47/1994. (IV. 1.) Korm. rendelet
a doktori eljárásról
A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. § e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
(1) Az egyetemek a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján elkészített doktori szabályzatukban (a továbbiakban: Szabályzat) rögzített módon, figyelemmel az Ftv. 91. § (2) bekezdésének rendelkezéseire is, doktori tanácsot hoznak létre. A doktori tanács feladata, különösen:
a) jóváhagyja a doktori programokat;
b) dönt a doktori képzésbe való felvételről, a felmentésekről, a doktori (PhD) fokozat megszerzésére való jelentkezésről, a doktori szigorlat tárgyairól, a doktori (PhD) fokozat odaítéléséről, a kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról;
c) a Szabályzatban meghatározottak szerint kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bíráló bizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja a programvezetők és a programban részt vevő oktatók és kutatók személyét;
d) dönt az Ftv. 118. § (4) bekezdés szerinti doktori (PhD) fokozat odaítélése, illetőleg az Ftv. szerinti doktori (PhD) fokozattal való egyenértékűség megállapítása iránt benyújtott kérelmekről;
e) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosításáról.
(2) Amennyiben az egyetem a doktori képzésben és a doktori (PhD) fokozat elbírálásában együttműködik más felsőoktatási intézményekkel, tudományos kutatóintézetekkel és kutatóhelyekkel, a doktori tanács munkájában e szervek szakmai képviselői is részt vesznek. Ennek módjára - a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezései, illetőleg az Ftv. 11. § (1) bekezdése alapján kötött szerződés irányadó.
2. §
A Szabályzatban rendelkezni kell:
a) az egyetemi szervezett képzésről,
b) az egyéni felkészülésről,
c) az Ftv.-ben nevesített különleges képzési formák szabályozásáról.
3. §
(1) A doktori (PhD) képzés magában foglalja a Szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is.
(2) A szervezett doktori (PhD) képzésben a Szabályzatban előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama három év (36 hónap).
(3) A hallgatói jogviszonyban álló (doktorandusz) hallgató évente 25 munkanapon jogosult szabadnap kivételére. Ösztöndíjat a szabadnapok idejére is folyósítani kell.
(4) Az egyetem a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb 3 alkalommal, összesen három évre engedélyezheti. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt - a (6) bekezdés kivételével - állami ösztöndíj nem folyósítható.
(5) Amennyiben a hallgató a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 92. § (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára az egyetem a hallgatói jogviszonyt szünetelteti.
(6) A hallgató külföldi részképzésben is részt vehet. A részképzés ideje és a külföldi képzés során végzett munka a doktori programba beszámítható. Az állami ösztöndíjat legfeljebb 6 hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani kell, s legfeljebb 12 hónapig folyósítani lehet.
4. §
(1) Az egyéni felkészüléssel megszerezhető doktori (PhD) fokozat érdekében történő képzés a felvételt követően egyéni program alapján történik. A Szabályzatban foglaltaknak megfelelő vizsgák és a doktori szigorlat letétele, továbbá a doktori értekezés (munka) benyújtása határidőhöz köthető.
(2) Az egyéni felkészülési folytatók állami ösztöndíjban nem részesülnek.
(3) Az egyéni felkészülés részletes feltételeit a Szabályzat határozza meg.
5. §
(1) A doktori (PhD) fokozat megszerzésére irányuló eljárás magában foglalja a doktori szigorlat letételét, valamint az Ftv. 92. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott cselekményeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megindítását kérelmezni kell, melyek módját a Szabályzat határozza meg.
(3) Az értekezést (munkát) a kérelem benyújtásával egyidőben, vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani.
(4) Amennyiben a hallgató az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem elfogadásától számított három év elteltével az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell szüntetni. Sikertelen eljárás után új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon programban legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.
6. §
(1) A doktori szigorlat a doktori képzésben részt vevő hallgató tudományszakában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.
(2) A doktori szigorlatot nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A Szabályzat írásbeli vizsgát is előírhat.
(3) A doktori szigorlat minősítéséről (például: "rite", "cum laude", "summa cum laude") a hagyományok figyelembevételével a Szabályzat rendelkezik. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni.
(4) Az egyetemi szakirányú továbbképzésben letett vizsgák beszámításáról a Szabályzat rendelkezik.
7. §
(1) A bíráló bizottság elnökből, két hivatalos bírálóból és további kettő, három vagy négy tagból áll. A bizottság tagja csak az lehet, aki tudományos fokozattal rendelkezik. A jelölt témavezetője nem lehet a bizottság tagja.
(2) A két hivatalos bíráló a doktori tanács felkérésére 3 hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.
(3) Az értekezést két támogató javaslat esetén a benyújtástól számított egy éven belül nyilvános vitára kell bocsátani. A jelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja és azokra a védés előtt írásban, a védés során a nyilvános vitában szóban válaszol.
(4) A jelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének (munkájának) téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.
(5) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményi nyilvánosan kihirdeti. A bizottsági értékelés módját - figyelemmel a 6. § (3) bekezdésének rendelkezésére - is a Szabályzat határozza meg.
(6) A doktori szigorlatról, valamint a védésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7) Az egyetem a hallgató kérelmére a doktori szigorlat és védés minősítéséről igazolást ad ki.
8. §
(1) Az Ftv. 118. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a doktori- (PhD) fokozat odaítélését, illetőleg a doktori (PhD) fokozattal való egyenértékűség megállapítását kérelmezni kell. A kérelemhez - a Szabályzat rendelkezései szerint - csatolni kell:
a) a doktori oklevelet,
b) az Ftv. 118. § (1), illetőleg (3) bekezdésében említett doktori cím, vagy a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat megszerzése óta végzett tudományos tevékenység dokumentumait,
c) a kérelmező nyelvismeretét tanúsító bizonyítványokat (okmányokat).
(2) Amennyiben a doktori tanács a Szabályzatban meghatározott feltételek alapján doktori (PhD) fokozatot ítél oda, vagy a fokozattal való egyenértékűséget megállapítja, erről oklevelet állít ki, és döntéséről értesíti az Országos Akkreditációs Bizottságot. A határozatot az egyetem doktori anyakönyvében rögzíti.
9. §
(1) A művészeti egyetemek által odaítélhető mesterfokozat (Doctor of Liberal Arts) megszerzésére irányuló eljárásra e rendelet rendelkezéseit az alábbi (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A mesterfokozattal rendelkező személyek nevük mellett címként a "mester" vagy "DLA" rövidítést használhatják.
(3) A mesterképzés azokon az egyetemi oklevelet nyújtó művészeti szakokon folyhat, amelyeknek erre való alkalmasságát az Országos Akkreditációs Bizottság megállapította.
(4) A mesterképzés és a DLA fokozat megszerzése szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján történik.
(5) A mesterképzést folytató művészeti egyetemeken a doktori tanács feladatait doktori tanács, vagy a mestertestület látja el.
(6) A felvételi, a szigorlati és a bírálóbizottságokban legalább egyharmad részben az egyetemmel közalkalmazotti, illetőleg munkaviszonyban nem álló kiemelkedő művész személyiségeket kell felkérni.
10. §
(1) Állami doktori ösztöndíjat kaphatnak:
a) az egyetemek nappali, szervezett doktori képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgatói;
b) jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók;
c) az Ftv. 123. § (6) bekezdésének hatálya alá eső hallgatók;
d) azok a második és harmadik éves nappali tagozatos, szervezett doktori képzésben részt vevő hallgatók, akik a művelődési és közoktatási miniszteri jóváhagyással az Ftv. hatálybalépését megelőzően, kísérleti jelleggel indított és az Ftv. hatálybalépését követően jóváhagyott doktori programban vesznek részt.
(2) Más források terhére ösztöndíjat kaphatnak az egyetem Szabályzatában rögzített feltételek alapján, az a)-d) pontban fel nem sorolt, szervezett nappali képzésben részt vevő hallgatók is.
(3) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak jogviszonyából származó jövedelemmel rendelkezőkre a 4. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell.
(4) Az egyetem által folyósított doktori ösztöndíj összege az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatnál a doktori képzésben nappali tagozaton részt vevők támogatására szolgáló normatíva összegénél kevesebb nem lehet.
11. §
(1) A doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgatók tandíjat fizetnek.
(2) A tandíj mértékét, továbbá a részleges vagy teljes mentesség eseteit a tandíjról szóló kormányrendelet keretei között a Szabályzat állapítja meg, és azokat az egyetem a doktori képzésre való felvétel feltételeivel együtt hozza nyilvánosságra.
(3) A doktori képzés tandíjából származó bevétel az egyetemi doktori képzés céljaira fordítható.
(4) A doktori (PhD) fokozatszerzés eljárási és tiszteletdíjait a Szabályzat határozza meg, és azokat az egyetem a (2) bekezdésben írt módon hozza nyilvánosságra.
12. §
(1) Az egyetem az Ftv. 123. § (6) és (7) bekezdésében említett belföldi ösztöndíjasok, illetőleg belföldi levelező ösztöndíjasok közül mindazokat, akik tanulmányaikat doktori (PhD) képzésben kívánják folytatni, kérelmükre, külön felvételi eljárás nélkül átveszi. A doktori (PhD) képzés időtartama nem lehet több, mint az ösztöndíjas tanulmányokból a döntés napján hátralévő időtartam.
(2) A belföldi levelező ösztöndíjasokat egyéni felkészülési formába is át lehet venni.
(3) Az (1) bekezdésben említett ösztöndíjasok ösztöndíját az átvevő egyetemnek kell átadni. Az ösztöndíj összege nem lehet kevesebb az állami doktori ösztöndíjnál.
(4) A doktori képzésben a külföldiek külön jogszabály és a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően vesznek részt.
13. §
(1) Az egyetemi doktori címről és az egyetemi doktorátusról szóló 20/1983. (XI. 3.) MM rendelet alapján 1993. szeptember 1-je előtt megkezdett doktori cselekményeket 1996. december 31-ig be kell fejezni, az addig be nem fejezett képzést le kell zárni.
(2) Azok a hallgatók, akik az Ftv. hatálybalépését követően felvételt nyertek - az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság javaslata alapján, a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával - ideiglenesen akkreditált doktori programokra, az Országos Akkreditációs Bizottság állásfoglalása alapján folytathatják tanulmányaikat
a) jóváhagyott egyetemi doktori programok esetében a doktori (PhD) képzés szabályai,
b) jóvá nem hagyott doktori programok esetében az egyetemi doktori (dr. univ.) képzés szabályai
szerint.
(3) Azok a hallgatók, akik az Ftv. hatálybalépését megelőzően kezdték meg doktori (PhD) tanulmányaikat, és a doktori programot csak a későbbiekben hagyják jóvá, tanulmányaikat a jóváhagyott doktori program keretei között folytathatják, amennyiben teljesítik a Szabályzatban előírt feltételeket.
14. §
A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium hivatásos állományú tagjai doktori (PhD) képzésben történő részvételének - e minőségükkel összefüggő szabályairól - külön jogszabály rendelkezik.
15. §
(1) E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbiakban felsorolt jogszabályok, rendelkezéseiket azonban a még folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell:
a) az egyetemi doktori címről és az egyetemi doktorátusról szóló 20/1983. (XI. 13.) MM rendelet és az azt módosító 15/1990. (XI. 28.) MKM rendelet, valamint a 8/1991. (VIII. 3.) MKM rendelet;
b) a kitüntetéses doktorrá avatás egyes kérdéseiről szóló 21/1983. (XII. 24.) MM rendelet;
c) az egyetemi doktorátus megszerzésével kapcsolatos költségekről szóló 9/1987. (VI. 29.) MM rendelet és az azt módosító 18/1990. (XII. 22.) MKM rendelet;
d) a kitüntetéses doktorrá avatásról szóló 1958. évi 1-6. NET határozat végrehajtása tárgyában kiadott 128/1958. (MK 7.) MM utasítás.
Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök