131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet

a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról

A Kormány a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] a Kormány, a kormánybizottság, az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv kivételével a központi államigazgatási szervekre,

b) a külön jogszabályban* meghatározott helyi védelmi igazgatási szervekre,[2]

c) a külön jogszabályban* meghatározott honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő más szervekre,[3]

d) a külön jogszabályban* meghatározott vagyoni szolgáltatásra kötelezettekre (a továbbiakban: szolgáltatók).[4]

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) felelős teljesítő szervek: ágazati ellátási felelősséggel az ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: ágazati miniszter), területi ellátási felelősséggel a külön jogszabályban* meghatározott illetékes fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban: megyei védelmi bizottság) elnöke, valamint azok akik a követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási igényeinek teljesítéséhez szükséges vagyoni szolgáltatások biztosításáért elsődlegesen felelősek, a pénzellátásért felelős Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, a statisztikai adatszolgáltatásért - a külön jogszabályban** foglaltak keretein belül - felelős Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke;[5]

b)[6] gazdaságfelkészítés: a belgazdaság részét képező tervszerű, folyamatos, békeidőben folytatott tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont központi államigazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi célú felszabadítására;

c) gazdaságfelkészítési feladatok: a békeidőszaki felkészülési szolgáltatások, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos tervezés, beruházás, készletezés, kapacitás-fenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás;

d) gazdaságfelkészítési szerződés: a gazdaságfelkészítési feladatok ellátására vonatkozó szerződés;

e) gazdaságfelkészítési tervezés: a védelemgazdasági alapterv négyévenkénti elkészítési és évenkénti rendszeres felülvizsgálati folyamata;

f) gazdaságmozgósítás: a külön jogszabály* alapján kormánydöntéssel elrendelhető intézkedés vagy intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erőforrásoknak a gazdaságmozgósítási helyzet hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevételét teszi lehetővé;[7]

g) gazdaságmozgósítási feladat: kormányintézkedés, illetve a külön jogszabályban* meghatározott igénybevételi eljárás során elrendelt, vagy gazdaságmozgósítási szerződésben kikötött vagyoni szolgáltatás, valamint a külön jogszabályban** meghatározott honvédelmi munkakötelezettség alapján elrendelt munkateljesítés;[8]

h) gazdaságmozgósítási helyzet:

ha) a kihirdetett minősített időszak,

hb) a minősített időszaki fenyegetettség kialakulásának közvetlen kockázatát jelentő esemény, helyzet, ha okszerűen lehet számolni a minősített időszak kihirdetését indokoló esemény bekövetkezésének valószínűségével,

hc) a minősített időszak kihirdetését nem indokoló olyan hazai vagy nemzetközi esemény, állapot, amely veszélyezteti az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, a természetes és az épített környezetet, a közrendet és közbiztonságot, az alkotmányos rendet, a nemzetközi stabilitást,

hd) a katonai válságreagálási*, béketámogató műveletben** vagy nemzetközi segítségnyújtásban*** való közreműködés [a hb)-hd) pontok a továbbiakban együtt: egyéb gazdaságmozgósítási helyzet];[9]

i) gazdaságmozgósítási előszerződés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó előszerződés;

j) gazdaságmozgósítási szerződés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó szerződés;

k)[10] követelménytámasztó szervek: a Magyar Honvédség esetében a honvédelemért felelős miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) esetében a NAV-ot irányító miniszter, a rendvédelmi szervek esetében a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter; a szövetséges fegyveres erők tekintetében a Kormány; a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom működése tekintetében az ágazati miniszterek; a bíróságok tekintetében az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke; a lakosság ellátása tekintetében az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke;

l)[11] minősített időszak: az Alaptörvény 48. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján rendkívüli állapotnak, illetve a 48. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján szükségállapotnak kihirdetett időszak vagy az 53. cikk (1) bekezdése alapján veszélyhelyzetnek minősített, illetve az 52. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott esemény;

m) minősített időszaki ellátás: a gazdaságmozgósításnak a 3. § a)-c) pontjaiban foglalt alapfeladatai minősített időszak esetén;

n) rögzített hadiipari kapacitás: a gazdaságmozgósítási feladatra kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem üzemelő hadiipari szolgáltató kapacitását jelenti, amelyet a Kormány annak minősített;

o) vagyoni szolgáltatás: a külön jogszabályban* meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás;[12]

p) védelemgazdasági alapterv: a gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szervek által elkészített dokumentum;

q) törzskészlet: a tartalékok egyes elemeire meghatározott, minimális - állandóan raktáron tartandó mennyiségnek megfelelő - készletszint;

r) védelmi célú hányad: az egyes állami tartalékok gazdaságmozgósítási célra készletezett elemeinek összessége.

A gazdaságmozgósítás alapfeladata

3. §

A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása

a)[13] a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya és a NAV pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja mozgósításához és mozgósítás utáni működéséhez,

b)[14] a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot Magyarország területén végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátásához,

c) a lakosság alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel valamint alapvető köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásához,

d) az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működéséhez,

e) a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához.

A gazdaságfelkészítési tevékenység

4. §

(1) A gazdaságmozgósítási helyzetek kezelésére való felkészülés érdekében az 1. §-ban felsorolt szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytatnak.

(2) A gazdaságfelkészítési tevékenység magában foglalja:

a) az 5. §-ban részletezett gazdaságfelkészítési tervezést,

b) a gazdaságfelkészítési feladatok ellátását,

c) jogszabály-előkészítő tevékenységet,

d) a külön jogszabályban* meghatározott - gazdaságmozgósítási célú - intézkedési tervek elkészítését.[15]

(3) A gazdaságfelkészítési feladatok végrehajtásának finanszírozása külön jogszabályok* rendelkezései alapján történik.[16]

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogszabályelőkészítő tevékenység a gazdaság rendkívüli működésére vonatkozóan kiterjed

a) a külön jogszabályban* meghatározott minősített időszaki rendkívüli intézkedéseknek és az egyéb szükséges gazdaságmozgósítási rendelkezéseknek a békeidőszaki hatályos jogszabályokba való beépítésének kezdeményezésére,[17]

b) speciális, minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabálytervezetek előkészítésére.

A gazdaságfelkészítési tervezés

5. §

(1) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szervek védelemgazdasági alaptervet készítenek.

(2) Tervező szervek a következők:

a)[18] központi tervező szerv: a belgazdaságért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

b)[19] ágazati tervező szervek: a miniszterek irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervek, valamint az MNB, továbbá az OBH elnöke,

c) területi tervező szervek: a megyei védelmi bizottságok és az ágazati tervező szervek területi szervei,

d) helyi tervező szervek: a külön jogszabályban* meghatározott helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek,[20]

e) a 6. §-ban foglaltak szerint kijelölt szolgáltatók (a továbbiakban: kijelölt szolgáltatók).

(3) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének folyamata magában foglalja

a) a követelménytámasztó szervek által a nemzetgazdaságtól igényelt, a békeidőszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás-igény felmérését,

b) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint a követelménytámasztó szervek a) pont szerinti többlet erőforrás-igényének biztosításához szükséges ágazati és import igények felmérését,

c) a lakosság minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezését,

d) az a)-c) pontok szerinti igények kielégítésére vonatkozó tervek elkészítését,

e) a gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezését,

f) a minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben felmerült igények kielégítéséhez a pénzügyi fedezet tervezését, az ehhez szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését,

g) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási teljesítőképességének ellenőrző vizsgálatát,

h) a gazdaságfelkészítési szerződések és a gazdaságmozgósítási előszerződések megkötését, valamint a gazdaságmozgósítási szerződések előkészítését,

i) a védelmi célú tartalékok összetételének, forrásának és minőségmegóvó cseréjének tervezését,

j) a kijelölt szolgáltatók gazdaságmozgósítási feladatai végrehajtásához szükséges erőforrás-igény kielégítésének tervezését,

k) a statisztikai tényadatok gyűjtését a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól.

(4) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének és rendszeres felülvizsgálatának folyamatát a központi tervező szerv koordinálja. Az ágazati tervező szervek az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó országos és területi szervek részére, a megyei védelmi bizottságok a helyi tervező szervek részére határozzák meg a védelemgazdasági alapterv elkészítéséhez szükséges tervezési feladatokat.

(5) A gazdaságfelkészítési tervezés ágazati feladatai végrehajtásának irányítását az ágazati tervező szervek a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak végrehajtására létrehozott, külön jogszabályban* meghatározott önálló szervezeti egységek útján látják el.[21]

(6) A gazdaságfelkészítési tervezés területi feladatait a területi tervező szervek végzik: a megyei védelmi bizottságok titkárságai - gazdaságmozgósítási szakreferens alkalmazása mellett - a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával; az ágazati tervező szervek területi szervei az (5) bekezdésben megjelölt önálló szervezeti egységek vezetőjének irányításával.

(7) A gazdaságfelkészítési tervezés helyi feladatait - a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával - a helyi tervező szervek végzik.

(8) A védelemgazdasági alapterv fejezetek elkészítését és rendszeres felülvizsgálatát a (3) bekezdés

a) a)-c) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az illetékes követelménytámasztó szervek,

b) a d) és a h) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az ágazati miniszterek és a megyei védelmi bizottságok,

c)[22] az e)-f) pontjaiban foglaltak tekintetében - a tervező szervek javaslatai alapján - az államháztartásért felelős miniszter,

d)[23] a g) pontjában foglalt feladatok tekintetében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belgazdaságért felelős miniszter,

e) az i) pontjában foglalt feladat tekintetében a tartalékolásért felelős szervek vezetői (a továbbiakban: felelős vezető),

f) a j) pontjában foglalt feladat tekintetében a kijelölt szolgáltatók,

g) a k) pontjában foglalt feladat tekintetében a tervező szervek, valamint - a külön jogszabályban* foglaltak keretein belül - a KSH és területi igazgatóságai[24]

végzik.

(9) A védelemgazdasági alaptervet, valamint az abban foglaltak és a speciális minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabályi rendelkezések érvényesülését elősegítő, a 4. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt - gazdaságmozgósítási célú - intézkedési tervet a tervező szerv vezetője hagyja jóvá. A területi és a helyi tervező szerveknél az intézkedési tervet minden esetben az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének, míg a kijelölt szolgáltatók esetében a kijelölő tervező szervnek az egyetértésével kell jóváhagyni.

(10)[25] A védelemgazdasági alapterv elkészítésének módszertani szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

A szolgáltatók kijelölése, a gazdaságmozgósítási feladat meghatározása

6. §

(1)[26] A szolgáltatókat gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére központi hatáskörben a belgazdaságért felelős miniszter, ágazati hatáskörben az ágazati miniszter, területi hatáskörben a megyei védelmi bizottság elnöke, helyi hatáskörben - a polgármester javaslatára - az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke jelöli ki. A központi és az ágazati hatáskörben kijelölt szolgáltatót - az illetékes tervező szervek egyeztetett jóváhagyásával, a kapacitásának megfelelő mértékben - gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére területi és helyi hatáskörben is ki lehet jelölni.

(2) A szolgáltatókat a kijelölésükről és a számukra meghatározott általános feladatról az illetékes miniszter rendeletben, az illetékes megyei védelmi bizottság határozatban értesíti.

(3) A szolgáltatók kijelölését és részükre az általános gazdaságmozgósítási feladat meghatározását évente egyszer - a meghagyásba bevont szervek jegyzékének pontosításával megegyező, külön jogszabályban* meghatározott határidővel - felül kell vizsgálni.[27]

(4) A központi és az ágazati hatáskörben meghatározott egyedi gazdaságmozgósítási feladatot az illetékes miniszter határozza meg, amiről - a kijelölt szolgáltató értesítésével egyidejűleg - az illetékes megyei védelmi bizottságot is tájékoztatni kell.

(5) A kijelölt szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság iránymutatása szerint - a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében - végzik a külön jogszabályban* meghatározott tevékenységeket. A gazdaságmozgósítási feladat végrehajtásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében - szükség szerint - az 5. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti, a védelemgazdasági alapterv részét képező igénykielégítési tervet, illetve a 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti - gazdaságmozgósítási célú - intézkedési tervet készítenek. Nyilvántartásukban folyamatosan átvezetik a számukra meghatározott gazdaságmozgósítási feladattal kapcsolatos, valamint az elérhetőségi adataikban időközben bekövetkezett változásokat, és a változásokról - 30 napon belül - értesítik a kijelölő tervező szervet.[28]

(6) A kijelölt szolgáltatónak a gazdaságmozgósítási feladat ellátásából anyagi hátránya nem származhat. Ha a szolgáltatás teljesítése során a szolgáltatónak kára keletkezik, részére külön jogszabályok* alapján kártalanítás jár.[29]

Stratégiai érdekű kapacitások

7. §

(1)[30] Honvédelmi szempontból stratégiai érdekűnek minősülnek a rögzített hadiipari, a védelmi okokból hazai termelésből biztosítandó és a specialitásuk miatt importból nem biztosítható anyagokat, eszközöket, felszereléseket gyártó kapacitások, a minősített adatot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint a titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket gyártó vagy javító kapacitások.

(2)[31] A honvédelmi szempontból stratégiai érdekű gazdálkodó szervezeteket a belgazdaságért felelős miniszter - a honvédelemért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel és a Kormány feladatkörében érintett tagjával egyeztetett - javaslatára a Kormány jelöli ki.

Adatszolgáltatási kötelezettség

8. §[32]

(1)[33] Az 5. §-ban előírt gazdaságfelkészítési tervezéshez és a szövetséges erők számára nyújtandó befogadó nemzeti támogatás* (a továbbiakban: BNT) tervezéséhez az 1. § d) pontjában foglalt és adatszolgáltatásra a (4) bekezdés szerint kijelölt szolgáltató (a továbbiakban: adatszolgáltató) - a külön jogszabályban** meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége alapján - gazdaságmozgósítási célú adatszolgáltatást (a továbbiakban: adatszolgáltatás) teljesít.

(2) Az 5. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt tervező szervek (a továbbiakban: adatgyűjtő szervek) az adatszolgáltatók által közölt adatokat - a tervezési rendnek megfelelően - központi, ágazati és területi szinten gyűjtik be.

(3) Az adatszolgáltatás az adatszolgáltató

a) gazdasági tevékenysége során értékesített, illetve vásárolt fontosabb termékek, szolgáltatások (a továbbiakban: vagyoni szolgáltatások) 2. számú melléklet szerinti egyes forrás, felhasználás és kapacitás adataira, valamint

b) a tevékenységéhez használt, a 3. számú melléklet szerinti adatkörökhöz tartozó anyagok, eszközök, berendezések, infrastruktúra (a továbbiakban: BNT erőforrások) jellemző adataira vonatkozik.

(4) Az adatszolgáltatók kijelölésére az adatgyűjtő szervek jogosultak. Az adatgyűjtő szerv az adatszolgáltatót kijelöléséről írásban értesíti. A kijelöléssel egyidejűleg papíralapon vagy egyéb adathordozón adatlapcsomagot (a továbbiakban: adatlapok) küld részükre. Az adatlapok tartalmát az adatgyűjtő szervek határozzák meg. A különböző szintű adatgyűjtő szervek az általuk tervezett kijelölésekről egymást tájékoztatják. A kijelölések koordinációjáért a központi tervező szerv a felelős.

(5) Az adatszolgáltatást az adatlapok kitöltésével és az adatgyűjtő szerv részére történő visszaküldésével kell teljesíteni a megadott határidőig.

(6) A vagyoni szolgáltatásokra vonatkozó adatszolgáltatást a 2. számú mellékletben meghatározott adattartalommal az adatgyűjtő szerv által az adatlapokon meghatározott vagyoni szolgáltatásokra (a továbbiakban: megfigyelt vagyoni szolgáltatások) vonatkozóan kell teljesíteni.

(7) A BNT erőforrásokra vonatkozó adatszolgáltatást a 3. számú melléklet szerinti adatkörökre vonatkozó - az adatgyűjtő szerv által összeállított - egyedi adatlapok kitöltésével kell teljesíteni.

(8) Az adatgyűjtő szervek kötelesek a minősítési jelöléssel ellátott adatlapokat a minősített adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kezelni és őrizni. Az adatgyűjtés során nyert adatokat csak védelmi felkészítési és országmozgósítási célokra lehet felhasználni.

(9) Indokolt esetben az adatgyűjtő szerv az adatszolgáltatótól gazdaságfelkészítési, védelmi célból további adatot, illetve rendkívüli adatszolgáltatást vagy -frissítést is kérhet.

(10) Az adatszolgáltatók kötelesek az elérhetőségi adataik megváltozásáról, valamint az adatszolgáltatásban jelentett termelő, szolgáltató kapacitásuk megszűnéséről, 30%-ot meghaladó csökkenéséről vagy 30%-ot meghaladó növekedéséről, illetve - a megfigyelt vagyoni szolgáltatások körét érintő - új kapacitás beindításáról az adatgyűjtő szervet haladéktalanul értesíteni.

(11)[34] A tervező szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a külön jogszabályban* meghatározott országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtések alapján létrehozott és más - a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú - adatbázisok aktuális adatállományából, eseti jelleggel, személyes/egyedi adatokra nem vonatkozó kigyűjtéseket kérhetnek.

Gazdaságfelkészítési szerződések, gazdaságmozgósítási előszerződések és szerződések

9. §

A gazdaságfelkészítési feladat ellátására az illetékes miniszter, illetve a megyei védelmi bizottság elnöke - mint megrendelő - a kijelölt szolgáltatóval gazdaságfelkészítési szerződést köt, amelynek teljesítése során felmerülő kiegészítő költségek tervezésekor a külön jogszabályok* alapján kell eljárni.[35]

10. §

(1) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére a felelős teljesítő és a követelménytámasztó szerv - együtt mint megrendelők - a kijelölt szolgáltatóval gazdaságmozgósítási előszerződést kötnek. A gazdaságmozgósítási előszerződés megkötése után a követelménytámasztó szerv elkészíti a kijelölt szolgáltatóval a gazdaságmozgósítási szerződés tervezetéhez az igényspecifikációt.

(2) A megrendelők és a kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó döntést követően - a gazdaságmozgósítási előszerződés alapján - megkötik a gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére előkészített gazdaságmozgósítási szerződést.

(3) A rögzített hadiipari kapacitások gazdaságmozgósítási helyzeti működésének biztosítása érdekében az illetékes miniszter a kapacitás fenntartójával - a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére - kapacitás-fenntartási szerződést köt.

(4) A rögzített hadiipari kapacitások korszerűsítésére, bővítésére szolgáló fejlesztésekre az illetékes miniszter a külön jogszabályban* nevezett forrás terhére - kormánydöntés alapján, kapacitás-fejlesztési szerződéssel - támogatást nyújt.[36]

(5) A szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság általi kijelölésénél, valamint a gazdaságmozgósítási előszerződések, a gazdaságmozgósítási szerződések, a kapacitás-fenntartási és -fejlesztési szerződések, valamint a védelmi célú állami tartalékok kezelésére (beszerzés, tárolás, minőségmegóvó csere) vonatkozó szerződések megkötésénél a külön jogszabályban* meghatározott közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni.[37]

11. §

(1) A kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetben - külön intézkedés alapján - a felkészülés során általa előkészített és az 5. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott terv szerint látja el feladatát.

(2) A gazdaságmozgósítási szerződések teljesítésének pénzügyi fedezetét a követelménytámasztó szervek részére - az 5. § (3) bekezdésének f) pontja szerint tervezett - gazdaságmozgósítási költségvetési átcsoportosítások biztosítják.

(3) A gazdaságmozgósítási előszerződéssel nem biztosított szolgáltatások esetében a követelménytámasztó szervek a gazdaságmozgósítási helyzetben megvásárolják a feladataik végrehajtásához szükséges vagyoni szolgáltatásokat a részükre a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosított forrás terhére.

A védelmi célú tartalékok

12. §

(1) A Kormány a gazdaságmozgósítási igények azonnali, biztonságosabb kielégítése érdekében védelmi célú állami tartalékokat (a továbbiakban: tartalékok) tart fenn.

(2) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tartalékból való kielégítési formába a következő ágazati besorolású termékek, félkész termékek, anyagok (a továbbiakban együtt: termékek), gyártóeszközök, berendezések, segédeszközök (a továbbiakban együtt: eszközök) biztosítása sorolható:

a) ipari termékek, eszközök, különösen haditechnikai, hadfelszerelési és közlekedési eszközök,

b) hírközlési és informatikai eszközök,

c) mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek,

d) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök,

e) vízügyi és árvízvédelmi termékek,

f) pénzeszközök.

(3) A tartalékok - rendeltetésük, illetve összetételük szerinti - csoportosítása:

a)[38]

b) Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁEüT): a külön jogszabályban* meghatározott rendeltetésű orvostechnikai eszközök, műszerek, gyógyszer, kötszer, egyéb egészségügyi fogyóanyagok, szükséggyógyintézetek működtetéséhez szükséges felszerelések,[39]

c) Állami Céltartalék (a továbbiakban: ÁC): az érintett miniszterek gazdaságfelkészítési és -mozgósítási feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási, védelmi és helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek, félkész és késztermékek, tárgyi eszközök, valamint a speciális célú termékek minősített időszaki beszerzését szolgáló nemesfém tartalék,

d) Pénztartalékkészlet (a továbbiakban: PT): az ország pénzforgalmának mindenkori zavartalan biztosításához szükséges bankjegytartalék.

(4) A tartalékok tekintetében az állam tulajdonosi jogait a felelős vezető gyakorolja:

a)[40]

b)[41] az ÁEüT tekintetében - külön jogszabály alapján - az egészségügyért felelős miniszter,

c) az ÁC tekintetében az a miniszter, akinek védelmi felkészüléssel összefüggő feladatai végrehajtásának biztonságát szolgálja a tartalék,

d) a PT tekintetében az MNB elnöke.

(5) A felelős vezető a tartalékolással összefüggő feladatait - saját felelőssége megtartása mellett - átruházhatja költségvetési szervre, illetve egyéb gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: tartalékkezelő).

(6) A felelős vezető köteles rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a kezelésében lévő tartalék minőségét, mennyiségét, továbbá a tartalék kezelésére vonatkozó előírások megtartását. A tartalék kezelésével és nyilvántartásával összefüggő tevékenységek végrehajtásáról a felelős vezető - az (5) bekezdésben meghatározott tartalékkezelő útján, az 5. § (5) bekezdésében megjelölt önálló szervezeti egységek szakmai felügyelete révén - gondoskodik.

(7)[42] Az egyes tartalékok kapacitástartalmát vagy összes vagyonértékét a Kormány határozza meg, kivéve a PT-t, amelynek nagyságát az MNB elnöke állapítja meg. Az egyes tartalékok összetételét, a törzskészlet szintjét a felelős vezetők - az ÁEüT esetében a feladatban érintett miniszterek egyetértésével - állapítják meg.

(8) A tartalékok készletfejlesztésével, -átstrukturálásával kapcsolatos költségeket - egyedi kormánydöntés alapján - a központi költségvetés külön jogszabály* szerint biztosítja. A frissítő cserék tervezett lebonyolításához a követelménytámasztó szervek biztosítják a tartalékelemek - jóváhagyott terv szerinti - kivásárlását. A tartalékok rendszeres minőségmegóvó cseréje érdekében a követelménytámasztó szervek békeidei szükségletük beszerzésénél - egyéb feltételek teljesülése esetén - kizárólag a tartalékkezelőtől vásárolnak.[43]

(9) A tartalékok fenntartási költségeit a felelős vezető a felügyelete alatt lévő költségvetésben - külön jogszabály* szerint - tervezi, illetve részben vagy egészben a gazdálkodás bevételeiből fedezi. Szükség esetén a felelős vezető javaslatot tesz a Kormánynak a fenntartáshoz szükséges költségvetési forrásokra.[44]

(10) A felelős vezető a tartalék összetételében, vagyonértékében bekövetkezett változásokról a gazdaságmozgósítási tevékenységről készítendő éves jelentésben - a központi tervező szerv útján - tájékoztatja a Kormányt. A felelős vezető éves beszámoló jelentéséhez a központi tervező szerv szempontokat állapíthat meg.

(11)[45] A tartalékokkal való gazdálkodás, a bevételek és ráfordítások elszámolása, a vállalkozásból származó bevételek felhasználása az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei* által szabályozott módon történhet. A tartalékkezelő a pénzügyi beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben** foglalt módon és határidőre köteles eleget tenni.

13. §

(1) Minősített időszakban a követelménytámasztó szerv - térítés ellenében - igénybe veheti a tartalékokból a részére fenntartott elemeket. Az ellenérték fedezetét a 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint számára biztosított forrás jelenti.

(2) Egyéb gazdaságmozgósítási helyzet esetén a Kormány dönt a tartalékelemek igénybevételéről, és minden esetben intézkedik a visszapótlás módjáról, forrásáról és határidejéről.

(3)[46] A tartalékok egyes elemeiből a felelős vezető ideiglenes készletrevételt, illetve ideiglenes felszabadítást engedélyezhet. A készletszint csökkentése a törzskészlet szintjéig maximum 12 hónapos időtartamra történhet. Különösen indokolt esetben lehetséges a tartalék törzskészletet is érintő felszabadítása, meghatározott időpontig történő visszapótlási kötelezettséggel, a belgazdaságért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(4) A tartalékkezelők az állami tartalékban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközöket bérbe adhatják azzal a feltétellel, hogy azok szükség esetén - gazdaságmozgósítási helyzetben - azonnal átadhatók és felhasználhatók legyenek.

(5) Az ideiglenes készlet-igénybevétel és az ideiglenes készletrevétel esetén tartalékolási díjat, a késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot kell fizetni.

Informatikai rendszer

14. §[47]

A gazdaságfelkészítési tervezés és a gazdaságmozgósítási tevékenység hatékony támogatása érdekében a belgazdaságért felelős miniszter a nemzetgazdaság folyamatait leíró aktuális információk fogadására kész, megfelelő jogosultsággal közvetlen hozzáférést biztosító adatbázisokat, valamint állandó telepítésű és hordozható számítógépeket tartalmazó, központi állomásból és a tervező szerveknél kihelyezett munkaállomásokból álló informatikai rendszert működtet.

Záró rendelkezések

15. §

Az 1. § a)-c) pontjaiban meghatározott szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytató szervezeti egységei személyi állományának tagjai a polgári védelmi kötelezettségüket - külön jogszabály* alapján - munkakörük ellátásával teljesítik.[48]

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[49]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez[50]

A védelemgazdasági alapterv elkészítésének módszertani szabályai

I. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ALAPELVEK

A védelemgazdasági alapterv (a továbbiakban: alapterv) a nemzetgazdaság felkészítése és mozgósítása tervezésének a felkészülés időszakában kidolgozott dokumentuma.

Az alapterv elkészítését és rendszeres pontosítását a tervező szervek a jelen módszertani szabályok (a továbbiakban: módszertan) alapján végzik.

*[51]

A tervező szervek a tervezés során követelménytámasztó és/vagy felelős teljesítő minőségben terveznek.

Az alapterv összeállítása során a követelménytámasztó szervek összesítik a gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó terveik végrehajtásához szükséges - a nemzetgazdaságtól igényelt - vagyoni szolgáltatásokat, erőforrásokat; a felelős teljesítő szervek megvizsgálják, egyeztetik a kielégítés lehetőségét és előkészítik az igények teljesítéséhez szükséges dokumentumokat. A központi tervező szerv értékeli a tervezés eredményeit, és jelentést készít a Kormánynak a gazdaság minősített időszaki teljesítőképességéről.

A tervező szervek csoportosítása

A tervező szervek az általános tervezési feladatok meghatározása alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók:

1. Követelménytámasztó szervek[52]

a) a Kormány,

b) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek,

c) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek az általuk irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek tekintetében,

d) a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében,

e) az MNB,

f) az OBH elnöke mint a bíróságok felügyeleti szerve,

g) a megyei védelmi bizottságok elnökei a lakosság ellátásának követelménytámasztói.

2. Felelős teljesítő szervek[53]

Ágazati ellátási felelősséggel az ágazati tervező szervek:

a) az építésügyért felelős miniszter az építésügyi kapacitások, az életvédelmi létesítmények biztosításáért,

b) az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi szolgáltatásokért,

c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a szociális ellátásért,

d) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkaerő biztosításért, a foglalkoztatáspolitikai feladatok ellátásáért,

e) az agrárpolitikáért felelős miniszter a hazai mezőgazdasági cikkekkel való ellátásért,

f) az erdőgazdálkodásért felelős miniszter az erdészeti cikkekkel való ellátásért,

g) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter az élelmiszer-ipari cikkekkel való ellátásért,

h) az energiapolitikáért felelős miniszter, az iparügyekért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter a hazai nyersanyagokkal, energiahordozókkal, ipari, kereskedelmi cikkekkel és szolgáltatásokkal való ellátásért, továbbá a szállítási szolgáltatásért, közúti, vasúti helyreállításért, a nyersanyagból, energiahordozóból, ipari mezőgazdasági, erdészeti és egyéb termékekből való behozatalért,

i) az informatikáért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter az informatikai és távközlési szolgáltatásokért,

j) a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízgazdálkodási, környezet- és árvízvédelmi feladatok ellátásáért,

k) a kultúráért felelős miniszter a kulturális szolgáltatásokért,

l) a köznevelésért felelős miniszter, a szakképzésért felelős miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter az oktatás-képzés védelmi feladatai ellátásáért,[54]

m) az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési előirányzatokért.

Területi ellátási felelősséggel a megyei védelmi bizottságok.

Funkcionális feladatot ellátó szervek:

a) az MNB a pénzügyi, monetáris feladatok ellátásáért, illetve

b) a KSH a statisztikai adatszolgáltatás védelmi feladatai ellátásáért.

3. Szolgáltatók

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) alapján a magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés vagyoni szolgáltatásként a Hvt.-ben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető. A külföldi tulajdonú magán- vagy társas vállalkozások esetében a Magyarországon bejegyzett telephely alapján rendelhető el a vagyoni szolgáltatás.[55]

A szolgáltatók gazdaságmozgósítási feladat végzésére való kijelölése és számukra a feladat meghatározása a 6. §-ban foglaltak szerint történik.

II. A TERVEZŐ SZERVEK TERVEZÉSI FELADATAI

1. A honvédelemért felelős miniszter feladatai[56]

A Magyar Honvédség minősített időszaki működéséhez és mozgósításához, kiegészítéséhez szükséges anyagi javakra, erőkre és szolgáltatásokra stb. vonatkozó igényeinek összeállítása és az illetékes ágazati és területi tervező szervek részére történő megküldése.[57]

A BNT keretében beérkező szövetségesi erőforrás igény fogadása, a BNT katonai igény kielégítésének tervezése, a nem katonai igény továbbítása az illetékes tervező szervek részére. A BNT összes igény visszaigazolása a szövetségesek részére. A BNT képességkatalógus összeállítása, frissítése, valamint a NATO tagállamok és a küldő államok részére történő átadása.

2. A rendészetért felelős miniszter feladatai[58]

Az irányítása és felügyelete alá tartozó rendvédelmi szervek nemzetgazdasággal szembeni minősített időszaki igényei tervezésének összefogása, a részigénytervek összesítése. Az összesített igénytervet az illetékes ágazati tervező szervek részére kell megküldeni.[59]

A rendvédelmi szervek gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei tervezésének ki kell terjednie az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó - központi beavatkozást igénylő - tárcaszintű tervkivonat elkészítésére is. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tárcaszintű tervkivonatot csak a központi tervező szerv részére kell megküldeni.[60]

3. Az egyéb rendvédelmi szervek (ideértve a NAV-ot is) irányítását ellátó miniszterek, a központi államigazgatási szervek vezetőinek feladatai[61]

Az alárendelt rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) nemzetgazdasággal szemben támasztott, gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényeinek tervezése, a részigénytervek összesítésének elvégzése. Az összesített igénytervet az illetékes ágazati tervező szervek részére kell megküldeni.[62]

A rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei tervezésének ki kell terjednie az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó - központi beavatkozást igénylő - tervkivonat elkészítésére is. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tárcaszintű tervkivonatot csak a központi tervezőszerv részére kell megküldeni.[63]

4. Az ágazati miniszterek feladatai

A követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei teljesíthetőségének vizsgálata és visszaigazolása; a társadalom, a nemzetgazdaság és a közigazgatási rendszer minősített időszaki (itt: rendkívüli állapoti) működőképessége fenntartását szolgáló, valamint az export-import igények tárcaszintű tervezése, az igények megküldése az illetékes teljesítő szervek részére.

Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzet tervezése során, amennyiben a miniszter felelős valamilyen típusú válsághelyzet kezeléséért, illetve válságkezelési tervkészítési kötelezettsége van, terveznie kell a válsághelyzetből következő gazdaságmozgósítási igényeket, és meg kell küldenie az illetékes ágazati vagy területi tervező szervnek. Ezen túl a terv központi beavatkozást igénylő tételeiről tervkivonatot is kell készíteni. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tervkivonat táblázatán fel kell tüntetni a feltételezett válsághelyzet típusát és számításba vett főbb jellemzőit, valamint a tervezés alapjául vett válságkezelési terv megnevezését. A tárcaszintű (országos) tervkivonatot csak a központi tervező szerv részére kell megküldeni.

A tárcaszintű igénykielégítési tervek elkészítése ágazati és területi bontásban.

A közvetlen irányítása alá tartozó központi államigazgatási szervek központi szervek és területi tervező szervek tervezői munkájának irányítása.[64]

A KSH által koordinált OSAP keretében végzett adatgyűjtésekben a gazdaságfelkészítési tervezés szempontjainak érvényesítése. Az adatgyűjtés kérdőíveinek összeállításakor a védelemgazdasági alapterv tényadat igényeinek figyelembevétele. A védelemgazdasági alapterv ágazati bázisadatainak - szükség szerinti - egyszeri adatfelvételezéssel történő biztosítása.

5. A belgazdaságért felelős miniszter feladatai[65]

Az ágazati miniszterre vonatkozó tervezési feladatok ellátása.

A BNT keretében a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumból érkezett szövetségesi nemzetgazdasági (nem katonai) erőforrásigény fogadása és - az illetékes tervező szervek vizsgálata és javaslata alapján történő - visszaigazolása a honvédelemért felelős miniszter részére.[66]

A védelemgazdasági alapterv módszertanának szükség szerinti korszerűsítése. Az igénybejelentéshez szükséges egységes követelménytámasztói nomenklatúra (a továbbiakban: EKN) évenkénti pontosítása a követelménytámasztó szervek igényei alapján.

Az ágazati és területi védelemgazdasági alaptervek nemzetgazdasági szintű összesítése, a tervek elemzése és a szükséges intézkedések megtétele, illetve kezdeményezése. A nemzetgazdaság minősített időszaki teljesítőképességének elemző vizsgálata.

A 8. §-ban szabályozott gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtések koordinálása, a központi adatgyűjtés lebonyolítása, az adatok feldolgozása, összesítése, az összesített adatok tervező szervek részére történő továbbítása.

Minden tervidőszakban egy alkalommal (4 évenként) - illetve szükség szerint - a Kormány tájékoztatása a tervezés főbb előirányzatairól és megállapításairól, a gazdaság minősített időszaki teljesítőképességéről, valamint a döntést igénylő kérdésekről (az államháztartásért felelős miniszterrel közös jelentésben). Az illetékes tervező szervek tájékoztatása a Kormány döntéseiről, állásfoglalásáról, a döntések végrehajtását szolgáló tervezési feladatok egyidejű meghatározásával.[67]

A követelménytámasztó szervek import igényei teljesíthetőségének vizsgálata, a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom minősített időszaki (rendkívüli állapoti) működőképessége fenntartását szolgáló export-import igények felülvizsgálata, a nemzetgazdasági szintű sarokszámok kialakítása, és az igények visszaigazolása az igényt benyújtó miniszternek.[68]

Az igények felülvizsgálata során ki kell alakítani az egyes stratégiai jellegű termékek exportjára vonatkozó esetleges korlátozó, illetve importjára vonatkozó esetleges könnyítő külkereskedelmi eljárási szabályokat.[69]

6.[70]

7. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai[71]

A védelemgazdasági alapterv módszertani szabályai pénzügyi tervfejezetének - a belgazdaságért felelős miniszterrel egyetértésben történő - szükség szerinti korszerűsítése.[72]

Az államháztartásért felelős miniszter koordinálja a követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási helyzeti igényeinek kielégítésére, a társadalom és a nemzetgazdaság minősített időszaki működtetésének finanszírozására, a költségvetési előirányzatok szükséges átcsoportosításaira vonatkozó pénzügyi intézkedések tervezését.[73]

A Kormány tájékoztatása a minősített időszaki költségvetés főbb sarokszámairól, megállapításairól, valamint a döntést igénylő kérdésekről (a belgazdaságért felelős miniszterrel közös jelentésben). Közreműködés a nemzetgazdaság minősített időszaki (rendkívüli állapoti) teljesítőképességének elemző vizsgálatában. Az illetékes tervező szervek tájékoztatása a Kormány döntéseiről, állásfoglalásáról, a döntések végrehajtását szolgáló pénzügyi tervezési feladatok egyidejű meghatározásával.[74]

8. A fővárosi, megyei védelmi bizottságok feladatai

A védelmi bizottság a gazdaságfelkészítési tervezés keretében elvégzi:

- az illetékességi terület lakosságának minősített időszaki, alapvető élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel, egészségügyi szolgáltatással való ellátásának tervezési feladatait;

- a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) részéről, valamint a BNT keretében a megyére mint közigazgatási egységre háruló igények kielégítése tervezését;[75]

- az illetékességi területen működő és az alapterv végrehajtásában érintett szolgáltatásra kötelezettek kijelölésével kapcsolatos feladatokat;

- a helyi védelmi bizottságok és a kijelölt szolgáltatásra kötelezettek tervezési, adatszolgáltatási tevékenységének szabályozását;

- az életvédelemmel és vagyonmegóvással kapcsolatos feladatok ellátását.

9. Valamennyi tervező szervre vonatkozó feladat

A tervező szervek a négyévente készülő alaptervet tervfejezetenként szövegesen értékelik. A szöveges értékelésben ki kell térni:

- a bejelentett igények kielégíthetőségének vizsgálatára;

- a tervezést, az igény kielégítését akadályozó tényezőkre;

- a tervezést segítő javaslatokra.

10. A tervező szervek kódjai[76]

a) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is):

F-01: HM,

F-11: KNSz,

R-01: BM,

R-11: Rendőrség,

R-13: OKF,

R-21: BV,

R-41: AH,

R-43: NbSz,

R-03: ITM,[77]

R-31: NAV,

R-04: MvM,

R-42: IH

b) központi államigazgatási szervek, egyéb szervek: M-01: építésügyért felelős miniszter, M-02: egészségügyért felelős miniszter, M-03: foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, M-04: agrárpolitikáért felelős miniszter, M-05: belgazdaságért felelős miniszter, M-06: informatikáért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, M-08: környezetvédelemért felelős miniszter, M-09: kultúráért felelős miniszter, M-10: köznevelésért felelős miniszter, M-11: szakképzésért felelős miniszter, M-12: felsőoktatásért felelős miniszter, M-13: államháztartásért felelős miniszter, M-14: MNB, M-15: KSH, M-16: OBH elnöke[78]

c) megyei védelmi bizottságok: V-01: Budapest, V-02: Baranya, V-03: Bács-Kiskun, V-04: Békés, V-05: Borsod-Abaúj-Zemplén, V-06: Csongrád-Csanád, V-07: Fejér, V-08: Győr-Moson-Sopron, V-10: Heves, V-09: Hajdú-Bihar, V-11: Komárom-Esztergom, V-12: Nógrád, V-13: Pest, V-14: Somogy, V-15: Szabolcs-Szatmár-Bereg, V-16: Jász-Nagykun-Szolnok, V-17: Tolna, V-18: Vas, V-19: Veszprém, V-20: Zala[79]

III. A VÉDELEMGAZDASÁGI ALAPTERV FEJEZETEI

A védelemgazdasági alapterv a gazdaságfelkészítési tervezés során a központi tervező szerv koordinációjában az ágazati és a területi tervező szervek által összeállításra kerülő dokumentum, amely a következő fejezetekből tevődik össze:

(A helyi tervező szervek számára a megyei védelmi bizottságok határozzák meg a helyi védelemgazdasági alapterv felépítését.)

1. A követelménytámasztók minősített időszaki igényei ("I" jelű táblázatok)

A követelménytámasztók minősített időszaki igényeik összeállításánál - a feladatra összeállított saját szabályzat szerint - az alkalmazási tervükben tervezett szakfeladatokhoz vagy válságkezelési típustervekhez az EKN-ben szereplő tételekre határozzák meg a nemzetgazdaságból - a békeidőszaki ellátásukhoz képest többletként - igényelt erőforrás szükségletüket. A lakosság minősített időszaki ellátása, valamint a nemzetgazdaság minősített időszaki működésének fenntartása céljából a többlet a valamilyen rendkívüli helyzet következményeként kieső legfontosabb erőforrások pótlásaként vagy a meglévő erőforrásokat meghaladó, többletként jelentkező szolgáltatási igények teljesítéseként értelmezendő.

A gazdaságmozgósítási igények között a követelménytámasztó szervek folyó időszaki költségvetése terhére képzett és meglévő tartalékain felüli igények szerepelhetnek. A békeidei normától való esetleges eltérés (hiány) a K.01. jelű táblázaton kerül számbavételre.

A nemzetgazdasági igények összeállításánál csak az EKN-ben szereplő, - az adott szervezet minősített időszaki rendeltetésének megfelelő feladatok végrehajtása szempontjából - kiemelt fontosságú vagyoni szolgáltatások vehetők figyelembe. A hazai kereskedelemben a minősített időszakban is nagy valószínűséggel beszerezhető termékek, szolgáltatások biztosítására költségvetési forrást kell igényelni a követelménytámasztó minősített időszaki költségvetésében.

Az igények tervezése kiterjed:

1.1. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) által a nemzetgazdaságtól igényelt, a béke időszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás igény tételes felmérésére (követelménytámasztók).[80]

1.2. A nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint az 1.1. pont szerinti erőforrásigény biztosításához szükséges ágazati és import igények felmérésére (ágazati tervező szervek).

1.3. A lakosság minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezésére (területi tervező szervek).

2. Az igénykielégítési tervjavaslat ("K" jelű táblázatok)

Az 1. pont 1.1-1.3. alpontok szerinti vagyoni szolgáltatások teljesítésére vonatkozó igénykielégítési tervjavaslatot a minisztériumok ágazati bontásban, a védelmi bizottságok fővárosi, megyei szinten készítik el.

Az igénykielégítés tervezése a nemzetgazdaság folyamataiban megfigyelt statisztikai és egyéb módon (gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtéssel) előállított tényadatokon alapuló követő tervezési módszerrel történik.

A követő tervezés a gazdaságfelkészítési tervezés fő módszertani elve, amely szerint a tervező szervek - a védelmi szempontból - fontos vagyoni szolgáltatásokat folyamatosan figyelemmel kísérik, ezekről megbízható információkat gyűjtenek, azokat elemzik, és a minősített időszaki terveket ezen bázisadatok alapján állítják elő.

A gazdaságmozgósítási igények kielégítése tervezésekor az alábbi kielégítési módokat lehet figyelembe venni:

2.1. Az igénybevétellel történő igénykielégítés

A kielégítési mód meghatározásához legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az adott igény közvetlenül a nemzetgazdaságból minősített időszaki igénybevétellel kielégíthető-e. Ide tartoznak a nemzetgazdaságban meglévő és honvédelmi vagy egyéb védelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok (beleértve a közlekedési, hírközlési, távközlési, infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket is), ingó dolgok (gépek, közúti, vízi és légi járművek, vasúti gördülőanyagok és más technikai eszközök és tartozékaik, pótalkatrészek), a tartalékos személyi állomány, valamint a meghagyásban részesített szakemberek. A honvédelmi és a polgári védelmi célú igénybevétellel kapcsolatos előkészületi, tervezési és nyilvántartási tevékenységeket a Magyar Honvédség, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Rendőrség igénybejelentése alapján a Hvt. és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet vonatkozó szakaszai szerint a megyei/fővárosi hadkiegészítő parancsnokságok és védelmi bizottságok végzik.[81]

2.2. A folyó termelésből és készletekből történő igénykielégítés

A vagyoni szolgáltatások közül azokat soroljuk ide, amelyek teljesítésekor a gazdasági erőforrást folyamatosan üzemelő hazai termelő, szolgáltató kapacitásokon állítják elő, vagy belföldi kereskedelmi szervezetek forgalmazzák (és/vagy készletezik), és amelyekből a szükséges feltételek biztosítása esetén a gazdaságmozgósítási igény megfelelő időben és mennyiségben kielégíthetőnek minősíthető. Ebbe a csoportba tartozik a működő hazai kapacitásokon ismert átfutási idővel előállításra kerülő, vagy a belföldi kereskedelemben folyamatosan forgalmazott, elsősorban polgári termékek többsége, az energiahordozók, az élelmiszerek, egyéb ipari és mezőgazdasági termékek, a hazai gyártású, illetve forgalmazású gyógyszerek. Ide sorolhatók a törvény alapján a forgalmazónál készletezett anyagok (pl. üzemanyagok), a termeléshez vagy szolgáltatáshoz szükséges egyes alapanyagok, fogyasztási cikkek, de ide tartoznak egyes honvédelmi célú anyagok, eszközök belföldi gyártó/javító kapacitásai.

2.3. A védelmi célú tartalékokból történő igénykielégítés

Amennyiben megállapítást nyert, hogy az igények kielégítése a 2.1-2.2. pontokban leírt módon nem biztosíthatók, úgy a tervezésnek ki kell terjednie a védelmi célú tartalékoknak a tervezésbe történő bevonására, mint a gazdaságmozgósítási igény kielégítésének legbiztosabb fajtájára. Az igényelt gazdasági erőforrás (pl. egy gépipari termék) meghatározott időpontban való biztosítása történhet az előállítási ciklus különböző fázisainak (kész-, vagy félkész termék, nyersanyag, gyártóeszköz) tartalékolásával és szükség esetén a félkész terméknek a meglévő kapacitáson az átfutási időnek megfelelő időpontban beindított készre-gyártásával. Erre a célra szolgálnak a 12. §-ban részletezett védelmi célú állami tartalékok, amelyek az egyes miniszterek védelmi feladatainak végrehajtását szolgálják.

Az egyes speciális termékek minősített időszaki gyártására fenntartott, úgynevezett rögzített ipari kapacitásokat a védelmi célú tartalékolás speciális eseteihez soroljuk, tervezési szempontból azonban külön igénykielégítési módnak tekintjük.

2.4. A rögzített ipari kapacitásokról történő igénykielégítés

Egyes nagy tömegben alkalmazásra kerülő, honvédelmi vagy egyéb védelmi szempontból alapvető fontosságú termékféleségek gyártására vagy javítására, változtatható volumenű vagy adott időszakban aktivizálható kapacitás kerül biztosításra, rögzítésre. A kapacitások folyó időszaki fenntartására a Kormány évente szerződés alapján költségvetési forrást biztosít. A szolgáltatásra kötelezett gazdasági megfontolás és a termék előállítási és/vagy eltarthatósági ideje (gyártás felfuttatás max. 90-180 nap) alapján dönti el, hogy a készterméket fizikailag készletezi és tárolja, vagy pedig a készre gyártó kapacitást szerződéssel rögzíti, esetleg a kettő kombinációját alkalmazza. A kapacitás-fenntartási szerződésben vállalja az adott igény minősített időszaki szállítására vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget.

2.5. Az export-importból történő igénykielégítés

A 2.1-2.4. pontokban leírt igénykielégítési módokkal nem biztosítható erőforrás esetén tervezhető az importból történő igénykielégítés. A minősített időszaki igények kielégítése tervezésekor figyelembe kell venni a veszélyeztetettségi időszakban (6 hónap) szükség szerint bevezetésre kerülő exportot korlátozó, importot könnyítő gazdaságpolitikai intézkedéseket. A NATO-ban alkalmazott együttműködői logisztikai technikák, mint a NATO Logisztikai Értéktőzsde, a Raktári Készlet és Eszközigények Cseréje, a Közös Felhasználású Termékek Anyaggazdálkodása, a Termékek Nyilvántartásból Történő Biztosítása, vagy a NATO Lőszer Adatbázis projektek alkalmazása alapvető érdekünk.

A szövetségesi kötelezettség alapján tervezni kell a BNT-re vonatkozó kormánymegállapodásból a nemzetgazdaságra háruló export, valamint a szövetséges állam területén állomásoztatott, működtetett magyar haderő import igényeit is. Ezen igénykielégítési mód tervezésénél jelen módszertant a BNT tervezési és eljárási szabályaira vonatkozó kormányrendelet* figyelembevételével kell alkalmazni.[82]

2.6. Költségvetési előirányzat

A minősített időszakban megvásárolható vagyoni szolgáltatások fedezetéhez költségvetési előirányzatokra van szükség, amelyek rendelkezésre állását a minősített időszaki költségvetési átcsoportosítások tervezésével lehet biztosítani. Költségvetési előirányzatot tervezhetnek a tervező szervek a saját fejezeti, illetve önkormányzati költségvetésük átcsoportosításával, a fejezeti tartalék felhasználásával, fejezetek közötti átcsoportosítással, a költségvetés általános tartaléka, illetve a vis maior keret terhére.

2.7. Szövetségesi támogatás, külföldi segélyszolgáltatás

Szövetségesi tagságunk alapján számíthatunk - minősített időszakban vagy egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben - a szövetséges NATO-tag- és egyéb államok segélyt nyújtó támogatására. A külföldi segélyszállítmányok fogadása, elosztása a speciális válságkezelési feladatokhoz tartozik.

A fentiek leegyszerűsítve mutatják be a az igénykielégítési mód megválasztásának folyamatát. A különböző egyedi igények esetében mindig a konkrét szakmai és gazdasági szempontok mérlegelésével kell kijelölni a legalkalmasabb módot. Ugyanakkor számolni kell azzal a körülménnyel, hogy az egyes kielégítési módok megválasztásánál a nemzetgazdaság teljesítőképessége és/vagy a költségvetés helyzete az igényelt költségvonzat miatt korlátot szabhat. Ilyen esetekben a tervező szerveknek mérlegelniük kell a másik igénykielégítési módba való átsorolás lehetőségét.

3. Az igénykielégítés költségvetési tervezése ("P" jelű táblázat)

A gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezése két lépcsőben, egymással párhuzamosan, de folyamatosan egyeztetve történik:

- Az államháztartásért felelős miniszter a gazdasági prognózisok és a GDP előírt százalékában meghatározza a tervezési évben figyelembe veendő védelmi kiadások összesített nagyságrendjét s ezen belül az egyéb védelmi kiadásokat is.[83]

- A tervező szervek költségvetési javaslatait megküldik a honvédelemért felelős miniszternek, amely az összesített adatokat az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja.[84]

Amennyiben a honvédelemért felelős miniszter által megadott összesített igény és a PM által kimunkált főszámok nem felelnek meg egymásnak, további egyeztetés következik. A költségvetési törvényjavaslatban már konszenzusos számadatok jelennek meg, amelyekről az Országgyűlés dönt. Az elfogadott előirányzathoz kell ezután igazítani a költségvetési igényeket.[85]

Az Országgyűlés által elfogadott előirányzatból kiindulva a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésében a Kormány minden évben jóváhagyja az előző évi felhasználásról szóló beszámolót, és egyidejűleg tételes bontásban, tárcánként meghatározza a tárgyévi előirányzatokat. E jóváhagyást követően kezdődhet meg az államháztartásért felelős miniszter részéről a konkrét finanszírozás.[86]

3.1. A pénzügyi fedezet tervezését a gazdaságmozgósítási helyzeti igények kielégítéséhez, azaz a szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését a tervező szervek végzik.

A különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben felmerülő országos költségvetési igényt csak a tervező szervek által felmért, meghatározott és ellenőrzött adatszolgáltatásra lehet építeni. A felmért igények teljesítésénél, a szükséges pénzügyi forrás biztosításánál az alábbi sorrendiséget kell figyelembe venni:

- tárca/önkormányzat saját költségvetésén belüli átcsoportosítás;

- tárcák/önkormányzatok közötti átcsoportosítás;

- költségvetés általános tartalékának igénybevétele;

- költségvetés módosítása;

- pótköltségvetés.

A béke időszaki krízishelyzetek pénzügyi kezelésénél eddig minden esetben egyedi döntést hoztak a felsőbb irányító szervezetek vezetői. Az ügyek egyedi kezelését a jövőben sem lehet kizárni, ezért a minősített időszaki költségvetési terv összeállítása csak iránymutatásul és tájékoztatásul szolgál.

4. Az igénykielégítéshez szükséges szerződések előkészítése, illetve megkötése ("J" jelű táblázat)

A gazdaságfelkészítési szerződések, gazdaságmozgósítási előszerződések megkötése és a gazdaságmozgósítási szerződések előkészítése a felelős teljesítő szervek feladata.

A "T" jelű táblázatot csak azok a tervező szervek (minisztériumok) töltik ki, amelyek az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó, - jogszabályban* előírt - tervkészítésre kötelezettek.[87]

A nemzetgazdaság minősített időszaki teljesítőképességének ellenőrző vizsgálatát a tervező szervek adatai alapján a belgazdaságért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter végzi. A nemzetgazdasági szintű elemző munka kiterjed a visszaigazolt igények költségvetési fedezetének és a gazdaság teljesítőképességének összehasonlítására.[88]

IV. AZ ALAPTERV KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A tervező tevékenység - az 5. §-ban foglaltakkal összhangban - központi, ágazati, területi és helyi szinten folyik.

Az alaptervet 4 évenként (1+3 év) kell elkészíteni. A tervező szervek adatai alapján összeállított alaptervről a belgazdaságért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter közös előterjesztésben számol be a Kormánynak.[89]

A terv a 4 éves tervezési ciklus első évére (a továbbiakban: tervév)* a követelménytámasztók által bejelentett igényeknek megfelelő részletességgel, mint alapterv kerül kidolgozásra, és - az évenként szükségessé váló pontosításokkal - folyamatosan tartalmazza az aktuálisan visszaigazolt minősített időszaki vagyoni szolgáltatásokat.[90]

A tervezési ciklus 2-4. éveiben* csak a tervév adataiban szükségessé váló változásokat kell - a tervévivel azonos ütemezéssel - végigvezetni a tervezési folyamaton. Az alapterv pontosításáról évente szűkített jelentésben számol be a Kormánynak a belgazdaságért felelős miniszter.[91]

Az alapterv bázisát, a tervévet megelőző év tényadatai képezik. A tényadatokat szolgáltató információs rendszerek a következők:

- a KSH által koordinált OSAP;

- a 8. § szerinti gm célú központi, ágazati vagy területi adatgyűjtés;

- az ágazati miniszterek saját igazgatási célú adatgyűjtései;

- a megyei védelmi bizottságok egyéb, a Hvt. alapján elrendelt adatgyűjtései;[92]

- a védelmi célú állami tartalékok nyilvántartási adatai;

- egyéb nemzetgazdasági és katonai adatbázisok.

A tervező szervek egymás gazdaságmozgósítási célú adatai vonatkozásában hozzáférésre jogosultak azzal, hogy az átvett adatok csak gazdaságfelkészítési, védelmi célra használhatók fel.

A követő tervezés információs rendszerével szemben támasztott követelmény, hogy hatékonyan támogassa a jelen módszertan szerinti gazdaságfelkészítési tervezést.

Az alapterv főleg naturális adatokat tartalmaz, de a táblázaton jelölt minden esetben a naturáliák mellett fel kell tüntetni az értéket is. Az érték mindig a tervévet megelőző évi átlag egységáron számított folyóáras adat.

A minősített időszaki igények tervezésekor a követelménytámasztó tervező szervek számára kötelező az EKN alkalmazása, amelyet a központi tervező szerv a követelménytámasztó szervek igényei alapján állít össze, és a tervezési ciklus megkezdéséig a követelménytámasztó szervek részére megküld.

A védelemgazdasági alapterv nem öleli fel a nemzetgazdaság egészét - így csak reprezentatív számítási anyagnak tekinthető -, mivel a 8. § szerinti gm célú adatszolgáltatásra csak az adott gazdasági alágazatban meghatározó súlyú, illetve a speciális szolgáltatást nyújtó gazdálkodókat jelöli ki az adatgyűjtő szerv.

A szolgáltatók kijelölését a minisztériumok és a védelmi bizottságok a katonai meghagyásban részesített gazdálkodó szervezetek jegyzékének összeállításával és egyeztetésével összhangban, illetve azzal azonos ütemezésben végzik.

A követő tervezés információs rendszerének kialakításakor alapelv, hogy az adatszolgáltatásra kijelöltek köre minden esetben meghaladja a tervezésbe bevontak körét.

A kijelölt szolgáltatókat a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR*) alapján kell besorolni. Az ágazati besorolásnál a gazdasági egységeknek a tervév január 1-jei szervezeti állapotát kell figyelembe venni.[93]

V. A TERVEZÉS FOLYAMATA

A tervező szervek a védelemgazdasági alapterv összeállítása során

- a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a NAV (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) igényei, valamint a BNT keretében a nemzetgazdaságra háruló igények tervezésekor a "felülről lefelé tervezés" (feladatmeghatározó) módszerét, míg[94]

- a lakossági igények, valamint a területi, ágazati és nemzetgazdasági igénykielégítés tervezésekor az "alulról felfelé tervezés" módszerét alkalmazzák.

A kétirányú tervezést szervesen kiegészíti a nemzetgazdaság minősített időszaki működőképessége fenntartását szolgáló - az ágazati kapcsolatokból eredő - tárcaszintű, valamint a nemzetközi együttműködést, illetve a külkereskedelmi forgalom minősített időszaki fenntartását szolgáló export-import tervezés.

A BNT-ből a nemzetgazdaságra háruló "polgári támogatási" igények (termékek, gépek stb.) tervezés-technikailag exportnak minősülnek. Amennyiben Magyarország küld más szövetséges állam területére haderőt, úgy a magyar haderő állomásoztatásának, működtetésének polgári-katonai támogatás igényét, amelyet ott BNT keretében nyújtanak számára, tervezés-technikailag import igénynek kell tekinteni, illetve tervezni.[95]

A BNT export-import igényeit a tárcaszintű tervezés keretében a honvédelemért felelős miniszter tervezi és küldi meg a belgazdaságért felelős miniszter részére.[96]

A minősített időszaki külkereskedelmi igények kielégítését szolgáló import tervezés módszerét a belgazdaságért felelős miniszter a relációk speciális jellege alapján alakítja ki. A relációnként (országonként) elkészített tervlapokat a belgazdaságért felelős miniszter tárolja, elvégzi rajtuk folyamatosan a szükséges pontosításokat, a címzett országoknak azonban csak a Kormány külön intézkedésére küldi meg.[97]

A tervezés módszere lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasággal szemben támasztott igények kielégíthetősége

- területi: megyei, fővárosi,

- ágazati: minisztériumi, valamint

- nemzetgazdasági szinten tervezhető legyen.

A nemzetgazdasági szintű alaptervet a központi tervező szerv a tervező szervek tervjavaslatai alapján állítja össze.

A központi tervező szerv a nemzetgazdasági alaptervjavaslathoz csatolja a tervező szervek által a kijelölt szolgáltatókkal megkötött gazdaságfelkészítési szerződések és gazdaságmozgósítási előszerződések jegyzékét.

A nemzetgazdaság minősített időszaki működtetésének finanszírozására vonatkozó költségvetési tervjavaslatot az államháztartásért felelős miniszter állítja össze.[98]

A két nemzetgazdasági szintű tervjavaslatot a belgazdaságért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter közös előterjesztésben nyújtja be a Kormányhoz jóváhagyásra.[99]

A központi tervező szerv kiadja a Kormány által elfogadott védelemgazdasági alapterv szerinti, a minisztériumi és védelmi bizottsági alaptervekre vonatkozó főbb mutatókat. A tervező szervek a kiadott tervmutatók alapján - évente, illetve szükség szerint - tervkorrekciót hajtanak végre.

A tervező szervek tervjavaslatait a központi tervező szerv visszaigazolása alapján a tervező szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott vezető hagyja jóvá. Az így jóváhagyott alapterveket évenként egyszer a tervező szervek felülvizsgálják és szükséges esetben - a megváltozott gazdasági-műszaki feltételek alapján - pontosítják.

VI. A TERVEZÉS SEGÉDLETEI

Az alapterv tervezési segédleteit az 1-13. számú táblázatok tartalmazzák.

A segédletek támpontul szolgálnak

- a tervező szervek munkamegosztásának (1. számú táblázat) egységes értelmezéséhez;

- a tervező szervek tervezési feladatai határidős ütemezéséhez (2. számú táblázat); továbbá tartalmazzák azokat az űrlapokat, amelyek

= az igények bejelentéséhez (3-6. számú táblázatok);

= az igények kielégítésének tervezéséhez (7-8. számú táblázatok),

= az igénykielégítéshez szükséges költségvetési átcsoportosítások tervezéséhez (9. számú táblázat),

= a követő tervezés információs rendszere által előállított bázisadatok feldolgozásához, elemzéséhez (10. számú táblázat),

= a gazdaságfelkészítési szerződések és a gazdaságmozgósítási előszerződések jegyzékének összeállításához (11-12. számú táblázat),

= az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tervkivonat (13. számú táblázat) elkészítéséhez szükségesek;

*[100]

VII. A TERVEZÉSI SEGÉDLETEK KITÖLTÉSE

Az igények tervezésekor az EKN alkalmazása kötelező. Igények csak a benne szereplő tételekre adhatók fel.

A tervezési segédletek kitöltésekor a tervező szerveknek a következő szempontokat kell figyelembe venni:

A jelen módszertani szabályok a tervezési segédletek papíralapú kitöltését tekintik alapértelmezésnek. Amikor a tervezés számítógépes támogatásának folyamatos bevezetésével megteremtődnek a feltételek a teljes folyamat elektronikus úton történő végrehajtására, kiváltjuk a hagyományos iratokat; addig a papíralapú dokumentumok tekintendők elsődlegesnek.

1. A Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek irányításáért felelős miniszterek az erőforrás igényeket (3. számú táblázat) igénykielégítési módonként, ágazati besorolás szerinti felelős teljesítő szervenként és a javasolt igénykielégítők székhelye szerinti megyei bontásban 3 példányban küldik meg az illetékes felelős teljesítő szervek részére. A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelmény támasztó és egy példányát az államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) a költségvetési többletigényt az igénybejelentési táblázaton feltüntetett módon tervezik.[101]

A 3. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:

- A 2 jelű oszlop, a megnevezés kitöltése nem kötelező.

- A 7-8 jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.

- Egy igénybejelentő lapon csak egy felelős teljesítő szervtől igényelt tételek lehetnek.

- A 6 jelű oszlopba a tervezés évét megelőző tárgyévi tényadatot kell az alapterv bázisaként beírni, az oszlop kitöltése kötelező.

A rendkívüli állapot költségvetési összes többletigényét megkapjuk, ha az összesen igény értékadatából (13. oszlop, 2. sor) kivonjuk a tárgyévi felhasználás (6. oszlop, 2. sor) adatát. (A táblázaton szereplő példa szerint: 2400-1200=1200.) Az így megkapott rendkívüli állapoti költségvetési többlet összesen (13. oszlop, 3. sor) 10., 11., 12. oszlopok közötti megoszlását úgy számoljuk ki, hogy a teljes igény (13. oszlop, 2. sor) adatának (2400) 10., 11., 12. oszlopok közötti megoszlási viszonyszámai alapján megosztjuk a költségvetési többlet összesen adatot (1200).

A példánk szerint:

a) A megoszlási viszonyszámok számítása:

b) A költségvetési többlet igény számítása:

A példa alapján bemutatott számítást a 3. számú táblázat valamennyi tételsorára vonatkozóan el kell végezni. Amennyiben az adott tétel rendkívüli állapoti összesen igénye kisebb vagy egyenlő a tárgyévi felhasználás tényadatánál, akkor a költségvetési többlet megállapítására vonatkozó számításokat nem kell elvégezni (nincs költségvetési többlet igény). Hasonló a helyzet abban az esetben is, amelyben az adott tételből tárgyévi felhasználás nincs. Ekkor azonban a teljes igény értékadatait (8-13. oszlopok, 2. sor) a táblázat költségvetési többlet sorában is meg kell ismételni.

A felelős teljesítő szervek a táblázat 14 jelű oszlopa (Szolgáltató) figyelembevételével kielégíthetőségi szempontból megvizsgálják az igényeket, elvégzik a szükséges egyeztetéseket, pontosításokat, előkészítik a vagyoni szolgáltatás teljesítésére szóló előszerződés megkötését, és az igényeket visszaigazolják a követelménytámasztó szervnek.

2. Az ágazati minisztériumok

a nemzetgazdaság minősített időszaki működőképessége fenntartását szolgáló ágazati tervező tevékenységük során:

- Követelménytámasztói minőségben tervezik az EKN-ben szereplő és az adott ágazat minősített időszaki működése szempontjából alapvetően fontos vagyoni szolgáltatás hazai kapacitáson történő kielégítését szolgáló, az ágazati kapcsolatokból származó igényeket. Az ágazati igényeket a minisztériumok 3 példányban küldik meg az illetékes felelős teljesítő szerv részére (4. számú táblázat). A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelménytámasztó és egy példányát a belgazdaságért felelős miniszter részére küld meg. Amennyiben a rendkívüli állapoti igény (12. oszlop) kisebb vagy egyenlő a tárgyévi felhasználás (6. oszlop) értékadatánál, úgy a 3. számú táblázat kitöltésekor levezetett, a rendkívüli állapotra (10-12. oszlop) vonatkozó költségvetési többletigény számításokat nem kell elvégezni.[102]

- Felelős teljesítői minőségben az igényeket kielégíthetőségi szempontból megvizsgálják, egyeztetik, szükség szerint módosítják és visszaigazolják a követelménytámasztó szervnek.

A 4. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:

= A 7-11 jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.

= Egy igénybejelentő lapon csak egy felelős teljesítő szervtől igényelt tételek lehetnek.

= A 6 jelű oszlopba a követő tervezés információs rendszerén kapott, a tervezési évet megelőző tárgyévi tényadatot kell az alapterv bázisaként beírni. A 6. oszlop kitöltése kötelező.

- végzik a nemzetgazdasági ágazatok minősített időszaki működéséhez

- alapvetően fontos igények kielégítését szolgáló nyersanyagok, alkatrészek, gyógyszerek, kötszerek, gyógyszeralapanyagok, élelmiszerek, gépek és berendezések stb. importból történő beszerzésének tárcaszintű tervezését (6. számú táblázat).

Az import igények összeállításakor figyelembe veszik a tervévet megelőző külkereskedelmi statisztikai adatokat. A tervlapot 3 példányban készítik el és megküldik a belgazdaságért felelős miniszter részére. A belgazdaságért felelős miniszter az előzetesen visszaigazolt tervlap egy példányát a követelménytámasztó részére küldi meg. A belgazdaságért felelős miniszter a tervlapokat kielégítő országonként csoportosítva további intézkedésig tárolja.[103]

= elkészítik az igénykielégítési tervjavaslatot (7. számú táblázat);

A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:

V Veszélyhelyzet

SZ Szükségállapot

Rv Rendkívüli állapot veszélyeztetettségi időszak

Rh Rendkívüli állapot háborús időszak

Rhá Rendkívüli állapot helyreállítási időszak

R Rendkívüli állapot összesen

A tervlapot a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) (3. számú táblázat), valamint az ágazati kapcsolatok (4. számú táblázat) igénytervezése során kapott és visszaigazolt tervadatok alapján értelemszerűen kell kitölteni.[104]

A 2. számú oszlop adata megegyezik a 3., illetve a 4. számú táblázat 6. oszlop adatával.

A 3. oszlop adata megegyezik a 3. számú táblázat 7. oszlop adatával.

A békenorma 3. oszlop szerinti feltöltését a 11-12. oszlop költségei között kell tervezni.

A minősített időszak kihirdetését nem indokoló egyéb gazdaságmozgósítási helyzetekre vonatkozó költségtervezés adatait szintén a 11-12. oszlopok adataihoz kell hozzászámítani.

A tervjavaslatot a felelős teljesítő szervek a visszaigazolt igények, valamint a követő tervezés információs rendszerén keresztül kapott - a tervévet megelőző évi - tényadatok alapján, az igénykielégítési kód feltüntetésével készítik el és küldik meg a belgazdaságért felelős miniszter részére.[105]

- elkészítik az igénykielégítéshez szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosítását (9. számú táblázat);

- kidolgozzák az alapterv bázisadatait (10. számú táblázat) a követő tervezés információs rendszere segítségével előállított adatok alapján;

- összeállítják a szerződések jegyzékét (11-12. számú táblázatok).

3. A védelmi bizottságok

A védelmi bizottságok az ágazati minisztériumokhoz hasonlóan a tervezés során követelménytámasztói és felelős teljesítő minőségben is terveznek.

3.1. A védelmi bizottságok követelménytámasztói minőségben tervezik:

- a lakosság "kiemelt" és "kiegészítő" fogyasztási cikkekre vonatkozó minősített időszaki (itt rendkívüli állapoti szervezett) ellátásának szükségletét;

A lakosság minősített időszaki egyszerűsített szervezett ellátása igényeit a "kiemelt" és "kiegészítő" fogyasztási cikkekre vonatkozóan a védelmi bizottságok a főváros, a megye lakosságának lélekszáma, valamint az 5a. számú táblázatban szereplő normatívák alapján az 5. számú táblázatban tervezik. A lakosság létszámát a népszámlálási bázisadatokon túl növelni, illetve csökkenteni kell a követelménytámasztó szervek által bejelentett létszám adatokkal.[106]

- a lakosság minősített időszaki (itt rendkívüli állapoti) egészségügyi ellátásának szükségletét;

A felülről lefelé irányuló tervezés keretében az egészségügyért felelős miniszter által a "Tervezési munkaprogram"-ban megadott határidőre megküldött tervezési irányszámok alapján kialakítják a lakosság minősített időszaki egészségügyi ellátásának igényeit. A tervezési irányszámoknak tartalmazni kell a fővárosi, megyei kórházakra vonatkozó (gyógyszer, kötszer, kórházi ágy stb.) minősített időszaki tervelőirányzatokat.[107]

A védelmi bizottságok a lakosság minősített időszaki egészségügyi ellátásának igényeit a 4. és 6. számú táblázat megfelelő oszlopainak kitöltésével az egészségügyért felelős miniszter részére küldik meg.[108]

Fentiek alapján a védelmi bizottságok által összeállított igényeket a 4. számú táblázat megfelelő oszlopainak (Rendkívüli állapot összesen) kitöltésével a felelős teljesítő szervek részére 3 példányban küldik meg. A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelménytámasztó és egy példányát a belgazdaságért felelős miniszter részére küldi meg.[109]

3.2. A védelmi bizottságok felelős teljesítői minőségben tervezik:

- a követelménytámasztók igényeinek kielégítését, és visszaigazolják az igények teljesíthetőségét;

- elkészítik az igénykielégítési tervjavaslatokat (7. számú táblázat);

A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatokat lásd az ágazati minisztériumoknál a 2. pontban.

- a lakosság minősített időszaki (szervezett) ellátása igényeinek a főváros, illetve a megye hatáskörében megvalósítható kielégítését (8. számú táblázat);

A 8. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:

= a táblázat 1-21 sorainak 1-4 oszlopai megegyeznek az 5. számú táblázat azonos oszlopaival;

= az 5. oszlop adatai megegyeznek az 5. számú táblázat 6. oszlopa megfelelő adataival;

= az éves termelés összesen (6. oszlop) adatát a bérmunka nélküli bázis adatokból kell tervezni;

= a lakosság minősített időszaki (szervezett) ellátása igényeinek a főváros, a megye hatáskörében megvalósítható kielégítésének - a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtésen alapuló - tervezése támpontul szolgálhat javaslattételre az adatszolgáltatásba bevontak körének szükség szerinti bővítéséhez. A javaslatot a táblázathoz csatolt jegyzékben kell megtenni.

- az igénykielégítéshez szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosítását (9. számú táblázat);

- előállítják a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtések alapján a védelemgazdasági alapterv területi igénykielégítési bázisadatait (10. számú táblázat).

A 10. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:

= A gazdaságmozgósítási célú adat felvételezés kérdőívének fejlécét a 2. számú melléklet tartalmazza.

= A feldolgozást azokra a vagyoni szolgáltatásokra kell elvégezni, amelyek a tervező szervnek küldött minősített időszaki igényekben szerepelnek.

= A GM adatgyűjtésekből vett bérmunka nélküli termelés összesen (termékek: "g"-"h" oszlop), illetve az értékesített szolgáltatás mennyisége (szolgáltatások: "f" oszlop).

= A 8. oszlop adata megegyezik a GM célú adatgyűjtés megfelelő (termékek: "s", illetve szolgáltatások: "h") oszlopának adatával.

- az igények minősített időszaki teljesítésére a kijelölt beszállítóval előszerződést kötnek;

- összeállítják a szerződések jegyzékét (11-12. számú táblázatok).

4. Egyéb tervező szervek

Az egyéb, eddig fel nem sorolt tervező szervek a módszertan táblázatait a tervezésben elfoglalt szerepük (követelménytámasztó, felelős teljesítő) alapján, valamint a felügyeletet ellátó tervező szerv útmutatásának megfelelően értelemszerűen alkalmazzák.

VIII. AZ IGÉNYEK VISSZAIGAZOLÁSA

A felelős teljesítő tervező szerv minden esetben azon tervlap egyik példányán igazolja vissza az igényeket, amelyik tervlapon a követelménytámasztó benyújtotta azt. A tételes visszaigazolás a követelménytámasztó tervlapjára való egyértelmű hivatkozással történhet az alábbiak figyelembevételével:

a) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) igényeinek kielégítése a nemzetgazdaság igényeivel szemben prioritást élveznek. A kielégítés mértéke azonban nem veszélyeztetheti az alapellátást szolgáló (egészségügyi ellátás, élelmiszer- és közszükségleti cikkek) lakossági igények kielégítését.[110]

b) A minősített időszaki rendkívüli állapoti ágazati kapcsolatok biztosítását szolgáló tárcaközi igények visszaigazolási mechanizmusába kell sorolni a területi tervező szervek által tervezett, a lakosság minősített időszaki (egészségügyi és szervezett) ellátását szolgáló igények tárcaszintű visszaigazolását is.

c) A minősített időszaki (rendkívüli állapoti) nemzetközi együttműködést szolgáló igényeket a belgazdaságért felelős miniszter, a tervévet megelőző évi külkereskedelmi statisztikai adatok - mint bázisadatok - figyelembevételével előzetesen visszaigazolja, és a megjegyzés rovatban feltünteti a szállító ország megnevezését. Az ágazati tervező szervek az előzetesen visszaigazolt import igényeket az igénykielégítési tervjavaslat összeállításakor ténylegesen visszaigazoltnak tekintik.[111]

d) Az import igények tényleges visszaigazolására és az illetékes szállító ország részére történő kiküldésre csak a Kormány vagy a Honvédelmi Tanács külön rendelkezése alapján kerülhet sor.

e) A követelménytámasztók igényeinek tételes visszaigazolása - az import igények kivételével - a tervlapra való egyértelmű hivatkozással történik az alábbi módon:

= "a benyújtott igényeket teljes mértékben visszaigazolom";

= "az igényeket a táblázat x, y, ... stb. sorszámú tételei kivételével visszaigazolom";

= "az igényeket a táblázat x, y, ... stb. sorszámú tételei adatainak a következő mértékű történő módosításával visszaigazolom: x/5=800; y/8=500", ahol x/5; y/8 a sor/oszlop megjelölésére szolgál;

= "a benyújtott x, y, ... stb. sorszámú igényeket felelős teljesítő beszállító hiányában nem áll módomban visszaigazolni";

= a táblázat x, y, stb. sorok igényadatait a minősített időszaki teljesíthetőség érdekében az "Államigazgatási eljárást igénylő feltételesen visszaigazolt" csoportba soroltam;

= lábjegyzettel kell ellátni.

A visszaigazolást a felelős teljesítő szerv gazdaságfelkészítési tervezéssel megbízott szervezetének vezetője aláírásával hitelesíti.

Az igénykielégítési tervjavaslat összeállításakor csak a "visszaigazolt", illetve az import igényekre vonatkozó "feltételesen visszaigazolt" tételek vehetők figyelembe.

Megjegyzés: A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a NAV vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) "Államigazgatási eljárást igénylő feltételesen visszaigazolt" igényeire az éves pontosításkor a felelős teljesítő beszállító kijelölésére ismételten kísérletet kell tenni.[112]

Az ágazati minisztériumok és a védelmi bizottságok jelen módszertannal összhangban szabályozzák a gazdaságfelkészítési tervezésre általuk kijelölt szolgáltatók tervezési feladatait.

Tervezési táblázatok, segédletek

1. számú táblázat

A tervező szervek munkamegosztása

2. számú táblázat

Tervezési munkaprogram

Elkészítik: a fővárosi, megyei védelmi bizottságok. Megküldik: a belgazdaságért felelős miniszter részére.[120]

Jóváhagyom: ............................ .200...........

a Védelmi Bizottság elnöke.

5a. számú táblázat

Ellátási normatívák a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Megjegyzés: A termékcsoportok megegyeznek az 5. számú táblázat termékcsoportjaival.

K.01. MINŐSÍTETT IDŐSZAKI

ÁGAZATI/TERÜLETI IGÉNYKIELÉGÍTÉSI TERVJAVASLAT

7. számú táblázat

Érték: millió Ft (2003. évi áron)

7a. számú táblázat

A minősített időszaki igények kielégítési módjai

8. számú táblázat

K02. A lakosság minősített időszaki igényének kielégíthetősége a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Elkészítik: a fővárosi, megyei védelmi bizottságok.

Megküldik: a felelős teljesítő szervek, illetve a belgazdaságért felelős miniszter részére.[124]

..................................,200.................................

.......................................

a Védelmi Bizottság elnöke

9. számú táblázat

P.01. A gazdaságmozgósítás finanszírozásához szükséges költségvetési többletigények, valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási tervjavaslata

Minősített időszak: Rendkívüli állapot összesen

Elkészítik: ágazati és területi tervező szervek.[125]

Kapja: az államháztartásért felelős miniszter és a belgazdaságért felelős miniszter.[126]

....................................200.........................................................

a tervező szerv vezetője

10. számú táblázat

B.01. Összesítő a követő tervezéssel előállított bázisadatok elemzéséhez, feldolgozásához

Elkészítik: a felelős teljesítő szervek

a Korm. r. szerinti gm célú,

a KSH OSAP, illetve

a saját adatgyűjtések feldolgozása alapján. .

Kapja: belgazdaságért felelős miniszter.[127]

11. számú táblázat

J.01. Jegyzék a gazdaságfelkészítési szerződésekről

Elkészítik: a felelős teljesítő szervek.[128]

Megküldik: a belgazdaságért felelős miniszter részére.[129]

..................................,200......................................

a felelős teljesítő szerv illetékes vezetője

12. számú táblázat

J.02. Jegyzék a gazdaságmozgósító előszerződésekről

Elkészítik: a felelős teljesítő szervek.[130]

Megküldik: a belgazdaságért felelős miniszter részére.[131]

..................................,200......................................

.............................................

a felelős teljesítő szerv illetékes vezetője

13. számú táblázat

A válság kezeléséhez szükséges, a védekezési tartalékban (békeszükséglet) tervezett főbb erőforrások:

Elhúzódó válság esetén a nemzetgazdaságtól igényelt többlet erőforrások:

Elkészítik: A válságkezelési tervvel rendelkező minisztériumok.[132]

Kapja: belgazdaságért felelős miniszter.[133]

*[134]

2. számú melléklet a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez[135]

3. számú melléklet a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez[136]

A BNT erőforrásokra vonatkozó adatgyűjtés adatkörei

1. A NATO Szövetséges erők fogadásánál érintett szervezetek és objektumok létszám-, kapacitás, illetve más, nem számszerűsíthető adatai.

2. A beérkezett erők mozgatásához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra információi.

3. A közutakon és vasúton történő mozgásbiztosítás szervezetei és azok lehetősége.

4. A számításba vett elhelyezési objektumok infrastrukturális adatai, a természetvédelmi és tájvédelmi területek megjelölésével.

5. Fegyverzettechnikai és egyéb szakanyagok tárolására alkalmas raktárak adatai.

6. Főbb ellátási anyagok biztosításában szabad kapacitásokkal rendelkező nemzetgazdasági és honvédségi szervezetek lehetőségeit átfogó információk.

7. Ellátási-, javítási szolgáltatások nyújtása terén számításba vehető nemzetgazdasági szervezetek és katonai logisztikai lehetőségek tatalma.

8. Távközlés - híradás - informatikai támogatás adatai.

9. Igénybevételre tervezhető egészségügyi intézetek kapacitásadatai.

10. Térképészeti ellátás területéről összegyűjtött katonai információk.

11. Nemzeti és katonai Meteorológiai Szolgálatok adatai.

12. A BNT különböző feladatainál igénybevételre tervezhető polgári munkaerő adatai.

13. NATO beszállítói minősítést szerzett szolgáltatók listája.

14. Adatszolgáltatók elérhetőségi adatai.