61/1994. (IV. 20.) Korm. rendelet

a Tábori Lelkészi Szolgálatról

Az Alkotmány 60. §-ában, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben, továbbá a történelmi egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött megállapodásban foglaltak végrehajtására a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása érdekében minden bejegyzett vallási közösség, vallásfelekezet, egyház (a továbbiakban együtt: egyház) - a katonák igényei alapján - vallási tevékenységet folytathat.

2. § (1)[1] Az 1. §-ban foglaltak elősegítése érdekében a Magyar Honvédségnél Tábori Lelkészi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) létesül.

(2) A Szolgálat négy egyház: a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó lelkészeiből áll.

(3) A tábori lelkészek munkájukat ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzik.

3. §[2] A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) parancsnokai, valamint a Szolgálat tagjai kötelesek elősegíteni, hogy a 2. § (2) bekezdésében fel nem sorolt, de bejegyzett egyházak vallásgyakorlási és lelkigondozási jogosultsága a katonák igényei szerint érvényesüljön.

4. § (1) A Szolgálat igénybevétele vagy annak mellőzése a katona kizárólagos joga.

(2) A szolgálat igénybevétele vagy az attól való tartózkodás miatt, előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés a katonával szemben nem alkalmazható.

5. § (1)[3] A Szolgálat tagjának lelkészi tevékenysége kizárólag egyházi irányítás, felügyelet alatt áll. Az MH parancsnokai a hitéleti tevékenységre vonatkozó döntést nem hozhatnak, a működésre vonatkozó intézkedést - a szolgálati renddel történő összhang biztosításának kivételével - nem tehetnek.

(2) A Szolgálat működése a katonai tevékenységet, a kiképzés rendjét nem zavarhatja.

A Tábori Lelkészi Szolgálat feladatai

6. § A Szolgálat főbb feladatai:

a) a hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása, mise, istentisztelet, biblia- és imaórák tartása,

b) egyéni és közösségi lelki gondozás,

c) életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés,

d) szociális, karitatív tevékenység végzése a katonai egészségügyi és szociális intézményekben,

e) bizalmi fórum biztosítása a katonák számára,

f) a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal, irodalommal (biblia, imakönyv, énekeskönyv, vallásos irodalom),

g) a katonák részvételének biztosítása a hazai és nemzetközi zarándoklatokon,

h) a katonák és családtagjaik részére végzett egyházi szolgálat.

A Tábori Lelkészi Szolgálat szervezete

7. § (1)[4] A Szolgálat a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelten működő egységes szervezet, amely három - a katolikus, a protestáns (református és evangélikus) és a zsidó - egymással azonos jogállású szolgálati ágra tagozódik.

(2) A Szolgálat legfőbb szerve a katolikus egyház részéről a katonai ordináriátus (püspökség), a protestáns egyházaknál a tábori püspökség, illetve a zsidó felekezetnél a tábori rabbinátus.

(3)[5] A szolgálati ágak jogi személyek, működésük során a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazzák, azzal, hogy a költségvetési irányítási jogkört a honvédelmi miniszter gyakorolja. A szolgálati ágak számláját a kincstár vezeti.

(4)[6] A Szolgálat állományába tartozó hivatásos lelkészek számát úgy kell megállapítani, hogy békében az MH minden ezer katonájára egy tábori lelkész jusson.

(5)[7] Háborúban minden dandárhoz és minden ezredhez tisztként legalább egy lelkészt kell biztosítani.

(6)[8] A szolgálati ág az adott egyházak alapszabálya vagy belső törvénye, szabálya szerint eljárni jogosult egyházi elöljáró egyetértésével, a honvédelmi miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi a tevékenységét.

A tábori lelkész

8. § (1)[9] A Szolgálat állományába tartoznak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő tábori lelkészek.

(2) A Szolgálatnál kisegítő tábori lelkészek is működhetnek.

(3) Tábori lelkész az a lelkész lehet, aki rendelkezik egyházi (felekezeti) elöljárója ajánlásával, és - a kisegítő tábori lelkész kivételével - megfelel a katonákra vonatkozó jogszabályokban előírt életkori, egészségügyi alkalmassági, végzettségi és egyéb követelményeknek.

(4) A tábori püspökök, a vezető tábori rabbi és a tábori lelkészek kinevezése (alkalmazása) az érintett egyházakkal kötött megállapodásokban foglaltak szerint történik.

9. § (1) A tábori lelkész köteles betartani a rendfokozatára, a beosztására, valamint a katonai szervezet működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén a katonákra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható.

(2) A tábori lelkész és a katonai szervezet parancsnoka a katonai szervezet és a Szolgálat feladatainak zavartalan megvalósítása érdekében együttműködik.

10. § A tábori lelkész a háború áldozatairól szóló Genfi Egyezménynek megfelelően harcba nem vethető személy, akit minden körülmény között kíméletben és védelemben kell részesíteni.

11. §[10] A Szolgálat hivatásos állományú tagja az MH rendfokozatai állományviszony-csoportjainak megfelelően az MH tisztje és tábornoka.

12. §[11]

13. § A kisegítő tábori lelkész a helyi egyházközség, hitközség lelkésze, aki felkérésre a helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait látja el. Tevékenységéért díjazásban részesíthető.

A Tábori Lelkészi Szolgálat működésének költségei

14. §[12] A Szolgálat felállításának és működésének költségeit a Honvédelmi Minisztérium az igénybevétel arányában viseli.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[13]

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök