45/1994. (VI. 28.) FM rendelet

a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet módosításáról

A növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló 19/1980. (VI. 6.) MT rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló, a 10/1992. (III. 4.) FM rendelettel módosított 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. §

(1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami minősítésre bejelentett fajtajelöltet az Intézet kísérleti vizsgálatnak veti alá. A növényfajonként előírt kísérleti vizsgálatok körét a Fajtaminősítési Szabályzat 4. függeléke tartalmazza. Az Intézet - a 4. számú melléklet 20. pontjában foglalt kivétellel - a kísérlet vagy annak egy része elvégzésével más, arra alkalmas szervezetet vagy személyt is megbízhat."

(2) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kísérleti vizsgálat módszerét az Intézet az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (a továbbiakban: Tanács) egyetértésével határozza meg."

2. §

Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A Tanács elnökét és titkárát a földművelésügyi miniszter nevezi ki. A Tanács tagjait a Tanács elnöke bízza meg. A Tanács elnökének kinevezését és tagjainak névsorát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni.

(2) A Tanács szakágazatonkénti szekciókból áll. A Tanács ügyrendjét a Tanács elnöke hagyja jóvá."

3. §

Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tanács - az Intézet kezdeményezésére - az állami minősítés visszavonására tesz javaslatot, ha a fajta

a) a minősítéskor megállapított jellemzőnek és tulajdonságoknak már nem felel meg, vagy

b) a köztermesztés igényeit nem elégíti ki, vagy

c) fajtafennlartása megszűnt, vagy

d) szaporítóanyaga nem biztosítható."

4. §

Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Fajtafenntartó nemesítő az a személy, aki a maga vagy más által előállított hazai vagy külföldi fajta eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzése mellett a szaporítóanyag reprodukcióját, valamint a fajta fenntartását, klón szaporítás esetén szabvány vagy egyéb szakmai előírás alapján szelektálással végzi, vagy e munkát irányítja, illetőleg azokban jelentősen közreműködik."

5. §

(1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami minősítésben részesített, illetőleg ideiglenes engedély alapján szaporított hazai, továbbá a hazai fajtafenntartásban részesülő, külföldi növényfajta belföldön forgalomba hozott vetőmagja, szaporítóanyaga után a felhasználó a vételáron felül fajtahasználati díjat fizet a fajta bejelentőjének a forgalmazó útján. A fajtahasználati díj mértékéről a fajta bejelentője a felhasználóval és a forgalmazóval szabadon állapodik meg. A fajtahasználati díj mértéke nem lehet alacsonyabb a 2. számú mellékletben meghatározott mértéknél."

(2) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a dísz- és az erdészeti növények szaporítóanyaga után a saját felhasználású ültetvény, illetőleg ültetési anyagok esetében is kell fajtahasználati díjat fizetni."

6. §

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fajtahasználati díjból fajtajutalékot kell képezni. A fajtajutalék mértékéről a fajta bejelentője a nemesítővel szabadon állapodik meg, az állami költségvetésből gazdálkodó intézmény esetében a felügyeleti szerv által jóváhagyott belső szabályozás szerint. A fajtajutalék mértéke nem lehet kevesebb a fajtahasználati díjnak a 2. számú mellékletben meghatározott százalékánál és nem haladhatja meg a fajtahasználati díj mértékét. Az exportált vetőmag és szaporítóanyag után járó fajtajutalékot a belföldön felhasznált vetőmag és szaporítóanyag után járó fajtajutalékkal azonos összegben kell meghatározni. A fajtajutalék 40%-a a nemesítői hányad, amely a növényfajok fajtái után a hazai fajtanemesítőt illeti meg."

7. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

8. §

Az R. 2. és 4. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

9. §

Ez a rendelet 1994. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg

- az R. címében, 1. §-ának (1) bekezdésében, 11. §-ában, a 16. §-ának (5) bekezdésében, valamint az 1. számú mellékletének címében, az "és állat" szövegrész,

- az R. 2. §-ának (4) bekezdésében a "vagy tenyésztési", továbbá az "és az állat" szövegrész,

- az R. 3. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint a 6. §-ának (3) bekezdésében, a "vagy állat" szövegrész,

- az R. 3. §-ának (2) bekezdésében az "illetve az általa előállított állatfajtát" szövegrész,

- az R. 4. §-ának (2) bekezdésében az "Állatfajtajelölteknél bejelentéskor a nemesítő (honosító) megnevezése mellőzhető, de az legkésőbb a vizsgálatok lezárásáig be kell jelenteni", valamint az R. 4. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az "és állategészségügyi" szövegrész,

- az R. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "tenyésztéskor" szövegrész, továbbá 6. §-ának (5) bekezdésében az "Állatfajta jelölt esetében a vizsgálati idő legalább három termelési ciklus, amelyet hazai fajtajelölt esetében a bejelentésben meghatározott genotípusú szülőktől született utódokon, illetve külföldi fajtajelölt esetében hazai születésű nemzedéken kell végezni" szövegrész,

- az R. 9. §-ának c) pontjában a "köztenyésztés" szövegrész,

- az R. 2. §-ának (2)-(3) bekezdése, 3. §-ának (4) bekezdése, a 4. §-a (4) bekezdésének c) és d) pontja, 4. §-ának (5)-(6) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a9. §-ának b) pontja, 13. §-ának (3) és (4) bekezdése, 15. §-ának (7)-(8) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 16. §-a (7) bekezdésének b) pontja, 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 19. §-a, valamint a 3. számú melléklete

hatályát veszti.

Dr. Szabó János s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 45/1994. (VI. 28.) FM rendelethez

"1. számú melléket a 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelethez

Növényfajták kísérleti vizsgálatáért fizetendő vizsgálati díjak

2. számú melléklet a 45/1994. (VI. 28.) FM rendelethez

I.

A 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet 2. számú mellékletének módosítása

Az R. 2. számú mellékletében az "erdészeti növények és vegetatív szaporítása kertészeti növények" című táblázatban a gyümölcs és szőlő, valamint a komló után járó fajtahasználati díj mértéke a következők szerint módosul:

II.

A 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet 4. számú mellékletének módosítása

1. Az R. 4. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Külföldi fajtát, illetve fajtajelöltei az eredeti elnevezéssel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a Vhr. 4. §-ában előírtakon túlmenően olyan okiratot, amelyből megállapítható a fajta tulajdonjogi helyzete, továbbá a fajta tulajdonosának nyilatkozatát, amely a képviseletre (honosításra) a bejelentőt feljogosítja."

2. Az R. 4. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. Szántóföldi növényfajokból hibrideket csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb., a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. Külföldi vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. Az eredetiség ellenőrzése céljából a vonalakat is át kell adni az Intézetnek. Állami minősítésben csak olyan hibrid részesülhet, amelynek szülői vonalai a megkülönböztethetőség, egyöntetűség és állandóság (DUS) követelményeinek megfelelnek."

3. Az R. 4. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. Az Intézet az adott kísérleti évben csak azokat a fajtajelölteket állítja kísérletbe, amelyeknek a bejelentése őszi vetésű (telepítésű) növények - a repce és az áttelelő hagyma kivételével - augusztus 31-ig, tavaszi vetésű (telepítésű) növények esetében január 31-ig az Intézethez beérkezett és a vetőmag, illetve szaporítóanyag az előírt határidőig az Intézethez megérkezik."

4. Az R. 4. számú mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. A fásszárú és dísznövény fajtajelöltek bejelentésének elfogadásáról az Intézet az általa felkért szakértői bizottság kielégítő számú helyszíni szemléje és elbírálása alapján határoz."

5. A 4. számú melléklet 16. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. a) A növényfajtajelöltre vonatkozó ideiglenes szaporítási engedély iránti kérelmeket az Intézethez kell benyújtani. A kérelem benyújtásának határideje

- őszi vetésű szántóföldi növények esetében a vetés évének augusztus 31. napja,

- tavaszi vetésű szántóföldi növények esetében a vetés évében február 28. napja.

A kérelemben fel kell tüntetni az előállítani szándékozott mennyiséget, az előállító terület nagyságát, valamint rövid indokolást.

Az ideiglenes szaporításra engedélyezett zöldségfajták esetében a forgalmazható vetőmag mennyisége korlátozható."

6. Az R. 4. számú mellékletének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. A komló, a dohány, a csicsóka, a földimogyoró, a gyógy- és illóolaj tartalmú növények, továbbá az étkezési gomba és az egyes különleges növények fajtajelöltjeinek kísérleti vizsgálatát és adatfelvételezését - az Intézet előírásai alapján - a bejelentő is elvégezheti. A kísérlet ellenőrzése és értékelése az Intézet feladata."

7. Az R. 4. számú mellékletének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. Az Intézet a kisparcellás kísérletekhez a minősített fajtákból, fajtajelöltekből és azok vonalaiból a bejelentőtől évente kapott vetőmagot vagy egyéb szaporítóanyagot köteles felhasználni, illetőleg burgonya esetében egységes módszerrel elszaporítani. A szükséges szaporítóanyagot az 1., 2. és 3. számú függelékben foglaltaknak megfelelően a bejelentő az Intézet által meghatározott ideig és helyre térítésmentesen köteles megküldeni.

Az Intézet a fajta tulajdonságának állandóságát a bejelentéskor beküldött, vagy a tartós tárolóban elhelyezett vetőmagból évenként előállított vetőmagból, illetve a bejelentőtől időszakonként bekért vetőmagból elvetett állomány összehasonlításával vizsgálja."

8. Az R. 4. számú mellékletének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. Az Intézet kísérleti vizsgálatai mellett vagy helyett kisparcellás kísérletként (klónkísérletként) elfogadhatók a bejelentő azonos módszerrel végzett és az Intézet által ellenőrzött kísérletei is, amennyiben a kísérletek megkezdését az Intézetnek bejelentették és az eredményeket folyamatosan közlik.

Ehhez összehasonlító fajtaként a fajtafenntartó szelektálással kiemelt legjobb klón törzskönyvezett egyedeinek szaporulatát, ezek hiányában az alapfajtának az Intézet állal ellenőrzött szaporítóanyagát kell felhasználni."

9. Az R. 4. számú mellékletének 30. pontja helyébe á következő rendelkezés lép:

"30. A bejelentő által létesített üzemi kísérletekben az Intézet előírásainak megfelelő összehasonlító fajta aránya 20% legyen. A makroklón szőlő- és gyümölcsfajtajelölt esetében legalább 300-500 egyedből álljon, cserjék esetében legalább 0,2 ha ültetvény legyen."

10. Az R. 4. számú melléklete 42. pontjának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. [A kísérleti vizsgálatok eredményeiről az R. 2. §-ának (2) bekezdésében és a Vhr. 7. §-ában foglaltak alapján az Intézet előterjesztést készít a Tanács részére, amelynek tartalmaznia kell:]

b) A nemesítő (nemesítők) nevét, munkahelyét, a fajtajelöltek előállításában való részvételük százalékos megoszlását, külföldi növényfajták esetében a fajtafenntartó (honosító) nevét és címét;"

11. Az R. 4. számú mellékletének 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. Egyéves kultúrák esetében a fajtajelöltet a kísérletbe állítástól számított legalább két értékelhető, de legfeljebb öt termő év, évelő kultúrák esetében egy termelési ciklus, de legfeljebb öt termő év alapján lehet előterjeszteni állami minősítésre. A szántóföldi növényfajtajelölt termőképessége az elsőévi kísérletek többségében a termőképességben nem éri el a kísérletek átlagát, vagy két év értékelhető kísérleti eredménye alapján termésátlaga alacsonyabb az állami minősítésben részesített fajták átlagánál, és egyéb tulajdonságai sem teszik indokolttá a további vizsgálatot, a vizsgálat megszüntethető."

12. Az R. 4. számú mellékletének 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. Honosítás a külföldön előállított és termesztett növényfajta tulajdonságainak szakszerű vizsgálata, annak megállapítására, hogy az mennyire alkalmas a hazai köz-termesztésben való elterjesztésre. Ennek bizonyítására az Intézet ellenőrzése mellett a honosítónak a következő vizsgálatokat kell elvégeznie:

- a fajtát e szabályzat előírásainak megfelelően, standard fajtákkal kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletekben vizsgálni kell a termesztési és gazdasági tulajdonságok megállapítására,

- a szántóföldi fajtát legalább két helyen, négyismétléses kísérletben kell vizsgálni."

13. Az R. 4. számú mellékletének 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. A szabadalmi oltalom alatt álló növényfajta bejelentője (szabadalmas) a fajta belföldi értékesítése esetén választhat, hogy a növényfajtát szabadalmi licenciadíj ellenében értékesíti, vagy a forgalomba hozatal során fajtahasználati díjat számít fel. A növényfajta szaporítóanyaga egy-egy tételének értékesítésénél (forgalomba hozatalánál) csak a választott díjazási rendszer érvényesíthető."

14. Az R. 4. számú mellékletének 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárást, valamint a szabadalmi oltalom megadását be kell jelenteni az Intézethez A külföldön elvégzett fajtakísérleti vizsgálatok eredményeinek átvételével megadott szabadalmi oltalomban részesített fajta esetében meg kell küldeni az Intézetnek a fajtaleírást és a fajta letéti mintáját."

15. Az R. 4. számú mellékletének 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. A szabályzat alkalmazása szempontjából a fémzárolt vetőmag, illetőleg a szaporítóanyag felhasználójának minősül a termelő az előállított fémzárolt vetőmag, illetőleg a szaporítóanyag saját célra felhasznált része tekintetében."

16. Az R. 4. számú mellékletének 4. függeléke helyébe e melléklet függeléke lép.

17. Az R. 4. számú mellékletének

- 1. pontjában a "vagy állat" szövegrész,

- bevezető részében a 11., 51., 64. és 68. pontjában az "és állat" szövegrész,

- 2. pontjában a "állatfajtajelölt esetében pedig négy példányban" szövegrész,

- 16. pontja előtti címben a "(tenyésztés)" szövegrész,

- a 42. j) pontjában a "(tenyésztési)" szövegrész,

- 18. pontjában az "A tenyésztésre ideiglenesen engedélyezett állatfajták tenyésztését az Intézet ellenőrzi." szövegrész,

- 1. b), 8., 9., 16. b), 22., 25., 36-41. pontja, valamint az előtte lévő cím, 48., 54., 59., 60. pontja, valamint az előtte lévő cím

hatályát veszti.

4. függelék

A fajtaminősítési eljárás során előírt vizsgálati körök

Teljes körű gazdasági értékvizsgálat és DUS vizsgálat

I. Szántóföldi növényfajok

Őszi búza, durumbúza, őszi árpa, tavaszi árpa, rizs, kukorica, silókukorica, napraforgó, repce, szója, borsó, cukorrépa, burgonya, lucerna, füvek.

II. Kertészeti növényfajok

Zöldborsó, paprika, paradicsom, sárgarépa, vöröshagyma, csemegekukorica, alma, borszőlő.

III. Erdészeti növényfajok

Nyár, fűz, akác, erdei fenyő, lucfenyő.

Részleges gazdasági értékvizsgálat és DUS vizsgálat I. Szántóföldi növényfajok

Silócirok, szudánifű, vöröshere, szemescirok, triticale, rozs, tavaszi zab, tavaszi búza.

II. Kertészeti növényfajok

Uborka, zöldbab, szárazbab, fűszerpaprika, pattogató kukorica, mák, görögdinnye, sárgadinnye, karfiol, fejeskáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, karalábé, mustár, hajtatási uborka, hajtatási paradicsom, hajtatási paprika, hajtatási saláta, hajtatási karfiol, hajtatási fejeskáposzta, hajtatási kelkáposzta, hajtatási karalábé, lencse.

Csemegeszőlő, cseresznye, meggy, szamóca, málna, feketeribiszke, pirosribiszke, szilva, őszibarack, kajszibarack, szeder, körte.

DUS vizsgálat, DUS kísérletben végzett fajtaértékelés I. Szántóföldi növényfajok

Seprűcirok, takarmányrépa, egyéb herefélék, csillagfürt, csicseriborsó, lóbab, takarmányrepce, rostlen, rost-kender, dohány, olajlen, csicsóka, komló.

II. Kertészeti növényfajok

Retek, saláta, brokkoli, kínai kel, zeller, cékla, spenót, sütőtök, spárgatök, tojásgyümölcs, petrezselyem, gyógynövények, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, birs, ribiszkeköszméte, áfonya, homoktövis, feketeberkenye, bodza.

III. Erdészeti és dísznövényfajok

Egy- és kétnyári dísznövények, cserepes dísznövények, üvegházi dísznövények, hagymás, gumós és évelő dísznövények, rózsák, díszfák, díszcserjék."