84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet
a Gazdaságbiztonsági Tartalékról
A Kormány a Gazdaságbiztonsági Tartalék szabályozására a következőket rendeli el:
1. §[1] A Gazdaságbiztonsági Tartalék (a továbbiakban: GT) a bármely okból keletkező átmeneti vagy tartós piaci zavar (a továbbiakban: piaci zavar) vagy a külön jogszabályban* meghatározott gazdaságmozgósítási helyzet esetén elősegíti[2]
a) a lakosság, valamint
b)[3] a gazdaságmozgósítási helyzet kezelésében részt vevő Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei biztonságos ellátását.
2. § (1) A GT árukészletből és pénzeszközökből tevődik össze. Forrásait növeli a GT-vel való gazdálkodás bevételeiből a fenntartási költségek fedezete után maradó hányad.
(2) A fenntartási költségek fedezetére szolgál
a) a GT-vel való gazdálkodásból eredő többletbevétel, és
b)[4] szükség szerint az éves költségvetési törvényben az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv fejezetében e célra címzetten jóváhagyott összeg.
3. § A GT működtetését és összetételét tekintve
a) a lakossági ellátást érintő átmeneti vagy tartós piaci zavarok megelőzésére, illetve megszüntetésére vagy mérséklésére szolgáló, azaz piaci zavarelhárító funkciót ellátó hányadból,
b)[5] gazdaságmozgósítási helyzet esetén az ellátatlanná vált lakosság, valamint a gazdaságmozgósítási helyzet kezelésében részt vevő Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei ellátását biztosító védelmi célú hányadból,
c) a gazdaságos működés érdekében a tartalékot kezelő szervezet részére üzleti célú hasznosításra (taktikai eladás, vétel stb.) rendelkezésre bocsátott hányadból
áll.
(2)[8]
(3)[9]
(4)[10]
(5)[11] Az agrárpolitikáért felelős miniszter a gazdaságpolitikáért felelős miniszter egyetértésével dönt
a) az R. 3. § a) és b) pontjában foglalt hányadok arányáról,
b) a védelmi célú hányad igénybevételéről,
(6)[12]
(7)[13] A GT-t az agrárpolitikáért felelős miniszter kezeli, melynek keretében:
a) a (6) bekezdésben foglalt javaslat alapján - az ipari termékek és a lakossági ellátást érintő fogyasztási cikkek tekintetében a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - dönt a GT éves összetételéről;
b) a Ptk. 59. §-ának (1) bekezdése szerint szerződést köt a GT-t érintő döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott közhasznú társasággal, amelynek keretében ellátandó tevékenység nem sértheti a GT-vel kapcsolatos feladatok ellátását;
c) szükség szerint javaslatot tesz a GT működtetéséhez szükséges költségvetési forrásokra.
5. § (1)[14] Az agrárpolitikáért felelős miniszter a 3. § a) pontjában meghatározott hányadból - az ipari termékek, valamint a lakossági ellátást érintő fogyasztási cikkek tekintetében a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] kérésére engedélyezheti a GT készleteinek ideiglenes igénybevételét, továbbá a gazdálkodó szervezet saját termékeinek a GT részére történő ideiglenes készletrevételét.
(2) Az ideiglenes készletigénybevétel és az ideiglenes készletrevétel esetén tartalékolási díjat, késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot kell fizetni.
6. § A GT-vel történő gazdálkodásból származó éves bevételt (tartalékolási díj, késedelmi kamat, kereskedelmi ügyletek adózott nyeresége, az ideiglenesen szabad pénzeszközök kamata) a GT fenntartási költségei fedezetére, az ezen felüli összeget a GT vagyonának növelésére kell fordítani.
7. §[15] A GT kezelésének részletes szabályait az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
8. § A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 133/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.08.30.
[2] * Lásd: a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet.
[3] Módosította a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 73. §-a. Hatályos 2011.01.01.
[4] Módosította a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2010.05.29.
[5] Módosította a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 73. §-a. Hatályos 2011.01.01.
[6] Megállapította a 167/1998. (X. 6.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.10.06.
[7] Hatályon kívül helyezte a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 17. pontja. Hatálytalan 2010.05.29.
[8] Hatályon kívül helyezte a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 17. pontja. Hatálytalan 2010.05.29.
[9] Hatályon kívül helyezte a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 17. pontja. Hatálytalan 2010.05.29.
[10] Hatályon kívül helyezte a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 17. pontja. Hatálytalan 2010.05.29.
[11] Módosította a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2010.05.29.
[12] Hatályon kívül helyezte a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 17. pontja. Hatálytalan 2010.05.29.
[13] Módosította a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2010.05.29.
[14] Módosította a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2010.05.29.
[15] Módosította a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 17. pontja, valamint 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2010.05.29.