1994. évi LXII. törvény

a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról[1]

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvénnyel (Pnyt.), valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel (Nek. tv.) módosított - 1990. évi LXIV. törvény (Övjt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az Övjt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár)."

(2) Az Övjt 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja."

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. § Az Övjt. 7-9. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyző - a bejelentkezéssel egyidejűleg, a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőtől kapott értesítő alapján - felveszi a nyilvántartásba, és hivatalból értesíti a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőt a nyilvántartásból való törlés érdekében.

(2) Ha a választópolgár a nyilvántartásba történő felvételét a korábbi lakóhelye szerinti értesítő bemutatása nélkül kéri, és a jegyző a nyilvántartásba felveszi, a jegyző hivatalból értesíti a korábbi lakóhely szerint illetékes jegyzőt a nyilvántartásból való törlés érdekében. A korábbi lakóhely szerint illetékes jegyző hivatalból tájékoztatja az új lakóhely szerint illetékes jegyzőt, hogy a választópolgár a nyilvántartásban szerepelt, és onnan törölték, illetve, hogy a nyilvántartásban nem szerepelt, vagy a választójoggal nem rendelkezők jegyzékében szerepel.

(3) Ha a választópolgár tartózkodási hellyel rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőtől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a nyilvántartásba való felvételét. Az igazolás alapján tartózkodási helyén szavazhat. Az igazolás mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy aláírásával elismeri.

(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok közölt meg kell őrizni.

(6) Igazolást a szavazást megelőző napon 16.00 óráig lehet kiadni. Azt személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(7) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait - a kétszer vagy többször szavazás megállapítása érdekében - utólag ellenőrizteti.

(8) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő személyazonosító jeléi köteles átadni.

8. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. §) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma

a) 100 lakosig 3,

b) 600 lakosig 5,

c) 1 300 lakosig 7,

d) 3 000 lakosig 9,

e) 5 000 lakosig 11,

f) 10 000 lakosig 13.

9. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselőket vegyes választási rendszerben (43-45. §) választják.

(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

a) 25 000 lakosig 10 egyéni választókerület és 7 listás mandátum;

b) 50 000 lakosig 14 egyéni választókerület és 9 listás mandátum;

c) 60 000 lakosig 15 egyéni választókerület és 10 listás mandátum;

d) 70 000 lakosig 16 egyéni választókerület és 11 listás mandátum.

(3) Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma."

6. §[5]

7. § Az Övjt. 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.

(2) A megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a 10 000-nél több lakosú települések számára.

12. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyző legkésőbb a választás napja előtt 50 nappal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, de minden községben legyen legalább egy szavazókör.

(2) A szavazókörök azonosak az országgyűlési képviselő-választásra kialakított szavazókörökkel. Ettől eltérni csak a választókerület területének változása esetén (54. §), továbbá akkor lehet, ha az (1) bekezdésben meghatározott lakosságszám a szavazókör területén megváltozik.

(3) Minden településen ki kell jelölni azt az egy szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza."

8. §[6]

9. §[7]

10. §[8]

11. §[9]

12. §[10]

13. §[11]

14. §[12]

15. §[13]

16. §[14]

17. §[15]

18. §[16]

19. § Az Övjt. VI. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"VI. fejezet

Az ajánlás

25. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven [26. § (2) bek.] vagy titkos ajánlással [26. § (3) bek.] lehet. Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, aki a választókerületben választójogát gyakorolhatja. Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 35. naptól a szavazást megelőző 20. napig lehet. Az ajánlás nem vonható vissza. A jelöltajánlásért vagy az ajánlás gyűjtéséért ellenértéket felajánlani, kérni, adni, vagy elfogadni tilos.

(2) A választópolgár az ajánlóíven aláírásával két vagy több jelöltet, illetve listát is támogathat, egy ajánlóívet azonban - mely ugyanazon jelöltre, illetve listára vonatkozik - csak egyszer írhat alá. Ha a választópolgár ugyanazon ajánlóívet többször is aláírta, az ajánlását csak egyszer kell figyelembe venni. A jelöltajánlás ellenőrzése során a választópolgár személyazonosságát, választójogát, lakóhelyét, valamint azt kell ellenőrizni, hogy egy listát vagy jelöltet nem ajánlott-e többször.

(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, egy polgármesteri, továbbá egy megyei közgyűlési és egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést; Budapesten a választópolgár egy egyéni választókerületi, egy fővárosi kerületi kompenzációs listás, egy polgármesteri, egy fővárosi listás, egy főpolgármesteri, valamint egy helyi kisebbségi önkormányzati jelölést fogadhat el.

(4) Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.

26. § (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel közös - kedvezményes mandátumra jogosult - jelöltet, listát nem állíthat. Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlóív, illetve ajánlólapok alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve vagy annak rövidítése fel van tüntetve.

(2) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Az ajánlóív tartalmazza az ajánlott személy és a jelölő szervezet nevét, illetve a független jelölés tényét, az ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonosító jelét és a saját kezű aláírását. Ajánlóívet a jelölő szervezetek, illetve a független jelöltként indulni kívánó választópolgárok vagy megbízottaik a hivataltól igényelhetnek. Az ajánlóív megnyitásáról, továbbá átvételéről nyilvántartást kell vezetni. Az ajánlóívet a hivatalban a jelöltnek ajánlott választópolgár vagy megbízottja személyesen nyitja meg, és közli a jelölt személyazonosító jelét és lakcíméi, valamint a jelölő szervezet nevét, vagy a független jelölés tényét. A benyújtásra kerülő ajánlóívet a jelölő szervezet megbízottja vagy a független jelölt aláírásával hitelesíti. Az ajánlóívre nem gyűjthető aláírás a Vjt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott helyen.

(3) Jelöltet ajánlani a hivatalban titkosan, jelölési fajtánként egy alkalommal lehet. A titkos jelölésre szolgáló ajánlólap a támogatott személy vagy személyek nevét, a jelölő szervezet vagy szervezetek megjelölését vagy a független jelölés tényét, a település nevét, az egyéni választókerület sorszámát tartalmazza. Az ilyen módon ajánló választópolgárt - személyazonossága igazolása után - jelölési fajtánként nyilvántartásba kell venni, amely tartalmazza az ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonosító jelét, saját kezű aláírását és nyilatkozatát arról, hogy választójoggal rendelkezik. Az ajánló személy választójogosultságát a munkacsoport tagja igazolja. Az ajánlólapot a helyi munkacsoport tagjának jelenlétében személyesen kell az e célra szolgáló, lepecsételt urnába bedobni. Ha az ajánló személy az ajánlólapon ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, az ajánlást csak egyszer kell figyelembe venni.

(4) Az ajánlólapot tartalmazó urnát háromnaponként fel kell nyitni, a benne levő ajánlólapokat ajánlott személyenként külön-külön meg kell számolni, és ezt a számot - kiegészítve az ajánlóíven gyűjtött ajánlások számával - az erről vezetett nyilvántartásra rá kell írni. Az urnából kivett ajánlólapokat - jelöltenként kötegelve - zárt helyen kell őrizni. A jelöltnek ajánlott személyt, ha még ajánlóívet nem nyitott, a jegyző a jelölés tényéről köteles értesíteni. A reá vonatkozó ajánlások számáról a jelölő szervezet és a független jelölt, illetőleg megbízottja tájékozódhat.

(5) A megyei lista ajánlóíven történő, valamint titkos jelölésére a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Az ajánlóíveket megnyitni és benyújtani a megyei választási munkacsoportnál kell. A megyei listáról a megyei választási munkacsoport vezetője tájékoztatja a helyi választási munkacsoportok vezetőit. A helyi munkacsoport vezetője a jelölés időszaka alatt háromnaponként, valamint a jelölés utolsó napját követő napon közvetlenül - zárt borítékban, külön kísérő jegyzékkel - továbbítja a jelölő személyek adatait és a titkos ajánlólapokat a területi választási munkacsoport részére.

27. § (1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület nyilvántartásában - a kifüggesztés időpontjában - szereplő választópolgárok legalább 3 %-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerületben lévő települések nyilvántartásában - a kifüggesztés időpontjában - szereplő választópolgárok legalább 0,5 %-ának ajánlását összegyűjtötte.

(2) Polgármesterjelölt az, akit

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település nyilvántartásában - a kifüggesztés időpontjában - szereplő választópolgárok legalább 5%-a,

b) a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 3%-a,

e) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 2%-a,

d) főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 1%-a jelöltnek ajánlott.

(3) A jelöltet az illetékes választási szervhez legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon, 16.00 óráig kell bejelenteni. A jelöltet bejelentő választópolgár bejelentési jogosultságát a választási szerv nem vizsgálja. Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes jelölésnek megfelelő jelöltet - a jelölés benyújtását követő három napon belül - nyilvántartásba vesz, a törvényes feltételeknek nem megfelelő jelölést visszautasítja. A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt köteles az illetékes választási bizottságnak személyi adatait: nevét, lakcímét, személyazonosító jelét átadni. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról, hogy

a) választójoga van,

b) a jelölést elfogadja,

c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen képviselői, polgármesteri megbízatásával, illetve megválasztása esetén arról lemond. A 3000-nél kevesebb lakosú település polgármesterjelöltje arról is nyilatkozik, hogy főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja cl tisztségét.

(4) Ha a szavazás megkezdése előtt a jelölt a jelölésről írásban lemond, választójogát elveszti vagy elhalálozik, nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.

28. § (1) A jelölésnek a jelölő személyre vonatkozó adatai titkosak. A jelölés elleni kifogás esetén az ajánlólapon jelölő személyekről készült nyilvántartás és az ajánlóív adatait kizárólag az illetékes választási szerv, a munkacsoport tagjai és a bíróság ellenőrizheti.

(2) Az ajánlóívről és az ajánlólapokról másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás. Az ajánlólapokat, az ajánlóíveket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság - ha döntése ellen ki fogást nem nyújtottak be - a választás napján megsemmisíti. Ha a választási bizottság döntése ellen kifogást vagy jogorvoslatot nyújtanak be, az ajánlólapokat, ajánlóíveket és a technikai nyilvántartást kizárólag a kifogás elbírálása érdekében lehet átadni az illetékes választási szervnek, bíróságnak.

(3) A 25-28. §-t a polgármester, a főpolgármester, továbbá a kislistás, az egyéni választókerületi, a megyei lista, valamint - az 50/B. §-ban foglalt eltérésekkel - a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők jelölésére is alkalmazni kell.

(4) A jelölés lezárása után az illetékes választási bizottság a kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás esetében kisorsolja, hogy szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatszámot elért jelöltek milyen sorrendben jutnak mandátumhoz a kislistán, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. A sorsolás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

29. § (1) A 10000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. számú melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak:

a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;

b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.

(2) A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a jelölő szervezet indíthat, amely legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított.

30. § (1) Azok a jelölő szervezetek, amelyek

a) az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát,

b) a fővárosban legalább hat fővárosi kerületben közös kompenzációs listát indítottak, fővárosi közös listát,

c) a megyei választókerületben legalább a 27. § (1) bekezdésében meghatározott számú közös ajánlást gyűjtöttek, megyei közös listát

indíthatnak.

(2) A kompenzációs, a fővárosi és a megyei listát az illetékes választási bizottságnál - legkésőbb a szavazást megelőző 18. napon - írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez jelöltenként külön-külön csatolni kell a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

(3) A kompenzációs, a fővárosi és a megyei listán legfeljebb kétszer annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma. Á listán a jelöltek sorrendjét a bejelentő határozza meg. Sorrendet módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik vagy visszalép, helyére a listán soron következő jelöli lép.

(4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni választókerületi jelölt visszalépett.

(5) Ha a választókerületben két vagy több azonos család- és utónevű személy indult, a jelöltként később jelentkező személy - legkésőbb a választást megelőző 19. napon - gondoskodik arról, hogy az előző jelölttől - betűjelzés, második utónév vagy foglalkozás feltüntetésével - megkülönböztethető legyen."

20. §[17]

21. §[18]

22. §[19]

23. §[20]

24. §[21]

25. §[22]

26. §[23]

27. §[24]

28. § (1) Az Övjt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 10000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket kislistán választják. Ha kevesebb jelölt indul, mint a 8. § alapján megválasztható képviselők száma, a választás nem tartható meg, és időközi választást kell kitűzni.

(2) A szavazólap valamennyi jelölt nevét tartalmazza. A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell a szavazólapon feltüntetni. A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet."

(2) Az Övjt. 42. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma (8. §) szerint a legtöbb szavazatot kapták.

(5) Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatot kapott jelöltek a 28. §-ban előírt sorsolás sorrendjében jutnak mandátumhoz.

(6) Ha a választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg, a be nem töltött képviselői helyekre időközi választást kell kiírni.

(7) Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép."

29. § Az Övjt. 43. §-át megelőző cím "Vegyes választási rendszer"-re változik, 43. és 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.

(2) A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak.

44. § (1) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

(2) Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte cl, időközi választást kell kitűzni.

(3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész."

30. § (1) Az Övjt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben Utána következő jelölt lép. Ha a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell."

(2) Az Övjt. 45. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A számítás módja:)

"a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-del, a következő számok a harmada, ötöde, hetede stb."

(3) Az Övjt. 45. §-a (4) bekezdése b) pontjának hatodik mondata helyébe a következő mondat lép:

"Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetőleg, amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a Iistasorsolásnál kisebb sorszámot kapott."

(4) Az Övjt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad."

31. § (1) Az Övjt. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját (11. §) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják.

(2) A fővárosi listák a 45. § (4) bekezdésében levő számítási mód alapján - a szavazatok arányában - kapnak mandátumot."

(2) Az Övjt. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha egy lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő jelöltek száma, a mandátum betöltetlen marad."

(3) Az Övjt. 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem kap mandátumot az a lista, amelyre a leadott érvényes szavazatok száma nem haladta meg a fővárosi listákra leadott összes érvényes szavazatok számának 4%-át."

32. § Az Övjt. a 46. §-át követően a következő IX/A. fejezettel egészül ki:

"IX/A. fejezet

A megyei közgyűlés tagjainak választása

46/A. § (1) A megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok - kivéve a megyei jogú város választópolgárait - közvetlenül, listán választják. A jelölő szervezet a 27. § (1) bekezdés alapján egy megyében két listát állíthat a megyei közgyűlési tagok választására: egyet a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a 10 000-nél több lakosú települések számára. Külön-külön szavazólap szolgál a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, valamint a 10 000-nél több lakosú településeken a megyei közgyűlés tagjainak választására. A megyei közgyűlés tagjainak számát a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A listák - a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken, illetőleg a 10 000-nél több lakosú településeken külön-külön számítva - a leadott szavazatok arányában, a 45. § (4) bekezdése szerint jutnak mandátumhoz.

(3) Nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre leadott szavazatok száma nem haladta meg a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át. Ezt a határt külön-külön kell elérni az egyes választókerületek tekintetében."

33. § (1) Az Övjt. X. fejezetének címe "A polgármester, főpolgármester választása" címre változik, 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgármestert, a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják."

(2) Az Övjt. 47. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

(5) Ha a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot elért két vagy több jelölt egyenlő számú szavazatot kapott, időközi választást kell kitűzni."

34. §[25]

35. §[26]

36. §[27]

37. §[28]

38. §[29]

39. §[30]

40. § (1)[31]

(2)[32]

(3)[33]

(4)[34]

(5)[35]

41. §[36]

42. § (1) Az Övjt. 53. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármester megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2), a 53. § (4) és (5), valamint a 54. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.

(2) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított két hónapon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. A választást a kitűzéstől számított 60 napon belül meg kell tartani. Időközi választást az önkormányzati általános választást megelőző, valamint az azt követő hat hónapon belüli időpontra nem lehet kitűzni. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a települési kislistáról vagy a kisebbségi kislistáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által - a megüresedéstől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz - bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a fenti határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. Ha a kislistán, illetőleg a listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad."

(2) Az Övjt. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott, időközi választást kell tartani."

43. § Az Övjt. XIV. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XIV. fejezet

A választókerület területének megváltozása és annak hatása a képviselő jogállására

54. § (1) A települési képviselők új község alakítása esetén a lakóhelyük szerinti képviselő-testület tagjaiként megtartják a megbízatásukat, ha így működőképes - legalább öttagú - testület jön létre. Ebben az esetben a megbízatás időtartamúra a képviselők száma eltérhet az e törvényben meghatározott számtól.

(2) Új község alakítása esetén időközi választást kell tartani, ha az (1) bekezdés szerint nem jöhet létre működőképes testület.

(3) Ha az új község 10 000-nél több lakosú településből vagy fővárosi kerületből válik ki, és a településen, fővárosi kerületben működőképes testület marad, akkor a települési, fővárosi kerületi polgármester megbízatását megtartja.

(4) Ha az új község 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településből válik ki, illetőleg községegyesítés szűnik meg, az új községben polgármestert kell választani; a megmaradó településen akkor, ha annak lakosságszáma a korábbi település lakosságszámának kétharmadánál kevesebb."

44. § Az Övjt. XV. fejezetének címe "Értelmező és záró rendelkezések" címre változik, a fejezet kiegészül a következő 54/A. §-sal:

"54/A. § E törvény alkalmazásában

a) a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám: az e törvény szerint megválasztható képviselő-testületi tagok számának több mint ötven százaléka;

b) bevándorolt: a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény alapján bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár;

c) főjegyző: a fővárosi főjegyző, a megyei főjegyző;

d) független jelölt: az a jelöli, akit nem jelölő szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;

e) helyi közszolgálati hírközlési szervek: a helyi, a körzeti sugárzó vagy kábeltelevízió és rádió, a tulajdoni formától (állami, önkormányzati, magán) függetlenül;

f) helyi választási bizottság: a településen működő választási bizottság;

g) hirdetést közlő szervek: az országos és a helyi közszolgálati hírközlő szervek, továbbá a hirdetést üzletszerűen végző szervezetek;

h) hivatal: a települési, fővárosi és megyei önkormányzat polgármesteri hivatala;

i) hozzátartozó: az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadon és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint a lestvér házastársa (Áe. 26. §);

j) jegyző: a települési jegyző, a körjegyző;

k) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;

l) képviselő: a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja;

m) kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelöli, illetve a kisebbségi szervezet jelöltje;

n) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezel, amely - a bírósági bejegyzés szerint - nemzeti és etnikai kisebbséget képvisel;

o) lakóhely, tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ában meghatározott lakóhely, illetve tartózkodási hely;

p) nemzeti és etnikai kisebbség: a Nek. tv. 61. § (1) bekezdésében felsorolt kisebbségek;

r) NESZA kezelő: az a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, melyet a belügyminiszter a választójoggal nem rendelkező nagykorú személyek jegyzékének vezetésével megbízott;

s) országos közszolgálati hírközlési szervek: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Duna Televízió;

t) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma;

u) polgármester: a település polgármestere, Budapest főpolgármestere;

v) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fővárosi kerület;

w) területi választási bizottság: a megyei választási bizottság és a fővárosi választási bizottság;

z) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése;

x) választókerület: a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a 10000 vagy annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetve a 10 000-nél több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül; a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros; a polgármester választása, a 10 000-nél kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása tekintetében a település; a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület."

45. § Az Övjt. 55-62. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"55. § (1) Az önkormányzati képviselők választását a szavazás napját megelőzően legalább 60 nappal korábban kell kitűzni.

(2) A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyűlés által megállapított mértékben - az állami költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.

(3) A választási szervek tagjai a választást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a kifizetett bér megtérítését öt napon belül igényelheti.

56. § (1) A polgármester köteles a jelöltek számára azonos feltételekkel tájékoztatást adni a településfejlesztéssel, költségvetéssel összefüggő tényekről, adatokról.

(2) A választási kampány céljára az állami költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezéseket. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú községben, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

57. § E törvény mellékletei állapítják meg:

a) a szavazólapok mintáit;

b) a választási szervek és munkacsoportok tagjai által tett eskü vagy fogadalom szövegét;

c) a listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek számát;

d) a megyei közgyűlésbe választható képviselők számát;

e) a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges települési önkormányzati kisebbségi képviselők számát;

f) a lakóhelytől eltérő tartózkodási helyen történő szavazáshoz kiadott igazolás mintáját.

58. § A választással és a választójogosultsággal kapcsolatos választási, államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.

59. § (1) Ha a helyi, illetve a területi választási bizottság tagjainak a száma - a jelölés lezárását követően - nem éri el az 5 főt, a települési képviselő-testület, illetőleg a megyei, fővárosi közgyűlés felhatalmazása alapján az általa kijelölt bizottság a választási bizottságot kiegészíti.

(2) A települési és a helyi kisebbségi képviselő-testület tagjai számának meghatározásához, továbbá az egyéni választókerületek, valamint a szavazókörök kialakításánál a lakosság számát a választás napját megelőző 60. napon a helyi személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell megállapítani.

60. § Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint három, akkor a helyi választási bizottság más szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai vagy a póttagok közül a bizottságot kiegészíti.

61. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők teljesítésén - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a teljesítési határnap 16.00 óráját kell érteni.

(2) Az e törvényben megállapított jelölt- és listabejelentési, valamint a jogorvoslati határidők, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzésének, valamint a választási szervek tagjai részére kifizetett és a munkáltató állal visszaigényelhető átlagbér megtérítésének kezdeményezésére vonatkozó határidők jogvesztőek.

62. § (1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:

a) az önkormányzati választás előtt a választók és választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása előkészítésének rendjét;

b) a választási eljárás határidőit és határnapjait;

c) a választási szervek mellett működő munkacsoportok feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi, helyi választási munkacsoport közötti hatáskör megosztást;

d) a választások állami feladatainak számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását;

e) a választók nyilvántartásának, értesítésének, az ajánlólapok, az ajánlóívek és a jelöltek nyilvántartásának mintáját, a választási jegyzőkönyvek, adatlapok és nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét;

f) a választás előzetes országos eredményének és végleges országosan összesített adatainak a tartalmát, valamint az országos kisebbségi önkormányzat megválasztásának eredményére vonatkozó adatok tartalmát;

g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét;

h) az országos kisebbségi önkormányzati választások eljárási rendjét.

(2) A belügyminiszter az (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott rendeletében a határidőt, határnapot a közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg, ha a határidő vagy határnap egyébként heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne.

(3) A választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter az országos, illetőleg a területi választási munkacsoport vezetője útján irányítja. A területi munkacsoport vezetője a helyi munkacsoport vezetőjét a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai szabályai tekintetében közvetlenül utasíthatja.

(4) A polgármester, illetőleg a képviselő-testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a munkacsoportnak vagy annak vezetőjének utasítást nem adhat.

(5) Az országos választási munkacsoport vezetője tájékoztatást ad az országos hírközlő szerveknek és sajtónak az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának országosan összesített előzetes eredményéről.

(6) Az országos, a területi és helyi választási munkacsoport közszolgálati kiadványt vagy hirdetményt adhat ki, amely a területi illetékesség szerint tartalmazza - párt-semleges módon - a jelöltek, a jelölő szervezetek nevét, illetőleg a megválasztott képviselők és polgármesterek rövid életrajzát, valamint fényképét."

46. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) Övjt. 42. §-ának (8) bekezdése, 46. §-ának (5) bekezdése, 47. §-ának (2) bekezdése;

b)[37]

c) a Nek. tv. 64. §-ának (2) és (6) bekezdése, 65. §-a, valamint a 2. és 3. számú melléklete.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Övjt. 1-4. számú mellékletei helyébe e törvény 1-4. számú mellékletei lépnek, továbbá 5-6. számú mellékletként kiegészül e törvény 5-6. számú mellékleteivel.

47. § (1) A Nek. tv. 21. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A fővárosban közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakítható."

(2) A Nek. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen- beleértve a fővárosi kerületet is - 5 fő, a fővárosban 9 fő."

(3) A Nek. tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választói gyűlési a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi választási bizottság a választói gyűlést kezdeményező választópolgárok [31. § (3) bek.) egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás időtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói gyűlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási bizottság tevékenységében."

(4) A Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számítolt 60 napon belüli időpontra összehívja az elektorok gyűlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 főt. A megválasztható képviselők száma [63. § (3) bek.] nem érheti cl a jelenlévő elektorok számát."

(5) A Nek. tv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) a) A fővárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselő, valamint a külön erre a célra választolt elektorok.

b) Amennyiben valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magái az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel rendelkező 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni. A választói gyűlésen - a Nek. tv. 31-34. §-aiban foglaltak szerint - kislistán 9 képviselőt választanak. A választás érvényes, ha a választói gyűlés fővárosi lakóhellyel rendelkező résztvevői közül á kislistára legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A megválasztott kisebbségi képviselők egyben ellátják az adott kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1994. évi LXI. törvényhez

A) Kislistás választás szavazólapjának mintája

B) Egyéni választókerületi választás szavazólapjának mintája

C) Polgármester-/Főpolgármester-választás szavazólapjának mintája

D) A listás szavazólapok mintája

E) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselő-választás szavazólapjának mintája

2. számú melléklet az 1994. évi LXI. törvényhez

3. számú melléklet az 1994. évi LXI. törvényhez

A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések száma

70 000 lakos felelt minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a listás képviselők száma. A listaindításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölések számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.

4. számú melléklet az 1994. évi LXI. törvényhez

Megyei közgyűlés tagjainak száma

5. számú melléklet az 1994. évi LXI. törvényhez

A közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához szükséges - egyazon kisebbség jelöltjeként megválasztott - települési önkormányzati képviselők száma

70 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben választott, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a listás képviselők száma. A közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat megalakításához, szükséges kisebbségi képviselők számának megállapításakor törtszám esetén mindig lefelé kell kerekíteni.

6. számú melléklet az 1994. évi LXI. törvényhez