34/1994. (III. 18.) Korm. rendelet
a betétbiztosítási alapok és az intézményvédelmi alapok beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működéséről szóló 1993. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 47. §-ának (3) bekezdésében, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli tv.) 94. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a tv. alapján működő Országos Betétbiztosítási Alapra, valamint a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: pit.) alapján működő önkéntes betétbiztosítási alapokra (a továbbiakban együttesen: Betétbiztosítási Alap), továbbá az intézményvédelmi alapokra (a továbbiakban: Intézményvédelmi Alap).
(2) Az Országos Betétbiztosítási Alap az e rendelet I. fejezetében foglaltak figyelembevételével köteles a számviteli tv. előírásait alkalmazni.
(3) A pit. szerinti önkéntes alapok az Állami Bankfelügyelet által adott engedély szerinti besorolás alapján az e rendelet I. fejezetében a Betétbiztosítási Alapra vagy az e rendelet II. fejezetében az Intézményvédelmi Alapra vonatkozó előírásokban foglaltak figyelembevételével kötelesek a számviteli tv. előírásait alkalmazni.
I. fejezet
BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
2. §
(1) A Betétbiztosítási Alap a naptári évről a kettős könyvvitelen alapuló beszámolót köteles készíteni.
(2) A beszámoló az 1. számú melléklet szerinti mérleget, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatást, a 8. § szerinti kiegészítő mellékletet és a 10. § szerinti igazgatósági jelentést foglalja magában.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
3. §
(1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A mérleg tartalmára vonatkozóan a számviteli tv. szerinti előírásokat a 4-6. § figyelembevételével kell alkalmazni.
4. §
(1) A készletek között kell kimutatni a tagintézet felszámolása esetén a Betétbiztosítási Alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján a Betétbiztosítási Alap tulajdonába került vagyontárgyakat is, abban az esetben, ha a Betétbiztosítási Alap nem saját tevékenysége céljára használja azokat, hanem értékesíteni fogja.
(2) A tagintézetekkel szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni
a) az egyszeri csatlakozási díjként fennálló díjkövetelések összegét;
b) a rendszeres éves befizetésként fennálló díjkövetelések összegét;
c) a rendkívüli éves befizetésként fennálló díjkövetelések összegét;
d) a Betétbiztosítási Alap által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, de a Betétbiztosítási Alapra átszállt követelések összegét;
e) a Betétbiztosítási Alap által a tagintézettel szemben felszámított kezességvállalási és más visszterhes anyagi kötelezettségvállalási díjakból a még fennálló követelések összegét.
(3) A pénzintézetekkel szembeni egyéb követelések között kell kimutatni
a) a betéteseknek történő kifizetéssel megbízott pénzintézet részére a Betétbiztosítási Alap által átutalt összeget;
b) a Betétbiztosítási Alap által vállalt kezesség és egyéb visszterhes anyagi kötelezettség beváltása miatt a tagintézettel szemben fennálló követelés összegét is.
(4) A betétesekkel szembeni követelésként kell kimutatni
a) a tagintézet felszámolása során a betétesek megbízásából behajtandó követelések után a Betétbiztosítási Alap által felszámított díjak összegét;
b) a betétesek és más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletéért a Betétbiztosítási Alap által felszámított díjak összegét.
(5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetése után felszámított lebonyolítási díj összegét, valamint az állam javára végzett nem betétbiztosítási célú megbízásokból eredő díjak összegét.
(6) Egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan követelést, amelyet az 1. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(7) Az állampapírok között kell kimutatni a Betétbiztosítási Alap pénzeszközeiből a - készpénzben, valamint likviditási tartalékként a Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláján tartott, továbbá a kifizetések lebonyolítására átutalt összegeken felüli - szabad pénzösszegeknek állampapír-vásárlásra fordított összegét.
(8) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során a Betétbiztosítási Alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján a Betétbiztosítási Alap tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének összegét.
5. §
(1) A Betétbiztosítási Alap saját tőkéje az alaptőkét, a tartalékot és a mérleg szerinti eredményt foglalja magában.
(2) Alaptőkeként kell kimutatni a tagintézetek által a Betétbiztosítási Alapba fizetendő egyszeri csatlakozási díjak összegét.
(3) Tartalékként kell kimutatni a Betétbiztosítási Alap előző évben keletkezett eredményéből a saját tőke növelésére fordított összeget, illetve a tartalék terhére kell elszámolni a mérleg szerinti veszteséget.
(4) Céltartalékként kell kimutatni a mérleg fordulónapján a tagintézetekkel szemben fennálló, de a Betétbiztosítási Alapra átszállt követeléseknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összege után - a számviteli tv. szerinti egyedi minősítésüknek megfelelően - az egyéb ráfordítások terhére képzett céltartalék összegét.
(5) A rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni a Betétbiztosítási Alap által a Magyar Nemzeti Banktól, illetve pénzintézettől felvett hitelek összegét.
(6) A betétesekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a betétes megbízásából behajtott követelések betétesek részére járó összegét.
(7) Állammal szembeni kötelezettségként kell kimutatni az állami garanciával biztosított betétek utáni kifizetésekre a Betétbiztosítási Alapnak már átutalt összegeket, amelyeket a Betétbiztosítási Alap fog a betéteseknek kifizetni.
(8) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
Mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
6. §
(1) A külföldi pénznemben elhelyezett, devizában biztosított betétek befagyása esetén a Betétbiztosítási Alapra átszállt forintban fennálló követelést a - deviza műveletek végzésére felhatalmazott - pénzintézettől vásárolt és a betéteseknek kifizetett deviza (valuta) összegének a pénzintézet által érvényesített deviza (valuta) eladási árfolyamon átszámított forintértékén kell kimutatni.
(2) A tagintézet felszámolása esetén a Betétbiztosítási Alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján a Betétbiztosítási Alap tulajdonába került vagyontárgyakat a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott értéken kell a mérlegben kimutatni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
7. §
(1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A betétbiztosításból eredő bevételek között elkülönítetten kell kimutatni
a) a tagintézetek Betétbiztosítási Alapba történő rendszeres és rendkívüli éves befizetésének elszámolt összegét;
b) a betétesek megbízásából behajtandó követelések után a betéteseknek felszámított díjbevételek összegét;
c) az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetése után felszámított díjbevétel összegét.
(3) A nem betétbiztosításból eredő bevételek között kell kimutatni
a) a tagintézetek hitelfelvétele utáni kezességvállalásért felszámított kezességvállalási díj összegét;
b) a tagintézet javára történő egyéb visszterhes anyagi kötelezettségvállalásért felszámított díj összegét;
c) a betétesek, más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban történő képviseletéért felszámított díjak összegét;
d) az állam javára végzett nem betétbiztosítási célú megbízásokból eredő díjak összegét.
(4) A betétbiztosításból eredő ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni
a) a befagyott betétek kifizetésével megbízott pénzintézetnek fizetett lebonyolítási díj összegét;
b) a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült, és a tagintézetekre továbbhárított költségek összegét;
c) a követelések betétesek megbízásából történő behajtásával kapcsolatosan felmerült költségeknek a betétesekre áthárított összegét;
d) az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetésének lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeknek a költségvetésre áthárított, továbbszámlázott összegét;
e) a tagintézetektől befolyt rendkívüli befizetések esetenként visszafizetett összegét;
f) egyéb, a betétbiztosítási tevékenységgel kapcsolatban felmerült, továbbhárított költségek összegét.
(5) A nem betétbiztosításból eredő ráfordítások között kell kimutatni a betétesek és más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletével kapcsolatosan felmerült ráfordítások összegét is.
(6) A működési költségek között, költségnemenkénti bontásban kell kimutatni a Betétbiztosítási Alap működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét. Ide tartoznak a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeknek és a megelőzési költségeknek a tagintézetekre át nem hárított összegei is. A működési költségek nem tartalmazzák a Betétbiztosítási Alap megbízásos ügyleteivel kapcsolatban felmerült, továbbszámlázott költségek összegét, valamint a betétbiztosításból és a nem betétbiztosításból eredő ráfordítások között kimutatott költségek összegét.
(7) A Betétbiztosítási Alap mérleg szerinti eredményeként - előjelének megfelelően - kell kimutatni a tárgyévi bevételek és a tárgyévi ráfordítások (költségek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(8) A Betétbiztosítási Alap nyereségének teljes összegét tartalékba kell helyezni a tárgyévet követő évben.
(9) A Betétbiztosítási Alap veszteségének teljes összegét tartalékfelhasználásként kell elszámolni a tárgyévet követő évben.
Kiegészítő melléklet
8. §
(1) A Betétbiztosítási Alap a kiegészítő mellékletet a számviteli törvény 51-55. §-ai szerint készíti el.
(2) A kiegészítő mellékletnek a számviteli törvény előírásain túlmenően tartalmaznia kell
a) tagintézetenkénti bontásban a befagyott betétállomány teljes összegét, a befagyott betétek után a tárgyévben kifizetett tőke, valamint kamat összegét, a befagyott betétek után az előző években és a tárgyévben együttesen kifizetett összes tőke és kamat összegét, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között kifizetett összes tőke és összes kamat összegét, a befagyott betétek után még ki nem fizetett tőke és kamat összegét;
b) tagintézetenkénti bontásban a betétesek megbízásából behajtandó követelések összegét;
c) tagintézetenkénti bontásban az állami garanciával biztosított, befagyott betétek megbízásból történő kifizetésének megbízási szerződés szerint vállalt összegét;
d) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után a Betétbiztosítási Alap által vállalt kezesség összegét, valamint a kezesség érvényesítése kapcsán teljesített kifizetések összegét, valamint a Betétbiztosítási Alap által vállalt egyéb visszterhes kötelezettségek összegét és azok érvényesítése kapcsán teljesített kifizetések összegét;
e) az állampapíroknak a kezességvállalás fedezetére elkülönített összegét;
f) a tagintézet felszámolása során a Betétbiztosítási Alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján a Betétbiztosítási Alap tulajdonába került vagyontárgyak és értékpapírok vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének összegét;
g) a kizárt vagy kilépő tagintézetek további két évre, illetve a visszakövetelhetőségig biztosított állománya után a kizárt vagy kilépő tagintézetek által a Betétbiztosítási Alapba tárgyévben befizetett összeget a tagintézetek megjelölésével;
h) tagintézetenkénti bontásban a tárgyévben befizetett éves díjak és rendkívüli befizetések összegét;
i) a Betétbiztosítási Alap tárgyévi költségvetésének terv- és tényszámai közötti jelentős eltérések összegét és indoklását;
j) a Betétbiztosítási Alap által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
k) a befagyott betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat tagintézetenkénti megbontásban;
l) egyéb, a Betétbiztosítási Alap Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, valamint - az Országos Betétbiztosítási Alap esetében Állami Számvevőszék által meghatározott és - a tagintézetek által szükségesnek tartott információs igényeket kielégítő adatokat.
Számlarend, számlatükör
9. §
A Betétbiztosítási Alap a számviteli tv. szerinti egységes számlakeret előírásainak megfelelően olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli tv.-ben és e rendeletben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.
Igazgatósági jelentés
10. §
(1) Az igazgatósági jelentés a beszámoló adatainak értékelésével mutatja be a Betétbiztosítási Alap valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és tájékoztat az igazgatótanács által meghatározott feladatok végrehajtásáról, továbbá a Betétbiztosítási Alap jövőbeni célkitűzéseiről.
(2) Az igazgatósági jelentésben ki kell térni
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az igazgatótanács által meghatározott feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) a Betétbiztosítási Alap jövő évi költségvetésére;
d) a nem betétbiztosítási tevékenységből eredő bevételek és ráfordítások jelentős nagysága esetén, azok jogcímenkénti bemutatására.
Könyvvizsgálat
11. §
(1) Amennyiben Betétbiztosítási Alap könyvvizsgálót alkalmaz, csak olyan könyvvizsgálót bízhat meg beszámolójának felülvizsgálatával, aki megfelel a pit. és a számviteli tv. előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
(2) A Betétbiztosítási Alap által a tagintézethez kiküldött könyvvizsgáló a vizsgált tagintézetnek nem lehet könyvvizsgálója.
(3) A beszámolót az Igazgatótanács hagyja jóvá.
12. §
A beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, az Állami Bankfelügyelethez, a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Bankszövetséghez és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez, továbbá az Országos Betétbiztosítási Alapnak, az Állami Számvevőszékhez és a Pénzügyminisztériumhoz is.
13. §
A Betétbiztosítási Alap tárgyévi beszámolóját és a tárgyévet követő évi költségvetését a mérlegkészítés napját megelőzően, azonos időpontban kell jóváhagyni.
II. fejezet
INTÉZMÉNYVÉDELMI ALAP
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
14. §
(1) Az Intézményvédelmi Alap kettős könyvvitelen alapuló beszámolót köteles készíteni.
(2) A beszámoló a 3. számú melléklet szerinti mérleget, a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást és a 20. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
15. §
(1) A mérleg előírt tagolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A mérleg tartalmára vonatkozóan a számviteli tv. szerinti előírásokat a 16-18. § figyelembevételével kell alkalmazni.
16. §
(1) A tagintézetekkel szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni az induló tőkéhez való hozzájárulásként, a rendszeres éves befizetésként, a pótbefizetésként, valamint a visszafizetési kötelezettséggel - az Intézményvédelmi Alap által - nyújtott támogatásként fennálló követelések összegét, továbbá a tagintézetekkel szemben felszámított és pénzügyileg nem rendezett kezességvállalási és más visszterhes anyagi kötelezettségvállalási díjak összegét.
(2) Pénzintézetekkel szembeni egyéb követelésként kell kimutatni az Intézményvédelmi Alap által vállalt kezesség és egyéb visszterhes anyagi kötelezettség beváltása miatt, a tagintézettel szemben fennálló követelés összegét is.
(3) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állam tagsága esetén az induló tőkéhez való hozzájárulásként az állammal szemben fennálló követelés összegét.
(4) Egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan követelés összegét, amelyet a 3. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(5) A jegybankképes értékpapírok között kell kimutatni az Intézményvédelmi Alap pénzeszközeiből a szabad pénzeszközöknek jegybankképes értékpapír-vásárlásra fordított összegét, valamint az állam tagsága esetén az állam indulótőkéhez való hozzájárulásának konszolidációs államkötvény formájában történő teljesítését.
17. §
(1) Indulótőkeként kell kimutatni a tagintézetek és az állam induló tőkéhez teljesítendő hozzájárulását.
(2) A tartaléktőkén belül elkülönítetten kell kimutatni az Intézményvédelmi Alap előző évben keletkezett nyereségéből a saját tőke növelésére fordított összeget, illetve az előző évi veszteségnek a saját tőkét csökkentő összegét, és a tagok közé nem tartozó külföldi vagy belföldi jogi és természetes személyek pénzbeli hozzájárulását.
(3) Rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni az Intézményvédelmi Alap által pénzintézettől felvett rövid lejáratú hitelek összegét.
(4) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a 3. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
18. §
Az Intézményvédelmi Alapból a tagintézeteknek eszközfinanszírozás céljából nyújtott végleges támogatások összegét a tartaléktőke terhére kell elszámolni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
19. §
(1) Intézményvédelmi bevételként kell kimutatni a tagintézeteknek az Intézményvédelmi Alapba történő rendszeres éves befizetéseinek és pótbefizetéseinek elszámolt összegét.
(2) A nem intézményvédelmi tevékenységből eredő bevételek között kell kimutatni a tagintézetek hitelfelvétele utáni kezességvállalásért felszámított kezességvállalási díj összegét, valamint a tagintézet javára történő egyéb visszterhes anyagi kötelezettségvállalásért felszámított díj összegét, és egyéb - az intézményvédelmi tevékenységek közé nem tartozó - tevékenységekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkezett bevételek összegét.
(3) Intézményvédelmi ráfordításként kell kimutatni a tagintézetekre áthárított, és így a működési költségek közé nem tartozó, a válság megelőzésével, a tagintézetek gazdálkodásának ellenőrzésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek összegét, továbbá az eredményrendezés céljából a tagintézeteknek nyújtott végleges támogatások összegét.
(4) A nem intézményvédelmi tevékenységből eredő ráfordítások között kell kimutatni az intézményvédelmi tevékenységek közé nem tartozó tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült ráfordítások összegét.
(5) A működési költségek között költségnemenkénti bontásban kell kimutatni az Intézményvédelmi Alap működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét, továbbá a tagintézetekre át nem hárított, a válság megelőzésével, a tagintézetek gazdálkodásának ellenőrzésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek összegét. A működési költségek nem tartalmazzák a válság megelőzésével kapcsolatban felmerült intézményvédelmi ráfordítások összegét, és a nem intézményvédelmi tevékenységből eredő ráfordítások összegét.
(6) Az Intézményvédelmi Alap mérleg szerinti eredményeként - előjelének megfelelően - kell kimutatni a tárgyévi bevételek és ráfordítások (költségek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(7) Az Intézményvédelmi Alap nyereségének teljes összegében tartaléktőkét kell képezni a tárgyévet követő évben.
(8) Az Intézményvédelmi Alap veszteségének teljes összegét tartaléktőke felhasználásaként kell elszámolni a tárgyévet követő évben.
Kiegészítő melléklet
20. §
(1) Az Intézményvédelmi Alap a kiegészítő mellékletet a számviteli tv. 51-55. §-ai szerint készíti el.
(2) A kiegészítő mellékletnek a számviteli törvény előírásain túlmenően tartalmaznia kell:
a) tagintézetenkénti bontásban a befizetett induló tőkének, a rendszeres éves befizetésnek és pótbefizetésnek a mérlegkészítés időpontjáig teljesített összegét;
b) a tagok közé nem tartozó külföldi és belföldi jogi személyek és természetes személyek pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásainak a mérlegkészítés időpontjáig teljesített összegét;
c) tagintézetenkénti bontásban a tárgyévben befolyt rendszeres éves befizetés és pótbefizetés összegét;
d) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek külön-külön az előző években és a tárgyévben, valamint a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között nyújtott végleges támogatás összegét eszközfinanszírozás és eredményrendezés célja szerinti részletezésben;
e) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek a tárgyévben nyújtott végleges támogatás összegét eszközfinanszírozás és eredményrendezés célja szerinti részletezésben;
f) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az előző években és a tárgyévben, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás összegét, és a befolyt törlesztés összegét;
g) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek a tárgyévben visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás, és a befolyt törlesztések összegét és célját;
h) kilépett tagok megnevezését;
i) tagintézetenkénti bontásban a tag kilépése miatt azonnal esedékessé vált tartozások összegét, valamint az ingyenes juttatások, végleges támogatások kölcsöntartozássá átalakult összegét;
j) az Intézményvédelmi Alap mindenkori törzsvagyonának összegét, és a törzsvagyonba az előző évben, továbbá a tárgyévben a mérleg fordulónapjáig és a mérlegkészítés időpontjáig teljesített tagintézeti befizetések, befektetési hozamok, konszolidációs állampapírok, nem tagok általi pénzbeli hozzájárulások összegét;
k) az Intézményvédelmi Alap tárgyévi költségvetésének terv- és tényszámai közötti jelentős eltérések összegét és indoklását;
l) az Intézményvédelmi Alap által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
m) a befektetett pénzügyi eszközök részletes bemutatását;
n) egyéb, az Intézményvédelmi Alap Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, valamint a tagok által szükségesnek tartott információs igényeket kielégítő adatokat.
Könyvvizsgálat
21. §
Amennyiben az Intézményvédelmi Alap könyvvizsgálót alkalmaz, csak olyan könyvvizsgálót bízhat meg beszámolójának felülvizsgálatával, aki megfelel a pit. és a számviteli tv. előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
22. §
A beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, az állam tagsága esetén a Pénzügyminisztériumhoz, az Állami Bankfelügyelethez és az Intézményvédelmi Alap elszámolási betétszámláját vezető pénzintézethez, a Magyar Nemzeti Bankhoz.
23. §
Az Intézményvédelmi Alap tárgyévi beszámolóját és a tárgyévet követő évre vonatkozó költségvetését a mérlegkészítés napját megelőzően, azonos időpontban kell jóváhagyni.
Hatálybalépés
24. §
E rendelet a kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba, és előírásait először az 1993. évi beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.
Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 34/1994. (III. 18.) Korm. rendelethez
A Betétbiztosítási Alap mérlegének előírt tagolása
Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Vagyoni értékű jogok
2. Szellemi termékek
3. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok
2. Berendezések, felszerelések, járművek
3. Beruházások
4. Beruházásokra adott előlegek
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Áruk
3. Alvállalkozói teljesítmények
4. Készletekre adott előlegek
II. Követelések
1. Tagintézetekkel szembeni követelések
a) díjkövetelések
b) Alapra átszállt követelések
c) visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak
2. Pénzintézetekkel szembeni egyéb követelések
3. Betétesekkel szembeni követelések
4. Állammal szembeni követelések
5. Egyéb követelések
III. Értékpapírok
1. Állampapírok
2. Egyéb értékpapírok
IV. Pénzeszközök
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek
C. Aktív időbeli elhatárolások
Források (passzívák)
D. Saját tőke
I. Alaptőke
II. Tartalék
III. Mérleg szerinti eredmény
E. Céltartalék
F. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Betétesekkel szembeni kötelezettségek
4. Állammal szembeni kötelezettségek
5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
2. számú melléklet a 34/1994. (III. 18.) Korm. rendelethez
A Betétbiztosítási Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
01. Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek
02. Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek
03. Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek
I. Betétbiztosításból eredő bevételek (01.+02.+03.)
II. Egyéb bevételek
III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek
IV. Pénzügyi műveletek bevételei
V. Rendkívüli bevételek
05. Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások
06. Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások
07. Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások
VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások (05.+06.+07.)
VII. Egyéb ráfordítások
VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
X. Rendkívüli ráfordítások
08. Anyagjellegű ráfordítások
09. Személyi jellegű ráfordítások
10. Értékcsökkenési leírás
11. Egyéb költségek
XI. Működési költségek (08.+09.+10.+11.)
A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+III.+IV.+V.-VI.-VII.-VIII.-IX- X.-XI.)
3. számú melléklet a 34/1994. (III. 18.) Korm. rendelethez
Az Intézményvédelmi Alap mérlegének előírt tagolása
Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Vagyoni értékű jogok
2. Szellemi termékek
3. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok
2. Berendezések, felszerelések, járművek
3. Beruházások
4. Beruházásokra adott előlegek
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Áruk
3. Alvállalkozói teljesítmények
4. Készletekre adott előlegek
II. Követelések
1. Tagintézetekkel szembeni követelések
2. Pénzintézetekkel szembeni egyéb követelések
3. Állammal szembeni követelés
4. Egyéb követelés
III. Értékpapírok
1. Jegybankképes értékpapírok
2. Egyéb értékpapírok
IV. Pénzeszközök
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek
C. Aktív időbeli elhatárolások
Források (passzívák)
D. Saját tőke
I. Indulótőke
II. Tartaléktőke
III. Mérleg szerinti eredmény
E. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek
2. Hitel
3. Állammal szembeni kötelezettségek
4. Egyéb kötelezettségek
F. Passzív időbeli elhatárolások
4. számú melléklet a 34/1994. (III. 18.) Korm. rendelethez
Az Intézményvédelmi Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
I. Intézményvédelmi bevételek
II. Egyéb bevételek
III. Nem intézményvédelmi tevékenységből eredő bevételek
IV. Pénzügyi műveletek bevételei
V. Rendkívüli bevételek
VI. Intézményvédelmi ráfordítások
VII. Egyéb ráfordítások
VIII. Nem intézményvédelmi tevékenységből eredő ráfordítások
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
X. Rendkívüli ráfordítások
01 Anyagjellegű ráfordítások
02. Személyi jellegű ráfordítások
03. Értékcsökkenési leírás
04. Egyéb költségek
XI. Működési költségek (01.+02.+03.+04.)
A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+III.+IV.+V.-VI.-VII.-VIII.-IX.- X.-XI.)