1992. évi XXX. törvény

az Útalapról[1]

Az Országgyűlés az országos közúthálózat működőképességének fenntartása és javítása céljából az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) Az Útalap az állami tulajdonban lévő országos közúthálózat fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését szolgáló elkülönített állami pénzalap, amelyből - az e törvényben meghatározott feltételekkel - az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztését is támogatni kell.

(2)[2] Az Útalappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni. Az Útalap kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.

(3)[3]

Az Útalap forrásai és bevételei

2. § Az Útalap forrásai:

a)[4] az üzemanyagok utáni jövedéki adónak az Útalapot Útalap-hozzájárulás címén megillető hányada;

b) a gépjárműadó meghatározott hányada,

c)[5] a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos közutakat a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő közhasznú társaságok (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaságok) részére befizetett díj, pótdíj és bírság összege. Az M3-as autópályát a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagyis az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Részvénytársaság (a továbbiakban: ÉKM Autópálya Rt.) részére fenti címen befizetett díj, pótdíj és bírság nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg;

d) az Útalappal rendelkezni jogosult miniszter által vagy megbízásából felvett hitel, az Útalap betéti kamatai és a kötvénykibocsátásból származó pénzösszegek,

e)[6] a közútkezelő közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú országos közutak végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az országos közutak végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, továbbá a nyomvonal-módosítással együttjáró közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg. Az ÉKM Autópálya Rt. kezelésében lévő M3-as autópálya végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, a nyomvonal-módosítással együttjáró M3-as autópálya-építés és -korszerűsítés nyomán az M3-as autópálya végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg. A közútkezelő közhasznú társaságok és az ÉKM Autópálya Rt. jogosultak

ea)[7] az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából a szükséges ingatlanoknak (földterületeknek) vásárlás vagy kisajátítás útján - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - történő állami tulajdonba és kezelésükbe vételére, továbbá

eb)[8] az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - állami tulajdonba és kezelésükbe vett ingatlanoknak (földterületeknek) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló, előbbiekben részletezett területrészei értékesítésére és az értékesítések lebonyolítására.

f) az Útalap céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás.

g)[9] a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás.

h)[10] az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő és a közútkezelő szervek által - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alapján - visszaigényelhető általános forgalmi adó összege;

i)[11]

3. §[12] (1)[13] Az Útalap 2. § a) pontjában megjelölt forrását 1998. első félévében az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó 26,32 százaléka, az ezt követő félévekben a belföldön, a tárgyfélévet megelőző félévben értékesített üzemanyagok fajtánkénti mennyiségével súlyozott átlagos fogyasztói árváltozásának mértékével korrigált hányada képezi. Az így számított összeget a vámhatóság köteles az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára befizetni.

(2)[14] A 3. § (1) bekezdésében meghatározott korrekciónak, valamint a folyósítás rendjének részletes szabályait a pénzügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, rendelettel határozza meg.

(3)[15] A 2. § b)-h) pontjában meghatározott pénzösszegeket közvetlenül az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára kell befizetni.

(4)[16] A 2. § i) pontjában meghatározott összeget az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag-befizetési és lebonyolítási számlára kell megfizetni. A számla egyenlegét az Útalap bevételi előirányzataként kell elszámolni.

(5)[17][18]

(6)[19] E törvény 2. §-ának b) pontja alapján

a)[20] a belföldi gépjárművek utáni beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a,

b) a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adó 100%-a az Útalap bevételét képezi.

(7)[21] Az Útalap bevételei nem vonhatók el.

Az Útalapot terhelő kiadások

4. § (1)[22] Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak - ideértve azok műtárgyait (hidak, stb.) és tartozékait -

a) fejlesztésére;

b) fenntartására, üzemeltetésére;

c)[23] fejlesztésére és fenntartására felvett hitelek törlesztésére és a hiteleket terhelő kamatok fizetésére, továbbá az Útalap által kibocsátott, lejárt határidejű kötvények visszafizetésére;

d)[24] a közútkezelő közhasznú társaságok veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, beruházási költségeinek fedezetére, törzstőkéjének emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pénzbetét-befizetésekre.

A közútkezelő közhasznú társaságok működéséhez szükséges, Útalap-források terhére megvalósult beruházások - tárgyi eszközbeszerzések és telepfejlesztések - nyomán létrejött vagyon a kincstári vagyonkörből kikerülve törzstőkeemeléssel, illetőleg tőketartalékba helyezéssel a társaságok tulajdonába adható;

e) az Útalap működtetési kiadásainak fedezetére használhatók fel.

f)[25] az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő általános forgalmi adó megfizetésére

g)[26] a központi költségvetés részére a jövedéki adó visszatérítés megtérítésére

(2)[27] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti-a felvett hitelek nélküli - fejlesztésre szolgáló Útalap források minimálisan 5%-át kerékpárutak építésének támogatására kell fordítani.

(3)[28]

(4)[29] Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat országos közúthálózathoz csatlakozó, azt tehermentesítő része, valamint az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévő településeket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak, továbbá a járdák építésének támogatására a belföldi gépjárművek utáni adóból az Útalapba befolyó bevétel 25%-a használható fel.

(5)[30] A (2) és a (4) bekezdés szerinti összeg felhasználására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium -a Belügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - a tárca hivatalos lapjában félévenként pályázatot hirdet.

(6)[31] A pályázati felhívás tartalmazza a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, az adott pályázati időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.

(7)[32] A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati fejlesztések előmozdítása érdekében az Útalap bevételeinek terhére

a) annak legfeljebb 20%-os mértékéig a felvett hitelek visszafizetésére kezességet vállalhat,

b) a koncessziós szerződések részeként megkötött kölcsönszerződés alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, visszatérítendő kölcsönt nyújthat.

5. §[33]

6. §[34]

6/A. §[35]

7. §[36] (1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.

(2)[37] Az Útalap-források értékállóságának megőrzése érdekében biztosítani kell, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai - figyelembe véve a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott Útalap-hozzájárulási mértéket is - összességükben legalább az üzemanyag utáni jövedéki adó központi költségvetést megillető hányadának növekedésével azonos ütemben növekedjenek.

Záró és értelmező rendelkezések

8. §[38]

9. § (1) Ez a törvény 1992. június 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az Útalapról szóló 61/1989. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az e rendeletet módosító 20/1990. (I. 31.) MT rendelet, a 62/1990. (X. 4.) Korm. rendelet, a 111/1991. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a és 3. §-a, továbbá a 142/1991. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2)[39]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. május 5-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította az 1992. évi LXXXV. törvény 1. § -a. Hatályos 1993.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXII. törvény 26. § (1) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 1995.07.22.

[4] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[5] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[6] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[7] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[8] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[9] Beiktatta az 1994. évi XXX. törvény 2. § -a. Hatályos 1994.04.08.

[10] Beiktatta az 1995. évi XXI. törvény 33. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CIII. törvény 93. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1998.01.01.

[12] Megállapította az 1995. évi XXI. törvény 34. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[13] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[14] Beiktatta az 1997. évi CIII. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[15] Számozását módosította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[16] Számozását módosította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[17] Számozását módosította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CIII. törvény 93. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1998.01.01.

[19] Számozását módosította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[20] Megállapította az 1995. évi CXXI. törvény 91. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.01.01.

[21] Számozását módosította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[22] Megállapította az 1992. évi LXXXV. törvény 3. § -a. Hatályos 1993.01.01.

[23] Megállapította az 1994. évi XXX. törvény 5. § -a. Hatályos 1994.04.08.

[24] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (4) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[25] Beiktatta az 1995. évi XXI. törvény 35. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[26] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (4) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[27] Megállapította az 1992. évi LXXXV. törvény 3. § -a. Hatályos 1993.01.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CIII. törvény 93. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1998.01.01.

[29] Megállapította az 1994. évi XXX. törvény 7. § -a. Hatályos 1994.04.08.

[30] Beiktatta az 1992. évi LXXXV. törvény 3. §-a. Hatályos 1993.01.01.

[31] Számozását módosította az 1992. évi LXXXV. törvény 3. § -a. Hatályos 1993.01.01.

[32] Megállapította az 1995. évi XXI. törvény 36. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXXI. törvény 109. § (1) bekezdése 26. pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXXI. törvény 109. § (1) bekezdése 26. pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXXI. törvény 109. § (1) bekezdése 26. pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[36] Megállapította az 1995. évi XXI. törvény 41. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[37] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 93. § (5) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi CXXI. törvény 109. § (1) bekezdése 26. pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[39] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXXV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére