1994. évi XXX. törvény

az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosításáról[1]

1. § Az Útalapról szóló -1992. évi LXXXV. törvénnyel módosított - 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Útalap pénzműveleteit (szerződés alapján) a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - megbízott pénzintézet végzi."

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. § A Tv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Útalap forrásaiból 1994. évben 400 millió forintot el kell különíteni olyan, térségeket feltáró, településeket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak építésének támogatására, amelyek elsősorban a területfejlesztés kedvezményezett területein a gazdaság - ezen belül is kiemelten a mezőgazdaság - fejlesztését szolgálják és 1994- 1995. években megvalósulnak. Ezekhez a fejlesztésekhez a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 200 millió forinttal, a Területfejlesztési Alap szintén 200 millió forinttal járul hozzá. Az így rendelkezésre álló 800 millió forint támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1994. évben közös pályázatot ír ki azon önkormányzatok részére, amelyek a fejlesztéshez szükséges pénzeszközüknek a területfejlesztés kedvezményezett területein 30%-ával, a kedvezményezett körbe nem tartozó területeken 40%-ával rendelkeznek. A pályázatok elbírálására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a Földművelésügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium képviselőinek bevonásával - Bíráló Bizottságot hoz létére, amely dönt a rendelkezésre álló 800 millió forint összegű támogatás felhasználásáról."

7. §[6]

8. § A Tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek fogyasztói árában beépített Útalap hozzájárulás visszatérítését igényelhetik az adóhatóságtól:

a) a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély és a közjegyző kivételével;

b) a költségvetési szervek;

[a) és b) pont a továbbiakban együtt: visszatérítésre jogosult vállalkozó];

c) a vállalkozói körbe nem tartozó mezőgazdasági termelő, amennyiben mezőgazdasági termelési céllal szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágban földet használ (a továbbiakban: visszatérítésre jogosult földhasználó)."

9. § A Tv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A visszatérítésre jogosult vállalkozó és a visszatérítésre jogosult földhasználó a megvásárolt könnyű fűtőolaj és egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-2,9) után azok fogyasztói árába beépített Útalap hozzájárulás 100%-ának visszatérítésére jogosult."

10. § A Tv. 5. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-(8) bekezdések számozása (5)-(9) bekezdésekre változik:

"(4) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a vámhatóság által igazolt, exportált üzemanyag-mennyiség után jogosult a megvásárolt motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) és gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9) fogyasztói árába beépített Útalap hozzájárulás 100%-ának visszatérítésére."

11. § A Tv. 5. §-a a következő (10) és (11) bekezdésekkel egészül ki:

"(10) A visszatérítésre jogosult földhasználó a megvásárolt gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9) után a visszatérítést a gázolaj fogyasztói árába beépített Útalap hozzájárulás összegének 62,5%-ában úgy határozhatja meg, hogy a visszatérítésnél számításba vett gázolajmennyiség a ténylegesen művelt, használt földterület alapján hektáronként

a) a szántó művelési ágban az évi 90 litert;

b) a kert, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágban az évi 200 litert;

c) a gyep művelési ágban pedig az évi 12 litert nem haladhatja meg.

A földterület megállapításánál a töredék hektárt 4999 m2-ig el kell hagyni, 5000 m2 nagyságú vagy ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni.

(11) A visszatérítésre jogosult földhasználó a visszatérítést a tárgyidőszakban vásárolt gázolaj számlái és a területileg illetékes földművelésügyi hivatal igazolása alapján a tárgyhónapot vagy a tárgynegyedévet követő hónap 15-ik napjától, illetve a tárgyévet követő február 15-ig igényelheti vissza a 3. § (1) bekezdésében megjelölt számláról."

12. § A közúti közlekedésről szóló - többször módosított - 1988. évi I. törvény 33. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az országos közutak tekintetében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az e célra alapított költségvetési szervek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], továbbá koncessziós társaság jogosult."

13. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a Tv. 3. §-ának (1) bekezdését azonban a belföldi termelőtől beszerzett, illetve importált üzemanyag tekintetében keletkezett Útalap befizetési kötelezettségekre - a kötelezettség teljesítéséig - átmenetileg alkalmazni kell.

(2) Az e törvény hatálybalépését követően a költségvetési szervek a könnyű fűtőolaj és egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-2, 9) fogyasztói árában felszámított és 1993. január 1-je után megfizetett Útalap hozzájárulást az adóhatóságtól visszaigényelhetik.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1994. március 21-i ülésnapján fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.