15/1994. (V. 27.) IKM rendelet

a bányajáradék meghatározásánál figyelembe veendő ásványi nyersanyag és a geotermikus energia értékének számításáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a bányászati tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag és az energetikai célra kinyert geotermikus energia értékének megállapítására - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A Bt. végrehajtásáról rendelkező 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. §-ának (1) bekezdése szerinti mérési pontok megjelölését és az alkalmazott mérési módszer leírását be kell jelenteni a Magyar Bányászati Hivatalnak (a továbbiakban: MBH). A bejelentésnek tartalmaznia kell a mérési pontok szerint illetékes bányakapitányságok megnevezését is.

(2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia (a továbbiakban: geotermikus energia) mennyiségét a bányavállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie kell az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés bemeneti és kimeneti pontján, valamint a felhasznált energiahordozó mennyiségét.

2. §

(1) A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag és a széndioxid gáz fajlagos értékét a következők szerint kell számítani:

a) az értékelésnél figyelembe veendő érték a kitermelt ásványi nyersanyag értékesítési ára, amennyiben - a bevallási időszakot megelőző naptári évben - annak legalább 30%-a a kitermelt minőségben került értékesítésre,

b) az előkészített termék értékesítési árából visszaszámított értéket kell alkalmazni, ha az a) pontban foglalt feltétel nem teljesül és a bevallási időszakot megelőző naptári évben a kitermelt ásványi nyersanyag több, mint 50%-a az előkészítési fázist követően került értékesítésre,

c) a vállalkozás átlagos nyereségével növelt fajlagos teljes önköltségen kell értékelni az ásványi nyersanyagot, ha az a) pontban felsorolt feltétellel az érték nem határozható meg, illetve a b) pont szerinti számítást a vállalkozás számviteli rendje nem teszi lehetővé,

d) amennyiben a mérési és értékesítési pont megegyezik, akkor az értékelésnél az értékesítési átlagárat kell alkalmazni.

(2) Az érték számításának részletes szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. §

(1)[1] A szénhidrogén fajlagos értékét:

a) kőolaj esetében a bevallási időszak tőzsdei átlagárának,

b)[2]

(2) A fajlagos érték meghatározásának részletes szabályait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. §

(1)[3] A geotermikus energia értékét a kinyert hőmennyiség, valamint a földgáz - mérővel nem rendelkező lakások - árszabása alapján kell meghatározni.

(2) Az érték meghatározásának részletes szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

5. §

Új gazdasági vállalkozás esetén a bányavállalkozó az első gazdasági évben a gazdálkodási terve alapján határozhatja meg az értékszámítási módszert a 2-3. §-ok szerinti rendelkezések betartásával.

6. §

(1) A bányavállalkozó köteles az MBH-hoz bejelenteni

a) hogy a kitermelt ásványi nyersanyagot a 2-3. és 5. §-okban meghatározott feltételek alapján melyik módszerrel értékeli (a továbbiakban: értékszámítási módszer),

b) a mérési pont és a mérési módszer megváltoztatását, továbbá

c) az értékszámítási módszer alapjául szolgáló feltételek megváltozását.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az értékszámítási módszer szöveges és számszerű indokolását, és

b) az alkalmazni kívánt érték számításának részletes leírását.

7. §

(1) A bányavállalkozó

a) az 1. §-ban és a 6. § (1) bekezdés a) pontjában előírt bejelentési kötelezettségének

1. a Bt. 50. §-ának (6) bekezdése alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetében a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül,

2. a Bt. 5. és 8. §-a alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kutatás, feltárás során történő ásványi nyersanyag kitermelés bejelentését [Bt. 23. § (4) bekezdés] követő, a kitermelésre jóváhagyott műszaki-üzemi terv jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,

3. a torlatból, hordalékból és az állóvizek medrének kotrása során kiemelt és üzletszerűen értékesített vagy iparilag hasznosított ásványi nyersanyag esetén a kitermelés bejelentését követő 30 napon belül;

b) a 6. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti esetben haladéktalanul

köteles eleget tenni.

(2) Amennyiben az MBH a bejelentésre annak beérkezésétől számított 30 napon belül kifogást nem tesz a bejelentést elfogadottnak kell tekinteni. Pótlólagos adatkérés esetén az elfogadási határidő az adat beérkezésétől számított 15 nap.

8. §[4]

(1) Bányajáradék önbevallást a Vhr. 4. § (3) bekezdésében előírt határidőre a 4-8. számú mellékletek szerinti nyomtatvány(ok)on kell teljesíteni.

(2) Bányajáradék önbevallást akkor is kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.

(3) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú "Bányajáradék befizetés" elnevezésű számlára kell befizetni.

9. §

(1) A bányavállalkozó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége.

(2) A bányavállalkozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és a bizonylatokat 5 évig megőrizni.

10. §[5]

1. melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez

A rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti módszerek alkalmazásánál a következő előírásokat kell alkalmazni.

1. A kitermelt ásványi nyersanyag értékesítési ára alkalmazható a kitermelt mennyiség egészére, ha a bevallási időszakot megelőző naptári évben a vállalkozás egészére számítva az adott ásványi nyersanyagra érvényes az alábbi összefüggés:

ahol

MÉ - a bevallási időszakot megelőző naptári évben kitermelt minőségben értékesített ásványi nyersanyag mennyisége

Mt - a bevallási időszakot megelőző naptári évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége.

Az alkalmazandó értéket a bevallási időszakban az ásványi nyersanyag egyedi értékesítési árainak az értékesítési mennyiséggel súlyozott számtani átlagaként kell meghatározni,

vagyis

ahol

A0 - alkalmazandó érték

AÉ - ásványi nyersanyag értékesítési átlagára

qi - i-dik értékesítési mennyiség

pi - az i-dik értékesítési mennyiséghez tartozó értékesítési ár

n - eladási tételek száma.

2. Az előkészített termék értékesítési árából visszaszámított fajlagos érték alkalmazható a kitermelt ásványi nyersanyag egészének értékeléséhez, ha a bevallási időszakot megelőző naptári évben a vállalkozás egészére számítva az adott ásványi nyersanyagra érvényes az alábbi összefüggés:

ahol

MÉ - a bevallási időszakot megelőző naptári évben előkészített állapotban értékesített termék mennyisége

Mt - a bevallási időszakot megelőző naptári évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége.

A visszaszámítást előkészítési fázisonként kell végezni. Minden előkészítési fázisra meg kell határozni a bevallási időszak egyedi értékesítési áraiból visszaszámított átlagárat az alábbi összefüggés szerint:

ahol

Ae - az adott (e-dik) előkészítési fázis visszaszámított átlagos fajlagos értéke.

q'i - az i-dik értékesítési mennyiség

åq'i - az åq'i mennyiséghez felhasznált ásványi nyersanyag mennyisége

pi - az i-dik értékesítési mennyiséghez tartozó étékesítési ár

n - eladási tételek száma

ke - az adott (e-dik) előkészítési fázis végtermékére számított halmozott fajlagos előkészítési költség

sze - az adott (e-dik) előkészítési fázis végtermékére számított halmozott fajlagos szállítási költség

e - az adott előkészítési fázis sorszáma

Az alkalmazandó érték

ahol

A0 _- alkalmazandó érték

Ae - az e-dik előkészítési fázis átlagos fajlagos értéke

m - az előkészítési fázisok száma

Qe - az e-dik előkészítési fázis által értékesített termékhez felhasznált ásványi nyersanyag mennyisége, azaz

Az A0 értéke nem lehet alacsonyab, mint az ásványi nyersanyagnak a bevallási időszakot megelőző naptári évre számított teljes önköltsége.

A fajlagos előkészítési és szállítási költséget a bevallási időszakot megelőző naptári év adataiból kell számítani. A bányavállalkozó köteles rögzíteni és az MBH-hoz megküldeni

- az egyes előkészítési fázisokban és a szállítási költséghelyen elszámolt költségtételeket, valamint

- az egyes költségtételek tartalmát.

A bányavállalkozónak a bázis év költséghelyenkénti költségeinek kimutatását a beszámolási év első bevallásával egyidejűleg (széndioxid gáz esetében április 25-ig) kell az MBH-hoz megküldenie. Az adatszolgáltatás a bevallás részét képezi.

3. Amennyiben sem az 1., sem a 2. pontban részletezett módszer nem alkalmazható, és a mérési és értékesítési pont nem azonos, akkor az ásványi nyersanyagot a bevallást megelőző év nyereségével növelt fajlagos teljes önköltségen kell értékelni.

a) Teljes önköltség meghatározása

A bányavállalkozó köteles rögzíteni és az MBH-hoz megküldeni:

- a közvetlen önköltség tételeit,

- az egyes költségtételek tartalmát,

- az alkalmazott vetítési alapok (mutatók, jellemzők) felsorolását mind a közvetlen, mind a közvetett költségek vonatkozásában.

A különféle rezsitényezők ásványi nyersanyag teljes önköltségének számításakor alkalmazott százalékos mértéke nem térhet el a vállalkozás egészére vonatkozó átlagos mértéktől, függetlenül attól, hogy a vállalkozó saját céljaira ettől eltérő számítást alkalmaz.

b) Nyereség meghatározása

Az ásványi nyersanyag teljes önköltségét az alábbi módon meghatározott nyereség %-kal kell növelni:

ahol

ny - a vállalkozás bázis évi üzleti (üzemi) eredménye az összes költség százalékában

Nyü - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a bázis évben

Kö - összes költség a bázis évben.

Ha ny <0, akkor a számításnál ny = 0 vehető figyelembe.

c) Alkalmazandó érték meghatározása

Az alkalmazandó érték az alábbi összefüggéssel számítandó:

ahol

A0- alkalmazandó érték

Tö - az ásványi nyersanyag bázis évi fajlagos teljes önköltsége

ny - a vállalkozás bázis évi üzleti (üzemi) eredménye az összes költség százalékában.

A bányavállalkozónak a bázis év teljes önköltségét, utókalkulációját és a b) pont szerint számított nyereségszázalék - éves eredményelszámolásból meghatározott -mértékét a beszámolási év első bevallásával egyidejűleg kell megküldenie az MBH-nak. Az adatszolgáltatás a bevallás részét képezi.

4. Ha a mérési és értékesítési pont azonos, akkor az alkalmazandó érték a bevallási időszakban az ásványi nyersanyag (előkészített állapotú is) egyedi értékesítési árainak az értékesített mennyiséggel súlyozott számtani átlagként számítandó, azaz

ahol

A0 - alkalmazandó érték

qi - i-dik értékesítési mennyiség

pi - i-dik értékesítési mennyiséghez tartozó értékesítési ár

n - eladási tételek száma

2. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[6]

E rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő fajlagos érték meghatározása során a következő előírásokat kell alkalmazni:
ahol:
A0fajlagos érték,
Pa Platt' s Crude Oil Market Wire Brent (Dtd) napi árainak (USD/BL) a bevallási időszakra vonatkozó számtani átlaga,
7,55 -a Brent minőségű kőolaj USD/BL-ben kifejezett árát ezen konstanssal kell USD/tonnára átszámítani,
daz MNB deviza-árfolyamainak a bevallási időszakra vonatkozó - banki napok figyelembevételével számított - számtani átlaga,
kfajlagos előkészítési költség.
2. Az előkészítési költségként csak azon költségek vehetők figyelembe, amelyek a kőolaj tisztítási, szétválasztási tevékenységek végzése során közvetlenül (elsődlegesen) felmerültek. A fajlagos előkészítési költséget a bevallási időszakot megelőző év adataiból kell számítani.
3. Azon vállalkozóknak, akik az ásványi nyersanyag fajlagos értékét e rendelet 2. számú melléklete szerint határozzák meg, bányajáradék önbevallásaikat az 5/a-5/c. számú mellékletek szerinti nyomtatványokon kell megtenniük.

3. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[7]

E rendelet 4. §-ában szereplő geotermikus energia értékét a következők szerint kell meghatározni:

I. Ha a geotermikus energia vízkitermeléssel jár együtt, akkor a következő összefüggések szerint kell eljárni:

1. Ha a víz kútfejen °C-ban mért hőmérséklete felének 15 °C-kal növelt értéke nem nagyobb, mint a hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérséklete, akkor a geotermikus energia értéke a következő összefüggéssel határozandó meg:

G = (TB-TK) × V × P × 0,004186 × c × d

ahol:

G-a geotermikus energia értéke Ft-ban (a bányajáradék vetítési alapja)

TB-a víz kútfejen °C-ban mért hőmérséklete

TK-a víz hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérséklete

V-a kivett víz kútfejen m3-ben mért térfogata a bevallási időszakban

P-földgáz (mérővel nem rendelkező lakások) fogyasztási egységára Ft/GJ-ban

c-a víz fajhője, 1 Mcal/t × °C

d-a víz sűrűsége, 1 t/m3

1 Mcal-0,004186 GJ

2. Ha a víz kútfejen °C-ban mért hőmérséklete felének 15 °C-kal növelt értéke nagyobb, mint a hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérséklete, akkor a geotermikus energia értéke a következő összefüggéssel határozandó meg:

G = [(TB/2)-15] × V × P × 0,004186 × c × d

ahol:

G-a geotermikus energia értéke Ft-ban (a bányajáradék vetítési alapja)

TB-a víz kútfejen °C-ban mért hőmérséklete

V-a kivett víz kútfejen m3-ben mért térfogata a bevallási időszakban

P-földgáz (mérővel nem rendelkező lakások) fogyasztási egységára Ft/GJ-ban

c-a víz fajhője, 1 Mcal/t × °C

d-a víz sűrűsége, 1t/m3

1 Mcal-0,004186 GJ

3. Azon vállalkozóknak, akik a geotermikus energia értékét e rendelet 3. számú melléklet I. pontja szerint határozzák meg, bányajáradék önbevallásaikat a 8. számú mellékletben foglalt nyomtatványon kell megtenniük.

II. Ha a geotermikus energia kinyerése hőközvetítő anyagnak a földkéregben történő recirkuláltatásával történik, akkor a következők szerint kell eljárni:

1. Alkalmazandó összefüggés:

G = (TB-TK) × V × P × c/2

ahol:

G-a geotermikus energia értéke Ft-ban (a bányajáradék vetítési alapja)

TB-a recirkuláltatott hőközvetítő anyag kútfejen °C-ban mért hőmérséklete

TK-a recirkuláltatott hőközvetítő anyagnak a hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérséklete

V-a recirkuláltatott hőközvetítő anyagnak a hőcserélő bemenete előtt m3-ben mért térfogata

P-földgáz (mérővel nem rendelkező lakások) fogyasztási egységára Ft/GJ-ban

c-a recirkuláltatott hőközvetítő anyag fajhője GJ/m3 × °C-ban

2. Azon vállalkozóknak, akik a geotermikus energia értékét e rendelet 3. számú melléklet II. pontja szerint határozzák meg, bányajáradék önbevallásaikat a 8. számú mellékletben foglalt nyomtatványon kell megtenniük.

4. melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez

MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL

ÖNBEVALLÁS Termelés jelentés ásványi nyereség

* A 9. oszlopot csak az MBH erre irányuló későbbi intézkedése után kell kitölteni.

Termelésjelentés ásványi nyersanyag Kitöltési útmutató

1.A bányavállalkozó hivatalos megnevezése (rövidítés nem megengedett)
2.A bányavállalkozó 17. poz. KSH kódja.
3.A bányavállalkozó postacíme.
4.Bevallási időszak (év. hó).
5.A járadékfizetési bizonylat pénzintézethez való megküldésének időpontja.
6.A kitermelőhely pontos megnevezése (bányaüzem, mezőnév), szénhidrogén kitermelés esetén a kitermelő helyeket az alábbiak szerint kell csoportosítani
- a Bt. 20. § (2) bek. hatálya alá tartozó mezők
- a Bt. 20. § (3) bek. hatálya alá tartozó mezők.
A Bt. 50. §-ának (6) bekezdése a) és b) pontjainak hatálya alá tartozó mezőkből kitermelt szénhidrogénekre
vonatkozó termelés jelentést az 5. vagy 6. számú mellékleten kell teljesíteni.
7.Bányászati mód kódja:
külfejtés: 1
mélyművelés: 2
fúrólyuk: 3
8.Ásványi nyersanyag megnevezése.
9.A rovatot az MBH által kiadott kódjegyzék alapján kell kitölteni.
10.Az ásványi nyersanyag számbavételénél alkalmazott mértékegység. A földgáz esetén az alkalmazandó mértékegység cm3 és GJ.
11.A bevallási időszakk első napján meglévő ásványi nyersanyag készlet mennyisége.
12.A rendelet 1. § (1) bek. végrehajtásaként bejelentett mérési pontokon meghatározott mennyiség.
13.A bevallási időszakban értékesített mennyiség.
14.A vállalkozáson belüli felhasználásra és/vagy továbbfeldolgozásra átadott mennyiség.
15.A bevallási időszak utolsó napján meglévő ásványi nyersanyag készlet mennyisége.
16.A kitöltésért felelős neve, telefonszáma és fax száma.

5/a. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[8]

Adatlap beérkezési időpontja:

Önbevallás

Kőolaj termelés jelentés
(növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra)
1. Vállalkozó megnevezése:2.
Vállalkozó MBH azonosító száma:
cccc
4. Bevallási időszak: ccccévcc hónap.
3. Címe: cccc
Kitermelőhely (mező) megnevezéseNyitó készlet tonnában és m3-benKitermelt mennyiség tonnában és m3-benKitermelő ágazaton belül hasznosított mennyiség tonnában és m3-benKitermelő ágazaton kívüli hasznosításra átadott és értékesített mennyiség tonnában és m3-benZáró készlet tonnában és m3-ben
5.6.7.8.9.10.
Összesen:
11.Név, telefonszám:
12.Dátum: ccccév cc hó ccnap.
Az önbevallás teljes tartalma üzleti titoknak minősül!
P. H.
...........................................
aláírás
Kitöltési útmutató
Kőolaj termelés jelentés
(növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra)
1.A vállalkozó hivatalos elnevezése (rövidített elnevezés nem megengedett).
2. A vállalkozó MBH azonosító száma, amelyet a vállalkozónak az MBH-tól kell megkérnie.
3. A vállalkozó címe.
4. Bevallási időszak (év, hónap).
5. A kitermelőhely (mező) hivatalos megnevezése. Mindazon kitermelőhely felsorolandó, amelyre a vállalkozó kitermelési jogot szerzett.
6. Növelt hatékonyságú eljárással kitermelt, a bevallási időszak első napján, a kitermelő ágazaton belül tárolt feldolgozatlan kőolaj mennyisége, tonnában és m3-ben kifejezve.
7. A bevallási időszakban növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolaj mennyisége, tonnában és m3-ben kifejezve.
8. Növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajból a kitermelő ágazaton belül a bevallási időszakban hasznosított mennyiség, beleértve a veszteséget is, tonnában és m3-ben kifejezve.
9. Növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajból a bevallási időszakban a kitermelő ágazaton kívüli hasznosításra, továbbfeldolgozásra átadott és értékesített mennyiség, tonnában és m3-ben kifejezve.
10. Növelt hatékonyságú eljárással kitermelt, a bevallási időszak utolsó napján, a kitermelő ágazaton belül tárolt kőolaj mennyisége, tonnában és m3-ben kifejezve.
11. A kitöltésért felelős neve, telefonszáma.
Az adatlapon teljesülnie kell a következő összefüggésnek:
Nyitó készlet + Kitermelt mennyiség = Kitermelő ágazaton belül hasznosított mennyiség + Kitermelő ágazaton kívüli hasznosításra átadott és értékesített mennyiség + Záró készlet

5/b. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[9]

Adatlap beérkezési időpontja:
Önbevallás
Kőolaj termelés jelentés
(nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra)
1. Vállalkozó megnevezése:2.
Vállalkozó MBH azonosító száma:
cccc
4. Bevallási időszak: ccccévcc hónap.
3. Címe: cccc
Kitermelőhely (mező) megnevezéseNyitó készlet tonnában és m3-benKitermelt mennyiség tonnában és m3-benKitermelő ágazaton belül hasznosított mennyiség tonnában és m3-benKitermelő ágazaton kívüli hasznosításra átadott és értékesített mennyiség tonnában és m3-benZáró készlet tonnában és m3-ben
5.6.7.8.9.10.
Összesen:
11.Név, telefonszám:
12.Dátum: ccccév cc hó ccnap.
Az önbevallás teljes tartalma üzleti titoknak minősül!
P. H.
...........................................
aláírás
Kitöltési útmutató
Kőolaj termelés jelentés
(nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra)
1.A vállalkozó hivatalos elnevezése (rövidített elnevezés nem megengedett).
2. A vállalkozó MBH azonosító száma, amelyet a vállalkozónak az MBH-tól kell megkérnie.
3. A vállalkozó címe.
4. Bevallási időszak (év, hónap).
5. A kitermelőhely (mező) hivatalos megnevezése. Mindazon kitermelőhely felsorolandó, amelyre a vállalkozó kitermelési jogot szerzett.
6. Nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt, a bevallási időszak első napján, a kitermelő ágazaton belül tárolt feldolgozatlan kőolaj mennyisége, tonnában és m3-ben kifejezve.
7. A bevallási időszakban nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolaj mennyisége, tonnában és m3-ben kifejezve.
8. Nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajból a kitermelő ágazaton belül a bevallási időszakban hasznosított mennyiség (beleértve a veszteséget is), tonnában kifejezve.
9. Nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajból a bevallási időszakban a kitermelő ágazaton kívüli hasznosításra, továbbfeldolgozásra átadott és értékesített mennyiség, tonnában és m3-ben kifejezve.
10. Nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt, a bevallási időszak utolsó napján, a kitermelő ágazaton belül tárolt kőolaj mennyisége, tonnában és m3-ben kifejezve.
11. A kitöltésért felelős neve, telefonszáma.
Az adatlapon teljesülnie kell a következő összefüggésnek:
Nyitó készlet + Kitermelt mennyiség = Kitermelő ágazaton belül hasznosított mennyiség + Kitermelő ágazaton kívüli hasznosításra átadott és értékesített mennyiség + Záró készlet

5/c. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[10]

Adatlap beérkezési időpontja:
Önbevallás
Kőolaj bányajáradék számítás
(nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra)
1. Vállalkozó megnevezése:2.
Vállalkozó MBH azonosító száma:
cccc
5. Bevallási időszak: ccccévcc hónap.
3. Címe: cccc
4. Pénzforgalmi jelzőszám:cccccccc- cccccccc- cccccccc
Ásványi nyersanyag megnevezéseKiter-melt mennyi-ség tonna, m3Készlet-változás tonna, m3Járadék-köteles mennyiség tonna, m3HUF-ra átszá-mított Platt's árFajlagos előkészí-tési költségFajlagos értékBányajáradék vetítési alapja E Ft-banBánya-járadék %-banBányajáradék E Ft-ban
6.7.8.9. =7. - 8.10.11.12.=10.- 11.13. =9. × 12./100014.15.=13. × 14./100
Összesen:
16.Név, telefonszám:
17.Dátum: ccccév cc hó ccnap.
Az önbevallás teljes tartalma üzleti titoknak minősül!
P. H.
...........................................
aláírás
Kitöltési útmutató
Kőolaj bányajáradék számítás
(nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra)
1.A vállalkozó hivatalos elnevezése (rövidített elnevezés nem megengedett).
2. A vállalkozó MBH azonosító száma, amelyet a vállalkozónak az MBH-tól kell megkérnie.
3. A vállalkozó címe.
4. A vállalkozó pénzforgalmi jelzőszáma.
5. Bevallási időszak (év, hónap).
7. A kitermelt mennyiség tonnában és m3-ben kifejezve. Megegyezik az 5/b. számú melléklet 7. számú oszlopának összesen rovatában szereplő értékkel.
8. A rendelet 5/b. számú mellékletének 10. és 6. oszlopában szereplő érték különbözete.
10. A rendelet 2. számú mellékletének 1. pontjában szereplő jelölésekkel: p × 7,55 × d.
11. Az előkészítési fázis végtermékének mennyiségére számított fajlagos előkészítési költség.
14. A Bt.-ben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott mérték.
15. A bevallandó bányajáradékot ezer forintra kerekítve kell megadni.
16. A kitöltésért felelős neve, telefonszáma.

6/a. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[11]

6/b. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[12]

6/c. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[13]

7. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez

MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL

ÖNBEVALLÁS Bányajáradék számítás ásványi nyersanyag

Bányajáradék számítás ásványi nyersanyag Kitöltési útmutató

1.A bányavállalkozó hivatalos megnevezése (rövidítés nem megengedett).
2.A bányavállalkozó 17. poz. KSH kódja.
3.A bányavállalkozó postacíme.
4.A bányavállalkozó pénzforgalmi jelzőszáma.
5.Bevallási időszak (év, hó).
6.Járadékfizetési bizonylat pénzintézethez való megküldésének időpontja.
7.Ásványi nyersanyag megnevezése.
8.A rovatot az MBH által kiadott kódjegyzék alapján kell kitölteni.
9.Az ásványi nyersanyag számbavételénél alkalmazott mértékegység. Földgáz esetén alkalmazandó mértékegység cm3 és GJ.
10.Bányászati mód kódja:
külfejtés: 1
mélyművelés: 2
fúrólyuk: 3
11.A rendelet 1. § (1) bek. végrehajtásaként bejelentett mérési pontokon meghatározott mennyiség.
12.Záró készlet - nyitó készlet.
14.A fajlagos érték számításának kódjai:
rendelet hivatkozásaalkalmazandó kód
1. számú melléklet1. pont 1
1. számú melléklet2. pont 2
1. számú melléklet3. pont 3
1. számú melléklet4. pont 4
2. számú melléklet1. pont 5
2. számú melléklet2. pont 6
15.A rendelet 6. § (1) bekezdés végrehajtásaként bejelentett módszerrel meghatározott fajlagos érték.
17.A Bt.-ben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott mérték.
18.A bevallandó járadékot ezer forintra kerekítve kell megadni.
19.A kitöltésért felelős neve, telefonszáma és fax száma.

8/a. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[14]

Adatlap beérkezési időpontja:
Önbevallás
Geotermikus energia bányajáradék számítás vízkitermelés esetén
1. Vállalkozó megnevezése:2.
Vállalkozó MBH azonosító száma:
cccc
5. Bevallási időszak: ccccévcc hónaptól

ccccévcc hónapig
3. Címe: cccc
4. Pénzforgalmi jelzőszám:cccccccc- cccccccc- cccccccc
Kitermelőhely megnevezéseEner-giahor-dozó térfo-gata
m3
Hőmérséklet °C-banHőmér-séklet-csökke-nés °CDt
°C
Kinyert energia mennyisége GJ-banFöld-gáz fo-gyasz-tási egységára
Ft/GJ
Bánya-járadék vetítési alapja
E Ft-ban
Bánya-járadék
%-ban
Bánya-járadék
E Ft-ban
kút-fejenhőcse-rélő kime-neténszámítás bázisán
6.7.8.9.10.=
8./2- 15 °C
11.= 8.- 9.12.13.=
7. ×12. ×0,004186
14.15.=
13. × 14./1000
16.17.=
15. × 16./100
Összesen:
18.Név, telefonszám:
19.Dátum: ccccév cc hó ccnap.
Az önbevallás teljes tartalma üzleti titoknak minősül!
P. H.
...........................................
aláírás
Kitöltési útmutató
Geotermikus energia bányajáradék számítás vízkitermelés esetén
1. A vállalkozó hivatalos elnevezése (rövidített elnevezés nem megengedett).
2. A vállalkozó MBH azonosító száma, amelyet a vállalkozónak az MBH-tól kell megkérnie.
3. A vállalkozó címe.
4. A vállalkozó pénzforgalmi jelzőszáma.
5. Bevallási időszak kezdő és záró dátuma.
6. A kitermelőhely hivatalos megnevezése (kút kataszteri száma). Mindazon kitermelőhely felsorolandó, ahol a vállalkozó kitermelési jogot szerzett.
7. A kivett víz kútfejen m3-ben mért térfogata.
8. Az energiahordozónak a kútfejen °C-ban mért hőmérséklete.
9. Az energiahordozónak a hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérséklete.
10. A kútfejen °C-ban mért hőmérséklet felének 15 °C-kal csökkentett értéke.
11. Az energiahordozó kútfejen és a hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérsékleteinek különbsége.
12. A 10. és 11. oszlopokba írt értékek közül a kisebbiket kell figyelembe venni.
14. A földgáz (mérővel nem rendelkező lakások) fogyasztási egységára.
16. A Bt.-ben meghatározott mérték.
18. A kitöltésért felelős neve, telefonszáma.

8/b. számú melléklet a 15/1994. (V. 27.) IKM rendelethez[15]

Adatlap beérkezési időpontja:
Önbevallás
Geotermikus energia bányajáradék számítás vízkitermelés esetén
1. Vállalkozó megnevezése:2.
Vállalkozó MBH azonosító száma:
cccc
5. Bevallási időszak: ccccévcc hónaptól

ccccévcc hónapig
3. Címe: cccc
4. Pénzforgalmi jelzőszám:cccccccc- cccccccc- cccccccc
Kitermelőhely megnevezéseEnergia-hordozó térfogata
m3
Hőmérséklet
°C-ban
Dt/2
°C
Fajhő GJ/m3 ×°CKinyert energia mennyisége GJ-banFöldgáz fogyasz-tási egy-ségára
Ft/GJ
Bányajáradék vetítési alapja
E Ft-ban
Bánya-járadék
%-ban
Bányajáradék
E Ft-ban
kút-fejenhőcserélő kime-netén
6.7.8.9.10.=
(8.- 9.)/2
11.12.=
7. ×10. × 11.
13.14.=
12. × 13./1000
15.16.=
14. × 15./100
Összesen:
17.Név, telefonszám:
18.Dátum: ccccév cc hó ccnap.
Az önbevallás teljes tartalma üzleti titoknak minősül!
P. H.
...........................................
aláírás
Kitöltési útmutató
ÖNBEVALLÁS
Geotermikus energia bányajáradék számítás hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetén
1. A vállalkozó hivatalos elnevezése (rövidített elnevezés nem megengedett).
2. A vállalkozó MBH azonosító száma, amelyet a vállalkozónak az MBH-tól kell megkérnie.
3. A vállalkozó címe.
4. A vállalkozó pénzforgalmi jelzőszáma.
5. Bevallási időszak kezdő és záró dátuma.
6. A kitermelőhely hivatalos megnevezése.
7. A recirkuláltatott hőközvetítő anyagnak a hőcserélő bemenete előtt m3-ben mért térfogata.
8. A recirkuláltatott hőközvetítő anyag kútfejen °C-ban mért hőmérséklete.
9. A recirkuláltatott hőközvetítő anyagnak a hőcserélő kimenetén °C-ban mért hőmérséklete.
10. A 8. és 9. oszlopba írt értékek különbségének a fele.
11. A recirkuláltatott anyag fajhője GJ/m3 × °C-ban kifejezve.
13. A földgáz (mérővel nem rendelkező lakások) fogyasztási egységára.
15. A Bt.-ben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott mérték.
17. A kitöltésért felelős neve, telefonszáma.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 1. §-a. Hatályos 2002.04.01.

[2] Hatályon kívül helyezte a 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.08.09.

[3] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 2. §-a. Hatályos 2002.04.01.

[4] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 3. §-a. Hatályos 2002.04.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.04.01.

[6] Megállapította a 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése (lásd 6. melléklet). Hatályos 2003.08.09.

[7] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 4. §-a (lásd 2. számú melléklet). Hatályos 2002.04.01.

[8] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 4. §-a (lásd 3/a. számú melléklet). Hatályos 2002.04.01.

[9] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 4. §-a (lásd 3/b. számú melléklet). Hatályos 2002.04.01.

[10] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 4. §-a (lásd 3/c. számú melléklet). Hatályos 2002.04.01.

[11] Hatályon kívül helyezte a 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.08.09.

[12] Hatályon kívül helyezte a 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.08.09.

[13] Hatályon kívül helyezte a 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.08.09.

[14] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 4. §-a (lásd 5/a. számú melléklet). Hatályos 2002.04.01.

[15] Megállapította a 11/2002. (III. 14.) GM rendelet 4. §-a (lásd 5/b. számú melléklet). Hatályos 2002.04.01.

Tartalomjegyzék