182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások feltételeiről

A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendeletet a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: EB Rt.) által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosításaira kell alkalmazni, hatálya a biztosítási ügyletben résztvevőkre terjed ki.

A biztosítás tárgya

2. §

(1) A politikai kockázatok elleni biztosítások tárgya:

a) a külföldi vevő megrendelésére, szerződés alapján előállított gyártmány közvetlen önköltsége ("P" I. módozat);

b) a külföldi vevővel szemben áruszállítási (szolgáltatási) szerződés teljesítése alapján keletkezett követelés ("P" II. módozat). Az ilyen követeléseknél kiegészítő kockázatként az is biztosítható, ha a vevő teljesítéséért biztosítékot nyújtó bank nem deklarált transzfertilalom miatt nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének;

c) idegen országbeli székhellyel bíró, részben vagy teljesen magyar érdekeltségű vállalatokba befektetett tőke ("P" III. módozat);

d) a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt nemzetközi pénzügyi szervezetek által finanszírozott versenytárgyalásokra (tenderekre) benyújtott ajánlatok tervezett költsége ("T" módozat).

(2) Az árfolyamkockázatok elleni biztosítás tárgya a külföldi vevővel kötött áruszállítási (szolgáltatási) szerződésből eredő követelés, feltéve, hogy a fizetés pénzneme a Magyar Nemzeti Bank által hivatalosan jegyzett deviza, és a hitelezés időtartama a 360 napot meghaladja ("Á" módozat).

3. §

A biztosítás nem terjed ki:

a) a kötbérből, szerződéses bírságból, késedelmi kamatból, kártérítésből eredő követelésekre;

b) a számlába nem foglalt költségekre;

c) a közvetett károkra;

d) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy vele az export, illetve szolgáltatás kivitelezésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak;

e) azokra a károkra, amelyek más biztosítási szerződéssel biztosíthatóak.

A biztosíthatóság feltételei

4. §

(1) Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy

a) a hitelbiztosítással hivatalosan támogatott exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen az OECD "Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről" című dokumentumában (a továbbiakban: OECD irányelvek) foglaltaknak;

b) a hitelnyújtás keretében teljesített export legalább 90 százalékát magyar származású termék, illetve belföldi gazdálkodó szerv által nyújtott szolgáltatás tegye ki. Ebben az esetben az EB Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra (a külföldi beszállító, alvállalkozó teljesítésére) is kiterjedhet. Ennél alacsonyabb magyar hányad cselén az EB Rt. csak a magyar hányadot biztosíthatja.

(2) A származás megállapításánál a 2. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni. A fő szabály szerint az exporttermék előállításához felhasznált nem magyar származású termékek aránya a magyar exportár százalékában kifejezve nem lehet magasabb negyven százaléknál.

(3) Az EB Rt. köteles az OECD irányelvek és a származási szabályok változásait folyamatosan figyelemmel kísér-, ni, az irányelveket, a szabályokat és azok változásait biztosítási szerződési feltételeiben érvényesíteni.

A kockázatviselés tartama

5. §

(1) Az EB Rt. kockázatviselése a biztosítási szerződésben foglaltak szerint

a) a politikai kockázatok elleni biztosításoknál

aa) a gyártás megkezdésének napján kezdődik és a kiszállításra történő feladás vagy a szerződés szerinti teljesítés napján, de legkésőbb a vételár megfizetésére jogosító okmányok benyújtásakor végződik ("P" I. módozat),

ab) a biztosítási szerződés létrejöttének napjától vagy a kiszállítás megkezdésének napjától kezdődik és a követelés(ek) esedékességének időpontjában szűnik meg ("P" II. módozat),

ac) külföldi befektetésnél pénzbeli befektetés esetén a devizaösszeg átutalásának napján, tárgyi apport esetében az apport tárgyát képező eszköz gyártásának kezdőnapján, illetve kiszállításának napján kezdődik és a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban végződik ("P" III. módozat),

ad) a versenytárgyaláson való részvétel biztosításánál a biztosítási szerződés létrejöttének, de legkésőbb az ajánlat benyújtásának napjával kezdődik és az eredményhirdetés napjával szűnik meg ("T" módozat);

b) az árfolyamkockázatok elleni biztosításnál

ba) ha a biztosítás a külföldi adásvételi vagy szolgáltatási szerződés teljes ellenértékére vonatkozik, akkor a biztosítási szerződés létrejöttének napjával kezdődik és a követelés(ek) esedékességének időpontjában szűnik meg,

bb) ha a biztosítás az áru vagy szolgáltatás számla szerinti értékére vonatkozik, az áru feladása, illetve a szolgáltatás megkezdése napján kezdődik és a követelés(ek) esedékessége napján szűnik meg.

(2) A politikai kockázatok elleni biztosítás keretében a biztosítottat a biztosítással fedezhető hányadból önrészesedés terheli. Az önrészesedés minimális mértéke

a) a forint önköltség 10%-a ("P" I. módozat);

b) az exportőr által a vevőnek nyújtott szállítói hitelnél 10% ("P" II. módozat);

c) az exportőr bankja által az importőrnek nyújtott vevőhitelnél, valamint az expotőr bankja által az importőr bankjának nyújtott exportfinanszírozó hitelnél 5% ("P" II. módozat);

d) a befektetett tőke 10%-a ("P" III. módozat).

A biztosítás díja

6. §

(1) Az EB Rt. által megállapított biztosítási díjtételek a kockázatviselés tartamától és mértékétől függő alap- és kiegészítő díjakat tartalmaznak.

(2) Az EB Rt. a biztosítások alapdíját

a) a gyártmány közvetlen önköltsége alapján ("P" I. módozat),

b) a teljes biztosított összeg vagy a biztosítási szerződéshez csatolt szállítási ütemterv szerinti kiszállítás(ok) értéke alapján ("P" II. és "Á" módozat),

c) a banki átutalás és/vagy a vámárunyilatkozat szerint befektetett tőke értéke alapján ("P" III. módozat),

d) a versenytárgyalás napjáig felmerült tervezett költségek alapján ("T" módozat)

százalékos mértékben állapítja meg.

(3) A biztosítás díja előre fizetendő, a "P" III. módozatnál pedig éves részletekben.

(4) Az EB Rt. kiegészítő díjként

a) az ügyleti értékhatárok szerint egyösszegű kezelési díjat,

b) ügyletminősítési rendszere alapján százalékos mértékű kockázati felárakat

alkalmaz.

(5) Az EB Rt. a biztosítások díjtételeit üzletszabályzatában teszi közzé.

Minősítés

7. §

(1) Az EB Rt. a kockázatok szempontjából rendszeresen, de legalább félévenként köteles minősíteni ügyleteit.

(2) Az EB Rt. a minősítés alapján határozza meg az önrészesedés mértékét és az esetleges kockázati felárat.

A kárigény bejelentése

8. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége.

(2) A kárigényt a biztosított azt követően köteles 15 napon belül írásban bejelenteni, amikor a biztosítási esemény bekövetkezte a tudomására jutott. A bejelentéshez mellékelnie kell valamennyi rendelkezésre álló, a káresemény bekövetkeztét és a kár összegét igazoló okiratot.

A kárrendezés

9. §

(1) A biztosított által benyújtott jogos és igazolt kárigény alapján a devizaköveteléssel kapcsolatos kártérítés összegét a követelés esedékességének napján érvényes, az ügyletet lebonyolító bank által jegyzett adott deviza vételi árfolyamán kell megállapítani.

(2) Az árfolyamkockázatok elleni biztosítás a biztosítási szerződésben meghatározott kezdőnap és a devizakövetelés esedékességének napja között végbement, együttesen 5%-ot meghaladó mértékű árfolyamváltozásokra terjed ki. A kárfizetés az árfolyamváltozás 5% feletti részére vonatkozik.

(3) Árfolyambiztosítási szerződések esetén az 5%-os változás felett keletkező árfolyamnyereséget a biztosított köteles az EB Rt.-nek befizetni.

(4) A versenytárgyaláson való részvétel biztosításánál a részvétellel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számviteli bizonylatokkal alátámasztott költségek téríthetők meg, legfeljebb a biztosított költségek 70%-áig.

(5) Az EB Rt. kárfizetési kötelezettségének a "T" és "Á" módozatú biztosítások esetében a kár bizonyításával kapcsolatos utolsó irat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles eleget tenni.

(6) A "P" módozatú biztosítások esetében

a) meg kell vizsgálni, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. Erre szolgál a kárfizetési türelmi idő, amely a kockázatviselés megszűnésével kezdődik, és amelynek minimális tartama 90 nap;

b) az EB Rt. kárfizetési kötelezettsége a kárfizetési türelmi idő lejártát követően az utolsó irat kézhezvételétől számított 30 napon belül áll be.

(7) Nem áll be az EB Rt. kárfizetési kötelezettsége, ha a biztosított

a)[1] a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt, különösen a származás igazolását illetően;

b) e kormányrendeletet és/vagy a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit súlyosan megszegi;

c) a biztosított ügylethez kapcsolódóan olyan cselekményeket valósít meg, amelyhez más, hazai vagy külföldi jogszabály joghátrányt fűz.

A kárkintlévőségek kezelése

10. §

(1) A biztosított a biztosítási szerződés kikötése szerint a kárfizetés megtörténtét követően köteles az ügylettel kapcsolatos, a kárfizetés által érintett, bármilyen jogcímen felmerülő összes devizakövetelést az EB Rt.-re átruházni.

(2) Az EB Rt. a devizakövetelések behajtása végett minden szükséges intézkedést köteles megtenni.

(3) Kárkintlévőség megtérülése esetén az EB Rt. a hozzá befolyó devizakövetelésekből a kárfizetés devizaértékének megfelelő összeget a költségvetésnek utalja át.

(4) Ha a kármegtérülés devizaértéke meghaladja a kárfizetés devizaértékét, akkor a behajtással kapcsolatos költségek és ráfordítások az önrészesedés arányának megfelelően a biztosítottat terhelik, és ugyanilyen arányban részesedik a kárfizetés fölötti kármegtérülésből.

Biztosítási szerződési feltételek

11. §

Az EB Rt. általános szerződési feltételeinek tartalmazniuk kell

a) a biztosítási esemény meghatározását;

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét;

c) a biztosítási esemény bekövetkeztének igazolására vonatkozó előírásokat (a különböző típusú eseményeknél mely magyar vagy külföldi szerv igazolása fogadható el);

d) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak (szerződő, kedvezményezett) a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket;

e) az EB Rt. kötelezettségei teljesítésének módját, idejét, külön feltételeit, az EB Rt. mentesülésének vagy fizetési kötelezettsége korlátozásának feltételeit;

f) a kárfizetési türelmi idő kezdetét és tartamát.

A biztosított kötelezettségei

12. §

(1) A biztosított köteles

a) a vevővel és a vevő bankjával közölni, hogy a káresemény igazolt bekövetkeztével a kárfizetés időpontjával egyidejűleg a szóban forgó ügylettel kapcsolatos valamennyi devizakövetelést [10. § (1) bek. szerint] az EB Rt.-re köteles átruházni, a követelés érvényesítésének jogával együtt;

b) a vevőhöz és a vevő bankjához intézett, a közlést tartalmazó dokumentum hiteles másolatát az EB Rt.-hez eljuttatni.

(2) A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni

a) a követelés címén befolyt összeget,

b) minden olyan, általa ismert körülményt, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget,

c) a biztosítási esemény bekövetkeztének tudomására jutását.

(3) A biztosított a kárigény benyújtása előtt saját nevében - az EB Rt. előírásainak figyelembevételével - köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a követelések behajtását, a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják, és köteles ezekről az EB Rt.-t folyamatosan tájékoztatni, valamint a kárfizetés után befolyó összegeket az EB Rt.-nek azonnal átutalni.

Az ügyfélforgalommal kapcsolatos szabályok A biztosítási titok

13. §

(1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, az EB Rt. rendelkezésére álló adat, amely az EB Rt. egyes ügyfeleinek körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy az EB Rt.-vel kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre.

(2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli az EB Rt. tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz az EB Rt.-vel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az EB Rt. ügyfele a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

(2) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal (1994. évi XXXIV. törvény 68. §) és ügyészséggel,

b) a büntetőügyben, valamint a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

d) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására az EB Rt.-t törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítás szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóhatósággal szemben e szerveknek az EB Rt.-hez intézett írásbeli megkeresése alapján,

e) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró szolgálattal szemben,

f) a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban a Pénzügyminisztériummal szemben.

(3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(4) Az EB Rt. a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

15. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását az EB Rt. a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az ügyfelek tájékoztatása

16. §

(1) Az EB Rt.-nek a szerződés megkötése előtt írásban, egyértelműen és részletesen tájékoztatást kell adnia az ügyfélnek a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája, címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről.

(2) Az EB Rt. általános szerződési feltételeit és üzletszabályzatát ügyfelei rendelkezésére bocsátja.

Egyéb rendelkezések

17. §

(1) Az EB Rt.-nek az e rendelet hatálya alá tartozó biztosítási kötelezettségvállalásai után nem kell tartalékol képeznie.

(2) A tárgyi és személyi feltételek tekintetében a biztosítási jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az EB Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítási tevékenység felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

(4) Az EB Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások szerződéses feltételeit a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

Záró rendelkezés

18. §

(1) E rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

(2)[2]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A versenytárgyaláson való részvétel biztosításánál elfogadható nemzetközi pénzügyi szervezetek

1. Európai Beruházási Bank

2. Nemzetközi Pénzügyi Alap

3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

4. Nemzetközi Pénzügyi Társaság

5. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

6. Afrikai Fejlesztési Bank

7. Ázsiai Fejlesztési Bank

8. Karibi Fejlesztési Bank

9. Amerika-közti Fejlesztési Bank

10. Északi Fejlesztési Bank

2. számú melléklet a 182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az áruk származása

1. Általános rendelkezések

1.1. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az EB Rt. biztosításának szempontjából az áru származási helyének azt az országot kell tekinteni, ahol az árut teljes egészében kitermelték, termesztették, tenyésztették vagy előállították, illetőleg azt az országot, ahol az árut vagy az ahhoz felhasznált anyagokat elegendő mértékben megmunkálták, feldolgozták és azt közvetlenül az importáló országba szállítják.

1.2. Teljes egészében egy országban kitermelt, termesztett, tenyésztett vagy előállított árunak tekintendők

a) ásványi anyagok, amelyeket az adott országban bányásztak ki;

b) növényi termékek, amelyeket az adott országban termesztettek;

c) élő állatok, amelyek ebben az országban vadonélő vagy tenyésztett állatok szaporulatai;

d) termékek, amelyeket ebben az országban nevelt állatoktól nyertek;

e) vadász- és halászzsákmányok, amelyeket ebben az országban ejtettek el, fogtak ki;

f) halászati vagy más tengeri termékek, amelyeket ebben az országban ejtettek el, fogtak ki;

g) a feldolgozó hajókon az f) pontban megnevezett, az adott országból származó termékekből előállított áruk, amennyiben ezen feldolgozó hajókat az adott ország hajólajstromába bejegyezték vagy bejelentették, és ezeknek az országoknak a nemzeti lobogója alatt hajóznak;

h) olyan termékek, amelyeket a tengerfenékről vagy tenger altalajából a parti tengeren kívül nyertek, ameny-nyiben az adott ország erre a tengerfenékre vagy tenger altalajra kizárólagos használati joggal rendelkezik;

i) maradékok és hulladékok, amelyek az előállítási folyamatnál keletkeznek, használt áruk, amelyeket ebben az országban gyűjtöttek és csak továbbfeldolgozásra hasznosíthatók;

j) azok az áruk, amelyeket az adott országban kizárólag az a)-i) pont szerinti árukból vagy származékaiból bármely gyártási fokon állítottak elő.

1.3. Az 1.1. pontban említett elegendő mértékű megmunkáláson vagy feldolgozáson az olyan megmunkálást vagy feldolgozást kell érteni, amelynek eredményeként a magyar exporttermék előállításához felhasznált nem magyar származású termékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a külföldi fuvarköltséget nem tartalmazó magyar exportár negyven százalékát.

2. A származás igazolása

2.1. A származás igazolásának célja annak ellenőrizhetősége, hogy a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások magyar származású export realizálásához kapcsolódnak-e.

2.2. Az EB Rt. felszólítására az áruk származását származási bizonyítvánnyal kell igazolni. A bizonyítványnak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

a) erre felhatalmazott kamarai szervnek kell kiállítania;

b) valamennyi, az áruk azonosságának megállapításához szükséges adatot tartalmaznia kell, különösen

1. a beépített termékek és szolgáltatások beszerzési értékét,

2. a csomagok darabszámát, fajtáját, jelölését és szám-jelzéseit,

3. az áruk fajtáját,

4. az áruk bruttó és tiszta súlyát, ezek az adatok azonban más adatokkal helyettesíthetőek, így különösen a mennyiség és a térfogat megadásával, ha az áruk szállításuk alatt jelentős súlyváltozásnak vannak kitéve, vagy ha a súly nem állapítható meg, vagy ha az áruk azonosságának megállapítását rendszerint ezek az egyéb adatok biztosítják,

5. az áruk származására vonatkozó nyilatkozatot,

6. a feladó nevét.