115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(A Bt. 4. §-ához)

1. §

(1) Az előkutatást a megkezdése előtt legalább 30 nappal a területileg illetékes bányakapitánysághoz (a továbbiakban: bányakapitányság) kell bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az előkutatást végző elnevezését és székhelyét;

b) a tevékenységgel érintett terület közigazgatási helyét és helyszínrajzát; továbbá

c) az előkutatás tervezett időtartamát, módszerét.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyt és az előkutatással érintett ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodást.

(4) Az előkutatás során nyert földtani adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSZ) részére meg kell küldeni.

(A Bt. 11. §-ához)

2. §

(1) Abban az esetben, ha a pályázat részvételi díj befizetését írta elő, a pályázati feltételek értékelésének ki kell terjednie arra is, hogy a pályázó igazolta-e a részvételi díj befizetését.

(2) Ha többen együttesen pályáznak ugyanarra a koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőjüket kijelölni és pályázatukban feltüntetni.

(3) A pályázatok értékelésére a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) elnöke Minősítő Bizottságot hoz létre, amelyben részt vesznek az érdekelt minisztériumok és az MGSZ képviselői.

(4) A pályázati részvételi díjak befizetéséből származó bevételeket a bányászati koncesszió működtetésére kell fordítani. A bevételek felhasználásáról az MBH elnöke dönt.

(5) A geotermikus energia kutatására, illetőleg energetikai célú kitermelésére koncessziós pályázat nem írható ki a Bt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(A Bt. 18. §-ához)

3. §

(1) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásához előírt hozzájárulás iránti kérelmet az MBH-hoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról készült közokiratot vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratot;

b) a koncessziós tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását; továbbá

c) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodást.

(A Bt. 20. §-ához)

4. §

(1) A bányajáradék számításának alapjául a kitermelt ásványi nyersanyag

a) bányanyíláson kiszállított;

b) a torlatból, hordalékból, az állóvizek medrének kotrása során kiemelt és üzletszerűen értékesített vagy iparilag hasznosított; illetve

c) szénhidrogén esetében - beleértve a vízkutakból kitermelt és üzletszerűen értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is - kútfejen mért mennyisége szolgál.

(2) Az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a bányajáradék mértékét akkor csökkentheti, ha a bányavállalkozó gazdasági számításokkal igazolja, hogy az ásványvagyon termelési veszteségeinek csökkentésére és az ipari vagyon mennyiségének növelése érdekében költségesebb termelési, művelési eljárást alkalmaz, vagy vállalja, hogy a számára nem gazdaságos kitermelést foglalkoztatáspolitikai, energiaellátási vagy egyéb közérdekből fenntartja. A bányajáradék mértékének csökkentése iránti kérelmet az MBH-hoz kell benyújtani.

(3) A bányajáradékot a miniszter által meghatározott tartalmú önbevallás alapján kell kiszámítani. Az önbevallást a befizetéssel egyidejűleg az MBH-nak meg kell küldeni. A bányajáradékot

a) kőolaj és földgáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 25. napjáig;

b) egyéb ásványi nyersanyagok és kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 25. napjáig

kell befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira. A bányajáradék befizetését és az önbevallás alapjául szolgáló adatokat az MBH ellenőrzi. A be nem fizetett bányajáradékot adók módjára kell behajtani. A behajtás érdekében az MBH az adóhatóságot megkeresi.

(4) A bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését az MBH akkor engedélyezheti, illetve írhatja elő, ha azt közérdek indokolja és az ásványi nyersanyag átvételének, hasznosításának feltételei rendelkezésre állnak. A tájrendezés célját szolgáló 20%-os rész természetbeni teljesítése nem engedélyezhető. A bányajáradék természetben történt teljesítését az MBH ellenőrzi.

(5) Ha a bányavállalkozó

a) a jóváhagyott műszaki üzemi tervben engedélyezett ásványvagyon-veszteség, - visszahagyás mértékét a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével túllépi; vagy

b) a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével az ásványvagyon jövőbeni kitermelését lehetetlenné vagy ipari vagyonként történő kitermelésre alkalmatlanná teszi,

az érintett ásványvagyon mennyisége után kiesett bányajáradék pótlására a miniszter díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetési kötelezettség mértékét az ásványvagyon-veszteség mennyisége alapján kell meghatározni.

(6) A kitermelésre megállapított határidő elmulasztása miatt megállapított térítésre (Bt. 15. §) és a szüneteltetés időtartamára [Bt. 30. §-ának (3) bekezdése], valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség [4. § (6) bekezdés] miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjak beszedésére a bányajáradékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. §

(1) A Bt. 20. § (8) bekezdésében meghatározott, elmaradt tájrendezési feladatok finanszírozását szolgáló összeg kezelése a Központi Környezetvédelmi Alapban, elkülönítetten történik. Az összeget az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: EAT.) 29. § (1) bekezdés k) pontja szerinti bevételi forrásként, külön kell nyilvántartani.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kizárólag a Bt. 20. § (8) bekezdése szerinti, bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok - saját forrást nem igénylő - finanszírozására használható fel. A Bt. 20. § (8) bekezdése szerinti tájrendezési feladatok az EAT. 31. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti környezetvédelmi feladatnak minősülnek.

(3) A Bt. 20. § (8) bekezdése szerinti tájrendezési feladatok körét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az ipari és kereskedelmi miniszterrel együtt határozza meg a Bt. 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(A Bt. 22. §-ához)

6. §

(1) A kutatási engedély iránti kérelmet a területileg illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését és koordinátákkal történő lehatárolását;

b) a kutatás célját és elvégzésének tervezett időpontját;

c) az esetleges korábbi kutatások értékelését;

d) a terület földtani, teleptani viszonyaira és az ásványi nyersanyagra vonatkozó ismereteket; végül

e) az alkalmazni kívánt kutatási módszereket.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kutatási terület topográfiai térképét, helyszínrajzát (Egységes Országos Térképrendszerben);

b) a kutatás műszaki tervét;

c) a tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére, a tájrendezési, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok [Bt. 41. § (5) bekezdés] ismertetését.

(3) A kutatási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett kutatás kivett helyet érint, és a kutatáshoz a Bt. 49. §-ának 16. pontjában meghatározott érdekelt nem járult hozzá, vagy az engedély megadása más bányászati jogát sértené.

(4) A kutatási engedélyben meg kell határozni

a) a kutatási területet sarokpont koordinátákkal, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag (nyersanyagok) kutatására adták ki az engedélyt;

b) az engedély érvényességének időtartamát;

c) a kutatás módszereit;

d) a tevékenység végzésére előírt követelmények (pl. a bányakárok rendezése, a tájrendezési feladatok végrehajtásához a természet- és a környezetvédelmi kötelezettségek) teljesítésére a Bt. 41. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján előírt biztosítékokat.

(5) A kutatást megkezdeni jóváhagyott műszaki üzemi terv (Bt. 27. §) alapján szabad.

(6) Nem kell műszaki üzemi tervet készíteni a koncessziós szerződés alapján végzett kutatás megkezdéséhez, ha az elfogadott munkaprogram részletesen tartalmazza a Bt. 27. íjában meghatározott követelményeket és a térképeket.

(7) A kutatást legfeljebb 4 év időtartamra szabad engedélyezni, amely egy alkalommal a felével meghosszabbítható.

(8) A kutatási időszak meghosszabbítása akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó igazolja, hogy a kutatást megkezdte és

a) a munkaprogramban, illetve a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatást a működési körén kívül eső okból befejezni nem tudja; vagy

b) a jóváhagyott kutatási feladatok bővítését vállalja.

7. §

(1) A kutatási területet blokkokban, a blokkokat derékszögű négyszög alakban kell megállapítani.

Egy kutatási blokk területe legfeljebb

a) szénhidrogének esetében 400 km2;

b) geotermikus energia esetében 100 km2;

c) szenek és bauxitfélék esetében 50 km2;

d) érctartalmú ásványi nyersanyagok esetében 30 km2;

e) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 8 km2. Egy bányavállalkozó részére egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokk adható.

(2) Blokkok meghatározása nélkül engedélyezhető a kutatás szeizmikus kutatási vonalra vagy légifelvételezéssel tervezett kutatásra.

(3) A bányavállalkozó a jóváhagyott munkaprogramban vagy műszaki üzemi tervben vállalt kutatási feladatainak teljesítését követően a kutatási területei vagy annak egy részét visszaadhatja. Ha a bányavállalkozó a kutatási területnek csak egy részét kívánja visszaadni, a visszaadott terület szénhidrogén-kutatás esetén nem lehet kisebb 10 km2-nél, más esetekben 1 km2-nél. A visszaadott területet derékszögű négyszög alakban kell megjelölni. A bányakapitányság a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési kötelezettségeket teljesítették.

(4) A kutatás során végzett ásványi nyersanyag kitermelést a bányavállalkozó a kitermelés megkezdésétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bányakapitánysághoz.

8. §

(1) A kutatás eredményéről zárójelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül egy-egy példányban a bányakapitányságnak és a Magyar Geológiai Szolgálatnak meg kell küldeni.

(2) A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell

a) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését;

b) a kutatási terület földtani felépítésének leírását;

c) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, módszereit és eredményét;

d) a nyersanyaglelőhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait;

e) a nyersanyag minőségi jellemzését, az ásványvagyon mennyiségi és minőségi meghatározását és ennek megbízhatóságát;

f) a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi ós minőségi adatait, továbbá

g) a bányaföldtani adatok összefoglalását.

(3) A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell

a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait, a geofizikai mérések alapdokumentációit, a hidrogeológiai vizsgálatok adatait);

b) a kutatás során történt kitermeléssel kapcsolatos adatokat, valamint az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat;

c) a nyersanyag-előfordulás topográfiai és földtani térképét, a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét és az ásványvagyon mennyiségi, minőségi értékeléséhez alapul szolgáló térképeket, szelvényeket;

d) a kutatási engedélyben előírt kötelezettségek [6. § (3) bekezdés d) pont] teljesítéséről készített összefoglalót.

(A Bt. 23. §-ához)

9. §

(1) Az ásványi nyersanyagok kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására készített műszaki üzemi terv jóváhagyásakor a bányakapitányság a Bt. 27. § (2) bekezdésében foglalt érdekek védelmére korlátozásokat és feltételeket írhat elő.

(2) Az ásványi nyersanyagok kutatása és feltárása során végzett ásványi nyersanyag-kitermelés megkezdését, várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdésétől számított 8 napon belül köteles a bányakapitányságnak írásban bejelenteni.

(A Bt. 24. §-ához)

10. §

(1) Szénhidrogén szállítóvezeték hatósági engedély alapján történő létesítésére és használatbavételére a Bt. 31. §-ában, üzemeltetésére a Bt. 28. és 32-35. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A bányavállalkozó az üzemeltetésében álló kőolaj, földgáz és gáztermék szállítóvezetékek, valamint a kapcsolódó

a) önálló felszíni technológiával rendelkező föld alatti tárolólétesítmények, és a

b) föld felett, 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú kőolajtárolók

szabad kapacitását más vállalkozóknak köteles rendelkezésre bocsátani. Ennek alapján a bányavállalkozó a szabad kapacitás mértékéig - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazásával - köteles a megrendelővel szerződést kötni.

(3) Szabad kapacitásnak minősül

a) az üzemeltető saját szükségletét kielégítő;

b) állami rendelkezésen alapuló tartalékolási kötelezettség által igénybe vett;

c) bányászati koncessziós szerződésben vállalt; vagy

d) szerződéssel már lekötött

teljesítőképességen felül rendelkezésre álló kapacitás.

(4) A megrendelői kapacitásigények kielégítésénél előnyben kell részesíteni a hazai ellátást szolgáló igényeket, ezt követő sorrendben pedig a tartós szerződési kapcsolatból származó igényeket kell kielégíteni. A további igények kielégítésének teljesítésével az arányos igénykielégítést is lehet alkalmazni.

(5) Azonos megrendelői igények teljesítésére a bányavállalkozó nem köthet ki eltérő szerződési feltételeket, és gazdasági erőfölényével más módon sem élhet vissza.

(6) A bányavállalkozó nem köteles olyan sajátosságokkal rendelkező termékre szerződést kötni vagy szerződés alapján olyan terméket átvenni, amely termék

a) csővezetéki szállításának, tárolásának, műszaki, biztonsági akadálya van; illetve

b) az egészséget, a környezetet, a természetet veszélyezteti;

c) a vezetékben, tárolóban levő termék minőségét ronthatja és a keletkezett kár megtérítését a megrendelő nem vállalja; vagy

d) amelynek a bányavállalkozó szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése utáni átadás-átvétele nem rendezett.

(A Bt. 26. §-ához)

11. §

(1) Geotermikus energia kinyerésére csak abban az esetben kell bányatelket kijelölni, ha az nem felszín alatti víz kitermeléséhez kapcsolódik.

(2) A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányaműveletek felszíni hatásterülete a bányatelek határán belül legyen. Ennek érdekében a bányakapitányság határpillér kijelölésére intézkedik.

(3) A bányatelek megállapításánál figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyag földtani helyzetére, kiterjedésére, minőségére, a telep adottságára, az egyéb ásványi nyersanyagkészletre, a bányaműveletek várható környezeti hatásaira.

(4) Ugyanarra a területre részben vagy egészben egymást fedő bányatelkeket is meg lehet állapítani.

(5) A bányatelket töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal, valamint fedő- és feküszintekkel kell körülhatárolni. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy azok egymással érintkezzenek.

(6) A bányatelek megállapítása iránti kérelemhez

a) a bányatelek műszaki leírását;

b) bányatelekkel, illetve bányatelken végzett műveletek hatásával érintett ingatlanok, felszíni és felszín alatti létesítmények, vízfolyások vagy állóvizek meghatározását;

c) a b) pont szerinti ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) név- és címjegyzékét és az ingatlan-nyilvántartás másolatát;

d) a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedélyt;

e) a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítést; f) a bányatelek térképét; és g) a tájrendezési előtervet mellékelni kell.

(7) Nem kell az ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) név- és címjegyzékét és az ingatlan-nyilvántartás másolatát a bányatelek megállapítása iránti kérelemhez mellékelni a kőolaj és a földgáz kinyerésére, a föld alatti gáztárolásra szolgáló bányatelek megállapításához.

12. §

(1) A bányatelek megállapítása végett a bányakapitányság az érdekelt szakhatóságok a már meglévő bányatelek jogosultjának és az önkormányzat képviselőjének - a 11. § (7) bekezdésében foglalt kivételekkel - az ingatlantulajdonosok bevonásával a helyszínen tárgyalást tart. A bányakapitányság a bányatelek megállapítása felől az érdekelt szakhatóságok előírásainak figyelembevételével határozatot hoz és ebben meghatározza a bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához, vagy csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedéseket és feltételeket, valamint a tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.

(2) A határozatot és a térképet egy-egy példányban meg kell küldeni a kérelmezőnek, a vízügyi és az egyéb érdekelt elsőfokú szakhatóságnak.

(3) Ha a bányatelek módosítása, egyesítése környezetés természetvédelmi, illetőleg más felszíni érdeket vagy felszín alatti vizek hasznosításához fűződő érdeket is érint, akkor a bányatelek megállapítására a vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(4) A bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni.

(5) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához a bányakapitányság hozzájárulása szükséges. A kérelemhez mellékelni kell a 3. § (2) bekezdésében előírt dokumentációkat.

(A Bt. 27. §-ához)

13. §

(1) A műszaki üzemi terv a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét határozza meg. A terv szöveges részből és tervtérképből áll. A tervnek tartalmaznia kell azokat a bányászati tevékenységeket is, amelyeket a bányavállalkozó más vállalkozóval végeztet el.

(2) A kutatásra, feltárásra, illetőleg kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza

a) az előirányzott kutatási, feltárási, illetőleg kitermelési feladatokat, az ehhez szükséges technológiai és biztonsági célú fejlesztést;

b) a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését;

c) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit;

d) a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését, kőolaj- és földgázbányászat esetében a művelési tervekre való utalást;

e) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatokat;

f) a tervezett fejtési, illetve termelési veszteség értékeit, valamint a lelőhely felhagyását;

g) a bányaművelés környezetre gyakorolt hatása - beleértve a vízviszonyokat is - megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét.

(3) Ha a kitermelés szüneteltetését, illetve a bánya bezárását (megszüntetését), a szénhidrogénmező felhagyását a 14. § (3) bekezdése szerinti időszakra tervezik, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a 17. §, illetve a 26. § szerinti tervrészletet is.

(4) A tervtérkép tartalmi követelményeit a miniszter állapítja meg.

(5) A műszaki üzemi terv jóváhagyásánál, módosításánál a vízügyi hatóságot minden esetben érdekelt szakhatóságnak kell tekinteni.

14. §

(1) A tervezett műszaki intézkedéseket indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk ütemezését.

(2) Ha a műszaki üzemi terv védőpillér-lefejtést irányoz elő, a bányakapitányság a szakhatóságokat és egyéb érdekelteket köteles az eljárásba bevonni.

(3) A kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv mélyművelés esetében legfeljebb kétévi, geotermikus energia termelés, kőolaj- és földgázbányászat, valamint külfejtések esetében legfeljebb ötévi időtartamra készíthető. Ha a terv több évre készül, azt évente felül kell vizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyoknak megfelelően módosítani kell.

(4) A műszaki üzemi tervet, illetve az engedélyezett terv évenkénti felülvizsgálata alapján a módosításra vonatkozó javaslatot a bányavállalkozó - a tárgyidőszakot megelőzően legalább 30 nappal - terjeszti fel jóváhagyásra a bányakapitánysághoz. Ha a módosítás szakhatóság ügykörébe tartozó érdeket érint, a bányakapitányság az érdekelt szakhatóságot köteles az. eljárásba bevonni.

15. §

(1) A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon-gazdálkodást, a vízgazdálkodási, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban eltérni csak a bányakapitányságnak az érdekelt szakhatóság véleményén alapuló jóváhagyásával szabad.

(2) A műszaki üzemi tervtől való eltérés jóváhagyása iránti kérelmet annak tervezett végrehajtását megelőzően legalább 15 nappal kell a bányakapitánysághoz benyújtani.

(A Bt. 28. §-ához)

16. §

(1) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányában alkalmazott gépek, berendezések, anyagok és létesítmények szerelésére, üzemeltetésére az előírt üzemi utasítások (kezelési, technológiai, karbantartási, egészségvédelmi stb.) rendelkezésre álljanak.

(2) Azt a munkát, amely üzemi utasítás alapján végezhető csak akkor szabad megkezdeni, ha annak rendelkezéseiről az érintett dolgozókat kioktatták, és erről a munkát elrendelő személy a munka megkezdése előtt meggyőződött.

(3) A felelős műszaki vezető (helyettes) képesítési, szakmai gyakorlati követelményeit és a kijelölés egyéb feltételeit a miniszter állapítja meg.

(4) Ha a bányaüzem kiterjedése, a bányabeli munkahelyek egymástól való távolsága, továbbá a bányászati veszélyforrások fokozott mértéke indokolja, a bányakapitányság több felelős műszaki vezető helyettes kijelölését rendelheti el.

(5) A felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést.

(6) A bányakapitányság a felelős műszaki vezető (helyettes) kijelölésének visszavonását kezdeményezheti, ha a felelős műszaki vezető (helyettes) figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi a jogszabályokban, szabványokban meghatározott biztonsági, munkavédelmi, környezetvédelmi vagy ásványvagyon-gazdálkodási szabályokat.

(7) Élő vizek medrében elhelyezett bányászati létesítmények időszakos ellenőrzéséről és a létesítés engedélyezésekor meghatározott biztonsági feltételek megtartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni.

(A Bt. 30. §-ához)

17. §

(1) A szüneteltetésre kidolgozott műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell

a) a szüneteltetés okának megjelölését és tervezett időtartamát;

b) a szüneteltetés megkezdéséig és a szüneteltetés időtartama alatt elvégzendő munkákat, a munkák ütemezéséi és feltételeinek teljesítését;

c) a szüneteltetés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát és figyelésének módját, valamint a külszín, a vizek, az ásványvagyon, a természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

d) a szüneteltetés időtartama alatt is nyitva maradó bányatérségek megnevezését, a nyitva tartás célját, rendeltetését és az üzemelő berendezéseket (pl. aknák, föld alatti bányatérségek, valamint szállítás, szellőztetés, vízemelés, energiaellátás);

e) a szüneteltetés időtartama alatt szükséges ellenőrzési rendet;

f) a szüneteltetés miatt felhagyott (lezárt) bányatérségeket, az azokban visszamaradt berendezéseket, anyagokat;

g) a szüneteltetés időszakában felhagyásra tervezett egyes bányatérségek felhagyási módját;

h) a művelés újbóli megindításának feltételeit.

(2) A szüneteltetés után a művelés újraindítása csak az erre kidolgozott és jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.

(A Bt. 31. §-ához)

18. §

(1) A bányafelügyelet engedélyezési körébe tartozó létesítmények, gépek és berendezések körét, az engedélyezési eljárás részletes szabályait a miniszter állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozó létesítmények (gépek, berendezések) típusterv szerinti építését, használatát, üzemben tartását az MBH engedélyezheti.

(3) A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, üzemben tartását a bányafelügyelet ellenőrzi.

(4) A bányafelügyelet által engedélyezett létesítmény felhagyását, lebontását - ha ahhoz hatósági engedélyre nincs szükség - a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a bányakapitányságnak. A rob-bantóanyag-raktár felhagyását be kell jelenteni a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak is. Ha a bányakapitányság az említett időtartam alatt intézkedést nem tesz, a felhagyás, lebontás végrehajtható.

(5) Az engedélyköteles létesítmény több bányavállalkozó által történő közös használatához az engedélyező hatóság hozzájárulása szükséges.

(A Bt. 32. §-ához)

19. §

(1) A védőpillért (határpillért, védőidomot) a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával és az érintett szakhatóságok bevonásával, a bányakapitányság jelöli ki.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a bányászati műveletek (mélyművelés, külfejtés) hatásaival szemben védelmet igénylő létesítmény, vízkészlet, folyó- vagy állóvíz, természeti érték (a továbbiakban együtt: védett létesítmény) leírását és ezek földrajzi fekvését;

b) a javasolt védőpillér méretezését és az abban lekötött ásványi nyersanyagvagyon mennyiségi és minőségi adatait;

c) az érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) nevét, címét és az ingatlan-nyilvántartás adatait;

d) a védőpillér határvonalát és főbb metszeteit, valamint a védett létesítményeket feltüntető bányatelektérképet.

(3) A bányakapitányság védőpillér kijelölésére kötelezi a bányavállalkozót, ha megállapítja, hogy az alkalmazott bányaműveletek védett létesítményt veszélyeztetnek.

(4) A védőpillért és a biztonsági övezetet fel kell tüntetni a bányatérképeken. A bányavállalkozó az illetékes építési hatóságtól kérheti, hogy a biztonsági övezetben építési tilalmat vagy korlátozást rendeljen el.

(5) A védőpillér méretezésének szabályait bányabiztonsági szabályzat állapítja meg.

(6) A védőpillér meggyengítése, lefejtése iránti kérelemben - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -ismertetni kell a védőpillérben tervezett bányászati műveletek részletes műszaki leírását, különös tekintettel a biztosítás és a fejtési üreg felhagyásának (pl. tömedékelés, omlasztás) tervezett módjára.

(7) A bányakapitányság a védőpillérek kijelölésével, módosításával, részleges vagy teljes lefejtésével vagy törlésével kapcsolatban kiadott jogerős határozatait és a vonatkozó térképeket köteles megküldeni az érintett szakhatóságoknak és az illetékes építési hatóságnak.

(A Bt. 33. §-ához)

20. §

(1) A bányatérképen a külszíni alakzatokat, műtárgyakat, a bányászati létesítményeket, a bányaműveleteket, valamint a határvonalakat (bányatelek, védőpillér, kutatási terület, belterület, ásványi nyersanyagtest elhelyezkedést) az erre vonatkozó külön szabályozás szerint szabványos térképi jelekkel kell ábrázolni és hitelesíteni.

(2) A bányatérkép hitelesítését hites bányamérő végezheti. A hites bányamérő felügyeli a bányamérést, a bányaműveletekkel, a bányakárokkal és a bányászati tevékenységet követő tájrendezéssel kapcsolatos, a bányavállalkozót terhelő műszaki, mérési feladatok ellátását.

(3) A hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el. tevékenységét a bányakapitányság felügyeli.

(4) A bányatérképek egy példányát - a műszaki üzemi terv mellékleteként - át kell adni a bányakapitányságnak.

(5) A bányakapitányság - a térkép minősítésének megfelelő előírások megtartásával - köteles az érdekeltek részére a bányatérképekbe történő betekintést lehetővé tenni.

(6) A bányatérkép méretére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a hites bányamérő képesítésére és szakmai gyakorlatára vonatkozó követelményeket, továbbá feltételeit és a nyilvántartás rendjét a miniszter állapítja meg.

(A Bt. 34. §-ához)

21. §

(1) A föld alatti bányákat valamennyi fő bányaveszély [Bt. 34. § (5) bek.], a külfejtéseket és a külszíni létesítményeket porártalom, a sugárveszélyes föld alatti bányák külszíni létesítményeit sugárveszély szempontjából is kell minősíteni.

(2) Azonos veszély szempontjából a bánya egyes részei eltérően is minősíthetők.

(3) A bánya minősítését a bányakapitányság a bányatelek megállapításakor vagy a műszaki üzemi terv elbírálásakor hagyja jóvá.

(4) Ha a bányaművelés során olyan új körülményi észlelnek, vagy bővítést terveznek, amely a bánya minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó köteles haladéktalanul gondoskodni a személyek védelméről és a bánya új minősítésének elkészítéséről.

(5) A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére vállalkozót vehet igénybe. Bányászati tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) a munkavégzésre előírt szakmai képesítéssel és bányászati gyakorlattal rendelkezik vagy a munka végzéséhez megfelelő szakmai képesítéssel és bányászati gyakorlattal rendelkező személyeket alkalmaz. A vállalkozó közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak a bányászati tevékenységért fennálló felelősségét.

(6) A bányaüzemben munkát végezni, gépet, berendezést, műszert szerelni és alkalmazni, vegyi anyagot felhasználni a minősítésnek megfelelő szabályok alkalmazásával szabad. A minősítésre vonatkozó előírások megtartását a bányakapitányság ellenőrzi.

(A Bt. 36. §-ához)

22. §

(1) A tájrendezési tervet a bányatelek-fektetést követően három éven belül kell elkészíteni, jóváhagyása előtt a bányakapitányságnak ki kell kérnie az érdekelt szakhatóság állásfoglalását és a föld tulajdonosa (kezelője) hozzájárulását.

(2) Az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásuk kialakításánál kötelesek figyelembe venni a bányatelek megállapítási eljárásban a tájrendezéssel kapcsolatban adott nyilatkozatukat.

(3) A bányatavakra és azok partjára a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(A Bt. 38. §-ához)

23. §

(1) A bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet köteles az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) nyolc nappal a Bt. 38. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben említett tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni.

(2) A Bt. 38. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályákhoz és vezetékekhez tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekre is.

(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítás megállapításánál a szolgalmi jog alapításának időpontja az irányadó.

(4) A szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a bányavállalkozónak kell benyújtania az illetékes földhivatalhoz.

(5) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.

(6) A Bt. 38. §-ának (4) bekezdése alapján a kisajátítási eljárás lefolytatásával megbízott szervezetet a miniszter jelöli ki.

(A Bt. 39. §-ához)

24. §

A bányászati tevékenység befejezése után a Bt. 39 íjának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján elrendelt építési tilalom vagy korlátozás abban az esetben szüntethető meg, ha a területen a bányászattal összefüggő és a felszínt veszélyeztető talajmozgás már nem várható.

(A Bt. 41. §-ához)

25. §

(1) A Bt. 41. §-ában foglalt rendelkezéseken alapuló bírság összegének felső határa 500 000 Ft. Ha a bírságkiszabás alapját képező, jogellenes állapotot a bányavállalkozó a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.

(2) A befolyt bírságok összegét bányabiztonsági kutatásokra, az ipari vagyoni tartalmazó zárt területek fenntartására [Bt. 39. § (3) bekezdés] és az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek megőrzésére [26. § (5) bekezdés] kell fordítani. Felhasználásáról az MBH elnöke dönt.

(3) A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékról - a koncessziós szerződés esetét kivéve - a bányakapitányság a bányatelek megállapítására, a műszaki üzemi terv vagy a tájrendezési terv jóváhagyására indított eljárás keretében intézkedhet. A határozat meghozatala előtt meg kell kérni a bányavállalkozónak a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát.

(A Bt. 42. §-ához)

26. §

(1) A bánya bezárása (megszüntetése), a mező felhagyása tervezhető a kitermelésre készített műszaki üzemi tervben [14. § (3) bekezdése] vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben.

(2) A bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell

a) a bányabezárás, mezőfelhagyás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát;

b) a külszín, valamint a felszín alatti vizek, természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

c) a tájrendezés befejezésére tervezett intézkedéseket és ezek ütemezését;

d) a más célú hasznosításra alkalmas bányászati létesítmények, berendezések és föld alatti bányatérségek ismertetését;

e) a bányabezárás (megszüntetés), mezőfelhagyás során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;

f) a bányabezárást (megszüntetést), mezőfelhagyást követően még várható bányakárok megelőzésére, elhárítására, enyhítésére, megtérítésére, valamint a természet- és környezetvédelmi, vízvédelmi kötelezettségek végrehajtására vonatkozó ütemtervet és az esetleg szükséges figyelőrendszer meghatározását;

g) a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetésére vagy közérdekből történő további üzemeltetésére készített javaslatot;

h) a meddőhányók hasznosításával, megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket;

i) a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű berendezések és dokumentumok jegyzékét és a megőrzésükre vonatkozó javaslatot.

(3) A (2) bekezdés szerinti műszaki üzemi tervhez mellékelni kell

a) a bányaföldtani dokumentációk jegyzékét;

b) a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást [Bt. 25. § (2)1;

c) a föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet, valamint;

d) a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatér-képet.

(4) A kitermelés befejezésekor a bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi terv, valamint a bányászati létesítmények felhagyásáról, lebontásáról szóló bejelentések [ 18. § (4) bek.] elbírálása során a bányakapitányság köteles vizsgálni a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű gépek, berendezések, létesítmények és dokumentumok megőrzésének lehetőségeit.

(5) A feltárt ipartörténeti jelentőségű tárgyi emlékek értékesítése esetében a bányászati emlékek gyűjtésére és őrzésére alapított múzeumokat elővásárlási jog illeti meg.

(A Bt. 43. §-ához)

27. §

A bányafelügyeletnek a bányászati tevékenységre megállapított hatósági felügyelete - a Bt. 1. § (1) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a kitermelés befejezése és a tájrendezési feladatok elvégzését követően megszűnik.

28. §

(1) A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák következő föld alatti és külszíni létesítményeire terjed ki:

a) ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérség, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségei;

b) a föld alatti bányatérséghez a föld felszínén közvetlenül csatlakozó építmények és berendezések (pl. az aknatorony, az aknaszállító berendezés, a szellőztetőberendezés, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépháza);

c) az ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából kialakított külszíni bányatérség és ezek építményei (pl. üzemi technológiai épületek, meddőhányók, zagytározók, szállítószalagok);

d) a folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrás, valamint a fúrási tevékenységhez szükséges, a biztonsági övezeten, a fúrási telepen belül lévő berendezések;

e) a folyékony vagy gáznemű ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutak, valamint a biztonsági övezeten belül a termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezések, tartozékok (kútszeparátor, kútfejszerelvény, gliko-lozó berendezés, mélyszivattyús himba stb.);

f) a föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezet és természetes, mesterséges üreg, a hozzá tartozó kútrend-szer és a kutak kútfejszerelvényei;

g) a mezőbeli kőolaj - és földgázvezetékek és tartozékai (pl. a hozzájuk kapcsolódó szeparátorok, gázsűrítők, szivattyúk és csapadékleválasztók);

h) kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek és ezek tartozékai, az 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú indító állomások, csomópontok és átadóállomások kivételével.

(2) A tűzoltóság a bányák föld alatti létesítményeiben keletkezett tüzek (bányatüzek) eloltásában a bányavállalkozó felkérésére és szakirányításával működik közre.

(3) A bányák föld feletti létesítményeinek tűzrendészeti ellenőrzésére a bányakapitányságot meg kell hívni.

(4) A föld alatti tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok műszaki és szervezeti feltételeit, továbbá az egészségre ártalmas anyagok és munkafolyamatok bányabeli szabályait - a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a miniszter állapítja meg.

29. §

(1) Közvetlenül az MBH hatáskörébe tartozik

a) a bányajáradék számításának, befizetésének ellenőrzése, nyilvántartása, továbbá a behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

b) a robbantóanyagok műszaki követelményeinek, valamint a tárolásra vonatkozó műszaki feltételek megállapítása, továbbá a robbantóanyagok gyártási és forgalomba hozatali engedélyeinek kiadása;

c) a létesítmények, gépek és berendezések típusenge-délyezése;

d) a bányabiztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése;

e) a bányászati tervezői és szakértői tevékenység engedélyezése, valamint a tervezői és a szakértői névjegyzék vezetése;

(2) A bányászati szakértői működéssel kapcsolatos szabályokat, valamint a bányászati vizsgálóállomások engedélyezésének szabályait a miniszter állapítja meg.

(3) Az MBH elnöke állapítja meg a területi bányakapitányságok és az MBH szervezetét és ügyrendjét, valamint a bányafelügyeletek dolgozóinak szakképesítési és gyakorlati követelményeit.

(4) A Bt. hatálya alá tartozó koncessziós tevékenységek gyakorlásával összefüggésben szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az érdekelt közigazgatási szervvel - a pályázat kiírása előtt - az MBH egyezteti.

(A Bt. 44. §-ához)

30. §

(1) A bányakapitányság - a bányavállalkozó kérelmére - eltérést, felmentést engedélyezhet a bányabiztonsági szabályzatok egyes előírásai alól.

(2) A bányafelügyelet a bányászati szabálysértési ügyekben szabálysértési hatóságként jár el.

(3) A bányafelügyelet képviselője a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során észlelt hiányosságok megszüntetésére az e célra bányaüzemenként előírt "Hatósági Utasítások Könyvé"-ben a helyszínen rendelkezhet. Az ilyen bejegyzést határozatnak kell tekinteni.

(4) A miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - szabályozza az ipari robbantóanyagok gyártásának, tárolásának és felhasználásának (megsemmisítésének) engedélyezési rendjét, valamint a robbantási tevékenységet végző személyek szakképesítési és szakmai gyakorlati követelményeit. Az ipari robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit bányabiztonsági szabályzatban kell megállapítani.

(5) A bányafelügyelet ellátja a külön jogszabályokban részére megállapított hatósági feladatokat.

(A Bt. 45. §-ához)

31. §

A bányafelügyeletnek a vizek felszínre hozatalára megállapított hatósági felügyelete - a szénhidrogénnel együtt felszínre hozott víz szénhidrogén-tárolóba történő elhelyezésére mélyített kutak kivételével - nem terjed ki a vízkutak üzemeltetésére.

(A Bt. 46. §-ához)

32. §

(1) A Bt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 300 m2 alapterület számításánál az ugyanazon helyrajzi számú földrészletről nyíló, egyenként 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mesterségesen földbe vájt üregek együttes alapterületét kell figyelembe venni.

(2) A föld alatti tárolótérség létesítésének, használatbevételének és megszüntetésének engedélyezésénél az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A föld alatti tárolótérség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkát bányászati szakértők közreműködésével szabad végezni.

(4) A föld alatti tárolótérségek tulajdonosa (kezelője, használója) köteles e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a területileg illetékes bányakapitánysághoz a föld alatti tárolótérségek nyilvántartásához szükséges - e rendelet 1. számú melléklete szerinti - adatokat bejelenteni.

(A Bt. 50. §-ához)

33. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet, továbbá a módosításáról rendelkező 14/1969. (III. 28.) Korm. rendelet, a 19/1973. (VII. 18.) MT rendelet, a 47/1980. (XI. 20.) MT rendelet 1-4. §-a, az 50/1984. (XI. 21.) MT rendelet, a 118/1988. (XII. 31.) MT rendelet és a 26/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 2. §-a hatályát veszti.

(2) A különleges helyzetből természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelmek befizetésének rendjéről szóló 111/1988. (XII. 31.) MT rendelet, az annak módosításáról rendelkező 149/1989. (XII. 28.) MT és 162/1991. (XII. 20.) Korm. rendelet 1993. június 13. napján hatályát veszti azzal, hogy az 1993. június 13. napjáig terjedő időszak előlegének és befizetési kötelezettségének különbözetét az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályai szerint kell megfizetni, vagy visszaigényelni, valamint erről adóbevallást tenni. Az 1993. június 13. napját követő időszakra megfizetett előleget a fizetendő bányajáradék összegébe be kell számítani, amelyet - mint téves számlára fizetett összeget - az állami adóhatóság a számlák között átvezet.

(3) Az. Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és területi szervei (Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek) jogutódja a Magyar Bányászati Hivatal, illetve területi szervei a bányakapitányságok.

(4) Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke által közzétett szabályzatok hatályon kívül helyezéséről és az új szabályzatok kiadásáról a miniszter rendelettel intézkedik.

(5) Bányatelek nélkül bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek kötelesek e rendelet hatálybalépésétől számított 3 éven belül a művelésük alatt álló területre bányatelek megállapítását kérni, és a tájrendezési előter-vet a bányakapitánysághoz benyújtani. E határidőt követően bányatelek kijelölése nélkül ásványi nyersanyag kitermelés nem folytatható.

(6) A külön jogszabályokban meghatározott érdekelt hatóságok jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(7) E rendelet alkalmazásában irányadó fogalommeghatározásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k., belügyminiszter

1. számú melléklet a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet 32. §-ához

2. számú melléklet a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet 34. §-ához

A bányászatról szóló törvény és a végrehajtásáról intézkedő 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendeletben előírt hatósági eljárásokban részt vevő szakhatóságok

Belügyminisztérium területén:

tűzvédelem (a bányák föld alatti része kivételével)

első fokon:

- a tűzoltóparancsnokság székhelye szerint illetékes jegyző

- a fővárosban a főjegyző

másodfokon:

- a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője[2]

Földművelésügyi Minisztérium területén:

mező- és erdőgazdaság

első fokon:

- a körzeti földhivatal

másodfokon:

- a fővárosi, megyei földhivatal

Honvédelmi Minisztérium területén:

HM kezelésű ingatlanok esetén

első fokon:

- Magyar Honvédség

másodfokon:

- Honvédelmi Minisztérium

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén:

építésügy első fokon:

- a települési önkormányzatoknál a jegyző,

- a községi körjegyzőségeknél a körjegyző.

- építésügyi hatósági igazgatási társulásnál az ügy szerint illetékes jegyző

másodfokon:

- a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője[3]

környezetvédelem első fokon:

- a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség

másodfokon:

- a Környezetvédelmi Főfelügyelőség

műemlékvédelem első fokon:

- Országos Műemlékvédelmi Hivatal Felügyeleti Igazgatósága

másodfokon:

- Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke

természet- és tájvédelem első fokon:

- a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság

másodfokon:

- Környezetvédelmi Főfelügyelőség

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén:

Közlekedési hatóságok országos közutak esetén

első fokon:

- a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet

másodfokon:

- a Közlekedési Főfelügyelet

helyi közút esetén

első fokon:

- az önkormányzat jegyzője (főjegyzője)

másodfokon:

- megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

vasúti és vízi közlekedési ügyekben

első fokon:

- a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

másodfokon:

- Közlekedési Főfelügyelet

légügyi hatósági ügyekben első fokon:

- Közlekedési Főfelügyelet[4]

másodfokon:

- Légügyi Főigazgatóság

hírközlési hatósági ügyekben[5]

első fokon:

- illetékes területi hírközlési felügyelet másodfokon:

- a Hírközlési Főfelügyelet;

vízügy

első fokon:

- illetékes vízügyi igazgatóság

másodfokon:

- Országos Vízügyi Főigazgatóság

Népjóléti Minisztérium területén:

egészségvédelem

első fokon:

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete

másodfokon:

- az Országos Tisztifőorvosi Hivatal

gyógyhelyek, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyek védelme

első fokon:

- NM Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság

másodfokon:

- Népjóléti Minisztérium

3. számú melléklet a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet 33. §-ához

E rendelet alkalmazása szempontjából

1. Bánya: az ásványi nyersanyagok feltárására, kitermelésére és elsődleges feldolgozására irányuló munkák végzése céljából kialakított felszíni vagy felszín alatti térség, ideértve a szénhidrogének tárolására kialakított földtani szerkezetet is.

2.Bányaüzem: a viszonylagosan önálló műszaki-gazdasági egység, amelyet a bányavállalkozó az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása (mezőfejlesztés) és kitermelése, a föld alatti gáz tárolása és a geotermikus energia kinyerése, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése (elsődleges feldolgozása) céljából működtet.

3. Bányanyílás (kútfej): a bányának, kőolaj- és földgázbányászati üzemnek az az első technológiai pontja, ahol a kitermelt, nyers bányaterméket (a meddővel és kísérő ásványi nyersanyaggal együtt) első alkalommal hitelesen mérik (mennyiségi mérés).

4. Bányavasút: bányászati célokat szolgáló saját használatú vasút, sikló, kötélpálya, távolsági szalagpálya (a továbbiakban együtt: vasút), amely a bányaüzem szállítási szükségletét elégíti ki oly módon, hogy a bányaüzem dolgozóit, termékeit a bányaüzem területén belül vagy azon kívül levő üzemi létesítményhez (osztályozó, örlőmű, rakodó stb.), vagy továbbfuvarozás céljából közforgalmú vasúthoz, közúthoz, víziúthoz szállítja.

5. Meddőhányó: a kitermelt ásványi nyersanyagtól fizikai módszerekkel a hasznosítás céljából fejtett ásványi, nyersanyaggal együtt kitermelt, attól fizikai módszerekkel leválasztott kísérő- vagy fedőkőzet külszínen lerakott halmaza.

6. Szüneteltetés: az az állapot, amikor a bányában (szénhidrogén-mezőben) feltárási (vágathajtási, mezőfejlesztési) és kitermelési (fejtési) munkát - a szezonjellegű munkák esetét kivéve - a művelés újraindításának igényével, valamely ok miatt nem végeznek.

7. Bányabezárás (bányamegszüntetés), szénhidrogén-mezőfelhagyása: valamennyi bányaművelés megszüntetése, a bánya külszínre nyíló térségeinek szabályszerű felhagyása, tömedékelése, lezárása és a tájrendezés befejezése.