1994. évi XI. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

MEGÁLLAPODÁS

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG KÖZÖTT A BORMEGNEVEZÉSEK KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Magyarország)

egyrészről,

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: a Közösség)

másrészről,

(a továbbiakban: a Szerződő Felek),

tekintettel az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt Európai Megállapodásra, amely társulást létesít a Magyar Köztársaság, valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai között;

tekintettel az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt Ideiglenes Megállapodásra a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség között;

tekintettel mindkét Szerződő Fél érdekeltségére a bormegnevezések kölcsönös védelmében és ellenőrzésében;

megkötötték az alábbi Megállapodást:

1. Cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy viszonosság alapján védik és ellenőrzik a Magyarországról és a Közösségből származó borok megnevezését a Megállapodásban meghatározott feltételek mellett.

2 Cikk

1. Ezt a Megállapodást a Harmonizált Rendszerű Vámtarifa 22.04 vámtarifaszáma alá tartozó borokra kell alkalmazni.

2. E Megállapodás értelmében, ellenkező rendelkezés hiányában

- a "származó bor", ha az egyik Szerződő Fél megnevezése azt megelőzi vagy követi, olyan bort jelent, amelyet az adott Szerződő Fél területén olyan szőlőből állítottak elő, amelyet teljes egészében annak a Szerződő Félnek a területén termeltek és takarítottak be:

- a "földrajzi megjelölés" olyan megjelölés, beleértve az "eredetmegjelölést", amelyet az adott Szerződő Fél törvényei és rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről vagy e terület egyik körzetéből vagy helységéből származó bor leírására és bemutatására, ahol a bor adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője döntően a földrajzi eredetének tulajdonítható;

- a "hagyományos kifejezés" a hagyományosan használt elnevezést jelenti, amely különösképpen vonatkozik az adott bor termelési eljárására vagy színére, típusára vagy minőségére, amelyeket az adott Szerződő Fél törvényei és rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről származó bor leírására és bemutatására;

- a "leírás" azokat az elnevezéseket jelenti, amelyeket a címkén, a bor szállítási dokumentumain és a kereskedelmi dokumentumokon alkalmaznak, különösen a számlákon és a szállítási okmányokban és a hirdetésekben;

- a "címkézés" minden olyan leírást, egyéb hivatkozást, jelzést, formai megjelenítést vagy védjegyet jelent, amelyek megkülönböztetik a bort, és amelyek ugyanazon a palackon jelennek meg, beleértve a palack lepecsételését szolgáló eszközt vagy a palackhoz rögzített függő címkét és az üvegpalackok nyakát fedő borítást;

- a "bemutatás" a palackokon, beleértve a lezárást, a címkén és a csomagoláson alkalmazott elnevezéseket jelenti;

- a "csomagolás" olyan védőburkolatot jelent, mint a papír, bármiféle szalmafonat, karton vagy doboz, amit egy vagy több palack szállítására és/vagy eladás céljából a végső fogyasztó számára történő bemutatásra használnak.

I. CÍM

A BORMEGNEVEZÉSEK KÖLCSÖNÖS VÉDELME

3. Cikk

A Szerződő Felek e Megállapodással összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést a Szerződő Felek területéről származó borok leírására és bemutatására használt, a 4. Cikkben hivatkozott megnevezések kölcsönös védelmére, különösen a tisztességtelen verseny ellen.

4. Cikk

1. Az alábbi megjelölések védettek:

a) a Közösségből származó borok esetében:

- arra a tagállamra való hivatkozások, amelyből a bor származik,

- a meghatározott területeken előállított minőségi borokra vonatkozó különleges rendelkezéseket rögzítő 823/87. (EGK) számú tanácsi rendelet 1. Cikkében hivatkozott alábbi kifejezések:[2]

i) a "meghatározott területen előállított minőségi bor" kifejezés, beleértve a "psr* (meghatározott területen előállított) minőségi bor" rövidítést, valamint az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;[3]

ii) a "meghatározott területen előállított minőségi habzóbor" kifejezés, beleértve a "psr (meghatározott területen előállított) minőségi habzóbor" rövidítést, az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén, valamint a "Sekt bestimmter Anbaugebiete" vagy "Sekt b.A" kifejezéseket;

iii) a "meghatározott területen előállított minőségi félhabzóbor" kifejezés, beleértve a "psr (meghatározott területen előállított) minőségi félhabzóbor" rövidítést és az ennek és az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

iv) a "meghatározott területen előállított minőségi likőrbor" kifejezés, beleértve a "psr (meghatározott területen előállított) minőségi likőrbor" rövidítést és az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

- a Közösségben előállított likőrborok termelésére és forgalmazására vonatkozó 4252/88. (EGK) számú tanácsi rendeletben hivatkozott alábbi kifejezések:[4]

- a Mellékletben hivatkozott földrajzi megjelölések és hagyományos kifejezések;

b) a Magyarországról származó borok esetében:

- a "Hungary", "Hungária", "Hunnia", "Magyarország", "Magyar" nevek, vagy ennek az országnak a megjelölésére használt egyéb nevek;

- a Mellékletben hivatkozott földrajzi megjelölések és hagyományos kifejezések, ahogy azok megjelennek a borokra vonatkozó magyar jogszabályokban, nevezetesen az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben és ennek a végrehajtásáról rendelkező, a 7/1990. (XII. 25.) FM és a 23/1992. (XII. 17.) FM rendeletekkel módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendeletben.

2. Magyarországon a védett közösségi megjelöléseket

- kizárólag a Közösségből származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

- csak a közösségi törvényekben és rendeletekben rögzített feltételek szerint, vagy azok hiányában a tagállamok törvényei és rendeletei szerint szabad használni.

3. A Közösségben a védett magyar megjelöléseket

- kizárólag a Magyarországról származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

- csak a magyar törvényekben és rendeletekben rögzített feltételek szerint szabad használni.

4. Az 1. bekezdésben előirányzott védelem azokra a megjelölésekre is kiterjed, amelyek esetében fordításban jelölik a bor valódi származását vagy használják a földrajzi megjelölést vagy a hagyományos kifejezést, illetve olyan vagy hasonló értelmezést tágító kifejezésekkel egészítik ki, mint "védjegy", "típus", "stílusú", "imitáció", "módszer", "féle".

5. Homonim vagy azonos földrajzi megjelölések esetében:

a) ahol az e Megállapodás értelmében védett két megjelölés homonim vagy azonos, a védelmet mindkét megjelölésre ki kell terjeszteni, feltéve, hogy

- a kérdéses földrajzi megjelölést hagyományosan és következetesen használják olyan bor leírására és bemutatására, amelyet azon a földrajzi területen állítanak elő, amelyre a megnevezés utal,

- a bort nem megtévesztő módon, mint a másik Szerződő Fél területéről származót mutatják be a fogyasztóknak;

vagy

b) ahol az egyik Szerződő Fél védett megjelölése homonim vagy azonos egy, a Szerződő Felek területén kívül eső földrajzi névvel, az utóbbi név azzal a feltétellel használható a bor leírására és bemutatására, hogy

- a kérdéses bort azon a földrajzi területen állítják elő, amelyre a megnevezés utal,

- a földrajzi megjelölést hagyományosan és következetesen használják a borok leírására és bemutatására,

- ezt a használatot a származási ország szabályozza,

- a bort csak annak a Szerződő Félnek a területén forgalmazzák, amely számára e földrajzi jelölés nem védett,

- a bort nem megtévesztő módon, mint annak a Szerződő Félnek a területéről származót mutatják be a fogyasztóknak, amely számára e földrajzi jelölés védett.

Ilyen esetekben a Szerződő Felek meghatározzák azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek között a kérdéses homonim vagy azonos megjelöléseket megkülönböztetik egymástól, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az érintett termelőknek méltányos elbánást biztosítsanak, és a fogyasztókat ne vezessék félre.

6. Ahol a palackozó vagy a kereskedelmi forgalmazásban érintett bármely más személy neve vagy cégneve a bor származása tekintetében megtévesztő lehet, ezt a nevet vagy cégnevet csak akkor lehet használni, ha az kevésbé szembeötlő betűkkel van kinyomtatva, mint a bor leírására és bemutatására szolgáló egyéb részletekhez használt betűk, és ha előtte feltüntetik a kérdéses személy szakmai tevékenységére vonatkozó részleteket. Mindezeket az információkat egy sorban, azonos írásmóddal kell feltüntetni.

7. Ebben a Megállapodásban semmi sem kötelezi az egyik Szerződő Felet, hogy a másik Szerződő Fél olyan földrajzi megjelölését vagy hagyományos kifejezését védje, amely a származási országban nem élvez védelmet, vagy elveszti azt, vagy abban az országban kikerül a használatból.

5. Cikk

A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az olyan esetekben, amelyekben a Szerződő Felek országaiból származó borokat ezek területein kívülre exportálják és ott forgalmazzák, az egyik Szerződő Félnek a Megállapodásban hivatkozott védett megnevezéseit ne használják a másik Szerződő Fél országából származó bor leírására és bemutatására.

6. Cikk

1. Ha egy bor leírása vagy bemutatása, különösen a címkén vagy a hivatalos vagy kereskedelmi okmányokban vagy reklámban sérti ezt a Megállapodást, a Szerződő Felek a vonatkozó törvényeikkel és rendelkezéseikkel összhangban alkalmazzák a szükséges adminisztratív intézkedéseket vagy jogi eljárásokat.

2. Az 1. bekezdésben lefektetett intézkedéseket és eljárásokat különösen a következő esetekben kell megtenni:

a) ahol a magyar vagy a közösségi törvények szerinti leírásoknak a másik Szerződő Fél nyelvére vagy nyelveire történő lefordítása következtében olyan szó jelenik meg, amely félrevezető lehet az így leírt vagy bemutatott bor származását, természetét vagy minőségét tekintve;

b) ahol a bor származási helyéről, eredetéről, természetéről, a szőlőfajtáról vagy a lényeges minőségi jegyeiről közvetlenül vagy közvetetten hamis vagy félrevezető információt adó leírások, védjegyek, megnevezések, feliratok vagy ábrák jelennek meg a palackokon vagy a csomagoláson, a reklámban vagy az e Megállapodás értelmében védett megnevezésű borokhoz kapcsolódó hivatalos vagy kereskedelmi okmányokban;

c) ahol csomagolási célra olyan palackokat használnak, amelyek a származásra nézve megtévesztőek.

3. Az e Megállapodás értelmében védett megnevezésű borok esetében használt, bejegyzett vagy nem bejegyzett védjegyek nem tartalmazhatnak olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy ábrákat, amelyek

a) hamis benyomást kelthetnek a leírt és bemutatott termék kereskedelmi forgalmazásával foglalkozó személy, különösen a palackozó tekintetében;

b) félreérthetők lehetnek egy földrajzi egység nevét illetően, amelynek egy bor jelölésére és bemutatására való használata a Megállapodás értelmében védett;

c) félrevezető vagy félreértésre esetleg alapot adó információt tartalmaznak, különösen a földrajzi eredetre, a szőlőfajtára, évjáratra vagy magasabb minőségre vonatkozóan.

7. Cikk

1. Amilyen mértékben a vonatkozó közösségi jogszabályok megengedik, az e Megállapodás nyújtotta védelem előnyeit ki kell terjeszteni azon természetes és jogi személyekre, személyegyesülésekre, valamint a termelők, kereskedők vagy fogyasztók szövetségeire, társulásaira és szervezeteire, amelyek székhelye Magyarországon található.

2. Amilyen mértékben a vonatkozó magyar jogszabályok megengedik, az e Megállapodás nyújtotta védelem előnyeit ki kell terjeszteni azon természetes és jogi személyekre, személyegyesülésekre, valamint a termelők, kereskedők vagy fogyasztók szövetségeire, társulásaira és szervezeteire, amelyek székhelye a Közösségben található.

8. Cikk

Ez a Megállapodás sem jelenleg, sem a jövőben nem zárja ki azt, hogy a Szerződő Felek a Megállapodás által védett leírásokra bármilyen szélesebb körű védelmet alkalmazzanak belső jogszabályaik vagy más nemzetközi szerződéseik értelmében.

II. CÍM

AZ ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

9. Cikk

A Szerződő Felek mindegyike kijelöli az e Megállapodásba foglalt szabályok betartásáért felelős testületeket.

A Szerződő Felek a Megállapodásnak a hatálybalépését követő legkésőbb két hónapon belül tájékoztatják egymást e testületek nevéről és címeiről. E testületek között szoros és közvetlen együttműködést kell kialakítani.

10. Cikk

1. Ha a 9. Cikkel összhangban kijelölt testületek egyike okkal gyanítja, hogy

- a 2. Cikkben meghatározott, a Magyarország és a Közösség közötti kereskedelmi forgalomba kerülő bor vagy borszállítmány nem felel meg a Közösség vagy Magyarország borágazatát szabályozó rendelkezéseknek vagy e Megállapodásnak, és

- ez a meg nem felelés a másik Szerződő Félnek különleges érdekében áll, és adminisztratív intézkedések vagy jogi eljárások kezdeményezéséhez vezethet,

annak a testületnek haladéktalanul értesítenie kell a másik Szerződő Fél megfelelő testületeit és a Közösség Bizottságát.

2. Az 1. bekezdéssel összhangban adandó tájékoztatást hivatalos, kereskedelmi vagy más megfelelő okmányoknak kell kísérniük; fel kell tüntetni azt is, hogy szükség esetén milyen adminisztratív intézkedéseket vagy jogi eljárásokat lehet kezdeményezni. A tájékoztatásnak a szóban forgó borról különösen a következő részleteket kell magában foglalnia:

- a termelő és a borral rendelkező személy,

- a bor összetétele és érzékszervi jellemzői,

- a bor leírása és bemutatása,

- a termelésre és a forgalmazásra vonatkozó szabályoknak való meg, nem felelés részletei.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

11. Cikk

A Megállapodás I. Címében foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a borokra, amelyek

a) tranzitforgalomban vannak a Szerződő Felek egyikének a területén;

vagy

b) a Szerződő Felek egyikének a területéről származnak, és amelyeket kis tételekben szállítanak a Felek között a Megállapodás Jegyzőkönyvének feltételei között és eljárásainak megfelelően. |

12. Cikk

A Megállapodást egyrészt Magyarország területén, másrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó Szerződést alkalmazzák, és olyan feltételekkel, amelyeket ez a Szerződés előír.

13. Cikk

1. A Szerződő Felek konzultációt tartanak, ha egyikük úgy véli, hogy a másik Szerződő Fél nem teljesítette a Megállapodásból eredő valamely kötelezettségét.

2. A konzultációt kérő Szerződő Félnek minden szükséges tájékoztatást meg kell adnia a másik Fél számára a kérdéses eset részletes vizsgálatához.

3. Olyan esetekben, amikor bármilyen késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, megfelelő ideiglenes védelmi intézkedéseket lehet tenni előzetes konzultáció nélkül, feltéve, hogy a konzultációkat az ilyen intézkedések meghozatala után haladéktalanul megtartják.

4. Ha az 1. és 3. bekezdésben előirányzott konzultációkat követően a Szerződő Felek nem jutottak megállapodásra, a konzultációkat kérő vagy a 3. bekezdésben hivatkozott intézkedéseket foganatosító Fél megfelelő védelmi intézkedéseket tehet a Megállapodás megfelelő alkalmazásának biztosítására.

14. Cikk

A Szerződő Felek közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a Megállapodás alkalmazásával összefüggő minden kérdésben.

Magyarország és a Közösség különösen az alábbiakat teszik:

a) kölcsönös megállapodás alapján módosításokat tesznek a Megállapodáshoz, tartozó Mellékletben és Jegyzőkönyvben, hogy figyelembe vegyenek bármilyen módosítást a Szerződő Felek törvényeiben és rendelkezéseiben;

b) értesítik egymást a Megállapodás alkalmazását érintő jogi döntésekről, és tájékoztatják egymást az ilyen döntések alapján tett intézkedésekről;

c) megvizsgálják a másik Szerződő Fél által a Megállapodás értelmében meghozott intézkedéseket, különös tekintettel a törvényekben és rendelkezésekben történt módosításokra;

d) szükség esetén kölcsönösen meghatározzák a 4. Cikk 5. bekezdésében hivatkozott gyakorlati feltételeket;

e) szükség esetén találkozót tartanak a Megállapodás alkalmazásából következő technikai kérdések megvitatására.

15. Cikk

1. Azok a borok, amelyeket a Megállapodás hatálybalépése idején jogszerűen írtak le és mutattak be az e Megállapodás által tiltott módon, forgalomba hozhatók:

- a nagykereskedők által 3 éves időszakon át,

- a kiskereskedők által a készletek kimerüléséig.

2. A forgalomba hozatalukkor a Megállapodásnak megfelelően leírt és bemutatott borok, amelyek leírása és bemutatása megszűnik összhangban lenni a Megállapodással ennek módosítása következtében, a készletek kimerüléséig forgalmazhatók, hacsak a Szerződő Felek nem állapodnak meg másként.

16. Cikk

A Szerződő Felek megtesznek minden olyan általános és különleges intézkedést, amely alkalmas a Megállapodás által előírt kötelezettségek teljesítésére. A Feleknek biztosítani kell az ebben a Megállapodásban meghatározott célok elérését.

17. Cikk

Az e Megállapodáshoz csatolt Melléklet és Jegyzőkönyv annak szerves részét képezi.

18. Cikk

A Megállapodás két eredeti példányban készült, magyar, valamint angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken, e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

19. Cikk

1. A Megállapodás azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat befejezték.

2. A Megállapodást bármely Szerződő Fél felmondhatja úgy, hogy erről egy évvel korábban írásban értesíti a másik Szerződő Felet.

Készült Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenharmadik év, november hó, huszonkilencedik napján.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG nevében:

dr. Kádár Béla s. k.

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG nevében:

René Steichen s. k.

MELLÉKLET

A 4. Cikkben hivatkozott védett bornevek jegyzéke

A. A Közösségből származó borok

I. A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat 'Qualitátswein b. A.' kifejezéssel, vagy az 1. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezésekkel, a 2.1. pontban felsorolt meghatározott területek nevével, és az 'amtliche Prüfungsnummer' (hivatalos vizsgálati szám) vagy az 'A. P. Nr.' rövidítés megadásával, melyet szám követ, írják le.

A borok kiegészítésként a 2.2. pontban felsorolt körzet (Bereich) és/vagy egy szőlőtermesztő község vagy településrész és Grosslage vagy szőlőhegy (Einzellage) nevével jelölhetők. Ezek a borok jelölhetők még a C) pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel is.

1. Speciális hagyományos kifejezések:

- 'Qualitátswein' vagy

- 'Qualitátswein mit Prádikat' összekapcsolva az alábbi kifejezések egyikével: 'Kabinett', 'Spátlese', 'Auslese', 'Beerenauslese', 'Trockenbeerenauslesc' vagy 'Eiswein'.

2. Földrajzi megjelölések

2.1. A borvidékek nevei:

- Ahr

- Hessisch Bergstrasse

- Mittelrhcin

- Mosel-Saar-Ruwer

- Nahe

- Rheingau

- Rheinhessen

- Pfalz

- Franken

- Württemberg

- Baden

- Saale-Unstrut

- Sachsen

2.2. A körzetek, községek és településrészek nevei

2.2.1. Ahr borvidék:

a) Körzet: Walporzheim/Ahrtal körzet

b) Grosslage: Klosterberg

c) Szőlőhegy (Einzellage):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.2. Hessische Bergstrasse borvidék:

a) Körzet:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.3. Mittelrhein borvidék:

a) Körzetek:

Loreley körzet Siebengebirge körzet

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzcllagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.4. Mosel-Saar-Ruwer borvidék: a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzcllagcn):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.5. Nahe borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.6. Rheingau borvidék:

a) Körzet: Johannisberg körzet

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.7. Rheinhessen borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.8. Pfalz borvidék:

a) Körzetek:

Mittelhaardt Deutsche Weinstrasse körzet

Südliche Weinstrasse körzet

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.9. Franken borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.10. Württemberg borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.11. Baden borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.12. Saale-Unstrut borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

2.2.13. Sachsen borvidék:

a) Körzetek:

b) Grosslagen:

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

d) Községek vagy településrészek:

B) Földrajzi megjelölésű asztali borok (tájborok):

C) Kiegészítő hagyományos kifejezések:

II. A FRANCIA KÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat a 'vin de qualité produit dans une région déterminée' kifejezéssel vagy az 1. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezésekkel írják le; a felsorolás a 2. pontban található.

Ezek a borok jelölhetők kiegészítésként egy földrajzi egység nevével, mely kisebb, mint a meghatározott terület és nincs egyenként felsorolva ebben a függelékben, és egy, a 5. pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezéssel.

1. Speciális hagyományos kifejezések:

2. Meghatározott területek nevei

B) Földrajzi megjelölésű asztali borok (tájborok)

III. A SPANYOL KIRÁLYSÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat a "vino de calidad producido en region determinada" kifejezéssel, illetve az alábbi 1. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezésekkel, és a 2. pontban felsorolt meghatározott területek nevével írják le. A név az ugyanezen listában megtalálható földrajzi egység neveivel is kiegészülhet. A borok kiegészítésként a 3. pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel is jelölhetők.

IV. A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat a "vins de qualité produits dans une région déterminée" kifejezéssel, vagy az I. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezések valamelyikével és a 2. pontban felsorolt meghatározott területek nevével jelölik. Ezek a borok a 3. pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel is jelölhetők.

V. AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat a "vino di qualitá prodotto in una regioné delerminata" kifejezéssel, vagy az 1. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezésekkel írják le; a földrajzi elnevezéseket a 2. pont sorolja fel. Ezek a borok a meghatározott területnél kisebb, ebben a függelékben egyenként fel nem sorolt földrajzi egység nevével és a 3. pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel is jelölhetők.

VI. A LUXEMBURG NAGYHERCEGSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BOROK

Ezeket a borokat a "vin de qualité produit dans une région déterminée" kifejezéssel, vagy a speciális hagyományos "Marquc nationale du vin luxembourgeois" kifejezéssel is jelölik. A nemzeti védjegy a 'Moselle luxembourgeoise - Appellation contrôlée, Marque nationale; sous le contrôle de l'Etat' feliratot hordozó nyakcímkén található; ugyanezen a nyakcímkén található a szőlőfajta neve, az évjárat és az állami ellenőrzési szám.

Ezek a borok az 1. pontban felsorolt valamelyik származási hely nevével is jelölhetők, valamint adott esetben kiegészítve az itt egyenként fel nem sorolt szőlőhegyek nevével, és a 2. pontban felsorolt valamelyik szőlőfajta nevével. Ezek a borok, továbbá a 3. pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel jelölhetők.

VII. A PORTUGÁLIÁBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat a "vinho de qualidade produzido cm regláo determinada" kifejezessél, és az 1. pontban felsorolt meghatározott területek nevével írják le.

Ezek a borok, továbbá a 2. pontban felsorolt körzetek nevével, a 3. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezésekkel, és a 4. pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel jelölhetők.

VIII. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

Ezeket a borokat a "Quality Wine Produced in a Specified Region" kifejezéssel, vagy a "Q. W.PSR" kifejezéssel, és az alábbi 1. pontban felsorolt meghatározott területek nevével írják le.

B. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

1. Földrajzi megjelölések

1. Észak-Dunántúli szőlőtermő táj

2. Dél-Dunántúli szőlőtermő táj

3. Észak-Magyarországi szőlőtermő táj

4. Alföldi szőlőtermő táj

IX. Hagyományos kifejezések

- Tájbor

- Minőségi bor

- Különleges minőségű bor

- Késői szüretelésű bor

- Válogatott szüretelésű bor

- Töppedt szőlőből készült bor

- Aszú

- Tokaji száraz szamorodni

- Tokaji édes szamorodni

- Tokaji fordítás

- Tokaji máslás

- Tokaji aszú 3 puttonyos

- Tokaji aszú 4 puttonyos

- Tokaji aszú 5 puttonyos

- Tokaji aszú 6 puttonyos

- Tokaji aszú eszencia

- Tokaji eszencia

- Bikavér

- Minőségi pezsgő

- Muzeális bor

- Pezsgő

- Siller

JEGYZŐKÖNYV

A Szerződő Felek a következőkben állapodnak meg:

I. A Megállapodás 6. Cikkének 2. b) bekezdése értelmében és szigorúbb belső jogszabályaik sérelme nélkül, a Szerződő Felek megállapodnak, hogy csak az alábbi feltételek esetén teszik lehetővé egy szőlőfajta nevének, vagy ahol használatos, egy szinonimájának alkalmazását egy bor jelölésére és bemutatására:

a) ahol egyetlen szőlőfajta nevét használják, a bornak a megengedett édesítéshez. felhasznált termékek mennyiségének levonása után legalább 85 százaléka kell, hogy ebből, a bor természetét döntően meghatározó szőlőfajtából származzon,

vagy

ahol ugyanannál a bornál egynél több szőlőfajta nevét használják, ezt a bort a megengedett édesítéshez felhasznált termékek mennyiségének levonása után teljes egészében a megnevezett szőlőfajtákból kell előállítani;

b) a nevet nem szabad oly módon használni, hogy összetéveszthető legyen az e Megállapodás szerint védett földrajzi megjelöléssel;

c) ahol a fajta neve vagy szinonimája több szóból tevődik össze, az ilyen összetett nevet vagy szinonimát a címkére bármilyen más információ közbeiktatása nélkül, azonos méretű egyforma betűkkel, egy vagy két sorban kell rányomtatni.

II. A Megállapodás 11. b) Cikke értelmében, a Megállapodást nem kell alkalmazni:

1. legfeljebb 5 literes címkézett, újra nem használható záróeszközzel lezárt palackba töltött bor esetében, ha a szállított teljes mennyiség nem haladja meg a 100 litert, függetlenül attól, hogy különállóan vagy egy tételben szállítják;

2. a) az utazók személyes poggyászában lévő, személyenként 30 litert nem meghaladó bormennyiség esetében;

b) magánszemély által egy másik magánszemélynek feladott küldeményben lévő, 30 litert nem meghaladó bormennyiség esetében;

c) költözködő magánszemélyek tulajdonát képező bor esetében;

d) tudományos vagy műszaki kísérletek céljára importált, legfeljebb 1 hektoliter mennyiségű bor esetében;

e) diplomáciai, konzuli vagy hasonló létesítmények részére, vámmentes juttatásuk részeként importált bor esetében;

f) nemzetközi közlekedési eszközök fedélzetén utasellátási célokat szolgáló bor esetében.

Az 1. bekezdésben hivatkozott, kivételt jelentő eset nem kombinálható a 2. bekezdésben hivatkozott, kivételre jogosító egy vagy több esettel.

LEVÉLVÁLTÁS

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás 4. Cikkével kapcsolatban

1. számú levél

Uram!

Van szerencsém hivatkozni az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, a mai napon aláírt Megállapodásra, nevezetesen annak 4. Cikke 3. bekezdésére.

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

1. Az említett Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszak folyamán a hivatkozott Megállapodás alkalmazása nem akadályozza, hogy a "Tokay" megnevezés használata megengedhető legyen egyes meghatározott területen előállított minőségi francia borok jelölésére és bemutatására a következő feltételek mellett:

A különleges közösségi és adott esetben szigorúbb nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a bornak:

- "Pinot gris" szőlőfajtából kell származnia;

- teljes egészében a francia Bas-Rhin és Haut-Rhin megyékben szüretelt szőlőből kell készülnie;

- jelölés és bemutatás céljából kizárólag a "Tokay Pinot Gris" megnevezést lehet viselnie, e kifejezéseket együtt, közbülső megjegyzések nélkül, azonos típusú és méretű betűkkel és a bor származási helyét jelölő földrajzi egység nevétől elkülönítve kell megjeleníteni. Ezen kívül, az e megnevezésekben használt betűk mérete nem haladhatja meg a szóban forgó földrajzi egység nevét feltüntető betűk méretét;

- Magyarország területén kívül kell forgalomba kerülnie.

2. Mindazonáltal megegyezés jött létre, hogy a szóban forgó meghatározott területen előállított minőségi borok megnevezésére alkalmazott "Tokay" kifejezésnek az 1. bekezdésben meghatározottaktól eltérő feltételek melletti használata fenntartható lehet a Megállapodás hatálybalépésétől számított egyéves időszak folyamán.

3. Egyetértés született, hogy a szóban forgó, meghatározott területen előállított minőségi borok, amelyeket az 1. bekezdésben hivatkozott átmeneti időszak letelteelőtt a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban láttak El jelöléssel és mutattak be, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

4. A 3. bekezdésben előirányzott rendelkezések sérelme nélkül, a "Tokay" megnevezés használatának lehetősége, az 1. bekezdésben feltüntetett feltételekkel összhangban, az ugyanabban a bekezdésben előirányzott átmeneti időszak végén megszűnik.

Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.

Kérem Uram, fogadja legmagasabb nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Európai Unió Tanácsa nevében

2. számú levél

Uram!

Van szerencsém igazolni a mai napon kelt levelének vételét, amelynek szövege a következő:

"Van szerencsém hivatkozni az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló, a mai napon aláírt Megállapodásra, nevezetesen annak 4. Cikke 3. bekezdésére.

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

1. Az említett Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszak folyamán a hivatkozott Megállapodás alkalmazása nem akadályozza, hogy a "Tokay" megnevezés használata megengedhető legyen egyes meghatározott területen előállított francia minőségi borok jelölésére és bemutatására a következő feltételek mellett:

A különleges közösségi és adott esetben szigorúbb nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a bornak:

- "Pinot gris" szőlőfajtából kell származnia;

- teljes egészében a francia Bas-Rhin és Haut-Rhin megyékben szüretelt szőlőből kell készülnie;

- Magyarország területén kívül kell forgalomba kerülnie.

3. Egyetértés született, hogy a szóban forgó, meghatározott területen előállított minőségi borok, amelyeket az 1. bekezdésben hivatkozott átmeneti időszak letelte előtt a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban láttak el jelöléssel és mutattak be, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával."

Van szerencsém megerősíteni, hogy Kormányom egyetért a levél tartalmával.

Kérem Uram, fogadja legmagasabb nagyrabecsülésem kifejezését.

A Magyar Köztársaság Kormányának nevében

LEVÉLVÁLTÁS

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a borok megnevezésének kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás 4. Cikkével kapcsolatosan

1. számú levél

Uram!

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

1. Az említett Megállapodás hatálybalépésétől számított tizenhárom éves átmeneti időszak folyamán a hivatkozott Megállapodás alkalmazása nem akadályozza, hogy a "Tocai" megnevezés használata megengedhető legyen egyes meghatározott területen előállított olasz minőségi borok jelölésére és bemutatására a következő feltételek mellett:

A különleges közösségi és adott esetben szigorúbb nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a bornak:

- "Tocai friulano" szőlőfajtából kell származnia;

- teljes egészében az olasz Veneto vagy Friuli tartományokban szüretelt szőlőből kell készülnie;

- jelölés és bemutatás céljából kizárólag a "Tocai friulano" vagy ennek szinonimája a "Tocai italico" fajtamegnevezést lehet viselnie, e neveket jelölő két kifejezést együtt, közbülső megjegyzések nélkül, azonos típusú és méretű betűkkel, a bor származási helyét jelölő földrajzi egység nevétől elkülönítve kell megjeleníteni. Ezen kívül, az e megnevezésekben használt betűk mérete nem haladhatja meg a szóban forgó földrajzi egység nevét feltüntető betűk méretét;

- Magyarország területén kívül kell forgalomba kerülnie.

2. Mindazonáltal megegyezés jött létre, hogy a szóban forgó meghatározott területen előállított minőségi borok megnevezésére alkalmazott "Tocai" kifejezésnek az 1. bekezdésben meghatározottaktól eltérő feltételek melletti használata fenntartható lehet a Megállapodás hatálybalépésétől számított egyéves időszak folyamán.

3. Egyetértés született, hogy a szóban forgó, meghatározott területen előállított minőségi borok, amelyeket az 1. bekezdésben hivatkozott átmeneti időszak letelte előtt a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban láttak el jelöléssel és mutattak be, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

4. A 3. bekezdésben előirányzott rendelkezések sérelme nélkül, a "Tocai" megnevezés használatának lehetősége, az 1. bekezdésben feltüntetett feltételekkel összhangban, az ugyanabban a bekezdésben előirányzott átmeneti időszak végén megszűnik.

Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával.

Kérem Uram, fogadja legmagasabb nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Európai Unió Tanácsa nevében

2. számú levél

Uram!

Van szerencsém igazolni a mai napon kelt levelének vételét, amelynek szövege a következő:

E tárgyban az alábbiakat kívánom megerősíteni:

A különleges közösségi és adott esetben szigorúbb nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a bornak:

- "Tocai friulano" szőlőfajtából kell származnia;

- teljes egészében az olasz Veneto vagy Friuli tartományokban szüretelt szőlőből kell készülnie;

- Magyarország területén kívül kell forgalomba kerülnie

3. Egyetértés született, hogy aszóban forgó, meghatározott területen előállított minőségi borok, amelyeket az 1. bekezdésben hivatkozott átmeneti időszak letelte előtt a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban láttak cl jelöléssel és mutattak be, a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

Köszönettel venném, ha megerősítené a Magyar Kormány egyetértését e levél tartalmával."

Van szerencsém megerősíteni, hogy Kormányom egyetért a levél tartalmával.

Kérem Uram, fogadja legmagasabb nagyrabecsülésem kifejezését.

A Magyar Köztársaság Kormányának nevében

KÖZÖS NYILATKOZAT

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás 4. Cikkének 1.b) bekezdésével kapcsolatban

A 4. Cikk 1.b) bekezdés első albekezdésével kapcsolatban a Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a jövőben a "Pannónia" megjelölés kérdése felmerülne a Közösség és egy harmadik ország közötti bármely tárgyaláson, Magyarország és a Közösség konzultációt tart annak érdekében, hogy elfogadható megoldást találjanak.

KÖZÖS NYILATKOZAT

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás 4. Cikkének 5. bekezdésével kapcsolatosan

A 4. Cikk 5. a) bekezdésével kapcsolatban a Szerződő Felek kijelentik, hogy a tárgyalások idején nem volt tudomásuk semmilyen különleges esetről, amelyre e Cikk rendelkezéseit alkalmazni kellene.

A 4. Cikk 5. b) bekezdésével kapcsolatban a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a "Tokaj" megnevezés minden származtatott formája (például Tokajske, Tokajer stb.) e Cikk értelmében Magyarország részérc védett.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA

a Magyarországról importált bizonyos borok teljes alkoholtartalmáról

A Közösség hozzájárul, hogy korlátlan időre megadja a Magyarországról importált bizonyos különleges minőségű borok teljes alkoholtartalmára vonatkozóan a 3677/89. (EGK) számú rendelet 3. Cikkében hivatkozott felmentést. Ezt a felmentést legkésőbb a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a borok kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

3. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy nemzetközi szerződések megkötése útján - a Megállapodás továbbfejlesztése érdekében - módosítsa, illetve kiegészítse a Megállapodást, továbbá hatáskörének keretei között gondoskodjék a Megállapodás végrehajtásáról.

4. § Ez a törvény 1994. április 1-jén lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az, 1994. február 22-i ülésnapján fogadta el.

[2] EK Hiv. Lap L 84. szára, 1987. március 27., 59. old.

[3] "produced in a specified region" angol kifejezés rövidítése.

[4] EK Hiv. Lap L 373. szám, 1988. december 31., 59. old.