260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra.

(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel köteles alkalmazni.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2. § (1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.

(2) A biztosító éves beszámolója a 3. § (1) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (1) bekezdése szerinti eredménykimutatásból, a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből és a 15. § szerinti üzleti jelentésből áll.

(3) A Tv. 3/A. § a)-b) pontjában, valamint a 8/A. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő biztosító az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 4. számú melléklet szerint, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatását az 5. számú melléklet szerint részletezetten köteles elkészíteni.

(4) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a biztosító egyesület, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket, illetve újonnan alakuló biztosítási egyesület abban az esetben, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv első két évének tervszámaiból a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

a) a mérlegfőösszeg az 50 millió forintot;

b) az éves díjbevétel az 50 millió forintot;

c) az éven túli biztosítási szerződések száma az 1000 darabot.

(5) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolója a 3. § (2) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (2) bekezdése szerinti eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.

(6) A biztosítónak számviteli politikája keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - szabályoznia kell:

a) az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosítóknál az élet- és nem-életbiztosítási ághoz tartozó eszközök és források, költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítését,

b) a biztosító sajátosságainak megfelelően a tartalékok képzését és felhasználását,

c) a károk felmérését, minősítését és értékelését,

d) a befektetések értékelésére alkalmazott eljárásokat, valamint a tartalékok és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetések folyamatos ellenőrzésének módját.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

3. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. és 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolójának mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az élet- és nem-életbiztosítási ágazatot egyaránt művelő biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem-életbiztosítás, egyéb, fel nem osztott és összesen bontásban köteles elkészíteni. Azokat a tételeket, amelyeket a biztosító közvetlenül nem tud élet- és nem-életbiztosítási ágra megbontani, csak az egyéb, fel nem osztott oszlopban kell feltüntetni, és - amennyiben az jelentős - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(4) Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított jelentősebb összegű hibáknak a mérlegtételekre gyakorolt hatását - az érintett mérlegtételekkel - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Nem minősül a biztosítónál önellenőrzésnek a biztosítástechnikai tartalékok következő év(ek)ben történő helyesbítése, a jutalékvisszaírás és a kármegtérítés (regresz).

(5) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 4-6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

4. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok megszerzéséért más biztosítónak fizet.

(2) Az egyéb immateriális javak között kell kimutatni a Tv. szerint nevesített immateriális javakat, amennyiben azok nem tartoznak az (1) bekezdés szerint fizetett díjak közé.

(3) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet kimutatni - az egyéb immateriális javak mérlegsoron - az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a biztosító belső és külső szervezetének megteremtése, az üzlettervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítási típusokat bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány- és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel, és nem minősülnek beruházásnak, tárgyi eszköz beszerzésének.

(4) A biztosító az alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a biztosítási ágazat beindítását vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit, ideértve - amennyiben a biztosító azok összegét aktív időbeli elhatárolásként nem számolta el és a meg nem szolgált díjak tartaléka vagy a matematikai tartalék képzése során csökkentő tényezőként nem vette figyelembe - a szerzési költségeket.

(5) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlan-beruházásokat és az ingatlan-beruházásokra adott előlegek összegét is.

(6) A részesedések között a tulajdonosi kapcsolatban lévő vállalkozások (kapcsolódó vállalkozások: anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás) részesedéseit (részvényeit, üzletrészeit), az általuk kibocsátott értékpapírokat, továbbá a nekik adott kölcsönöket kell kimutatni.

(7) A viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések között kell kimutatni a viszontbiztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.

(8) Az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni azon befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a befektetési alaphoz (állományhoz) kapcsolódó biztosítási kötvények (szerződések) értékét azon életbiztosítási típusoknál, amelyeknél a befektetés kockázatát az életbiztosítási kötvény tulajdonosa viseli. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (J. mérlegtétel) azonos összegben, nem alkalmazható a Tv. 31. §-ának (1) és (2) bekezdése, továbbá 34. §-ának (4) bekezdése és 41/A. §-a. Ezen befektetések beszerzési árát a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(9) A D/III. mérlegtétel alatt kell kimutatni az életbiztosítási díjtartalékból a viszontbiztosításba adott kockázatokra megképzett biztosítástechnikai tartalékok fedezetére visszahagyott, a viszontbiztosítóval szembeni követelés összegét is.

(10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek az értékét kell kimutatni.

(11) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott életbiztosítási szerzési költségként kell kimutatni, a tárgyévben felmerült egyszeri szerzési költségek tárgyévet követő éve(ke)t terhelő összegét is, amennyiben ezen költségeket a tartalékok képzésénél csökkentő tényezőként nem vették figyelembe.

5. § (1) Alárendelt kölcsöntőkeként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződésben a kölcsönt nyújtó fél egyetért azzal, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a biztosító adósságának rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, továbbá a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú.

(2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit. alapján és a külön jogszabály előírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai - az életbiztosítási díjtartalék kockázati díjtartalékot meghaladó részének kivételével - csak a saját megtartású, a viszontbiztosításba nem adott és együttbiztosítás esetén a biztosítóra jutó kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják. Ezért - az életbiztosítási díjtartalék kivételével - a viszontbiztosításba adott összegekre jutó tartalékok tényleges vagy becsült összegét külön sorban levonásba kell helyezni.

(4) Biztosítástechnikai tartalékok az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések után mérlegsoron kell bemutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. halálozási kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet.

(5) Várható veszteségek fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a Tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb - nem biztosítási ügyletekből származó - követelések hitelezési veszteségének fedezetére képzett céltartalékot.

(6) Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a Tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a végkielégítés és a korengedményes nyugdíj miatti jövőbeni kötelezettség fedezetére képzett céltartalékot.

(7) Egyéb céltartalékként kell kimutatni

a) a Tv. 27. §-ának (6) bekezdése szerint a devizakészlettel nem fedezett importberuházás miatti árfolyamveszteség fedezetére képzett céltartalékot,

b) a 6. § (4) bekezdése szerint a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére képzett céltartalékot.

(8) A viszontbiztosítótól kapott letétként kell kimutatni a közvetlen biztosítónál a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetéül a viszontbiztosítótól átvett (visszatartott) biztosítékok értékét, ideértve az életbiztosítással kapcsolatosan a viszontbiztosítónak járó díj visszatartott összegét is.

A mérlegtételek értékelése

6. § (1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. §-ának (1)-(2) bekezdését, valamint a 33. §-ának (2)-(5) bekezdését és a 40. §-ának (2)-(5) bekezdését a (2)-(3) bekezdése szerinti sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A biztosító a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az elszámolás napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken köteles a könyvekben szerepeltetni.

(3) Ha a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapjáig nem történt meg, akkor a könyvekben szereplő értéket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti árfolyam-különbözet nyereség, annak összegéből céltartalékot kell képezni, és azt a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni.

Eredménykimutatás tartalma, tagolása

7. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. és 5. számú melléklet, valamint az egyes tételekre vonatkozó előírásokat ezen § és a 8-9. §-ok, továbbá a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosító egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosító az éves beszámoló eredménykimutatásában a tárgyévet megelőző év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat a biztosítástechnikai eredményig három oszlopban, életbiztosítás, nem-életbiztosítás és összesen bontásban köteles elkészíteni.

(4) Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított jelentősebb összegű hibáknak az eredménykimutatás tételeire gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyév oszlopa nem tartalmazhatja, ezért azt - az érintett bevétel, ráfordítás, eredmény tételekkel - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(5) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással, a bevételek, a költségek és ráfordítások korrigálásával állapítja meg.

(6) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérleg fordulónapjáig a naptári évre vonatkozó, bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

(7) A biztosító a naptári év díjbevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján, illetve statisztikai adatokra alapozva.

(8) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás), és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves eredmény-elszámolásának tartalmaznia kell a biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljeskörű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.

8. § (1) A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartalmú a szerződés, amelynek a kockázatviselési tartama - az aláírástól számítva - naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor megfizetik.

(2) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak abban az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.

(3) A biztosítónak tárgyévi eredménye meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható költségeinek, ráfordításainak összegét is.

(4) A viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezésekor jelentkező árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

9. § (1) A Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell szerepeltetni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló valamennyi befektetés bevételét (ideértve a befektetés kamat- és osztalékbevételeit, valamint az értékesítéshez, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamnyereséget és az értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételt, ingatlanok elszámolt bérleti díját és egyéb bevételeit stb.). Ezeket a bevételeket a Befektetések nettó bevételei között nem lehet kimutatni.

(2) A Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, valamint a kamatozó értékpapír vételárában levő kamatráfordítást, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait stb.). Ezeket a ráfordításokat a Befektetések ráfordításai között nem lehet kimutatni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bevételek meghaladják a (2) bekezdés szerinti ráfordításokat, a biztosító - saját döntésétől függően - átvezetheti a többlet egy részét vagy teljes összegét a Befektetések nettó eredményébe, Életbiztosításból allokált befektetési bevétel címen. Az allokált befektetési bevétel összege nem haladhatja meg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések teljes eredménye és a biztosítási szerződések, valamint a Bit. alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó eredmény közötti különbözet összegét.

(4) A nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási bevételeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Befektetések nettó eredményéből - a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételeiből - átvezetett, a szerződés alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési hozamot.

(5) A Befektetések nettó bevételei között kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét, növelve az Életbiztosításból allokált befektetési bevétellel és csökkentve a Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.

(6) A Befektetések ráfordításai között kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az értékpapír vételárába lévő kamatráfordítást, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait stb.).

(7) A saját tulajdonú és saját használatú ingatlanok miatt növelni kell a nettó működési költségeket (és a Befektetések nettó eredményében kell kimutatni) azzal az összeggel, amelyet ezen ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítás esetén a biztosító el tudna érni.

(8) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni a Biztosítástechnikai tartalékok felhasználása, felszabadítása, illetve képzése, továbbá a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlan értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével.

(9) A kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat összegét az értékpapír beszerzésekor kamatráfordításként a biztosítástechnikai ráfordítások, befektetésekből (az életbiztosítási ágnál), illetve a befektetések ráfordításai között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. A kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét az értékpapírok eladásakor a biztosítástechnikai bevételek befektetésekből (az életbiztosítási ágnál), illetve a befektetések nettó bevételei között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni.

(10) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai számára végrehajtott befektetések beszerzési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is.

Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra vonatkozó sajátos előírások

10. § (1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.) a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan - a kettős könyvvitel zárt rendszerében - elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek.

(2) E tevékenységével kapcsolatosan a MEHIB Rt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott módon köteles elszámolni.

(3) Kárkintlévőség eredményes behajtása után járó jutalékot a MEHIB Rt.-nek egyéb bevételei között kell elszámolnia.

(4)[1] A MEHIB Rt. az (1) bekezdésben foglalt tevékenységének költségeit és ráfordításait az e tevékenységből származó bevételeiből (ideértve a befolyt biztosítási díjbevétel összegét is) fedezi.

(5) A MEHIB Rt. a biztosítási ügyletekből származó követelésein és kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelésének és biztosítási díjvisszatérítési kötelezettségének összegét.

(6) A MEHIB Rt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításairól az állomány nyilvántartása és a változások nyomon követése céljából biztosítási módozatonként forintban és devizakövetelés esetén devizában is, részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson és kimutatható legyen a jogelődöktől átvett szerződéses biztosítási állomány is.

11. § (1) A MEHIB Rt. számlarendjében a 0. Számlaosztályban a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (4) bekezdés szerinti követeléseket biztosítási módozatonként - a kockázatviselés tartamának megfelelően - kell nyilvántartani.

(2) A 0. Számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni:

a) a megkötött biztosítási szerződések alapján a jövőben esedékes lejáratok összegeit, mint potenciális jövőbeni kötelezettségeket,

b) kárfizetési állományként az ügyfélnek azokat a lejárt követeléseit, amelyekre a biztosítási szerződésben meghatározott kárfizetési idő és elévülési idő alatt a MEHIB Rt.-nek kárfizetési kötelezettsége állhat be,

c) a devizakötelezettségeket devizában és a devizának a biztosítási szerződés megkötése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell nyilvántartani.

(3) A 0. Számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt az állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. E követeléseket megtérülésükig, illetve leírhatóságukig kell nyilvántartani.

(4) A MEHIB Rt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott követelés összegét a 0. Számlaosztályban, számlán és ellenszámlán köteles kimutatni, a devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forintértékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által az esedékesség napján (kárfizetés napján) alkalmazott devizavételi árfolyamon.

(5) A MEHIB Rt. - a 0. Számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján - köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.

(6) A MEHIB Rt.-nek az egyéb bevételek között elkülönítetten kell elszámolnia "Belföldi bevételek kármegtérítésekből" címen a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett biztosítási szerződések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket.

(7) A MEHIB Rt.-nek az egyéb ráfordítások között, "Belföldi károk és szolgáltatások költségei" címen, a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási szerződésekből adódó kárfizetések összegeit.

(8) A MEHIB Rt. kárkintlévőség megtérülése esetén az erre a célra megnyitott elszámolási számlára befolyt összegből a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget, a biztosítottal szembeni kötelezettségként köteles elszámolni. A MEHIB Rt.-hez kármegtérülés esetén befolyt kamatot és késedelmi kamatot is a költségvetéssel szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Devizakövetelés megtérülése esetén az elszámolás az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a teljesítés (követelés befolyása) napján alkalmazott devizavételi árfolyamon történik.

(9)[2] Kormányrendelet alapján a MEHIB Rt. által megképzett céltartalék a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti céltartaléknak minősül, és várható költségekre képzett céltartalékként külön kell kimutatni.

(10) Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni a céltartalék felhasználásának, felszabadításának, illetve képzésének összegét.

Könyvvezetési kötelezettség

12. § (1) A könyvvezetésre vonatkozó sajátos előírásokat ezen §, valamint a 13. § tartalmazza.

(2) A 2. § (3) bekezdése szerinti biztosító a Tv. 1. számú melléklete 23. pontját nem alkalmazhatja.

(3) A főkönyvi könyvelés keretében a főkönyvi számlák megbontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében célszerű biztosítani, hogy

a) a biztosítási ügyletekből eredő követelések és kötelezettségek, a díjbevételek, a kármegtérítések, a kárkifizetések biztosítási áganként, ágazatonként,

b) a kárrendezési, a szerzési és az igazgatási költségek - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - biztosítási áganként, ágazatonként,

c) a matematikai tartalék biztosítási áganként, ágazatonként

legalább negyedévenként (ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) elszámolásra és kimutatásra kerüljenek.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell - az elkülönítés belső szabályzatának megfelelően - nyilvántartani a befektetett eszközöket, az értékpapírokat, valamint mindazon eszközöket, forrásokat, költségeket, ráfordításokat és bevételeket, amelyeket a külön rendeletben meghatározottak szerint élet- és nem-életbiztosítási ágra elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. Ha a költségek, ráfordítások, bevételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés belső szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra (ezen belül ágazatra) történő felosztásának módszerét.

(5) A szerzési, a kárrendezési és az igazgatási költségeknek a biztosítási ágra, ágazatokra közvetlenül nem terhelhető részét célszerű legalább negyedévenként felosztani - a külön rendeletben meghatározottak szerint - biztosítási ágakra, ágazatokra és a felosztás módját a kiegészítő mellékletben bemutatni.

(6) A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként, továbbá legalább a 14. § e) pontja szerinti ágazatonként megbontva köteles elszámolni.

(7) Ha a biztosító önkéntes vagy magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelői tevékenységet végez, köteles ezen tevékenységéhez kapcsolódó befektetései, bevételei, ráfordításai elkülönített nyilvántartására.

13. § (1) A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok képzését az egyéb ráfordításokon belül, a felhasználását az egyéb bevételeken belül, tartalékfajtánként elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott mértékben, legalább a mérleg fordulónapján köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapján a meglévő állomány növelésével (képzés) vagy csökkentésével (felhasználás) a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.

Kiegészítő melléklet

14. § A kiegészítő mellékletben - a Tv. 51-55. §-aiban foglaltakon túlmenően az 51. § (8) bekezdését kivéve - be kell mutatni:

a) a kötelező biztosítási módozatok (pl. kötelező gépjármű-felelősség biztosítás) eredményelszámolását (a külön jogszabályban meghatározott eredmény szintjéig, illetve, ha nem rendelkezik róla külön jogszabály, akkor az üzleti eredmény szintjéig);

b) az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségeket;

c) az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönöket;

d) a befektetéseket és azok hozamait befektetési fajtánként, valamint a befektetési bevételek és ráfordítások megosztásának módját élet- és nem-életbiztosítási ágak között;

e) a biztosító ágazatai díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is az eredménykimutatás bontásának megfelelően;

f) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR-tartalék) képzésére alkalmazott módszert, és amennyiben a módszer megváltozott annak az eredményre gyakorolt hatását biztosítási áganként, valamint - az ágazat díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján - a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat bontásban külön-külön is;

g) - az előző években bekövetkezett függő károkra az év elején meglévő tartalék, és

- az előző években bekövetkezett károk számlájára az év során teljesített kifizetések és az év végén az ilyen függő károkra képzett tartalék

közötti különbözetet, amennyiben az jelentős;

h) a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bruttó és nettó értékének alakulását, továbbá ezen ingatlanok miatti bevétel- és ráfordításkorrekciók megosztási módját élet- és nem-életbiztosításra;

j) devizakülföldivel kötött szerződés esetén a devizában kapott díjbevétel összegét, kiemelve ebből a viszontbiztosításba vételből származó díjbevételt, valamint a devizakülföldinek devizában kifizetett (kifizetendő) károk és szolgáltatások ráfordításainak összegét, továbbá a devizakülföldivel kötött szerződés alapján vállalt kockázatok után a viszontbiztosítónak viszontbiztosításba adásért devizában fizetett összegeket;

k) a biztosító részvényeinek legalább 10%-ával rendelkező tulajdonosait, az általuk birtokolt részvények számát és névértékét;

l) az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosítóknál, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetéseket megtestesítő eszközök megosztásánál alkalmazott módszereket.

Üzleti jelentés

15. § A biztosító a Tv. 56. §-ának (1) bekezdésében és a Tv. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint, a biztosító sajátosságainak bemutatásával készítse el üzleti jelentését.

Konszolidált éves beszámoló

16. § (1) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlege a 6. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.

(2) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatása a 7. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.

Hatályba léptető rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet , a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet , valamint a 182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethető az Európai Közösségek Tanácsának a biztosítók éves és konszolidált beszámolójáról szóló 91/674/EGK irányelvével.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A biztosítók mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (aktivák)

A. Immateriális javak

1. Biztosítási állomány megszerzéséért fizetett díjak

2. Egyéb immateriális javak

3. Immateriális javak értékhelyesbítése

B. Befektetések

I. Ingatlanok

II. Részesedések

1. Kapcsolódó vállalkozások részvényei, üzletrészei

2. Kapcsolódó vállalkozások értékpapírjai

3. Adott kölcsönök kapcsolódó vállalkozásoknál

III. Egyéb befektetések

1. Értékpapírok (a II/2. kivételével)

1.1. Állam által garantált értékpapírok

1.2. Részvények, üzletrészek (a II/1. kivételével)

1.3. Egyéb értékpapírok

2. Adott kölcsönök (a II/3. kivételével)

2.1. Jelzáloggal fedezett kölcsönök

2.2. Egyéb kölcsönök

3. Betétek hitelintézeteknél

4. Más befektetések

IV. Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések

V. A befektetések értékhelyesbítése

C. Életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések

D. Követelések

I. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések

1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből

III. Viszontbiztosítókkal szembeni követelés a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére

IV. Egyéb követelések

E. Egyéb eszközök

1. Tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével), készletek

2. Bankbetétek, pénztár

3. Visszavásárolt saját részvények

4. Egyéb

F. Aktív időbeli elhatárolások

1. Kamatok, bérleti díjak

2. Halasztott életbiztosítási szerzési költségek

3. Egyéb aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK (passzívák)

G. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

ebből:

a) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken

b) részvénytársaságnál a cégbíróságon még be nem jegyzett

- tőkeemelés, illetve

- tőkeleszállítás

összege

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék (±)

V. Értékelési tartalék

VI. Mérleg szerinti eredmény (±)

H. Alárendelt kölcsöntőke

I. Biztosítástechnikai tartalékok

1. Meg nem szolgált díjak tartaléka

1.1. bruttó összeg

1.2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

2. Matematikai tartalékok

a) életbiztosítási díjtartalék

- ebből viszontbiztosításra jutó összeg

b) betegségbiztosítási díjtartalék

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

c) balesetbiztosítási járadéktartalék

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

d) felelősségbiztosítási járadéktartalék

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

3. Függőkár tartalékok

a) bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

b) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

4. Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék

4.1. bruttó összeg

4.2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

5. Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék

5.1. bruttó összeg

5.2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

6. Káringadozási tartalék

7. Nagy károk tartaléka

8. Törlési tartalék

8.1. bruttó összeg

8.2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

9. Egyéb biztosítástechnikai tartalék

9.1. bruttó összeg

9.2. viszontbiztosításba adott összeg (-)

J. Biztosítástechnikai tartalékok az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések után

K. Céltartalékok

1. Céltartalék várható veszteségekre

2. Céltartalék a várható kötelezettségekre

3. Egyéb céltartalék

4. Céltartalék a várható költségekre.[3]

L. Viszontbiztosítóktól kapott letétek

M. Kötelezettségek

I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből

II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből

III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból

IV. Hitelek

V. Egyéb kötelezettségek

N. Passzív időbeli elhatárolások

2. számú melléklet a 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A biztosítók eredménykimutatásának tagolása és annak tételeire vonatkozó előírások

Az eredménykimutatás előírt tagolása

01. Megszolgált díjak

a) bruttó díj

b) viszontbiztosítónak átadott díj (-)

c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (±)

d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékának változásából (±)

02. Törlési tartalék változása (±)

03. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből (csak életbiztosítási ágnál)

a) kapott osztalék és részesedés

b) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei

c) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

d) pénzügyi műveletek egyéb bevételei

e) életbiztosításból allokált befektetési bevételek (-)

04. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (csak nem-életbiztosítási ágnál)

05. Egyéb biztosítástechnikai bevétel

I. Biztosítási bevételek összesen (01(±)02+03+04+05)

06. Károk ráfordításai

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

c) kárrendezési költségek

d) bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésekből (-)

07. Függő károk tartalékainak változása (±)

a) tételes függőkár tartalék (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

b) IBNR tartalék (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

08. Káringadozási tartalék változása (±)

09. Nagy károk tartalékának változása (±)

10. Matematikai tartalékok változása (±)

a) életbiztosítási díjtartalék (±) ebből viszontbiztosításra jutó összeg

b) betegségbiztosítási díjtartalék (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

c) balesetbiztosítási járadéktartalék (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

d) felelősségbiztosítási járadéktartalék (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

11. Bekövetkezett károkkal kapcsolatos, valamint a károk, kötelezettségek fedezetére képzett ráfordítások (06±07±08±09±10)

12. Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék változása (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

13. Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék változása (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

14. Egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

15. Nettó működési költségek

a) tárgyévben felmerült szerzési költségek

b) elhatárolt szerzési költségek változása (±)

c) igazgatási költségek

d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-)

e) saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekció

16. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből (csak életbiztosítási ágnál)

a) fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

b) pénzügyi befektetések leírásai

c) pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

d) biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök ráfordításai

e) befektetések egyéb ráfordításai

17. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

II. Biztosítási ráfordítások összesen (±11±12±13±14+15+16+17)

A) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (I-II)

III. Egyéb bevételek

IV. Egyéb ráfordítások

B) BIZTOSÍTÁS ÜZLETI EREDMÉNYE (±A+III-IV)

18. Kapott osztalék és részesedés

19. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

20. Befektetett tárgyi eszközök bevételei

21. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciója (15/e. sorral egyezően)

22. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

23. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (03/e. sorba)

24. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (-) (egyezően a 04. sorral)

V. Befektetések nettó bevétele (18+19+20+21+22+23-24)

25. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

26. Pénzügyi befektetések leírásai

27. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

28. Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása

29. Befektetések egyéb ráfordításai

VI. Befektetések ráfordításai (25+26+27+28+29)

C) BEFEKTETÉSI EREDMÉNY (V-VI)

VII. Nem biztosítási tevékenység bevételei

VIII. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai

D) NEM BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (VII-VIII)

E) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±B±C±D)

IX. Rendkívüli bevételek

X. Rendkívüli ráfordítások

F) RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX-X)

G) NEM BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY (III-IV±C±D±F)

H) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±E±F)

XI. Adófizetési kötelezettség

I)ADÓZOTT EREDMÉNY (±H-XI)

30. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

31. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

J) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±I+30-31)

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

01. sor a): Bruttó díj

Ezen a soron kell szerepeltetni a szerződések tárgyévre járó díjelőírásait, függetlenül a biztosítási teljesítési időszaktól. Ide tartozik továbbá más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott díjbevétel, és más biztosítókkal történő együttbiztosításból a saját kockázatra jutó díjbevétel is.

Díj: a biztosított szerződő által fizetendő díj, tartalmazza a pótdíjakat, engedményeket is.

A biztosító a díjbevétel elszámolása során két lehetőség között választhat:

a) díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el, a szerződés szerint várható összegben. A szerződések megszűnésének alkalmával, a megszűnés hónapjában a már elszámolt bevételt, a megszűnés hatályának időpontjára vonatkoztatva kell csökkenteni;

b) év közben a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. Az évzáráskor elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések fordulónapig esedékes, de pénzügyileg nem realizált díjbevételét, egyidejűleg megszünteti az előző évi záráskor ugyanilyen címen elszámolt díjbevételt.

Viszontbiztosításból származó díj: a viszontbiztosításba vételi szerződésekben kimutatott a viszontbiztosítási állomány díjából a kockázat átvállalásáért kapott díj. A díjbevételt - külön soron - korrigálni kell a biztosító viszontbiztosításba adási szerződéseivel kapcsolatban fizetett vagy fizetendő összes díjjal.

Életbiztosítási ágnál a meg nem szolgált díjak tartalékának változásához - kivéve a kockázati életbiztosításokat - nem kapcsolódhat viszontbiztosító részesedése.

Életbiztosítási ágnál az 1/c. soron kell szerepeltetnie a biztosítónak a matematikai tartalékok között megképzett meg nem szolgált díjak tartalékát is.

03. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből (csak életbiztosítási ágnál)

Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz előjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeiből a befektetések nettó eredményébe átvezetett bevétel összegét.

04. sor: Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (csak nem-életbiztosítási ágnál)

Ez a sor tartalmazza nem-életbiztosítás esetén a Befektetések nettó eredményéből - a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételéből - átvezetett a biztosítottaknak visszajuttatandó eredményt.

05. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő, az előbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét. Itt kell elszámolni továbbá a biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítási részének állományváltozását is.

06. sor: Károk ráfordításai

Ezen a soron kell szerepeltetni a biztosítási szerződések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.

Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerződőnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés.

Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelőzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerződésben vállalt kiegészítő szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerződésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítő jellegű szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások, továbbá a kármentességi engedmény és a bonus stb.).

Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei.

A károk ráfordításait csökkentő tételként kell kimutatni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegkészítés időpontjáig megtérített károk, kármegelőzési ráfordítások összegét.

15. sor: Nettó működési költségek

A szerzési költségek között egyszerre vagy több év alatt megfizetett azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével keletkeznek. A szerzési költségek magukban foglalják a biztosítási szerződéshez közvetlenül kötődő költségeket mint például a szerzési jutalékot, a külső szerveknek a terjesztésért (reklám és propaganda) fizetett, számlázott költségeket, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, továbbá azt a költséget, amely a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfoliójába való beiktatásával jár, és szerződéskötéshez kapcsolódó közvetett költségeket, valamint az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket, és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket mint például az üzletkötők időbérét, utazási és egyéb költségtérítéseit, a külső szerveknek terjesztésért fizetett költségtérítéseket stb. A 15/a. és 15/b. sor együttesen a tárgyévet terhelő szerzési költségeket mutatja.

Az igazgatási költségek tartalmazzák a biztosítási díjak beszedésével, a portfolió nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Ide tartoznak az alkalmazotti állománnyal járó költségek, amennyiben nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek vagy a befektetési költségek között, továbbá a választott tisztségviselők részére feladataik ellátásáért fizetett bérek és annak járulékai, valamint a részükre biztosított egyéb költségtérítések összegei. Az irodaberendezések és irodai gépek tervezett, illetve terven felüli amortizációját is itt kell feltüntetni.

Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekciókat kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévő ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna).

14. sor: Egyéb biztosítástechnikai tartalék változása

Ebben a sorban kimutatott összeg magában foglalja az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések tartalékának változását is az életbiztosítási ágnál.

16. sor: Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből

Ezen a soron csak az életbiztosítási ágra vonatkozóan szerepelhet adat. Itt kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait.

17. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő és az előbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is.

28. sor: Befektetett tárgyi eszközök ráfordításai

Itt kell kimutatni az ingatlanok értékcsökkenési leírását, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költségeit, amelyek a bérbeadót terhelik, ideértve a saját tulajdonú és használatú ingatlanok értékcsökkenési leírását, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költségeit is.

29. sor: Befektetések egyéb ráfordításai

Itt kell kimutatni a befektetéssel foglalkozó szervezetek dolgozóinak személyi jellegű ráfordításait, azok TB járulékát és az egyéb közvetlen költségeket.

A 01/c)-01/d), 02., 07/a), 07/b), 08., 09., 10/a), 10/b), 10/c), 10/d), 12., 13., 14. sorban az élet- és nem-életbiztosítási ághoz tartozó tartalékok tárgyévi záró (mérlegfordulónapi) állományának és nyitó (január 1-jei) állományának változását kell bemutatni, növekedés esetén pozitív, csökkenés esetén negatív előjellel.

III. Egyéb bevételek

Itt kell szerepeltetni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó tételek összegét. Az egyéb bevételeken belül tartalékfajtánként elkülönítetten elszámolt biztosítástechnikai tartalékfelhasználások és -felszabadítások összegét - tekintettel arra, hogy a tartalékok állományváltozását az eredménykimutatás külön kiemelt sorokon tartalmazza - ide nem szabad beállítani. Nem szabad ide beállítani a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételeit sem.

IV. Egyéb ráfordítások

Itt kell szerepeltetni a Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó tételek összegét. Az egyéb ráfordításokon belül tartalékfajtánként elkülönítetten elszámolt biztosítástechnikai tartalékképzések összegét - tekintettel arra, hogy a tartalékok állományváltozását az eredménykimutatás külön kiemelt sorokon tartalmazza - ide nem szabad beállítani. Nem szabad ide beállítani a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének ráfordításait (nettó értékét) sem.

G) NEM BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY

Itt kell kimutatni az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások különbségének a nem biztosítási tevékenység eredményével, a befektetési eredménnyel és a rendkívüli eredménnyel korrigált összegét.

3. számú melléklet a 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A biztosító egyesületek eredménykimutatása

01. Megszolgált díjak

a) bruttó díj

b) viszontbiztosítónak átadott díj (-)

02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből

03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel

I. Biztosítási bevételek összesen (01+02+03)

04. Károk ráfordításai

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

c) kárrendezési költségek

d) bevételek kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésekből (-)

05. Függő károk tartalékainak változása (±)

a) bruttó összeg

b) viszonbiztosító részesedése (-)

06. Egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-)

07. Nettó működési költségek

a) tárgyévben felmerült szerzési költségek

b) elhatárolt szerzési költségek változása (±)

c) igazgatási költségek

d) viszontbiztosítótól járó jutalékok és nyereségrészesedések (-)

08. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből

09. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

II. Biztosítási ráfordítások összesen (04±05±06+07+08+09)

A) Biztosítástechnikai eredmény (I-II)

III. Egyéb bevételek

IV. Egyéb ráfordítások

B) Biztosítás üzleti eredménye (±A+III-IV)

V. Befektetések nettó bevétele

VI. Befektetések ráfordításai

C) Befektetési eredmény (V-VI)

VII. Nem biztosítási tevékenység bevételei

VIII. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai

D) Nem biztosítási tevékenység eredménye (VII-VIII)

E) Szokásos vállalkozási eredmény (±B±C±D)

IX. Rendkívüli bevételek

X. Rendkívüli ráfordítások

F) Rendkívüli eredmény (IX-X)

G) Nem biztosítástechnikai eredmény (III-IV±C±D±F)

H) Adózás előtti eredmény (±E±F)

XI. Adófizetési kötelezettség

I) Adózott eredmény (±H-XI)

J) Mérleg szerinti eredmény

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

1. A biztosító egyesület az eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások értelemszerű figyelembevételével köteles elkészíteni.

2. A VII. Nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a VIII. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai között kell kimutatni az egyesület által folytatott minden olyan tevékenység bevételeit és ráfordításait, amelyek nem tartoznak a Bit. 4. §-ában, valamint az 5. §-ának (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek közé.

3. A 9. § (7) bekezdése szerinti saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekcióját a 02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből sorban, ráfordításkorrekcióját pedig a 07/c. igazgatási költségek sorban kell kimutatni.

4. számú melléklet a 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A Tv. 3/A. §-ának a)-b) pontja, valamint 8/A. §-ának (1) bekezdése szerinti biztosítónál a mérleg egyes tételeinek részletezése.

(Csak az 1. számú melléklet szerinti mérleg részletezendő tételeit tartalmazza.)

Az előző mérlegtételeket

- anya- és leányvállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb vállalkozók

bontásban kell részletezni.

A "G)/I. Jegyzett tőke" mérlegtételt

- anya- és leányvállalatok által jegyzett

- közös vezetésű vállalkozások által jegyzett

- visszavásárolt saját részvények, üzletrészek

- egyéb vállalkozók

bontásban kell részletezni.

5. számú melléklet a 260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A Tv. 3/A. §-ának a)-b) pontja, valamint 8/A. §-ának (1) bekezdése szerinti biztosítónál az eredménykimutatás egyes tételeinek részletezése.

(Csak a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás részletezendő tételeit tartalmazza.)