által kibocsátott állandó behajtási engedély;

3.2.20. a légiközlekedési, a légiközlekedési védelmi hatósági felügyeletet ellátó és a légiközlekedés védelmi, valamint biztonsági ellenőrzést végző személyek részére kiállított, a repülőtér szigorított védelmi területére vagy bármely légijármű fedélzetére történő belépésre jogosító igazolvány és eseti belépésre, ellenőrzésre jogosító igazolvány.

2. számú melléklet a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelethez[64]

I. Az okmányvédelmi kategóriák meghatározásánál irányadó szempontok

1. "A" védelmi kategória

Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok minden alkatrészét védeni kell a teljes vagy részleges hamisítás ellen. A védelmi módszereknél a kémiai, fizikai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokat, valamint informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében a digitális védelmi módszereket, eljárásokat együtt kell alkalmazni.[65]

2. "B" védelmi kategória

Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok egyes főbb alkatrészeit kell a teljes vagy részleges hamisítás ellen védeni. A védelmi módszereknél a kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív eljárásokat, valamint informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében a digitális védelmi módszereket, eljárásokat differenciáltan kell alkalmazni.[66]

3. "C" védelmi kategória

Az e védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok hamisítása ellen, és annak felismerése érdekében legalább adminisztratív védelmi eljárásokat kell alkalmazni.

Informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében az informatikai védelmet úgy kell kialakítani, hogy az elektronikusan tárolt adatok jellegétől és a használat során várható kockázattól függően "Kiemelt", "Fokozott" vagy "Alap" szintű informatikai védelmet kell biztosítani.[67]

II. Az okmányinformatikai védelmi kategóriák és az azokra irányadó általános biztonsági, védelmi követelmények[68]

1. Az informatikai adathordozó fajtájának kiválasztása a tárolt adat szenzitivitásának és felhasználásának megfelelően történik. A kategóriába sorolás folyamán az adathordozó fajtájának figyelembevételével értelemszerűen kell a 2-4. pontban foglalt követelményeket alkalmazni.

2. "Alap" okmányinformatikai védelmi kategória esetében:

2.1. a tárolt adat titkosítása javasolt (nem kötelező),

2.2. a tárolt adatokhoz való hozzáférés korlátozása javasolt (nem kötelező),

2.3. a tárolt adatok integritásának biztosítása javasolt (nem kötelező), valamint

2.4. az adatok adattárolón történő rögzítése, módosítása, törlése ellenőrzött körülmények között, korlátozottan valósul meg.

3. "Fokozott" okmányinformatikai védelmi kategória esetében:

3.1. Amennyiben értelmezhető, a felhasználásra kerülő informatikai adathordozó és operációs rendszere, valamint az adathordozóra telepített alkalmazások a felhasználás céljának és körülményeinek megfelelő védelmi profil szerint legalább CC EAL 4+ tanúsítással rendelkeznek.

3.2. A tárolt adatok titkosítottak, vagy a tárolt adatokhoz való hozzáférés korlátozott. A titkosítást és a hozzáférés módszerét az okmány kibocsátási, felhasználási körülményeit figyelembe véve kell megválasztani a vonatkozó NIST, ISO/IEC szabványokban meghatározott titkosítási és hitelesítési algoritmusok felhasználásával. A titkosító vagy a hozzáférési kulcsok kezelésének megvalósítását az okmány kibocsátási, felhasználási körülményeit figyelembe véve kell megválasztani.

3.3. A tárolt adatok integritásának, hitelességének biztosítása javasolt (nem kötelező).

3.4. Az adatok adattárolón történő rögzítése - amennyiben értelmezhető, módosítása és törlése is - ellenőrzött körülmények között, korlátozottan valósul meg.

3.5. Amennyiben értelmezhető, az informatikai adathordozóval történő kommunikáció hitelesítése és titkosítása, a kommunikáció lehallgatás és manipuláció elleni védelme javasolt.

3.6. A kommunikáció hitelesítésének és titkosításának módját, illetve a kommunikáció lehallgatás és manipuláció elleni védelmét a felhasználás körülményeit és a tárolt adatok érzékenységét figyelembe véve kell megválasztani a vonatkozó szabványokban meghatározott titkosítási algoritmusok, hitelesítést és integritást biztosító módszerek felhasználásával.

4. "Kiemelt" okmányinformatikai védelmi kategória esetében:

4.1. Amennyiben értelmezhető, a felhasználásra kerülő informatikai adathordozó legalább CC EAL 5+, az operációs rendszere, valamint az adathordozóra telepített alkalmazások a felhasználás céljának és körülményeinek megfelelő védelmi profil szerint legalább CC EAL 4+ tanúsítással rendelkeznek.

4.2. A tárolt adatok titkosítottak vagy a tárolt adatokhoz való hozzáférés korlátozott.

4.3. A titkosítást és a hozzáférés módszerét az okmány kibocsátási, felhasználási körülményeit figyelembe véve kell megválasztani a vonatkozó NIST, ISO/IEC szabványokban meghatározott titkosítási és hitelesítési algoritmusok felhasználásával. A tárolt adatokhoz való hozzáférés során a hitelesítést és - amennyiben értelmezhető - a hozzáférés szintjét a vonatkozó NIST, ISO/IEC szabványokban meghatározott algoritmusok és eljárások segítségével kell biztosítani. A titkosító vagy a hozzáférési kulcsok kezelésének megvalósítását az okmány kibocsátási, felhasználási körülményeit figyelembe véve kell megválasztani a vonatkozó NIST, ISO/IEC szabványokban meghatározottak alapján.

4.4. Amennyiben értelmezhető, a tárolt adatok integritásának és hitelességének biztosítása kötelező a vonatkozó NIST, ISO/IEC szabványokban meghatározott algoritmusok alkalmazásával.

4.5. Az adatok adattárolón történő rögzítése, módosítása, törlése korlátozott, a kibocsátóhoz vagy az általa megbízott megszemélyesítőhöz egyértelműen köthető.

4.6. Amennyiben értelmezhető az adathordozóval történő kommunikáció hitelesítése és titkosítása, a kommunikáció lehallgatás és manipuláció elleni védelme kötelező. A kommunikáció hitelességének és titkosításának, illetve a kommunikáció lehallgatás és manipuláció elleni védelmét a felhasználás körülményeit és a tárolt adatok érzékenységét figyelembe véve a vonatkozó szabványokban meghatározott algoritmusok és eljárások felhasználásával kell megvalósítani.

III. Az okmányvédelmi kategóriák és az okmányinformatikai védelmi kategóriák összerendelése

Okmányvédelmi kategóriaABC
Lehetséges
okmányinformatikai védelmi
kategória
"Kiemelt"--
"Fokozott""Fokozott"-
"Alap""Alap""Alap"

3. számú melléklet a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelethez[69]

Az okmányvédelmi terv, valamint az adminisztratív védelmi terv tartalmi minimumkövetelményei

1. Az okmányvédelmi tervben megjelölésre kerül:

1.1. A biztonsági okmány megnevezése az 1. számú melléklet szerinti, biztonsági okmányként rendszeresített új okmány esetén az okmány jóváhagyott elnevezése.

1.2. Okmányvédelmi és okmány informatikai védelmi kategória.

1.3. Kibocsátó és az okmányért felelős szervezeti egysége megnevezése.

1.4. A kibocsátásra kerülő biztonsági okmányra vonatkozó nemzetközi kötelezettség vagy európai uniós előírás vagy ezek hiánya.

1.5. Rendszeresítés alapjául szolgáló jogszabály.

2. A biztonsági okmány formátuma, mérete.

2.1. Az alkalmazott alapanyagok leírása.

2.2. A felhasználni tervezett festékek és azok tulajdonságainak leírása.

2.3. Az alkalmazott előállítási nyomda- és okmánytechnikák.

2.4. A sorszámozási technika leírása: a technológia; a technológiába illeszkedő védelmi elemek; a felhasznált karakterek típusa, mérete, keskenyítése, szélesítése; a sorszámozás során esetlegesen felkerülő biztonsági elemek és a sorszám képzésének leírása.

2.5. Az alkalmazott grafika leírása nyomdai fázisokként külön-külön.

2.6. Az alkalmazott okmánybiztonsági elemek leírása, elhelyezése.

2.7. A megszemélyesítés módjának leírása (technológia; a technológiába illeszkedő védelmi elemek; a felhasznált karakterek típusa, mérete, keskenyítése, szélesítése; a rovatok maximális karakterszáma és a megszemélyesítés során esetlegesen felkerülő biztonsági elemek).

2.8. A biztonsági okmány előállításához szükséges egyéb információk.

2.9. Az impresszumszám-képzés módja.

2.10. KÖTELEZŐ MELLÉKLET: Mintaokmány vagy annak hiányában:

a) beméretezett elő- és hátoldali látványterv,

b) teljes, beméretezett színkivonati látványtervek (színenként),

c) megszemélyesítési minták (az összes előforduló variációban).

2.11. Informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében az informatikai adathordozó

a) gyártójának, típusának, modelljének, operációs rendszerének, alkalmazásának pontos megnevezése, ha értelmezhető;

b) gyártói leírása vagy a leírás elektronikus verziójának pontos elérési lehetősége különös tekintettel a tárolókapacitásra és a kriptográfiai jellemzőkre;

c) tanúsítása és annak lejárati ideje vagy a tanúsítás elektronikus verziójának pontos elérhetősége;

d) az operációs rendszer és az alkalmazás tanúsítása vagy annak elektronikus verziójának pontos elérhetősége, ha értelmezhető;

e) az okmányba integrálásának módja és leírása, műszaki dokumentációja, amely a pontos pozíciót tartalmazza az okmányon vagy az okmányban, ha értelmezhető.

2.12. Az informatikai adathordozón tárolt adatok

a) (az adattárolás) ténye;

b) típusának, formátumának megnevezése (amennyiben értelmezhető);

c) kódolás típusának megnevezése (amennyiben értelmezhető);

d) az adatok titkosításának ténye és az arra alkalmazott kriptográfiai eljárások és azok paramétereinek pontos megnevezése;

e) az adatok integritásának és az azt biztosító kriptográfiai eljárások és azok paramétereinek pontos megnevezése (amennyiben értelmezhető);

f) az adatokhoz való hozzáférést, hitelességet biztosító kriptográfiai eljárások és azok paramétereinek pontos megnevezése (amennyiben értelmezhető).

3. Konzorciumban vagy alvállalkozó bevonásával történő előállítás esetén egyértelműen jelölni kell, hogy mely okmányalkatrészt melyik technológiai fázisban melyik előállító készíti.

4. Az adminisztratív védelmi terv keretében szabályozni kell legalább (tartalmi minimum-követelmények):

4.1. a kitöltetlen (bianco) okmányok tárolása, kezelése,

4.2. a biztonsági okmány kiadásának rendje,

4.3. adatfelvételezés, személyes adatok kezelésének rendje,

4.4. nyilvántartáskezelés rendje,

4.5. az okmány visszavonásának rendje,

4.6. ellopott, elveszett igazolványokkal kapcsolatos eljárásrend,

4.7. érvénytelenítés, selejtkezelés rendje,

4.8. megsemmisítés rendje, valamint

4.9. a fentiekhez kapcsolódó felelősségi rend meghatározása.

5. Informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében a fentieken túli minimum-követelmények:

5.1. az adathordozó védelmi elemeinek leírását és amennyiben értelmezhető, az adathordozó tanúsítását;

5.2. az informatikai adathordozón tárolt adatok védelmére alkalmazott eljárások, módszerek megnevezését és leírását;

5.3. az adathoz való hozzáférés védelmére alkalmazott hitelesítési, integritási, titkosítási eljárások, módszerek pontos megnevezését és leírását;

5.4. amennyiben az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány nyilvános kulcsú infrastruktúrát alkalmazó informatikai rendszert használ fel a működtetése során, akkor a tanúsítványokra vonatkozó hitelesítési rendeket, a tanúsítvány kibocsátójára vonatkozó auditálások eredményét és a szolgáltatási szabályozókat, illetve azok elérésére vonatkozó információt;

5.5. digitális biztonsági okmány esetén a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó tanúsításokat (amennyiben értelmezhető);

5.6. a tárolt adatok védelmére alkalmazott eljárások, módszerek megnevezését és leírását;

5.7. az adathoz való hozzáférés védelmére alkalmazott hitelesítési, integritási, titkosítási eljárások, módszerek pontos megnevezését és leírását.

4. számú melléklet a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelethez[70]

Az érvényesítés, megszemélyesítés engedélyezéséhez szükséges adatok

I. 1. A megszemélyesítést végző szervezet megnevezése, elérhetőségei

2. A megszemélyesítés módszere

3. A megszemélyesítő eszköz megnevezése, technikai leírása

4. A megszemélyesítés során alkalmazott karaktertípus(ok) és karakterméret(ek) egyértelmű meghatározása

5. A megszemélyesítéskor felvitt adatok pontos pozíciója

6. A megszemélyesítés során felvitt biztonsági elemek bemutatása

7. A forgalomba kerülő biztonsági okmánnyal mindenben megegyező mintaokmány

II. Informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmány esetében az I. pontban foglaltak mellett:[71]

1. Az elektronikus megszemélyesítés folyamatának leírása, amely tartalmazza a tárolt adatokra vonatkozó átalakításokat is.

2. Az informatikai adathordozó hitelesítéséhez, az adatok írásához való hozzáférést biztosító tanúsítványok, kulcsok biztosítása a teszt és éles okmányok esetén (ha értelmezhető).

3. Az informatikai adathordozón lévő adatok olvasásához szükséges tanúsítványok, kulcsok biztosítása a teszt és éles okmányok esetén (ha értelmezhető).

4. Az informatikai adathordozó olvashatóságát lehetővé tévő technikai eszközök megnevezése.

5. Az informatikai adathordozó olvashatóságát lehetővé tévő szoftverek megnevezése, ha ez egyedi fejlesztésű, akkor annak biztosítása.

6. Megszemélyesített adattároló elemet tartalmazó, teljeskörűen kitöltött és a forgalomba kerülő okmánnyal mindenben megegyező tesztminta.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[2] Hatályon kívül helyezte a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatálytalan 2015.11.01.

[3] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[4] A nyitó szövegrészt módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § a) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[5] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[6] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[7] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[8] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § b) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[9] Módosította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 30. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[10] Hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 30. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[11] Beiktatta a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 86. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[12] Beiktatta a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[13] Beiktatta a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[14] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[15] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.13.

[16] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.13.

[17] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § c) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[18] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[19] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[20] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[21] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[22] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[23] Beiktatta a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[24] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[25] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[26] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[27] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[28] Beiktatta az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[29] Megállapította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[30] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § e) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[31] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § b) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[32] Megállapította a 145/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.09.01.

[33] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[34] Beiktatta a 299/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § -a. Hatályos 2007.01.01.

[35] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[36] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[37] A címet módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § f) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[38] Beiktatta a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[39] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[40] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[41] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § f) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[42] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[43] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[44] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[45] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[46] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[47] Megállapította a 299/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[48] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § e) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[49] Megállapította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[50] Beiktatta a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2015.11.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 88. § - a. Hatálytalan 2009.10.01.

[52] Az alcímet hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatálytalan 2016.01.01.

[53] Hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatálytalan 2016.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2024.01.13.

[55] Megállapította a 145/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2011.09.01.

[56] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 87. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[57] Számozását módosította a 182/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.12.05.

[58] Megállapította a 145/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2011.09.01.

[59] Beiktatta a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 2015.11.01.

[60] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § g) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[61] Beiktatta a 235/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 2007.11.01.

[62] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2024.01.13.

[63] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet). Hatályos 2024.01.13.

[64] Megállapította a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése (lásd 1. melléklet). Hatályos 2015.11.01.

[65] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[66] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § d) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[67] Módosította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 11. § f) pontja. Hatályos 2024.01.13.

[68] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése (ld. 2. melléklet). Hatályos 2024.01.13.

[69] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése (ld. 3. melléklet). Hatályos 2024.01.13.

[70] Beiktatta a 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése (lásd 3. melléklet). Hatályos 2015.11.01.

[71] Megállapította az 563/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése (ld. 4. melléklet). Hatályos 2024.01.13.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére