137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet

a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. §

(1) A rendőrség az egyes személyes javaknak - az Rtv. 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból foganatosított - rendőri intézkedés eszközéül történő igénybevétele, továbbá az igénybe vett eszköz visszaadása és az igénybevétel folytán károsult kártalanítása során az e rendeletben foglaltak szerint jár el [Rtv. 26. § (3) bek.].

(2) E rendelet alkalmazásában

a) a személyes javak körébe tartozik: a természetes személyek, valamint - a rendőrség kivételével - a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonába tartozó ingó dolog, függetlenül attól, hogy az a tulajdonos vagy más személy birtokában, használatában áll (a továbbiakban együtt: birtokos);

b) eszköz: az a személyes javak körébe tartozó dolog, amely az eljáró rendőr megítélése szerint - a konkrét körülmények között - a rendőri intézkedés elősegítésére alkalmas;

c) igénybevétel: az eszköz használatára, illetőleg birtoklására vonatkozó jognak a birtokostól történő ideiglenes elvonására és a rendőrség részére történő átadására irányuló eljárás, továbbá az eszköznek a rendőrség által, az (1) bekezdés szerinti célból történő használata, illetve felhasználása.

(3) Mentes az igénybevétel alól a nemzetközi szerződés alapján kiváltságot és mentességet élvező képviselet, valamint a képviselet - nem magyar állampolgár - személyzetének javai.

Az igénybevétel

2. §

(1) Az eszköz igénybevétele céljából a birtokost - az Rtv.-re történő hivatkozással - fel kell kérni arra, hogy a birtokában lévő eszközt a rendőri intézkedés elősegítése céljából, a rendőrség használatába haladéktalanul engedje át.

(2) A felkéréssel egyidejűleg a birtokost tájékoztatni kell arról, hogy

a)[1] az eszköz használatának átengedése megtagadható, ha az eszköz sérült, beteg vagy egyéb okból magatehetetlen személy sürgős orvosi ellátásának [15/1972. (VIII. 5.) EüM r. 14. §] biztosításához - figyelemmel az intézkedés várható időtartamára is - nélkülözhetetlen, továbbá, ha az átadással a birtokos vagy a személyes segítségre szoruló más személy élete, egészsége vagy a testi épsége egyéb okból közvetlen veszélybe kerül;

b) az átengedés alaptalan megtagadása esetén az igénybevétel kikényszeríthető;

c) az igénybevétel alaptalan megtagadása vagy akadályozása - ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg - szabálysértésnek minősül (Sztv. 98. §).

3. §

(1) Ha a birtokos a rendőr felkérésére a birtokában lévő eszköz átengedését a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ok hiányában tagadja meg, az intézkedő rendőr az eszköz rendőrségi használatának biztosítása érdekében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2) Nem alkalmazható kényszerítő eszköz a következő személyekkel és szervezetekkel szemben:

a) külön jogszabályban meghatározott védett személy, valamint az állam működése szempontjából különösen fontos személy;

b) nem magyar állampolgár;

c)[2] a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, továbbá a sürgős orvosi ellátásban közreműködő szervezetek, illetve ezek szolgálatban lévő tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági és nyomozóhatósági szervei, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálatban lévő, pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja.

4. §

(1) Ha az igénybe vett eszköz használata során a birtokostól elkerül, az igénybevétellel egyidejűleg a birtokos részére az eszköz elvitelét igazoló elismervényt kell kiállítani. Az elismervénynek tartalmaznia kell

a) a birtokos nevét, az igénybe vett eszköz megnevezését;

b) az intézkedést foganatosító rendőri szerv nevét és székhelyét, valamint az eljáró rendőr nevét és rendfokozatát;

c) a kiállítás helyét és időpontját.

(2) Az igénybevétellel egy időben

a) a birtokossal közölni kell az igénybevétel célját és várható időtartamát, valamint az igénybe vett eszköz visszaadásának helyét, továbbá fel kell venni a birtokosnak a visszaadáshoz szükséges személyazonosító és lakcím adatait;

b) a birtokost tájékoztatni kell az igénybevétel elleni jogorvoslati lehetőségről, valamint az esetleges kártalanítási igényről és az érvényesítés lehetőségéről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak mellőzhetők, ha a tájékoztatás vagy az azzal járó késedelem az intézkedés eredményességét veszélyezteti.

5. §

(1) Ha az igénybe vett eszköz használatához szükséges szakértelemmel az intézkedő rendőr nem rendelkezik, vagy az eszköz általa történő személyes használatát más körülmény zárja ki, az eszköz használata a megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy közreműködésével is megvalósítható, feltéve, hogy vele szemben kizáró körülmény nem áll fenn.

(2) A közreműködő a segítségnyújtást az Rtv. 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén tagadhatja meg, a segítségnyújtás nem kényszeríthető ki.

(3) A közreműködésre irányuló felkérésre - az értelemszerű eltérésekkel - a 2. § (1), valamint a (2) bekezdésének a) és c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha az igénybe vett eszköz használata során és az igénybevétel után a birtokosnál marad, az igénybevétel befejezésekor nyilatkoznia kell arról, hogy igényt tart-e kártalanításra vagy térítésre.

6. §

(1) A birtokos az igénybevétellel egyidejűleg köteles az intézkedő rendőrt tájékoztatni az eszköz rendeltetésszerű használatát korlátozó vagy akadályozó okokról, továbbá az eszköz károsodásmentes használatához szükséges feltételekről.

(2) A tájékoztatás elmulasztásából eredő károkért kártalanítás nem jár, kivéve, ha a tájékoztatásra az igénybevétel során nem volt lehetőség, vagy ha az (1) bekezdésben meghatározott okokról a birtokosnak nem volt tudomása.

A visszaadás

7. §

(1) Ha az igénybevétel oka vagy az eszköz további használatának lehetősége megszűnt, az igénybe vett eszközt az intézkedés befejezte után a birtokosnak haladéktalanul vissza kell adni. A visszaadás helye:

a) magánlakás [Rtv. 97. § (1) bek. c) pont] vagy közterületnek nem minősülő egyéb helyen (Rtv. 40. §) történt igénybevétel esetén az igénybevétel helye;

b) a közterületen igénybe vett eszköz esetében - ha a birtokos nyilatkozatából vagy a körülményekből más nem következik - az igénybevétel helye szerint illetékes rendőrkapitányság;

c) a birtokos kérésére a saját vagy a tulajdonos lakóhelye (székhelye, telephelye).

(2) Ha a birtokos eltérően nem rendelkezik, nem kell visszaadni az igénybevétel során rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált vagy felhasznált eszközt.

(3) A birtokos a rendeltetésszerű használatra alkalmas eszközt az igénybevétel után a rendőrségtől köteles visszavenni.

8. §

(1) Az eszköz igénybevételt követő visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az intézkedést elrendelő rendőri szerv megnevezését és székhelyét, továbbá az eljáró rendőr nevét, rendfokozatát;

b) a birtokos nevét, lakcímét (székhelyét), az igénybe vett eszköz megnevezését és az azonosításához szükséges adatot, továbbá a kártalanításra jogosult nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét), ha nem azonos a birtokossal;

c) az igénybevétel lényeges körülményeit, így különösen kezdetének és befejezésének időpontját, az igénybevétel foganatosításakor a rendőr tájékoztatási kötelezettségének teljesítését vagy elmaradását az ok megjelölésével, a birtokosnak a megtagadási okokkal, valamint az eszköz használatával kapcsolatos nyilatkozatát;

d) a birtokosnak az eszköz visszaadását elismerő nyilatkozatát;

e) a személyes javakban az igénybevétel következtében keletkezett kár leírását;

f) a birtokosnak a kártalanítási és a térítési igényre vonatkozó nyilatkozatát;

g) van-e az igénybevétellel érintett személyes javakra kiterjedő érvényes biztosítási szerződés.

(2) A jegyzőkönyvet - az értelemszerű eltérések figyelembevételével - akkor is fel kell venni, ha az eszköz visszaadására azért nem kerül sor, mert

a) az eszköz rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, azt felhasználták, megsemmisült vagy elveszett;

b) az eszköz a rendőrségi célra történő használata során és az igénybevétel befejezése után a birtokosnál maradt;

c) az eszközt a birtokos nem veszi át.

(3) A jegyzőkönyv egy példányát a birtokosnak át kell adni, illetve meg kell küldeni.

Őrzés, értékesítés

9. §

(1) A birtokos által vissza nem vett eszköz megfelelő őrzéséről és tárolásáról - a rendőrség költségén - az igénybevételt foganatosító rendőri szerv gondoskodik.

(2) A rendőrség az őrzés elrendelésétől számított kilencven nap eltelte után az eszközt értékesítheti, ha az őrzés, tárolás költsége aránytalanul magas, egy év elteltével azonban az eszköz e feltétel hiányában is értékesíthető. Az értékesítés időpontjáról a birtokost nyolc nappal előbb írásban értesíteni kell.

(3) Az értékesítésről a birtokost értesíteni kell, és az értékesítésből befolyt vételárat részére ki kell fizetni.

(4) A rendőrség az értékesítésből befolyt vételárat elkülönített számlán kezeli. A birtokos a vételárat - jogcíme megfelelő igazolása esetén - az őrzés elrendelésétől számított 10 éves jogvesztő határidőn belül, bármikor átveheti.

Kártalanítás, költségtérítés

10. §

(1) A rendőrség a kártalanításra jogosultat a személyes javak körébe tartozó eszközzel történt segítségnyújtás miatt elszenvedett károkért és szükséges kiadásokért az Rtv. 26. §-ának (3) bekezdése szerint kártalanítja, illetve költségtérítésben részesíti (a továbbiakban együtt: kártalanítás).

(2) Kártalanítás jár akkor is, ha az igénybe vett eszköz használata a birtokos személyes közreműködésével valósul meg, és a kárt a birtokos közrehatása okozta.

11. §

(1) A rendőrség a jegyzőkönyv felvételét követően haladéktalanul intézkedik

a) a birtokos vagyontárgyaiban keletkezett kár nagyságának szakértő útján történő megállapításáról;

b) érvényes biztosítási szerződés esetén a biztosító biztosítási összegre vonatkozó nyilatkozatának beszerzéséről;

c) a jegyzőkönyvben rögzített egyéb károk és felmerült költségek indokoltságának ellenőrzéséről.

(2)[3] A rendőrség a jegyzőkönyv felvételét követő naptól számított huszonegy napon belül indokolással ellátott határozatban dönt a kártalanítás összegéről, és azzal egyidejűleg intézkedik a kifizetéséről.

Jogorvoslatok

12. §

(1) A rendőri intézkedésekkel szembeni panasznak (Rtv. 93. §) van helye

a) az igénybevétel ellen;

b)[4] az eszköz visszaadásának, illetőleg a jegyzőkönyv felvételének elmulasztása miatt, ha arra az igénybevétel napját követő öt napon belül nem kerül sor.

(2) Az igénybevétel elleni panasznak az igénybevételre halasztó hatálya nincs.

13. §

(1) Ha a kártalanítás a felmerült károkra és kiadásokra nem nyújt fedezetet, a tulajdonos, illetőleg a birtokos a bíróságnál keresettel kérheti teljes kártalanítását. A keresetet az igénybevételt foganatosító rendőri szerv ellen kell megindítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereset benyújtásának van helye akkor is, ha az érintett rendőri szerv kártalanítási és térítési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget.

Záró rendelkezés

14. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök