273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és 81. § (2) a)-h) pontjaiban, továbbá

a 36. § (2) bekezdése, a 39. § és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 37. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése g) pontjában,

a 40. § (2) bekezdés tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában,

a 41. § (2) bekezdés tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában,

a 43. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában,

a 81. § (4), (7), (12), bekezdése és a 7. számú melléklet tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában,

a 82. § tekintetében a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,

a 89. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdésének a) pontjában,

a 111. § tekintetében a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában,

a 112. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének l) pontjában,

a 113. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében,

a 120. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének j) és p) pontjai,

a 125. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének j) pontjában,

a 126. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint

a 129. § tekintetében az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a), c), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.

(2) A NAV központi szervei:

a) a Központi Hivatal,

b) a Bűnügyi Főigazgatóság,

c) az Informatikai Intézet,

d)[1]

e) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3) A NAV középfokú adóztatási szervei:

a) a regionális adó főigazgatóságok,

b)[2]

(4) A NAV középfokú vámszervei:

a) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok,

b) a Repülőtéri Főigazgatóság,

c) a Bevetési Főigazgatóság,

d) a Szakértői Intézet.

(4a)[3] A NAV középfokú adó- és vámszerve a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (a továbbiakban: KAVFIG).

(5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.

(6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

a) a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,

b)[4]

c) a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG).

(7) A NAV alsó fokú vámszervei:

a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,

b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG),

c) az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság,

d) a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság,

e)[5]

f)[6] az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság.

(8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.

2. § (1)[7] A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a középfokú adó- és vámszerv székhelyét és illetékességi területét a 3/A. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)[8] Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

(3)[9]

3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is -, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - külön meghatalmazás nélkül - képviselik a NAV-ot.

4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.

(2)[10] Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés, valamint halaszthatatlan nyomozási cselekmény megtétele esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést, illetve értesíti a nyomozó hatóságot.

Felettes szervek rendszere

5. § (1)[11] A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek, továbbá a NAV középfokú adó- és vámszervének.

(2)[12] A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3)[13] A Bevetési Főigazgatóság által foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság bírálja el, amelynek az illetékességi területén az intézkedés foganatosítása történt.

(4)[14] A Szakértői Intézet által hozott határozatokkal, illetve végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket a KAVFIG bírálja el.

6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.

(2)[15]

7. § (1)[16] A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.

(2)[17]

(3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.

(4)[18] A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.

7/A. §[19] A KAVFIG felettes szerve a KAIG-nak, valamint a KAVIG-nak.

8. §[20] A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, valamint az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak.

8/A. §[21] Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a felettes szerv jogosult a jogorvoslati kérelmek elbírálására.

8/B. §[22] A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv - a Különleges Szolgálat által magának fenn nem tartott ügyben - a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) V. cím III. fejezetében meghatározott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását a Különleges Szolgálat szakmai irányítása és felügyelete mellett végzi.

II. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai

9. § (1) A középfokú adóztatási szerv, illetve a KAVFIG az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le[23]

a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

10. § (1)[24] A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - a (2)-(4) bekezdésben és a 11. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel - első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a kényszertörlési eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint lefolytatják a NAV rendelkezése alá került és jogszabály alapján értékesíthetővé vált dolgok értékesítése során az árveréseket, illetve az elektronikus árveréseket.

(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.

(3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

(4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.

(5)[25] A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alapján a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választott bírósági eljárással kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.

10/A. §[26] Az adóigazgatóságok ellátják a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(3)[27] A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, valamint a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.

(5)[28] A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerint illetékes adóigazgatóság intézkedik.

A vámszervek általános hatásköri szabályai

12. § A NAV Központi Hivatala:

a) lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést,

b) a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja,

c)[29] jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 2. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására,

d)[30] ellátja az 1306/2013/EU rendelet 85. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat), végzi továbbá a Különleges Szolgálat által magának fenntartott ügyekben az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében meghatározott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti EMGA felülellenőrzést, illetve helyszíni szemle lefolytatását,

e) végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben,

f) végzi - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,

g)[31] ellátja, koordinálja és felügyeli a NAV-ot érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal.

h)[32] végzi a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által benyújtott nyilatkozatok záradékolását,

i)[33] ellátja a Hivatalos Zár Bizottság irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.

13. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság, a KAVFIG, illetve a Repülőtéri Főigazgatóság a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le.[34]

a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

14. §[35]

15. §[36] (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal.

(2) Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a) a Jöt. szerinti vámhatósági feladatokat,

b) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat,

c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat,

d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,

e) az utasok kézi- és feladott poggyászaival, valamint a nemzetközi postai küldemények forgalmával összefüggő vámigazgatási feladatokat.

f)[37] a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezésével, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete keretében végzett ellenőrzéssel összefüggő vámhatósági feladatokat, és

g)[38] a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben foglalt hatósági feladatokat.

h)[39] az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezete szerinti EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását.

(3) A 2. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a) a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, valamint

b) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat.

c)[40] a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő vámhatósági feladatokat.

d)[41] az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezete szerinti EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását.

(4) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.

15/A. §[42] Az 1. § (4) bekezdés c) pont szerinti vámszerv hivatalból, az 1. § (7) bekezdés a)-d) pont szerinti vámszerv hivatalból, valamint kérelemre ellátja a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata

16. §[43] A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai

18. § (1)[44] Kizárólag a KAIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:

a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult alábbi személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során:

aa) belföldön nem letelepedett adóalany,

ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje,

ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje,

af) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, és az Európai Közösségek által létrehozott olyan szervezetek, amelyekre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,

c) a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében,

d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,

f) a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter,

g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

h) a NAV alkalmazottai adóügyében,

i) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott külföldi illetőségű adózók adóügyeiben és az Art. 9. számú melléklet II. pontjában meghatározott adóügyekben.

(2)[45] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.

(3)[46]

(4)[47] A KAIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(5)[48] Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.

(6)[49] A KAIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adóhatósági feladatokat.

(7)[50] A KAIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAIG folytatja le.

19. § (1)[51] A KAIG jár el továbbá

a) a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint

b) az a) pontba nem tartozó, Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező - jogszabályban meghatározott - kiemelt adózók

adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)[52] Amennyiben a KAIG - (1) bekezdés szerinti - hatásköre az ellenőrzés megkezdését követően szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére a KAIG jogosult. Ha az adózó az ellenőrzés megkezdését követően az (1) bekezdés alapján a KAIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenőrzés befejezésére az ellenőrzést megkezdő adóigazgatóság a jogosult.

(5)[53] Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően a KAIG - (1) bekezdés szerinti - hatásköre megszűnt, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le. Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően az adózó a KAIG - (1) bekezdés szerinti - hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAIG folytatja le.

19/A. §[54] (1) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.

(2) A KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására - Budapest és Pest megye kivételével - az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei adóigazgatóságot is megkeresheti.

19/B. §[55] A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzés, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására - a KAIG mellett - bármelyik más adóigazgatóság is jogosult.

19/C. §[56] Ha az Art. 87. § (1) bekezdés c), illetve d) pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként kerül lefolytatásra - ideértve azt az esetet is, amikor a kapcsolódó vizsgálatot a KAIG-nak a 19. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó adózónál kell elvégezni - a vizsgálatot, valamint szükség szerint az azt követő hatósági eljárást az az adóigazgatóság folytatja le, amelyik által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához a kapcsolódó vizsgálatra szükség van, vagy - amennyiben célszerűségi, szakmai szempontból indokolt - ez az adóigazgatóság az ellenőrzés, és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot.

20. § (1)[57] A csoportos adóalanyiság időszakában az az adóigazgatóság jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2)[58] A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz kell teljesíteni.

(3)[59] A csoportos adóalanyiság időszakában az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti adóigazgatóság folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

21. §[60]

22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

23. § Az Art. 131. § (1)-(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.

23/A. §[61] A Központi Hivatalnak az Szjtv. szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatokat ellátó szervezeti egységei az Szjtv. 36. § (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során - erre irányuló, Art. szerinti általános megbízólevél birtokában - az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos Art. szerinti adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést is lefolytathatják azzal, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést követő esetleges hatósági eljárást az adózó adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság folytatja le.

A vámszervek különös hatásköri szabályai

24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság - a felettes szervi feladatain túl -

a)[62] ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint kizárólagos hatáskörrel végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását,

b) végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető.

(2)[63] A Bevetési Főigazgatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a)[64] végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést, továbbá végzi - kizárólag helyszíni eljárás keretében - az Art. 88. § (6) és (7) bekezdése és 119. §-a szerinti ellenőrzéseket.

b)[65] megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt, bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

c) végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést, és

d) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez.

(3)[66] A dunai hajózási forgalomban a Duna - Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő - teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Főigazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(3a)[67] A NAV tv. 36/E. § (3) bekezdése alapján kizárólag a Bevetési Főigazgatóság járhat el.

(4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:

a) őrzésvédelmi - így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos - feladatokat végez,

b)[68] végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását, továbbá a NAV más szervének felkérése alapján végzi a lefoglalt dolgok megsemmisítése során a helyszín biztosítását,

c) egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást.

25. § A Szakértői Intézet országos illetékességgel:[69]

a) kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki,

b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi,

c) ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki,

d) termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki,

e) jogszabályban előírt vizsgálatokat végez,

f) eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben,

g) jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el,

h) mobil laboratóriumi szolgálatot lát el.

26. § (1)[70]

(2)[71] A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:

a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása,

b)[72] a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzése,

c) a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése,

d) a különleges zárak jóváhagyása,

e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése,

f) a kezességvállalás engedélyezése,

g)[73] a vámszabad terület és vámszabad raktár engedélyezésével összefüggő feladatok ellátása,

h)[74] a vámmentes vámkezelésre jogosultak köréről szóló NGM rendelet szerinti engedélyek kiadása,

i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése,

j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény szerinti ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása,

k)[75] a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele,

l)[76] a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak - a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével -, valamint a drágakövek tekintetében

la) árutovábbítás vámeljárás,

lb) szabad forgalomba bocsátás vámeljárás - ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is -,

lc) kiviteli eljárás

lefolytatása,

m)[77] a TIR rendelet 1. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi árutovábbításhoz kapcsolódó okmányok továbbítása,

n)[78] a légiforgalom kivételével a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik,

o)[79] az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása, valamint az azt követő hatósági eljárás kivételével,

p)[80] a Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott - megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó - feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése, ha a kérelmező székhelye, telephelye, számviteli nyilvántartásának helye, lakóhelye, tartózkodási helye nem Magyarországon van,

q)[81] a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 372. cikk (1) bekezdés f) pont i) alpontja szerinti vasúton vagy konténerben szállított áruk egyszerűsített árutovábbítására vonatkozó engedélyezés, illetve az EK végrehajtási rendelet 415. cikke és 429. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzési feladatok elvégzése,

r) az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása,

s) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása.

27/A. §[82] (1) A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követően végzi az Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat.

(2) Ha az adózó megszünteti a csomagküldő adóügyi képviselői tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszűnését követő 3 adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.

28. § (1)[83] A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a)[84] a Vtv.-ben meghatározott vámigazgatási feladatokat, ide nem értve a Vtv. 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzést, a Vtv. 7/U. § (1) bekezdése szerinti EMGA utólagos ellenőrzést, valamint az e rendelet alapján a hatáskörébe utalt vámigazgatási feladatokat,

b) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzést,

c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat,

d)[85] a hatósági felügyeletet - ide nem értve az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést - és a jövedéki ellenőrzést,

e) a fémkereskedelmi ellenőrzést.

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)[86]

29. § (1)[87] A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a NAV Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el.

(2)[88]

(3)[89] A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy jövedéki adóügyében - a hatósági felügyelet és a jövedéki ellenőrzés kivételével -, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

(4)[90] A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy fémkereskedelmi hatósági ügyében - a fémkereskedelmi ellenőrzés kivételével - a KAVIG jár el.

29/A. §[91] A KAVIG végzi a 27. § a)-c), e)-i), l), n) és q) pontja szerinti feladatok ellátásával összefüggő, a Vtv. 7/C. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontja szerinti utólagos ellenőrzést.

30. §[92] Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.

31. § A Rega-tv. 10/A-10/G. §-aiban foglalt, az adó különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:[93]

a) a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

b) a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint

c) a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

32. § (1)[94] Budapesten és Pest megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság ellátja továbbá a fémkereskedelmi ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, valamint Budapest és Pest megye közigazgatási területén az olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, azzal, hogy szükség szerint az ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le.

(1a)[95] Budapest és Pest megye közigazgatási területén kívül Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy tekintetében a fémkereskedelmi ellenőrzés lefolytatására az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult.

(1b)[96] A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében fémkereskedelmi ellenőrzés lefolytatására - az (1) és (1a) bekezdés szerint eljárni jogosult vám- és pénzügyőri igazgatóság mellett - bármelyik másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság is jogosult.

(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

32/A. §[97] Az AEO tanúsítvány kiadását, felügyeletét, újbóli értékelését, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO feltételek vizsgálatát[98]

a) a b)-c) pont kivételével a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság székhelye szerinti vám- és pénzügyőri igazgatóság a régió egész területén,

b) Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén - a c) pont kivételével - az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

c) azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG

végzi.

32/B. §[99] Az Art. 88. § (5) bekezdése szerinti feladat végrehajtása során a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására bármelyik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult.

32/C. §[100] Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében és 2. § (2) bekezdésében meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el.

32/D. §[101] Az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság folytatja le az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében meghatározott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását azon személyek tekintetében - ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat -, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.

32/E. §[102] A Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az utólagos ellenőrzést vagy az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervet.

A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai

33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:

a)[103] az 1 milliárd forintot meghaladó értékre üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények nyomozása,

b)[104] a bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) elkövetett bűncselekmények nyomozása,

c) az a) és a b) pontokba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal.

34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

34/A. §[105] Ha az adott bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságtól a bűncselekmény nyomozását

a) a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a 33. § c) pontban vagy a 34. §-ban meghatározott nyomozó hatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, úgy kizárólag a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke engedélyével,

b) a NAV elnöke a 33. § c) pontban vagy a 34. §-ban meghatározott nyomozó hatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, úgy kizárólag a NAV elnöke engedélyével

kerülhet sor a nyomozásnak az arra eredetileg hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság részére történő visszaadására.

35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

Kijelölési szabályok

36. § (1)[106] A Kormány a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(1a)[107] A Kormány az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(1b)[108] A Kormány az Art. 7. számú melléklet 18. pontjában meghatározott, a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam részére teljesítendő adattovábbítási feladat ellátására a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(1c)[109] A Kormány az Aktv. 43. § (1) bekezdésében megjelölt illetékes hatóságként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.

(2)[110] A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai uniós tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi jövedéki kapcsolattartó hivatalként a Központi Hivatalt jelöli ki.

(3)[111]

(4)[112] A Kormány a NAV szervezetén belül a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos feladatok ellátására az Aktv. 4. § (4) bekezdés

a) 4. pontjában megjelölt kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt,

b) 5. pontjában megjelölt kapcsolattartó szervként az adóigazgatóságokat,

c) 6. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt jelöli ki.

37. § (1)[113] A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV az alkalmassági minősítés kialakításához szükséges vizsgálatokat a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.

(3)[114] A Kormány az Informatikai Intézetet, valamint az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetként jelöli ki.

38. §[115]

39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.

40. § (1)[116] A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.

(2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.

41. § (1)[117] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(2)[118] Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(3)[119] Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

42. §[120]

43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a)[121] a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

b)[122]

szakhatóságként jelöli ki.

(2)[123]

(3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a)[124] a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt - annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e -, valamint

b)[125]

szakhatóságként jelöli ki.

(4)[126] Az ügyfélnek a játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

III. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

44. § (1) Az eljárásra - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -[127]

a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,

b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vállalkozó magánszemélyt is - székhelye, ennek hiányában telephelye,

c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(3)[128] Ha a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes. Ha a számviteli nyilvántartás helye nem állapítható meg vagy az nem Magyarországon van, úgy - az eljárás lefolytatására illetékes vámszervet meghatározó jogszabályi rendelkezés hiányában - az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai

45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.

(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(2a)[129] Ha az adókötelezettség a vállalkozó magánszemély halála miatt szűnik meg, az Art. 131. § (1)-(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítást az elhunyt magánszemély utolsó székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(3)[130] Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.

(3a)[131] Amennyiben az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon adóigazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3b)[132] Amennyiben az ellenőrzést az adóigazgatóság illetékességi területén kívül végzi, és az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, volt végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt, volt vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot az eljáró adóigazgatóság szabja ki.

(3c)[133] Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató adóigazgatóság az illetékes.

(4) Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére - a 18. § (1) bekezdés a)-b), d)-i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével - a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat[134]

a)[135] az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés,

b)[136] magánszemély részére az adóazonosító jel kiadása, a vámazonosító szám kiadása, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,

c)[137]

d)[138] adószám kiadása, vámazonosító szám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére,

e)[139] egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés.

f)[140] az adózó adófolyószámlájával kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében.

g)[141] az adózó bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és a feldolgozó rendszerből nyomtatott adatállomány (kivonat) kiadásával kapcsolatos ügyintézés,

h)[142] az adózó személyi jövedelemadó bevallásaival kapcsolatos ügyintézés,

i)[143] a telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfélazonosító-számmal kapcsolatos ügyintézés,

j)[144] a személyi jövedelemadó meghatározott részének - külön törvény szerinti - felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatok átvétele és nyilvántartásba vétele,

k)[145] az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézés,

l)[146] az adózóra vonatkozó egységes adóalany- és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, kivonat kiadása ügyében,

m)[147] a legfeljebb 180 napos - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó adókedvezménye igénybevételéhez szükséges igazolással kapcsolatos ügyintézés,

n)[148] a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti működő adóalanyként történő nyilvántartásba vétellel, működő adóalanyi státusz igazolásával kapcsolatos ügyintézés.

(4a)[149] A NAV bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál kezdeményezhető az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint a 74. § (1) bekezdése szerinti, a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése, és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása. Az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

(4b)[150] A (4) bekezdésben meghatározott ügyekben a 18. § (1) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt adózók - NAV elnöke által kijelölt ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott - kérelmére bármelyik adóigazgatóság eljárhat.

(5)[151] Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóztatási szerv az illetékes.

(6)[152] Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális adó főigazgatóságának vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.

(7)[153] A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.

(8)[154] Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást - a 19. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(9)[155] A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

(9a)[156]

(10)[157] Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében - kérelmére - a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(10a)[158] Amennyiben a (10) bekezdés szerinti esetben az adóhatóság az adózót a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségébe idézi, és az adózó az adóhatóság idézésében megjelölt helyen és időpontban nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolta, a továbbiakban az ellenőrzést az ellenőrzést végző adóhatóság a székhelye szerinti hivatali helyiségében folytatja le.

(11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

(12)[159] A megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására a régió területén kívül.

Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben

46. § (1)[160] Az öröklés után járó illetéket

a) az Itv. 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

aa) ha a közjegyző székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

b) az Itv. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben

ba) ha a bíróság székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

bb) a ba) alpontba nem tartozó esetben a bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

c) az a)-b) pontba nem tartozó esetben az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, ennek hiányában a NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság

szabja ki.

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,

b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.

(3)[161] Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

(4)[162]

(5)[163] Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a praxisjog szerinti telephely van.

(6)[164] Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően a NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.

(8)[165] Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye, székhelye van. Amennyiben a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, úgy az illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye, székhelye van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette.

47. § (1)[166] Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a)[167] az Itv. 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta,

b)[168] az Itv. 32. § (2) bekezdése szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésszerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

e)[169] az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az adózó lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság

f)[170] a cégbírósági eljárási illeték visszatérítése iránti eljárásban a cégbíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság

jár el.

(3)[171]

(4)[172] Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes adóigazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.

48. §[173] Az adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben - ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is - az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.

A vámszervek különös illetékességi szabályai

50. § (1)[174] A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, a főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására.

(2)[175] A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.

(3)[176] A régió területén kívül a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez a vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.

(4)[177] Amennyiben az eljáró vámszerv illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről a vámszerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő vámszerv az illetékes.

(5)[178] Ha az adózó, illetve az ügyfél által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás a vámszervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó, illetve az ügyfél kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságának a vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kijelölését.

(6)[179] Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató vám- és pénzügyőri igazgatóság, továbbá az 1. számú, illetve 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, a 32. § (1a) és (1b) bekezdés alapján végzett fémkereskedelmi ellenőrzést követő hatósági eljárásra pedig az ellenőrzést lefolytató vám- és pénzügyőri igazgatóság az illetékes.

(7)[180] Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú vámhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró vámszerv folytatja le.

(8)[181] Fémkereskedelmi hatósági ügyben a telephely szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság is jogosult - ide nem értve a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet szerinti kérelmező fővárosi vagy Pest megyei telephelyeit - az illetékességi területén lévő telephely helyszíni ellenőrzésének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást ilyen esetben is az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a KAVIG folytatja le.

51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(1a)[182] A Vtv. 7/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzést az az alsó fokú vámszerv folytatja le, amely a vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben - amennyiben az nem azonos a vámeljárást lefolytató vámszervvel -az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszervet.

(2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(2a)[183] A (2) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint - amennyiben a kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén van - az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes:

a) összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség engedélyezésére,

b) az EK végrehajtási rendelet 398. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezésére,

c) az EK végrehajtási rendelet 912g. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezésére,

d)[184] az EK végrehajtási rendelet 406. cikke szerinti engedélyezett címzett státusz, valamint az EK végrehajtási rendelet 454a. cikke szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzett státusz engedélyezésére,

e) az áruk közösségi jellegére vonatkozóan engedélyezett feladó által adott igazolás engedélyezésére,

f) a preferenciális származási helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri tevékenység engedélyezésére,

g) könyvelés szerinti elkülönülés engedélyezésére,

h) vámügynöki tevékenység engedélyezésére.

i)[185] A.TR. engedélyezett exportőri tevékenység engedélyezésére,

j)[186] INF 4 adatlap hitelesítésére.

(3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(5)[187] A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy az EK vámkódex 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni. A KAVIG a hatáskörébe tartozó vámigazgatási ügyek tekintetében végzi a vámösszeg megállapítását, könyvelésbe vételét és beszedését.

52. §[188] A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

53. §[189]

54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra - az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.

(2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó - az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti - írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó - az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti - egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére - kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével - a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)-(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2)[190] A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott - megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó - feltételek fennállását, amennyiben a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye az 1. illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.

(3) A tranzitterület - Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett - felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4)[191] A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az EK végrehajtási rendelet 877. cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző vámszerv látja el.

57. § (1) A Rega-tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:[192]

a)[193] a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve - azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található - a KAVIG,

b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

c) a regisztrációs adónak a Rega-tv. 10/A-10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében

ca) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cb) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cc) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

(3)[194] Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a regisztrációs adóval kapcsolatos utólagos ellenőrzés lefolytatására a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv az illetékes.

58. § (1)[195] A jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki ügyben - az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével -, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzett adóztatási feladatokkal - ide nem értve az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést -, illetve a Jöt. 15. § (1) és (2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra[196]

a) az adóraktár helye,

b) az adómentes felhasználó üzeme,

c) a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az üzemi motorikusgáztöltő-állomás, a mobil palackozó, a jövedéki engedélyes kereskedő, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelye,

d) a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő fogadóhelye,

e) a nem jövedéki engedélyes kereskedő üzletének, raktárának helye,

f) a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelye,

g) az üzemanyagtöltő állomás, a kereskedelmi tárolótelep, terítőjárat értékesítési körzetének helye,

h) egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye,

i) a vámhatóság által regisztrált, szárított, illetve fermentált dohányt előállító, tároló, azzal kereskedő földterületének, telephelyének, raktárának helye

szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2)[197] Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság (ideértve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságot is) illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3)[198] A dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete körében végzett ellenőrzésre a dohánybolt vagy elkülönített hely fekvése, illetve a jogosulatlan tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság és a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

59. § (1)[199]

(2)[200] A 32/A. § szerinti vámszerv az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, felügyelete, újbóli értékelése, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO feltételek vizsgálatakor az illetékességi területén kívül is eljárhat.

(3)[201] A 32/E. § szerinti esetben az utólagos ellenőrzést vagy az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv a Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(4)[202] A megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint a KAVIG a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(5)[203] A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság mélységi ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 24. § (3) bekezdése szerinti mélységi ellenőrzést.

60. § (1) Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó - de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető - központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.

(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4)[204] A TIR rendelet 4. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

61. §[205]

A nyomozó szervek illetékességi szabályai[206]

62. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.

(4) Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(4a)[207] A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a nyomozás lefolytatására azt a regionális bűnügyi igazgatóságot is kijelölheti, amelynek eljárása a területén végzendő nyomozási cselekmények többsége miatt vagy a hatékonyabb bűnüldözés érdekében indokolt.

(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

63. § A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezés

64. § (1) E rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(4) A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

65. § E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: "NAV Korm. rendelet".

Átmeneti rendelkezések

66. §[208]

67. §[209]

68. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.

(2) A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én

a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

b) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

c) a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

d) a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál van folyamatban, az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális bűnügyi igazgatóság

folytatja le.

69. §[210]

70. §[211]

71. § Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.

71/A. §[212] (1) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-át, 15/A. §-át és 45. § (4) bekezdés b) és d) pontját a 2012. január 1-jétől induló vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben kell először alkalmazni. E rendelet hatályba lépését megelőzően indult, vámazonosító szám megállapítására és nyilvántartására irányuló eljárásokban a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 51. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

71/B. §[213] (1) A KÜIG-nél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a KAIG folytatja le.

(2) A KÜIG-nél a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő központosított ellenőrzéseket a központosított ellenőrzésre a NAV elnöke által kijelölt adóigazgatóság folytatja le.

71/C. §[214] (1) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található - a Mód. r. 13. §-ával megállapított 19. § (4) bekezdéstől eltérően -, az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(2) Amennyiben a Mód. r. hatályba lépését követően azon kiemelt adózók tekintetében lefolytatott eljárás vonatkozásában, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(3) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokat az az adóigazgatóság folytatja le, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

71/D. §[215] (1) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel-a KAVFIG folytatja le.

(2) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, az adózó székhelye szerint illetékes adó főigazgatóság folytatja le.

(3) A KAVIG döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságon a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a KAVFIG folytatja le.

71/E. §[216] A Bevetési Főigazgatóság intézkedéseivel, valamint a Szakértői Intézet döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a NAV elnöke előtt a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a Mód. r. által megállapított 5. § (3)-(4) bekezdésben megjelölt középfokú szerv folytatja le.

71/F. §[217] (1) A Mód. r. által megállapított 46. § (8) bekezdést, valamint a Mód. r. által módosított 47. § (2) bekezdés e) pontot a Mód. r. hatályba lépését követően érkezett megkeresésekben kell alkalmazni.

(2) A Mód. r. által megállapított 45. § (3b) és (9a) bekezdést a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

71/G. §[218] (1) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és az azzal összefüggő más kormányrendeletek módosításáról szóló 479/2013. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. r. 2.) megállapított 33. § a) pontját a Mód. r. 2. hatálybalépését követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[219]

72. §[220] (1) A

a) 36. § (1a) bekezdése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek,

b) 36. § (1b) bekezdése a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvnek,

c) 36. § (4) bekezdése az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) A 36. § (1) bekezdése a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[221] A 8/B. § és a 12. § d) pontja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

73. §[222]

74. §[223]

75. §[224]

76. §[225]

77. §[226]

78. §[227]

79. §[228]

80. §[229]

81. §[230]

82. §[231]

83. §[232]

84. §[233]

85. §[234]

86. §[235][236]

87. §[237]

88. §[238]

89. §[239]

90. §[240]

91. §[241]

92. §[242]

93. §[243]

94. §[244]

95. §[245]

96. §[246]

97. §[247]

98. §[248]

99. §[249] "1.1. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a NAV (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) által a nemzetgazdaságtól igényelt, a béke időszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás igény tételes felmérésére (követelménytámasztók)."

100. §[250]

101. §[251]

102. §[252]

103. §[253]

104. §[254]

105. §[255]

106. §[256]

107. §[257]

108. §[258]

109. §[259]

110. §[260]

111. §[261]

112. §[262]

113. §[263]

114. §[264]

115. §[265]

116. §[266]

117. §[267]

118. §[268]

119. §[269]

120. §[270]

121. §[271]

122. §[272]

123. §[273]

124. §[274]

125. §[275]

126. §[276]

127. §[277]

128. §[278]

129. §[279]

130. §[280]

131. §[281]

132. §[282]

133. §[283]

134. §[284]

135. §[285]

136. §[286]

137. §[287]

138. §[288]

139. §[289] (1)[290]

(2)[291]

(3)[292]

(4)[293]

(5)[294]

(6)[295]

140. §[296]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervei

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyarország területe.[297]

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyarország területe.[298]

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézete, székhelye Budapest.

4.[299]

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, székhelye Budapest.

2. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük

1.[300]

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe.

B) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe az országos hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe, a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe.[301]

2.[302]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe.

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe.

11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe.

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe.

14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés megye közigazgatási területe.

15. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe.

17. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas megye közigazgatási területe.

18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

19. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe.

20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe.

21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

22. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe.

23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe.

24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe.

3. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe a 8. pontban foglaltak kivételével az e rendelet szerinti eltérésekkel.[303]

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14-16. (helyrajzi szám: 38236/575); továbbá a nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légiközlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében Magyarország területe, a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területe.[304]

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.[305]

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.[306]

B) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

1.[307]

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe; ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét.[308]

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budaörs, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe; ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét.[309]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe, beleértve a Debrecen nemzetközi repülőtér területét is.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe.

11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe.

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Békés megye közigazgatási területe.

14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

15. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe.

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Vas megye közigazgatási területe.

17. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe, beleértve a Sármellék nemzetközi repülőtér területét is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe.

19. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe.

20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe, beleértve a Pécs-Pogány nemzetközi repülőtér területét is.

22. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe.

23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága területén:[310]

24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következő helyekre terjed ki: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59-61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14-16. (helyrajzi szám: 38236/575) területére.

25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következő helyekre terjed ki: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság székhelye és illetékessége:[311]

26. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyekés Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága székhelye és illetékessége:[312]

27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe, a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok tekintetében - az e rendelet szerinti eltérésekkel - Magyarország területe.

C) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékessége[313]

3/A. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez[314]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adó- és vámszerve, székhelye és illetékességi területe

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által országos illetékességgel, illetve hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

4. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez[315]

A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú nyomozószervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

6. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe.

B) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának alsó fokú szerve, székhelye és illetékességi területe A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

5. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/A. számú mellékletének Vám- és Pénzügyőrség alcím alatti táblázat és a Vám- és Pénzügyőrség alcím helyébe a következő táblázat és alcím lép:

"Nemzeti Adó- és Vámhivatal

"

6. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez[316]

7. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

"2/C. számú melléklet a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

Besorolási fokozatok (beosztási kategóriák) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál

"

8. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

"4. számú melléklet a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A Közösségbe érkező és azt elhagyó hulladékszállítmányok számára kijelölt magyar határkirendeltségek

"

9. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"

10. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"