1994. évi XLVII. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról[1]

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a 16. §-át követően, a következő címmel és 16/A. §-sal egészül ki:

"Közhasznú munkavégzés támogatása

16/A. § (1) Annak a munkaadónak, aki a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását munkaviszony keretében vállalja úgy, hogy ezzel a foglalkoztatottainak számát a közhasznú foglalkoztatás ideje alatt - a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest - bővíti (közhasznú munka), a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70%-ának megfelelő átmeneti - legfeljebb folyamatosan egy évi időtartamra - támogatás nyújtható, ha a közhasznú munka keretében végzett szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

(2) A közhasznú társaság részére az (1) bekezdésben meghatározott támogatás abban az esetben nyújtható, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatására - foglalkoztatottai számának, a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével - nem üzletszerű gazdasági tevékenységében kerül sor.

(3) Ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Foglalkoztatási Alapnak

a) a 45. §-ban meghatározott kerete szolgál, a Munkaügyi Tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint települések körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90%-áig nyújtható;

b) a 45/A. §-ban meghatározott kerete szolgál, a Munkaerőpiaci Bizottság a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő költség legfeljebb 90%-ában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatja meg."

2. § Az Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 5%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.

(2) A Bérgarancia Alap létrejöttéig a módosított 1991. évi IL. törvény 3. §-ának a) pontja alá tartozó gazdálkodó szervezet 5,3%-os munkaadói járulékot köteles fizetni. Az 5,3%-os munkaadói járulékból 0,3%-ot a Bérgarancia Alap javára - annak létrejöttéig - el kell különíteni és a munkaadói járulék számlán kell tartani.

(3) A Bérgarancia Alap létrejöttével a (2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet 5% munkaadói járulékot köteles fizetni."

3. § Az Flt. 42. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a munkaadó külföldi állam Magyarországon működő diplomáciai, illetőleg konzuli képviselete, továbbá nemzetközi szervezet, vagy külföldön bejegyzett alapítvány magyarországi képviselete, az általa megállapított munkaadói, továbbá az általa megállapított és levont munkavállalóijárulékot-az (1)-(3) és (5)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően - közvetlenül a Szolidaritási Alap számlájára fizeti be."

4. § Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában...)

"f) közfeladat: a módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74/G. § (2) bekezdésében meghatározott feladat."

5. § (1) A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Flt. 16. §-ának (3) bekezdése, a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 74. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 62. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) A 2. §-ban meghatározott munkaadói járulékot első ízben az 1994. évi április havi bruttó kereset után kell fizetni.

6. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 211. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi (1)-(2) bekezdés lép; egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés megjelölése (3)-(5) bekezdésre módosul.

"211. § (1) 1995. május 19. és május 26. között üzemi tanácsi választásokat kell tartani.

(2) Az 1993. május 21. és május 28. között, valamint az azt követően megválasztott üzemi tanácsok megbízatása az (1) bekezdés szerinti üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb 1995. május 26-ig szól."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke